Madaras község Önkormányzatának Képviselő-testülete

11/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Madaras községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat­ és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell al­kalmazni.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Madaras község Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6456 Madaras, Báthori István utca 1.

(3) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Madaras község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Madaras község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzati hivatalos bélyegzőjének felirata: „Madaras község Önkormányzata”, középen Magyarország címerével.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A címer és a zászló leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület a község jelképeinek megállapításáról és használatának rendjéről szóló rendeletében szabályozza.

(3) A község történelmi bélyegzője 5 cm átmérőjű, felirata: "SIGULLUM POSSESIONIS MADARAS 1787", közepén egy túzok áll, csőrében nádbuzogányt vagy búzakalászt tart.

4. § (1) A Képviselő-testület a község gazdasági, kulturális, egészségügyi és sportéletében kifejtett kiemelkedő teljesítmény elismerésére „MADARAS KÖZSÉGÉRT” díjat alapított.

(2) A díj adományozásának szabályait a Képviselő-testület a „Madaras községért” díj alapításáról és adományozásáról szóló rendeletében szabályozza.

5. § Madaras községi Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Kunmadaras nagyközséggel, a romániai Csíkmadaras, Mezőmadaras és Backamadaras községekkel, valamint a szerbiai Csonoplya településsel.

II. Feladatok és hatáskörök

6. § (1) Madaras község Önkormányzata a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.

(2) Az önkormányzati feladat és hatáskörök Madaras község Képviselő-testületét illetik meg. A Képviselő-testületet Madaras község Polgármestere képviseli.

(3) Az Önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

1. Madaras község Polgármestere
2. a Képviselő-testület bizottságai
3. a Madarasi Polgármesteri Hivatal
4. a Képviselő-testület társulásai
5. Madaras község Jegyzője

látják el.

7. § (1) A kötelező és önként vállat önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület által alapított költségvetési szervek:

1. Madarasi Polgármesteri Hivatal
2. Madarasi Szivárvány Óvoda
3. „Gondviselés Háza” Gondozási Központ

(2) A költségvetési szervek által ellátott kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület az intézmények alapító okiratában határozza meg.

(3) A Képviselő-testület településrészi önkormányzatot nem hoz létre.

8. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyek átruházásáról külön rendeletben dönt. Az átruházott hatáskörben hozott döntések számáról a Polgármester és a bizottságok a testületi üléseken beszámolnak a Képviselő-testületnek.

(2) Önkormányzati ügyek átruházásáról a Képviselő-testület határozatban dönt.

(3) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, valamint a kistérség önkormányzataival.

III. A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület ülésének előkészítése

9. § (1) A  Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de július hónap kivételével havonta tartja üléseit, melytől eltérni indokolt esetben lehetséges. A Képviselő-testület évente legalább 11 ülést tart.

(3) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést és ünnepi ülést tarthat.

(4) A Képviselő-testület üléseit minden hónap utolsó hetében – a Polgármester által meghatározott napon - délután 16 órától tartja, a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében.

10. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(3) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 15-ig kell a testület elé beterjeszteni.

(4) A munkatervre javaslatot tehetnek:

1. települési képviselők
2. bizottságok
3. alpolgármester
4. intézményvezetők.

(5) A munkaterv javaslat előterjesztésénél a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

11. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a testületi ülések tervezett időpontját és napirendi pontjait,
2. az egyes napirendek előadóinak nevét,
3. az előkészítésben részt vevők felsorolását,
4. az előterjesztés elkészítésének határidejét,
5. egyéb szervezési feladatokat.

(2) A munkatervet meg kell küldeni:

1. képviselő-testület tagjainak,
2. a bizottságok nem képviselő tagjainak,
3. intézményvezetőknek
4. napirendek előadóinak.

(3) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

12. § (1) A rendes ülés napirendi javaslatát a Polgármester állítja össze a munkaterv alapján. A javas­latban szerepelni kell a munkatervben meghatározott feladatoknak, az időközben született törvények által tárgyalni rendelet témáknak, másrészt azon javaslatoknak, önálló indítványoknak és interpellációk­nak, amelyeket az e rendeletben meghatározottak szerint terjesztenek elő az arra jogosultak.

(2) A munkatervben szereplő, valamint a jogszabályok által tárgyalni rendelet témákat a napirendi ja­vaslatból nem lehet kihagyni.

(3) Ha nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

13. § (1) Előterjesztésnek minősül:

1. a munkatervbe felvett, és új - tervezett napirenden kívüli - anyag,
2. a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.

(2) Az előterjesztés elkészítése az előterjesztő feladata, melyet írásban vagy szóban terjeszthet a Képvi­selő-testület elé. Szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.

14. § (1) Kötelező írásos előterjesztést készíteni az alábbi témakörökben:

1. önkormányzati rendeletalkotás,
2. intézményi szervezet kialakítása, átszervezés,
3. helyi népszavazás kiírása,
4. gazdasági program, költségvetés meghatározása, végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadtatá­sa,
5. településrendezési tervek jóváhagyása,
6. a Polgári törvénykönyvből eredő jogügyletek
7. társulások alakítása, társuláshoz való csatlakozás, társulás megszüntetése.

(2) Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslat területi ülésen történő kiosztását.

15. § (1) Az előterjesztés előterjesztő részből és határozati javaslatból áll.

(2) Az előterjesztő rész tartalma:

1. téma pontos meghatározása, előzmények ismertetése
2. tárgyalandó téma sokoldalú, tárgyilagos bemutatása, az elért eredmények, feltárt hiányosságok és meghozandó döntés indokainak ismertetése
3. tárgykört érintő jogszabályok
4. egyes döntési alternatívák, és a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek számbavétele

(3) Határozati javaslat tartalma:

1. döntés tervezet világos és egyértelmű megfogalmazása
2. végrehajtásért, felelős személy vagy szerv megnevezése
3. döntés végrehajtásának határideje.

(4) Bejelentéseknél- ahol az előterjesztés hátterében álló ok közismert - elegendő egy jól szerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat is.

16. § (1) A Képviselő-testületi ülés összehívására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályozta­tásuk esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi-Önkormányzati Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. települési képviselőket;
2. bizottságok nem képviselő tagjait;
3. jegyzőt;
4. intézményvezetőket;
5. napirendi pontok előadóit;
6. akit a Polgármester és a Képviselő-testület szükségesnek tart a napirendhez kapcsolódóan;
7. a helyi körzeti megbízottakat;
8. az előterjesztés tárgya szerint érintett helyi önszerveződő közösségek képviselőit.

(4) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét és idejét
2. a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét,
3. polgármester aláírását, és az önkormányzati bélyegző lenyomatát.

(5) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót a Polgármester írja alá.

17. § (1) Az írásos meghívót és a Képviselő-testület tagjai részére az írásos előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt az ülést megelőző pénteki napon a Képviselő-testület tagjai és a meghívottak kézhez kapják.

(2) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy szóban is összehívható, az ülés előtt legalább két nappal korábban.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével, valamint a község honlapján kell tájékoztatni.

Képviselő-testület ülése

18. § (1) A képviselő-testületi ülések nyilvánosságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) A Képviselő-testületi ülésén a rendelet 16. § (3) pontja szerinti meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Az üléseken jelen lévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve ha az ülés előtt legalább 2 nappal korábban írásban kérik A tanácskozási jog megadása felől a polgármester dönt.

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi - Önkormányzati bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

1. megállapítja és az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
2. megnyitja az ülést, köszönti a megjelenteket,
3. javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére,
4. előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
5. tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásának állásáról,
6. tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézke­désekről,
7. ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
8. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
9. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,
10. a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
11. tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, meghatározott időre az ülést félbeszakítja vagy berekeszti,
    1. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja vagy ismételt figyelmeztetés után kiuta­síthatja azt a - nem települési képviselő- személyt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

20. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha a települési képviselők több mint fele -legalább 4 képviselő- jelen van.

(2) Amennyiben a települési képviselők legalább az (1) bekezdésben meghatározott létszámban jelen vannak, az ülésvezető kinyilvánítja a határozatképességet.

(3) Az ülés határozatképtelensége esetén az ülést az ülésvezető nyolc napon belüli időpontra ismételten összehívja.

(4) Az ismételt összehívásról írásos meghívót kell kiküldeni, változatlan napirenddel.

21. § (1) Az ülésvezető a jelen lévő települési képviselők közül ülésenként egy jegyzőkönyv-hitelesítőt kér fel úgy, hogy az adott évben minden képviselőre legalább egyszer sor kerüljön.

(2) A felkért jegyzőkönyv-hitelesítőnek az adott ülésen személyesen végig jelen kell lennie.

(3) A jegyzőkönyv-hitelesítő szükség szerint segít az ülésen a szavazatok összeszámlálásában.

22. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az írásban - előzetesen - kiküldött meghí­vóban foglaltak szerint.

(2) A napirend megállapításáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(4) Napirendi pont elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül dönt.

23. § (1) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

1. polgármester,
2. bármely települési képviselő,
3. jegyző,
4. témakör szerint illetékes bizottság,
5. a polgármester ellenjegyzésével az Önkormányzat intézményének vezetője.

(2) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag becsatolásával - írásban az ülés előtt legalább 2 nappal a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel, vita nélkül határoz. Elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület napirendjére tűzi.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mikor tár­gyalja.

24. § (1) A polgármester a napirendek elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön megnyitja és vezeti a vitát, melynek során:

1. az előterjesztő a napirendhez szóban kiegészítést tehet,
2. az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdé­seket intézhetnek, melyre válaszolnia kell.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő is javaslatot tehet, indítványozhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

Döntéshozatal

25. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Az Mötv.-ben meghatározott esetekben a javaslat elfogadásához minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata – szükséges.

(4) Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet. A képviselő a szavazástól tartózkodhat.

26. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köte­les tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására, a szavaztok megszámlálására – a polgármester javaslatára – a Képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai közül. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül.

27. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv.-ben meghatározottakon túl, ha a Polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri.

(2) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként, névsor szerint olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak.

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

28. § (1) A képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendelet,
2. határozat.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a Képviselő-testület nevének rövidítését, és a határozat megjelölést. pl. 1/2007. (II. 15.) Kt. határozat.

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(4) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény szabályait kell alkalmazni, az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel.

29. § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

1. a jegyzőkönyv-hitelesítő kijelöléséről,
2. a napirend meghatározásáról,
3. ügyrendi kérdésekről,
4. a kérdésekre adott válasz elfogadásáról,
5. a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,
6. tájékoztatók elfogadásáról.

(2) Bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatokról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

30. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata.

(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket tehe­ti, illetve kell tennie:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
3. a rendreutasított felszólalótól megvonhatja a szót,
4. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
5. amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában felsorolt intézkedés a települési képviselővel szemben nem alkalmazha­tó.

(4) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasíta­ni, velük vitába szállni nem lehet.

31. § (1) A Képviselő-testület üléseiről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. a jegyzőkönyvben nem foglalt önkormányzati rendelet hiteles példánya,
2. meghívó,
3. jelenléti ív,
4. írásos előterjesztések,
5. az írásban benyújtott hozzászólások,
6. egyéb írásos beadványok.

Önkormányzati rendeletalkotás

32. § (1) A Képviselő-testületnél rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. települési képviselő
2. képviselő-testü1et bizottsága
3. polgármester, alpolgármester, jegyző
4. intézményvezetők
5. a település érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi pontjai közé felvenni.

(4) Ha rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozhatja, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés mene­téről és felelőséről.

(5) A képviselő-testület dönthet a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(6) Az önkormányzati rendelettervezet elkészítése a jegyző feladata, a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.

33. § (1) A jegyző - a polgármester és a tárgy szerint érintett bizottságok egyetértése esetén - a rende­let-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A képviselő-testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendeletalkotás során a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri és bizottsági indítványról a testület vita nélkül dönt.

(4) A rendelet elfogadása után annak hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

34. § (1) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 8 napra történő kifüggesztéssel történik.

(2) A rendeletek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén az Ügyrendi - Ön­kormányzati Bizottság bevonásával kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(3) A Képviselő-testület évente felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

35. § (1) A Képviselő-testüket döntéseiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a jegyző feladata.

(2) Külön nyilvántartást kell vezetni évente folyamatos sorszámozással:

1. önkormányzati rendeletekről
2. képviselő-testület határozatairól.

(3) A Képviselő-testület rendeleteit és határozatait meg kell küldeni azoknak a jogalkalmazó szerveknek, melyeknek feladatot állapított meg.

(4) A Képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket és az Önkormányzati rendeleteket a község honlapján elérhetővé kell tenni.

36. § (1) A Képviselő-testület minden év december hónapjában közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület munkatervében határozza meg. A közmeghall­gatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a lakosságot 7 nappal korábban, hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, valamint a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatáson a felszólalások egyenként nem haladhatják meg az 5 percet.

(4) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a képviselő-testület értékeli. Amennyiben azonnal válaszadásra, intézkedésre nincsen lehetőség, a testület kijelöli azt a fórumot, vagy személyt, amely, vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megte­szi. A közmeghallgatás értékeléséről, a megtett intézkedésekről a lakosságot tájékoztatni kell.

(5) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal falugyűlést szervez, a lakosság és a helyi civil szervezetek tájékoztatása, és döntések előkészítésébe való bevonás érdekében.

(6) A Képviselő-testületnél – 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés a) – b) pontjában meghatározottakon túl helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok 20 százaléka.

A képviselő-testület bizottságai

37. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

1. Ügyrendi - Önkormányzati Bizottság, létszáma: 5 fő
2. Pénzügyi Bizottság, létszáma: 5 fő

(3) A polgármester tesz javaslatot a bizottsági elnök személyére, és a bizottsági tagokra.

(4) Egy települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(5) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) A polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi-Önkormányzati Bizottság látja el.

(5) A vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos eljárási szabályokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

38. § (1) A bizottságok ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó – e rendelet III. Fejezetében meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgya­lásáról.

(3) A bizottság tagjai a bizottsági üléseken kötelesek részt venni. Amennyiben a bizottsági tag a bizottsági ülések 60 %-án nem vesz részt, úgy a bizottság kezdeményezheti a bizottsági tagság megszüntetését a polgármesternél.

Polgármester, alpolgármester, jegyző

39. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottakon túlmenően a Képviselő-testület működésével kapcsolatosan:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
3. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart fenn a helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel.

40. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester feladatai jellegüket, tartalmukat tekintve előkészítő jellegűek, illetve a polgár­mester tartós távollétekor felmerülő helyettesítésből adódnak.

41. § (1) A jegyző vezeti a Madarasi Polgármesteri Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

1. haladéktalanul – szükség szerint írásban - jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
   
2. rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, az önkormányzati bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
3. szervezi a jogi felvilágosító munkát
4. a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
5. ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatait,
6. tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézés időszerű problémáiról.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – a képviselő-testületek megállapodása alapján – más önkormányzat jegyzőjével közszolgálati jogviszony létesíthető, a helyettesítés ellátására.

42. § (1) A Képviselő-testület által létrehozott önálló polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Madarasi Polgármesteri Hivatal

(2) Székhelye:  6456 Madaras, Báthori István utca 1.

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését, működésének rendszerét a Képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(4) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjét a rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(5) A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez biztosítja a helyiséget, a helyiségek berendezését, felszerelést, a szükséges eszközöket, előkészíti az üléseket, ellátja a szükséges adminisztrációs feladatokat, vezeti a testület üléseinek jegyzőkönyveit.

IV. Az Önkormányzat gazdasági alapjai

43. §  A képviselő-testület a vagyonkezelői jog ellenértékéről, az ingyenes átengedésről, a vagyonkezelői jog gyakorlásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályairól külön rendeletet alkot, melyben meghatározza azokat a vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának szabályait.

44. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben határozza meg, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak szerint.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik. Az előterjesztést a Képviselő-testület valamennyi bizottság megtárgyalja.

(6) A polgármester általi forrásfelhasználás mértékét a Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletében határozza meg.

45. §  A helyi önkormányzat belső ellenőrzése – és ennek keretében a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzése is - megbízási szerződés alapján, külső gazdasági társasággal valósul meg. A belső ellenőrzési feladatokat a Pro Veneratio Pénzügyi, Műszaki Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Daru u. 24.) látja el.

V. Záró rendelkezések

46. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Madaras község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 12/2011. (XII. 01.) önkormányzat rendelet.

(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A Képviselő-testület a képviselői tiszteletdíjakról, valamint a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről külön rendeletben rendelkezik.

Madaras, 2014. november 26.

         Juhász István                                                      Ispánovitsné Giszinger Klára

                                      polgármester                                                                        jegyző

Kihirdetve:

2014. november 27.

                        Ispánovitsné Giszinger Klára

                                       jegyző

Az SZMSZ mellékletei:

1. számú melléklet: Bizottságok feladatai és hatásköre

2. számú melléklet Vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos eljárási szabályok

3. számú melléklet: Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje