Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (I. 24.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátási valamint a gyermekvédelmi ellátások megállapításának helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 01. 24- 2015. 03. 01

Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (I. 24.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátási valamint a gyermekvédelmi ellátások megállapításának helyi szabályairól

2014.01.24.

Ravazd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk, (1) bek. a) pont., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 26. §, 32. § (3),132. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bekezdés b) pontja és a 21. § (1) és (2) bekezdés alapján eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Szt. által előírt szabályozási kötelezettségének, és megállapítsa a felnőtt korúakra vonatkozó pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális ellátások célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Ravazd Község területén lakóhellyel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) Arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

(3) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § (1) A képviselő-testület felhatalmazás alapján az alábbi támogatási formákat utalja a polgármester hatáskörébe:

- méltányos ápolási díj
- méltányos közgyógyellátás
- temetési támogatás
- azonnali önkormányzati segély
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(3) A képviselő- testület hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti kérelmet az Écsi Közös Önkormányzati Hivatalba (továbbiakban: Hivatal) 9091 Ravazd, Országút u. 119/a. cím alatt lehet benyújtani. A Hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez térítésmentesen formanyomtatványt biztosít. A formanyomtatványon a kérelmezők részére tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, fel kell sorolni a csatolandó mellékleteket. A formanyomtatványok a jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
II. Fejezet

Értelmező rendelkezés

4. §

.

Az alkalmazandó fogalmak értelmezését az Szt. 4. §-a tartalmazza.
III. Fejezet

Vagyoni helyzet igazolása

5. § A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb.

6. § A kérelmező a kérelemben a saját, valamint az egy háztartásban lakó személyek adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól köteles a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályiról szóló 63/2006. (III.27.) számú Kormányrendelet mellékletei szerinti tartalommal nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.

7. § A Hivatal a beadott kérelmeket döntésre előkészíti, majd azokat a Képviselő-testületnek úgy továbbítja, hogy a döntésre jogosult szerv a kérelmeket elbírálhassa.

8. § A Hivatal a döntés előkészítése során a kérelmező által benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján, a tényállás tisztázására, szükség esetén a kérelmező életkörülményeiről környezettanulmányt készíthet.

9. § Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Szt. 10. §. (6) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, elsősorban természetbeni támogatásról dönthet a képviselő-testület.

10. § A Képviselő-testület határozatát a Polgármester írja alá.

IV. Fejezet

Az eljárás rendje

11. § Az eljárások rendjét az Szt. 5. § - 17. § szabályozza, melyeket az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(1) Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet.

(2) A szociális ellátásban részesített rászorultságát a hivatal utólag is ellenőrizheti.

(3) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(4) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

LAKÓKÖRNYZET RENDEZETTSÉGE

12. § (1) Az Szt. 33. § (7), valamint a 38. § (9) bekezdések felhatalmazása alapján az aktív korúak ellátásának, valamint a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultságnak további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségét biztosítsa az alábbiak szerint.

(2) A kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara vagy kertje, a kerítésen kívül határos terület, járda tisztántartása (télen csúszásmentesítése), az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettséget ír elő.

(3) Az (1) bekezdésben előírt feltételeket a hivatal a kérelem benyújtása után bármikor ellenőrizheti. A feltételek teljesítésére – a konkrét teljesítendő feladatok megjelölésével – legalább öt napos határidőt tűz ki. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított ellátást meg kell szüntetni.

(4) Amennyiben a jegyző a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a.) a döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint
b.) a döntés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.
V. Fejezet

A szociális ellátások formái

13. § A szociális ellátások fő csoportjai:

1.) pénzbeli támogatások
2.) természetben nyújtott támogatások és ellátások
3.) személyes gondoskodás
(1) A pénzbeli szociális ellátások formái:
a) aktív korúak ellátása
aa.) foglalkoztatást helyettesítő támogatás
ab.) rendszeres szociális segély
b.) lakásfenntartási támogatás
c.) méltányos ápolási díj
d.) önkormányzati segély
e.) azonnali önkormányzati segély
f.) óvodáztatási támogatás
g.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
h.) temetési támogatás
(2) Természetben nyújtott (nyújtható) szociális ellátások formái:
a.) aktív korúak ellátása
b.) önkormányzati segély
c.) lakásfenntartási támogatás
d.) köztemetés
e.) méltányos közgyógyellátás
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái:
alapellátások:
-szociális étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés
- gyermekjóléti szolgáltatás

Aktív korúak ellátása

14. § A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás közös szabálya, hogy ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerinti védelembe vett gyermek él, akkor az ellátás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

(1) A természetbeni juttatásra való átváltoztatás összege a védelembe vett gyermekenként a megállapított összeg 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, gyermekintézmény térítési díja.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

15. § A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeit az Szt. 33. § - 37/C. § - ok szabályozzák.

Rendszeres szociális segély

16. § Az az ügyfél aki, az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerint rendszeres szociális segélyre jogosult személy, köteles a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye családgondozójával (továbbiakban: családgondozó) való kapcsolattartásra.

17. § Ravazd Község Önkormányzat a PTKT Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye a nem foglalkoztatott, együttműködésre kötelezett személy részére az alábbi programtípusokat biztosítja:

a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás,
b.) információnyújtás, tanácsadás.

18. § A családgondozó a rendszeres szociális segélyfolyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személy a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,
b.) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d.) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.
f.) köteles jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g.) évente tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

19. § Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a családgondozójával előírt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

20. § Az együttműködésre kötelezett személy a rendelkező határozatban megjelölt időn belül köteles felvenni a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt intézménnyel, a folyamatos kapcsolattartásra, együttműködésre a program kidolgozásában, továbbá, minden tőle telhetőt megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében, illetőleg a számára felajánlott megfelelő munkát a részére meghatározott időpontban megkezdeni.

21. § Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezt önhibáján kívüli okként hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, akkor együtt nem működőnek minősül. Az együttműködésre kötelezett személy, az akadályoztatását orvosi igazolással bizonyíthatja.

22. § Az együttműködésre kötelezett személy jogosult a kijelölt intézmény munkatársától írásban kérni:

a.) indokolással alátámasztva másik program kidolgozását, ha a kijelölt intézmény által összeállított javaslattal nem ért egyet,
b.) kezdeményezheti programja megváltoztatását, módosítását, amennyiben életkörülményeiben változás áll be (pl. tartós betegség, eltartott gyermekekkel vagy hozzátartozókkal kapcsolatos változások)

Lakásfenntartási támogatás

23. § A lakásfenntartási támogatás részletes szabályait az Szt. 38. § - 39. §-ai.

Méltányossági ápolási díj

24. § A polgármester ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A kérelmező akkor jogosult a méltányos ápolási díjra, ha a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül álló esetén annak 200%-át, továbbá, ha az Szt. 4. § b) pont szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

(1) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 40§, 42. § 43/B. §.-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(2) Az ápolási díj összegét az Szt. 44. § (1) bekezdés d.) pontja határozza meg.

(3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(4) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett.

(5) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a PTKT Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény végzi. A kötelezettség nem teljesítése esetén az ápolási díjat a megszegés hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(6) Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy nem gondoskodik megfelelően:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,

b) az ellátott lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról,

c) vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről

és ez idő alatt helyettesítéséről nem gondoskodott.

(7) Meg kell szüntetni az ápolási díjat abban az esetben is, ha az ápolt írásban nyilatkozik arról, hogy az ápolást-gondozást nem tartja kielégítőnek. Ebben az esetben a PTKT Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény környezettanulmányt készít és javaslatot tehet az ápolási díj megszüntetésére.

(8) A Hivatal az ápolási kötelezettség teljesítését évente ellenőrzi – a családgondozó által -, amelyről az ügyfelet előzetesen értesíteni nem kell.

(9) Kérelemre, az ápolást végző személynek - indokolt akadályoztatása miatt - a házi segítségnyújtás keretében átmenetileg segítség nyújtható. Ezen időszak (évente legfeljebb egy hónap) nem számít az ápolási kötelezettség nem teljesítésének.

(10) Ápolási kötelezettség nem teljesítése miatt megszüntetett ápolási díj ugyanazon kérelmezőnek egy éven belül méltányosságból nem állapítható meg.

(11) Az ápolási díjra való jogosultságot a hivatal kétévente felülvizsgálja.

25. §

Önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályai

(1.) Az önkormányzati segély megállapítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kerül sor.
(2.) Az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére eseti jelleggel önkormányzati segély adható pénzbeni vagy természetbeni ellátás formájában, amennyiben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti vagyonnal nem rendelkező kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 250%-át.
(3.) Az (1.) bekezdés szerinti önkormányzati segély eseti összege legalább 3.000,-Ft legfeljebb 10.000,-Ft. A támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani. A megállapító határozatban az igénylő a felhasználásról számla bemutatására kötelezhető. Kivételesen indokolt esetben kötelezhető a támogatást igénylő arra, hogy a segély összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használják fel. Önkormányzati segély évente két alkalommal igényelhető. Két kérelem benyújtása között, függetlenül a benyújtás évétől, legalább 6 hónapnak el kell telnie.
(4.) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén alkalmanként legfeljebb 10.000,-Ft forintig terjedő összegben azonnali önkormányzati segélyben részesítheti a polgármester azt a szociálisan rászorult vagyonnal nem rendelkező személyt, aki önkormányzati segélyre jogosult és azonnali segítségre szorul. Erről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(5.) A temetési költségek mérséklésére nyújtandó önkormányzati segélyre az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár jelen rendelet 25. § (2) bekezdés feltételeinek megfelel. A temetési költségek mérséklésének összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15%-a.
(6.) A 18. életévét be nem töltött gyermeket gondozó család részére egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 2 alkalommal nyújtható amennyiben jogosult önkormányzati segélyre és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd,
illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A segély összege elsősorban a felmerülő kiadások mértéke, de gyermekenként legfeljebb 10.000,-Ft.

Köztemetés

26. § A köztemetésre vonatkozó szabályokat az Szt. 48. §. (1)-(4) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(1) A köztemetés elrendeléséről a Polgármester gondoskodik.

Temetési támogatás

27. § (1) Temetési támogatás állapítható meg annak a Ravazdon állandó lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját és családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési támogatásra jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal Ravazdi Irodájánál lehet előterjeszteni.

(4) A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni az eltemettető nevére kiállított eredeti számlát, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, valamint mellékelni kell a jövedelemigazolásokat.

(5) A legolcsóbb temetés költségét minden év március 1-ig felülvizsgálja a képviselő-testület, a temetkezési szolgáltatók előzetes adatközlése alapján. Mértékét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(6) A temetési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(7) A temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 15%-a.

(8) A temetési támogatásra azon kérelmező jogosult, aki ezen rendelet 25. § (5) alapján támogatásban nem részesül.

Méltányossági közgyógyellátás

28. § Közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(1) Méltányosságból közgyógyellátási igazolványra való jogosultság állapítható meg azon személy részére, akinél

a) a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedül élő esetén nem haladja meg az egy főre eső havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

feltéve, ha a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

- a családban együtt élők jövedelemigazolását,
- vagyonnyilatkozatát,
- háziorvos által összeállított gyógyszerek listáját tartalmazó zárt borítékot.
(4) Nem állapítható meg a méltányossági közgyógyellátás annak, aki, vagy akinek a családjában élő személy az Szt. 4. § (1) bekezdés b.) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

29. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság szabályait a Gyvt. 19. § - 20/A. §-ok tartalmazzák.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

30. § A Gyvt. 20/B. §-a alapján állapítja meg a települési önkormányzat jegyzője.

Óvodáztatási támogatás

31. § Ravazd Község Önkormányzat Jegyzője a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés szerinti óvodáztatási támogatást állapít meg annak, aki a Gyvt. 19. § - 20. §-iban , illetve a Gyvt. 20/C. § (2) bekezdésben írt feltételeknek megfelel.

(1) Az óvodáztatási támogatás igénylése a 149/1997. Kormányrendelet 11. számú melléklet szerinti „Kérelem az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához ” nevű adatlap kitöltésével igényelhető.

(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására és a támogatás folyósítására a 149/1997. Kormányrendelet 68/F. § - 68/L. § - ait kell alkalmazni.

(3) A támogatás összegét a Gyvt. 20/C. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4) A kérelemhez csatolni kell a családi jövedelemigazolást, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállását, hitelt érdemlően igazolni kell.

32. §

BURSA HUNGARICA szociális ösztöndíj

(1) E rendelet hatálya kiterjed Ravazd község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező, Ravazd Község Önkormányzatához (a továbbiakban: Önkormányzat) pályázatot benyújtó, felsőoktatási intézményben tanulmányaikat megkezdő és tanulmányaikat folytató hallgatókra.
(2) Az Önkormányzat évente nyilatkozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez (továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) történő csatlakozásról.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ösztöndíjrendszer Általános Szerződési Feltételeiben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) E rendelet alkalmazásában az tekinthető szociálisan rászorultnak, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át.

33. §

A pályázati kiírás tartalma, közzététele, a pályázatok benyújtása és elbírálásának szempontjai

(1) A pályázat a kiíró mindenkori ajánlásának megfelelő tartalommal kerül kiírásra.
(2) A pályázatokat az Ravazd Község Écsi Közös Önkormányzati Hivatala (a továbbiakban: Écsi Közös Önkormányzati Hivatal) épületében lévő hirdetőtáblán és az Önkormányzat honlapján teszi közzé.
(3) A Hivatal a pályázatok beérkezése után a benyújtott iratokat megvizsgálja és annak tapasztalatait a pályázattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A támogatás elbírálásakor előnyt élvez:
a) akinek a családjában lévő eltartottak száma három vagy annál több,
b) aki árva vagy félárva,
c) aki valamilyen krónikus betegségben szenved,
d) akinek szülője/gondviselője munkanélküli,
e) akinek gyermeke van,
f) aki nem részesül kollégiumi ellátásban és a képző intézmény 100 km-es körzethatáron kívül esik és ezért albérletbe kényszerül
(4) A Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban részesített pályázók rangsorolásánál figyelembe veendő szempont a fentieken kívül a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nagysága.
VI. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Alapszolgáltatások

34. § (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban személyes gondoskodást) biztosít. Az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás formái:

a.) a házi segítségnyújtás,
b.) a családsegítés,
c.) gyermekjóléti szolgáltatás
d.) étkeztetés
(3) Térítésmentes szolgáltatások:
- családsegítés,
- gyermekjóléti szolgáltatás.
Térítésköteles szolgáltatások:
- étkeztetés,
- házi segítségnyújtás.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni, melynek szabályiról önálló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(6) Ravazd Község Önkormányzata a szociális alapszolgáltatásokat a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálata és Szociális Intézményén keresztül látja el.
(7) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez írásban, formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemre az intézményvezető 15 napon belül dönt. Házi segítségnyújtás esetén - soron kívüli esetek kivételével – a gondozási szükségletet megállapító bizottság határozatát követően az intézményvezető 15 napon belül dönt.
(8) Az ellátást az igénylőt ill. törvényes képviselőt az intézményvezető írásban értesíti a döntésről.
(9) Az intézményvezető a felvételről azonnal gondoskodik, ha a kérelmező helyzete azt indokolja.
(10) A szociális szolgáltatást végzők jogaira a Szt. 94/L. §-ban meghatározottak az irányadóak.

Szociális étkeztetés

35. § (1) Szociális étkeztetésben részesülhet az, aki egészségi állapotára, idős korára, fogyatékosságára, pszichiátriai betegségére tekintettel az önkormányzat által nyújtott szolgáltatást kívánja igénybe venni, valamint akinek állapota miatt a napi egyszeri meleg étel biztosítja a létbiztonságot, továbbá családi, szociális és mentális viszonyai alapján az étkeztetést önmaga más módon nem képes megoldani.

Házi segítségnyújtás

36. § (1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az Szt 63. § (1) bekezdésében meghatározott személyekről.

Családsegítés

37. § A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott, a Szt. 64. § (4) bekezdésében biztosított térítésmentes szolgáltatás.

(1) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik a Szt. 64. § bekezdésében foglaltak alapján.

(2) Az Szt. 64. § - ban meghatározott családsegítést Ravazd Község Önkormányzat Képviselő-testülete, az általa fenntartott PTKT Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény útján biztosítja, az erre irányuló kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki az Szt. 94/A § értelmében írásos megállapodást köt az ellátottal.

Gyermekjóléti alapellátások

38. § A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások és hatósági intézkedések biztosítják a Gyvt. alapján.

Gyermekjóléti szolgáltatás

39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan a gyermek érdekeit védő speciális, személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) Ravazd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Gyvt. 39. § - 40. §-ban foglaltak alapján a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az általa fenntartott PTKT Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény keretében látja el.

VII. Fejezet

Támogatások közös szabályai

40. § A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátásokat a Hivatal utólag, minden hónap 5. napjáig utalja ki. Az alkalmanként megállapított szociális ellátásokat a döntést követő 15 napon belül kell utalványozni vagy a házipénztárból kifizetni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

41. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) A közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet,

b) A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet.

VIII. Fejezet

Hatályba léptető és záró rendelkezések

42. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2010. (III.05.), 7/2010. (IX.17), (7/2009. (VII.10.) önkormányzati rendelet, valamint az egyes gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2006. (II.21.) önkormányzati rendelet.