Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 1/2015. (II. 25.)

 önkormányzati rendelet

a szociális gondoskodás helyi szabályairól

Kötegyán Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében,  45.§-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. §-ában, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

AZ ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A pénzbeli ellátások tekintetében e rendelet területi hatálya Kötegyán község közigazgatási területére terjed ki.

(2)A rendelet személyi hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a, és a Gyvt. 4. §-a az irányadó a (3)  

     bekezdés figyelembevételével.

(3) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra és szociális szolgáltatásokra terjed ki: 

      a) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások tekintetében:  

                  aa) rendkívüli települési támogatás,

                  ab) lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás,

              ac) temetési költségekhez nyújtott települési támogatás,

              ad) szociális kölcsön.

            b) Természetben nyújtott szociális ellátás tekintetében:

                        ba) köztemetés.

            c) Szociális alapszolgáltatások tekintetében:

                        ca) étkeztetés,

                        cb) házi segítségnyújtás,

                        cc) családsegítés,

                        cd) nappali ellátás (idősek klubja)

            d) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás tekintetében:

                        da) ápolást gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona)  

2. Eljárási rendelkezések

2. §  (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelmeket a Sarkadkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Kötegyáni Kirendeltségénél (a továbbiakban: Hivatal) lehet írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az igénybevétele iránti kérelmet az Intézmény vezetőjénél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.

(4) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Kezdeményezésük nem terjedhet ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1-2. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(6) Elektronikus úton e rendelet hatálya alá tartozó ügyek nem intézhetőek. 

3. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat kérelméhez becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) a támogatást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a),  c),  h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt települési támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

c) a jövedelemtől függő települési támogatások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát, mely a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jövedelem

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolással,

b) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal

c) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Kirendeltség által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről szóló igazolással, ennek hiányában az utolsó havi folyósítás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással,

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával,

e) ösztöndíj esetén a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott, és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,

f) egyéb jövedelem esetén írásban tett nyilatkozattal igazolható.

(5) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(6) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4)-(5) bekezdése az irányadó.

(7) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(8) Nincs szükség igazolásra olyan adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(9) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni települési támogatás megállapítása iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(10) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül – vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

(11) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(12) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(13) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételei érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím stb.) megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét.

(14) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

       a) a pénzbeli támogatás visszafizetésére;

       b) a természetben nyújtott támogatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(15) A támogatást megállapító szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás megtérítését az arról való tudomásszerzést követő három hónapon belül rendelheti el.

Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos támogatás esetén a támogatás megszűnésétől egy év már eltelt.

(16) Ha a támogatás megállapítója a rendszeres települési támogatás megtérítését rendeli el, a kötelezett kérelmére engedélyezheti a megtérítés összegének részletekben történő megfizetését. A részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(17) A támogatás megállapítója a kötelezett kérelmére a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét legfeljebb 50 %-os mértékben csökkentheti, vagy elengedheti, amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló személy esetében 250 %-át nem haladja meg.

3. Hatásköri szabályok

4. § (1) A képviselő-testület a saját és a polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni települési támogatások esetében, a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra.

(2) A képviselő-testület az Szt. 48. §-a szerinti köztemetés elrendelésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza.

4. A támogatások folyósítása

5. § (1) A rendszeres támogatások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, a nem rendszeres támogatások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban történik a házipénztárból, vagy a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján. Házipénztárból történő kifizetés esetén a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) A rendkívüli települési támogatás és a lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás természetbeni formában is nyújtható. A folyósítás módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(3) A  11. §-ban szabályozott támogatást az ellátást nyújtó intézmény számlájára történő átutalás útján kell folyósítani.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI  ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

5. Rendkívüli települési támogatás

6. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként – az önkormányzat rendelkezésére álló készlet erejéig – tűzifa formájában is nyújtható.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni kérelemre azt a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyt, akinek a családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.

(3) Az adott naptári évben egy személy, illetve család részére nyújtott rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg a 30.000 Ft-ot

(4) Rendkívüli települési támogatást ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.

(5) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatásban,  részesülő személy, illetve családja részére évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás.

(6) Az (1) és a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal – jövedelemre való tekintet nélkül - rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(7) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:

a) tartós betegség, tartós táppénz vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés  következett be,

b) elemi kár vagy baleset miatt jelentős anyagi kár keletkezett,

c) gyógyászati segédeszközt kell beszerezni és a segédeszközre szoruló személy közgyógyellátásra nem jogosult,

d) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósítása a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(8) A képviselő-testület a 6-7. §-ban meghatározott rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a 7. § (6) bekezdés kivételével a polgármesterre ruházza át.

6. Lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás

8. § (1) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott jogosultaknak a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési támogatást nyújt.

(3) Kötegyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatásban részesíti:

a) azt a személyt – lakásonként 1 főt – akinek a háztartásában az 1 fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs a Szt. 4 §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket meghaladó vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e)a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Egyszemélyes háztartás esetén a kérelmezőre tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás havi összege

1. 5.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
2. 4.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
3. 3.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, de nem éri el annak 250 %-át.

(9) Az önkormányzat a támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában nyújtja, pénzbeli támogatást csak abban az esetben állapít meg, ha a kérelmező részére természetbeni támogatás nyújtására a közmű-szolgáltatási szerződés- vagy szerződések felmondása miatt nincs lehetőség, és a kérelmező háztartásában előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék nincs.

(10) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a támogatást természetben, a készülék működtetését lehetővé tevő formában kell nyújtani.

(11) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a lakás nagyságáról, a kérelmező lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők számáról, személyi és jövedelmi adatairól, arról, hogy a kérelemmel érintett lakásban működik-e előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék, továbbá csatolni kell a háztartás tagjainak jövedelmét igazoló iratokat és a háztartás tagjainak vagyoni helyzetéről szóló vagyonnyilatkozatokat.

(12) A támogatás megállapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező mely lakhatási költséghez kéri a támogatás megállapítását, továbbá csatolni kell a kérelemben megjelölt költségre vonatkozó utolsó havi közműszámla másolatát, lakásbérlet, albérlet esetén a bérleti szerződés másolatát.

(13) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatást - a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően – három hó időtartamra kell megállapítani.

(14) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(15) A (14) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(16) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a támogatás jogosultjának megváltozik a lakcíme, vagy elhalálozik.

(17) Lakcímváltozás, vagy a jogosult halála esetén a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(18) Pénzbeli támogatás esetén a jogosult halála miatt fel nem vett támogatást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

(19) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

(20) A támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(21) A támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felöl kívül határos terület, járda tisztán tartása, gyommentesítése, síkosság mentesítése, valamint az ingatlan álagának és rendeltetésszerű használhatóságának, illetve higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)

(22) A támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

1. az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja; rendeltetésszerűen használja; a lakás vizes helyiségét és az illemhelyet rendeltetésszerűen használja, rendszeresen takarítja, fertőtleníti;
2. az ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése megoldott, az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott háztartási hulladék, szemét, tüzelési melléktermék, fémhulladék;
3. a lakáshoz tartozó udvart és kertet rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására;
4. az ingatlanhoz tartozó udvart, kertet rendeltetésszerűen használja, műveli, rendszeresen gondozza, gyomtalanítja;
5. az ingatlan előtti járdát (járda hiányában egy méter széles területsávot), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, de legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területet gondozza, tisztán tartja, gondoskodik a szemét- és gyommentesítésről, a járda síkosság mentesítéséről;
6. az ingatlanokat elválasztó kerítés karbantartott;
7. az ingatlan előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat és a kilátást az úttestre;
8. az egészségügyi kártevők elszaporodásának meggátlásáról gondoskodik, az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése megoldott;
9. az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartja;

(23) Ha a lakókörnyezet a (22) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját- az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével- a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melyek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.

(24) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, a (22) bekezdésben foglaltfeltételeknek- a felszólítás ellenére- nem tesz eleget, annak a támogatás nem állapítható meg, illetve a támogatást meg kell szüntetni.

7. Temetési költségekhez nyújtott települési támogatás

9. § (1) Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást nyújt annak, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(2) A temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a temetőkről és temetkezésről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott köztemetés költségének 10 %-ánál, és nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 30 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát.

(5) A temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület az SZMSZ szerint a polgármesterre ruházza át.

8. Szociális kölcsön

10. §  (1) Pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön (továbbiakban: szociális kölcsön) nyújtható annak a személynek, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, amely megélhetését súlyosan veszélyezteti (kórházi kezelés, közműdíjak és azokra való csatlakozás költségei,tűzeset, villámcsapás, haláleset, árvíz stb.), feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át nem haladja meg.

(2) A szociális kölcsön összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(3) A szociális kölcsön iránti kérelmet a Polgármester bírálja el és indokolt esetben azonnal engedélyezheti a kölcsön kifizetését.

(4) A kölcsön nyújtását és visszafizetésének feltételeit megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

                        a) a kölcsön összegét,

            b) a törlesztő részlet kezdetét,

            c) visszafizetés rendjét (maximum: 12 hónap időtartam),

                        d) visszafizetés garanciáit.

(5) Az Önkormányzat a kölcsön visszafizetésének vagy a törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén - a harmadik eredménytelen felszólítás után - a végrehajtási eljárást megindítja.

III. FEJEZET

 TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

9. Köztemetés

11. § (1) A Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint, a Képviselő-testület átruházott hatás-körében a polgármesternek kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő elte-metéséről.  

(2) A köztemetés költségeit hagyatéki teherként, a területileg illetékes közjegyzőnél kell beje- lenteni, ha az elhunyt után ingatlanvagyon maradt.

(3) Ha az elhunyt után ingatlanvagyon nem maradt, vagy a visszafizetés feltételei biztosítot-tak, vagy a temetésre kötelezett a visszafizetést vállalja, a temetésre köteles személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni, havi egyenlő részletekben, legfeljebb 18 hónapra.  

IV. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSI FORMÁK

10. Szociális szolgáltatást nyújtó ellátások igénybevételének módja

12. § (1) Az Önkormányzat a Kötegyán-Sarkadkeresztúr Községek Szociális Intézménye útján az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja:

(2) a) szociális alapszolgáltatások

            - étkeztetés,

            - házi segítségnyújtás,

            - nappali ellátás (idősek klubja).

b) szakosított ellátás

            - ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona)

(3) Az Önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatást sarkadi Kistérségi Humánszolgáltató Központ útján:

                   - családsegítés.

11. Étkeztetés

13. § (1) Étkeztetésre jogosultak az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglalt személyek, azzal, hogy

      a) életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló

         1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

     b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorláto-

         zottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a házi- vagy szakorvosi igazolás

         alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud,vagy

     c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell

         tekinteni azt a személyt,  ki fekvőbeteg- gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga

         ellátására részben képes és a családgondozó javasolja, vagy

     d) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. 6. §-a alapján hajléktalan-

          nak minősül.

(2) Az étkeztetés igénybevételének lehetőségei:

       a) a jogosult maga gondoskodik az étel elszállításáról,

       b) a Szociális Intézmény gondoskodik az étel házhozszállításáról,

       c) helyben fogyasztásra is lehetőség van a Szociális Intézményben.

(3) Megszűnik az étkeztetés:

       a) ha arról a gondozott lemond,

       b) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

       c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

       d) a jogosult halálával

       e) ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fenn, és ennek összege a kéthavi       személyi térítési díj összegét meghaladja,

g) a jogosult Kötegyánban bejelentett állandó lakcímének vagy tartózkodási helyének megszűnése esetén.

12. Nappali ellátás

A Szt. 65/F.§(1): A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b)a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.

14. § (1) Az Idősek Klubja biztosítja a nappali ellátást, mely az ellátást igénybe vevők részére szociális, mentális, egészségi állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosít, és közösségi szolgáltatásokat szervez.

(2) Az Idősek Klubja szolgáltatásai:

      a) igény szerint meleg étel biztosítása,

      b) szabadidős programok szervezése,

      c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátáshoz való jutás

          segítése,

      d) hivatalos ügyek intézésének segítése,

      e) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése.

(3) Az Idősek Klubja által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a tájékoztatás, tanácsadás az egészséges életmódról, valamint mentális gondozás.

                                                            13. Idősek Otthona

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

15. § (1) Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az Idősek Otthona, ahol elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

Az Idősek Otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

14. Igénybevételi eljárás

16. § (1) A szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) Az Idősek Otthona szolgáltatásainak igénybevételére irányuló kérelmet írásban vagy szóban az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az Sztv.68/A. §-a szerint a kérelem teljesítéséről. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik.

(3) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető megállapodást köt az ellátást igénylővel.

(4) A megállapodás tartalmazza:

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

f) belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

g)az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

(5) Ha az igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Társulási Tanácshoz fordulhat. Ilyen esetben a Társulási tanács határozattal dönt az igénybevétel kérdéséről.

(6) Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja.

(7) Ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.

15. Intézményi jogviszony megszűnése

17. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:

                        a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

                        b) a jogosult halálával,

            c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén, a megjelölt időtartam lejártával,        kivéve, ha az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

(2)          a) az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további                        intézményi elhelyezése nem indokolt,

              b) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

              c) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy                        térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Az ellátott, a törvényes                  képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési                           kötelezettségnek nem tesz eleget, ha

                  - hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik                           hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és

                  - vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

        (3)Ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy    az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés      kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

16. Házi segítségnyújtás

18. § (1) A házi segítségnyújtás a jogosult mindennapi életviteléhez lakásán naponta, vagy heti több alkalommal rendszeresen, házi szociális gondozó által nyújtott gondozás.

(2) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

A  házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell különösen az alábbiakról:

            - környezetének tisztántartásáról,

            - orvosi ellátás igénybevételének lehetőségéről,

            - egészségi állapotával kapcsolatos teendőkről,

            - személyi tisztaságának biztosításáról,

            - hivatalos ügyeinek intézésében való közreműködésről,

            - létfenntartást biztosító teendőkről (bevásárlás, étel házhozszállítása stb.),

            - külső kapcsolattartás elősegítéséről,

            - pszichés gondozásról.

(3) A házi segítségnyújtás megszűnik:

            - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével

            - ha az ellátásról a gondozott lemond,

            - gondozásra köteles vagy más személy az ellátásról gondoskodik,

            - az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

            - a gondozott halálával,

            - ha a gondozott ellátása más szakirányú ellátással oldható meg.

(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet.
Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.

17. Családsegítés

19. § A Családsegítést, mint szociális alapszolgáltatást Kötegyán község Önkormányzata Megállapodás szerint a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Humánszolgáltató Központ útján biztosítja.

18. Térítési díj

20. § (1) A szociális szolgáltatást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

            c) a jogosultnak  az  a  házastársa,  élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott

                gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a

                tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori

                legkisebb összegének két és félszeresét,

            d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy

köteles megfizetni, alapszolgáltatás esetén utólag, szakosított ellátás esetén előre, számla ellenében.

(2) A Képviselő-testület ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki

            a) jövedelemmel nem rendelkezik,

b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

3) A Képviselő- testület a térítési díj mértékéről évente legfeljebb két alkalommal dönthet.

(4) Az  étkeztetés intézményi térítési díját a Képviselő-testület állapítja meg. A személyi térítési díj összegéről az intézményvezető írásban értesíti a kötelezettet.

(5) A személyi térítési díj egyéni elbírálás alapján történik az 1993. évi III. törvény 116.§ (3) bekezdés figyelembe vétellel számolandó, és csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

Az ellátásban részesülő kérelmére az általa fizetett személyi térítési díj – az 1. számú mellékletben foglalt hatásköri szabályok alkalmazásával – kivételes méltányosságból csökkenthető, vagy elengedhető, ha nevezett személy családjában (vagy ha egyedül él, akkor nála) az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át.

21. § (1) A szociális szolgáltatást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe, a külön jogszabályok rendelkezései szerint.

19. A szociális szolgáltatást nyújtó ellátások térítési díja

22.§ (1) Szociális étkeztetés normája:                           576.- Ft

                         megoszlása:

                                               - reggeli                          92.- Ft

- ebéd                           259.- Ft

- vacsora                       225.- Ft

(2) Szociális étkeztetés intézményi térítési díja:

Szociális étkeztetés térítési díja (ebéd):                                                                    400.-Ft

Nappali ellátás keretében igénybe vett szociális étkeztetés térítési díja (ebéd):              300.-Ft

(3) Idősek Otthona intézményi térítési díja:              - napi térítési díj:           2.220,- Ft

                                                                            - havi térítési díj:         66.500,- Ft

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2015. március 1. után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, a szociális ellátásokról szóló

     8/2012.(VI.1.) számú önkormányzati rendelet.

Kötegyán, 2015. február 24.

                  Nemes János                                                                    Dr. Tóth Albert

                  pogármester                                                                             jegyző

Kihirdetési záradék :

Kötegyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. február 24-ei ülésén megalkotta az 1/2015.(II. 25.) önkormányzati rendeletét, amely 2015. február 25. napján kihirdetésre került.

Kötegyán, 2015. február 25.                                                                                                                                                                                                                                                                 

                                                                                                                                    Dr. Tóth Albert             

                                                                                                                                          jegyző