Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014.(XII.31.) önkormányzati rendelete
BEVEZETŐ
Hatályos: 2015. 01. 01- 2015. 05. 13Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014.(XII.31.) önkormányzati rendelete
SZEMENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2014./XII.31./ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2015. 01. 01- 2015. 05. 13
BEVEZETŐ
Szemenye község Önkormányzata Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
- Fejezet
Az önkormányzat és feladatai
- Az Ön kormányzat elnevezése, székhelye és jelképei
1.§. /1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
SZEMENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
/továbbiakban: önkormányzat/
/2/ Az Önkormányzat székhelye: 9685 Szemenye, Fő u. 80
/3/ Az Önkormányzat hivatalának neve:Kámi Közös Önkormányzati Hivatal /továbbiakban: hivatal/
2.§ Az önkormányzat jelképei: címer és a zászló.
/1/ Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne Magyarország címerével ellátott „Szemenye község Önkormányzata” körfelirat található.
- Az Önkormányzat feladatvállalása
6.§ /1/ Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester folytatja le.
/2/ Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az /1/ bekezdésben említett feltételeket.
7.§ /1/ A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
/2/ A képviselőtestület jelen rendelet 2. sz. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottság részére.
8. § /1/ A képviselőtestület létszáma 5fő.
/2/ A képviselők nevét és elérhetőségét az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.
9.§ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
10.§ /1/ A képviselőtestület rendes nyílt ülésére meg kell hívni:
a.) a képviselőket,
b.) a jegyzőt,
c.) a polgármester által meghívottakat.
/2/ A meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésén.
/3/ A rendes ülések és a rendkívüli ülések hivatalos helyszíne a hivatal tanácskozóterme 9685 Szemenye, Fő u. 80
/4/ A képviselőtestület évente kötelezően 6 alkalommal ülésezik.
11.§ /1/ A képviselőtestületi ülés írásos meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
/2/ Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
/3/ A polgármester a képviselőtestületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
12.§ A közmeghallgatás időpontjáról szóló meghívót a lakóházakhoz kézbesített szórólapon kell nyilvánosságra hozni a közmeghallgatást megelőző 3 napon belül.
13.§ A képviselőtestület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
14.§ /1/ Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, illetve annak bizottsága, valamint bármely képviselő által előzetesen javasolt döntés-előkészítő anyag, rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
/2/ A testületi ülésre az előterjesztés írásban (rendkívüli esetben szóban) kerül benyújtásra. A szóbeli előterjesztés csak abban az esetben lehetséges, ha a tárgyalandó téma világos és közérthető.
/3/ Írásos előterjesztések, illetve határozati javaslatok a polgármester és a jegyző jóváhagyásával kerülhetnek a testület elé.
/4/Az írásbeli előterjesztés főbb részei:
- az előterjesztés címe, tárgya,
- ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapodások, hozott határozatok eredménye,
a kérdést szabályozó jogszabályok,
- az előkészítésben résztvevőket, véleményeket, javaslatokat, tényeket, adatokat, melyek
lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
- határozati javaslatot, rendeletalkotási javaslatot,
- a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
15.§ Az ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:
a.) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
b.) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
c.) amennyiben az ülés vezetője határozatképtelenséget észlel, úgy a polgármesternek 8 napon belül intézkednie kell az ülés ismételt összehívásáról,
d.) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
e.) az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat
egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító,
kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.
f.) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
g.) megállapítja a szavazás eredményét.
16.§ /1/Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
/2/A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
/3/ A felszólalás során az előterjesztésben szereplő önkormányzati rendelethez vagy határozati javaslathoz a képviselő, illetve a tanácskozási joggal meghívottak módosító javaslatot terjeszthetnek elő.
/4/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig
megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
/5/ Ugyanazon napirend keretében a polgármester ismételt felszólalást engedélyezhet.
/6/ A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
/7/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
/8/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok
törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
17. § /1/ A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
/2/ Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselőtestületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal adja meg.
/3/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
/4/ A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni,amelynek tartalmaznia kell:
- a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket.
18.§ /1/ Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében feladatai a következők:
a.) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi
eldöntésére, és
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.
/2/ A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
19.§ /1/ A képviselőtestület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyeken, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
/2/ Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 15 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
/3/ Amennyiben az interpellációt a képviselőtestület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
/4/ A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról.
20.§ Amennyiben a képviselőtestület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
21. § (1) A képviselőtestület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
- a megjelent – továbbá az igazoltan és az igazolatlanul távol lévő – képviselők, valamint a meghívottak nevét (utalva az ülés határozatképességére),
- a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
- a napirend előtti felszólalások lényegét,
- a tárgyalt napirendi pontokat, azok tárgyát, a kérdéseket és az elhangzott válaszokat, az előterjesztések írásos dokumentumait,
- a felszólalók nevét, az adott napirendi ponthoz kapcsolódó mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, az elhangzott interpellációkat és bejelentéseket, a képviselő testület ülésén (folyamatában) történt fontosabb eseményeket,
- a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket.
/2/ A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtja be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
/3/ A képviselő testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
/3/ A testületi ülésről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. Ebből
- az eredeti példányt a jegyző kezeli, gondoskodva /a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével/ azok évenkénti elkülönítéséről,
- 1 példányt 15 napon belül a Vas Megyei Kormányhivatalnak megküldeni,
- 1 példány a hivatal hivatalos helyiségében az érdeklődő állampolgárok számára.
22.§ /1/ Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a.) a képviselő,
b.) a polgármester,
c.) az alpolgármester,
d.) a képviselőtestület bizottsága,
e.) a jegyző.
/2/ A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
/3/ Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.
/4/ A rendelet-tervezet elkészítéséhez a lakosság legszélesebb körét érintő kérdések szabályo-
zásánál a Képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
/5/ A jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselőtestület elé terjeszti.
23.§ /1/ A rendeletet a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző hirdeti ki.
/2/ A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.
24.§ A képviselőtestület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a település
választópolgárai 20 százalékának megfelelő létszámú választópolgár kezdeményezte.
25.§ /1/A képviselőtestület tagjait a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
/2/ A képviselőtestület az önkormányzati képviselőknek járó tiszteletdíjat külön rendeletben állapítja meg.
26.§ /1/ A képviselő köteles:
- tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
- felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
- a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll)
- kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
- a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, méltatlanságra adó okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.
27.§ /1/ A vagyonnyilatkozatot az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
/2/ A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A betekintési lehetőséget a Hivatalban a jegyző biztosítja. A betekintés idejéről, a betekintő nevéről a jegyző nyilvántartást vezet. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
/3/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság nál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselőtestületet.
28. § /1/ A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
29.§ A képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
- Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság, létszáma 3 fő (3 fő képviselő)
30.§ /1/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
/2/ A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselőtestület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
/3/ A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint a hivatal érintett ügyintézője.
31.§ A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
32.§ /1/ A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai:
- segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját,
- szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.
/2/ A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túl:
- ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
- nyilatkozatokat ad a hírközlő szerveknek,
- gondoskodik a képviselőtestület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekeinek megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
- ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
33. § /1/ Az alpolgármesterek száma 1 fő képviselő.
/2/ Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
34.§ A jegyzőt akadályoztatása esetén az általa megbízott személy helyettesíti. A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői feladatok ellátására – legfeljebb hat hónapi időtartamra – helyettesítő jegyző biztosítására Vasvári Járás területén lévő másik önkormányzattal kell megállapodást kötni.
35.§ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a.) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b.) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás napirendjével egyidejűleg terjeszti elő.
36.§ /1/ A közmeghallgatást az ülés vezetője a képviselőtestület ülésére vonatkozó szabályok szerint vezeti.
/2/ A közmeghallgatáson feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell válaszolni.
/3/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelye értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
37.§ /1/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a.) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségevetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
aa.) fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
ab.) a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű
megoldásainak feltérképezése,
ac.) az igények és célkitűzések egyeztetése,
ad.) meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
ae.) el kell végezni a döntésekkel a hatásvizsgálatokat,
b.) a második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása.
38.§. (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a végrehajtására kiadott 368/2011../XII.31./ Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontroll-rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011./XII.31./ Korm. rendelet alapján Szemenye község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.
(2) A belső ellenőrzésről szóló feladatokat a 4. számú melléklet tartalmazza.
39.§ Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatait – kormányzati funkciók szerint a 5. számú melléklet tartalmazza.
40.§ Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.
Holler Ferenc Kardos Andrea
polgármester jegyző
A rendelet 2014. december 31. napján kihirdetésre került.
Kardos Andrea
jegyző
- sz. melléklet a 11 /2014./XII.31./ önkormányzati rendelethez
Polgármesterre átruházott hatáskörök:
- Munkáltatói jogok gyakorlása a szakfeladaton ellátott feladatok keretében foglalkoztatottak
esetében.
- Dönt a szociális rendelet szerint hatáskörébe utalt segélyezési és egyéb szociális ellátási
ügyekben.
- sz. melléklet a 11/2014./XII.31/ önkormányzati rendelethez
Bizottságok feladatköre:
Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság:
- Nyilvántart ja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, azokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelő technikai előírások szerint kell kezelni. Ezen belül a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános, még hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát titkosan kezeli
- Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.
3.sz.melléklet a 11/2014./XII.31./ önkormányzati rendelethez
Az Önkormányzati Képviselők névsora:
Holler Ferenc
Frigy Gyuláné
Rózsa Imre József
Sipőcz Imréné
Vincze Antal
Összeférhetetlenséget, és Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget Vizsgáló Bizottság létszáma: 3 fő
Elnöke: Sipőcz Imréné képviselő
Tagjai: Vincze Antal képviselő, Rózsa Imre képviselő
4.számú melléklet a 11/2014./XII.31./ önkormányzati rendelethez
A belső ellenőrzésről
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.), a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) alapján Szemenye község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és ellátott közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.
A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett - s ezt évente igazoló - személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása.
A feladatellátás részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a Csehi község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló rendelkezései tartalmazzák.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény alapján a jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
Az Áht. 69.§ (2) bekezdés alapján a belső kontrollrendszer – beleértve a belső ellenőrzést – létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztésért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
A fentiek és az Áht. 70.§ (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.
A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére, annak érdekében, hogy az ellenőrzött szerv működését fejlessze és eredményességét növelje.
A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.
A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén.
A központi jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belső ellenőrzési tevékenységet.
A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel, a kockázatkezelési, kontroll és szervezetirányítási rendszerek módszeres értékelésével, javításával hozzájáruljon az önkormányzat gazdasági programjában meghatározott célkitűzések eléréséhez.
Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:
- Szemenye Község Önkormányzata és az intézményei zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,
- az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése, vagyonvédelem.
A fenti célok elérése érdekében biztosított a belső ellenőrök függetlensége.
A belső ellenőrzés tevékenységének megszervezése négy éves időszakot magába foglaló stratégiai terv és éves ellenőrzési terv alapján történik.
A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján hajtja végre.
A belső ellenőrzés fontos feladata a potenciális hibák megelőzése érdekében, hogy a megjelenő új, illetve jelentős mértékben módosuló jogszabályok értelmezéséhez, egységes végrehajtásához segítséget nyújtson, együttműködve az ellenőrzött költségvetési, illetve egyéb szervezettel.
A jogi szabályozásban, valamint a Módszertani Útmutatóban foglaltak szerint a belső ellenőrzés hangsúlyának folyamatosan át kell helyeződnie a lényegi feladatára, a kockázatokat kezelni hivatott kontroll rendszer értékelésére. A belső ellenőrzésnek bizonyosságot kell nyújtania a szerv vezetőjének az általa kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően.
A helyi önkormányzatokra vonatkozó általános hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása
Az egyes ellenőrzések lefolytatásának eljárási szabályai a Bkr. alapján kerülnek ellátásra.
Tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés külső szakértő igénybe vételével kerül ellátásra, ezért a belső ellenőrzési vezetői feladatok is általa kerülnek ellátásra.
A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység
- bármely helyiségébe beléphet,
- számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,
- kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél
- államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
- személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.
5.számú melléklet a 11/2014./XII.31./ önkormányzati rendelethez
A Szemenye Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és Önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
042180 Állat-egészségügy
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051030 Nem veszélyes (települési ) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása,
átrakása
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
107051 Szociális étkeztetés
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása