1. § A rendelet célja, hogy Böde Község közigazgatási területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa a tisztességes és méltó temetéshez, valamint a végtisztesség megadásához való jogot, szabályozza a temető működési rendjét és meghatározza a temetkezés lebonyolításának, a temető használatának szabályait.

2. § (1) A rendelet hatálya Böde Község közigazgatási területén lévő köztemetőre terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a köztemető fenntartását, üzemeltetését, továbbá a temetkezési szolgáltatást végző természetes és jogi személyekre, illetőleg mindazokra, akikre nézve e tevékenységek során jogok és kötelezettségek keletkeznek.

3. § E rendelet alkalmazásában: temetkezési szolgáltató: az az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, aki, illetve amely megfelel a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó törvényi feltételeknek, telephellyel, halottszállító járművel és a szolgáltatás ellátásához személyzettel rendelkezik.

4. § (1) Működő köztemető: Böde 064 hrsz-ú temető.

(2) Lezárt köztemető: nincs

5. § (1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt az Önkormányzat jogosult lezárni és ott a további temetkezést megtiltani.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(3) A megszüntetésről szóló döntést a megszüntetés időpontját megelőzően 3 alkalommal egy országos lapban és a megyei sajtóban közzé kell tenni, továbbá a temetői hirdetőtáblán is közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt 6 hónappal, továbbiak pedig 2 havonként történjenek.

(4) A lezárt temetőben urnaelhelyezésre a 6. § (2) bekezdésében megjelölt üzemeltető külön engedélyt adhat.

6. § (1) A köztemető fenntartása és üzemeltetése az önkormányzat feladata.

(2) A köztemető fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátásáról az Önkormányzat – kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötésével temetkezési vállalkozó útján is gondoskodhat.

(3) Az üzemeltető a temető fenntartás körében gondoskodik a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartásáról, szükség szerinti felújításáról és gondozásáról.

(4) A temető üzemeltetése körében a fenntartó

7. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint. A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését tiszteletben tartani.

(2) Az eltemetés módját és helyét - amennyiben az elhunyt arról életében nem rendelkezett - az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik. Az elhunyt temetésére köteles személy a temetési hely kiválasztása, illetve – amennyiben köztemetőben temetési hely felett rendelkezési joga van – megjelölése miatt köteles az üzemeltetőt megkeresni és a sírhely elfogadását, illetve kijelölését aláírásával igazolni. Közköltségen történő temetés esetén az ismert hozzátartozót a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Temetni hagyományos módon koporsóban, illetve urnába helyezett hamvak eltemetésével lehet.

(4) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

8. § (1) A szociális temetések céljára a koporsós és urnás temetésekre az üzemeltető esetenként jelöl ki sírhelyet.

(2) Az 145/1999.(X.1.) rendelet 17/B §-ban a települési önkormányzat részére előírt szociális temetés lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek elvégzésével (pl: temető üzemeltetőjének értesítése szociális temetésről, hamvasztás megrendelése, temetési kellékek megrendelése, átvétele), a szociális temetést kérő eltemettető személytől az 1999. évi XLIII. törvény 24/A § (7) és (8) bekezdésében előírt nyilatkozatok beszerzésével megbízza a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Babosdöbrétei Kirendeltségét.

9. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység:

(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők (a továbbiakban együtt: temetkezési szolgáltatás).

(3) Az egyházi szertartás szerinti búcsúztatás a rendelet értelmében nem minősül temetkezési szolgáltatásnak.

10. § (1) A köztemetőben temetkezési szolgáltatást végezhet az üzemeltető, továbbá az a vállalkozó is, aki jogszabály alapján e tevékenység végzésére jogosult.

(2) Az engedéllyel rendelkező temetkezési vállalkozók temetkezési szolgáltatást – köztemetőben történő elhelyezés esetén – az üzemeltető által meghatározott temetői rend, valamint az üzemeltetővel kötött megállapodás alapján folytathatják.

(3) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

(4) A sírásást és a sír felhantolását a temetkezési vállalkozók is végezhetik. Ebben az esetben is az üzemeltető kötelessége és felelőssége a sírhelyek kijelölése és a sírásás ellenőrzése.

11. § (1) A temetkezési szolgáltató köteles az engedélyezett temetkezési szolgáltatási tevékenységet a kegyeleti jogok betartása mellett, folyamatos rendelkezésre állással ellátni.

(2) A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését - az egyházi temetés esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően - tiszteletben tartani.

(3) A szolgáltatásban közreműködők a munka során kötelesek méltó magatartást tanúsítani, a munkát a kegyeleti igényeknek megfelelő öltözetben végezni.

12. § (1) Temetkezési szolgáltatást az végezhet, aki megfelel a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó törvényi feltételeknek, telephellyel, halottszállító járművel és a szolgáltatás ellátáshoz személyzettel rendelkezik. A szolgáltatási tevékenység a kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható.

(2) A temetkezési szolgáltatónak temetkezési szolgáltató szakképesítéssel kell rendelkeznie.

13. § (1) Az Önkormányzatot a köztemetőben lévő építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények használatáért temető-fenntartási hozzájárulás illeti meg. A hozzájárulás megfizetésére kötelezettek körét, a hozzájárulás mértékét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Ha az üzemeltető temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez, köteles a temető‑fenntartási hozzájárulás díját megfizetni, továbbá a vállalkozóktól beszedett díjat a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint az Önkormányzatnak befizetni.

14. § (1) Az engedéllyel rendelkező temetkezési vállalkozók a temetkezési szolgáltatás a község köztemetőjében történő végzéséről a tevékenység megkezdése előtt kötelesek az üzemeltetőt írásban tájékoztatni.

(2) Az elhunytnak a temetés helye szerinti köztemetőbe történő kiszállításáról a temetői rendben meghatározottak szerint kell gondoskodni.

(3) Az üzemeltető a temetőbe kiszállított elhunyt átvételére a temetői rendben meghatározottak szerint köteles.

(4) Az üzemeltető képviselője köteles a temetési időpontok és a szolgáltatások összehangolásáról gondoskodni. A temetkezési vállalkozó feladata a hozzátartozók által a temetőbe korábban kiszállított koszorúk, virágcsokrok átvétele, a temetés időpontjáig történő tárolása, illetve azoknak temetésenként (elhunytanként) történő csoportosítása. A szertartás időtartama alatt - különösen az egymást követő temetések esetén – a hozzátartozók irányítása és tájékoztatása a temetkezési vállalkozó feladata.

(5) Vasárnap és ünnepnapon, illetve pihenőnapon a köztemetőben – a temetkezési szolgáltatók kivételével - vállalkozók által munka nem végezhető.

15. § (1) A temetőben a kegyeleti jogok gyakorlása céljából az üzemeltető a törvény 18. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal nyilvántartó könyvet köteles vezetni. A nyilvántartásokat számítógépen is rögzítheti.

(2) Az üzemeltető köteles nyilvántartást vezetni a védetté nyilvánított síremlékekről.

(3) A nyilvántartó könyvbe az eltemettető és a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(4) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek.

(5) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

(6) A temetőről térképet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok, milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A térképet a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.

16. § (1) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(2) A halottakat eltemetni, az elhamvasztott halottak maradványait elhelyezni csak temetőben szabad. Ha a temetésre köteles személy az urna kiadását kéri, a kiadott urna bármely olyan ingatlanon, illetve temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos, továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók.

(3) A kiürített sírhelyek újraértékesítése – az alábbi kivétellel – azok számára történhet, akik a sírhely megváltáskor (temetési hely igénylésekor) eltemetendő elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát bemutatják, illetve hiteles másolatát a sírhely megváltási igényükhöz csatolják. Kivétel: ha valaki saját maga, vagy közeli hozzátartozója számára kívánja a sírhelyet megváltani. A megváltott sírhelyet tovább értékesíteni nem szabad.

17. § (1) A temetési helyek koporsós temetés esetén: a sírhelyek, gyermeksírhelyek, sírboltok (kripták).

(2) Hamvasztásos temetés esetén a hamvakat tartalmazó urna temetési helye: urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt (urnakripta), továbbá az urna rátemethető koporsós temetési helyre is.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni. Az így kiadott urna bármely olyan ingatlanon, illetve temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók. Ezek a rendelkezések a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazhatók.

(4) A temetőt sírhelytáblákra, kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(5) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni.

(6) Mélyített felnőtt sírhelybe (2,20 m) tisztiorvos engedélye alapján még egy koporsó temethető. A sírhelyre történő rátemetés esetén a rendelet 2. sz. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint újraváltási díjat kell fizetni.

(7) Felnőtt sírhelybe elhelyezett két koporsón kívül még négy urna is eltemethető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírhelyen még hat urna helyezhető el. Az urna elhelyezése a sírhely feletti rendelkezési jog időtartamát nem hosszabbítja meg.

(8) A kettős felnőtt sírhely két koporsó egymás melletti elhelyezésére szolgál. Rátemetés a (7) bekezdésben meghatározottak szerint történhet.

(9) Felnőtt sírhelydíj megfizetése esetén a felnőtt sírhely táblába 10 éven aluli gyermek is temethető, meglévő családi sírhely esetén gyermeksírhely áron. Ebben az esetben a sírhely méreteinek a felnőtt sírhely méreteivel kell azonosnak lennie.

(10) Sírboltba koporsóban csak annyi elhunyt személy temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl négyszemélyes sírboltba további 12 urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben vagy végrendeletben nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhunyt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő, porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítnak.

(11) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható. A kormányrendelet 29. §-ában meghatározott betegségben (kolerában, pestisben, kiütéses tífuszban, stb.) elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított 1 év elteltével adható engedély.

(12) Lezárt temetőből és sírhelytáblából a holttest-maradványok exhumálás útján helyezhetők át a működő temetőbe, illetve betemetés alatt álló sírhelytáblába. Az exhumálás csak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes intézete engedélye alapján végezhető el.

(13) Ha a temetési hely feletti rendelkezési jog a rendelet 5. § (1) bekezdésében, illetve a 20. § (7) bekezdésében foglaltak alapján szűnik meg, a temetési hely feltárásakor a megszüntetett sírhelyekből származó holttest maradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói rendelkezése alapján, ilyen hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni.

18. § (1) A díszsírhelyek a köztemetőben kijelölt azon sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy Böde község fejlődése érdekében végzett kimagasló tevékenységének elismeréséül Böde Község Polgármestere örök temetkezési hely céljára adományoz. A polgármester döntését megelőzően kikéri a Képviselőtestület véleményét. Díszsírhely illeti meg a község elhunyt díszpolgárait és polgármestereit is.

(2) Díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(3) Díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(4) A díszsírhelyre a - sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.

(5) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában – az önkormányzat megbízására és költségére - az üzemeltető köteles gondoskodni.

19. § (1) A Képviselőtestület a sírjel művészeti értéke miatt, illetve az elhunyt személy iránti tisztelet kifejezése érdekében sírjelet, temetési helyet védetté nyilváníthat. (továbbiakban együtt: védett síremlék)

(2) A védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését a Képviselőtestület által erre a célra létrehozott munkacsoport írásban kezdeményezi.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

20. § (1) A védett síremlékek esetében is a temetési hely felett rendelkezni jogosult határozza meg a temetési helyre helyezhető személyek körét, illetve jogosult a védett síremlék gondozására. A temetési hely felett rendelkezni jogosult személyében bekövetkezett változást 45 napon belül be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) A védett síremlékek esetében a védetté nyilvánítástól kezdődően a temetési hely feletti rendelkezési jog – a temető fennállásáig – határozatlan idejűvé válik.

(3) Védett síremlékek esetében a temetési hellyel rendelkező személy mentesül a rendelet 22. §-ban megjelölt megváltási (újraváltási) díj megfizetése alól, a korábban megfizetett díj nem követelhető vissza.

(4) A temetési hely felett rendelkező személy a sírjelet – a temetési helyre a védetté nyilvánítást követően temetett személyek nevének, adatainak feltüntetése kivételével – csak a Képviselőtestület hozzájárulásával változtathatja meg.

(5) A védett síremlék gondozásával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy hiányában a temető tulajdonos látja el.

21. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jogot az gyakorolja, aki a temetési helyet megváltotta.

(2) A rendelkezési jog időtartama (használati idő) a megváltás napjával kezdődik.

(3) A rendelkezési jog időtartama:

(4) A temetési hely feletti rendelkezési jog – az Önkormányzat eltérő rendelkezése hiányában – meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója. A meghosszabbítás időtartam a (3) bekezdésbe foglalt időtartammal egyezik meg.

(5) A temetési hely feletti rendelkezési jog magánszemélyek között nem ruházható át.

(6) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a rendelkezési idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve ha a temetési hely megszűnik.

(7) A temetési hely ismételten felhasználható, ha a rendelkezési idő lejártát követően 1 év eltelt és a temetési hely feletti rendelkezési jogot ismételten nem váltották meg, feltéve, hogy az üzemeltető országos és helyi lapban az ezzel kapcsolatos tájékoztatást két alkalommal közzétette, továbbá azt a temetői hirdetőtáblán is elhelyezte és megkísérelte a rendelkezési jogosult értesítését.

22. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog megszerzéséért és gyakorlásáért megváltási, illetve újraváltási díjat kell fizetni.

(2) A díjak mértékét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Ha a temetési hely feletti rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

23. § A temetési helyek méreteit a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

24. § (1) A temetési hely megjelölésére a temetési hely felett rendelkezni jogosult sírjelet használhat, illetve létesíthet. Szociális sírhely esetén csak az állam által biztosított sírjelet lehet használni.

(2) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el.

(3) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) nem kötelező.

(4) A sírjel nem foglalhat el a temetési helynél nagyobb területet.

(6) Sírbolt csak az önkormányzat hozzájárulásával, külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon, építési engedéllyel építhető.

25. § (1) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

(2) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, mécsesek, gyertyák, stb.) helyezhetők el. A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék kizárólag az arra kijelölt helyen helyezhető el.

(3) A temetőben a sírokat, az azokon lévő tárgyakat, síremlékeket, a temetőben lévő épületeket, egyéb tárgyakat, fákat, cserjéket, növényzetet beszennyezni, vagy eltávolítani tilos.

26. § (1) A temetőben járművel közlekedni – a mozgáskorlátozottak, az idős, illetve a beteg személyek, továbbá a munkavégzés és a temetkezési tevékenység céljából behajtó járművek kivételével – tilos.

(2) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.

(3) A temető területére kutyát bevinni – a terápiás, segítő, vakvezető és jelzőkutyák kivételével – tilos.

27. § (1) A temető területén fa, cserje, növény csak a sírra, vagy – az üzemeltető engedélyével – attól legfeljebb 30 cm távolságra a sírsorok között ültethető. A fa, cserje, illetve a növény teljes kifejlettségében sem lehet azonban magasabb 2 m-nél és átmérője nem haladhatja meg a sírhely méretét. A temetési hely felett rendelkezni jogosult saját költségén köteles az itt meghatározott magasságot, illetve átmérőt meghaladó fát, cserjét, növényt eltávolítani.

(2) A temetőben pad csak az üzemeltető hozzájárulásával, a közlekedés és a szomszédos sír megközelítésének akadályozása nélkül helyezhető el.

(3) A temető területén – az erre a célra kijelölt hely kivételével – tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám- és hirdetőtábla elhelyezése.

28. § (1) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.

(2) Az üzemeltető hozzájárulása szükséges építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, továbbá építési vagy bontási munkáknak a temetőben való elvégzéséhez.

(3) A temetési helyen történő építés, felújítás, bontás során keletkező anyagokat (sírjelet, annak darabjait, törmeléket, stb.) az építő köteles elszállítani.

(4) A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

(5) A temető területéről síremléket, keresztet, fejfát – vagyonvédelmi okból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

29. § (1) A temetőben munka csak úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását.

(2) A búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

30. § A nyitvatartás idejéről, a temető rendjéről a temető bejáratánál a temetőlátogatók részére tájékoztatót kell kifüggeszteni.

31. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.