Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II. 4.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 02. 04- 2015. 02. 28

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.4.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

2014.02.04.

Sarkadkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés 26. §, 32. § (1) bek. és a (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdése, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdés, 92. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. §-a (1) - (3) bekezdéseiben, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott, Sarkadkeresztúr község közigazgatási területén élő személyekre.

3. § E rendelet szabályozza Sarkadkeresztúr községben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egyes formáit, igénybevételük feltételeit, az egyes támogatások mértékét, a szociális ellátásokra való jogosultság megszűnési módjait.

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK FORMÁI

4. § (1) Sarkadkeresztúr község Önkormányzata által biztosított szociális rászorultságtól függő ellátások az alábbiak:

Pénzbeli ellátások:
a./ Aktív korúak ellátása,
- Rendszeres szociális segély,
- Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
b./ Szociális kölcsön.
Pénzbeli vagy természetbeni ellátások:
a./ önkormányzati segély,
b./ lakásfenntartási támogatás,
Természetben nyújtott ellátások:
- köztemetés,
- méltányossági közgyógyellátás.

Értelmező rendelkezések

5. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a.) hozzátartozó: a szociális törvény szerinti közeli hozzátartozó, valamint a nagyszülő és az unoka
b.) tartásra köteles és képes személy:
ba) az a közeli hozzátartozó, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét,
bb) aki tartási-, életjáradéki-, vagy öröklési szerződés alapján vállalta a rászoruló ellátását,
bc) akit a bíróság tartásra kötelezett;
c.) szociálisan rászorult: az e rendelet alapján nyújtott ellátások tekintetében
ca) aki tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződést nem kötött, vagy
cb) eltartója tartási kötelezettségét nem teljesíti és az ellátás hiánya az életét és testi épségét veszélyeztetné, és
cc) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A rendelet az egyes ellátásoknál ettől eltérő jövedelemhatárt is megállapíthat.
d.) rendkívüli élethelyzet: ha a kérelmező és családja időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, vagy olyan előre nem látható rendkívüli élethelyzet, mely a ca)-cb) pont szerinti kérelmező és családja létfenntartását átmenetileg veszélyezteti.

(Előre nem látható rendkívüli esemény következtében váratlan kiadás lehet különösen: meleg étkezés költsége, orvosi ellátáshoz kapcsolódó igazolt költségek, kórházi ápoláshoz kapcsolódó költségek, stb.)

e.) válsághelyzet: a kérelmező vagy családtagja egészségi állapota miatt, baleset, elemi csapás vagy egyéb súlyos ok következtében olyan helyzetbe kerül, hogy az azonnali segítség elmulasztása életét vagy létfenntartását veszélyeztetné,
h) időszakos létfenntartási gondokkal küzd az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
ha) az öregségi nyugdíjminimum 100 %-át,
hb) gyámolt gyerek, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban tartósan beteg gyermeket nevelnek, az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.
(2) Az eljárás során az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben, valamint a szociális törvény alapján nyújtott ellátásoknál az Szt. meghatározásait.
(3) Ahol e rendelet jövedelmet említ, azt annál a személynél kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

6. § (1) A pénzbeli, természetbeni és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (továbbiakban: szociális ellátások) iránti kérelmeket Sarkadkeresztúri Közös Önkormányzati hivatalnál lehet benyújtani, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet, a Idősek Otthona vezetőjénél kell előterjeszteni, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A szociális ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban és e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint az elbíráláshoz felhasználható bizonyítékokat. Mellékelni kell továbbá a külön jogszabályokban meghatározott jövedelemnyilatkozatot, a jövedelmet, hitelt érdemlően bizonyítható jövedelemigazolással, illetve különösen indokolt esetben, ennek hiányában, a kérelmező nyilatkozatával kell ellátni.

(3) A jövedelemnyilatkozat mellé csatolni kell a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén, a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap jövedelmének igazolására szolgáló okmányok másolatát. Egyéb nem havi rendszeres jövedelem esetén, a kérelem benyújtását megelőző 1 év nettó jövedelmét kell igazolni, amennyiben okmánnyal nem tudja hitelt érdemlően igazolni, a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.

(4) Hiányosan előterjesztett kérelem esetén, 8 napon belül a kérelmezőt – határidő megjelölésével - hiánypótlásra kell felhívni. Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, az illetékes állami adóhatóság igazolása kérhető a jövedelemadó vonatkozásában, valamint a jegyző a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, és a szociális helyzetet környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti. Ha a kérelmező a környezettanulmány lefolytatását akadályozza, vagy felszólításra sem csatolja a szükséges bizonyítékokat, a hatáskörrel rendelkező szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti.

(5) A kérelmező köteles – e rendeletben szabályozott átmeneti segély (elemi kár) esetének kivételével – a jogosultság megállapítása érdekében, a jövedelmét az alábbiak szerint igazolni:

a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt: a munkáltatói jövedelemigazolásával,

b) társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolással,

c) ingatlan, ill. ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet szerződéssel,

d) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a folyósító szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal,

e) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, stb.) a folyósító szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal,

f) a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátást, munkanélküli járadékot: a jogosultság összegét megállapító határozattal,

g) bérbeadásból származó jövedelmet: a bérleti szerződéssel,

h) egyéb jövedelmet (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések, stb.): a kifizetőtől nyert igazolással,

i) megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet: a megállapodással, melyen a várható jövedelem fel van tüntetve,

j) alkalmi munkából származó rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmet nyilatkozattal,

k) járadék, támogatás, segély összegét hatósági határozattal,

l) az a)-k) pontokban felsoroltak hiányában az Szt. alapján aktív korúak ellátására való jogosultságának igazolásával, amennyiben nem a Sarkadkeresztúri Közös Önkormányzati hivatal jegyzője állapította meg a jogosultságát,

m) jövedelemigazolás hiányában elfogadható nyilatkozat a regisztrált munkanélkülinél, ha a munkaügyi szervvel már legalább három hónapja együttműködik, és aktív korúak ellátására azért nem jogosult, mert az Szt. szerinti együttműködési kötelezettségének nem tett eleget,

n) ha a kérelmező egyedülálló, a család egy főre jutó jövedelmének megállapításához a gyermektartásdíjat bírói ítélettel vagy bírósági keresetlevéllel kell igazolni.

Egyedülálló szülőnek, a jegyző felé tett, külön nyilatkozattal kell igazolnia egyedülállóságát.

7. § (1) A pénzbeli kifizetést elrendelő határozat rendelkezése alapján, a kifizetést a közös hivatal postai úton címre utalással, folyószámlára utalással, vagy házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti. A természetbeni ellátásokat – a megállapító határozat rendelkezése szerint – ajándékutalvánnyal; számla kiegyenlítésével; az ellátást, szolgáltatást nyújtó részére utalással; vagy harmadik személy részére utólagos elszámolással, a házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti.

(2) A megállapított rendszeres pénzbeli szociális ellátások kifizetése havonta utólag, minden hónap 5. napjáig történik. Az önkormányzati segély kifizetése a megállapítást követő 15 napon belül történik.

(3) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el.

Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a közös hivatalnál már egy éven belül bármely ügyben vizsgálta, és nem feltételez azokban lényeges változást.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a közös hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(5) Ha a kérelem e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot háziorvos által történő igazolása stb.) igazolását.

8. § (1) E rendelet alkalmazása során nettó jövedelemnek az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltakat, vagyonnak pedig az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat kell tekinteni.

(2) A közös hivatal az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet, és gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszatérítése

9. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban az Szt. 17. §-ának figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(2) Ha a szociális ellátás megtérítésének elrendelésére kerül sor:

a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és

b) a kamat összegét a hatáskör gyakorlója méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellátás

a) elengedhető, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el,

b) 50 %-kal csökkenthető, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

c) indokolt esetben legfeljebb 6 hónapra részletfizetés engedélyezhető, ha az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

II. FEJEZET

PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TÁMOGATÁSOK

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

10. § (1) A jegyző az Sztv. 33. §-ban kapott felhatalmazás alapján aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Sztv. 33-37/B. § rendelkezései szerint.

(2) A jegyző a kérelmezőt tájékoztatja a kérelem benyújtásakor

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről,

d)az együttműködés vállalásáról a kérelmezőt írásban nyilatkoztatja.

(3) Az Önkormányzat az Sztv. 37/A. §. (1) bekezdésében foglaltak szerinti együttműködési kötelezettség intézményi feltételeit Sarkad Város Önkormányzat Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) útján biztosítja.

(4) Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltétele, hogy a kérelmező kötelező együttműködése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

(5) A (3) bekezdésben foglalt együttműködés keretében biztosított beilleszkedési programok típusai:

- Munkavállalási-, álláskereső tanácsadás,
- Mentálhigiénés tanácsadás,
- Jogi tanácsadás,
- Ügyintézés segítése, pszichológiai tanácsadás,
- Együttműködés a családgondozóval az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében.
(6) A (3) bekezdés szerinti együttműködés keretében az aktív korúak ellátásra jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy kötelességei:
- Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyt megállapító határozat kézhezvételét követően a jogosult 15 napon belül felkeresi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot,
- A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát,
- A beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal,
- Rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, amely legalább havonta egy személyes találkozást jelent,
- Teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.
(7) A beilleszkedést segítő programot minden esetben az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális, egészségi és mentális állapotához igazodva, személyre szabottan alakítja ki.
(8) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy:
a./ az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő programokon való részvételt megfelelő indok nélkül elutasítja,
b./ a felajánlott megfelelő iskolai képzést, oktatást nem vállalja.
(9) Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segély megállapításáról, megszüntetéséről szóló határozat egy példányát a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak meg kell küldeni.
(10) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan, két éven belül ismételten megszegi.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételei

11. § (1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra a Szt. 35. § (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felöl kívül határos terület, járda tisztán tartása, gyommentesítése, síkosság mentesítése, valamint az ingatlan álagának és rendeltetésszerű használhatóságának, illetve higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)

(4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha
a. az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja; rendeltetésszerűen használja; a lakás vizes helyiségét és az illemhelyet rendeltetésszerűen használja, rendszeresen takarítja, fertőtleníti;
b. az ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése megoldott, az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott háztartási hulladék, szemét, tüzelési melléktermék, fémhulladék;
c. a lakáshoz tartozó udvart és kertet rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására;
d. az ingatlanhoz tartozó udvart, kertet rendeltetésszerűen használja, műveli, rendszeresen gondozza, gyomtalanítja;
e. az ingatlan előtti járdát (járda hiányában egy méter széles területsávot), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, de legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területet gondozza, tisztán tartja, gondoskodik a szemét- és gyommentesítésről, a járda síkosság mentesítéséről;
f. az ingatlanokat elválasztó kerítés karbantartott;
g. az ingatlan előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat és a kilátást az úttestre;
h. az egészségügyi kártevők elszaporodásának meggátlásáról gondoskodik, az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése megoldott;
i. az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartja;

12. § (1) A jegyző a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 15 napon belül-ideiglenes bizottság (továbbiakban: bizottság) működtetésével-helyszíni szemle lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. A helyszíni szemle lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A jogosultság feltételeként e rendelet 11. §-ában foglalt szabályok betartását az alábbi személyek jogosultak végezni:

a. Sebestyén Mária köztisztviselő

b. Kondorosi Mihályné köztisztviselő

c. Nagy Imre falugondnok.

d. szociális alapellátás szakemberei (2fő)

(3) Ha a lakókörnyezet a 11. § (2)(3) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját- az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével- a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melyek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(4) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, a 11. § (2)(3) bekezdésben foglaltfeltételeknek- a felszólítás ellenére- nem tesz eleget, annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni.

(5) A helyszíni ellenőrzést minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnál adott év május 1-től augusztus 31-ig havonta egyszer, szeptember1-től április 30-ig negyedévente egyszer el kell végezni.

13. § Jelen rendelet 11-12. §-aiban foglalt rendelkezéseket a rendszeres szociális segély megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a rendszeres szociális segély egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy esetében is alkalmazni kell.

Önkormányzati segély

14. § (1) A Polgármester a (2) bekezdésben felsorolt címeken a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociális rászorult családok részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Az önkormányzati segély adható

a) eseti segély,

b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,

c) temetési segély vagy

d) időskorú személyek eseti átmeneti krízis támogatása formájában.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki létfenntartásához, alkalomhoz kötődő többletkiadásaihoz, önálló életvitele megőrzése érdekében támogatást kér.

(4) A 14. § (2) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt önkormányzati segély megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 130%-át.

15. § (1) Eseti segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező krízishelyzetbe került.

Krízishelyzetnek kell tekinteni különösen, ha kérelmező vagy családtagja
a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani (felírt vények bemutatása esetén),
b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),
c) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),
d) munkanélkülivé vált (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal) vagy
e) kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni (közoktatási intézmény igazolása alapján).
(2) Az önkormányzati segély 14. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti segély családonként 1 naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb 1.000.- Ft-nál.
(3) A 14. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti segélyt alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.
(4) A 14. § (2) bekezdés a) pont szerinti eseti segély alkalmanként adható összege
a) legfeljebb 10.000.- Ft, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét,
b) legfeljebb 5.000.- Ft, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100%-át, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át,
c) legfeljebb 3.000.- Ft, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem 150%-át, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 180%-át.
(5) Kérelmező vagyonában bekövetkezett elemi kár esetén, az azt igazoló okirat alapján az eseti segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
300 %-a, amely a (4) bekezdésében foglalt támogatás 4 alkalom által adható támogatás összege nem számítható be.
(6) A (5) bekezdésben meghatározott keretösszeghez képest alacsonyabb összegű támogatást kell megállapítani, amennyiben az (5) bekezdés szerinti elemi kár a keretösszeghez képest alacsonyabb összegű támogatás megállapításával elhárítható.

16. § (1) A 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, aki az Szt. szerinti időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az egy naptári éven belül megállapítható gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának keretösszege (a továbbiakban: keretösszeg) nem haladhatja meg családonként

a. az egy gyermekes család és várandós anya esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 130 %-át,

b. a kettő gyermekes család esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át, és

c. a három vagy több gyermekes család és az átmeneti, tartós nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás elősegítése esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 180 %-át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretösszeghez képest alacsonyabb összegű támogatást kell megállapítani, amennyiben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet a keretösszeghez képest alacsonyabb összegű támogatás megállapításával elhárítható.

16/A. § (1) A 14. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott temetési segélyre jogosult az a kérelmező, aki a temetés költségeit viselte, amennyiben a családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 250%-át.

(2) A 14. § (2) bekezdés c) pont szerinti temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb köztemetés összegének

a) 30%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét,

b) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100%-át, de legfeljebb annak 150%-a,

c) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja 180%-át, de legfeljebb annak 250%-a.

(3) Nem jogosult temetési segélyre

a. az a családban élő személy, akinek a benyújtott temetési számlájának az összege meghaladja a helyben szokásos legolcsóbb köztemetés összegének a 150%-át, vagy

b. az a családban élő személy, akinek a temetési számla kiállításának időpontjától a kérelem benyújtásának napjáig 3 hónap eltelt.

Lakásfenntartási támogatás

17. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört Sarkadkeresztúr község jegyzője gyakorolja, az Szt. 38-39. §-ai alapján.

(2) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(3) A jegyző elsősorban a villanyáram és a vízfogyasztás, ennek hiányában a gázfogyasztás, és a szemétszállítás díjához, lakbérhez vagy albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt.

a) az Szt. 38. § (1)(8) és a 39. § (1)(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás.

b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek

(4) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(5) A jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatás mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adatokat.

(6) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év során bármikor benyújtható.

(7) A lakásfenntartási támogatásban részesülőkre is vonatkozik a rendelet 11-12. §.

Méltányossági közgyógyellátás

17/A. § (1) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg a Képviselő-testület az Szt. 50. § (3) bekezdése alapján egy évre annak a szociálisan rászoruló személynek:

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át és vagyonnal nem rendelkezik, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíjminimum 25 %- át.

(2) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság a (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor állapítható meg, ha a társadalombiztosítási szolgáltatás ellenértéke az önkormányzat által fizetendő térítés összegét meghaladja és a gyógykezelés, illetőleg a folyamatos gyógyszerszedés időtartama az egy évet előreláthatólag eléri.”

Köztemetés

18. § (1) Az Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint, a polgármesternek kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemetéséről.

(2) A köztemetés költségeit hagyatéki teherként, a területileg illetékes közjegyzőnél kell bejelenteni, ha az elhunyt után ingatlanvagyon maradt.

(3) Ha:

a. az elhunyt után ingatlanvagyon nem maradt, vagy

b. a visszafizetés feltételei biztosítottak, vagy

c. a temetésre kötelezett a visszafizetést vállalja, a temetésre köteles személyt/személyeket a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni, havi egyenlő részletekben, legfeljebb 15 hónapra.

IV. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSI FORMÁK

Szociális szolgáltatást nyújtó ellátások igénybevételének módja

19. § (1) Kötegyán - Sarkadkeresztúr Községek Szociális Feladatellátó Társulása útján az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja:

(2) a./ szociális alapszolgáltatások
- étkeztetés,
- nappali ellátás
b./ szakosított ellátás
- ápolást, gondozást nyújtó intézmény
(3) A Sarkad Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján az alábbi szociális alapszolgáltatásokat a Megmentő Kht. útján biztosítja az Önkormányzat:
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(4) Az Önkormányzat Sarkad Város Önkormányzat Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül az alábbi szociális alapszolgáltatást biztosítja:
- családsegítés

Étkeztetés

20. § (1) Étkeztetésre jogosultak az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglalt személyek, azzal, hogy

a.) életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
b.) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a házi- vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud,vagy
c.) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és a családgondozó javasolja, vagy
d.) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. 6. §-a alapján hajléktalannak minősül.
(2) Az étkeztetés igénybevételének lehetőségei:
a) a jogosult maga gondoskodik az étel elszállításáról,
b) a házi szociális gondozó gondoskodik az étel házhozszállításáról
c) helyben fogyasztás a Gondozási Központ étkezőjében.
(3) Megszűnik az étkeztetés:
a) ha arról a gondozott lemond,
b) ha a jogosultról az arra köteles vagy más személy gondoskodik,
c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
d) a jogosult halálával,
e) a jogosult 90 napig nem veszi igénybe,
f) a jogosult 3 hónap után felszólítás ellenére sem fizet térítési díjat,
g) a jogosult Sarkadkeresztúron bejelentett állandó lakcímének vagy tartózkodási helyének megszűnése esetén.

Nappali ellátás

21. § (1) Az Idősek Klubja biztosítja a nappali ellátást, mely az ellátást igénybe vevők részére szociális, mentális, egészségi állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosít, és közösségi szolgáltatásokat szervez.

(2) Az Idősek Klubja szolgáltatásai:

a./ igény szerint meleg étel biztosítása,
b./ szabadidős programok szervezése,
c./ szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a
szakellátáshoz való jutás segítése,
d./ hivatalos ügyek intézésének segítése,
e./ életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése.
(3) Az Idősek Klubja által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a tájékoztatás, tanácsadás az egészséges életmódról, valamint mentális gondozás.

Idősek Otthona

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

22. § (1) Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az Idősek Otthona, ahol elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az Idősek Otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

Igénybevételi eljárás

23. § (1) A szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) Az Idősek Otthona szolgáltatásainak igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az Sztv.68/A. §-a szerint a kérelem teljesítéséről, és írásban értesíti az ellátást igénylőt.

(3) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető megállapodást köt az ellátást igénylővel.

1. A megállapodás tartalmazza:
a./ az ellátás időtartamát (kezdő és záró),
b./ a szolgáltatások formáját, módját, körét,
c./ a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.
2. Ha az igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Kötegyán - Sarkadkeresztúr Községek Szociális Feladatellátó Társulásának Tanácsához fordulhat. Ilyen esetben a Társulási tanács határozattal dönt az igénybevétel kérdéséről.
3. Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja.
4. Ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.

Intézményi jogviszony megszűnése

24. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:

a./ az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b./ a jogosult halálával,
c./a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén, a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.
(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult:
a./ másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,
b./ a házirendet súlyosan megsérti,
c./ intézményi elhelyezése nem indokolt,
(3) Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Társulásának Tanácsához fordulhat.

Házi segítségnyújtás

25. § (1) A házi segítségnyújtás a jogosult mindennapi életviteléhez lakásán naponta, vagy heti több alkalommal rendszeresen, házi szociális gondozó által nyújtott gondozás.

(2) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell különösen az alábbiakról:

- környezetének tisztántartásáról,
- orvosi ellátás igénybevételének lehetőségéről,
- egészségi állapotával kapcsolatos teendőkről,
- személyi tisztaságának biztosításáról,
- hivatalos ügyeinek intézésében való közreműködésről,
- létfenntartást biztosító teendőkről (bevásárlás, étel házhozszállítása stb.),
- külső kapcsolattartás elősegítéséről,
- pszichés gondozásról.
(3) A házi segítségnyújtás megszűnik:
- ha az ellátásról a gondozott lemond,
- gondozásra köteles vagy más személy az ellátásról gondoskodik,
- az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
- a gondozott halálával,
- ha a gondozott ellátása más szakirányú ellátással oldható meg.
(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát, külön jogszabályban foglaltak szerint.

Családsegítés

26. § A Családsegítést, mint szociális alapszolgáltatást Sarkadkeresztúr község Önkormányzata Megállapodás szerint a Sarkad Többcélú Társulás Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Családsegítő Szolgálata útján biztosítja.

Térítési díj

27. § (1) A szociális szolgáltatást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat
a. az ellátást igénybe vevő jogosult,
b. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni, számla ellenében, havonta utólag.
(2) A Képviselő-testület ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki
a) jövedelemmel nem rendelkezik,
b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
(3) A Képviselő- testület a térítési díj mértékéről évente legfeljebb két alkalommal dönthet.
(4) Az étkeztetés intézményi térítési díját a Képviselő-testület állapítja meg. A személyi térítési díj összegéről az intézményvezető írásban értesíti a kötelezettet.
(5) A személyi térítési díj egyéni elbírálás alapján történik az 1993. évi III. törvény 116. § (3) bekezdés figyelembe vétellel számolandó, és csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Az ellátásban részesülő kérelmére az általa fizetett személyi térítési díj – az 1. számú mellékletben foglalt hatásköri szabályok alkalmazásával – kivételes méltányosságból csökkenthető, vagy elengedhető, ha nevezett személy családjában (vagy ha egyedül él, akkor nála) az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át.

28. § (1) A szociális szolgáltatást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe, a külön jogszabályok rendelkezései szerint.

A szociális szolgáltatást nyújtó ellátások térítési díja

29. §

1. Szociális étkeztetés térítési díja:
- ebéd: 410.- Ft
2. Nappali ellátás (idősek klubja) 410,- Ft
3. Idősek Otthonában - napi térítési díj: 2.220.- Ft
- havi térítési díj: 66.500.- Ft
VI. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet 2014. február 4. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2014. február 4. után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, a szociális ellátásokról szóló, 3/2012. (III.7.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 11/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelet.