Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk 1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

BEVEZETŐ RÉSZ

Az önkormányzat jelképei, kitüntetései és ünnepei

1.§

(1) Ádánd község hivatalos jelképei: a címer, a zászló, a lobogó.

(2) Ádánd község hivatalos jelképeinek részletes leírását, valamint használatuk rendjét külön rendelet határozza meg.

2.§

A képviselő-testület külön rendelettel a “Ádánd Község Díszpolgára” kitüntető címet, a “Falunkért Ádándért” kitüntetést alapította.

3.§

A polgármester – a településen működő civil szervezetek és intézmények bevonásával - gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti ünnepeket méltó módon megünnepelje. A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.

II. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat

4.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ádánd Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat)

(2) A képviselő-testület által Nagyberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületével alapított és fenntartott hivatal: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) Az önkormányzat és a hivatal székhelye: 8653 Ádánd, Kossuth L. u.50.

(4) Az önkormányzat működési területe: Ádánd község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(6) Az önkormányzat hivatalos lapja az időszakonként megjelenő Kapcsolat című újság.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.adand.hu

(8) A község történelmi múltját az SZMSZ 1.függeléke tartalmazza.

III. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzat feladata

5.§

(1) A képviselő-testület a feladatait a Mötv 10-13.§-ai szerint látja el.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alap-tevékenységek kormányzati funkciók szerinti felsorolását az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában, az éves költségvetésben, a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.

(4) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell folytatni. Ennek során a téma szerint érintett bizottság (ok) véleményét ki kell kérni.

(5) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

Hatáskör átruházás

6. §

1. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörét a Mötv. 42.§ határozza meg.

(3) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(4)A hatáskör átruházás szabályait a Mötv. 41.§ (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.

(5) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – a Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek iratbetekintési joga a Ket. szabályai alapján gyakorolható.

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület

7. §

(1) A testület tagjainak névsorát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzati jogokat - az SZMSZ-ben foglalt kivételekkel - az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(3) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

A képviselő-testület ülései

8.§

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Rendes ülését a képviselő-testület – január és augusztus hónapok kivételével – havonta tarja.

(3) A képviselő-testület az ülésterv szerinti rendes üléseit csütörtöki napokon 17.00 órai kezdettel tartja és lehetőség szerint 21.00 óráig be kell fejeznie.

(4)Az ülések helyszíne az önkormányzat tanácskozó terme. A képviselő-testület szükség szerint a település közigazgatási területén belül kihelyezett ülést tarthat.

A rendes ülés összehívása

9.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén - az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetében a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti e rendelet szabályai szerint.

(2) Az ülés összehívása meghívó kézbesítésével történik. A meghívót a települési képviselőknek és meghívottaknak az ülés előtt 5 nappal kell megkapniuk.

(3) A meghívó tartalma: az ülés helye, kezdési időpontja, a javasolt napirendek, az előterjesztő neve, funkciója, írásbeli előterjesztésnél mellékletként az előterjesztések.

(4) A meghívó kézbesítés fő szabályként nyomtatott formában, de a képviselő kérésére elektronikus úton (e-mailen keresztül) is történhet a képviselő által megjelölt elektronikus kézbesítési címre.

10.§

(1) A képviselő-testület ülésein a képviselőkön kívül tanácskozási joggal állandó meghívottként vesz részt:

1. a jegyző

2. a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatalának Vezetője

3. a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke

(2) A képviselő-testület üléseire az (1) bekezdésben megjelölteken kívül meghívottként részt vesz:

a.) a napirend előadóit

b.)a napirendi ponttal érintett szervek, intézmények vezetőit

c.) azon személyt, illetve szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, az előterjesztő vagy a polgármester javaslatára

(3) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket. Az (2) bekezdés a.) – c.) pontjaiban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, melyhez meghívásuk kapcsolódik.

Rendkívüli ülés összehívása

11.§

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülést 15 napon belül össze kell hívni:

1. a települési képviselők egynegyedének (legalább 2 települési képviselő indítványára)

2. vagy a képviselő testület állandó bizottságainak indítványára,

3. kormányhivatal vezetőjének

a testületi ülés indokát tartalmazó indítványára..

(3) Halasztást nem tűrő, sürgős ügyben összehívott testületi ülés (a továbbiakban: rendkívüli ülés) meghívója az ülés előtt 3 órával is kiküldhető. Amennyiben a sürgősség indokolja a rendkívüli ülés szóban, telefonon vagy elektronikus úton is összehívható.

Az együttes képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályok

12.§

(1) A Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint együttes képviselő-testületi ülésen kell határozni.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésének napirendi pontjait és helyét a polgármesterek együttesen határozzák meg. Az együttes ülések helyszíne felváltva Ádánd és Nagyberény települések.

(3) A meghívókat a polgármesterek együtt írják alá.

(4) Az együttes ülésen kötelezően tárgyalt napirendek:

a) a közös hivatal éves költségvetésének elfogadása

b) beszámoló a közös hivatal éves munkájáról

c) a működésével kapcsolatos dokumentumok (ügyrend, Alapító Okirat, Közös Hivatal létrehozásáról szóló Megállapodás) elfogadása.

(5) Az ülést a házigazda település polgármestere, távolléte esetén az alpolgármestere nyitja meg, vezeti és zárja be.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg.

(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének kötelessége elkészíteni, a Mötv. szabályai szerint, úgy hogy a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét – mindkét képviselő-testület tagjai által elhangzott hozzászólásokat - együtt rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei, a jegyző, valamint mindkét képviselő-testületből egy-egy jegyzőkönyv-hitelesítő írják alá.

Az ülések nyilvánossága

13. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével, valamint a település honlapján történő megjelentetésével kell értesíteni 5 nappal az ülést megelőzően.

(3)A képviselő-testület zárt ülés a Mötv.46.§ (1) – (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint tart.

(4) Zárt ülést elrendelni minősített szótöbbséggel lehet bármely képviselő vagy az érintett kezdeményezésére, konkrétan megjelölve a kérelem indokát.

(5) Zárt ülést csak nyilvános ülésen lehet elrendelni. Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell kihirdetni.

(6) A zárt ülésen a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározottak vesznek részt.

(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az adatvédelmi törvényben foglalt szabályok szerint csak az ülés résztvevői, a tárgyban közvetlenül érintettek tekinthetnek be.

A képviselő-testületi ülés napirendje

14. §

(1) A rendes ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A napirend kitűzésének alapja a képviselő-testület éves munkaterve. A munkaterv előkészítése a polgármester feladata, összeállításához javaslatot kérhet a bizottsági elnököktől, a helyi szervezetek, intézmények vezetőitől. E javaslatokról a polgármester akkor is köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette fel.

A munkaterv tartalmazhatja a községi fórumok ütemezését, a jelentősebb községi események évfordulói megünneplésének időpontját is.

(3) A napirendben nem szereplő javaslat tárgyalásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen kizárólag azok a napirendek tárgyalhatók, amelyek miatt a rendkívüli ülést összehívták.

(5) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

Az előterjesztések rendje

15.§

(1) Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:

    a) rendeletalkotás;
    b) szervezet kialakítás;
    c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása;
    d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók;
    e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek;
    f) valamennyi Ptk.-ból eredő jogügylet;
    g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés;
    h) intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetők.

16.§

(1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
  a) a képviselő-testület tagja;
b) a polgármester, alpolgármester;
c) a bizottságok;
d) a jegyző;

e.) nemzetiségi önkormányzat elnöke
f.) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője , aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad

g.) akit a polgármester előterjesztőnek felkér.

(2) Az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 8 nappal korábban kell a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek benyújtani.

3. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál.

4. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat során:

a) ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az SZMSZ-ben előírt tartalmi és formai követelményeknek, a témára vonatkozó jogszabályi előírásoknak, van-e hatásköre az adott ügyben a testületnek. Ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét.

b) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat törvényességi szempontból és a szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.

(5) A jegyző által láttamozott előterjesztés tervezeteket, amennyiben valamely bizottság feladatkörét érintik, az illetékes bizottság elé kel terjeszteni. Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt és a jegyzőt is.

17.§

(1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a.) helyzetfeltárást:

• a tárgyat és a tényállást,

• az előkészítésben részt vevők megnevezését,

• annak megjelölését, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

• az eltérő vélemények megjelölése és indokolása,

• mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,

- a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
- az alternatívák indokait.

b.) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslatot:

- szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

(2) Szerződéskötést igénylő ügyekben, szerződés-tervezet formájában kell előterjeszteni a javaslatot.

(3) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirend előadója a felelős.

Sürgősségi indítvány

18. §.

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem a 15.§ (2) bekezdés szerinti határidőben kerül kiküldetésre.

(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényeinek rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban vagy szóban nyújtható be a polgármesternél. Abban a különös esetben, ha az előterjesztett ügy

• későbbi tárgyalása jelentős hátrányt okoz,

• azonnali tárgyalásával veszély, kár vagy egyéb hátrány kerülhető el,

• megismerése egyszerű, további tanulmányozása beláthatóan nem szükséges és nem igényel további egyeztetést,

akkor a sürgősségi indítvány az ülés kezdetén is előterjeszthető.

(3) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamely bizottság véleményezési jogához kötött, úgy a törvényben meghatározott eseteket kivéve ettől el lehet tekinteni.

(4) A sürgősségi indítványról a képviselő-testület az ülés napirendjéről szóló határozatával dönt.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

19. §

A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akit akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesít. Mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén az ülésvezetésre a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult.

20. §

(1) Az ülést a polgármester nyitja meg.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a szabályzat szerint hívták össze,

2. megállapítja a jelen levő képviselők számát, az ülés határozatképességét,

3. előterjeszti a napirendi javaslatot.

4. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (határozatok) végrehajtásának állásáról, az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéséről,

5. beszámol az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről.

6. folyamatosan fenntartja a rendet,

7. bezárja az ülést.

(3) A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül határoz.

A tanácskozás rendjének fenntartása

21.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonja tőle a szót,

b.) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

c.) a nyilvános ülésen jelen levő meghívottakat, állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasítja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi, ennek végrehajtására súlyos esetben karhatalmat is igénybe vehet,

d.) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény esetén a polgármester szünetet rendel. Amennyiben a rendzavarás az elrendelt szünet alatt, illetve a szünet után a tanácskozás folytatásakor sem szűnik meg a polgármester az ülés bezárásáról dönt.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt intézkedésekre bármely képviselő és a jegyző is javaslatot tehet.

Ülésen megjelent állampolgárok hozzászólási lehetősége

22.§

A nyilvános ülésen résztvevő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, de a polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a napirendben szereplő ügyben, a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat, amennyiben az állampolgár szándékát és annak rövid tartalmát a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte. A hozzászólás megadása nem kötelező. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc.

Ugyanazon napirendhez egy állampolgár csak egy ízben szólhat hozzá.

A vitavezetés szabályai

23. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. Javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Vita előtt az előadó legfeljebb öt percben az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők rövid, az előterjesztés pontosítására irányuló kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztési időszakban bekövetkezett változások indokolják. Határozat vagy rendelet-tervezet kiegészítésének van helye, ha a határozat vagy a rendelet nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkező jogszabály, önkormányzati rendelet értelmében kötelező.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt a határozatban vagy rendelet-tervezetben.

24. §

(1) A felszólalás szabályai:

• A vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök jogosultak a bizottságok állásfoglalását ismertetni, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.

• A felszólalások száma és időtartama kötött, egy témában egyszer öt perc.

• A hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.

• A vita közben ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt, legfeljebb két perces időtartamra. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

• Az előterjesztő a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat.

• Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mondhat.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3) Ügyrendi kérdésben a napirend vitájának lezárását követően lehet szót kérni. Az ügyrendi határozati javaslatról, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület.

(4) Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét (anyagi jogi) körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, mint például:

• napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,

• vita lezárására vonatkozó javaslat,

• szavazás módjára vonatkozó javaslat,

• napirend bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,

• törvényességi észrevétel.

(5) A képviselő-testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartamát a polgármester korlátozhatja.

25. §

(1) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, ezért a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

(3) A vita lezárását vagy a szavazást követően – legfeljebb egy perces időtartamban – személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a döntéssel kapcsolatos különvéleményét kívánja közölni vagy indokolni, továbbá a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, illetve valamilyen félreértést kíván eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pontnál csak egy alkalommal élhet. A személyes megjegyzésről vitát nem lehet nyitni.

(4) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig:

• a (2) bekezdés szerinti törvényességi észrevételen,

• a (3) bekezdés szerinti szereplő személyes megjegyzésen,

• a 30. §. (3) bekezdése szerinti személyes érintettség bejelentésén és

• a 15. §. (2) bekezdése szerinti ügyrendi észrevételen kívül

további hozzászólásnak nincs helye.

A döntéshozatal szabályai

26.§

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

27.§

(1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata - 4 szavazat – szükséges.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyek eldöntésén kívül az alábbi ügyekben való döntéshez:

a.) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b.) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

c.) településrendezési terv elfogadásához,

d.) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,

e.) alapítvánnyal való rendelkezéshez,

f.) testületi hatáskörök átruházásához,

g.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

h.)helyi népszavazás kiírásához.

28.§

1. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Alpolgármester választásnál a titkos szavazás kötelező.

A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

- a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

- szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás során felmerült körülményeket.

(3) A titkos szavazásról hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

29.§

1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a.) azt a törvény írja elő,

b.) azt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület megszavazza,

c.) azt a polgármester és a bizottsági elnökök együttesen indítványozzák,

d) az önkormányzati vagyon megterhelésénél, elidegenítésénél,

e.) hitelfelvételnél .

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

3. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s azok a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak.

30.§

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Az, aki személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, annak a képviselői tiszteletdíja max. 3 hónapi 25%-klal csökkentésre kerülhet. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot a Pénzügyi Bizottság jogosult lefolytatni, a bejelentési kötelezettség fennállásáról a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatását követően külön határozatban dönt.

A képviselő-testület döntései

31. §

A képviselő-testület képviselő-testületi határozat hoz, önkormányzati rendeletet alkot.

A határozat

32.§

(1) A képviselő-testület – normatív, hatósági és egyéb - határozatait a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének……/év(hó,nap) Kt. határozata.

(A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.)

(2) A képviselő-testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős szerveknek, személyeknek.

(4) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen kell kérni a testülettől a határidő módosítását.

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.

A rendelet

Az önkormányzati rendeletalkotás

33.§

A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) – (2) bekezdése alapján rendelet alkot.

34. §

(1) A rendeletalkotás kezdeményezése:

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a települési képviselők,

• az önkormányzati bizottságok,

• a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

• a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel,

• mindazok a központi szervek, melyeknek a Mötv értelmében helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.

(2) A rendelet-tervezet elkészítése:

• A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.

• A tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

• A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(3) A rendelet-tervezet véleményezése

• A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket, az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

• A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit az előterjesztő mérlegelése szerint legalább 15 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(4) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

• A polgármester (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is utalva a mellőzés indokaira.

(5) A rendeletek hiteles szövegét - módosító indítványra is figyelemmel a jegyző szerkeszti. A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.

(6) A rendeletek kihirdetése a Közös Hivatal Ádánd, Kossuth L. u. 50. sz. alatti épületének hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett közleménnyel történik. Kihirdetettnek a rendelet a kifüggesztés napján tekintendő. A rendelet kihirdetéséről szóló közlemény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét, és azt, hogy a hatályos szöveg a Közös Hivatalban ügyfélfogadási időben, valamint a település honlapján megtekinthető. A rendelet irattári példánya tartalmazza a közszemlére tétel tényét és napját.

35.§

(1) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

……/év(hó,nap) önkormányzati rendelete.

(A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.)

(2) A jegyző a rendeletek hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért, valamint a rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak.

36.§

(1) A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.

(2) Az önkormányzati rendeletet módosítása esetén - a módosítást követően - egységes szerkezetbe kell foglalni, amely a jegyző feladata.

(3) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:

• az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek, - polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról,

• a képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

• A jegyző évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

Kérdés, interpelláció

37. §

(1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az érintett a kérdésre nem tud az ülésen válaszolni, akkor a testület jóváhagyása mellett 15 napon belül azt írásban megteheti.

(3) Mind a kérdésnek, mind a válasznak rövidnek, tömörnek kell lennie.

38. §

1. Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő, általában érdemi intézkedést kívánó problémafelvetés, mulasztásra, helytelen gyakorlatra való figyelem-felhívás.

2. A képviselő-testület ülésének utolsó napirendje az interpelláció, melynek során a

1. a polgármestertől

2. az alpolgármestertől

3. az önkormányzati bizottságok elnökeitől

4. a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Írásos válasz esetén, azt minden képviselőnek el kell küldeni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.

(3) Az interpelláció időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik. Ha az előterjesztő a választ nem fogadja el, a testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, annak vizsgálatát e tárgy szerint érintett bizottságára, a polgármesterre, az alpolgármesterre vagy a jegyzőre bízza. A vizsgálat eredményéről a megbízott a következő testületi ülésen számol be.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

39. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, azt a polgármester (távollétében az ülést vezető) és a jegyző (távollétében a megbízottja) írja alá, valamint két, a képviselők közül az ülés napirendjének elfogadása előtt megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza: a Mötv. 52.§ (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásait is.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei
- a meghívó,
- az előterjesztések,
- a jelenléti ív,
- a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
- a név szerinti szavazás hitelesített névsora,
- titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
- a rendelet kihirdetett szövege.

(5) A testületi ülésről 1 eredeti példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyeket évente – mellékleteikkel együtt – be kell köttetni.

(6) A jegyzőkönyvet A Kormányhivatal részére az e célra kialakított elektronikus felületen keresztül kell megküldeni.

(7) A választópolgárok - a zárt üléseket kivéve - betekinthetnek a jegyzőkönyvbe. Ennek biztosítása érdekében a jegyzőkönyv egy példányát - zárt ülés kivételével – az ülést követő 15 napon belül fel kell tenni Ádánd Község hivatalos honlapjára.(www.adand.hu).

(8) A testületi ülés teljes hanganyaga digitális hangfelvevőn rögzítésre kerül, melynek anyagát a Hivatal szerverén kell tárolni kell tárolni.

(9) A nyilvános és a zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítetten kell kezelni.

(10) Az (5) – (9) §-ban meghatározott feladatok elvégzéséért a jegyző a felelős.

A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése, hozzáférésének biztosítása

40.§

(1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen elektronikusan a honlapján vagy a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírsági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

(5) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(6) Az igény elutasítására a Ket. szabályait kell alkalmazni.

V. fejezet

A képviselő-testület

A képviselők jogai és kötelezettségei

41. §

(1) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő igazolt távolléte esetén mentesül a testületi ülésen való részvételi kötelezettség alól. Az igazolás alaposságát a polgármester bírálja el. Vitás esetben, a kérdésben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Indokolt a képviselő távolléte különösen:

- betegség

- nyomós családi ok miatt,

ha távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette.

4. Ha a képviselő két testületi ülésen nem jelenik, meg és távollétét nem igazolja, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatban hívja fel figyelmét képviselő kötelezettségének gyakorlására.

5. Ha a képviselő a figyelmeztetést követően ismételten igazolatlanul marad távol az ülésről, a testület minősített többségű határozatban felhívja figyelmét a választópolgárok iránti erkölcsi felelősségre és a lemondás lehetőségére.

Összeférhetetlenség

42. §

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Pénzügyi Bizottság.

A települési képviselő vagyonnyilatkozata

43. §

Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát a közös önkormányzati hivatalban a Pénzügyi Bizottság által - tagjai közül - kijelölt személynek adja át.

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

44.§

1. A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2)A bizottság belső működési szabályzatait - a Mötv és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

3. A képviselő-testület a következő állandó bizottságot a következő létszámmal hozza létre:

a.) 3 tagú PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGOT, mely elnökből és 2 tagból áll, akik közül 1 fő nem települési képviselő.

b.) 3 tagú SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGOT, mely elnökből és 2 tagból áll.

4. A bizottságok részletes feladatkörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

5. A bizottságok tagjainak névjegyzékét az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

45.§

A képviselő-testület indokolt esetben - meghatározott önkormányzati feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

46. §

(1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze, akadályoztatása esetén pedig a bizottság elnöke által a bizottság tagjai közül megbízott személy.

(2) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 60.§-ában foglaltak az irányadók.

(3)Bármely képviselő javasolhatja a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, e téma tárgyalásakor az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(4) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

VII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

A polgármester

47. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester szabadságát a Képviselő-testület adja ki, a polgármesterrel történt egyeztetés, illetve megállapodás alapján előterjesztett és elfogadott szabadságolási ütemterv szerint. A polgármester tíz napon túl terjedő szabadsága megkezdése előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a távolléte előtt tett intézkedésekről, helyettesítéséről. Tíz napot meg nem haladó szabadságának felhasználásáról a következő ülésen a két ülést közti tevékenysége szóló beszámoló keretében tájékoztatja a testületet.

(3) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

Az alpolgármester
48. §

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület meg megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésének, munkájának segítésére - egy alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

3. Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

4. Az alpolgármester a polgármestert, annak szóbeli, illetve szükség szerint írásbeli megbízása alapján helyettesíti. Írásbeli megbízás nélkül látja el a helyettesítés feladatait, ha arra kimondottan szükség van, vagy a polgármester teendői ellátásban és az írásbeli megbízás kiadásában fizikailag akadályozva van.

5. Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.

6. Az alpolgármester:

a.) részt vesz a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b.) részt vesz a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

100. segíti a bizottságok és a képviselők munkáját

d.) a polgármesterrel való egyeztetés és együttműködés alapján irányítja és ellenőrzi a közmunkásokat és az önkormányzat településüzemeltetési, településfenntartási munkákat végző állandó alkalmazottait.

A jegyző

49.§

(1) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos feladatait. A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közös hivatal államigazgatási főiskolai végzettségű dolgozója látja el.

VIII. fejezet

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

50. §

(1) A képviselő-testület Nagyberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közösen Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, Ádánd székhellyel, Nagyberényi Kirendeltséggel.

(2) A Hivatal a képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által meghatározott és jóváhagyott belső szabályzatok alapján működik.

IX. fejezet

A társulások

51.§

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

2. A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogathatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

3. A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése Mötv. 87-95 §-aiban foglaltak szerint jár el.

4. A létrehozott társulások felsorolását az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

X. fejezet

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Együttműködés az Ádánd Községi Roma nemzetiségi Önkormányzattal

52. §

(1) A nemzetiségi önkormányzatokra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint az SZMSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet a nemzetiségi önkormányzat ügyeivel kapcsolatban.

(3) A helyi önkormányzat (továbbiakban önkormányzat) a helyi nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban RNÖ) részére az alábbiak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket:

a.) Az Önkormányzat a RNÖ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a Kossuth u. 50. sz. alatti önkormányzati ingatlan (Közös Önkormányzati Hivatal) épületén belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 16 órában.

b) ingyenes helyiséghasználat az ülések lebonyolításához az Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal tanácstermében, illetve közmeghallgatások, fórumok lebonyolításához a Művelődési Ház kistermében.

c) a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges személyi feltételek biztosítása az Ádándi Közös Hivatal apparátusa útján ,

d) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelek előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése és postázása);

e) a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsoló nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátása;

f.) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása.

(4) Minderről együttműködési megállapodást kell készíteni, amit a Képviselő-testület hagy jóvá.

(5) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njt.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(6) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

XI. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

53. §

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

Lakossági fórumok

54.§

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai a következők:

1. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek.

2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot, a helyben szokásos módon, a rendezvény előtt legalább 8 nappal tájékoztatni kell.

2. A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

3. A közmeghallgatás rendjére nézve a testületi ülés rendjére vonatkozó szabályok irányadóak, az alábbi eltérésekkel:

• az állampolgároknak a szót a polgármester adja meg,

• a hozzászólások időtartama nem korlátozott.

(4) Kötelező közmeghallgatás tartása:

1. az éves költségvetés elfogadása előtt,

2. olyan ügyben, melyben a közmeghallgatást a képviselők minősített többséggel elrendelik.

(5) Általános közmeghallgatást és kötelező közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre nézve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok irányadóak.

55.§

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében

• az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlést a polgármester vezeti, a testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint.

3. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül.

XII. fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapja

Az önkormányzat költségvetése

56. §

1. A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályai az Államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

1. az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek, a testület kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatainak alapos elemzése szükséges, ennek érdekében:

• számba kell venni a bevételi forrásokat, azok bővítésének lehetőségét,

• meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,

• a kielégítés alternatíváit,

• egyeztetni kell az igényeket a célkitűzésekkel, kialakítható az egyes feladatok megvalósíthatósági sorrendje.

2. Az I. forduló tárgyalása után a költségvetés tervezetét közmeghallgatásra kell bocsátani.

3. A II. fordulóban a közmeghallgatást követően a költségvetési törvényben előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja meg a testület.

Az önkormányzat vagyona

57.§

Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására, valamint az önkormányzati vagyon hasznosításának szabályaira vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

58. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.

(3)Az önkormányzat, saját intézmények pénzügyi ellenőrzését megbízott belső ellenőr látja el.

(4)A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerint folyamatba épített , előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés útján biztosítja.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

59.§

1. E rendelet 2014.december 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ádánd Község Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011.(III.22.) önkormányzati rendelete.

(3)A rendelet mellékleteinek és függelékeinek a naprakészen tartásáról a jegyző gondosodik.

(4) A rendelet mellékletei az alábbiak:

1.Melléklet: Az átruházott hatáskörök jegyzéke

2.Melléklet: A bizottságok feladatköre

(5) A rendelet függeléke:

1. függelék: Ádánd község története

2.függelék: Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

3. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora

4.függelék: A bizottságok tagjainak névjegyzéke

5. Függelék: Társulások jegyzéke

Ádánd, 2014.november 20.

Szatmári Kornélia                                                                                            Baumann Anita Gabriella

   polgármester                                                                                                                      jegyző

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának

MELLÉKLETEI

1. melléklet

Átruházott hatáskörök jegyzéke

A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

• Temetési segély megállapítása

• Köztemetés elrendelése

• Vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása során részletfizetést engedélyez

• Gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni.

• Az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja

• Hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati jogot gyakorolja

• Dönt– kulturális, művészeti rendezvények pályázatok, versenyek résztvevői, díjazottjai számára – pénzbeli juttatás vagy ingó vagyontárgy adományozásáról résztvevőnként bruttó 3.000,- Ft, kollektívánként 20.000,-FT értékhatárig

• Az önkormányzat, mint Drv Zrt részvényes nevében a részvényesi és ezzel együtt a döntési jogokat gyakorolja a részvényesi határozathozatal során.

• Jóváhagyja a temető belső kialakítását, a parcellák felhasználási módját

  • • Az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása.

• Közfoglalkoztatottak munkaszerződésének megkötése

• Közterület-foglalás. A közterület-használati díj mértékének és fizetési módjának megállapításáról szóló helyi rendeletben foglalt feladatokat.

A SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

• Dönt az önkormányzati segély iránti kérelmek elbírálásáról, temetési segély kivételével

  
  

• Elbírálja a kamatmentes kölcsön iránti kérelmeket

  
  

• Dönt a szociális étkezés és az idősek nappali ellátása iránti kérelmekről

  
  

2. melléklet

A bizottságok feladatköre

Pénzügyi Bizottság

véleményezi a költségvetési koncepció tervezetét, az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló éves beszámoló tervezeteit,

figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

vizsgálja a hitelfelvétel indokait

véleményezi az alapítványrendelést,

részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében,

véleményezi önkormányzati intézmény alapítását, összevonásának és megszűnésének indokoltságát

javaslatot dolgoz ki az önkormányzati tulajdon hatékony működtetésére

a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatása, vagyonnyilatkozat nyilvántartása, a nyilvánosság biztosítása, a nem nyilvános adatok védelme

képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.

Szociális Bizottság

Dönt az önkormányzati segély iránti kérelmek elbírálásáról

Elbírálja a kamatmentes kölcsön iránti kérelmeket

Dönt a szociális étkezés és az idősek nappali ellátása iránti kérelmekről

Véleményezi a szociális tárgyú önkormányzati rendelet-tervezeteket, illetve előterjesztéseket.

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának

FÜGGELÉKEI

1. függelék

Ádánd Község története

Belterülete: 291 ha, külterülete: 2.660 ha

A település nevét az Ádám személynév d kicsinyítő képzős származékából eredeztetik. Egy 1082-es oklevél tanúsága szerint az Árpád-korban a falu mai közigazgatási területén öt település létezett: Ketye, Ádánd, Pösze, Elis és Kisfalud. Hetye vagy Ketye szabad nemesi birtok volt. Még ma is látható a község belterületi határától keletre az Erzsébet-majornál az Árpád-kori település templomtornyának maradványa, amit a falubeliek „törökhagyás” néven ismernek. A török hódoltság alatt a települések elpusztultak. A hajdani templom környékén 1887-ben Szabó István régész ásatott. Sok emberi csont került napvilágra: kőedényeket, lópatkót, csatgombot, vaskapcsot, néhány vaskést és ezüst pénzérméket is találtak.

A község egy része eredetileg somogyi várföld volt, melyet IV. László király 1276-ban Berencsi András mesternek adományozott, majd a Szalók nemzetség birtoka lett. A falu fejlődését, jelentőségét bizonyítja, hogy 1356k-ban már hetivásáros hely volt. 1374-ben Szent László monostorát említik. 1407-ben a Marczali család, m majd Perneszi Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török hódoltság alatt, a simontornyai szandzsákhoz tartozott, az endrédi nehié területén. Ekkor 7, 1583-ban, pedig 12 adóköteles háza volt. A török hódoltság alatt a falu történetében hanyatlás következett, a hozzá tartozó településekről nem történik említés, valószínűleg lakatlanná, pusztává váltak.

Ó-Ádánd falu 1640 előtt feltehetőleg a Ketye-patak keleti partján, a későbbi Csabakmajor táján, a nyugaton húzódó domboktól takart völgyben helyezkedett el a Sió-berek mellékén. Egy korabeli térképvázlat Ádánd területét félszigetként ábrázolja, amelynek keskeny nyaka biztosított átjárót Ságvár felé. Az ádándi határ szélén, a Jaba-patak völgyében találták meg azt az egykori római hadiutat, amely a mai Ságváron át a Balatonhoz és – a tavat megkerülve – a mai Győrbe vezetett. Ádándnál hidat is építettek a Sió elöntött völgyén, a Ságvár - Enying kereskedelmi út átvezetésére. Luxemburgi Zsigmond 1412-ben kelt adománylevelében a hídra vámkiváltságot adott. 1730-ban Ádándnál 5 kilométeresre szélesedett ki a Sió, és 1856-ig a Sió gátak teljes lerombolásáig nagy kiterjedésű tó volt.

1640 körül már a mai helyén áll a falu és Ugron Imre, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergely birtoka. 1715-ben 11 háztartást jegyeztek fel. 1734-ben már 617 lakosú mezőváros. A Tallián család által épített barokk katolikus templomot 1747.júnis 24-én szentelték fel. A templomkertben áll Nepomuki Szt. János barokk szobra és a későbarokk, klasszicista Immaculata szobor. 1812.május 1-jén a község országos vásárok tartására nyert kiváltságot, majd 1828-ban Kaposvár és Szőllősgyörök mellett a harmadik mezővárosa a megyének. A feljegyzések szerint a többségében protestáns, 1410 főnyi lakossága 192 házat birtokolt, 1646-ban épült első református imaháza.

1831-ben készült el immáron a hatodik, a jelenlegi református templom.

1835-ben a Csapody család, továbbá a Vizeki Tallián, Bottka és Szelestey, majd a Zeke, Terstyánszky, Horváth, Rosty családok voltak földesurai. Közülük említést érdemel Csapody Pál, a nagy hírnévre szert tett ádándi m énes tenyésztője. 1849. március 2-án Roboz István író, újságíró Csapody Pál földbirtokos vendége volt. A helybeliek úgy tudják, hogy Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című műve az ádándi Csapody-kastélyban íródott, és ezzel érte el legnagyobb irodalmi sikerét.

1856-57-ben gróf Wicenburg, majd a Tallián család, később a Bálványosi Satzger család voltak a környék urai. Satzger Géza leszármazottai Csapody Pál régi kastélyát és a falut egészen a II. világháború utánig birtokolták. A községben 1908-ban római katolikus, református és izraelita népiskola működött. A faluban élő, több mint 100 zsidó 1816-ban alapított hitközséget, 1864-ben hitközségi népiskolát és zsinagógát emeltek, melyet 1950-ben elbontottak.

Az I. világháborúban bevonult 370 katonából 24 soha nem tért vissza. Nevüket a polgármesteri hivatal falán két emléktábla őrzi. A II. világháború 78 áldozatának nevét szintén emléktábla őrzi.

2. függelék

Kormányzati funkciók

Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

KOFU Kormányzati funkció megnevezése

száma

3. függelék

Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének névsora

Szatmári Kornélia polgármester

Németh Ilona alpolgármester

Bene László képviselő

Fehér József képviselő

Harta János képviselő

Lengyel Imre képviselő

Mater Zsolt képviselő

4. függelék

A bizottságok tagjainak névjegyzéke

Pénzügyi Bizottság

Képviselő tagok

Bene László a bizottság elnöke

Mater Zsolt a bizottság tagja

Nem képviselő tagok

Dobár Ferencné a bizottság tagja

Szociális Bizottság

Képviselő tagok

Fehér József a bizottság elnöke

Lengyel Imre a bizottság tagja

Harta János a bizottság tagja

5. függelék

Társulások jegyzéke

1.) Somogy Megyei Önkormányzat Munka-, Tűzvédelmi Társulása (Kaposvár)

2.) Balatonföldvár és Környéke Pénzügyi Végrehajtási Társulás (Balatonföldvár)

3.) Dél-dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás (Tamási)

4.) Dél-balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (Siófok)