2. § (1) Rinyakovácsi Község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő köztemetők fenntartásáról.

(2) Az önkormányzat által fenntartott temetők köztemetők, amelyekben az önkormányzat biztosítja az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélküli eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) Köztemetők létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről Rinyakovácsi Község Önkormányzata gondoskodik, a törvény és a végrehajtási rendelet szabályainak betartásával.

(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt az önkormányzat jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezésről számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(2) A jegyző az /1/ bekezdésben meghatározott jogkörében:

4. § (1) Az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.

(2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése – pályázat útján – az önkormányzat képviselőtestületének a hatásköre.

(3) A /2/ bekezdésben foglalt kegyeleti közszolgáltatási szerződés /a továbbiakban: szerződés/ tartalmát a törvény előírásai alapján a képviselőtestület határozza meg.

(4) A szerződés csak a vonatkozó törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozóval köthető meg.

(5) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a jegyző ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását.

5. § (1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.

(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

(6) A vízvételt vízvezeték útján kell megoldani. Sírgondozás céljára a vizet bárki ingyenesen használhatja, a keletkező hulladékot, koszorú- és virágmaradványt az erre kijelölt lerakóhelyen díjtalanul lerakhatja. A ravatalozó épületében kialakított illemhelyet a temetőlátogatók díjtalanul használhatják.

(7) A temetőt körülkerítő kerítés állapotát a műszaki főelőadó félévente ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.

(8) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

(9) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről a halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(10) Mozgássérültek, egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek a temetőben kiépített utakat gépjárművel ingyenesen használhatják.

6. § A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, ezen önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.

7. § (1) A temető üzemeltetője továbbá:

8. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

9. § (1) A temető fenntartója az új sírhelytáblák megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek meg kell őriznie.

(2) A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről, befogadó nyilatkozat alapján az elhunytak más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezéséről, valamint temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatának tartalma alapján az üzemeltető nyilvántartást vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(3) A más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezésről szóló befogadó nyilatkozat alapján vezetett nyilvántartás és a temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatáról vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: az elhalt természetes személyazonosító adatai, legutolsó lakóhelyének címe, az elhalálozás időpontja, az eltemetés helye vagy a hamvak elhelyezésének helye, valamint a nyilatkozatot tevő személy neve, lakcíme.

(4) A temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezésről kiállított nyilatkozatot és az elhunyt más temetőbe történő áthelyezése alapjául szolgáló befogadó nyilatkozatot a temető fennállásig meg kell őrizni. Ha a temető megszűnik, a nyilatkozatok levéltárban történő elhelyezéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(5) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével kell jegyezni.

(6) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(7) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(8) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitva tartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

(9) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

(10) Az üzemeltető a sírbolt könyv és a nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

10. § (1) A temetőt sírhelytáblákra /parcella/ a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(4) A temetőben lévő sírhelyek méretei:

11. § (1) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(2) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(3) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló tenetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(4) A sírbolt, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

(5) A sírok egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nek, a gyermek síroknál 30 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.

12. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30x30 cm. Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kilakítani, hogy a fülke egyedi díszitése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában /használati idő/ különböznek egymástól.

(5) Az eltemettető, vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni. A hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek az elhunyt végrendelete, ennek hiányában

(6) A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

13. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevét is fel lehet tüntetni.

14. § (1) Az önkormányzat a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a boztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni, a felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

15. § A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újbóli használatbavételére az önkormányzat a törvény és a végrehajtási rendelet szabályait alkalmazza.

16. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

17. § (1) A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve - további, legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített, az intézet által engedélyezett számú, 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát az intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(2) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

18. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezés hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

(5) Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az önkormányzat gondoskodik - illetékességi területén belül.

19. § (1) A temetési hely felett - a nemzeti sírkertbe tartozó temetési hely, valamint a hősi temetési hely kivételével - az rendelkezik, aki megváltotta. Több azonos jogállású örökös esetén – ellenkező megállapodásuk hiányában - a rendelkezési jog kizárólag együttesen gyakorolható.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

20. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama nem lehet kevesebb, mint

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog az (1) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama az (1) bekezdésben meghatározott használati időnél lehet rövidebb, de legalább az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében 10 év, az (1) bekezdés b) pontja esetében 30 év, az (1) bekezdés c) pontja esetében 5 év. Ha az újraváltás időtartama a megváltási időnél rövidebb, akkor az újraváltás díja nem lehet magasabb a megváltási díj időarányosan csökkentett részénél.

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

21. § (1) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A temetőben építési, felújítási munkát végző vállalkozók temető fenntartási, hozzájárulási díjat kötelesek fizetni a temető üzemeltetőjének.

(3) A temetői létesítmények igénybevételéért a temetkezési szolgáltatónak díjat kell fizetni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglalt díjak mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

22. § (1) A temető fenntartójának a temetőről térképet kell készítenie, amelyen fel kell tűntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

23. § (1) A nyitvatartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 12 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(2) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni. A temetőbe való belépés, a temetői utak használata és az öntözővíz használata díjtalan.

(3) A temetőben lévő síremléket, sírjelet felállítani és bontani csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes – a rendelkezési jogosulttól származó írásbeli nyilatkozattal – bejelentés után, szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezhet. A temető területéről sírkövet, síremléket, fejfát - vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(4) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(5) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang- vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

24. § E rendelet alkalmazásában:

25. § (1) Ezen rendeletet alkalmazni kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.

(2) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a temetőről és a temetkezési tevékenységről szóló 15/2013. /XI.27./ számú, önkormányzati rendelet hatályát veszti.