Ikrény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében és az 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat
2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Ikrény Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye:
9141 Ikrény, Győri u. 66.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szerv: Ikrény Község Önkormányzatának képviselő-testülete.
(4) Illetékességi területe: Ikrény közigazgatási területe.
(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Abdai Közös Önkormányzati Hivatal.
(6) A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja
3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló és a pecsét.
(2) A település címeréről, zászlajáról, azok használatáról és használhatóságáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

4. §

(1) Az önkormányzat pecsétje: Magyarország hivatalos címerével ellátott körbélyegző.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre
- az Önkormányzat által adományozott oklevelekben
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
(3) A polgármester és a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Ikrény Község Polgármestere, illetve Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Ikrény.

5. §

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

6. §

(1) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap: az Ikrényi Hírek.
(2) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap félévente egy alkalommal jelenik meg, illetve szükség szerint az informálás érdekében megjelenhet
(3) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lapot térítésmentesen megkapják:
a) a településen lakóhellyel rendelkező családok
b) az önkormányzati intézmények, tagintézmények vezetői
c) a településen működő civil szervek képviselői
d) a településen székhellyel illetőleg telephellyel rendelkező vállalkozások vezetői
e) az egyházak képviselői
f) a települési könyvtár
(4) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap tartalmazza különösen:
a) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
b) a fontosabb társadalmi eseményeket;
(5) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lapot évfolyamonként le kell fűzni, és be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. A bekötött példányokat a település könyvtárában kell megőrizni. Az Ikrényi Hírek minden számát fel kell tenni a község hivatalos honlapjára (www.ikreny.hu) a megjelenéssel egy időben.
(6) A települési információkhoz való elektronikus hozzájutás lehetőségét a település könyvtárában található számítógépeken fokozottan biztosítani kell a szükséges felvilágosító tevékenységgel együtt.

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
7. §

(1) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. [Mötv. 4. §].
(2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gy

8. §

(1) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. [Mötv. 10. § (2) bek.]
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.

9. §

(1) Önkormányzati döntést:
a) képviselő-testület és annak felhatalmazásával
- bizottsága,
- társulása,
- a polgármester
- a jegyző
b) a helyi népszavazás hozhat.

10. §

(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a terület fejlesztésével és gazdaságszervező munkával együttműködik a környező települések helyi önkormányzataival, a Többcélú Kistérségi Társulásokkal, területfejlesztési társulásokkal. Az együttműködés célja: a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

11. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörei a közszolgáltatások körében:
településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); óvodai ellátás; kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; lakás- és helyiséggazdálkodás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. [Mötv. 13. § (1) bek.].

12. §

(1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottságait véleményezési jogkör illeti meg.
(2) Az előkészítő eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester, a bizottság illetve helyi képviselő folytatja le.
(3) Jelentősebb közfeladat önkéntes vállalása esetén ideiglenes bizottságot kell alakítani.
(4) Külső szakemberek közreműködését kell igénybe venni a bizottságok tagjai által kevésbé ismert szakterület megismeréséhez.
(5) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat abban az esetben terjeszthető a képviselőtestület elé, ha tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a szükséges pénzügyi eszközök biztosítását is.
(6) A közfeladat önkéntes vállalása illetve a közfeladat ellátásának megszűnésekor a megválasztott települési képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.
(7) Az önkéntesen vállalt közfeladat megszűntetése annak vállalásakor feltételekhez is köthető.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
13. §

(1) A képviselőtestület hatásköreit - ha az Mötv. lehetővé teszi - a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati döntéssel átruházhatja:
a) a polgármesterre;
b) a bizottságára,
c) társulására,
d) jegyzőre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a rendeletalkotás;
- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
- a helyi népszavazás elrendelése, önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
- a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
- a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
- állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
- a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
- az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
- a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
- területszervezési kezdeményezés;
- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. [Mötv. 42. §]

14. §

(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja [Mötv. 41. § (4) bek.].
(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók [Mötv. 41. § (5) bek.].

15. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása
16. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát és az őket jelölő szervezeteket az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 11 saját ülést és 5 együttes képviselő-testületi ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó teljes hetét megelőző hét szerdáján 18,00 órai kezdettel tartja.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, közös akadályoztatás illetve együttes betöltetlenség esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

17. §

(1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának, kormányhivatal vezetőjének írásbeli kezdeményezésére [Mötv. 44. §]. A rendkívüli képviselő-testületi ülést a kezdeményezéstől számított 7. naptári napra össze kell hívni. A kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, és mellékelni kell az írásos előterjesztés anyagát és a döntéstervezetét is.

18. §

(1) A képviselő-testület munkatervben rögzített időpontú ülésének meghívóit úgy kell elkészíteni és kiküldeni, hogy az érdekeltek az ülés előtt 5 nappal azt megkapják. A meghívóval egyidejűleg az írásbeli előterjesztések anyagát is ki kell postázni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, e-mail, hivatalsegéd.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel és a hivatalos honlapon tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
(4) A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:
- az ülés helyét és időpontját
- javasolt napirendi pontokat és előadójukat
- az írásos előterjesztés teljes szövegét
- a Kormányhivatal által megküldött törvényességi észrevétel teljes szövegét.
(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a helyi képviselőket;
b) a bizottság nem képviselő tagjait;
c) a jegyzőt; aljegyzőt;
d) a település civil szervezeteinek képviselőit, amennyiben a napirend szervezetüket érinti
e) az önkormányzati intézmények, tagintézmények vezetőit;
f) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban.

19.§

(1) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottság nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) a település egyéni országgyűlési képviselőjét;
d) települési civil szervezetek képviselőit – a szervezetüket érintő napirendek tárgyalásánál - (amelynek felsorolását az SZMSZ 4.sz. függeléke tartalmazza)
e) az önkormányzati intézmények, tagintézmények vezetőit.

20. §

A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal a közmeghallgatás előtt az Önkormányzat hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel és a hivatalos honlapon is nyilvánosságra kell hozni.

Gazdasági program, fejlesztési terv és munkaterv
21. §

(1) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. [Mötv. 116. § (2) bek.]
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. [Mötv. 116. § (3) bek.]
(3) A gazdasági program, fejlesztési terv – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. [Mötv. 116. § (4) bek.]
(4) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. [Mötv. 116. § (5) bek.]
(5) A gazdasági program előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

22. §

(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését
e) a közmeghallgatás időpontját
(3) A munkaterv tervezetét évente december 31. határnapig a jegyző állítja össze.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan november 30. határnapig javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők;
b) a bizottság;
c) a jegyző;
d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői,
e) a települési civil szervezetek vezetői.
(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a jegyző tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a bizottság nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetőinek
e) az önszerveződő közösségek vezetőinek
(7) A választás évében a (3) bekezdésben írt határidő követő év január 31-re, a (4) bekezdésbe írt határidő december 31-re módosul.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
23. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános [Mötv. 46. § (1) bek.]. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, - helyt foglalhat az ülésterem részükre biztosított részében - és a napirendi pont érdemi tárgyalása során, a képviselői hozzászólásokat követően, maximum 2 perces terjedelemben felszólalhat. A szót az ülésvezető adja meg a jelentkezés sorrendjében.
Az állampolgárok hozzászólási szándékukat az ülés előtt 5 nappal korábban írásban is bejelenthetik a napirendi pont konkrét megjelölésével.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(4) A könyvvizsgálót - a véleményezési körébe tartozó témákban a zárt ülésre is meg kell hívni, más - feladatkörével összefüggő - ügyek tárgyalására szakértőként meghívható.
(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

24. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. [Mötv. 45. §] Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása illetve egyidejű betöltetlenség esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti. /az ülés összehívása és vezetése fejezetben együtt polgármester/
(2) A polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatban jelentkező feladatai a következők: A megjelentek számbavételével a testület határozatképességének a megállapítása Javaslatot tesz a napirend elfogadására, ha szükséges bejelenti, mely napirendi pontnál javasolja a zárt ülés tartását. A megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre. Összefoglalja a vitát. Felteszi szavazásra az indítványokat, majd a döntési javaslatokat. Megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést. A szavazás eredményét pontosan, számszerűen kell megállapítani és kihirdetni. Fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerülő ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja és megállapítja a szavazás eredményét. Tájékoztatja a testületet az időszerű kérdésekről, számot ad önkormányzati döntések végrehajtásáról. Tájékoztatja a testületet a következő testületi ülésig tervezett főbb feladatokról. Bezárja az ülést és bejelenti a következő ülés várható időpontját.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. [Mötv. 47. § (1) bek.]

Napirend előtti témák és a napirend
25. §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között határozattal elfogadja.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határozattal dönt.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének felcserélésére, új napirendi pont felvételére az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslattevő köteles indítványát indokolni. A bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kezdeményezést a helyi képviselők egynegyede illetve a képviselőtestület bizottsága javasolja, a javaslatot napirendre kell tűzni.

Együttes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok
26.§

(1) Az együttes képviselő – testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van úgy az ülést az általa javasolt másik község polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön – külön szavaz.
(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) Ikrény községben az együttes ülés helye: Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Ikrényi Kirendeltsége (9141 Ikrény, Győri u. 66.)

Az előterjesztés
27. §

(1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) a bizottság elnöke;
c) a képviselő-testület tagja;
d) a jegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 7. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi véleményt alkot és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 3 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.
(5) A pénzügyi, kulturális és szociális jellegű előterjesztések a bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi véleményének ismeretében tűzhető napirendre.
(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza
– a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
– a tárgykört érintő jogszabályokat,
– az előkészítésben részt vevők véleményét,
– mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
– törekedni kell több döntési lehetőség feltárására és az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményei ismertetésére.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
– az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
– a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
– az esetleges részhatáridők rögzítését
– törekedni kell több döntési lehetőség feltárására és az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményei ismertetésére.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
28. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester illetve az ülés levezetője a második és a további hozzászólásokat 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

29. §

(1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

30. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

31. §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. [Mötv. 47. § (2) bek.]
(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. [Mötv. 49. § (1) bek.]
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség - 4 fő képviselő-testületi tag „igen” szavazata - szükséges:
a) rendeletalkotáshoz;
b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz;
c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;
d) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;
e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;
f) önkormányzati képviselő kizárásához,
g) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
h) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
i) a 25. § (2) bek. c) pontjában szabályozott zárt ülés elrendeléséhez, [Mötv. 50. §]
j) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához,
k) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához,
l) az önkormányzati vagyont érintő „non-profit” szervezet létrehozásához vagy támogatásához.

32. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza meg [Mötv. 48. § (1) bek.]. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(2) Nyílt szavazás esetén az önkormányzati képviselők ¼-ének indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
b) ha a jelenlevő képviselők többsége indítványozza.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén - elrendeli a szavazás megismétlését.
(6) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást.

33. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást köteles tartani az alpolgármester választásakor.
A képviselő-testület titkos szavazást tarthat azok a tárgykörökben, amelyekben a testület zárt ülést köteles tartani.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
– a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
– a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
– a szavazás során felmerült körülményeket.
(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.

34. §

(1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozataluk dátumával kell ellátni: ………/20…(meghozatala napja, képviselő-testületi határozat).
(2) A képviselő-testület által a 2010. évi CXXX. törvény 23.§ (2) alapján hozott normatív határozatait a jelen rendelet 45.§ (3)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.
(3) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(4) A határozatokat a testületi üléstől számított nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(5) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie a határozat végrehajtási határideje lejártát követő testületi ülés időpontjáig.

Kérdés ésinterpelláció
35. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 2 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján nyolc naptári napon belül, írásban kell a választ megadni.

36. §

(1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző öt nappal, vagy a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző öt napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő nyolc napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

37. §

A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendje
38. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

A jegyzőkönyv
39. §

(1) A képviselő-testület üléséről, az ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Amennyiben a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet:
a) a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a közös önkormányzati hivatal irattárában;
b) elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal vezetőjének [Mötv. 52. § (2) bek.];
c) a község hivatalos honlapjára az ülést követő 15. munkanapon fel kell tenni.
(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni, ahol a választópolgár csak a reá vonatkozó napirendet és közérdekű ügyben hozott döntést ismerheti meg. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(6) A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül, mely nem selejtezhető. A hangszalagról nem készíthető másolat, de a települési képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

IV. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

40. §

(1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
(2) Az Mötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
a) törvény felhatalmazása alapján;
b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;
c) a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól;
d) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről;
e) az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról;
f) a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalásáról;
g) a polgármester általi forrásfelhasználás mértékéről;
h) azon vagyonelemekről, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályairól;
i) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;
j) helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számáról.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
41. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester,
d) a jegyző;
e) a településen működő civil szervezetek vezetői
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet tervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésével az önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is megbízható;
c) a jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő készíti el.
d) a tervezetet megvitatás céljából a bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
e) a jegyző – a polgármester és a bizottság egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
f) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá [Mötv. 51. § (1) bek.].
(6) Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint:
Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének …...../........(... ...) önkormányzati rendelete …………-ról, -ről.

42. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket Önkormányzat hirdetőtábláin a testületi ülést követő első munkanapon elhelyezett hirdetménnyel, a hivatalos honlapon, nyilvánosságra kell hozni, jól látható helyen kell elhelyezni.
(2) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző köteles gondoskodni arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként egységes szerkezetű formában is megjelenjenek, és a települési honlapra felkerüljenek
(3) A rendeletek kihirdetésének módja: az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal hivatalában lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés.
(4) A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára.

V. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelkezések

43. §

A képviselő-testület tagjait az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

44. §

(1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesz és erről okmányt ír alá. [Mötv. 28. § (2) bek.]. Az eskü szövege a következő: „Én (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

45. §

A települési képviselő a Büntető Törvénykönyv 459. § (1) bekezdés 11. i.) pontja értelmében hivatalos személynek minősül, s mint ilyen a hivatalos személyeket megillető büntetőjogi védelemben részesül.

A települési képviselő jogai
46. §

(1) Az önkormányzati képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

47. §

A képviselő-testület tagjait, a bizottság tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapíthatja meg

A települési képviselő kötelezettségei
48. §

A települési képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a döntéshozatali eljárásában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni,
f) tevékenyen részt venni illetve közreműködni a bizottság(ok) munkájában, ennek során a testületi döntések előkészítésében,
g) részt venni a különböző vizsgálatokban,
h) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét,
i) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
j) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

VI. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
49. §

(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Szociális Bizottság, létszáma: 3 fő települési képviselő és 2 fő külsős tag
b) Pénzügyi Bizottság létszáma 3 fő települési képviselő
c) Kulturális Bizottság létszáma 5 fő települési képviselő és 4 fő külsős tag
(3) A bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete
rögzíti.
(4) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatokat a képviselő-testület rendeletben szabályozza. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
(5) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai egymást követően három alkalommal történő igazolatlan hiányzásnál a bizottság elnöke köteles őt felszólítani a bizottság munkájában való részvételre.

50. §

(1) A képviselő-testület - meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra - ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

A bizottságok működése
51. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó települési képviselőt.

52. §

(1) A bizottságok ülését az elnökük hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó írásbeli indítványára
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, minden települési képviselő és a jegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van
(5) A bizottság határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így a határozathozatal módjával kapcsolatban itt megállapított szabályok is vonatkoznak a bizottságra.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját (egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs) személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(7) A döntés nyílt szavazással történik, titkos szavazást a bizottságok is azokban az ügytípusokban tarthatnak, amelyeket zárt ülésen döntenek el, vagy amelyekben zárt ülés rendelhető el.
(8) A bizottságok ülése nyilvános, zárt ülést azokban a kérdésekben lehet tartani, amelyekben a képviselő testület is zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

53. §

(1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell - megfelelően - alkalmazni.
(3) A bizottságok döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek.
(5) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. [Mötv. 61. § (3) bek.]

VII. Fejezet
A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
54. §

(1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszony keretében látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen az SZMSZ 47. § (1) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt [Mötv. 63. §].
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja azzal, hogy a választására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

55. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt;
g) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
h) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
j) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
k) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
l) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
m) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
d) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
e) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat;
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz [Mötv. 61. § (2) bek.];
(4) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.

56. §

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Győri Törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is [Mötv. 70. § (1) bek.].

Az alpolgármester
57. §

(1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán települési képviselőnek megválasztják, akkor az új képviselőtestület alakulásáig tart. Amennyiben nem választják meg települési képviselőnek, akkor megbízatása a választás napjával szűnik meg.
(3) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(4) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

58. §

(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen:
a.) tizenöt munkanapot meghaladó betegség, külszolgálat
b.) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés
c.) tizenöt munkanapot meghaladó fizetés nélküli szabadság
d.) tizenöt munkanapot meghaladó folyamatos, rendes szabadság

A jegyző
59. §

(1) A polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. [Mötv. 82. § (1) bek.].
(2) A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – aljegyzőt nevezhet ki.

60. §

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testületek hivatalát – amely közös önkormányzati hivatal -, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármesterek egyetértése szükséges;
c) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek adnak át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságainak ülésén;
f) feladata a polgármesterek feladat-meghatározásait figyelembe véve – a testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése),
g) feladata a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez,
h) a képviselő-testületek és a bizottságok működésével kapcsolatban feladata, hogy figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha az ülésvezetés eltér a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól.
i) a képviselő-testület üléséről a jegyző készít jegyzőkönyvet, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi hitelességéért,
j) köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak és a polgármestereknek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,
k) előkészíti a képviselő-testületi ülések és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket
l) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, hitelesíti
m) gondoskodik a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről
n) rendszeresen tájékoztatja a polgármestertereket, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a közös önkormányzati hivatal munkájáról
o) a napirend vitájában azonnal köteles kifejteni álláspontját, ha jogszabálysértést észlel,
p) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
q) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő á
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, az önkormányzati hatósági és önkormányzati hatásköröket;
b) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a közös önkormányzati hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) 3 napon belül írásban véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára;
g)gondoskodik a határozatok és rendeletek kézbesítéséről és kihirdetéséről e rendeletben meghatározott határidők figyelembe vételével
h) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.
(3) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.
(4) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

Az aljegyző
61. §

(1) Az aljegyző feladatait a jegyző az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

A jegyző és az aljegyző helyettesítése
62. §

(1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.

VIII. Fejezet
A közös önkormányzati hivatal
63. §

Abda, Börcs és Ikrény községek képviselő - testületei egységes hivatalt hoznak létre Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

64. §

A közös önkormányzati hivatal önálló költségvetési szerv, jogi személy. A költségvetés határozza meg a közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

65. §

(1) A közös önkormányzati hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit, a hivatal szervezeti felépítését az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.
(2) A közös önkormányzati hivatal hivatalában a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

66. §

A közös önkormányzati hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületeknek és az önkormányzati bizottságoknak.

IX. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
67. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében részt vesz a társulások különböző formáiban. E kérdésben a képviselő-testület szabadon dönt.
(2) A társulások megalakítását kezdeményező üléseken a polgármester vesz részt.
(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ 5. számú függelékét képezik.

X. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, KÖZMEGHALLGATÁS, FALUFÓRUM
Helyi népszavazás
68. §

(1) A képviselő-testület a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári kezdeményezők létszámát külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A képviselő-testület a helyi népszavazás részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

Közmeghallgatás
69. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart (Mötv. 54. §) az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő civil szervezetek, egyesületek, helyben érdekelt szervezetek helyi közügyeket érintő kérdéseket, illetőleg javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, Ikrényi Hírekben, hivatalos honlapon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt 15 nappal;
(2) Kötelező közmeghallgatást tartani új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt.

70. §

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Falufórum
71. §

(1) A képviselőtestület előre meghirdetett időpontban falufórumot tart a településsel való kapcsolattartás elmélyítésére, előre meghirdetett napirenddel.
(2) A falufórum előkészítése, vezetése a polgármester feladata.
(3) A falufórumról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányuló szabályok.

XI. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
72. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonáról a kimutatást az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat költségvetése
73. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről évente külön önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A költségvetési rendelet megalkotása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
– fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
– a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
– az igények és célkitűzések egyeztetése,
– meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
– el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat,
b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:
– a bevételi forrásokat,
– önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,
– a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,
– a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,
– az általános és céltartalék pénzeszközeit,
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni.
(4) A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a polgármesternek, aki azt a képviselő-testület elé terjeszti, melyről a testület határozatot hoz. A költségvetés három negyedéves teljesítéséről tájékoztatást ad.
(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
74. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős [Mötv. 115. § (1) bek.].
(2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös önkormányzati hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése az ágazati miniszter által előírt módon és határidőre;
b) a támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését;

75.§

(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a testület által meghatározott formában.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a jegyző belső ellenőrzési feladatok ellátásához engedéllyel rendelkező vállalkozással, versenyeztetéssel belső ellenőrzési rendszerén, illetve a közös önkormányzati hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

76. §

(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a közös önkormányzati hivatal ügyrendjében kell megállapítani.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
77. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján a jegyző gondoskodik.
(3) A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat. [Mötv. 120. § (1) bek.].
(4) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.˙ [Mötv. 120. § (2) bek.].

XII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78. §

(1) Ez a rendelet 2014. december 01-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelettel módosított 7/2011. (IV.6.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.6.) önkormányzati rendelete módosításáról.
(5) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.