Nyíradony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított és kiegészített 3/2007.(I.25.) számú rendelet módosításáról

Nyíradony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 42. §-a 1. és 2. pontjában foglalt felhatalmazása alapján a Nyíradony Város Képviselő-testületének többször módosított és kiegészített 3/2007.(I.25.) számú rendelete Nyíradony Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

PREAMBULUM

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű demokratikus jogállam kiépülésével egyidejűleg – követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait – csatlakozva az Európai Önkormányzati Chartához létrehozta a demokratikusan létrejövő, Alkotmányban és törvényekben garantált önállósággal rendelkező önkormányzatok rendszerét.

A többször módosított és kiegészített 2011.. évi CLXXXIX.. törvény bevezető rendelkezései több olyan kiemelkedően fontos alapjogot emel ki, mely lehetővé teszi, az önkormányzati jogok kiteljesítését, a helyi önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, a nemzeti együttműködés megerősítését, a települések önfenntartó képességének elősegítését, valamint a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítését,

A helyi önállóságot anyagilag – jogilag – szervezetileg biztosító önkormányzatbarát környezetben az önkormányzatok a rendszerváltás 24 éve alatt képessé váltak arra, hogy helyben önfejlődő folyamatokat indítsanak el, a közösség megelégedésére, hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságokhoz, az igények sokszínűségéhez. .

Az önkormányzati törvény eddigi változásai lehetővé teszik, hogy a helyi önkormányzatok széles körű feladat- és hatáskörükben eljárva fejezzék ki a helyi közakaratot, megjelenítsék a helyi érdekeket.

Helyi önkormányzati feladatai ellátása során: támogatja a lakosság önszerveződő közösségét, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való  széles körű állampolgári részvételt, erősíti a település  önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait, egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.

Az önkormányzati törvény az Európai Önkormányzati Chartának megfelelően jogot biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy önállóan szabályozhatja, illetve egyedileg igazgathatja a helyi érdekű közügyeket.

Az önkormányzati törvény lényeges eleme, hogy a helyi közügyekben megteremti a szükséges szervezeti, anyagi-pénzügyi alapfeltételeket, melyek figyelembe vételével a helyi önkormányzatok a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi közhatalmi feladatok megoldásában, a helyi társadalom és gazdaságszervező tevékenységben csak törtvénynek alárendelve járnak el.

Az önkormányzatoknak joga és alapvető kötelessége is egyben, hogy mint a népfelség elvének helyi megvalósítója demokratikus formában és módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézze a helyi közügyeket.

A választópolgárok helyi közösségeinek alapvető demokratikus joga, hogy a választásokon alakíthatják képviselő-testületüket, választhatják meg a képviselő-testület tagjait és polgármesterüket, meghatározott ügyekben helyi népszavazást kezdeményezhetnek.

Nyíradony Város Önkormányzata – Magyarország és a város demokratikus önkormányzati hagyományaira építve – figyelemmel az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok rendelkezéseire – szabadon és demokratikus módon intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatások ellátásáról, s a lakosság igényeire figyelemmel önként vállal helyi közügyeket annak érdekében, hogy a település népessége a városban európai életkörülmények között élhessen.

Nyíradony Város Képviselő-testülete a fenti elvek és célkitűzésekkel összhangban a többször módosított és kiegészített 2011. évi CLXXXIX.. törvény 42. §-a 1.  és 2./ bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiakban állapítja meg.  

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

/1./ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyíradony Város Önkormányzata.

/2./ Az önkormányzat székhelye: 4254. Nyíradony, Árpád tér 1.

/3./ Nyíradony Város Önkormányzata jogi személy.

/4./ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

/5./A Képviselő-testületet a város polgármestere képviseli.

2. §

Az önkormányzat jelképei

/1./ Nyíradony Város Önkormányzata címerrel és zászlóval rendelkezik, melynek leírását és használati rendjét a 10/1992.(VI.25.) önkormányzati rendelet tartalmazza. A város címerét az 1. számú melléklet tartalmazza.

/2./ Az Önkormányzat pecsétje: kör alakú, 35 mm-es átmérőjű bélyegző, mely középen a város címerét, körülötte feliratként: Nyíradony Város Önkormányzata feliratot tartalmazza. Az önkormányzat bélyegzőjét az önkormányzat jegyzőkönyveinek, rendeleteinek hitelesítéséhez, a képviselő-testület kiadványaihoz, meghívóihoz lehet használni.

/3./ Az önkormányzat pecsétjét a város polgármestere őrzi, s használásának rendjét belső szabályzatban állapítja meg.

/4./ Nyíradony város történetét a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

3. §

Helyi ünnepek, kitüntetések

/1./ Nyíradony város helyi ünnepként minden év január hónapjának első szombatján ünnepi műsorral emlékezik meg a település várossá válásának évfordulójáról.

/2./ A Dél-Nyírségi települések kulturális, művészeti hagyományainak megőrzése és ápolása érdekében minden év júniusának utolsó vasárnapján ad otthont a város Dél-Nyírség Ligetaljai Önkormányzatok Egyesülete által rendezett Ligetaljai Napok rendezvényének.

/3./ Az önkormányzat minden év májusában Európa Napot szervez az ország Európai Unióhoz csatlakozásának megünneplésére.

/4./ Nyíradony Város Önkormányzata a település fejlesztésében, a közéletében, az köznevelésben, a közművelődésében, hagyományainak megőrzésében kiemelkedő szerepet vállaló polgárai részére: díszpolgári címet adományoz. A díszpolgári cím megállapításának és adományozásának rendjét a 24/2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza.

/5./ Az önkormányzat a város fejlesztésében, hagyományainak megőrzésében, az itt élő lakosság életkörülményeinek javításában kiemelkedő szerepet játszó személyek és közösségek tevékenységének elismerésére „Pro Urbe” kitüntetést hozott létre. A kitüntetés odaítélésének helyi szabályait a 9/2001.(III.29.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

4.§

Az önkormányzat együttműködésének formái,

hazai és nemzetközi kapcsolatai

/1./ Nyíradony Város Önkormányzata a Kisvárosok Országos Szövetségének és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tagjaként együttműködik az ebben résztvevő önkormányzatokkal, illetve együttműködésre törekszik az Európai Unió, a környező országok településeinek önkormányzataival, valamint Magyarország-i településekkel.

/2./ Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött és székhely települése a Dél-Nyírség Ligetalja Önkormányzatok Egyesületének. Az együttműködés formáit és módját, valamint az önkormányzat képviseletét az egyesület alapszabálya tartalmazza.

/3/ Az Önkormányzat a közös fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében társulási megállapodást kötött: az Önkormányzati Társulás Észak-alföldi Régió Ivóvízminőségének Javításáért, a Kelet-Hajdúsági Ivóvízminőségjavító Társulással, valamint a Nyíradonyi Szociális és Gyermekjóléti Társulással. Ez utóbbi két esetben gondoskodik a társulás munkaszervezetével kapcsolatos feladatok ellátásáról is. 

/4./ Az önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy együttműködésre törekszik a környékben lévő önkormányzatokkal. Ez főként a Nyíradonyi járás települések fejlesztési elképzeléseinek összehangolására, a munkanélküliség kezelésére, egyes hatósági közigazgatási feladatok igazgatási társulásban történő ellátására, az Európai Uniós forrásokkal kapcsolatos közös pályázatok benyújtására, konferencia, üzleti, sport, horgász, welness és vadászati túrizmus fejlesztésére, közös beruházások megvalósítására, intézmények közös fenntartására irányul.

/5./ Az önkormányzat partner- és testvérvárosi kapcsolatok kiépítésére törekszik: az Európai Unióhoz tartozó tagországok önkormányzataival, valamint horvátországi és ukrajnai települések önkormányzataival.

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az önkormányzati jogok gyakorlása

5.§

/1./ Nyíradony Város Önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.

/2./ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

/3./ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

/4./ A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhat minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását.

/5./ Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve közszolgáltatási feladatok ellátása érdekében gazdasági társaságot hozhat létre, illetve közvetlenül részt vehet ezekben. Vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat alapvető feladatának tekinti: az önkormányzat helyi politikájával, illetve annak eszközeivel olyan helyi gazdasági környezetet teremtsen, mely lehetővé teszi a helyi vállalkozói réteg megerősödését, szerepvállalását a foglalkoztatásban, új munkahelyek letelepedését.

/6/ Az Önkormányzat a kötelező alapfeladatai ellátása és a helyi közszolgáltatások megszervezése érdekében Feladatellátási szerződést kötött a 100 %-ban tulajdonát képező Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft-vel. A gazdasági társaság irányításával és tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos feladatokat – a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglalt alapítói jogok kivételével – a város polgármestere gyakorolja.

(7) Az előzőekben foglalt feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági társaság igazgatója - azokban az esetekben amikor a Képviselő-testület kötelező alapfeladatellátással, közszolgáltatással kapcsolatos feladatairól tárgyal – az érintett bizottság és a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

/8./ Az önkormányzat véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.

/9./ A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogokat.

10./ Önkormányzati döntést: a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület bizottsága, a város polgármestere és helyi népszavazás hozhat.

/11/ A helyi közösség tagjai az Mötv. 8. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján – mint a helyi önkormányzás alanyai kötelesek:

1. Öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösség feladatai ellátásához,
2. betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait,

/12/  A Képviselő-testület rendeletében határozza meg a /11/ bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásának jogkövetkezményeit.

6.§

Feladatok és hatáskörök

/1/ Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Ennek körét a Szervezeti és Működési Szabályzat 6. és 7. számú melléklete tartalmazza.

/2./ A települési önkormányzat feladatai a helyi  közügyek és  közszolgáltatások ellátása körében különösen:

• a településfejlesztés és településrendezés,
• településüzemeltetés ( köztemetők kialakítása és fenntartása, közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,  gépjárművek parkolásának biztosítása,
• közterületek, valamint önkormányzat tulajdonában álló közintézmények elnevezése,
• egészségügyi alapellátás, és egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
• Környezet-egészségügy köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar és rágcsálóírtás)
• óvodai ellátás
• az épített és természeti környezet védelme,
• a lakás és helyiséggazdálkodás,
• a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés,
• kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása,, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása
• szociális és gyermekjóléti szolgáltatások ellátások
• a helyi tömegközlekedés,
• a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, hulladékgazdálkodás
• a területén hajléktalanná váló személyek ellátásának, rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,,
• gondoskodás a helyi környezet és természetvédelemről,, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás
• honvédelem, polgárivédelem, katasztrófa védelmi feladatok, helyi közfoglalkoztatás,
• a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás,
• helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása,
• a kistermelők, őstermelők számára – a jogszabályban meghatározott termékek- értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is ,
• sport és ifjúsági ügyek,
• nemzetiségi ügyek,,
• közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
• helyi közösségi közlekedés biztosítása,
• hulladékgazdálkodás,
• távhőszolgáltatás,
• viziközmű-szolgáltatás, amennyiben a viziközműszolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül,

/2./ Az önkormányzat önként vállalt feladataként az alábbi kiemelt célokat határozza meg:

• a helyi munkalehetőségek fejlesztése, új munkahelyek létrehozása,
• a település népesség megtartó képességének javítása,
• a letelepedni szándékozó fiatalok lakáshoz jutásának támogatása,
• a gimnáziumi oktatás fejlesztése,
• az Európai Unióban használt idegen nyelvek (angol, német, francia) oktatási feltételeinek fejlesztése,
• a tanyán élő emberek életkörülményeinek folyamatos javítása,
• a város kistérségi szerepkörének erősítése, az önkormányzatokkal történő együttműködés fejlesztése,
• informatikai fejlesztések kiemelt támogatása,
• a közművelődési, tudományos, művészeti és sporttevékenység támogatása,
• a szabadidő és sportolás feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése, valamint a térségi labdarúgó edzőképző bázishoz és utánpótlás nevelő és a térségi atlétikai utánpótlás nevelő alközpont bázishoz szükséges feltételek megteremtése.

/3./ Az önkormányzat a feladatkörében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

A lakosság városban működő önszerveződő közösségeivel az önkormányzat ciklusra szóló együttműködési megállapodásban rögzíti az együttműködés módját, formáit, az ellátandó közös feladatokat. Az együttműködési megállapodást az önkormányzat nevében a város polgármestere írja alá.  A megállapodás érvényesülését a felek évente egy alkalommal vizsgálják felül, s hajtják végre ebben a szükséges módosításokat.

Az önkormányzat képviselő-testületének és a bizottságainak ülésein a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásakor tanácskozási joggal vehetnek részt az alábbi önszerveződő közösségek képviselői:

• országgyűlési képviselő, valamint megyei önkormányzat képviselője,
• Magyarország Kormánya államtitkára, ki egyben a körzet országgyűlési képviselője is.
• a városban működő egyházak képviselői,
• a képviselő-testületbe képviselőket bejuttató politikai pártok képviselői,
• a Nyíradony Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője,
• a Nyíradonyi Járási Hivatal vezetője,
• Ezüst Nyár Nyugdíjas Egyesület képviselője,
• a Nagycsaládosok Országos Egyesülete helyi szervezetének képviselője,
• az intézményekben működő szülői szervezetek képviselői,
• a városi polgárőrség képviselője,
• A KLIK járási szinten működő szervezetének igazgatója,,
• a városban működő alapítványok, egyesületek képviselői,
• a városban élő rétegek, társadalmi csoportok érdekei érvényesítésére létrejött szervezetek képviselői,
• ifjúsági szervezetek képviselői,
• szabadidő és sport feladatok támogatására létrejött szervezetek képviselői,
• a helyi vállalkozók érdekvédelmével foglalkozó szervezetek képviselői,
• az önkormányzat által alapított, vagy részvételével működő gazdasági társaság
• ügyvezetői, akik a város kötelező vagy önként vállalt alapfeladatai ellátásában, valamint az önkormányzat  fejlesztési feladatai megvalósításában szerződéses jogviszonyból eredő joguk alapján jogosultak részt venni

/4./ A /3./ bekezdésben foglaltak alapján a szervezetek képviselőinek meghívásáról és a tanácskozási jog gyakorlásához szükséges előterjesztés megküldéséről a polgármester, illetve az érintett bizottság elnöke jogosult dönteni a /4./ bekezdésben foglalt szabályok szerint.

/6./ Önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző  a képviselő-testület hivatala látják el.

/7./ A képviselő-testület az egyes hatáskörének átruházásáról a törvény végrehajtására, vagy a helyi társadalmi viszonyok szabályozására készült helyi önkormányzati rendeleteiben gondoskodik. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A hatáskör átruházására vonatkozó javaslatot a rendelet-tervezet megalkotójának indokolni kell.

/8./ A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása érdekében önkormányzati intézményt, más szervezetet, alapíthat , kinevezi vezetőiket, gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat,  vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti.

7. §

/1./ A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át :

• rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt        választás, kinevezés, megbízás,
• helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
• gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó  megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása,  a képviselő-testület által a költségvetési rendeletében      meghatározott értékhatár feletti  hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá közösségi célú alapítvány és alapítványi    forrás  átvétele és átadása,
• önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
• megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való                      csatlakozás,
• intézmény alapítása,
• közterület elnevezése, emlékmű állítása,
• eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
• a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,
• állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény étszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
• véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
• a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés a 33/A. § /2./ bekezdésének b. pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
• amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

/2./ A képviselő-testület önként vállalt feladatára vonatkozó javaslat előterjesztésénél a döntés gazdasági hatásait is be kell mutatni. A testület a döntése során meghatározza az önként vállalt feladat ellátásának módját és a megvalósításához szükséges forrásokat is.

/3./ A képviselő-testület a feladatai eredményes megvalósítása érdekében együttműködik a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Nyíradonyi Járási Hivatalával, a nyíradonyi járási hivatal területén működő decentralizált szerveivel, a Hajdú-Bihar Önkormányzattal, az önkormányzatok érdekeit képviselő megyei és regionális szerveivel.

/4./ Az önkormányzat közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, a helyi önkormányzat gazdasági és adóztatási politikájával, telek- és ingatlan értékesítéssel, vállalkozásélénkítő politikájával piac-barát helyi környezet létrehozására törekszik.

/5./ A képviselő-testület véleményt nyilváníthat, és kezdeményezéssel élhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösség érdekeit érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a település fejlesztésével és üzemeltetéssel, illetve lakossági közszolgáltatások fejlesztésével, átalakításával kapcsolatos. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület a lakosság rétegét képviselő érdekképviseleti, társadalmi szervezet véleményének meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

/6./ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve felhatalmazása alapján bizottsága, helyi népszavazás, a város polgármestere és a helyi kisebbségi önkormányzat hozhat.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

8. §

/1./ A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő. Az önkormányzati képviselők névsorát a szervezeti és működési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

/2./ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. A képviselő-testületet a polgármester, tartós akadályoztatása esetén a polgármester megbízásából az alpolgármester hívja össze és gondoskodik helyettesítéséről. A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal konferencia termében kell tartani. Ettől – a város polgármestere meghívóban az ülés helyének megjelölésével – eltérhet, abban az esetben, ha az érdeklődők nagy száma, illetve a tárgyalt napirend témája azt indokolja.

/3./ A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésein folytatott testületi tevékenysége nyári időszakban július 01-től augusztus 20-ig szünetel.

/4./ A képviselő-testület ülésének összehívását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatali Hivatal vezetője az Mötv. 135. §-a (2) bekezdésében foglaltak alapján, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

/5./ Kisebbségi és etnikai csoportokat érintő ügyekben az érintett közösség képviselői, illetve a kisebbségi önkormányzat döntésével is indítványozhatják a képviselő-testület összehívását és javaslatot tehetnek napirendjére.

/6./ Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, illetve a képviselő-testület bizottságának indítványára.

/7./ A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármestert a határozatképesség megállapítása szempontjából képviselőnek kell tekinteni, s a döntéshozatali eljárásban azonos jogok illetik meg, mint a települési képviselőt.   A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról és vezetéséről az alpolgármester, akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő, mint korelnök gondoskodik.

/8./ Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a települési képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülést megelőzően legalább 5 nappal megkapják. Az önkormányzatnak a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdető tábláján kell közzé tenni: a testületi ülés meghívóját, valamint azt, hogy a napirendek anyaga a Polgármesteri hivatal titkárságán megtekinthetők.

/9./ A polgármester, illetve a /7./ bekezdésben foglaltak alapján az alpolgármester, illetve a  korelnök rendkívüli testületi ülést hív össze, ha a tárgyalt napirend fontossága és a  meghozandó döntés rendes ülés bevárásával nem hozható meg. Rendkívüli ülést kell összehívni a települési képviselők legalább ¼-ének vagy a képviselő-testület bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára. Ezen esetekben az ülést megelőző 24 órával is kiküldhető a meghívó, illetve a meghívó mellett bármely értesítési mód is igénybe vehető. Ilyen esetekben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. A sürgősség okát azonban ebben az esetben is közölni szükséges.

/10./ A Megyei Kormányhivatal vezetője is jogosult a képviselő-testület ülését összehívni az Mötv. 135. §-a (2). pontja alapján, ha a polgármester az ülés összehívására vonatkozó indítványának 15 napon belül nem tesz eleget.

/11./ A képviselő-testület ülése nyilvános, azon az érdeklődő polgárok és szervezetek a tanácskozás rendjének zavarása nélkül részt vehetnek.

/12./ A képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában nyílt szavazással hozza.  A testület döntése alapján titkos szavazást,   szavazást is  tarthat a  11. §. (2) és (3) bekezdésben foglalt ügyekben.

A Képviselő-testület alakuló ülése:

9. §.

/1./ A polgármesterek és önkormányzati képviselők általános választásával létrejövő képviselő-testület a megválasztását követő 15 napon belül köteles alakuló ülését megtartani. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti le.

/2/ A Helyi Választási Bizottság a megválasztott önkormányzati képviselőknek a választás jogerős eredményének megállapítását követő 3 napon belül köteles átadni.

/3/ Az alakuló ülésen a megválasztott képviselő-testület köteles megtárgyalni:

a.) A választások eredményéről szóló választási bizottsági tájékoztatót,

b.)ekkor kerül sor a polgármester és képviselők ünnepélyes eskütételére,

c.)az alpolgármester  titkos szavazással történő megválasztására,

d.)a bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztására.

e.)Az alakuló ülésen kell a polgármester illetményét és költségtérítését, és az alpolgármester illetményét, vagy tisztelet díját, valamint az önkormányzati képviselők  tiszteletdíját megállapítani

f.)Rendelkeznie kell a hatályos szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatának elrendeléséről is.

/4/ A Képviselő-testület alakuló ülését és annak napirendjeit  a (3/ bekezdésben a-d. pontokban  foglalt felsorolás kivételével két egymást követő testületi ülésén is megtárgyalhatja. 

Munkaterv, munka program, fejlesztési tervek, programok

10.§

/1./ A város megválasztott polgármestere az alakuló ülésen vagy az azt követő év május 31-ig Önkormányzati Ciklus Programot terjeszt a megválasztott képviselő-testület elé.  A ciklus program a képviselő-testület megválasztásának időtartamáig határozza meg a településfejlesztés, helyi közszolgáltatás szervezésének fő céljait, a város térségi kapcsolatainak, és külkapcsolatainak feladatait, a lakosság életkörülményeinek javítását célzó intézkedéseket, az intézményi hálózat fejlesztésének feladatait, a testület által kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat, a közügyekben és közszolgáltatásokban szerepet vállaló önszerveződő közösségekkel való együttműködés formáit, lehetőségeit, illetve a vállalkozások támogatásának lehetőségeit, formáit.

/2./ Az Önkormányzati Ciklus Programot a képviselő-testület fogadja el. Az Önkormányzati Ciklus Program alapján készül el az önkormányzat Gazdasági Programja, mely az előző ciklus fejlesztésének eredményeit, a település helyzetét, az intézményi hálózat jelenlegi állapotát, fejlesztésének főbb irányait, a település környezeti és természeti állapotának bemutatását, a városban élő lakosság demográfiai állapotát, szociális helyzetét, munkalehetőségeit, SWOT analízist, a település marketing feladatait és a település jövőképét, kitörési pontjait mutatja be. A Gazdasági Programot a képviselő-testület fogadja el. A Gazdasági Programban meghatározott célok megvalósulását kétévente egy alkalommal értékelni kell.

/3./ Az Önkormányzati Ciklus Program és a Gazdasági Program alapján készül el az önkormányzat településfejlesztési koncepciója és az ehhez kapcsolódó műszaki tervek és helyi építési szabályzat, valamint az önkormányzat éves költségvetései, illetve az egyes ágazatok fejlesztését célzó fejlesztési koncepciók, közép- vagy hosszú távú tervek.

/4./ A képviselő-testület működésének alapja az Önkormányzati Ciklus Program végrehajtását célzó éves Munkaterv. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület munkatervének elkészítésével egyidejűleg, vagy azt megelőzően kerül sor a bizottságok éves munkaterveinek elfogadására, melyet a bizottságok jóváhagyó döntését követően a bizottságok elnökei terjesztik a képviselő-testület elé. A polgármester irányításával a jegyző biztosítja, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei között az összhang biztosított legyen.

/5./ A képviselő-testület munkatervének tartalmaznia kell:

• a tárgyidőszak főbb feladatait, s azoknak az ügyeknek a felvázolását, melyben a testület igényli lakosság fórumon a közreműködését,
• a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,
• azoknak a napirendeknek a megjelölését, melyben közmeghallgatást kell tartani,
• azoknak a napirendeknek a megjelölését, mely bizottsági véleménnyel vagy javaslattal kerül a képviselő-testület elé,
• az előkészítésben részvevők felsorolását,
• a napirend előterjesztőinek (felelősöknek) a megjelölését,
• a bizottságok által benyújtandó tervezett előterjesztéseket,
• az előterjesztések elkészítésének határidejét,
• egyéb teendők rögzítését,
• a közmeghallgatás tervezett idejét és napirendjét,
• a lakossági fórumok, politikai fórumok tervezett idejét, témáját, ünnepi gyűlések, évfordulók, megemlékezések tervezett időpontjait,
• a napirendek előkészítésének formáit, az előkészítéssel kapcsolatos bizottsági, illetve hivatali feladatokat.

A képviselő-testület működése, ülései, az ülés vezetésének szabályai

11.§

/1./ A képviselő-testület nyilvános ülésein a választópolgárok, társadalmi szervek, intézmények vezetői, dolgozói, pártok képviselői, illetve szervezett csoportban 18 éven aluli személyek is részt vehetnek az ülés rendjének zavarása nélkül. A rendzavarás esetén a polgármester intézkedik a tanácskozás rendjének helyreállítására. A sajtó képviselői a konferencia terem elkülönített helyén sajtóigazolvány felmutatásával lehetnek jelen.

/2/ A Képviselő-testület zárt ülést tart:  önkormányzati hatósági, az Mötv.37. §-ában foglalt összeférhetetlenségi, valamint a 38. §-ában foglalt méltatlansági eljárás során, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozat-tételi eljárás során, zárt ülést tart az érintett kérésére: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor, valamint zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való gazdálkodás esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalások, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti  érdekét sértené.

/3/ Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal szakmailag érintett irodavezetője, szükség esetén a szakügyintézője, valamint  amennyiben a napirend tárgyalása megkívánja szakértő vesz részt.

/4./ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Az ülés vezetése során az alábbi feladatokat látja el:

1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívta össze,
2. megállapítja az ülés határozatképességét,
3. tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok, önkormányzati döntések, (rendeletek) végrehajtására tett intézkedésekről,
4. tájékoztatást ad az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések, interpellációk nyomán tett intézkedésekről, azok hatásairól,
5. ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseit,
6. tájékoztatást ad a képviselő-testület tevékenységét érintő fontosabb eseményekről,
7. előterjeszti az ülés napirendjét.

/5./ A képviselő-testület az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel dönt.

/6./ A képviselő-testület önálló napirendként tárgyalja a törvényességi észrevételeket és egyéb felsőbb szintű vizsgálatok eredményeit.

12.§

Előterjesztések

/1./ Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a bizottság által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

/2./ A képviselő-testület ülésére az előterjesztést általában írásban, illetve kivételes esetben, szóban kell benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell közölni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

/3./ Az előterjesztésnek az alábbi főbb tartalmi elemeket kell tartalmaznia:

• Az előterjesztés első részében meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, az előterjesztés előadóját, az elkészítésében részvevő bizottságok és személyek nevét, az előzményeit, jogszabályi hivatkozásokat.
• Tárgykört rendező jogszabályokat, helyi, előterjesztéssel kapcsolatos rendeleteket, helyi szabályozásokat.
• Azokat a körülményeket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést.
• A gazdasági hatású döntések esetén a döntés hatásait, több lehetséges döntés esetén döntési alternatívákat.
• Az előterjesztés második részében: egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot kell előterjeszteni a felelős(ök) és határidő megjelölésével.
• A rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésének szabályaira az önkormányzat jogalkotási terve, valamint az 1987. évi XI. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
• Az előterjesztés a határozati javaslatokkal együtt legfeljebb 10 oldal terjedelműek lehetnek. Ez alól kivételt képeznek azok a rendelet-tervezetek, melyek a helyi szabályozás tartalma miatt ennél nagyobb terjedelműek.

13.§

Sürgősségi indítvány

/1./ Sürgősségi indítványt, az ülést megelőző nap 14,00 órájáig írásban lehet a város polgármesterének benyújtani a sürgősség rövid indoklásával. Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző és a kisebbségi önkormányzat - az általa hozott testületi döntésével – nyújthat be.

/2./ Ha a polgármester, illetve bármely képviselő ellenzi az indítvány azonnali tárgyalását, akkor a sürgősség kérdését a napirend lezárása előtt vitára kell bocsátani. A napirend tárgyalása során a polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

/3./ Ha a képviselő-testület – a sürgősség tárgyában hozott határozati döntésével – nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a polgármester indítványára a képviselő-testület dönt arról, hogy a sürgősségi indítványt a testület ülésén hányadik napirendként tárgyalja a testület, illetve azt, hogy az indítvány melyik testületi ülésen kerül megtárgyalásra.

14. §

A vita, szavazás szabályai

/1./ A polgármester, illetve az ülés levezető elnöke (alpolgármester, korelnök) a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

/2./ A képviselő ülésenként egy alkalommal napirend előtti felszólalást tehet, melyet az ülést megelőző napon déli 12 óráig a polgármesternek kell bejelenteni.

/3./ A napirend tárgyalása során a napirend előadója a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.

/4./ A napirend előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó, illetve az előterjesztés elkészítésében részvevő köteles választ adni.

/5./ A kérdésekre adott válasz lezárását követően a polgármester az előterjesztés fölött a vitát megnyitja. A vita során a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama általában 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás 3 perc. Amennyiben az ismételt felszólalás idejét a hozzászóló túllépi, vagy nem a napirendhez kapcsolódó hozzászólást tesz, indokolt esetben a polgármester megvonhatja a szót.

/6./ A polgármester az ülés nyilvánosságának biztosítása, az önkormányzat tevékenységének demokratikussá tétele érdekében a jelenlévő nem szavazati vagy tanácskozási joggal részt vevő részére  5 perces időtartamú hozzászólást engedélyezhet, ha olyan napirend tárgyalására kerül sor, mely a lakosság széles körét,  közszolgáltatását, egészségügyi ellátását, a településen élő gyermekek helyzetét alapvetően befolyásolja.

/7./ Az előterjesztések bizottsági tárgyalása esetén elsőként a bizottság elnökének vagy elnökeinek kell megadni a hozzászólás lehetőségét a bizottság véleményének és javaslatainak kifejtésére. A bizottság az előterjesztéshez és a módosító javaslatokat is értékelő ajánlást  is benyújthat a képviselő-testületnek.

/8./ Az előterjesztő a javaslatokat, illetve a települési képviselő és a bizottság a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, illetve a szavazás megkezdéséig azt vissza is vonhatja. Ha az előterjesztő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként kezeli, és szükség esetén átadja azt az érintett bizottságnak véleményezésre.

/9./ A vita lezárására és a hozzászólások idejének korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

/10./ A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

/11./ A vita lezárása során a határozathozatalt megelőzően a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

/12./ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzásuk sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

/13./ A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (Ötv. 14. §. (1).)

/14./ A képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles jelezni a személyes érintettségét. A kizárásra más képviselő, vagy bizottság is tehet indítványt.  A kizárásról az indítványozó javaslatára a képviselő-testület dönt.  A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

/15./ A testület döntése során kialakuló szavazategyenlőség esetén a vitát le kell zárni és a testületi ülés végén ismételten szavazásra, kell bocsátani. Ha ez sem vezet eredményre, az előterjesztést az előterjesztőnek mérlegelésre vissza kell adni. Az így újra átgondolt előterjesztést a soron következő testületi ülésen kell ismételten megtárgyalni.

15.§

/1./ Minősített többség, azaz a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének szavazata szükséges:

1. Önkormányzati rendelet alkotásához, (Mötv.42. § 1. pontja)
2. Az önkormányzat szervezetének kialakításához és működési rendjének meghatározásához, Mötv. 42. § 2. pont, és a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás adásához,
3. Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, Mötv. 42. § 5. pont
4. Külföldi önkormányzattal való együttműködés rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szövetséghez való csatlakozáshoz, Mötv. 42. § 6. pont
5. Intézmény alapításához, átszervezéséhez, ellátási területének megváltoztatásához, (Mötv. 10. § g. pont)
6. Közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása, (Mötv. 8. pont
7. eljárás kezdeményezése Alkotmánybíróságnál (Mötv. 42. 9. pontja
8. Állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzetéről, ha a szolgáltatás a települést érinti, (Mötv. 42. 10. pont
9. Bírósági népi ülnökök választásáról (Mötv. 42. 11. pont
10. Települési képviselő, polgármester méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi  ügyében való döntésnél , (Mötv. 24. § (12. pont
11. Önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésein, (Mötv.42.§ 13. pont.
12. Településfejlesztési eszközök és településszerkezeti terv jóváhagyása,(Mötv.42. § 14. pont
13. területszervezési kezdeményezés (Mötv. 42§..14. pont
14. A képviselő-testület megbízása előtti önfeloszlatásához, (ötv. 18. § (3.) bek.
15. A polgármester elleni kereset benyújtásához, 33/B. (1.) bek.
16. Bizottsági tag döntéshozatalból való kizárásához, (Ötv. 26. §)
17. Alpolgármester választásához, (Ötv. 34. §)
18. A település más megyéhez csatlakozásához (Ötv. 56. § (3.) bek
19. A helyi kisebbségi önkormányzat Ötv. 102./c. §-a (4.) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalához,
20. Más önkormányzattal közös fenntartású intézmény vagy gazdasági szervezet létrehozásához. (Mötv. 42. §. 7. pontja

16.§

/1./ A képviselő-testület döntéseit – mely határozat vagy rendelet lehet – nyílt szavazással hozza. (Ötv.12.§ (6.) bek.

/2./ Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, melyekben zárt ülés tartása kötelező, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás alkalmazása során az ülés vezetője nyomatékosan felhívhatja a jelenlévők figyelmét a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. 

/3./ A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

/4./ Név szerinti szavazást kell elrendelni:

1. ha azt törvény előírja ( 48. § (2.) bekezdése
2. ha azt a képviselő-testület minősített többségű döntésével elhatározza,
3. ha azt a polgármester és a bizottságok elnökeinek többsége kéri.

/5./ Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást elrendelni.

/6./ A név szerinti szavazás során a jegyző a jelenléti ív alapján felolvassa az önkormányzati képviselők nevét és a jelenlévő képviselők igennel vagy nemmel, szavazhatnak.

/7./ Név szerinti szavazásról mindig jegyzőkönyvet kell készíteni. A név szerinti szavazáshoz használt hitelesített jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

/8./ A szavazatok összeszámolásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merült fel, vagy ha azt valamely települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

17. §

A képviselő-testület döntései

/1./ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (Ötv. 16. § (1.))

/2./ Az önkormányzati rendeletet naptári évenként kezdődően folyamatos arab sorszámmal, a meghozatala évszámával, zárójelben jelezve az elfogadásának hónapjának római és napjának arab számával, valamint az önkormányzati rendeletre való Ö.r. rövidítéssel való utalással. (Pl. 1/2003.(I.23.) Ö.r.. számú rendelet)

/3./ Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdető táblára történő kifüggesztéssel gondoskodik. (Ötv. 16. § (3.)

/4./ Az önkormányzati rendelet, illetve annak a lakosság széles körét érintő részeinek kivonatos szövegét az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a város közigazgatási területén elhelyezett hirdető táblákon történő kifüggesztéssel is szükséges a lakosságot tájékoztatni.

/5./ A lakosság széles körét érintő önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos teljes körű tájékoztatás érdekében tájékoztató szórólapoknak valamennyi háztartáshoz történő kiküldésével is biztosítani lehet a helyi rendelet tartalmának megismerését.

/6./ A képviselő-testület az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyekben határozati döntést hoz.

/7./ A határozatokat év elejétől indulva folyamatos arab sorszámmal és a meghozatala évével, valamint záró jelben a meghozatala hónapjának római, és napjának arab számokkal történő jelölésével kell jelölni. Pl. 1/2003.(I.23.) határozat.

/8./ A határozatokról a végrehajtásra kötelezetteket, a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül a határozat kivonatának tértivevényes kézbesítésével kell értesíteni.

/9./ Az önkormányzat által hozott rendeletekről és határozatokról évenként a tárgyának és számának jelölésével nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző a titkársági csoport útján gondoskodik. A nyilvántartásban a határidőhöz kötött döntések végrehajtásának határidejét, valamint a felelős személyét, valamint a végrehajtásról szóló beszámolás időpontját is jelölni kell.

/10./ A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket az aljegyző készíti el, s a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

18. §

/1./ Önkormányzati rendelet-tervezetét csak bizottsági ülésen történő tárgyalással és a bizottság javaslatának ismertetésével lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

/2./ A rendelet-tervezetét az ágazatilag illetékes bizottság és az ügyrendi bizottság, az ágazatilag illetékes bizottság hiányában az ügyrendi bizottság a testületi ülést megelőzően tárgyalja.

/3./ A (2.) bekezdésben foglaltaktól – a város polgármesterének hozzájárulásával – akkor lehet eltérni, ha a helyi rendelet megalkotását jogszabály határidőhöz köti, s emiatt a bizottságok összehívására nincs lehetőség. Ebben az esetben a bizottságok javaslataikat utólag készítik el és terjesztik a képviselő-testület elé.

/4./ A bizottságok a javaslataik elkészítése során módosító javaslatokat is terjeszthetnek a képviselő-testület elé, melyet az önkormányzati rendelet szövegébe be kell illeszteni. A bizottság javaslatát – melyet a bizottság elnöke ismertet- és a rendelet-tervezetének előterjesztője eltérő javaslata támogatása kérdésében a képviselő-testület dönt. Ez esetben a képviselő-testület által támogatott javaslat kerül a rendelet-tervezetének szövegébe.

/5./ A rendelet-tervezeteket általában kétfordulós tárgyalás során kell elfogadni. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, melyek az önkormányzat előző rendeleteinek módosítására irányulnak, illetve ha azt a bizottságok elnökeinek többsége egyfordulós elfogadásra indítványozza, illetve ha azt a város polgármestere vagy jegyzője indoklással javasolja.

/6./ A rendeletben foglalt szabályozást rövid szöveges indoklással kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Ez történet szóban és írásban is.

/7./ Az önkormányzat gazdálkodását, vagyoni helyzetét érintő, vagy arra hatással levő rendeletek-tervezeteihez gazdasági hatástanulmányt is szükséges mellékelni, illetve a szöveges előterjesztésnél erről ismertetést tartani. A gazdasági hatástanulmány elkészítésében az ágazatilag illetékes iroda, ennek hiányában a pénzügyi iroda vezetője köteles részt venni.

19. §

/1./ Az önkormányzat rendelet-alkotási tevékenységének tervszerűvé tétele érdekében a munkaterv benyújtásával egyidejűleg, vagy az azt követő testületi ülésen helyi jogalkotási tervet kell készíteni. A jogalkotási tervet a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

/2./ A jogalkotási tervnek tartalmaznia kell a rendelet-tervezetek elkészítésével, bizottsági és lakossági fórumokon történő ismertetésével, a végrehajtásának szervezésével kapcsolatos feladatokat.

/3./ Rendelet-tervezetének elkészítéséről a jegyző irányításával, az irodavezetők gondoskodnak. A rendelet-tervezetét a jegyző terjeszti a testület elé.

/4./ Rendelet-tervezet elkészítésével a képviselő-testület bizottsága is megbízható. Ez esetben a jegyző és az ágazatilag illetékes iroda vezetője, ennek hiányában az aljegyző köteles a bizottságnak szakmai segítséget nyújtani.

Határozat-tervezetek

20. §

/1./ A határozat-tervezet az előterjesztés melléklete, s azt az előterjesztő köteles a képviselő-testület elé írásban előterjeszteni.

/2./ A határozat-tervezetnek tartalmaznia kell a képviselő-testület előterjesztéssel kapcsolatos döntéseit, a végrehajtással kapcsolatos feladatokról való rendelkezést, a végrehajtás határidejét, illetve a végrehajtásért felelős személy vagy személyek megjelölését.

/3./ Az előterjesztés vitája során elhangzott módosító indítvány, vagy javaslat – a képviselő-testület támogatása esetén – módosítja a határozat-tervezetét, s ennek megfelelően ezt kell a képviselő-testület elfogadott döntésének tekinteni és végrehajtani.

/4./ Több lehetséges döntés esetén döntési alternatívákat, több határozati javaslatot kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztésben, ez esetben a döntési alternatívák különbségét és gazdasági hatásait is ismertetni kell.

21. §

Kérdés, interpelláció

/1./ A települési képviselő az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési ügyekben a város polgármesteréhez vagy jegyzőjéhez, illetve a  Polgármesteri Hivatal jelen lévő belső szervezeti egységének vezetőjéhez, vagy intézmény vezetőjéhez kérdést tehet fel. A kérdés tényét az ülést megelőző nap déli 12 óráig a polgármesternek kell bejelenteni a tárgy megjelölésével. A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén szóban, illetve ha az nem lehetséges írásban 15 napon belül köteles választ adni. A kérdésről a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdésre adott választ a képviselő nem fogadja el.

/2./ Napirend előtti felszólalásnak olyan tény, adat közlése minősül, mely a képviselő-testület tevékenységét, működését érdemben befolyásolja, vagy befolyásolhatja. A kérdésre adott válasz, illetve a napirend előtti felszólalás 3-5 perces lehet.

/3./ A képviselő a napirendek lezárása után interpellálhat. Interpelláció során az önkormányzati képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, illetve a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet. Az interpellációt írásban az ülést megelőző nap déli 12 óráig a polgármesternek kell eljuttatni. Az interpellációra az ülésen, illetve ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

/4./ Az interpelláció kivizsgálásába a képviselőt is be lehet vonni. A képviselő-testület ülésén adott válaszra, illetve az írásban adott válaszra a polgármesteri tájékoztatót követően az ülés elején először az interpelláló nyilatkozik annak elfogadásáról. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, úgy ebben a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület nem fogadja el, úgy annak kivizsgálásába a tárgya szerint illetékes bizottságot, ennek hiányában az ügyrendi bizottságot kell bevonni.  

22. §

A tanácskozás rendjének fenntartása

/1./ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

1. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozás tekintélyéhez nem illő sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetés után megvonhatja a szót.
2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
3. ismétlődő rendzavarás esetén – indítványozhatja a képviselő tiszteletdíjának mérséklését.

/2./ A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendre utasítja, ismétlődő magatartása esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. Ismételt vagy súlyos rendbontás esetén a polgármester az ülés felfüggesztésére tesz javaslatot, és karhatalom igénybevételére intézkedhet.

/3./ A polgármesternek a rend fenntartására tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

23. §

A képviselő-testület jegyzőkönyve

/1./ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazz:

a.)    a testületi ülés helyét,

b.)    időpontját,

c.)    megjelent önkormányzati képviselők nevét,

d.)    meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

e.)    javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

f.)     az előterjesztéseket,

g.)    az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,

h.)   a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

i.)      a döntéshozatalban résztvevők számát,

j.)      a döntésből kizárt képviselő nevét és a kizárás okát,

k.)    a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

l.)      a szavazás számszerű eredményét,

m.) a meghozott döntéseket,

n.)   a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb, a jegyzőkönyv tartalmára nézve fontosabb eseményeket, melyek a meghozott döntések tartalmát befolyásolhatták.

/2./ A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a képviselő-testület által az ülésen megválasztott két jegyzőkönyvet hitelesítő települési képviselő írja alá.  A jegyzőkönyv három példányban készül.

/3./ A jegyzőkönyv előkészítéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal Titkársága útján gondoskodik, s biztosítja, hogy a jegyzőkönyv egy példánya 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz papír alapon beterjesztésre kerüljön, valamint annak teljes dokumentációja a Nemzeti Jogszabálytárra feltöltésre kerüljön.  A jegyzőkönyv egy példányát a jegyző kezeli, aki biztosítja, hogy minden év lezárt jegyzőkönyve beköttetésre kerüljön. A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – a közművelődési könyvtárban kell elhelyezni.

/4./ A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az előterjesztéseket, rendeletek tervezeteit, valamint a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az általa írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

/5./ A jegyzőkönyvben lévő elfogadott önkormányzati rendeleteknek a Nemzeti Jogszabálytárba történő feltöltésére – annak elfogadását követő 5 napon belül meg kell történnie. A rendeletek helyben történő kihirdetéséről – az Önkormányzat által megjelentetett Ligetaljai Hírmondó útján – a jegyző gondoskodik.

/6./ A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – ugyancsak a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

/

/8./ Az ülésekről hangfelvétel is készül, melyet a jegyzőkönyv hitelességéig meg kell őrizni. Az elkészített jegyzőkönyvek anyaga a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett számítógépek CD. adathordozóján is rögzíteni lehet.

23. §

/1./ A képviselő-testület üléseit általában reggel a Munkatervében elfogadott időpontban tartja meg úgy, hogy az lehetőleg a hónap utolsó csütörtöki napján 9.00 órára kerüljön  összehívásra. Ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

/2./ Az ülés időtartama a hat órát nem haladhatja meg. Ettől a képviselő-testület többségi döntéssel eltérhet. Az ülés közben legalább kétóránként 10 perc szünetet kell elrendelni. Amennyiben a napirendek, megtárgyalása azt indokolja egy órás ebédszünet is elrendelhető.

24. §

A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

(Ötv. 22-29. §)

25. §

 /1./ A képviselő-testület a pénzügyi, gazdálkodási döntései előkészítésével, a végrehajtása szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására 7 főből álló Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot hoz létre, mely bizottság ellátja a képviselő-testület elé kerülő rendeletek, előterjesztések jogi felülvizsgálatával, valamint az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárásával kapcsolatos feladatokat is.. A bizottság feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szmsz.) 4. számú melléklete tartalmazza.

/2./ A  nemzeti köznevelésről  szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 102. §-ban foglalt feladatok megvalósítására, az önkormányzat köznevelési, közművelődési kulturális feladatainak elősegítésére és döntéseinek szervezésére, az oktatási, közművelődési, kulturális intézmények fejlesztési céljainak meghatározására, a városban működő oktatási, kulturális, közművelődési célra létrejött alapítványok, szervezetek, tevékenységének összehangolására, az ifjúsággal és gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálására, a verseny és tömegsport szervezésével kapcsolatos feladatok szervezésére, a meghozott döntések ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátására 15 főből álló Közművelődési, Köznevelési Ifjúsági és Sport Bizottságot hoz létre. A bizottság feladatait az SzMSz 5. számú melléklet tartalmazza.

/3./  Az önkormányzat szociális, egészségügyi, gyermekjóléti feladatainak előkészítésére, a a bizottságra, a polgármesterre, a jegyzőre átruházott hatáskörök gyakorlásának segítésére, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti intézmények fejlesztésével, tevékenységük ellenőrzésével, a  testületi döntések előkészítésére és ellenőrzésére, az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, és szociális intézmények tevékenységének ellenérzésére és segítésére, 9. főből álló  Egészségügyi  és Szociális  Bizottságot hoz létre. A bizottság feladatait az SzMSz. 8. számú melléklete tartalmazza.

/6./ A képviselő-testület egyes feladatok ellátására, meghatározott ellenőrzési feladat végrehajtására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg pontosan meg kell határozni az ellátandó feladatot, a bizottság jogosítványait, az elvégzett feladatról történő beszámolás rendjét, működésének végső határidejét. A bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló beszámoló elfogadásáig tart.

/7./ A képviselő-testület állandó bizottsága – szakmai tanácsadó szervként – albizottságot alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a bizottság állapítja meg, mely nem lehet ellentétes a bizottság működésével. Az albizottság létrehozására az Ötv. vonatkozó rendelkezéseit és az SzMSz. vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

/8./ A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.  Személyükre a polgármester tesz javaslatot.

/9./ Nem lehet bizottság elnöke vagy tagja: a polgármester, alpolgármester, jegyző, a polgármesteri hivatal köztisztviselője.

/10./ A bizottság határozatképességére, működési rendjére , döntéshozatali eljárására, az összeférhetetlenségi ügyekre az Ötv. vonatkozó rendelkezéseit és az önkormányzat SzMSz-ben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

/11./ A bizottság a képviselő-testület munkatervének elfogadása előtt, vagy azt követően március 31-ig – a képviselő-testület munkatervéhez illeszkedő munkatervet készít, melyet a képviselő-testület hagy jóvá.

/12./ A bizottság zárt üléseinek tartására az Ötv. és az önkormányzat SzMSz-ben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

/13./ A bizottság működéséhez ügyrendet készít. A működésének rendjét a bizottság állapítja meg.

/14./ A bizottság ülését az elnök, tartós távolléte esetén az általa kijelölt bizottsági tag, ennek hiányában a város polgármestere hívja össze.

/15./ A bizottságok szakmai tevékenységét a jegyző által kijelölt irodavezetők, illetve referensek segítik.

/16./ A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyző a polgármesteri hivatal kijelölt dolgozói útján készíti el. Az elkészült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testület jegyzőkönyvi tartalmát kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy a kérdések és hozzászólások rövidített formában kell a jegyzőkönyvben szerepeltetni. A jegyzőkönyveket 15 napon belül – mellékleteivel együtt- meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

26. §

/1./ A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a képviselő-testületnek.

/2./ A bizottságok nem képviselő tagjai a bizottsági tevékenységük által megtudott szolgálati és üzleti titkot kötelesek megtartani.

VI. fejezet

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

27. §

A polgármester

/1./ A város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

/2./ A polgármester megválasztását követően az alakuló ülésen köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. (Mötv. 63. §)

     /3./ A  polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

1. segíti az önkormányzati képviselők munkáját,
2. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
3. képviseli az önkormányzatot,
4. gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,
5. szervezi a település fejlesztését, és a közszolgáltatásokat,
6. biztosítja a helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
7. ellátja az önkormányzat menedzselésével, a település marketing biztosításával kapcsolatos szervezési feladatokat.

     /4./ A polgármester bizottságok működésével kapcsolatos feladatai:

 a.) indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását

 b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (Ötv. 26. § (2.) bek.)

c.) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti.

     /5./ A polgármesteri hivatallal kapcsolatos főbb jogosítványai:

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében irányítja a hivatalt,
2. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, 
6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

/6./ A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület az ügyben a benyújtástól számított 15 napon belül dönt.

/7./ A polgármester határozza meg a jegyző vonatkozásában a tevékenysége éves teljesítmény céljait, és év végén értékeli e célok elérését.

28. §

Az alpolgármester

/1./ A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. (Ötv. 34. §)

/2./ Az alpolgármester főállásban/társadalmi megbízatásban látja el feladatait, melyet a polgármester irányít.

/3./ Az alpolgármester vonatkozásában a polgármesteri tisztségre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

/4./ A polgármester és az alpolgármester az önkormányzati valamint államigazgatási feladatait a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

29. §

Jegyző, aljegyző

/1./ A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

/2./ A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

     /3./ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Ebben a körben:

1. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
2. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
3. gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,
4. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
5. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
6. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésein, e körben észrevételeket tehet a szavazás előtt, illetve az előterjesztés vitájában,
7. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
8. az irodavezetők és az aljegyző közreműködésével tájékoztatja a polgármestert, a bizottságokat, a képviselő-testületet, a tevékenységüket érintő új jogszabályokról, illetve a jogszabályi változásokról, a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről.

/4./ A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

/5./ A (3.) bekezdés c. pontjában foglalt munkáltató jogkör magában foglalja a polgármesteri hivatalnál közalkalmazotti vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlását is.

/6./ Javaslatokat készít a polgármesteri hivatal hatósági tevékenységének egyszerűsítésére, korszerűsítésére, valamint a polgármesteri hivatal minőségbiztosítási rendszerének kialakítására.

/7./ A jegyző a képviselő-testület elé kerülő testületi előterjesztések, rendelet-tervezetek elkészítését az ágazatilag illetékes iroda vezetője, ennek hiányában az aljegyző közreműködésével biztosítja.

VII. fejezet

A POLGÁRMESTERI  HIVATAL

30. §

/1./ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Nyíradonyi  Polgármesteri Hivatala elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (Ötv. 38. §)

/2./ A polgármesteri hivatal önálló gazdálkodási jogkörű helyi önkormányzati költségvetési szervnek minősül. Az önkormányzat elkülönített költségvetésének kiemelt előirányzatai határozzák meg a hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási költségeket.

/3./ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei irodákra tagolódnak, melynek élén irodavezetők állnak. Az irodavezetők a Kttv. szabályai szerint osztályvezetőnek minősülnek. . A Polgármesteri Hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre tagolódik:

1. Hatósági Iroda,
2. Pénzügyi Iroda,
3. Városgazdálkodási Iroda,
4. Titkársági Iroda
5. Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája.(a Hatósági Iroda belső egységeként)

       /4./ A polgármesteri hivatal önálló belső szervezeti egységeként működik:

• Kiemelt első fokú építési hatóság,

mely élén önálló kiadmányozási joggal rendelkező, irodavezető beosztású vezető áll.

/5./ Időszaki feladatok ellátására vagy meghatározott célú feladatokra - a képviselő-testület hozzájárulásával – külön szervezeti egység hozható létre.

/6./ Az elkülönített belső szervezeti egységek vezetői – a jegyző által meghatározott körben – kiadmányozási joggal rendelkeznek.

     /7./ A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

Hétfő, kedd és csütörtöki munkanapokon:      7.30 – 16.00 óráig,

                        Szerdai     munkanapokon:    7.30 -  17.00 óráig,

                        Pénteki     munkanapokon:    7.30 -  13.00 óráig tart.

/8./ A polgármesteri hivatal működésének részletes szabályait Nyíradony Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester és jegyző fogadóóráit a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

/9./ A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata az SzMSz. 11. számú melléklete tartalmazza.

/10./ A hivatali szervezethez tartozó dolgozókat a tudomásukra jutott állami, szolgálati és üzleti magántitok vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség kiterjed – a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezései szerint – az ügyfél személyes adatainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatalt betöltő személyek vonatkozásában a munkaviszonyuk megszűnése után is fennáll. A hivatal dolgozói minden olyan tényt, körülményt, információt kötelesek a jegyző tudomására hozni, mely az előbbi kötelezettségüket befolyásolhatja.

VIII. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

31. §

/1./ Az önkormányzati képviselőt az Mötv. 32. §-ban, illetve az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában, vagy egyéb rendeletében meghatározott jogok illetik, meg és kötelezettségek terhelik.

/2./ Az önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv. 28. §. (2) bekezdésében meghatározottak szerint köteles esküt tenni.

      /3./ Az önkormányzati képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

     /4./ A képviselő főbb jogai:

• Az Mötv. 32. §-a (2) bekezdésének a. pontjában foglaltak alapján kezdeményezheti  rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát.
• A rendelet megalkotását írásban, a szabályozás okának, valamint az elérni kívánt cél megjelölésével kell kérnie.
• A képviselő rendeletalkotási kezdeményezéséről a Képviselő-testület határozattal dönt, s egyben kijelöli a rendelet megalkotásának szabályozási tárgykörét, a tervezet elkészítésének idejét, a szabályozás gazdasági kihatásainak kidolgozását.
• A rendelet tervezet elkészítéséről a jegyző – a tárgy szerint illetékes szakbizottság bevonásával – gondoskodik.  A tervezetet a Pénzügyi, Gazdasági Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságnak is meg kell tárgyalnia, s javaslatával együtt kell azt a képviselő-testület ülése elé terjeszteni.
• Az önkormányzati képviselő adott ügyben határozat meghozatalát is kezdeményezheti. Kezdeményezését írásban, a döntés meghozatala szükségességének indoklásával,  és az elérni kívánt cél megjelölésével kell előterjesztenie. A kezdeményezés
• részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
• kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben hozott döntéseit (Ötv. 19. §. (2 ) c. pontja
• A képviselő-testület  ülésén   írásban, vagy szóban, a város polgármesterétől,  bizottság elnökétől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhet önkormányzati ügyekben, melyre az érintett a Képviselő-testület ülésén szóban, illetve ha az ügy intézkedéseket igényel 30 napon belül írásban köteles tájékoztatást adni.  A tájékoztatás elfogadásáról az önkormányzati képviselő, egyet nem értése esetén a Képviselő-testület dönt.
• kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy véleményét a kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvhöz,
• megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet,
• A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
• Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehet részt,
• Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
• Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

    /5./ Az önkormányzati képviselő kötelességei:

• Köteles részt venni a képviselő-testület ülésén és a bizottsági munkában.
• Köteles előzetesen jelezni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén a megjelenésében akadályozva van.
• Köteles jogszabályban foglalt szabályok szerint és határidőben a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének eleget tenni. E kötelezettsége elmulasztásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja.
• Köteles a Képviselő-testület Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottsága felhívására a vagyonnyilatkozat vizsgálatával kapcsolatos eljárásban tevékenyen közreműködni.

IX. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

32. §

/1./ A képviselő-testület önálló rendeletében szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezések rendjét.

/2./ A képviselő-testület az Mötv..ben foglaltakon túlmenően az alábbi ügyekben írhat ki népszavazást:

1. A törzsvagyona körébe tartozó – korlátozottan forgalomképes – vagyontárgya gazdasági társaságba vitelé, elidegenítése vagy megterhelése tárgyában, ha annak értéke a 100 millió Ft-ot meghaladja,
2. Minden olyan képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, amelyben az Mötv. 46. §-a (4.) bekezdése nem zárja ki.

/3./ A (2.) bekezdésben foglaltak a helyi népszavazás, népi kezdeményezés tartalmi elemeit jelentik.

/4./ Helyi népszavazást a választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 10 és legfeljebb 20 %-ának kell kezdeményeznie.

/5./ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (Ötv. 49. §)

/6./ Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó – ügy testületi ülésen történő megtárgyalását. Több, azonos tartalmú beadvány együttesen is előterjeszthető vagy tárgyalható.

        /7./ A népi kezdeményezés tárgyalás nélkül akkor utasítható el, ha:

• olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a képviselő-testületnek nincs hatásköre, vagy illetékessége,
• a megtárgyalása adat azonosíthatatlanság miatt (a beadvány olvashatatlansága, adat azonosíthatatlanság, önellentmondás, aláírás hiánya, stb.) nem lehetséges.

  /8./ A visszautasítás okát a beadvány előterjesztőivel írásban közölni kell. A képviselő-testület népi kezdeményezés     tárgyában hozott döntését a polgármester közli.

33. §

Lakossági fórumok

/1./ A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben előre meghirdetett módon közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

1. a közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek és egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

1. A közmeghallgatás helyéről és idejéről, a tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, a helyi újság, illetve személyre szóló meghívók kiküldésével kell tájékoztatni a választópolgárokat.

1. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

1. A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyv elkészíttetéséről és a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalhoz történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

1. A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról az 1997. évi I. törvényben foglalt szabályok szerint kell eljárni és a megvalósításukra intézkedéseket, tenni. Az érintettet tájékoztatni kell ennek eredményéről.

/2./ A város polgármestere – a városban működő társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel, a kisebbségi önkormányzattal együttműködve – előre meghatározott közérdekű tárgykörben – az állampolgárok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó egységek és szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából a jelentősebb önkormányzati döntések meghozatala előtt  lakossági fórumokat, rétegtalálkozókat hívhat össze.

/3./ E fórumok lehetnek különösen: Tamásipuszta, Nyestekert, Aradványpuszta területén élő választópolgárok részére tartott fórumok, vállalkozók, ifjúság részére tartott rendezvények, a város közszolgálati és közalkalmazotti dolgozói részére tartott tanácskozások.

/4./ A fórumok vezetésére és rendjének fenntartására a képviselő-testület ülései vezetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

X. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

(Ötv. 77-92 §)

34. §

      /1./ Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára, a vagyonnal való rendelkezés szabályaira az önkormányzat külön                        rendeletében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

/2./ Az önkormányzat vagyonát: törzsvagyon, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti  vagyoncsoportonként, az Államháztartás viteléről szóló  törvény és a vonatkozó egyéb szabályok szerint kell nyilvántartani.

/3./ Az önkormányzat forgalomképtelen illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak elidegenítéséről, megterheléséről és vállalkozásba viteléről az önkormányzat tárgyban hozott rendeletének szabályai figyelembe vételével, az alábbi főbb szabályok szerint lehet rendelkezni:

1. 10 millió Ft-os összeghatár fölötti vagyontárgyak elidegenítéséről, vállalkozásba viteléről a képviselő-testület jogosult dönteni,
2. Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet vállalkozásokban, illetve önállóan gazdasági társaságot hozhat létre. E tevékenysége az alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.
3. A város polgármestere saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 5 millió Ft-os értékhatárig, a képviselő-testület felhatalmazása alapján annak terjedelméig köthet szerződéseket.

/4./ A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testületet az önkormányzat költségvetési beszámolójának mellékleteként Vagyonmérlegben, illetve önálló napirendként tájékoztatja a képviselő-testületet.

35. §

Az önkormányzat költségvetése

/1./ A képviselő-testület az önkormányzati rendeletét – a költségvetési koncepcióban foglalt szabályok figyelembe vételével – önkormányzati rendeletben határozza meg.

/2./ A költségvetési rendelet elfogadása általában kétfordulós tárgyalásban történik.

/3./ A (2.) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben el lehet térni, ha a költségvetés tervezetét valamennyi  önkormányzati bizottság tárgyalta, s a képviselő-testület az egy fordulóban történő tárgyalást és elfogadást támogatja.

/4./ A rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztés csak a pénzügyi bizottsággal történő előzetes megtárgyalását követően terjeszthető a képviselő-testület elé.

/5./ A zárszámadási rendelet előterjesztésére az (1.)-(4.) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

/6./ A zárszámadási rendelettel egyidejűleg kell beszámolni a polgármesteri hivatal által végzett pénzügyi, gazdasági ellenőrzések megállapításairól, valamint a Pénzügyi bizottság által végzett ellenőrzésekről is.

36. §

/1./ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:

• jogszabályban foglalt tartalommal és határidőre elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint havi pénzforgalmi információkat és megküldi a TÁH. felé,
• beszedi és irányítja az önkormányzat helyi bevételeit, adóit és egyéb adók módjára behajtandó köztartozásokat,
• gondoskodik az önkormányzati intézmények pénzellátásáról,
• biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelét, ennek szabályszerű vezetését, kialakítja saját, valamint intézményei számla rendjét,
• elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, biztosítja az önkormányzati vagyonkataszter folyamatos vezetését.

/2./ Az önkormányzat által létrehozott és fenntartott intézmények önálló gazdálkodási jogkörű, részben önállóan gazdálkodási jogkörű intézmények és részjogkörű, más intézmény által ellátott költségvetési gazdálkodási feladatokat ellátó intézmény egységek lehetnek.

/3./ A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott belső ellenőrei útján, a Hajdúhadházi Többcélú Kistársági Társulással együttműködve, valamint a Pénzügyi és Gazdasági  Bizottsága útján látja el.

XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A ROMA NEMZETISÉGI  ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA

37. §

/1./ A  helyi roma nemzetiségi  önkormányzat szervezeti és működési rendjét a kisebbségi önkormányzat által elfogadott határozatuk tartalmazza.

/2./ Az önkormányzat a városban élő  roma kisebbség helyzetének javításával, az identitásuk megőrzésével, a társadalmi beilleszkedésük elősegítésével kapcsolatos feladatok ellátására választási ciklusra szóló Együttműködési megállapodást köt a kisebbségi önkormányzattal.

XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. §

      /1./ Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat 2014. október 22-én lép hatályba, s hatályát veszti a Nyíradony Város                 Önkormányzata új Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásának napján. .

/2./ Az SZMSZ Folyamatos kiegészítéséről és vezetéséről a Polgármesteri Hivatal Titkársága útján a jegyző                      gondoskodik.

/3./ Az SZMSZ-t, annak megismerése érdekében a Polgármesteri Hivatal Titkárságán, a Közművelődési Könyvtárban        kell elhelyezni, és nyilvánossá tenni.

Nyíradony, 2014. október 22.

Kondásné Erdei Mária                                                                                           Benő János

polgármester                                                                                                                 jegyző

Kihirdetve:

2014. október 22-én

                                                                                                             Benő János

                                                                                                         címzetes főjegyző