BEVEZETŐ

Szemenye  község Önkormányzata Képviselőtestülete a Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az Ön kormányzat elnevezése, székhelye és jelképei

1.§. /1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

SZEMENYE  KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

/továbbiakban: önkormányzat/

/2/ Az Önkormányzat székhelye: 9685 Szemenye, Fő u. 80

/3/ Az Önkormányzat hivatalának neve:Kámi Közös Önkormányzati Hivatal /továbbiakban: hivatal/

2.§ Az önkormányzat jelképei: címer és a zászló.

/1/ Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne Magyarország címerével ellátott „Szemenye  község Önkormányzata” körfelirat található.

2. Az Önkormányzat feladatvállalása

6.§ /1/ Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester  folytatja le.

/2/ Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az /1/ bekezdésben említett feltételeket.

7.§ /1/ A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

/2/ A  képviselőtestület jelen rendelet 2. sz. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottság részére.

8. § /1/ A képviselőtestület létszáma 5fő.

/2/ A képviselők nevét és elérhetőségét az SZMSZ 3. sz. melléklete  tartalmazza.

9.§ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.

10.§ /1/ A képviselőtestület rendes nyílt ülésére meg kell hívni:

   a.) a képviselőket,

   b.) a jegyzőt,

   c.) a polgármester által meghívottakat.

/2/ A meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésén.

/3/ A rendes ülések és a rendkívüli ülések hivatalos helyszíne a hivatal tanácskozóterme 9685 Szemenye, Fő u. 80

/4/ A képviselőtestület évente kötelezően  6 alkalommal ülésezik.

11.§ /1/ A képviselőtestületi ülés írásos meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

/2/ Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

/3/ A polgármester a képviselőtestületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

12.§ A közmeghallgatás időpontjáról szóló meghívót a lakóházakhoz kézbesített szórólapon kell nyilvánosságra hozni a közmeghallgatást megelőző 3 napon belül.

13.§ A képviselőtestület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

14.§ /1/ Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, illetve annak bizottsága, valamint bármely képviselő által előzetesen javasolt döntés-előkészítő anyag, rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

/2/ A testületi ülésre az előterjesztés írásban (rendkívüli esetben szóban) kerül benyújtásra. A szóbeli előterjesztés csak abban az esetben lehetséges, ha a tárgyalandó téma világos és közérthető.

/3/ Írásos előterjesztések, illetve határozati javaslatok a polgármester és a jegyző jóváhagyásával  kerülhetnek a testület elé.

/4/Az írásbeli előterjesztés főbb részei:

- az előterjesztés címe, tárgya,

- ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapodások, hozott határozatok eredménye,  

  a kérdést szabályozó jogszabályok,

- az előkészítésben résztvevőket, véleményeket, javaslatokat, tényeket, adatokat,  melyek

   lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

- határozati javaslatot, rendeletalkotási javaslatot,

- a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

15.§ Az ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:

         a.) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,

b.) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan  figyelemmel kíséri azt,

c.)  amennyiben az ülés vezetője  határozatképtelenséget észlel, úgy a polgármesternek  8 napon belül intézkednie kell az ülés ismételt összehívásáról,

d.) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

e.) az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat

egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító,

kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.

         f.) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

         g.) megállapítja a szavazás eredményét.

16.§ /1/Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

 /2/A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

/3/ A felszólalás során az előterjesztésben szereplő önkormányzati rendelethez vagy határozati javaslathoz a képviselő, illetve a tanácskozási joggal meghívottak módosító javaslatot ter­jeszthetnek elő.

/4/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig

   megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

/5/ Ugyanazon napirend keretében a polgármester ismételt felszólalást engedélyezhet.

/6/ A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

/7/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

/8/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok

   törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

17. § /1/ A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

/2/ Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselőtestületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal adja meg.

/3/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna  igénybevételével történik.

/4/ A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni,amelynek tartalmaznia kell:

1. a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket.

18.§ /1/ Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében feladatai a következők:

            a.) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi

            eldöntésére, és

            b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.

/2/ A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

19.§ /1/ A képviselőtestület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyeken, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

/2/ Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 15 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

/3/ Amennyiben az interpellációt a képviselőtestület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

/4/ A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról.

20.§ Amennyiben a képviselőtestület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

21. § (1) A képviselőtestület üléséről  3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

• a megjelent – továbbá az igazoltan és az igazolatlanul távol lévő – képviselők, valamint a meghívottak nevét (utalva az ülés határozatképességére),
• a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
• a napirend előtti felszólalások lényegét,
• a tárgyalt napirendi pontokat, azok tárgyát, a kérdéseket és az elhangzott válaszokat, az előterjesztések írásos dokumentumait,
• a felszólalók nevét, az adott  napirendi ponthoz  kapcsolódó  mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, az elhangzott interpellációkat és bejelentéseket, a képviselő testület ülésén (folyamatában) történt fontosabb eseményeket,
• a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket.

/2/ A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtja be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

/3/ A képviselő testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző  írja alá.

/3/ A testületi ülésről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. Ebből

• az eredeti példányt a jegyző kezeli, gondoskodva /a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével/ azok évenkénti elkülönítéséről,
• 1 példányt 15 napon belül a Vas Megyei Kormányhivatalnak megküldeni,
• 1 példány a hivatal hivatalos helyiségében az érdeklődő állampolgárok számára.

22.§ /1/ Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

            a.) a képviselő,

            b.) a polgármester,

            c.) az alpolgármester,

            d.) a képviselőtestület bizottsága,

            e.) a jegyző.

/2/ A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

/3/ Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

/4/ A rendelet-tervezet elkészítéséhez a lakosság legszélesebb körét érintő kérdések szabályo-

   zásánál a Képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

/5/  A jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselőtestület elé terjeszti.

23.§ /1/ A  rendeletet a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző hirdeti ki.

/2/ A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

24.§  A képviselőtestület elrendeli a  helyi népszavazást, ha azt a település

választópolgárai 20 százalékának megfelelő létszámú választópolgár kezdeményezte.

25.§ /1/A képviselőtestület tagjait a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

/2/ A képviselőtestület az önkormányzati képviselőknek járó tiszteletdíjat külön rendeletben állapítja meg.

26.§ /1/ A képviselő köteles:

1. tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
2. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
3. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll)
4. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
5. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, méltatlanságra adó okot  a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.

27.§ /1/  A vagyonnyilatkozatot az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

/2/ A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A betekintési lehetőséget a Hivatalban a jegyző biztosítja. A betekintés idejéről, a betekintő nevéről a jegyző nyilvántartást vezet. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

/3/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság nál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselőtestületet.

28. § /1/ A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

29.§  A képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság, létszáma 3 fő (3 fő képviselő)

30.§ /1/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

/2/ A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselőtestület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

/3/ A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint a hivatal érintett ügyintézője.

31.§ A polgármester  megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

32.§ /1/  A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai:

1. segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját,
2. szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
3. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.

/2/ A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túl:

1. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
2. nyilatkozatokat ad a hírközlő szerveknek,
3. gondoskodik a képviselőtestület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekeinek megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
4. ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

33. § /1/ Az alpolgármesterek száma 1 fő képviselő.

/2/ Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

34.§ A jegyzőt akadályoztatása esetén az általa megbízott személy  helyettesíti. A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői feladatok ellátására – legfeljebb hat hónapi időtartamra – helyettesítő jegyző biztosítására Vasvári Járás területén lévő másik önkormányzattal kell megállapodást kötni.

35.§ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a.) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b.) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás napirendjével egyidejűleg terjeszti elő.

36.§ /1/  A közmeghallgatást az ülés vezetője a képviselőtestület ülésére vonatkozó szabályok szerint vezeti.

/2/ A közmeghallgatáson feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell válaszolni.

/3/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelye értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

37.§ /1/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a.) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségevetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

                        aa.) fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

                        ab.) a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű

                        megoldásainak feltérképezése,

                        ac.) az igények és célkitűzések egyeztetése,

                        ad.) meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

                        ae.) el kell végezni a döntésekkel a hatásvizsgálatokat,

            b.) a második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása.

38.§. (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a végrehajtására kiadott 368/2011../XII.31./ Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontroll-rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011./XII.31./ Korm. rendelet alapján Szemenye község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és közfeladatok  belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.

(2) A belső ellenőrzésről szóló feladatokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

39.§  Az önkormányzat  kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatait – kormányzati funkciók szerint a  5. számú  melléklet tartalmazza.

40.§ Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

                        Holler Ferenc                                                       Kardos Andrea

                        polgármester                                                              jegyző

A rendelet 2014.  december 31.  napján kihirdetésre került.

                                                                                             Kardos Andrea

                                                                                               jegyző

1. sz. melléklet  a 11 /2014./XII.31./ önkormányzati rendelethez

Polgármesterre átruházott hatáskörök:

- Munkáltatói jogok gyakorlása a szakfeladaton ellátott feladatok keretében foglalkoztatottak

  esetében.

- Dönt a szociális rendelet szerint hatáskörébe utalt segélyezési és egyéb szociális ellátási

   ügyekben.

2. sz. melléklet  a 11/2014./XII.31/ önkormányzati rendelethez

Bizottságok feladatköre:

 Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság:

- Nyilvántart ja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, azokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelő technikai előírások szerint kell kezelni. Ezen belül a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános, még hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát titkosan kezeli

- Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.

3.sz.melléklet a 11/2014./XII.31./ önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzati Képviselők névsora:

Holler Ferenc

Frigy Gyuláné 

Rózsa Imre József  

Sipőcz Imréné

Vincze Antal

Összeférhetetlenséget, és  Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget Vizsgáló Bizottság létszáma: 3 fő

Elnöke: Sipőcz Imréné képviselő

Tagjai: Vincze Antal képviselő, Rózsa Imre  képviselő

4.számú melléklet a 11/2014./XII.31./ önkormányzati rendelethez

A belső ellenőrzésről

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.), a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) alapján Szemenye község  Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és ellátott közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.

A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett - s ezt évente igazoló - személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása.

A feladatellátás részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a Csehi község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló rendelkezései tartalmazzák.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény alapján a jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

Az Áht. 69.§ (2) bekezdés alapján a belső kontrollrendszer – beleértve a belső ellenőrzést – létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztésért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

A fentiek és az Áht. 70.§ (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.

A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére, annak érdekében, hogy az ellenőrzött szerv működését fejlessze és eredményességét növelje.

A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket,  teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.

A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén.

A központi jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belső ellenőrzési tevékenységet.

A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel, a kockázatkezelési, kontroll és szervezetirányítási rendszerek módszeres értékelésével, javításával hozzájáruljon az önkormányzat gazdasági programjában meghatározott célkitűzések eléréséhez.

Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:

- Szemenye Község Önkormányzata és az intézményei zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,

- az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése, vagyonvédelem.

A fenti célok elérése érdekében biztosított a belső ellenőrök függetlensége.

A belső ellenőrzés tevékenységének megszervezése négy éves időszakot magába foglaló stratégiai terv és éves ellenőrzési terv alapján történik.

A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján hajtja végre.

A belső ellenőrzés fontos feladata a potenciális hibák megelőzése érdekében, hogy a megjelenő új, illetve jelentős mértékben módosuló jogszabályok értelmezéséhez, egységes végrehajtásához segítséget nyújtson, együttműködve az ellenőrzött költségvetési, illetve egyéb szervezettel.

A jogi szabályozásban, valamint a Módszertani Útmutatóban foglaltak szerint a belső ellenőrzés hangsúlyának folyamatosan át kell helyeződnie a lényegi feladatára, a kockázatokat kezelni hivatott kontroll rendszer értékelésére. A belső ellenőrzésnek bizonyosságot kell nyújtania a szerv vezetőjének az általa kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó általános hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása

Az egyes ellenőrzések lefolytatásának eljárási szabályai a Bkr. alapján kerülnek ellátásra.

Tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés külső szakértő igénybe vételével kerül ellátásra, ezért a belső ellenőrzési vezetői feladatok is általa kerülnek ellátásra.

A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység

• bármely helyiségébe beléphet,
• számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,
• kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél

• államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
• személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

5.számú melléklet a 11/2014./XII.31./ önkormányzati rendelethez

A Szemenye Község Önkormányzata  alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130            Önkormányzatok és Önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási

tevékenysége

013320            Köztemető-fenntartás és - működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080            Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010            Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

042180            Állat-egészségügy

045120            Út, autópálya építése

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030            Nem veszélyes (települési ) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása,  

                        átrakása

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111            Háziorvosi alapellátás

082042            Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044            Könyvtári szolgáltatások

107051            Szociális étkeztetés

107055            Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

041231            Rövid időtartamú  közfoglalkoztatás

041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236            Országos közfoglalkoztatási program

041237            Közfoglalkoztatási mintaprogram

082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása