Edde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014(XII.30.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 04Edde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014(XII.30.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Edde Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Mötv.) foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Edde Község Önkormányzata.
a) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7443 Edde Fő u. 47.
b) Adószám: 15400884-1-14
c) Statisztikai szám: 15400884-8411-321-14
d) Törzsszám: 400884
e) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Edde Község Önkormányzatának képviselő-testülete.
(2) Az önkormányzat illetékességi területe: Edde község közigazgatási területe.
(3) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Somogyjádi Közös Önkormányzati Hivatal
a) Székhelye: Somogyjád Kossuth u. 42
b) Kirendeltsége: Osztopán Fő u. 11
c) Adószáma: 15806132-1-14
d) Statisztikai száma: 15806132-8411-325-14
e) Törzsszáma: 806132
f) Alapító okirat bejegyzésének kelte, száma:
(4)1 Az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza
2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
a) A címer: Palást alakú a szélén fekete kerettel zöld alapon sárga színű földműveléshez használatos szerszámok. Függőlegesen háttal gereblye, felül lévő fejjel, vízszintesen kasza, lefelé mutató heggyel, balra tíz óra irányában cséphadaró, jobbra két óra irányában háromágú favilla háttal, felül lévő fejjel.
b) A zászló: A zászlóalap a zászlórúd felül nézve, 1:2 arányú fehér téglalap. Közepén az Önkormányzat címere, alatta község nevét feltüntető felirat. A zászlólap vége arannyal rajtozott.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.
4. § Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § Edde Község Önkormányzata köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségét biztosítják.
7. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el
a) Gyermek szakorvosi ellátás
b) Családi napközi
8. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre, társulására átruházhatja. E rendelet 9. §-ban foglaltak kivételével.
(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3)2 Az átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
9. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörére tartozik, nem ruházható át:
1. a rendalkotás
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörére utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvény kibocsátás, vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás,abból történő kiválás
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatása települést is érinti.
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés
13. az önkormányzati képviselői megbízás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen
14. a településfejlesztési eszközök és a település szerkezeti terv jóváhagyása
15. területszervezési kezdeményezés
16. a helyi közügyek megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás
17. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése
18. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörbe utal
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
11. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.
16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, illetve elektronikus meghirdetéséről érintettekhez való eljuttatásáról.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
e) a nem állandó meghívottaknak
ea) az előterjesztőknek és
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 16. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.
18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,
d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
19. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.
3. Együttes ülés összehívása
20. § (1) A társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tartanak a társulási megállapodásban foglaltak szerint.
(2) A képviselő-testület együttes ülést Somogyjád Község polgármestere hívja össze és vezeti, rendes ülését a munkaterv szerint, rendkívüli ülést az érintett polgármesterekkel egyeztetett időpontban és helyen, egyeztetett napirenddel szükség szerint.
(3) Somogyjád Község polgármestere tartós akadályoztatása esetén Alsóbogát Községpolgármestere hívja össze és vezeti az együttes ülést. Mindkettejük akadályoztatása esetén Edde község polgármestere. Ha a társulás tagjainak több mint a fele kéri, az együttes ülést össze kell hívni.
(4) Az együttes ülés vezetésére, tanácskozás rendjére (előterjesztésekre) a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Az együttes ülésen a határozatot a községek szerint kell elfogadni, a szavazatokat községenként kell megszámolni. A minősített többségi határozat hozatalához szükséges szavazatokat községek szerint kell megszámolni.
(6) Rendeletalkotást igénylő döntések esetén az együttes ülés részt vevői külön-külön községenként alkotnak rendeletet.
4. A képviselő-testület ülésének vezetése
21. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó meg adása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a) b) c) d) h) i) pontjaiban meghatározott feladatok.
22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
c) zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Zárt ülés elrendeléséről a 24. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezetőnek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a 24. § (3) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, megbízása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett, a szekértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírja, mely esetben kötelező az érintett megbízása.
25. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(4) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál a jogi ügyrendi bizottság véleményével együtt kell beterjeszteni.
(5) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 26. §-ában, valamint a 27. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.
27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza. Egyszerű többség a jelenlévő önkormányzat képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges:
a) rendeletalkotásban
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása a törvény által hatáskörére utalt választás, kinevezés vezetői megbízás.
c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, abból történő kiválás.
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervekhez való csatlakozás, abból történő kiválás.
e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése döntésekhez, továbbá
f) az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszüntetéséről való döntéshez.
(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
5. A képviselő-testület döntései
34. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzat 35. § (1) bekezdés 3.) pontján túl saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
36. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület a 24. § (3) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a megválasztott 3 fős szavazatszámláló bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
37. § Az ülés vezetője a 35–36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
38. § (1) A képviselő-testület - 38. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Edde Község Önkormányzata ...../..... (..... .....) kt. számú határozata.
39. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
40. § (1) A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Edde Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
41. § (1) A képviselőnek joga van a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérni, amelyre az ülésen- vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 3 hónapra 10 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)–(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 3 hónapra 10%-kal csökkentsék a tiszteletdíját.A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
6. A jegyzőkönyv
47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülés helyét
b) időpontját
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat
f) az előterjesztéseket
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát
i) a döntéshozatalban résztvevők számát
j) a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselők nevét és kizárás indokát
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését
l) a szavazás számszerű eredményét
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
48. § (1) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(2) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(3) A jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(4) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(5) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (pl.: irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak, elektronikusan (Njt)
c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
49. § (1) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a kormányhivatalnak.
(2) Választópolgárok- zárt ülés kivételével – betekinthetnek az előterjesztésbe, a jegyzőkönyvbe. Betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben
a) helyi adó rendelet tervezet
b) éves költségvetés tervezet
c) helyi építési szabályzat
(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
52. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
54. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
55. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
56. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit
a) Edde Község Alapítvány
b) Egymásért Egyesület
A települési képviselő
57. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
58. § (1) A települési képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásban részt venni, köteles a kormányhivatal által szervezett képzésen részt venni és a választópolgárokat évente egy alkalommal a képviselői tevékenységről tájékoztatni.
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
59. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36–37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, a képviselő-testület határozattal 3 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
60. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
7. A polgármester és az alpolgármester
61. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatait (2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72–73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
62. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
63. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és levezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
(2) A polgármester:
a) a képviselő-testület döntései szerint részt vesz közös önkormányzati hivatal irányításával Somogyjád, Alsóbogát, Osztopán községek polgármestereivel együttesen
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az Eddei önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
c) dönt a jogszabály által hatáskörére utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére
d) a hatáskörére tartozó ügyben szabályozza a kiadványozás rendjét (külön utasításban)
e) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
f) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
g) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
h) fogadóórát tart,
i) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: minden szerdán 15-17 óráig
(3) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésben meghatározott ügyben hozott döntés kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(4)3
64. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
65. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából (titkosan) egy társadalmi megbízatási alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott rend szerint látja el.
(3) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden második szerdán 16-17 óráig.
8. A képviselő-testület bizottságai
66. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
67. § A képviselő-testület állandó bizottsága: a Jogi- és Ügyrendi Bizottság,
68. § (1) A Jogi- és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
b) a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
c) az éves tevékenységéről szóló beszámoló.
(3) A Jogi- és Ügyrendi Bizottság által végzendő feladatok:
a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet, költségvetési, zárszámadási rendelet véleményezése
b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések előkészítése
c) a képviselő-testület éves munkaterv javaslatának előkészítése a képviselő-testület elé terjesztése
d) vagyonnyilatkozatok kezelése
e) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
f) a polgármester és alpolgármester díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
g) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése.
h) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A Jogi- és Ügyrendi Bizottság feladata, hogy a (3) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,
(5) A Jogi- és Ügyrendi Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg mindazokat az önszerveződő közösségek képviselőit, akik tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület ülésein.
9. A jegyző
69. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(3) A jegyző:
a) dönt a jogszabály által hatáskörére utalt államigazgatási ügyekben
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselő, munkavállal tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a bizottság ülésén
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át
i) dönt a határkörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben
j) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadványozás rendjét
k) vezeti a talált dolgok nyilvántartását
l) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól
m) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól
n) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről
o) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését
p) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában
q) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet
r) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert
s) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról
70. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok: kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
(2) A pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,
d) a határozatok határidő nyilvántartása.
(3) A rendelet-nyilvántartás formái
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.
71. § (1) A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosság számarányos többségi döntése szükséges. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
72. § A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket, szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.
10. A Közös Önkormányzati Hivatal
73. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzat működésével, a polgármester, jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésére való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Alsóbogát, Somogyjád és Osztopán községi önkormányzatokkal Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre (a megállapodás 1 függelék). A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Somogyjádi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal részére feladatot az önkormányzat munkájának szervezésében, döntések előkészítésében és végrehajtásában a polgármester is meghatározhat. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.(Hivatal SZMSZ-e 2 függelék)
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
11. Társulás
74. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete több önkormányzati feladat és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ellátása érdekében jogi személyiségű társulásokat hozott létre.
(2) A képviselő-testület jogi személyiségű társulásai:
a) Somogyjádi Mikrotérségi Óvodai Társulás (Társulási megállapodás 3 számú függelék)
b) Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulás (Társulási megállapodás 4 számú függelék)
c) Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési Önkormányzati Társulás (Társulási megállapodás 5 számú függelék)
A képviselő-testület gazdasági programja
75. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.(A gazdasági program 2 számú melléklet)
Vagyonnyilatkozat
76. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
Záró rendelkezések
77. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Edde Község Önkormányzata szervezeti és működési szabályzásáról szóló 4/2011. (IV. 30.) képviselő-testületi rendelet.
1. melléklet a 10/2014. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez 4
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
045530 |
Csővezetékes szállítás |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
064010 |
Közvilágítás |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
107053 |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
2. melléklet a 10/2014(XII.30.) önkormányzati rendelethez5
1. A képviselő-testület társulásokra az alábbi hatásköröket ruházta át:
a) költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása ,átalakítása és megszüntetése
b) a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a megbízás, megbízás visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása
c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása
d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele
e) a költségvetési szerv által ellátandó feladatok ellátására vonatkozó és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodásához szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése
f) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása
g) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására
2. Somogyjádi Mikrotérségi Óvodai Társulásra átruházott hatáskörök az A) pontban felsoroltakon túl:
a) dönt az óvodában történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról
b) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését (feladatellátási helyenként is)
c) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát
d) ellenőrzi, értékeli a szakmai munka hatékonyságát, a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet az intézményben
e) jóváhagyja a köznevelési intézmény továbbképzési programját
3. A polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) rendszeres települési támogatás (lakásfenntartási támogatás, gyógyszertámogatás)
b) temetési támogatás
c) eseti települési támogatás évi legfeljebb 4 alkalommal, maximum 5.000 Ft/alkalom összeghatárig (kivéve elemi kár elhárítására nyújtott, valamint Karácsonyi támogatás)
d) eseti gyermekvédelmi támogatás évi legfeljebb 4 alkalommal, maximum 5.000 Ft/alkalom összeghatárig (kivéve tankönyvtámogatás, beiskolázási támogatás, tanulmányi ösztöndíj támogatás)
e) szociális kamatmentes kölcsön maximum 80.000 Ft összeghatárig
f) köztemetés
g) szociális étkezésben, házi segítségnyújtásban részesülők esetén méltányosságból történő személyi térítési díjjal kapcsolatos döntés meghozatala
Az 1. § (4) bekezdését az Edde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (V. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 8. § (3) bekezdését az Edde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (V. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 63. § (4) bekezdését az Edde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (V. 3.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet az Edde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (V. 3.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. mellékletet az Edde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (V. 3.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.