Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Az önkormányzat és jelképei

1. §

1. Az önkormányzat megnevezése:

          Kozármisleny Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

2. A képviselő-testület megnevezése:

          Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

3. A képviselő-testület hivatalának megnevezése:

          Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)

4. Az Önkormányzat, a Képviselő-testület és a Hivatal székhelye:

          7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124

5. A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 9 fő
6. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a bizottságok, a hivatal, a jegyző.
7. Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, valamint kitüntetéseit külön rendelet szabályozza[1].
8. Kozármisleny Város napja szeptember 6. napja, amelynek megünneplésére a naphoz legközelebb eső szombati napon kerül sor.

2. §

1. Kozármisleny Város Önkormányzata a város napján díszpolgári címet és kitüntetéseket adományoz, amelynek részletes feltételeit és szabályait külön rendelet* tartalmazza.
2. Kozármisleny Város Önkormányzata külön megállapodás alapján testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: Horvátországban - Kopács; Romániában - Marosújvár településekkel.

II. fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

3. §

1. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. A kötelező és önként vállalt feladatokat az 1. számú függelék tartalmazza.
2. A Képviselő-testület a 2. számú függelékben meghatározott hatásköreit a Polgármesterre, a 3. számú függelékben meghatározott hatásköreit az ott megjelölt bizottságokra, a 4. számú függelékben meghatározott feladatköreit a jegyzőre ruházza át.

3. A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

A Képviselő-testület munkaterve

4. §

1. A Képviselő-testület éves ülés- és munkatervet készít, amelyet a tárgyévet megelőző december 31. napjáig fogad el.
2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.
3. A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

1. a képviselőktől,
2. a bizottságoktól,
3. a nemzetiségi önkormányzatoktól,
4. az önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetektől,
5. az önkormányzat fenntartásában és/vagy működtetésében lévő intézményektől,
6. kozármislenyi székhellyel működő civil szervezetektől.

(4) A munkaterv tartalmazza: a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendi pontjait, azok előterjesztőit, a közmeghallgatás időpontját.

III. FEJEZET

A Képviselő-testület működése

1.     A Képviselő-testület ülései

5. §

A Képviselő-testület alakuló, ünnepi, megemlékező, rendes, rendkívüli ülést tart. A Képviselő-testület tárgyévben legalább 10 ülést tart. A rendes ülések, a Városnaphoz kapcsolódó ünnepi ülés és a közmeghallgatás tervezett időpontjait a munkaterv tartalmazza.

2.    Az alakuló ülés

6. §

(1)   A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2)   Az alakuló ülést a korelnök (legidősebb települési képviselő) nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

(3)   Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről, továbbá az eskütételt követően a polgármesternek és a képviselőknek átadja a megbízólevelet.

(4)   Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester/ek és bizottságok választásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester/ek illetményéről, tiszteletdíjáról[2].

3.    A Képviselő-testület ünnepi, megemlékező ülése

7. §

1. A Képviselő-testület a város ünnepén ünnepi ülést tart, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható.
2. Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

4.    A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülése

8. §

1. A munkatervben szereplő ülés a rendes ülés.  A rendes ülés hétfői napokon – amennyiben a polgármester a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik – 17.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart.
2. A Képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott időszakban nyári szünetet tart.
3. A polgármester – ha az önkormányzati hatáskörök gyakorlása szükségessé teszi – jogosult a munkatervben nem szereplő időpontban, nyári szünet ideje alatt is a Képviselő-testület rendkívüli ülését összehívni.
4. Halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton is összehívható, legkésőbb az írásbeli indítvány benyújtásától számított 5 napon belüli, vagy kiemelten indokolt esetben akár aznapi időpontra, a sürgősséggel tárgyalandó napirend megjelölésével.
5. A rendkívüli Képviselő-testületi üléseken az indítványban, a meghívóban szereplő napirenden kívül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend előtti felszólalás nem intézhető. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell.

5.     A Képviselő-testület összehívásának rendje

9. §

1. A Képviselő-testület üléseit a Mötv. 45. §-a alapján kell összehívni. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi-, Településfejlesztési-, és Kulturális Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testület ülését.
2. A polgármester a képviselők legalább 1/4-ének vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára a Képviselő-testület ülését köteles összehívni. A polgármester sürgős, halasztást nem tűrő esetben írásbeli meghívó kiküldése nélkül, rövid úton azonnal is összehívhat testületi ülést.
3. A Képviselő-testületi ülésre a képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
4. A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal korábban kell kézbesíteni.
5. A Képviselő-testület meghívójával egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Kivételesen indokolt esetben az előterjesztés pótlólagosan is megküldhető, amelyet a meghívóban jelezni kell.
6. A meghívó és az írásos előterjesztések megküldése történhet elektronikus formában is.
7. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a város lakosságát értesíteni kell az alábbiak szerint:

• az ülés napirendjét, helyét és időpontját Kozármisleny Város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

8. A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. napirendi pont tárgya szerint érintett önszerveződő közösségek képviselőit,
3. valamint az egyéb érintetteket, továbbá azon külsős meghívottakat, akikre a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottságok tesznek javaslatot.

9. A testületi ülésre meghívható (tanácskozási jog nélkül):

• a Hivatal adott témában illetékes előadója,
• szakértő,
• a napirendben érintett személy(ek),
• helyi országgyűlési képviselő,
• Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, tagjai,
• Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője, tagja,
• Pécsi Járási Hivatal vezetője,
• területi rendőrkapitány.

10. A (9) bekezdésben nevezettek csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést kapják meg, amelyikhez a meghívásuk szól.
11. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

6.     Nyilvános ülés

10. §

(1)   A Képviselő-testület tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Hivatal napirendi ponttal érintett dolgozói, az érdeklődő lakosság, valamint a sajtó képviselői tartózkodhatnak.

(2)   A tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodót az elnök távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3)   A Képviselő-testület nyilvános üléseit a Kozármisleny TV közvetíti Kozármisleny város lakossága felé.

7.    Zárt ülés

11. §

(1)   A zárt ülés elrendelésére az Mötv. szabályai az irányadóak. A zárt ülés tartására vonatkozó javaslatot indokolni kell.

(2)   A zárt ülésre a nyilvános ülést követően kerül sor. A zárt ülésen hozott döntést a nyilvános ülésen ki kell hirdetni.

8.     Határozatképesség

12. §

(1)   Az ülésen jelen lévő képviselő köteles a jelenléti ívet aláírni, a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet.

(2)   A Képviselő-testület ülésének teljes időtartama alatt a határozatképességet fenn kell tartani. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. A jegyző köteles azonnal jelezni, ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik.

(3)   Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése nem határozatképes, az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti. A polgármester az ülésen meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő rendes ülés meghívójában tünteti fel.

9.    A Képviselő-testület ülésének levezetése és a levezető elnök hatásköre

13. §

A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi-, Településfejlesztési-, és Kulturális Bizottság elnöke, az ő akadályoztatása esetén a korelnök vezeti le (továbbiakban: levezető elnök).

14. §

(1)   A Képviselő-testület ülését levezető elnök hatásköre:

1. az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
2. a határozatképesség megállapítása,
3. az ülés vezetése, a szó megadása, annak megtagadása és a szó megvonása,
4. tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
5. javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
6. javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására, sorrendjének megváltoztatására.

(2)   A levezető elnök vitavezetéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos feladatai:

1. a vita megnyitása, berekesztése,
2. javaslattétel a vita lezárására,
3. a szavazás elrendelése,
4. a szavazás eredményének megállapítása,
5. a határozat kimondása.

15. §

(1)   Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, illetve a Képviselő-testület, a polgármester, vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, a levezető elnök köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Ha a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, az elnök megvonja tőle a szót.

(2)   Ha a felszólaló a saját időkeretét kitöltötte, a levezető elnök a szómegvonás okának közlésével – megvonja tőle a szót.

10.  Az ülés félbeszakítása

16. §

Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad az csak a levezető elnök összehívására folytatódhat.

11.  Rendfenntartás

17. §

Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök felel. A levezető elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza.

12.  A vita

18. §

(1)   A levezető elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2)   Az előterjesztés megtételét követő hozzászólásokat a képviselők, a bizottságok nevében az elnökök részére biztosított időkeretben tehetik meg. Az időkeret képviselőnként, bizottságonként 3- 3 perc, viszontválaszra további 2 perc áll rendelkezésre abban az esetben is, ha a Képviselő-testület egy előterjesztés keretében több rendelet-tervezetet tárgyal, a rendelkezésre álló időkeretet az előterjesztésekre vonatkozó időkeret figyelembe vételével - és nem a rendeletek száma alapján - kell meghatározni.

(3)   Az előterjesztő, a levezető elnök kezdeményezheti a vita lezárását. A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére a levezető elnök köteles szót adni.

13.  Az ülés napirendjének meghatározása

19. §

1. A napirendet a polgármester javaslatára egyszerű többséggel a Képviselő-testület állapítja meg. Amennyiben a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásához zárt ülés tartása szükséges, erről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
2. A 9. § (4) bekezdésében meghatározott határnap után a napirend a meghívóban nem szereplő javaslattal csak rendkívül indokolt esetben egészíthető ki. A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő javaslat napirendre való felvételéről a Képviselő-testület minősített többséggel, vita nélkül határoz.
3. A Képviselő-testület rendkívüli ülésén kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntésével dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítványt.
4. A Képviselő-testület a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester és a bizottságok által benyújtott napirendi javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 5 képviselő kéri.
5. A Képviselő-testület ülésére nem terjeszthető be az a napirend, amely tárgyalását külsős személy, vagy szervezet kezdeményezi és a kérelem a testületi ülést megelőző 8 napon belül érkezett.

14. Napirendi javaslat levétele, napirendi pont tárgyalásának elnapolása

20. §

(1)   A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott napirendi javaslatba felvett előterjesztést – a napirendi pontok szavazásra bocsátását megelőzően – az előterjesztő kérelmére az elnök a javaslatok közül vita nélkül visszavonhatja.

(2)   A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kérheti elnapolni, napirendről levenni. Az elnapolás és a napirendről való levétel iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel határoz.

(3)   A Képviselő-testület a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, napirendről levetetheti, vagy – az elnapolás mellett – további bizottsági tárgyalásra, további előkészítésre kiadhatja. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Elnapolás esetén az előterjesztés automatikusan a következő ülés napirendjén szerepel.

(4)   A már napirendre vett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

15. Előterjesztő

21. §

(1)   A Képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője a polgármester, a bizottság elnöke, a képviselő, a jegyző, az önkormányzat fenntartásában működő intézmény vezetője lehet.

(2)   Rendelet-tervezetet csak a polgármester, bizottság vagy a jegyző terjeszthet elő.

16. Napirendi pontok fajtái, tárgyalásuk sorrendje

22. §

1. A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az írásban vagy szóban érkezett beadványt, amennyiben nem tud dönteni a testület, elnapolja.

1. Napirend előtt és az egyebekben csak olyan előterjesztést, bejelentést lehet tenni, ami szavazást nem igényel. Ettől eltérni rendkívül indokolt esetben - a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott egyedi ügyre vonatkozó döntésével - lehet.
2. Lakossági bejelentéssel a képviselő, a Hivatal jegyzője felé élhet.

2. A napirendi pontok fajtái:

1. önálló indítvány: előterjesztés,
2. nem önálló indítvány, amely lehet interpelláció vagy kérdés,
3. kapcsolódó indítvány: módosító javaslatok, sürgősségi javaslatok.

3. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

1. beszámoló lejárt határidejű határozatokról,
2. sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
3. rendelet-tervezet,
4. személyi ügyek,
5. egyéb minősített többségi szavazást igénylő döntések,
6. bizottsági, intézményi beszámoló, egyéb beszámoló,
7. egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
8. tájékoztató.
   4. Interpelláció, kérdés bejelentésére a napirend elfogadását megelőzően, vagy a nyilvános ülés végén kerülhet sor.
   5. A (3) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára eltérhet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

17. Előterjesztések

23. §

(1)   Az előterjesztések írásban, kivételesen indokolt esetben szóban terjeszthetők elő. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés, a rendelet-tervezet és ennek módosító indítványai, továbbá a határozati javaslata csak írásbeli lehet.

2. Az előterjesztések lehetnek:

1. rendelet-tervezetek,
2. határozati javaslatok,
3. beszámolók,
4. kérelmek,
5. tájékoztatók.
   3. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyat és a tényállást,
2. a döntési javaslatok indokait, és jogszabályi alapját,
3. várható társadalmi, gazdasági hatásait, pénzügyi vonzatait,
4. a bizottsági tárgyalás eredményét, amely szóban is ismertethető,
5. a határozati javaslatot, a rendelet tervezetét,
6. a végrehajtásért felelős megnevezését,
7. a végrehajtás határidejét,
8. az előterjesztőt és az előterjesztés készítésének dátumát.
   4. Egy előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással szorosan összefüggő.
   5. A polgármester, illetve a képviselő - különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni, mely az előterjesztés mellékletét képezi.
   6. Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, intézmény vezető jelölhető meg.

24. §

(1)  Pénzügyi tartalmú pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a Pénzügyi-, Településfejlesztési-, és Kulturális Bizottság véleményezését követően terjeszthetők a Képviselő-testület elé.

(2)  Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent- e, valamint meg kell jelölni a többletkiadást ellentételező bevételi forrást is.

18. Interpelláció, kérdés

25. §

(1)   A képviselő a Képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökhöz, a tanácsnokhoz az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával, az interpellált az ülésen szóban, vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban ad választ.

2. Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

(3)  Az interpelláló képviselő - a szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Képviselő-testület ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor annak kivizsgálásáról dönthet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét, szükség esetén speciális szakértelmet igénylő ügyben szakértőt kérhet fel.

(4)   Az interpellációra 3 perc, a válaszadásra 3 perc, a viszontválaszra további 2 perc áll rendelkezésre.

(5)   Kérdést – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás - a képviselő a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a tanácsnokhoz személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával. A kérdésre a megkérdezett az ülésen szóban, vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban ad választ.

(6)   A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre.

(7)   A kérdésre adott válasz után viszontválasznak helye nincs.

19. Napirendi ponthoz kapcsolódó indítványok

26. §

(1)   A napirendi pontokhoz a következő indítványok nyújthatók be:

a) sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat.

(2)   Napirendi ponthoz kapcsolódó indítványt a polgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a tanácsnok és a képviselő nyújthat be.

3. A polgármester, a jegyző, a bizottság, a tanácsnok és a képviselő javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.
4. A sürgősségi javaslatot az önálló indítvánnyal együtt a Képviselő-testület ülését megelőzően kell a polgármesternél benyújtani.
5. A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület a napirend elfogadása előtt, minősített többséggel dönt.
6. A módosító javaslat az olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelet-tervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányulhat számítási és szám-, névelírási, vagy más formai pontosításokra.
7. A rendelet-tervezetre vonatkozó módosító javaslatot az ülés előtt írásban, a határozatot érintő módosító javaslatot az ülésen szóban is elő lehet terjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

20. Felszólalás, tanácskozási jog

27. §

(1)  A felszólalások lehetnek:

a) napirendi ponthoz kapcsolódó,

b) napirenden kívüli,

c) ügyrendi felszólalás,

d) személyes azonnali megjegyzés.

(2)  A polgármester a jelentkezések sorrendjében adja meg az engedélyt a felszólalásra. A nem képviselő jogállású meghívottak csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.

21. Napirend előtti felszólalás

28. §

(1)  A képviselők az ülésnap nyilvános napirendi pontjainak tárgyalása előtt és a zárt ülés megkezdése előtt a napirenden nem szereplő olyan halaszthatatlan rendkívüli ügyben, amely kiemelt jelentőségű, vagy amely tartalmánál fogva érinti az Önkormányzat és szervei, intézményei, a nemzetiségi önkormányzatok működését, megítélését, a város és vonzáskörzete lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel, felszólalással, jelzéssel élhetnek. Egyedi, továbbá hatósági ügyben nem lehet felszólalással élni.

(2)  A napirend előtti felszólalás időtartama maximum 3 perc lehet.

(3)  A napirend előtti felszólalásra jelentkezőnek a napirend előtti felszólalási szándékát az ülést megelőzően kell jeleznie a polgármesternél a tárgykör és a rövid tartalom megjelölésével. A címnek a napirend előtti felszólalás tárgyára egyértelműen utalnia kell.

22. Ügyrendi felszólalás

29. §

(1)  Ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével, a tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem kell.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

23. Személyes, azonnali megjegyzés

30. §

(1)  Vita közben, ha a képviselő – a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – soron kívül 2 perces személyes, azonnali megjegyzésre kérhet szót.

(2)  A személyes megjegyzést az elnök engedélyezi. Viszontválasznak és vitának helye nincs.

24. A szavazás rendje

31. §

(1)  A képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét, amely szerint a tárgyalt napirend őt, vagy a PTK szerinti közeli hozzátartozóját érinti. A bejelentést elmulasztó képviselőt a Képviselő-testület 5.000,-Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja.

(2)  Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen"-nel vagy „nem"-mel történhessen.

(3)  Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat kell szavazásra bocsátani.

(4)  Rendelet-tervezet, határozati javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

(5)  A Képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(6)  A módosító javaslatokról a Képviselő-testület külön szavazással dönt.

(7)  Egy képviselő által ugyanazon napirendhez egyidejűleg benyújtott több módosító javaslat, módosító csomag szavazása együtt, egy szavazással is történhet, kivéve, ha bármely képviselő külön szavazást kér az egyes módosító javaslatokról.

(8)  A (7) bekezdésben meghatározottaktól eltérően külön szavazás nélkül dönt a Képviselő-testület a módosító indítványról abban az esetben, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

(9)  A módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig visszavonhatja.

32. §

(1)  Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2)  A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges:

1. gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet, közfeladatot ellátó és egyéb szervezet alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
2. önkormányzati társulás létrehozásához, csatlakozáshoz, kilépéshez,
3. a napirendi pont elnapolásához és a napirendi pont levételéhez,
4. a Képviselő-testület munkatervének elfogadásához,
5. a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéhez,
6. a napirend sürgősségi tárgyalásához,
7. a titkos szavazás elrendeléséhez,
8. a név szerinti szavazás elrendeléséhez,
9. rendbírság kiszabásához,
10. az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
11. olyan pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó határozat elfogadásához, amely a tárgyévi költségvetési rendelet módosításával jár, vagy a következő év költségvetését érinti.

25. A szavazás módja

33. §

(1)  Szavazni személyesen „igen"-nel vagy „nem"-mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2)  A szavazás kézfelemeléssel történik.

(3)  Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4)  Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(5)  Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

26. A titkos szavazás

34. §

(1)  Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból e célra létrehozott 3 fős eseti bizottság bonyolítja le. A bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2)  A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolítására létrehozott bizottság elnöke ismerteti a szavazás lebonyolításának módját, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3)  A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4)  Az alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

27. A név szerinti szavazás

35. §

(1) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

2. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

1. azt a törvény írja elő,
2. képviselő-testület elrendeli.

3. Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

IV. FEJEZET

A Képviselő-testület döntései

36. §

A Képviselő-testület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

1.   A rendelet

37. §

1. A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
2. Rendeletalkotást kezdeményezhet:

1. települési képviselő,
2. az önkormányzati bizottságok elnökeik útján,
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
4. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
   4. A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.
   5. A polgármester egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
   6. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
   7. A képviselő-testület szükség szerint meghatározhatja a rendelet-tervezet előkészítéséhez kötelezően bevonandó személyeket, társadalmi és civil szervezeteket, tisztségviselőket, továbbá meghatározhatja az előkészítés során követendő főbb elveket, a kötelező vitafórumokat.
   8. A képviselő-testület a rendelet-tervezet előterjesztésére utasítást adhat:

1. bizottságának
2. polgármesternek
3. jegyzőnek
   9. Minden rendelet-tervezetet az előterjesztés előtt a jegyzővel ellenjegyeztetni kell.
   10. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni a következők szerint: Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének ....../20....(….hó….nap) önkormányzati rendelete […a rendelet címe….].
   11. Az önkormányzati rendelet kihirdetése Kozármisleny város hivatalos honlapján történik, ezzel egyidőben a helyben szokásos módon közzétételre kerül a hirdetőtáblán kifüggesztéssel és a helyi újságban történő megjelentetéssel.
   12. A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

2.   A határozat

38. §

1. A Képviselő-testület ülésére határozati javaslat írásbeli előterjesztéssel együtt terjeszthető be.
2. A Közgyűlés határozatának jelölése: Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének ..../év...../hó..... nap számú határozata sorszám/évszám/Képviselő-testület ülésének napja.
3. A napirend elfogadása, ügyrendi kérdés, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

V. FEJEZET

A jegyzőkönyv

39. §

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
2. Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az elnök intézkedéseit, továbbá a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

b) az ülés bezárásának idejét,

c) a zárt ülés elrendelésének indokait.

(3)  Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

1. a meghívó,
2. az írásos előterjesztések, indítványok, az interpellációk és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
3. a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,
4. a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,
5. a név szerinti szavazásról készült névsor,
6. az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.
   4. A testületi ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni, a hangfelvétel biztonságos tárolásáról a jegyző gondoskodik.
   5. A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyzőkönyv hitelesítő képviselők és a jegyző írja alá.
   6. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az arra feljogosított személyek tekinthetnek be.

40. §

1. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével - betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe.
2. A jegyző félfogadási időben biztosítja a polgárok számára a jegyzőkönyvbe történő betekintés lehetőségét. A betekintést biztosítani kell a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba, továbbá a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekbe.
3. Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.
4. Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

a) az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására,

b) az önkormányzati vagyon kezelésére,

c) a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre.

5. A jegyzőkönyvbe történő betekintési eljárás a jegyzőnél előterjesztett kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

VI. fejezet

A települési képviselő, frakció, tanácsnok

41. §

1. A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
2. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3)   A képviselő főbb jogai:

1. Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
2. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
3. A Hivataltól – a jegyzőn keresztül - igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
4. Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül a jegyzőn keresztül köteles érdemi választ adni.
5. Bármely nyilvános bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
6. A Képviselő-testület a települési képviselőnek - a törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, igazolt költségtérítést állapíthat meg.

(4)   A képviselő főbb kötelezettségei:

1. Tevékeny részvétel a Képviselő-testület és – bizottsági tagok esetében – a bizottság munkájában.
2. Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
3. Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
4. A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll a mentesülésig.
5. Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
6. A személyes érintettség bejelentése.
7. Írásban vagy szóban a jegyzőnek, vagy a polgármesternek előzetesen bejelenteni, ha a testületi, bizottsági ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van. A bejelentési kötelezettség a képviselő-testületi ülés típusától független.
8. A képviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

5. A (4) bekezdés g) pontjában megjelölt kötelezettséget három egymást követő alkalommal elmulasztó képviselő esetében, a harmadik mulasztást követő hónaptól három hónapig a képviselő tiszteletdíj 25 %-a megvonásra kerül.

42. §

(1)   A képviselők csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. A képviselőcsoportok alakításához legalább 3 képviselő szükséges. A csoport megalakulását, tagjainak névsorát a Képviselő-testületnek írásban be kell jelenteni.

(2)   A képviselőcsoport vezetőt (frakcióvezetőt), valamint frakcióvezető helyettest választhat. Egy párthoz tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

(3)   A képviselőcsoportok vezetőit a polgármester, az alpolgármesterek, valamint a Pénzügyi, Településfejlesztési és Kulturális Bizottság elnöke egyeztető tárgyalásra összehívhatja.

(4)   Bármely képviselőcsoport vezetője a Képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő, napirendenként és frakciónkként egyszeri alkalommal. A javaslat alapján a polgármester köteles szünetet elrendelni.

43. §

(1)     A Képviselő-testület a polgármester javaslatára a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolattartásra és koordinációra, valamint a településfejlesztési feladatok koordinálására és ellenőrzésére a települési képviselők közül 1-1 fő tanácsnokot választhat.

2. A tanácsnok megválasztásához és feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

44. §

A bizottságok feladatai és szervezete

1. A bizottságok létrehozásához a képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
2. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• Pénzügyi, Településfejlesztési és Kulturális Bizottság: 1 elnök + 3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő, külsős tag,
• Szociális Bizottság: 1 elnök +2 fő képviselő +2 fő nem képviselő, külsős tag.

(3)      A bizottságok külsős tagjai szavazati joggal rendelkeznek. A külsős tagok száma kevesebb, mint a bizottság képviselőinek száma.

4. A bizottsági külsős tag megválasztásához a testület minősített többségű szavazata szükséges.
5. Egy települési képviselő a Képviselő-testület több bizottságában is lehet tag.
6. A bizottságok saját jogkörben jogosultak arra, hogy eseti jelleggel szakértőket bízzanak meg.
7. A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

45. §

A bizottsági működés főbb szabályai

1. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
2. A bizottság határozatképességére, működésére és határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. A bizottsági napirendek tárgyalásakor nem kell alkalmazni a 22. § (3) bekezdésében meghatározott sorrendet.
4. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti a Hivatal helyiségében. A bizottságok ülésén a Hivatal illetékes előadója tanácskozási joggal részt vehet.
5. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti (15 napon belül), melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
6. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
7. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
8. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság további egy képviselő tagja, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.
9. A bizottság tevékenységéről félévenként beszámol a Képviselő-testületnek.
10. A bizottsági elnökök kizárólag a bizottsági ülésen napirendi pontként megtárgyalt ügyben nyilatkozhatnak önállóan a sajtónak és a médiának.
11. A képviselők sem a polgármesternek, sem jegyzőnek, sem a Hivatal dolgozóinak nem adhatnak közvetlenül utasítást, tájékoztatás és információ kérés esetében a jegyzőn keresztül fordulhatnak a hivatal dolgozói felé.

46. §

A bizottságok általános feladatai:

1. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
2. valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése,
3. bizottsági állásfoglalások meghozatala,
4. a közgyűlési döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése,
5. feladatkörükben a testületi előterjesztések elfogadása,
6. a Képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása,
7. a Képviselő-testülettől a bizottságra átruházott hatáskörben történő döntés.

47. §

Állandó bizottságok

(1)   Pénzügyi, Településfejlesztési és Kulturális Bizottság hatásköre:

1. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
3. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, a gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
4. A Képviselő-testület felkérésére célvizsgálatot tarthat.
5. Pénzügyi döntést igénylő esetekben előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
6. A Bizottság munkájának segítése érdekében a jegyző a bizottság elnökének kérésére köteles 8 napon belül írásban tájékoztatást adni a pénzügyek állásáról, a likviditásról, a lekötött banki betétek helyéről, kamatairól, a hozzáférhetőség időpontjáról.
7. Eljár a polgármester és a települési képviselő összeférhetetlenségi ügyeiben.
8. Előkészíti a településfejlesztést érintő testületi döntéseket.
9. Előkészíti és véleményezi a területfejlesztést érintő döntéseket, kistérségi társulási ügyeket.
10. Előkészíti és véleményezi a környezetvédelmi tárgyú napirendi pontokat és területi döntéseket.
11. A bizottság önálló döntési jogosultsággal rendelkezik azon pénzösszegek elosztásában, amelyeket a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében számára biztosít. Ezen hatáskörének gyakorlásáról – különösen a keret időarányos felhasználásáról – a bizottság köteles félévente beszámolni a Képviselő-testületnek.
12. A bizottság – saját döntési jogkörén kívüli ügyekben – előkészíti döntésre az oktatással és a sporttal, valamint a kultúrával, közművelődéssel és az önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos döntéseket. Szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
13. képviselői vagyonnyilatkozatok kezelése, ellenőrzése, a vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása. A vagyonnyilatkozatokat a bizottság elnökének, az általa megjelölt időben kell átadni. Az elnök által átvett képviselői vagyonnyilatkozatok biztonságos őrzéséről a jegyző gondoskodik.
14. Javaslatot tesz a polgármester illetményének, jutalmának és költségtérítésének megállapítására.

2. Szociális Bizottság hatásköre:

1. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokú hatóságként jár el a szociális törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe, valamint az Önkormányzat külön rendeletében hatáskörébe utalt szociális ügyekben.
2. Döntésre előkészíti a Képviselő-testületnek a szociális és egészségügyi ágazatot érintő ügyeket.
3. A bizottság önálló döntési jogosultsággal rendelkezik azon pénzösszegek elosztásában, amelyeket a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében számára biztosít. Ezen hatáskörének gyakorlásáról – különösen a keret időarányos felhasználásáról – a bizottság köteles félévente beszámolni a Képviselő-testületnek.

VIII. fejezet

Tisztségviselők

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

48. §

A polgármester

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
3. A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
3. képviseli az önkormányzatot,
4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
5. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

(4)   A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

1. indítványozhatja a bizottságok összehívását,
2. felfüggesztheti a bizottságok döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz,
3. bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(5)   A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
2. pályázat alapján, határozatlan időre a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelő végzettségű jegyzőt, a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki,
3. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
4. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
5. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,
6. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
7. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző, az önkormányzat alkalmazásában állók és az önkormányzati intézményvezető(k) tekintetében.
8. gyakorolja a Hivatal székhely településén dolgozók tekintetében a jogszabályban meghatározott egyetértési jogot,

6. A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:
   • pályázat benyújtásáról az Önkormányzat nevében,
   • pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
   • véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,
   • hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
   • vagyonjogi – különösen vagyonhasznosításra irányuló – ügyekben az ön-kormányzat számára pénzügyi többletkötelezettség vállalást nem jelentő, valamint a törzsvagyoni minőséget nem érintő egy, vagy többoldalú jognyilatkozatok megtétele.

49. §

Az alpolgármester

1. A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb két alpolgármestert választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3. Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz:

1. a Képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
2. a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
3. a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
4. a kinevezési és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

50. §

A jegyző, aljegyző

1. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

1. törvényességi szempontból véleményezi a testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. tanácskozási joggal vesz részt a testület és a bizottságok ülésein,
4. a testületi ülésen törvényességi véleményt gyakorol,
5. gondoskodik a testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről,
6. jelzi a testület, tisztségviselők és a nemzetiségi önkormányzatok döntéseinél észlelt jogszabálysértést,
7. rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásokról,
8. gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról.

(2)   Egyéb feladatai:

1. vezeti a Hivatalt, megszervezi annak munkáját,
2. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó önkormányzati és államigazgatási ügyeket,
3. ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket,
4. munkáltatói jogokat gyakorol a hivatal dolgozói tekintetében azzal, hogy kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges,
5. dönt a hatáskörébe utalt, illetve a Képviselő-testület által átruházott ügyekben,
6. hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás és iratkezelés rendjét.

3. A munkaköréből eredő kötelezettségek vétkes megszegéséből eredő fegyelmi és kártérítési eljárásra nézve a Kktv. rendelkezései az irányadóak az Mt. ide vonatkozó szabályaira figyelemmel.
4. Az aljegyző feladatait a jegyző utasítása alapján, a munkaköri leírásában foglaltak szerint köteles ellátni.
5. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal arra felhatalmazott köztisztviselője gondoskodik.

IX. fejezet

51. §

A hivatal

A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján külön állapítja meg. A Hivatal szervezeti tagozódását, általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét a Képviselő-testület határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

X. fejezet

A helyi önkormányzat társulásai

52. §

1. A helyi önkormányzatok Képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
2. A Képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

53. §

Társulások

(1)   Kozármisleny Város Önkormányzata az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja:

• Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás,
• Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás,
• Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás,
• Bogád, Romonya, Nagykozár, Kozármisleny Önkormányzati Területfejlesztési Társulás.
  2. A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntésével további társulásokat is létrehozhat, illetve beléphet azokba.

XI. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

Lakossági fórumok

54. §

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

1. A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.
2. A helyi népszavazás

1. érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
2. eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

55. §

(1)   A Képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

1. a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
2. új község alakításának kezdeményezése,
3. abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.
   2. Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt. A Képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:
   3. a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben,
   4. az önkormányzati rendelet megerősítésére.
   3. Nem rendelhető el helyi népszavazás:

1. a költségvetésről való döntésre,
2. a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
3. a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a Képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

56. §

(1)   A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

1. a települési képviselők legalább egynegyede,
2. a Képviselő-testület bizottsága,
3. a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
4. a választópolgárok legalább 10%-a.

(2)   A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte.

57. §

A népszavazás eredménye kötelező a Képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

58. §

1. Népi kezdeményezés útján a Képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
2. A választópolgárok öt százalékának megfelelő számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet így nyújtottak be.
3. A helyi népszavazás vagy népi kezdeményezés tárgyában keletkezett beadványnak tartalmaznia kell:

1. a tárgy pontos, egyértelmű megjelölését,
2. a kezdeményezők nevét, lakcímét, aláírását - azonosításra - alkalmas módon,
3. a kezdeményezés okát.

4. A népi kezdeményezést vissza kell utasítani, ha olyan ügyre vonatkozott, amiben a Képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége. Visszautasítható akkor is, ha a kezdeményezés nem tartalmazza a kezdeményező választópolgárok nevét, lakcímét és aláírását.

59. §

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

1. A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

Fontosabb szabályai:

1. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2.) bekezdésben említetteket a város hirdetőtábláján és a helyi televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
3. A közmeghallgatást a polgármester, vagy megbízása esetén az alpolgármester vezeti.
4. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

2. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú elkészítése érdekében - az állampolgárok - és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

Fontosabb szabályai:

1. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
2. A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Hivatal tárgyban illetékes előadóját.
3. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)   Városrészi tanácskozás fontosabb szabályai:

1. Kozármisleny egyes, összefüggő területén élő állampolgárokat közszolgáltatási ügyekben - a helyi lakosság véleményének megismerése céljából - városrész tanácskozás tartható.
2. A tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat a városháza hirdetőtábláján, a helyi televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
3. A városrészi tanácskozást a polgármester vagy az alpolgármester vezeti.
4. A városrészi tanácskozásról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül, ennek elkészítéséről a tanácskozás vezetője gondoskodik.

XII. fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

60. §

Az önkormányzat vagyona

1. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet[3] határozza meg.

Ebben a rendeletben kell megállapítani:

1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

2. Az önkormányzati törzsvagyont (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak jegyzékét külön rendelet melléklete tartalmazza.
3. Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében az Mötv-ben foglalt korlátozásokkal - részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

61. §

Az önkormányzat költségvetése

1. A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

• az első forduló (koncepció),
• a második forduló főbb elemei: a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.

3. A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi, Településfejlesztési és Kulturális Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.
4. A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben leírt szabályok az irányadók.
5. Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködés részletes szabályait együttműködési megállapodás szabályozza.

62. §

Az önkormányzat gazdálkodása

(1)   Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben különösen:

1. elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár illetékes szervének,
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
3. leigényli a címzett és céltámogatásokat,
4. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
5. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
6. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
7. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

63. §

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
2. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. Ezen ellenőrző tevékenység a jegyző bevonásával történik.
3. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
4. A Pénzügyi-, Településfejlesztési-, és Kulturális Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

5. A Pénzügyi-, Településfejlesztési-, és Kulturális Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

64. §

Felterjesztési jog

1. A Képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását, vagy visszavonását.
2. A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és

1. tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (tájékoztatást) kérhet,
2. javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

3. A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XIII. fejezet

Együttműködés nemzetiségi önkormányzatokkal

65. §

(1)   Kozármisleny Város Önkormányzata együttműködik a területén megalakult nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2)   Az együttműködés főbb területei:

1. nemzetiségi önkormányzati testületi ülések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése;
2. a költségvetés készítése, elfogadása, módosítása;
3. költségvetési gazdálkodás lebonyolítása.

(3)   Az együttműködés részletes szabályait a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött Együttműködési megállapodások tartalmazzák.

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

66. §

1. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. E rendelet rövid megjelölése: „SZMSZ”.
3. A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

                           Völgyesi Gyula                                            Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna

                            polgármester                                                                 jegyző

A rendeletet a képviselő-testület a 2013. december 17. napján tartott ülésén elfogadta.

Rendelet kihirdetve:

Kozármisleny, 2014. január 10.

                                                                                               Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna

        jegyző