SZAKADÁT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

10/2014. (VIII.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIRÓL

Szakadát Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében, 94/A. § (4) bekezdésében, továbbá a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el a közösségi együttélés alapvető szabályairól:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet területi és tárgyi hatálya Szakadát Község közigazgatási területén megvalósuló, e rendeletben tiltott és meghatározott magatartásokra terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást megvalósító természetes és jogi személyre, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: megvalósító).

2. Eljárási szabályok

2. §

(1) Az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás megvalósítójával szembeni közigazgatási eljárásokban a jegyző jár el.

(2) Az eljárás lefolytatása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt kiszabható jogkövetkezmények

3. §

(1) Az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás megvalósítójával szemben a jegyző közigazgatási bírságot és kétezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az eljáró hatóság elkobzást alkalmazhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírságot a megvalósító a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, a helyszíni bírságot a megvalósítás napjától számított 3 munkanapon belül köteles teljesíteni (befizetni vagy átutalni) Szakadát Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) bírságbevételi számlájára

 4. §

Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, amennyiben a magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a magatartás megvalósítójának személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstőkellő visszatartó erő várható.

II. FEJEZET

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

4. Az Önkormányzat jelképeinek használata

5. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki az Önkormányzat jelképeit (címer, zászló, pecsét) jogosulatlanul, az engedélytől eltérő, vagy a közösséget sértő módon használja fel.

5. Állattartás

6. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az az állattartó, aki:

a) nem gondoskodik az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról,

b) nem gondoskodik az állat szökésének megakadályozásáról,

c) állatai közterületen való tartózkodásával a járókelők vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti,

d) a harapós vagy támadó természetű ebének közterületen történő felügyeletével olyan személyt bíz meg, aki az eb irányítására, féken tartására nem képes,

e) a lakás lebontása miatt, vagy egyéb okból történő elköltözéskor saját költségén nem gondoskodik az állata elhelyezéséről, vagy a gyepmesterrel történő elszállításáról,

f) az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, építményt nem az erre vonatkozó országos és helyi építésügyi és környezetvédelmi szabályok szerint helyez el telkén,

g) állattartásával lakókörnyezetét aránytalanul zavarja, vagy részükre aránytalan érdeksérelmet okoz,

h) nem gondoskodik a trágya jogszabályban előírt kezeléséről és rendszeres elszállíttatásáról.

6. Közterület használat

7. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki:

a) a közterületre - a tulajdonoson kívül - fát, cserjét (bokrot) ültet a zöldterület tulajdonosával történő előzetes egyeztetés, írásban megadott tulajdonosi hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően,

b) a növényzet telepítője, ha a közterületre ültetett fák, cserjék (bokrok) fenntartásáról (pl.: öntözés, pótlás, karózás, metszés stb.) legalább 3 vegetációs időszakon keresztül nem gondoskodik,

c) a fa telepítője, ha a közterületre ültetett fát hatósági engedély nélkül kivágja.

8. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki:

a) a közterületet rendeltetésétől eltérően közterület-használati engedély nélkül, vagy az engedélyben, illetve bérleti szerződésben foglalt feltételektől eltérő módon használja,

b) zöldfelületeken, azok sétaútjain gépjárművel közlekedik, várakozik, járművet tárol.

7. Temetőhasználat

9. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki:

a) a rendelkezése alatt álló sírhely gondozásáról, karbantartásáról nem gondoskodik,

b) a temető területét a nyitvatartási időn kívüli időpontban nem hagyja el,

c) a temetőben a zárási időt megelőző egy órán belül gyertyát éget,

d) a temető területéről a fenntartóval történ előzetes egyeztetés nélkül sírkövet, síremléket, fejfát kivisz

 e) a temető területére - vakvezető kutya kivételével - kutyát visz be,

f) a temető területére gépjárművel, motorkerékpárral vagy kerékpárral behajt, kivéve a mozgáskorlátozott, láthatóan idős, beteg, az engedélyezett munkálatokat végző, valamint eseti behajtási engedéllyel rendelkező személyeket.

8. Köztisztaság

10. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az ingatlan, ingatlanrész, helyiség (a továbbiakban együtt: ingatlan) tulajdonosa, bérlője, kezelője, használója, haszonélvezője (a továbbiakban együtt: használó), ha nem gondoskodik:

a) az ingatlan folyamatos gyommentesítéséről,

b) az ingatlanon növő aljnövényzet, fű 15 cm-t nem meghaladó magasságának biztosításáról és a rendezett állapot folyamatos fenntartásáról,

c) az ingatlanról a közterületre kihajló ágak, bokrok metszéséről,

d) az ingatlan közterületről látható részén levő szemét, hulladék és törmelék (építési törmelék) eltávolításáról, az ingatlan tisztán tartásáról.

(2) Amennyiben az ingatlan használatára többen is rendelkeznek valamely jogcímmel, a kötelezettség az ingatlan tényleges használóját, több tényleges használó esetén valamennyi tényleges használót egyetemlegesen terheli. Amennyiben a tényleges használó kiléte nem állapítható meg, úgy a kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettségek teljesítésére a használó – a jegyző erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított 5 napon belül – köteles, ellenkező esetben e rendeletben meghatározott közigazgatási bírságot kell kiszabni

11. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki nem gondoskodik:

a) a lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló épületek közös használatú részének tisztán tartásáról,

b) az ingatlan előtti - úszótelek esetén az épület körüli - járdának, - járda hiányában egy méter széles területsávnak -, a járda vagy az ingatlan határ melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az ingatlan telekhatár tíz méteres körzetén belüli területének a gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről (amennyiben az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak),

c) az ingatlant érintő járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyainak tisztántartásáról, gyommentesítéséről, illetőleg a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,

d) a téli időszakban az ingatlanhoz tartozó havas járdaszakasz tisztításáról, csúszásmentesítéséről. Az ingatlanok előtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.

12. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg:

a) az intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek, és más elárusítóhelyek üzemeltetője, aki nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, a hó- és síkosság mentesítéséről, a zárás előtt a szemét összetakarításáról,

b) azon gazdálkodó szervezet, intézmény, szolgáltató, kereskedelmi egység, vállalkozó, aki üzlete, telephelye bejáratai mellett nem helyez el szabványosított csikktartóval rendelkező kézi hulladékgyűjtőt és nem gondoskodik azok rendszeres ürítéséről,

c) a közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás stb. céljára) történő használat esetén a használó, amennyiben az általa használt közterületet nem tartja tisztán, a használatot követően a közterületen a használat során keletkezett hulladékot nem gyűjti össze és eltávolításáról nem gondoskodik.

d) közterületen rendezett vásár, sport és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője, ha nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztán tartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban való visszaadásáról.

13. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki:

a) építési, bontási, tatarozási munkákat, közműépítéssel kapcsolatos tevékenységet úgy végez, hogy nem gondoskodik arról, hogy por és egyéb szennyeződés a közterületre ne jusson és a vízelvezetés biztosítva legyen,

b) az építési, bontási, tatarozási munkálatok helyét a balesetvédelmi előírások betartása érdekében a környező közterülettől nem zárja el,

c) aki az építési, bontási, tatarozási munkák, közműépítéssel kapcsolatos tevékenységek, közműszolgáltatók által végzett hibaelhárítási tevékenység végzése során a közterületen keletkezett építési törmeléket, szemetet a munka befejezését követő 48 órán belül nem szállítja el az építési törmelék elhelyezésére kijelölt helyre és a közterületet 72 órán belül nem állítja az eredeti állapotban helyre.

d) az építési munkálatok során, valamint egyéb a közterületek igénybevételével járó tevékenység során a közterületen lévő fákat, közterületi műtárgyakat védőburkolattal nem veszi körül. Ha a közterület vagy annak egy része mégis megrongálódik, a keletkezett kárt annak okozója nem téríti meg, vagy az eredeti állapotot nem állítja helyre.

14. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki:

a) dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórja, önti, vagy bevezeti,

b) állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti közterületen, vagy magánterületen elhelyez,

c) közterületi gyűjtő-edényzetből hulladékot kiönt, válogat, szétszór,

d) közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongál, csonkít, leszakít.

15. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg aki:

a) helyi védelem alatt álló városképi jelentőségű középületeken, létesítményeken, vagy

b) állami, vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen, vagy azon belül, valamint közterületeken elhelyezett szobrokon, emlékműveken, emléktáblákon, műemléki értéknek minősülő létesítményeken, valamit növényzeten, vagy

c) az önkormányzat tulajdonában álló intézmények épületein, vagy azon belül, valamint az önkormányzat tulajdonában álló létesítményeken, vagy

d) a közterületen létesített közműtárgyakon, utcabútorokon - kivéve az erre a célra létesített hirdetőoszlopokon, hirdetőtáblákon - külön erre szolgáló engedély nélkül plakátot helyez el.

9. A helyi környezet védelme

16. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki: 

a) magánterületén lévő fa, cserje (bokor) esetében nem gondoskodik arról, hogy a növény testi épséget vagy szomszédos ingatlant ne veszélyeztessen, károsítson,

b) szerdai és vasárnapi napoktól eltérő napokon a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot, kerti vagy háztartási hulladékot belterületi nyílt téren éget,

c) közterületen állatot legeltet

 d) közműfektetés vagy kárelhárítás után az eredeti állapotot nem állítja helyre,

e) a közhasználatú zöldterületeken a védett gerinces állatokat bármely eszközzel megzavarja, a fészket rongálja, a tojásokat és a fiókákat kiszedi és irtja,

f) a közhasználatú területeken járművet mos, valamint ilyen célra a közkifolyót igénybe veszi,

g) a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon az emberi egészséget bármely módon veszélyetető gyomnövények irtásáról felszólítás ellenére nem gondoskodik,

h) a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon egészségügyi szempontból káros kártevők (rovarok és rágcsálók) irtásáról felszólítás ellenére nem gondoskodik

.

10. A kötelező közszolgáltatások igénybevétele

17. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki a települési szilárd hulladék elszállításával kapcsolatosan:

a) a tulajdonában, használatában álló ingatlanon keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését nem megelőző, károsítását nem kizáró módon gyűjti, ahhoz nem a közszolgáltatótól beszerzett vagy a kereskedelemben vásárolt szabvány gyűjtőedényt vesz igénybe,

b) a hulladék gyűjtése során nem a megfelelő gondossággal jár el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

c) nem gondoskodik a gyűjtőedény rendeltetésszerű használatáról, környezetük tisztán tartásáról,

d) a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladékot kiszórja, a közterületet szennyezi,

e) a gyűjtőedényét nem úgy helyezi ki, hogy az ne akadályozza a jármű és gyalogos forgalmat.

11. Kereskedelem és szolgáltatás

18. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki:

a) közterületen engedély nélkül vagy az engedélyétől eltérően árul,

b) közterületen engedély nélkül vagy engedélyétől eltérően végez reklám- és hirdetési tevékenységet,

c) az általa üzemeltetett üzletben a bejelentett nyitvatartási időtől eltérően folytatja a tevékenységet,

d) jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy szolgáltatást nyújt,

e) közterületen a gyalogosközlekedés céljára rendszeresített járdán, járdaszigeten, sétáló úton parkol vagy árurakodást végez, ha arra szerviz út is rendelkezésre áll.

12. Közterületi italfogyasztás

19. §

(1) Az alábbi közterületeken és intézmények területén tilos a szeszes ital fogyasztása, a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével:

a) oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sport, egyházi intézmények területén és a hozzájuk kapcsolódó közterületek intézmény előtti részén,

b) játszótéren,

c) köztemetők területén.

(2) A szeszes ital fogyasztás tilalma nem terjed ki:

a) az érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó egységre, annak előkertje, kitelepülése területére, nyitvatartási időben,

b) az engedéllyel szervezett és engedéllyel rendelkező rendezvény területére, a rendezvény ideje alatt,

c) a mezőgazdasági rendeltetésű területekre,

d) minden év december 31-én 18.00 órától következő év január 1-jén 8.00 óráig terjedő időszakra (szilveszter),

e) a település utcáira, útjaira, járdáira. (3) Aki az (1) bekezdésben foglalt tilalmakat megsérti, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.

13. Zajvédelem

20.§.

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki:

a) vendéglátó egység, vagy magáningatlan kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezést, rádiót, televíziót munkanapokon 22.00 és 7.00 óra között, szombaton vasárnap és egyéb munkaszüneti napon 22.00 és 8.00 óra között üzemeltet,

b) kereskedelmi és vendéglátó egységben engedély nélkül zeneszolgáltatást végez.

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Laszk Gábor                                                                                                                                     dr. Baranyai Eszter polgármester                                                                                                                                               jegyző

Záradék: A kihirdetés napja: 2014. augusztus 27.

                                                                                                                                                          dr. Baranyai Eszter

                                                                                                                                                                     jegyző