Hernádcéce község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Hernádcéce község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

      Hernádcéce község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye:

      3887. Hernádcéce, Árpád út 31. szám

(3) Az önkormányzat hivatala:

Az önkormányzat működésével összefüggő hivatali feladatait a Boldogkőváralja, Abaújalpár, Abaújkér, Arka, Boldogkőújfalu, Hernádbűd, Hernádcéce, Korlát, Pere és Vizsoly települések önkormányzataival együttesen alapított Boldogkőváraljai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal) keretében látja el.

(4) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják

(5) Az önkormányzat hivatalos bélyegzői:

                               1./ Kör alakú bélyegző:

Közepén Magyarország címere helyezkedik el; a külső köríven „Községi Önkormányzat Hernádcéce”

felirat olvasható.

                               2./ Téglalap alakú bélyegző a következő felirattal:                               

                                    „Községi Önkormányzat

                                   3887. Hernádcéce, Árpád út 31.

                                   Szlsz: 54600119-10020827

                                   Adószám: 15547413-1-05”

(6) A bélyegzőkről a közös hivatal nyilvántartást vezet, amely a bélyegző lenyomat mellett tartalmazza a bélyegző átvételének időpontját, az átvevő nevét, beosztását és aláírását.

2. §

Az önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, továbbá az önkormányzat és szervei számára megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat ebben a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ.) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

4. §

(1) Az önkormányzat főbb feladatai:

       a./ gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról;

       b./ önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot biztosítva intézi a 

            település közügyeit;

       c./ gondoskodik a helyi közhatalom gyakorlásáról;

       d./ támogatja a lakosság önszervező közösségeinek tevékenységét, együttműködik a

            közösségekkel;

       e./ saját tulajdonával önállóan rendelkezik; költségvetési bevételeivel, kiadásaival

            önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és a közös hivatal útján látja el.

(3) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz kapcsolódó kormányzati funkciókat az  SZMSZ. 5. sz. függeléke tartalmazza.

II. fejezet

A képviselő-testület

5. §

A képviselő-testület megválasztott tagjainak száma: 5 fő (a képviselők névjegyzékét az SZMSZ. 1. sz. függeléke tartalmazza.)

6. §

(1) Az önkormányzati jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(2) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és önként vállalt feladatokat és hatásköröket.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit - figyelemmel a jogszabályi korlátokra - a polgármesterre, az állandó bizottságságaira, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ. 3. sz. függeléke, a társulások jegyzékét az SZMSZ. 6. sz. függeléke tartalmazza.

A képviselő-testület ülései

7. §

A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

8. §

(1) A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább 6 alkalommal kötelező ülést tart.

(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséről – a polgármester irányításával és az ügyrendi bizottság javaslatainak figyelembe vételével – a jegyző gondoskodik és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé az alábbi főbb tartalmi elemekkel:

                        - a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai,

                        - a képviselő-testületi ülések tervezett napirendjei,

                        - a tervezett napirendek előterjesztőinek megjelölése,

                        - az előterjesztések elkészítéséért felelős személyek megnevezése,

                        - a közmeghallgatás időpontjának kijelölése.

(3) A képviselő-testület ülésének összehívására a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) jogosult.

9. §

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (rendkívüli ülés).

(2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az önkormányzati képviselők 1/4-ének, de legalább 2 önkormányzati képviselő kezdeményezésére

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt indokolással, írásban, az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével az ülést megelőzően legalább 3 nappal, a polgármesternél kell előterjeszteni.

A képviselő-testület összehívásának rendje

10. §

(1) A képviselő-testületet az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább az ülést megelőzően 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(3) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

      a./ az önkormányzati képviselőket,

      b./ a jegyzőt,

      c./ a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

      d./ akiket a polgármester a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.

(4) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt a (3) bekezdés b./ - d./ pontjaiban megjelöltek.

(5) A meghívóval együtt a meghívottak részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.

Az ülések nyilvánossága

11. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell értesíteni.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője az ülésről kiutasíthatja.

(4) A képviselő-testület esetenként, vita nélkül dönt arról, hogy a hallgatóként megjelent állampolgároknak felszólalási jogot ad.

(5) A felszólalás időtartamát az ülést vezető elnök határozza meg.

12. §

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett azt kéri; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt.

13. §

A zárt ülésen részt vehetnek:

    a./ a képviselő-testület tagjai;

    b./ a jegyző, aljegyző;

    c./ meghívása esetén a napirendi ponttal érintett személy;

    d./ a jegyző által - a polgármester egyetértésével - kijelölt hivatali dolgozó,

         mint szakértő.

Az ülések napirendje

14. §

(1) Az ülés vezetője által előterjesztett napirend elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozat-hozatal nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrendben tárgyalja.

(3) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(4) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a./ az önkormányzat bizottsága;

b./ a jegyző.

(5) A sürgősségi indítványt - rövid indokolással - az ülést megelőzően kell a polgármesternél benyújtani.

(6) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

Testületi előterjesztések

15. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, illetve a polgármester által előzetesen javasolt:

a./ rendeleti javaslat;

b./ határozati javaslat;

c./ beszámoló;

d./ tájékoztató.

(2) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a./ a polgármester;

b./ a bizottságok;

c./ a jegyző;

d./ mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez.

(3) Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő, a jegyző előzetes törvényességi vizsgálatát követően.

16. §

Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

- a tárgy és a tényállás pontos meghatározását,

- az esetleges korábbi testületi döntést,

- a lehetséges döntési alternatívákat,

- a meghozandó döntés indokait, jogszabályi alapját,

- a határozati javaslatot, amely tartalmazza a végrehajtásért felelős személy, vagy szerv

   megnevezését és a végrehajtás határidejét is.

Önálló indítványok

17. §

(1) Önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.

(2) Az önkormányzati képviselő önálló indítványát a polgármesternél írásban terjesztheti elő.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány

- rendeleti javaslat, vagy

- határozati javaslat lehet.

Kérdés, interpelláció

18. §

(1) Az önkormányzati képviselő interpellációt és kérdést terjeszthet elő.

(2) Interpelláció és kérdés a polgármesterhez és a jegyzőhöz intézhető.

(3) Az interpellációt vagy kérdést az ülést megelőző 5 nappal írásban a jegyzőnél kell benyújtani.

(4) Interpelláció vagy kérdés a képviselő-testület ülésén szóban is előterjeszthető.

19. §

(1) Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre, interpellációkra a képviselő-testületi ülésen  válaszolni kell.

(2) Ha a szóbeli interpellációra, szóbeli kérdésre a kérdezett nem tud azonnal választ adni, úgy 15 napon belül köteles ezt kivizsgálni, az interpelláló,  vagy a kérdező személyt írásban értesíteni és a képviselő-testület következő ülésén erről jelentést tenni.

(3) A képviselő-testület az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor határoz, ha az interpelláló, vagy a kérdező a választ nem fogadja el.

(4) Ha a képviselő-testület az adott választ nem fogadja el, egyidejűleg dönt a szükséges intézkedésekről.

(5) Az interpelláció, a kérdés, illetve ezekre adott válasz időtartamát az ülés vezetője meghatározhatja.

Az ülés vezetése

 20. §

(1)  A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés vezetőjének feladatai:

a./ megnyitja az ülést, megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a testület határozatképességét,

b./ előterjeszti a napirendi javaslatot,

c./ napirendenként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,

d./ az előterjesztésben szereplő és a vita során megfogalmazódott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja,

e./ megállapítja a szavazás eredményét, napirendenként kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f./ biztosítja az önkormányzati képviselők interpellációs jogának gyakorlását,

g./ biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

h./ berekeszti az ülést.

A tanácskozás rendjének fenntartása

21. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása során az ülés vezetője:

a./ figyelmezteti a felszólalót, ha eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, vagy ilyen magatartást tanúsít;

b./ rendre utasítja, szükség szerint megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a./ pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.

(2) A tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A vita és a döntéshozatal módja

22. §

(1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő és a polgármester jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A bizottság elnöke, vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat.

23. §

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz az önkormányzati képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(2) A kérdésekre azok elhangzása után válaszolni kell, majd az (1) bekezdésben megjelöltek hozzászólása következik, melynek időtartama rendeletalkotásnál 10 perc, egyéb fő napirendi pontnál 5 perc lehet. Ha ugyanazon személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is szólásra jelentkezik, az ülés vezetője a hozzászólás időtartamát 3 percre korlátozhatja.

(3) Az időt túllépő hozzászólótól a polgármester megvonhatja a szót.

24. §

A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál a vita során elhangzott észrevételekre.

25. §

Az ülés vezetője lezárja a vitát és elsőként az esetleges módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel egyenként szavazásra.

26. §

Személyes érintettség okán a vita lezárása után, de még a szavazás előtt maximum 2 perces megjegyzést tehet az az önkormányzati képviselő, aki a vita során őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, vagy aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

27. §

A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

28. §

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott önkormányzati képviselők több, mint felének (legalább 3 önkormányzati képviselő) egybehangzó szavazata ( minősített többség) szükséges a Mötv. rendelkezésein túl:

a./ sürgősségi indítvány elfogadásához,

b./ hatáskör átruházása és visszavonása esetén,

c./ helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetve arról történő lemondáshoz.

29. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelen lévő önkormányzati képviselők egy negyedének – legalább 2 önkormányzati képviselő - indítványára név szerint szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden önkormányzati képviselőt személy szerint szólít és az önkormányzati képviselő által adott választ (igen, nem) a névsorban rögzíti. A szavazás végén minden önkormányzati képviselő aláírásával hitelesíti nyilatkozatát.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása esetén elrendelheti a szavazás megismétlését.

(4) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, (a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott) az ülés vezetője még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

(5) Ha a szavazásra bocsátott kérdés - a tartózkodók magas száma miatt - nem kapja meg a többségi igent, érvényes döntés nem született. Ebben az esetben a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

30. §

(1) Titkos szavazást kell tartani:

a./ választás,

b./ kinevezés,

c./ felmentés,

d./ vezetői megbízás adása, visszavonása, valamint

e./ fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés esetén.

(2) A titkos szavazást a képviselő-testület által választott 3 tagú ad-hoc bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a titkos szavazás helyét, kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazást lebonyolító ad-hoc bizottság tagjainak nevét, a titkos szavazás eredményét és a titkos szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A tikos szavazás eredményének megfelelően a képviselő-testület határozatot hoz.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

A képviselő-testület döntései

31. §

(1) A képviselőtestület:

a./ rendeletet alkot,

b./ határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a./ a napirend meghatározásáról,

b./ ügyrendi kérdésekről,

c./ a képviselői felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

 32. §

(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint a szavazás számszerinti eredményét, illetőleg a minősített többséget igénylő ügyek esetében az erre való utalást.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira - a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint a szóbeli javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

(4) A képviselő-testület által hozott számozott határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formájában az érintetteknek meg kell küldeni.

(5) A határozatok jelölése:

       „HERNÁDCÉCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

     sorszám (arab számmal)/ülés éve.(hónap. nap.) határozata”

     megjelöléssel.

33. §

(1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak helyi végrehajtására rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

      a./ polgármester,

      b./ önkormányzati képviselő,

      c./ képviselő-testület állandó bizottsága,

      d./ jegyző,

      e./ települési nemzetiségi önkormányzat.

(3) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni. A kihirdetés módja az önkormányzat hirdető táblájára való kifüggesztés és az erre való hangos szóval történő figyelemfelhívás, valamint a település honlapján (http://hernadcece.gportal.hu) való közzététel.

(6) A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:

      „HERNÁDCÉCE község Önkormányzata Képviselő-testületének

     sorszám (arab számmal)/kihirdetés ideje: év. (hónap. nap.) önkormányzati rendelete

     a rendelet tárgyának megjelölésével”.

34. §

A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok érdekeltek részére történő eljuttatásáról, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

A jegyzőkönyv

35. §

(1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

      a./ az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

      b./ az ülés nyilvános, vagy zárt módját,

      c./ az ülés helyét és időpontját,

      d./ az ülésen megjelent önkormányzati képviselők és meghívottak nevét,

      e./ a távolmaradásukat bejelentett, illetve előzetes bejelentés nélkül távol maradt önkormányzati képviselők nevét,

      f./ a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, azok előterjesztőinek nevét,

      g./ az előterjesztéseket (írásos előterjesztés esetén mellékletben),

      h./ az írásos előterjesztésekhez fűzött szóbeli kiegészítések rövid tartalmát,

      i./ a felszólalók nevét, titulusát és a felszólalások lényegét,

      j./ a szavazásra feltett döntési javaslat szószerinti tartalmát,

      k./ a döntéshozatalban részt vevők számát,

      l./ a döntéshozatalból kizártak nevét és kizárásuk indokát,

      m./ a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

      n./ a szavazás számszerű eredményét,

      o./ a hozott döntéseket,                                 

      p./ a kisebbségben maradt önkormányzati képviselők nevét, ha ezt  ők kérik,

      q./ a névszerinti szavazásról készített névsort,

      r./ a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, döntéseket,

      s./ az ülésen történt fontosabb eseményeket,

      t./ az ülés bezárásának időpontját,

      u./ a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

            a./ a meghívót,

            b./ a jelenléti ívet,

            c./ az írásos előterjesztéseket,

            d./ az ülésen elfogadott rendeleteket,

            e./ az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat,

            f./ az érintett nyilatkozatát személyi ügyének nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalásával kapcsolatban,

            g./ a jegyző törvényességi észrevételét,

            h./ a titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a közös hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek egy-egy bekötött másolati példányát át kell adni a helyi könyvtárnak, valamint betekintés céljából a közös hivatalban hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartásának esetén is biztosítani kell.

(6) A jegyzőkönyv készítés elősegítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készíthető, melynek megőrzési ideje 3 év.

36. §

(1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(2) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken és a 13. §-ban felsoroltakon kívül más nem tekinthet be.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

37. §

A jegyzőkönyv elkészítéséről és rendeltetési helyre való juttatásáról a jegyző gondoskodik.

38. §

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveit egy alapszámon történő iktatás mellett folyamatos alszámmal kell ellátni, törve az ülés évszámával.

III. fejezet

Az önkormányzati képviselő

39. §

Az önkormányzati képviselőt megilletik a  Mötv.-ben, más jogszabályokban és az SZMSZ.-ben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. Az önkormányzati képviselők jogai azonosak.

40. §

(1) Az önkormányzati képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a közös hivatal dolgozói, az önkormányzati intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott ügyben érdemi választ adni.

(2) Az önkormányzati képviselő előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni. Köteles továbbá részt venni az ülések napirendjének előkészítésében, a döntések végrehajtásában és annak ellenőrzésében.

41. §

Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és juttatásairól a képviselő-testület külön rendeletben dönt.

IV. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

42. §

(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, a képviselő-testület által választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület bizottságot szükség szerint is létrehozhat.

43. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökét távollétében az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság alelnökét a bizottság választja meg az elnök javaslatára a bizottság önkormányzati képviselő tagjai közül.

44. §

(1) A bizottság elnökének feladata:

      a./ a bizottság munkatervének elkészítése és végrehajtása,

      b./ a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,

      c./ a bizottság képviselete.

(2) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert, a bizottság tagjait és a jegyzőt legalább 5 munkanappal korábban értesíteni kell.

45. §

(1) A bizottságok tevékenységüket ülésterv alapján végzik. Üléstervüket előzetesen -tájékoztatásul - bemutatják a képviselő-testületnek.

(2) A bizottsági ülés határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele jelen van. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A képviselő-testület bizottságainak működésével kapcsolatban felmerülő, e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

V. fejezet

A polgármester és az alpolgármester

A polgármester

46. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

47. §

A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog eseti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

48. §

(1) A polgármester feladatait, hatáskörét törvény, vagy ennek felhatalmazása alapján kormányrendelet határozza meg.

(2) A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, illetve annak szerveivel kapcsolatban, a testület által kitűzött célokkal összhangban különösen a következők:

a./ biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

         b./ a képviselő-testület tevékenységéről évente tájékoztatja a képviselő-testülettel együttműködő szervek vezetőit,

c./ segíti az önkormányzati képviselők munkáját,

d./ biztosítja a bizottság jogainak és kötelességeinek érvényesülését,

e./ ellátja a bizottság rendszeres tájékoztatását,

f./ meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

g./ kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel és azok vezetőivel,

h./ elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

 i./ rendszeres időközönként (két hetente) fogadóórát tart,

 j./ ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

49. §

(1) A polgármester államigazgatási feladatait a közös hivatal közreműködésével látja el.

(2) A polgármester feladatának ellátásával összefüggésben saját gépkocsijának hivatalos célú használatára jogosult.

Az alpolgármester

50. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - saját tagjai sorából, titkos szavazással alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el. Feladatai ellátásáról a polgármesternek beszámolni köteles.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester jogkörében a korelnök jár el.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a korelnök gyakorolja a pénzügyi kötelezettségvállalási és utalványozási jogköröket is.

VI. fejezet

A közös hivatal és a jegyző

51. §

(1) Az önkormányzati ügyek szakszerű előkészítéséről, a helyi igazgatási feladatok ellátásáról az önkormányzat közös hivatal útján gondoskodik.

(2) A közös hivatal székhelye: 3885. Boldogkőváralja, Petőfi út 28.

(3) A közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodás az SZMSZ 7. sz. függeléke tartalmazza.

52. §

(1) A jegyző a közös hivatal útján, gondoskodik a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek ellátásáról.

(2) A jegyzőt tartós távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. Mindkettőjük tartós távolléte esetén a helyettesítés a Vizsolyi Kirendeltség vezetőjének feladata. 

(3) A jegyző feladatának ellátásával összefüggésben saját gépkocsijának hivatalos célú használatára jogosult.

VII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

Lakossági fórumok

53. §

(1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, helyi ügyekben való részvételét községpolitikai fórum, vagy társadalmi vita útján biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről munkatervének elfogadásakor, illetve esetenként dönt.

Közmeghallgatás

54. §

(1) A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás tartásáról a lakosságot legalább öt nappal előbb a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatásra a II. fejezet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

VIII. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

55. §

Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos kérdéseket a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

IX. fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

56. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, az eljárás rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza.

X. fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés

57. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete és a települési nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltakat figyelembe véve együttműködési megállapodásban kell szabályozni.

(2) Az (1) bekezdés alapján kidolgozott és az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat által jóváhagyott együttműködési megállapodás az SZMSZ. 8. sz. függeléke. 

XI. fejezet

Záró rendelkezések

58. §

(1) Az SZMSZ. függelékei:

1. sz. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora

2. sz. függelék: A képviselő-testület bizottságainak névsora

3. sz. függelék: A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

4. sz. függelék: A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

5. sz. függelék: Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó kormányzati funkciók

6. sz. függelék: Az önkormányzat részvételével működő társulások

7. sz. függelék: Megállapodás a közös hivatal létrehozásáról

8. sz. függelék: Együttműködési megállapodás a települési nemzetiségi önkormányzattal

(2) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

59. §

Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a Hernádcéce község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2010.(XI. 17.) számú rendelet hatályát veszti.