PIRTÓ KÖZSÉG  ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

11/2014. (XI.7.) önkormányzati rendelete

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI  SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Pirtó Község  Önkormányzat Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §.

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Pirtó Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
2. Székhelye: 6414. Pirtó, Dózsa Gy u 19.
3. Az Önkormányzat  hivatalának hivatalos elnevezése: Kiskunhalas Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói Kirendeltsége  (a továbbiakban: Hivatal).
4. Illetékességi területe: Pirtó község közigazgatási területe – beleértve a kül-és belterületet egyaránt.
5. Az önkormányzat jogi személy.
6. Az Önkormányzat jelképei: a község címere és zászlója. A község jelképeire,  azok és a község nevének használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
7. A község  fejlődése érdekében kiemelkedő munkát végző szervek és személyek tevékenységének elismerésére a Képviselő-testület külön rendelet alapján a Pirtóért Kitüntető Oklevél  díjat adományozhat.
8. Az Önkormányzat évente május hónapban Buckajárást,  augusztus 20-án községi napot rendez.
9. Pirtó község  testvértelepülése:

Miriszló község  (Románia).

 AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI ÉS AZOK ELLÁTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐK

2. §.

1. A képviselő-testület  önkormányzati feladatait a képviselő-testület, bizottságai, tisztségviselői, a Kiskunhalas Közös Önkormányzati Hivatal  valamint önkormányzati társulás útján látja el.
2. Önként vállalt önkormányzati feladatként a képviselő-testület az arra rászorulók részére falugondnoki szolgálatot és szociális étkeztetést biztosít, az igénybevétel feltételeit és a feladatellátás módját külön szabályozza.
3. A Képviselő-testület feladatainak eredményes ellátása  érdekében együttműködik a környező települési önkormányzatokkal,  civil szervezetekkel.
4. Az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatait a 4.sz. melléklet tartalmazza

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE

A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. §.

1. A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

4. §.

2. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6  ülést tart.

3. A Képviselő-testületi üléseket lehetőség szerint hétfői munkanapon 17 órára kell összehívni.
4. A Képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést és rendkívüli ülést, évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

A KÉPVISELŐ- TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE

5. §

(1) A Képviselő-testület  alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, amelyet a megválasztott polgármester hív össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester  vezeti .

(3 )Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a.) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredmé-    nyéről,

b.) a képviselők eskütétele,

c.) a polgármester eskütétele,

d.) polgármester programjának ismertetése,

e.) a polgármester illetményének megállapítása,

d.) az alpolgármester megválasztása, eskütétele,

     illetmény megállapítása

(4) A képviselő-testület alpolgármester megválasztásának titkos szavazással történő lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDKÍVÜLI ÜLÉSE

6.§

 (1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv 44.§-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált  rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

 (2) A polgármester a - Képviselő-testület munkatervétől eltérően - sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

 (3) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi ülés  időpontjának meghirdetéséről, nyilvánosságra hozásáról,  Pirtó község honlapján történő  közzétételéről.

 A MUNKATERV

7. §.

1. A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester javaslatára éves  munkatervet határoz meg, melyet  a tárgyévet megelőző év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén terjeszt a képviselő-testület elé. 

2. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, melyre javaslatot tehetnek:

1. a települési képviselők,
2. a Képviselő-testület bizottságai,
3. a jegyző,
4. az önkormányzati intézmények vezetői és
5. a községben  működő társadalmi, érdekképviseleti szervek vezetői.

3. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülések időpontját, helyét,
2. a napirend tárgyát, előterjesztőjét /külön előadó esetén annak megnevezését/
3. azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,
4. a közmeghallgatás időpontját, napirendjét,
5. a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.

4. A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

 AZ ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA

8. §.

1. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
2. A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
3. A rendes ülésre szóló írásbeli meghívót  a Képviselő-testületi ülés előtt  legalább 5 nappal kell kézbesíteni, melybe a kézbesítés napja beleszámít. A meghívóval együtt lehetőleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket.
4. Az írásbeli meghívót a képviselő-testület tagjainak  elektronikus formában kell megküldeni, egyéb meghívottaknak papír alapon csak akkor, ha elektronikus formában erre nincs lehetőség.
5. A meghívók kézbesítéséről a jegyző gondoskodik.
6. A meghívó tartalmazza a Képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését, a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra vonatkozó javaslatot, valamint a napirend tárgyalásához készített előterjesztéseket és javaslatokat.
7. A rendkívüli képviselő-testületi ülést

a./  a polgármester,

b./ alpolgármester,

c./ egyidejűleg legalább kettő  képviselő-testületi tag

kezdeményezésére össze kell hívni.

9.§.

A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

1. a helyi önkormányzati képviselőket,
2. jegyzőt,
3. a Képviselő-testület állandó bizottságainak nem képviselő-testületi tagjait,
4. a Hivatal kirendeltség vezetőjét és a napirendi pontban a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő ügyekben a hivatali ügyintézőt,
5. az önkormányzati intézmények vezetőit,
6. a településen működő Horgász Egyesület, Tűzoltó Egyesület, Hegyközség, Vadásztársaság, Egyház, Alapítvány, valamint az egyéb önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásakor, 
7. a napirendi pontok előadóit,
8. akiket a polgármester indokoltnak tart.

8. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát (a nyilvánosságot), a meghívónak a Hivatal  hirdetőtábláján történő kifüggesztésével , valamint a www.pirto.hu  honlapon kell közzétenni, melyről a jegyző gondoskodik.

 HATÁROZATKÉPESSÉG

10. §.

1. A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
2. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
3. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ennek eredménytelensége esetén a polgármester az ülést berekeszti és a következő ülésen elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg a Képviselő-testület.

AZ ÜLÉS  NAPIRENDJE

11. §.

1. A Képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A polgármester a tervezett napirendeken kívül szóban egyéb napirendi pontok tárgyalására is javaslatot tehet, javasolhatja  az egyes napirendek elhagyását, a napirend  tárgyalásának elnapolását, napirendek tárgyalásának összevonását  vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

2. A napirendet a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

3. A Képviselő-testület legkésőbb a napirend elfogadásáig – a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára – elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.

4. A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, lejárt határidejű határozatokról.

 Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

12. §.

1. Előterjesztésnek minősül:

1. a rendelet-tervezet,
2. a határozati javaslat,
3. a beszámoló,
4.  tájékoztató.

2. Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani.

3. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. az előterjesztő megnevezését,
2. az előterjesztés tárgyát,
3. a tényállást,
4. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
5. az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,
6. az előterjesztő aláírását,
7. rendelet-tervezetet
8. a határozat-tervezetet
9. szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős személy és  határidő megjelölését
10. azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

4. A (3) bekezdés c) – e) pontokban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban kiegészítheti.
5. Az (1) bekezdés c.)  és  d.)  pont szerinti előterjesztés szóban is előterjeszthető.

13. §.

1. A Képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult:

1. a Képviselő-testület tagja,
2. a témakör szerint illetékes bizottság,
3. a polgármester,
4. a jegyző

2. Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az Önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a Képviselő-testület ülésére.
3. Az előterjesztéseket a  törvényesség biztosítása érdekében a Jegyző ellenőrzi,  egyidejűleg feltünteti, hogy a határozathozatal egyszerű vagy minősített többséget igényel.

4. Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE

 Sürgősségi javaslat

14. §.

1. A polgármester, a jegyző, a Képviselő-testület állandó bizottsága, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.

2. A sürgősségi javaslat kérdésében a Képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt.

3. A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét - képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

4. A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt bármely képviselő indítványára a levezető elnök legalább 20 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

 Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

15. §.

A polgármester, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

a./ ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz,

b./ ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, a javaslatról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

 Képviselői önálló indítvány

16. §.

1. A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő, képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 1  munkanappal  írásban beterjeszteni.

2. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt, előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

3. A Képviselő-testület ülésének napirendjére napirendi pontként felvehető önálló képviselői indítványok határozati javaslatok lehetnek.

 Interpelláció

17. §.

1. A helyi önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén a

1. polgármestertől,
2. alpolgármestertől 
3. jegyzőtől, 
4. bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 8 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

2. Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 1 munkanappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

3. A bejelentésnek tartalmazni kell:
   • az interpelláló nevét
   • az interpelláció tárgyát.

4. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

5. Sürgős esetben az ülés elnökének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, az interpelláló képviselő indítványára az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

6. Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.

7. Amennyiben a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

 Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések

18. §

1. A képviselő a rendes ülésen, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

2. A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, illetve bejelentéssel élhet.

 Napirend előtti felszólalás

19. §.

1. Napirend előtti felszólalásra - a felszólalás tárgyának megjelölésével – bármelyik képviselő kérhet engedélyt az ülés vezetőjétől.
2. Ha az ülésvezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület  vita nélkül  egyszerű többséggel határoz.

3. A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő két-két percre kaphat szót.

 Az ülés rendje

20. §

1. A Képviselő-testületi ülésen

1. szavazati joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai
2. tanácskozási joggal vesz részt a

ba) jegyző,

bb) külső bizottsági tag

bc) a meghívott az őt érintő napirenddel kapcsolatos előterjesztés tárgyalásakor

bd) akinek az ülésvezető szót ad,

be) akinek - bármely képviselő kezdeményezésére - a Képviselő-testület szót ad.

2. Az ülés elnöke

1. megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi az ismert, vagy ismeretlen okból távollevőket.
2. félbeszakítja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendel el, biztosítja az ülés rendjét,
3. általános vitavezetési feladatai:

ca) napirendi pontonként a vita megnyitása és berekesztése, - a szó megadása, megtagadása,

cb) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

cc) kérdés, interpelláció és ügyrendi kérdésben történő felszólalás engedélyezése, illetve megtagadása,

cd) szavazás elrendelése,

ce) a szavazás eredményének megállapítása,

cf) határozat kimondása.

3. Az ülés elnöke a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatban:

4. figyelmeztetheti a felszólalót, hogy a tárgytól ne térjen el,
5. felszólíthatja, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezésektől tartózkodjon,
6. megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
7. a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja,

4. Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakítása ellenére a rendzavarás folytatódik, az elnök elhagyja a tanácskozó termet,  az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.

 Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai

21. §.

1. A polgármester  napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását. Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, aki az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhet. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, illetve a vita lezárásáig átdolgozásra visszakérheti.

2. A képviselők az előterjesztőhöz, a napirenddel kapcsolatban az ülésen tanácskozási joggal jelen lévőkhöz,  az előadóhoz az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

3. A Képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, illetve a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos - kisebbségi véleményt is tükröző - bizottsági ajánlást, a bizottság esetleges módosító javaslatát.

4. Az előterjesztéshez módosító javaslatot, bármely képviselő, a Képviselő-testület állandó bizottságai, a polgármester, a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni, de az ülés elnöke engedélyezheti a vita során is módosító javaslat, kisebbségi vélemény előterjesztését.

5. Kérdések, válaszok, bizottsági vélemények ismertetése,  módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

6. A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

7. A napirend pont vitája során a képviselő második hozzászólása utáni újabb szókérést az elnök megtagadhatja. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

8. Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát, számát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ezekről a Képviselőtestület vita nélkül külön-külön, egyszerű szótöbbséggel határoz.

9. A polgármester, a jegyző, az előterjesztő és az előadó a napirendhez több alkalommal is hozzászólhat.

10. Az előterjesztőt és az előadót megilleti a zárszó joga.

 Felszólalás ügyrendi kérdésben

22. §.

1. Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésben bármelyik képviselő  szót kérhet és javaslatot tehet. /Ügyrendi javaslat./

2. Az ügyrendi javaslat elhangzása után arra a képviselők véleményt mondhatnak, majd  a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

 Vita lezárása

23. §.

1. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

2. Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő további hozzászólási szándék esetén is javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül, a napirend elfogadása szerinti egyszerű vagy minősített többséggel határoz.

 A döntéshozatal szabályai

24. §.

1. A rendelet- és határozat-tervezeteket a tárgykör szerint illetékes bizottságok szükség szerint véleményezik. Mindkét  állandó bizottság állásfoglalása szükséges:  költségvetési és  zárszámadási  rendelet elfogadásához, módosításához.
2. A rendelet-tervezetet az Ügyrendi Bizottság és a jegyző minden esetben véleményezi.
3. Választás, kinevezés esetén a Képviselő-testület a jelölt/ek meghallgatása után az illetékes bizottság véleményének javaslatát megismerve határoz.

 Szavazás rendje

25. §.

1. A szavazás előtt a jegyző - törvényesség kérdésében - észrevételt tehet, rendelet esetén törvényességi észrevételt tesz.

2. A Képviselő-testület először - benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

3. A képviselő-testület tagjai „igen”,   „nem”,  „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

4. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

5. Nem vehet részt a döntéshozatalban az, aki a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági jogkör gyakorlása során az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.

6. Ha a szavazás során az igen és a nem vagy tartózkodó szavazatok száma megegyezik, a javaslatot a Képviselő-testület elutasította.

7. A Képviselő-testület nyílt szavazásának módja: kézfelemelés.

8. Névszerinti szavazás elrendelésére bármely képviselő indítványt tehet, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A név szerinti szavazás esetén  a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét – a döntést - az elnök hirdeti ki.

9. Titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő indítványt tehet, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

10. A titkos szavazás szavazólapon, szavazóhelyiség  és urna igénybevételével történik.  A  szavazatszámláló bizottság legalább három fős, tagjaira a polgármester tesz javaslatot, a képviselő-testület egyszerű  többséggel dönt a személyek elfogadásáról.

11. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:

1. a szavazás helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
2. a szavazásra feltett kérdés(eke)t,
3. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
4. a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
5. a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait,
6. a szavazás eredményét.
7. a bizottság tagjainak aláírását

12. A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke közli a polgármesterrel, aki kihirdeti a döntést.

13. Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés megbízás esetén - amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot - a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

14. Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

1. helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, odaítélése,
2. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása
3. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
4. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről.

 Személyes érintettség

26. §.

1. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
2. Ha képviselő elmulasztja bejelenteni személyes érintettségét, a Képviselő-testület annak ismertté válását követően azonnal vizsgálat lefolytatását rendeli el, mely az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik.
3. Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
4. Az Ügyrendi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a soron következő Képviselő-testületi ülésen előterjeszti.
5. A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy amennyiben a Képviselő-testület egy szavazatkülönbséggel  döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról,  megsemmisítéséről vagy  újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.
6. A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentés tudomásulvétele ellenére is engedélyezheti, hogy a képviselő részt vegyen a döntésben.
7. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

 A Képviselőtestület döntései

27. §.

1. A rendelet-tervezetet és annak indokolását a jegyző készíti elő, melynek során lebonyolítja a tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervekkel történő egyeztetést.
2. A rendelet-tervezetet a polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület bizottsága, a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
3. A rendelet-tervezetet annak indokolásával együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.  A rendelet-tervezet elfogadásához valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség kell.

4. A rendelet-tervezetet – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során az állampolgárok és civil szervezetek véleményt nyilváníthatnak az Önkormányzat honlapján, a rendelet-tervezetek véleményezésére kialakított oldalon.

5. A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépéstől számított egy évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az adatok gyűjtést, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését.

6. A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.

7. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1. az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
2. a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló,
3. a köztisztviselők munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
4. a hatályban lévő önkormányzati rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet-tervezetet,
5. a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
6. A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
7. Az elfogadott rendelet  kihirdetéséről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.
8. A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot vagy hatáskört állapít meg.

8. A Képviselő-testület által hozott rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelenéséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM. rendelet 9.§.(2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
9. A határozatokat  Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelenéséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM. rendelet 9.§.(2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
10. Az önkormányzati határozatokat és a rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

11. Az önkormányzati rendeletet és határozatot teljes terjedelemben közzé kell tenni az önkormányzat által üzemeltetett községi  honlapon (www.pirto.hu). A közzétételről a jegyző gondoskodik.

12. A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

13. A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

A Képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményei és benyújtásának szabályai

28. §

(1) A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

1. napirend előtti felszólalás,
2. előterjesztés,
3. beszámoló,
4. tájékoztató,
5. képviselői indítvány,
6. interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor – az e)-f) pont kivételével - figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló 13.§ szerinti időpontra.

 ELŐTERJESZTÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

29. §

  (1) A Képviselő-testület  elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

1. a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született;
2. a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
3. a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
4. elemezni kell azokat az új követelményeket, összefüggéseket, a lakossági véleményeket, amelyek új intézkedéseket, testületi döntést igényelnek,
5. mindazon körülmények, összefüggések, tények és adatok bemutatása, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják;
6. be kell mutatni az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatait; mely személyekkel vagy szervezetekkel történt egyeztetés és ennek során milyen lényeges érdek- és véleménykülönbségek merültek fel (kisebbségi vélemények bemutatása), ezek közül melyek nem kerültek a határozati javaslatokba;
7. konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket;
8. az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek   (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege, stb.)
9. a határozati javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés megállapításaira,
10. legyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
11. a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, hatályban fenntartás),
12. az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát. Az eljárás iratanyaga a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén  tekinthető meg,
13. az előterjesztésben fel kell sorolni azon személyek, szervek, szervezetek körét, akiknek/amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket/amelyeket arról tájékoztatni szükséges. A véleményüket, álláspontjukat tartalmazó írásos dokumentumot az előterjesztés mellé kell csatolni.

(2) A Képviselő-testület  elé kerülő előterjesztések egyéb követelményei:

1. A Képviselő-testületi  előterjesztés sokszorosítási példányának az előterjesztő, vagy kijelölt helyettese aláírását vagy elektronikus esetben sk-val ellátott aláírását kell tartalmaznia.
2. Az előterjesztésben meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtásáért ki a felelős.

(3) Az előterjesztéseket szükség esetén  - a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(4) Minden, a költségvetési rendelet végrehajtását érintő előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a két állandó bizottság véleményének kikérésével és a polgármester állásfoglalásával lehet benyújtani.

(5) Ha előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

 (8) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azok a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén a Közös Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.

(9) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

BESZÁMOLÓ

30.§

(1) A beszámoló

1. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
2. a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
3. az interpellációk kivizsgálásáról,
4. a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámolók benyújtására a Képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek –a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, és a jegyző feladatkörükben –, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

 TÁJÉKOZTATÓ

31. §

(1) A tájékoztató olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek a község  életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá

1. a jogszabályok ismertetését,
2. az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
3. a  Képviselő-testület  és szervei működésére jellemző adatokat,
4. a községre  vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését, stb.

(3) Tájékoztató benyújtására a 15. § (3) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

INDÍTVÁNY

32. §

(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet, vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) A képviselői indítvány vonatkozhat az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(3) Indítványt bármely képviselő terjeszthet a Képviselő-testület elé.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő - további javaslat megtételével - csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

(5)Az indítvány elfogadása esetén a Képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek vagy az illetékes bizottságnak adja ki Képviselő-testületi döntés előkészítése céljából.

 INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS

33. §

(1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz írásban interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációkat a képviselő szóban 3 percben összefoglalhatja.

(2) Az interpellált 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.

(4) A képviselő  a  válasz után nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt, az illetékes bizottságnak, adja ki kivizsgálásra. Amennyiben a bizottság javaslata képviselő-testületi döntést igényel, a polgármester a bizottsági ülés követő Képviselő-testületi ülésen  azt előterjeszti.

(6) Kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a soron lévő napirend témájához. Kérdés feltevésére és megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

34. §.

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni  1 példányban. A testületi ülés teljes hanganyaga   rögzítésre kerül, melyet merev lemezen  kell tárolni.

(2) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre, s a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, az e § (3), (4), (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) Az írásos  jegyzőkönyvnek az Mötv-ben meghatározottakon túl  tartalmaznia kell:

1. az ülésen végig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál, tanácskozási joggal  jelenlévők nevét, napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a  szóban  előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás, - név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét,
2.  az elhangzott bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
3. a képviselő kérésére, írásos külön véleményét,
4. az elhangzott interpellációt, s az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a Képviselő-testület döntését,
5. a napirenden kívüli felszólaló nevét, felszólalása lényegét,
6. az elhangzott bejelentések lényegét,
7.  a polgármester és a jegyző, valamint a hitelesítő képviselő aláírását,

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. az ülésre szóló meghívó,
2. az előterjesztéseket és azok mellékletei, a határozat-tervezetek egy-egy példánya,
3. az ülésen elfogadott rendeletet,
4. a rendelet-tervezethez írásban benyújtott módosító indítványok.
5. bizottsági határozatok, Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács véleménye,
6. a névszerinti szavazás névsora,
7. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
8. az aláírt esküokmány,
9. a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,
10. a jelenléti ív.

 (5) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - hangrögzítés és kézírásos anyag alapján -  a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Zárt ülésről külön  hangrögzítés és külön  jegyzőkönyv készül.

(7) A rendeletekről és határozatokról központi nyilvántartást kell vezetni.

(8) Az állampolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe a Községi  Könyvtárban, a képviselők a Közös Önkormányzati Hivatalban betekinthetnek.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát, valamint a hangfelvételt a titkos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

A külön törvény szerinti  közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(10) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános.

(11) Az ülésekről készült hang anyagot  a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyiratkezelési Szabályzata szerint kell kezelni és őrizni.

(12) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(13) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt, jogszabályban meghatározottak szerint- az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének.

(14) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, az Ügyrendi  Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

35. §

1. A Képviselő-testület december hónapban  közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyéről és konkrét időpontjáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

2. A közmeghallgatás időpontját  az Önkormányzat honlapján  közzé kell tenni, a lakosságnak papír alapú meghívót kell küldeni. A meghívón fel kell tüntetni a közmeghallgatás helyét és  időpontját.

3. A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést a polgármester kivizsgáltatja és a kérdezőnek 15 napon belül írásban válaszol, melyről a legközelebb ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

4. A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, illetve az éves munkatervében külön meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében  fórumot hívhat össze, melynek időpontjáról és tárgyáról a polgármester 8  nappal korábban tájékoztatja a lakosságot.

5. A döntések előkészítése céljából megtartott lakossági fórum állásfoglalását, az elhangzott kisebbségi véleményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni és a jegyzőkönyvet a képviselő-testületi előterjesztéséhez kell csatolni.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző

 Polgármester

36. §.

1. Pirtó Község Polgármestere megbízatását főállású foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

2. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és meghatározza – jogszabályok keretei között – illetményét, jóváhagyja szabadságolási ütemtervét, engedélyezi szabadságának kivételét.  Az illetményre, az illetményen kívüli juttatásra, valamint a polgármester jutalmára az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot. A képviselő-testület  munkáltatói jogkörében hozott határozatok, jogszabályi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást az Alpolgármester gyakorolja.

3. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:

1. elbírálja a képviselő-testület hatáskörébe utalt valamennyi szociális  segély iránti kérelmet
2. az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban a képviselő-testületet képviseli. gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról,
3. jogosult az önkormányzati vagyonbiztosítási szerződések megkötésére,
4. jogosult az önkormányzati tűzvédelmi, munkavédelmi és biztonságtechnikai szerződések megkötésére,
5. dönt az ingatlan-végrehajtás során a végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkozóan az elővásárlási jogról 3 millió forint értékhatárig,
6. jogosult az önkormányzat nevében pályázatot benyújtani abban az esetben, ha a pályázati kiírás szerint a pályázathoz önerő nem szükséges és az elnyert támogatás  falhasználása után a fenntartás többletköltséget nem eredményez,
7. az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére biztosítandó legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatás megszervezésével kapcsolatos feladatokat lát el,
8. krízishelyzet esetén ( pl. elemi kár, családfenntartó halála, hosszantartó betegség stb ) kivételes méltányosságból önkormányzati segélyt állapít meg,
9. ellátja a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos I. fokú hatósági feladatokat,
10. gondoskodik a közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók, virágtartók kihelyezéséről, földes utak szükség szerinti karbantartásáról,
11. ellátja az önkormányzati kezelésben lévő közutak vonatkozásában a közútkezelői feladatokat, kivéve a forgalmi rend kialakítását, a meglévő forgalmi rend megváltoztatását  és felülvizsgálatát,
12. jogosult a költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére intézkedést tenni azzal, hogy a felhasználásról a képviselő-testületet utólag köteles tájékoztatni,
13. jogosult a behajthatatlan követelés törlésére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig,

 Alpolgármester

37. §.

1. A Képviselő-testület - a saját tagjai közül -  a polgármester javaslatára-, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

3.  Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg. A polgármester távolléte esetén  vezeti a Képviselő-testület ülését,

A Képviselő-testület bizottságai

38. §.

1. A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes /ad hoc / bizottságokat hoz létre.

2. A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok és tagjainak száma:

1. Ügyrendi Bizottság    3 fő
2. Település Fejlesztési és Szociális Bizottság 3 fő

3. Az ideiglenes bizottságot a Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására hozhat létre. Az adott feladat ellátását követően arról a bizottság beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

4. A bizottságok tagjait és elnökét a Képviselő-testület  a polgármester javaslatára megválasztja.

5. A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

6. Az állandó bizottságok ülésén köteles javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt venni az adott napirenddel érintett intézményvezető, Jegyző, köztisztviselő. 

39. §.

1. A bizottság ülése nyilvános. Az ülések időpontjáról a lakosság a Hivatal hirdetőtáblájára kitett  hirdetmény útján értesül.

2. A bizottságok általános feladat-és hatáskörét, valamint a Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. A bizottságok – a jogszabályok keretei között – határozzák meg működésük szabályait, a bizottságok ügyrendjére vonatkozó szabályozást jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. A bizottságok feladatellátásuk hatékonyabbá tétele érdekében együttes bizottsági ülést tarthatnak, amennyiben az együttes ülés megtartásával a bizottsági ülés tagjainak több mint a fele egyetért.

5. Az együttes bizottsági ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Településfejlesztési és Szociális bizottság elnöke vezeti. 

KISKUNHALAS KÖZÖS  Önkormányzati Hivatal PIRTÓI KIRENDELTSÉGE

40. §.

(1) A Képviselő-testület Kiskunhalas Város Önkormányzati Képviselő-testületével és Harkakötöny Község Önkormányzati Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt   hozott létre úgy, hogy Pirtó községben kirendeltség működik. A Pirtói kirendeltség látja el  az önkormányzat működésével, a polgármester vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, a személyi és tárgyi feltételeket  éves költségvetésében biztosítja. A kirendeltség  hivatalos elnevezése: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói Kirendeltsége.

 (2) A Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége a képviselő-testület által meghatározott  önkormányzati ügyeket készíti elő, az önkormányzati döntéseket hajtja végre és végzi a képviselő-testület, valamint a bizottságok  működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal Kireneltségét a polgármester irányítása mellett a  jegyző vezeti, a jegyzői hatáskörbe tartozó hatósági ügyekben a Kirendeltség vezetője jár el.

(5) A  Közös Önkormányzati Hivatalnak Szervezeti és Működési Szabályzatot kell készíteni, mely tartalmazza:

1. a hivatal belső tagozódását, szervezetét,
2. irányítását,  vezetését,
3. a hivatali munkaidőt,
4. az ügyfélfogadás  rendjét,
5. munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét,
6. a hivatali szervezetek  között a feladatok elosztását,

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét a jegyző javaslata alapján a polgármester   terjeszti a Képviselő-testületek elé jóváhagyás végett.

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL PIRTÓI KIRENDELTSÉGE ÜGYFÉLFOGADÁSI RENDJE

41.§

(1) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfőn            8-12 óráig,

kedd               8-12 óráig és 13-16 óráig

szerdán           8-12 óráig és 13-16 óráig,

csütörtökön   nincs ügyfélfogadás

pénteken         8-12 óráig

(2) Az állampolgárok ügyeinek intézésére a polgármester  előre egyeztetett időpontban tart fogadóórát.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal épületében hivatali időben (hétfő, kedd 8.30-12.00 óráig, 13.00-15.45 óráig, szerda, csütörtök 8.30-12.00 óráig, 13.00-16.00 óráig, pénteken 8.30-12.00 óráig ) iroda áll rendelkezésre a képviselők munkájának segítése és a fogadóórák megtartása céljából. Az iroda  működésének személyi és tárgyi feltételeiről a jegyző gondoskodik.

ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

42.§

(1) A Képviselő-testület  a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(2) A Képviselő-testület  a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából társulási megállapodást köthet.

A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. §.

1. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. 
2. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pirtó Község Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(IX.25.)ökr.sz. rendelete.

     Nagy Ferenc                                                                     Dr. Ferenczi Mária

    polgármester                                                                                 jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: 2014. november 7. napján  a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói Kirendeltsége  hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

                                                                                              Dr. Ferenczi Mária

                                                                                                      Jegyző

                                                           1.sz.  melléklet

a  11/2014. ( XI.7.)  önkormányzati rendelet 31. §. (2) bekezdéséhez

A KÉPVISELŐTESTÜLET ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK

FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

1. Ügyrendi Bizottság

1.1. Általános feladatok:

• vizsgálja a polgármester, alpolgármester és az önkormányzati képviselők által tett vagyonnyilatkozatokat,
• vizsgálja a képviselők és bizottsági tagok  összeférhetetlenségi ügyeit,
• előkészíti a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet tervezetet és annak módosításait,
• vizsgálja az önkormányzati rendeletalkotás indokoltságát és célját.
• ellenőrzi és figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei szabályszerű működését és a szabályzat megsértése esetén intézkedést kezdeményez,
• vizsgálja a képviselő- testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását,
• közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében,
• felügyeli a képviselő-testület határozatainak és rendeleteinek törvényességét,
• véleményezi és felülvizsgálja a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását,
• vizsgálja a képviselők jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését,
• felülvizsgálja a képviselő-testület döntése előtt a képviselők, illetve a hivatal valamennyi dolgozóját érintő, képviselő-testület elé kerülő előterjesztést.
• ellátja képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését.
• jogi szempontból vizsgálja a szakbizottságok részére átruházott hatáskörök közül az önkormányzat intézményei szervezeti és működési szabályzatát.
• véleményezi a képviselő-testület döntéseinek megfelelően a pályázatok, versenytárgyalások, 1 millió forint feletti ingatlanértékesítéseket, illetve azok esetleges módosításait.
• polgármester, alpolgármester illetményemelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést készít,
• javaslatot tesz a polgármester jutalmára meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján
• előkészítő bizottságként jár el a jegyzői, aljegyzői állás betöltésére irányuló pályázati eljárás során.

• részt vesz a középtávú gazdasági program előkészítésében,
• véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezeteit,
• véleményezi a költségvetési koncepciót,

• közreműködik a önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok meghatározásában, javaslatot tesz annak gazdaságos működésére,
• véleményezi a községrendezési feladatokat, rendezési terveket tartalmazó önkormányzati rendelet-tervezeteket

• véleményezi a község neve, címere, zászlaja használatának engedélyezésével kapcsolatos ügyeket,

2. Településfejlesztési és Szociális bizottság

2.1. Általános feladatok:

• a képviselő- testülettel, testvértelepüléssel és egyházzal  kötött megállapodások véleményezése, azok végrehajtásának előkészítése és ellenőrzése,
• a megyei tanulmányi ösztöndíj – pályázatok véleményezése.
• véleményezi a község egészségügyi alapellátás szervezését,
• figyelemmel kíséri az alapellátás helyzetét, és közreműködik az egészségügyi ellátást igénylő lakossági kapcsolatok erősítésében,
• véleményezi a község közegészségügyével foglalkozó előterjesztéseket,
• véleményezi a szociális ellátás érintő képviselő-testületi előterjesztéseket, elősegíti a szociális szolgáltatást igénylő lakossági kapcsolatok erősítését, érdekegyeztetéseket,

• részt vesz a középtávú gazdasági program előkészítésében,
• véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezeteit,
• véleményezi a költségvetési koncepciót,

• közreműködik a önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok meghatározásában, javaslatot tesz annak gazdaságos működésére,
• véleményezi a községrendezési feladatokat, rendezési terveket tartalmazó önkormányzati rendelet-tervezeteket

• véleményezi a közterületek tisztántartásával és használatával kapcsolatos előterjesztéseket.

2.sz.  melléklet

a 11/2014. (XI.7.)  önkormányzati rendelet 31. §. (3) bekezdéséhez

PIRTÓ KÖZSÉG  ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK

ÜGYRENDJE

Pirtó Község  Önkormányzata Képviselő-testületének állandó bizottságai (Ügyrendi Bizottság, Településfejlesztési és Szociális Bizottság – a továbbiakban: Bizottság – az SZMSZ 32. §. (3) bekezdése felhatalmazása alapján működésük részletes szabályait az alábbiak szerint határozzák meg.

I.

1. A Bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.
2. A Bizottság elnökére és tagjaira a javaslatot az alakuló ülésen a polgármester, későbbiekben az Ügyrendi Bizottság elnöke terjeszti elő.
3. A Bizottság tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.
4. A Bizottság - a feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

II.

1. A Bizottság elnöke képviseli a Bizottságot.
2. A Bizottság elnökének feladatai különösen:

• tervezi és szervezi a Bizottság tevékenységét,
• gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról,
• beszámol a Képviselő-testületnek a Bizottság működéséről,
• együttműködik a polgármesterrel
• állást foglal a Bizottság nevében a Bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.

3. A Bizottság elnökének helyettesítésére - esetenként - bármely képviselő bizottsági tag kijelölhető.
4. A Bizottság üléseit a Képviselő-testületi üléseket megelőzően tartja.
5. Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal előbb kézhez kapják.
6. A Bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, alpolgármester, vagy a bizottsági tagok egynegyedének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
7. A Bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
8. A Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
9. A Bizottság ülése nyilvános.

A zárt ülésre vonatkozó szabályok a bizottságokra is vonatkoznak.

10. A Bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a Bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.
11. A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt.
12. A bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok /meghívó és előterjesztés/ sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik.
13. A Bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában nyílt szavazással hozza döntéseit. A javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több, mint a felének igen szavazata szükséges.
14. A Bizottság határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó döntési szabályokat kell alkalmazni.
15. A Bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki, illetve hatáskör esetén dönt.
16. A Bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
17. Bizottság döntésének kiadmányozója a Bizottság elnöke, távollétében az általa kijelölt személy.

III.

1. A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
2. A Bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

• az ülésen megjelent bizottsági tagok nevét,
• a távol maradottak közül azokét, akik távolmaradásukat előre jelezték,
• a meghívottak nevét /külön, akik az ülésen megjelentek/,
• a határozatképességet,
• a megtárgyalt napirendek lényegét,
• a tárgyalt napirendek során hozott - szó szerinti - döntést, állásfoglalást stb., a szavazás számszerű eredményét.

3. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni /általában az ülést követő 10 napon belül/:

• a Bizottság elnökének,
• a polgármesternek, és
• a jegyzőnek.

4. A jegyzőkönyvet a jegyző köteles az ülést követő 15 napon belül megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Vezetője részére.

A Bizottság írásos dokumentumait a jegyző kezeli.

5. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Mötv., valamint az SZMSZ Bizottságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

3.sz.  melléklet

a 11/2014. ( XI.7.)  önkormányzati rendelet 2.§.(1) bekezdéséhez

Önkormányzati társulások és az átruházott önkormányzati feladatok

1. Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Társulás:

• szemétszállítás, hulladékgazdálkodás

2. Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Társulás:

• ivóvízminőség javítás

3. Kiskunhalas és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

• ivóvízminőség javítás

4. Halasi Többcélú Kistérségi Társulás:

• Szociális  alapellátás, szakellátás és  intézményi feladatellátás:

Családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, idősek nappali ellátása/idősek klubja, idősek otthona, idősek átmeneti otthona, fogyatékosok otthona, hajléktalan szállás, szociális étkeztetés, családok átmeneti otthona, fogyatékosok nappali otthona, szociális foglalkoztatás.

• Forrásokat gyűjthet a fejlesztési programok megvalósításához.
•  Képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben.
• Pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez.
• A jogszabály szerinti források felett rendelkezik.
• A társulás és tagjai közbeszerzési eljárásainak közös szervezése és bonyolítása.
• A kommunikációs rendszer kistérségi szintű egységes működtetése.

5. Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat

• belvízelvezetés, vízgazdálkodás

4.sz. melléklet

Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatairól.