Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §.(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének  Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:  Madocsa Község  Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye:  Madocsa, Fő u. 24.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos megnevezése: Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal.

      Székhelye: 7025 Bölcske, Kossuth L. út 5.

Kirendeltség: Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége

címe: 7026 Madocsa, Fő u. 24.

(4) Az önkormányzat jogi személy.

(5) Illetékességi területe: Madocsa Község közigazgatási területe.

(6) A település legfontosabb adatait az 1. függelék tartalmazza.

(7) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

3.§ (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere, zászlaja, díszpecsétje leírását használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal hivatalos pecsétje kör alakú, közepén Magyarország címere látszik, köriratán pedig

1. az önkormányzat pecsétjén a„Madocsa Község Önkormányzata”,
2. a közös önkormányzati hivatal pecsétjén a „Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Bölcske”,
3. a közös önkormányzati hivatal madocsai kirendeltsége pecsétjén a „Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége” felirat látható.

(4) Az önkormányzat pecsétjét kell használni az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveken.

(5) Az önkormányzat hivatalos lapja:  a „Madocsai Hírmondó”.

(6) Az önkormányzat hivatalos lapja kéthavonta jelenik meg, arra valamennyi madocsai lakos térítésmentesen jogosult.

2. Fejezet

Az önkormányzat feladatai, hatáskörei

4.§ (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és  önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, valamint   egyes társulások útján látja el.

(3) Az önként vállalt feladatok körét, ellátásának módját, annak mértékét a Képviselő-testület határozza meg a lakosság igényei, és az önkormányzat anyagi lehetőségei alapján. A képviselő-testület a pénzügyi vonzattal járó önként vállalt feladatok körét éves költségvetésében határozza meg.

(4) Az önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat.

(5) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

1. közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
2. a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremthet.

(6) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, illetve az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(7) Madocsa Község Önkormányzat feladatait, kormányfunkcióit  az 1. melléklet tartalmazza.

(8 ) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(9) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – polgármester indítványára – a közvetlenül érintett lakossági csoport meghallgatása után nyilvánít véleményt illetve tesz kezdeményezést.

(10) A képviselő-testület együttműködik különösen:

      a) a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és a gazdaságszervező munkában

• a Tolna Megyei Önkormányzattal
• Paks Város Önkormányzatával
• Bölcske Község Önkormányzatával
• Dunaföldvár Város Önkormányzatával
• az egyes társulásokban részt vevő többi önkormányzattal.

2. a település fejlődésének elősegítése érdekében

• a Madocsai Hagyományőrző Néptánc Egyesülettel
• a Madocsai  Sportegyesülettel
• a Madocsai Polgárőr Egyesülettel
• Madocsai Nyugdíjasklubbal
• egyéb társadalmi és civil szerveződésekkel
• a Madocsai Református Egyházközséggel
• helyi vállalkozókkal.

(11) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester és a jegyző látja el.

5.§ (1) A képviselő-testület hatáskörét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mhötv.) biztosított keretek között átruházhatja:

  a) polgármesterre,

  b) bizottságra,

3. társulására,

              d) jegyzőre.

(2) Az (1) bekezdés szerint átruházott hatásköröket az 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja.

(4)  Az átruházott hatáskör gyakorlója minden évben beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörében végzett tevékenységéről, intézkedéseiről.

(5) A polgármester, a képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek, a jegyzőnek, illetve a társulásnak átruházott hatáskörben hozott döntését.

(6) Az átruházott hatáskör visszavonásához a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(7) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Fejezet
   

A Képviselő-testület működése

1. A Képviselő-testület ülései
   

6.§ (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv alapján tartja rendes üléseit. Ezen kívül szükség esetén rendkívüli, az önkormányzati választásokat követően alakuló, más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést, illetve közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület ülései – zárt ülések kivételével – nyilvánosak.

(3) Az ülés helyszíne: Madocsa, Községháza tárgyalóterme. Ettől el lehet térni, különösen az alakuló ülés, az együttes ülés és a közmeghallgatás esetén.

(4) A képviselő-testület állami és helyi ünnepek, évfordulók, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tarthat, melynek összehívására, levezetésére a rendes és rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

2. Alakuló ülés
   

7.§ (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik, az ülést is a polgármester  vezeti.

(2) Az alakuló ülés ünnepélyes keretek között zajlik.

(3) A képviselők és a polgármester által leteendő eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke, az alpolgármester és a bizottsági tag(ok) esküjét a polgármester olvassa elő.

(4)  Az alakuló ülés kötelező napirendjére vonatkozóan az Alaptörvény és a hatályos törvények tartalmaznak rendelkezéseket.

(5) A kötelező napirendeken túl az alakuló ülés napirendi pontjai különösen:

1.  Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatása a polgármester és helyi önkormányzati képviselők választásának   eredményéről,
   
2. polgármesteri program ismertetése,
3. megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatának előkészítésére,
   
4. tájékoztatás képviselői jogokat és kötelezettségeket illetően.

3. Rendes ülés
   

8.§ (1) A képviselő-testület munkaterve szerint tartja rendes üléseit.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester minden év január 31-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A munkaterv összeállítását megelőzően javaslatot kell kérni:

a)képviselő-testület bizottságától,

b)képviselőtől,

c)önkormányzati hivatal szervezeti egységeitől,

(4) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját,
2. a közmeghallgatás tervezett időpontját és helyét,
3. a megtárgyalandó napirendi pontokat;
4. az előterjesztők nevét, beosztását;
5. a napirendhez meghívottak felsorolását;
6. a döntésbe kötelezően bevonandó személyek, szervezetek megjelölését.

(5) A Képviselő-testület július és augusztus hónapokban munkatervében ülést nem tervez. Sürgősségi esetben, az ügy fontosságára tekintettel  rendkívüli ülés tartható.

(6) A képviselő-testület munkatervét a 3. függelék tartalmazza.

4. Rendkívüli ülés
   

9.§ (1) A polgármester a Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést (továbbiakban: rendkívüli ülés) az Mhötv.-ben meghatározott esetekben és szabályok szerint köteles összehívni.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott kötelező eseteken túl a  rendkívüli ülés összehívható, amennyiben az ügy tárgyalása halaszthatatlan, vagy önkormányzati érdek  az összehívást indokolja.

(3)A polgármester az ok felmerülését követő 5 napon belül, legkésőbb az ok felmerülésétől számított követő 10. napra összehívja. Kivételes esetben rendkívüli testületi ülés telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítést követő napra.

(4)Amennyiben nem a polgármester indítványozza a rendkívüli testületi ülés összehívását, úgy az indítványt papíron vagy elektronikus formában a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendkívüli ülés összehívásáról. a (3) bekezdés szerint intézkedik.

(5) Amennyiben a benyújtott indítvány nem felel meg  (2) bekezdésben foglaltaknak, úgy a polgármester az indítványt elutasítja. Erről az indítványozót 5 napon belül értesíti, és következő ülésen erről a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6)A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.

.

(7)A rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.

(8) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.

       5.  Együttes képviselő-testületi ülésekre vonatkozó rendelkezések

10.§ (1) A többcélú társulás, valamint a mikrotársulás (továbbiakban: társulás) tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttmüködnek.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, illetve a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a gesztor önkormányzat polgármestere az együttes ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. 

(3) Az írásos meghívót a tervezett ülést megelőző 5.napig kézbesíteni kell postai vagy elektronikus úton.  A meghívó tartalmazza az együttes ülés helyének és időpontjának megjelölését, a javasolt napirendeket, az előterjesztő nevét, beosztását. Az együttes ülés elé döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(4) Együttes ülést összehívni szóban kivételes esetben lehet, amelyet indokolni kell. Ebben az esetben az ülés összehívásáról szóló szóbeli értesítésnek legkésőbb az ülés tervezett időpontja előtt 3.napon meg kell érkeznie a képviselőkhöz.

(5) Az együttes képviselő-testületi ülést a gesztor önkormányzat polgármestere vezeti. A gesztor önkormányzat polgármesterének és alpolgármesterének akadályoztatása esetén az ülést vezető elnök személyéről a társult települések polgármesterei egymás között döntenek. A polgármesterek helyettesítésére a társulásban részt vevő önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában foglalt szabályok irányadóak.

(6) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(7) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja  a szavazás eredményét.

(8) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön képviselő-testületenként kell megállapitani. A szavazás akkor érvényes és eredményes, ha külön- külön képviselő-testületenként biztosított a határozatképesség és az adott döntés meghozatalához szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazatot megkapta a határozati javaslat. Az ülést levezető elnök megállapítja, hogy a határozat mely testület által került elfogadásra. Az együttes ülésen hozott határozatokat a gesztor önkormányzat képviselő-testületének határozat megjelölésére vonatkozó szabályai szerint kell jelöléssel ellátni -a gesztor önkormámnyzatnál soron következő határozat szám kiegészitve az „együttes határozat” kifejezéssel.

(9) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a gesztor önkormányzat jegyzője készít el. A jegyzőkönyv tartalmazza az elfogadott napirendet, az ülésen megjelentek és a jegyzőkönyvezető nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tanácskozás, illetve valamennyi képviselő-testület tagjától elhangzott hozzászólás lényegét, az egyes képviselő-testületek által a határozati javaslatra leadott szavazatok arányát és az együttesen meghozott normatív határozatot. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik, aki a jegyzőkönyv 1-1 példányát a felterjesztéssel egyidejűleg megküldi a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak.

(10) Amennyiben nincs tanácsa a társulásnak, akkor a székhely önkormányzat polgármesterének joga az ülés vezetése, míg az összehívás kezdeményezésére bármely tag jogosult. Ha a társulás több, mint fele kéri, az együttes ülést össze kell hívni.

 (11)  A Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatalt működtető Bölcske és Madocsa települések együttes képviselő-testületi ülésére a fenti rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy évi egyszeri rendes ülés saját településükön való tartását felváltva kezdeményezik, és a jegyzőkönyveket a képviselő-testületek külön-külön készítik el.

6. Közmeghallgatás
   

11.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkatervében meghatározott időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás összehívására, a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.

(3) A közmeghallgatás során a képviselő-testületi tagoknak határozatképes létszámban jelen kell lenniük.

(4) A közmeghallgatáson az állampolgárok, a településen működő társadalmi és civil szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz, és közérdekű javaslatokat tehetnek.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

7. Általános szabályok a képviselő-testület összehívására vonatkozóan

12.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén e rendelet 45.§-a az irányadó.

(2) A képviselő-testület valamennyi ülésére tanácskozási joggal  meg kell hívni:

1. a jegyzőt; aljegyzőt,
2. az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,
3. Paksi Járási Hivatal vezetőjét.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal esetenként kell meghívni:

1. a bizottság nem képviselő tagját,
2. az önkormányzati hivatal szakügyintézőjét,
4. az önkormányzati intézmények vezetőit az intézménnyel kapcsolatos napirendek tárgyalásakor:
   • óvodavezetőt,
   • iskola tagintézmény-vezetőt,
   • alapszolgáltatási központ vezetőjét,
5. a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit, az önkormányzat által alapított alapítványok vezetőit a tevékenységi körüket érintő kérdésben, ezek jegyzékét e rendelet 4 függeléke tartalmazza
6. a napirend tárgyalásában érintett személyeket,
7. akinek meghívását törvény kötelezővé teszi.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket legalább 5 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni. Az anyagot nyomtatott formában vagy elektronikus úton a képviselő által megadott postacímre vagy elektronikus kézbesítési címre kell eljuttatni. A meghívók kézbesítésének megtörténtét vagy elmaradását az időpont és elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell, hogy vita esetén utóbb egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása vagy megsértése.

(5)A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott személy részére a meghívó és az előterjesztés  postai és elektronikus úton egyaránt megküldhető.

(6) A zárt ülés meghívóját külön kell elkészíteni, és azt csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(7) A meghívónak tartalmazni kell az ülés típusát, helyét, idejét, az ülésen tárgyalandó napirendi pontokat, azok előterjesztőit. A meghívóhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket, határozati javaslatokat, az önálló képviselői indítványokat.

(8) A polgármester a  képviselő-testületi ülések (beleértve a közmeghallgatást is) időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal korábban az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, a településen lévő hirdetőtáblákon és az önkormányzat honlapján tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a (7) bekezdésben meghatározottakat.

8. Az előterjesztések rendje
   

13.§ (1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalására

1. előterjesztés,
2. beszámoló,
3. tájékoztató formájában kerülhet sor.

(2) A Képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

  a)   polgármester, alpolgármester,

  b)   jegyző,

  c)    képviselő-testület tagja

4. bizottság elnöke/tagja
   
5. társulás
6. azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy       tájékoztatást ad,
   
7. az, akit a polgármester előterjesztőként felhív, felkér.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani. Az  írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tehet és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(4) Kivételes esetben, nem nagy terjedelmű, könnyen áttekinthető és értelmezhető előterjesztés ülésen való kiosztását a polgármester engedélyezheti.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. az előterjesztés tárgyát, előterjesztőjét, annak beosztását;
2. az előzmények ismertetését, a tárgykörben korábban hozott képviselő-testületi döntéseket;
3. tárgykört érintő jogszabályokat;
4. az előkészítésben részt vevők véleményét;
5. mindazokat az adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek lehetővé teszik a döntést;
6. a határozati javaslatot;
7. a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(6) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:

       a )önkormányzati rendeletalkotás,

       b) intézmény alapítása, megszüntetése,

      c) társuláshoz való csatlakozás, abból történő kiválás,

      d) helyi népszavazás kiírása,

      e) gazdasági program, költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló

         beszámoló elfogadásáról,

      f) helyi adó megállapítása,

      g) hitelfelvétel,

     h) kötvénykibocsátás,

     i)közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, átadása,

     j)megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi

      önkormányzati szervhez való csatlakozás tárgyában

(7) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a kormányhivatal által tett törvényességi észrevételt teljes terjedelemben a képviselő-testület elé terjeszti.

(8) Pénzügyi fedezetet igénylő döntésekre vonatkozó képviselő-testületi előterjesztések esetén az előterjesztőnek részletesen meg kell jelölni a rendelkezésre álló forrást.

9. A sürgősségi indítvány

14.§ (1) Sürgősségi indítványt csak írásban lehet előterjeszteni, ha az jogszabályban előírt vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető elő. A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni.

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet megtárgyalása kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

1. polgármester, alpolgármester
2. képviselő-testület tagja
3. bizottság elnöke/tagja
4. jegyző.
   

10. Beszámoló
    

15.§ (1) A beszámoló a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés.

Különösen:

1. önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben,
2. a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról,
3. az interpellációk kivizsgálásának eredményéről,
4. a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről,
5. az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről,
6. amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.
   

(2) A beszámoló benyújtására

  a)  polgármester,

  b)  bizottság elnöke,

2. jegyző,
   
3. jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület számozott határozatot hoz.

11. Tájékoztató
    

16.§ (1) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos ténynek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) A tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmi napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület számozott határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

12. A képviselő-testület ülése és annak vezetése

17.§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat, a vitában azonban nem vehet részt.

18. § (2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mhötv.-ben kötelezően előírt esetekben.

(3) Az Mhötv. 46. §. (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az érintett a napirend tárgyalása előtt a polgármester kérdésére nyilatkozik a zárt ülés tartására vonatkozó kéréséről, amelyet a polgármester a jegyzőkönyv számára rögzít. Amennyiben az érintett az ülésen nincs jelen, a polgármesternek előzetesen írásban nyilatkozik a zárt ülésre vonatkozó kéréséről. A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozatának beszerzéséig.

(4) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené. Ennek megítéléséről és elrendeléséről a képviselők az adott téma megtárgyalása előtt minősített többséggel döntenek.

(5) A zárt ülésen hozott döntést a következő rendes testületi ülésen ismertetni kell.

19.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén e rendelet 45. §-a az irányadó.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. megnyitja az ülést;
2. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
3. megállapítja az ülés határozatképességét, és azt folyamatosan figyelemmel kíséri,
4. javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők  személyére;
5. javaslatot tesz az ülés napirendjére;
6. képviselői kérésre a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalást engedélyezhet,
7. minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
8. döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
9. egyenként bocsátja szavazásra az elhangzott módosító,kiegészítő javaslatokat az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,
10. a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot,
11. berekeszti az ülést,
    

13. Napirend

20.§ (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A képviselő-testület a napirend keretében dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(3) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A napirend elhalasztását az előterjesztőnek indokolni kell. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirendek tárgyalását követően – vita nélkül – tudomásul veszi.

14. A tanácskozás rendje

21.§ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

15. Kérdés és interpelláció
    

22.§ (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testületi ülésen önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül kell a kérdésre írásban megválaszolni, ha az ügy előzetes vizsgálatot igényel, vagy ha a kérdés megválaszolásához további adatokra van szükség. A válaszról a válaszadónak a soron következő ülésen – napirend előtt – tájékoztatást kell adni.

23.§ (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság(ok) elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni. Mindig érdemi önkormányzati ügyekre illetve helyi közügyek lényeges elemeire kell hogy vonatkozzon.

(2) Az interpellációt a polgármesternél az ülést megelőzően 5 nappal korábban, vagy az ülésen a napirend megkezdése előtt lehet előterjeszteni. Az interpellációt a polgármester haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül nyújtják be, az interpellációra az érintettnek az ülésen választ kell adnia. Ha az interpellációt a képviselő-testületi ülésen terjesztik elő, az érintettnek csak abban az esetben kell választ adni, ha a válaszadás előzetes  vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni a választ és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, amelybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ha pénzügyi kérdésről van szó a vizsgálatot a pénzügyi bizottságra kell bízni. Ha nem pénzügyi vagy gazdasági tárgyú interpellációról van szó, a képviselő-testület tagjai sorából 3 fős vizsgáló bizottságot választ. A vizsgáló bizottság tagjaira a polgármester – érintettsége esetén – az alpolgármester vagy a pénzügyi bizottság elnöke tesz javaslatot. A bizottság köteles a vizsgálat eredményét – lehetőség szerint – a következő képviselő-testületi ülésre előterjeszteni.

16. A napirendek vitája
    

23.§ .(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során

1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely elsősorban új adatokat és tényeket tartalmaz;

2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles válaszolni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a második és további hozzászólására 2 perc áll rendelkezésére. Ha az ülés vezetője  úgy ítéli meg, hogy a vita eredményre nem vezet, megvonhatja a szót a felszólalótól, illetve kezdeményezheti a vita lezárását. Erről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) A képviselő-testület tagjai, valamint a bizottság(ok) elnöke/tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez írásban módosító javaslatot nyújthatnak be.

(5) Az előterjesztő az előterjesztett javaslatot – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a vita lezárásig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására - a polgármesteren kívül -  a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja esetleges módosító indítványait.

(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a  jegyző törvényességi észrevételt tehet.

17. A döntéshozatal módja

24.§ (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd  végleges döntést hoz.

(2) A javaslat akkor elfogadott, ha szükséges számú többségi igen szavazatot kapott.

(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén – az érintett személy szavazatát – a döntés meghozatalánál figyelmen kívül kell hagyni.

 (5) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben  meghatározott eseteken túl:

1. gazdasági program elfogadása,
2. hitelfelvétel,
3. alapítványi forrás átadása,átvétele,
4. helyi népszavazás elrendelése,
5. intézmény átszervezése,

f) önkormányzati képviselő megbízatás megszűnéséről való döntés során,  g) ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésein,

        h) településfejlesztési eszközök és településszerkezeti terv jóváhagyása,

        i) területszervezési kezdeményezés,

j) e rendeletben, valamint az önkormányzat további rendeleteiben meghatározott ügyekben.

(5) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet,a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

18. Nyílt szavazás

25.§ (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem-„mel adja meg.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről.

(4) Név szerinti szavazást lehet tartani, ha az adott kérdés indokolja. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

19. Titkos szavazás

26.§ (1)  A képviselő-testület titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztásakor.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mhötv. 46.  (2) bekezdésében   meghatározott esetekben.

(3) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

(5) A titkos szavazás borítékban helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

1. a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket.

(7) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

19. A képviselő-testületi döntései

27. § (1) A Képviselő-testület döntése a határozat és a rendelet.

(2) A rendeleteket és az alakszerű határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet és határozat jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet az irányadó.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a társulásnak, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

20. A határozat

28.§ (1) A Képviselő-testület  számozott határozat nélkül,  jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) jegyzőkönyv-vezető személyének megállapítása,

b )jegyzőkönyv-hitelesítők elfogadása,

c) napirend elfogadása,

d) ügyrendi kérdésekben,

1. képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok,
2. név szerinti szavazás elrendelése tárgyában.

2. Az alakszerű határozat tartalmazza a döntést, a végrehajtásért felelős személy nevét, beosztását, valamint a végrehajtás határidejét.
3. A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

4. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően, a határozatban megjelölt határidő alatt kell megküldeni a végrehajtásért felelős személy(ek)nek és szerveknek.

5. A polgármester minden testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. A beszámoló tartalmazza a lejárt határidejű határozatok számát, a tett intézkedést, a végrehajtás idejének lejárati idejét, és a végrehajtásért felelős személy nevét, beosztását.
   

21. Önkormányzati rendeletek

29.§ (1) A képviselő-testület rendeletet alkot törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására, vagy törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

                  a)képviselő-testület tagja;

b) önkormányzat bizottsága;

1. polgármester, alpolgármester;
2. jegyző,
3. társulási tanács,
4. választópolgárok helyi népszavazással

(3) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

1. Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, a tárgy szerint érintett munkatárs bevonásával;
2. törvény vagy e rendelet által előírt véleményeztetési kötelezettség esetén a hatáskörrel rendelkező szervet meg kell keresni véleménye megküldésére,
3. önkormányzati rendelet-tervezet tárgyalására vonatkozó előterjesztéshez csatolnia kell az előzetes hatásvizsgálatot és indokolással kell ellátni.

(4) A rendelet szerkesztésére és jelölésére vonatkozóan a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.

(5) A rendelet hiteles és végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(6) A rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(7) A képviselő-testület által elfogadott rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége hirdetőtábláján 5 napra ki kell függeszteni. A rendeletet a 5. naptól kihirdetettnek kell tekinteni. A rendeletre a kihirdetési záradékot rá kell vezetni

(8) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(9) A rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

(10) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltségében megtekinthetők.

22. A jegyzőkönyv

30.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. a testületi ülés helyét, időpontját,
2. a megjelent képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
3. távollévő képviselők nevét, távollét oka,
4. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; előadók neve, beosztása,
5. szóbeli előterjesztés rövid lényegét,
6. hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
7. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
8. interpellációk, kérdések,azokra adott válaszok, határozatok,
9. képviselő kérésre véleményének rögzítése,
10. a tanácskozás lényegét;
11. döntéshozatalban résztvevők számát,
12. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
13. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
14. a szavazás számszerű eredményét;
15. a hozott döntéseket.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a)   a meghívót,

b)   írásbeli előterjesztéseket,

c)   az elfogadott rendeleteket,

1.  jelenléti ívet,
2. önálló indítványokat,
3.  név szerinti szavazásról készült névsor eredeti példányát,
4.  írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat,
5.  jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző,  és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

1. eredeti példányát a jegyző kezeli,
2.  eredeti példányát az összes melléklettel együtt összefűzve elhelyezi a Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége irattárában;
3. a jegyzőkönyv egy példányát- az ülést követő 15 napon belül – jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton meg kell küldeni a törvényességi felügyelet ellátó felettes közigazgatási szervnek.

(5) A jegyzőkönyvek közhitelessége érdekében a jegyzőkönyvek és mellékleteinek összefűzése   spirál fűzési technikával történik. A jegyzőkönyvek összefűzött példányait pecséttel ellátott szalag zárja el.

(6) Az állampolgárok a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveibe – kivéve a zárt ülést – a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán ügyfélfogadási időben betekinthetnek az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. Arról – költségtérítés ellenében – másolatot kérhetnek.

(7) A zárt ülésről készült külön jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

(8) Szó szerint jegyzőkönyv csak kivételes esetben, akkor is a képviselő-testület minősített többségű határozata esetén készülhet. Az erre irányuló kérést legkésőbb az ülést megelőző napon kell a polgármesterrel közölni.

23. A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése, hozzáférésének biztosításával kapcsolatos szabályok
    

31.§ (1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat honlapján  és a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb – így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírósági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvános. ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

(5) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja, és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szer az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(6) Az igény elutasítására a Ket. szabályait kell alkalmazni.

                              IV. Fejezet

             A települési képviselő jogállása

32.§ (1) A képviselő-tagjai Madocsa község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.

(2) A képviselő-testület tagjait az Mhötv-ben és e rendeletben rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(3) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben állapíthatja meg.

                               24. A képviselő jogai

33.§(1) A képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszerzésében és ellenőrzésében.

.

(2) A képviselő írásban és szóban egyaránt kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A kezdeményezést a képviselő-testület ülésén, testületi ülésen kívül a polgármesterhez kell előterjeszteni. Az előterjesztéshez igényelheti a jegyző és az önkormányzati hivatal segítségét.

(3) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, amelyről a képviselő-testület következő ülésén dönt.

(4) A képviselő a testületi üléseken kérdést tehet fel és interpellálhat. Ennek szabályait  e rendelet 22. és 23.§-ai tartalmazzák.

(5) A képviselő jogosult a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén - a rendelkezésre álló személyi és technikai feltételek esetén - a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális  kommunikációs rendszert használni.

(6) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti az önkormányzati hivatal intézkedését. A hivatal érintett dolgozója, illetve a jegyző legkésőbb 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselőket a polgármester, a jegyző, az önkormányzati hivatal köztisztviselői, az önkormányzati intézmények vezetői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselő munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(8) A képviselő - a jegyzővel, aljegyzővel egyeztetve -  térítésmentesen jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni az önkormányzati hivatal erre kijelölt helyiségét, és az önkormányzati hivatal rendelkezésére álló irodai eszközeit, informatikai szolgáltatásait.

(9) A képviselő – a jegyzővel, aljegyzővel egyeztetve – az önkormányzati hivatal épültében fogadóórát tarthat a lakosság számára.

25. A képviselő kötelezettségei

35.§(1) A képviselő köteles  megjelenni a képviselő-testület ülésein, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatalában részt venni.

(2) A képviselő köteles szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén vagy egyéb megbízatásának akadályoztatva van. A bejelentést legkésőbb az ülés megkezdéséig kell teljesíteni. Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről, aki igazolhatóan fontos okból vagy betegsége esetén.

(3) A képviselő köteles a testületnek a személyes érintettséget bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén – az érintett személy szavazatát – a döntés meghozatalánál figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A képviselő köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban.

(5) A képviselő köteles a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni.

(6) A képviselő köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal; a településen működő önszerveződő közösségekkel.

(7) A képviselő köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni, és a törvényben foglalt határidőre megszüntetni.

(8) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(9) A képviselő köteles az Mhötv-ben  meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni, és a képviselői munkájához előírt kötelező továbbképzésen részt venni.

26 .Összeférhetetlenségi vizsgálat

36.§ (1) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos  feladatokat ellátó bizottság a Pénzügyi Bizottság.

.(2) A képviselővel szemben felmerülő összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármester haladéktalanul megküldi  bizottság részére.

(3)A bizottság a kezdeményezés átvételétől számított 15 napon belül bírálja el.

(4) Ha képviselő 30 napon belül az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszonyt megszüntetni nem tudja, a jogosult által megerősített lemondó nyilatkozatát a Pénzügyi Bizottsághoz kell benyújtani.

27. Méltatlanság

37.§ A méltatlanságra vonatkozó szabályokat az Mhötv.  38.§-a tartalmazza.

28. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

38.§.(1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére kijelölt bizottság a Pénzügyi Bizottság.

(2)A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig – a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége útján – a bizottság részére zárt borítékban leadni.

(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezésére irányuló bejelentésről a bizottság 30 napon belül dönt.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

39.§  A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságot hoz, és eseti bizottságot hozhat létre.

29.Állandó bizottság

40.§(1) A képviselő-testület állandó bizottsága  a  Pénzügyi Bizottság.

(2) A Pénzügyi Bizottság 5 tagú, melynek  az elnökkel együtt számított 4 tagja képviselő,  1 tag nem képviselő.

(3) Az állandó bizottság tagjainak névsorát  az 5. függelék tartalmazza.

(3) A pénzügyi bizottság feladatai az alábbiak:

1. véleményezi a költségvetési koncepciót, az éves költségvetésről és zárszámadásról készült rendeleteket, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyedéves és éves beszámoló tervezetét, hatáskörébe tartozó egyéb előterjesztéseket,

2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, forráshiány esetén javaslatot tesz ennek kiküszöbölésére vagy mérséklésére;

3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

4. javaslatot tesz a polgármester illetményemelésére és egyéb javadalmazására;

5. megvizsgálja a képviselő-testületi tag(ok) összeférhetetlenségével kapcsolatos kezdeményezést;

6. ellenőrzi és  nyilvántartja a polgármester (alpolgármester) és képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatát

7. dönt saját ügyrendjének meghatározásáról.

30. Ideiglenes bizottság

41.§ (1) A képviselő-testület meghatározott szakmai feladatra és időtartamra ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.

31. A bizottság működése

42.§ (1) A bizottság üléseinek összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára , döntésének végrehajtására a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó törvényi szabályokat és e rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság maga határozza meg ügyrendjét, melyet folyamatosan felülvizsgálja a hatályos jogszabályok tükrében.

(3) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelynek alapját a képviselő-testületi munkaterv képezi. A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat a napirendeket, amelyeket a bizottságnak kötelezően meg kell tárgyalni és a bizottsági ülésen kialakult véleményét ismertetni kell a képviselő-testületi ülésen.

(4) A munkatervben meghatározott napirendeken kívül a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottság felé valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság adminisztratív teendőit a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége látja el. A bizottsági jegyzőkönyvet a képviselő-testületre irányadó módon és szabályok szerint kell megküldeni a kormányhivatalnak.

VI. Fejezet

Tisztségviselők, hivatal

 32. Polgármester

43.§ (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a 2. mellékletben felsorolt ügyekben.

(3) Döntést hozhat a 3 mellékletben felsorolt ügyekben, ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

(4) Dönthet a két ülés  közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó – ügyekben, melynek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

1. illetmény megállapítása,
2. jutalmazás,
3. összeférhetetlenség kimondása,
4. fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,
5. anyagi felelősség megállapítása.

(6) A polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítására a Mhötv.. szabályai irányadók.

(7) A polgármester jutalmazására  a Pénzügyi Bizottság tehet javaslatot.

(8) A Képviselő-testület a polgármester tekintetében fennálló munkáltatói jogok közül a szabadság engedélyezése hatáskörét a Pénzügyi Bizottságra ruházza át. A szabadság ütemezésére és kiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A polgármester a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási idejében – lehetőleg előre egyeztetett időpontban – ügyfélfogadást tart.

(10) A polgármester képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:

1. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
2. képviseli az önkormányzatot;
3. segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját;
4. szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatást;
5. évente beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, valamint a két ülés között felmerülő, halaszthatatlan – egyébként a képviselő-testület hatáskörébe tartozó - döntésekről,
6. ellenőrzi a képviselő-testület határozatának végrehajtását,
7. ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben az Mhötv. szerint kezdeményezheti a döntés megismételt tárgyalását.

(11) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását;
2. felfüggesztheti a bizottság döntéseinek a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(12) A polgármesternek a lakossági kapcsolattartással  kapcsolatos feladatai különösen:

1. biztosítja, hogy a választópolgárok részt vehessenek a képviselő-testület ülésein;
2. igény szerint szervezi és vezeti a lakossági fórumokat, a közmeghallgatást;

(13) A polgármesteri tisztséggel kapcsolatos feladatai különösen:

1. az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni,
2. megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
3. köteles a törvényben meghatározott időben és módon felvételét kérni a köztartozás-mentes adatbázisba,
4. a polgármester köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(14) A polgármesternek az önkormányzat gazdálkodásával, nemzetközi kapcsolatával, az önkormányzati hivatallal  kapcsolatos feladatai különösen:

1. felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért;
2. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
3. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét; nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
4. ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;
5. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(15) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását,

1. akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak,
2. akit bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek,
3. akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi,
4. akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte.

(16) A polgármester köteles az ellene indított büntetőeljárás során az első tárgyalás időpontjáról, illetve a bűnösséget megállapító jogerős ítéletről az idézés, illetve a jogerős ítélet kézhezvételétől számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, a helyi választási bizottságot és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet.

(17) Ha a polgármester fenti kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára  a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján  a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.

33. Az alpolgármester

44.§(1) A képviselő-testület – saját tagjai sorából – kizárólag a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

34. A polgármester, alpolgármester helyettesítése

45.§(1) A polgármestert akadályoztatása, távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek feladataik ellátásában tartósan akadályoztatva vannak, a képviselő-testület üléseit a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

1. 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat;
2. büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;
3. 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

35. A jegyző

46.§.(1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző kinevezéséhez és felmentéséhez Bölcske és Madocsa települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.

(2) A jegyző feladatait az Mhötv. és egyéb törvények tartalmazzák.

(3) A jegyzőnek az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai különösen:

a)  előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, valamint a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) a képviselő-testület ülésén a jogszabálysértő döntések, illetve működés esetén köteles törvényességi észrevételt tenni,

e) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,

f) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről, és végrehajtásuk megszervezéséről,

g) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja.

(4)A jegyző helyettesítését és a Madocsai Kirendeltség vezetését az aljegyző látja el.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátását ideiglenesen végző személy kijelöléséhez – a kormányhivatallal történt egyeztetést követően - a két település polgármesterének egyezségére, ennek hiányában a jegyző kinevezésére vonatkozó lakosságszám-arányos többségi döntés szükséges.

36. Közös Önkormányzati Hivatal

47.§ (1) Bölcske és Madocsa települések képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt tartanak fent, Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel,  törvényben meghatározott feladatok ellátására.

(2)A Képviselő-testület Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás szerint működteti a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatalt  valamint a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltségét.

(3)A Közös Önkormányzati Hivatal önálló költségvetési szerv. Működéséhez és a Kirendeltség működéséhez szükséges előirányzatot, bért, működési és fenntartási költségeket a képviselő-testületek éves költségvetésükben határozzák meg a megállapodás alapján.

(4) A Madocsai Kirendeltség köteles ellátni a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos tennivalókat.

(5) A települési képviselő a jegyző, illetve aljegyző útján igényelheti az önkormányzati hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és az ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, melyre a hivatal köteles intézkedni, illetve 15 napon belül érdemi választ adni

(6) Az önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével  - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közszolgálati tisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

VI. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

48.§(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával, vagyongazdálkodásával kapcsolatos rendelkezéseket külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület legalább 5 évi időtartamra, az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen:a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó javaslatokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület évente felülvizsgálja, és értékeli a program lejáratakor.

(3) A gazdasági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester a felelős.

(4) A gazdasági program tervezetét a Pénzügyi Bizottságnak meg kell tárgyalnia, és véleményét a testületi ülésen elő kell terjeszteni.

(5) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(6) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását. A feladatok sorrendjét a képviselő-testület egyedileg határozza meg.

(7) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények  önállóan gazdálkodnak. Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el.

(8) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(9) Az utalványozás és ellenjegyzés részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

(10) A polgármester a lakosságot az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről a közmeghallgatáson  köteles tájékoztatni.

49.§(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet alkot törvényben meghatározott tartalommal és szerkezetben.

(2) A költségvetési rendelet-tervezetet, az önkormányzat költségvetési helyzetének és gazdálkodásának helyzetéről szóló féléves, háromnegyedéves beszámolót, valamint a zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester irányításával és a gazdálkodási főelőadó közreműködésével a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet, a költségvetési beszámolót, és a zárszámadási rendelet-tervezetet a Pénzügyi Bizottság megtárgyalja és véleményezi.

37. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

50.§.(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az erre vonatkozó törvényekben meghatározott szabályok az irányadók.

(2) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzését az önkormányzat  a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.

(3) A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, melynek eredményéről készült jelentést a polgármester köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) Az önkormányzat által fenntartott intézmények kötelesek gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzés a vizsgált tárgykörben és időben megtartható legyen.

(5) Az intézmények felsorolását a 6. függelék tartalmazza.

38.Az önkormányzat társulásos kapcsolatai

51.§.(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulás(ok)ban vehet részt.

(2) A társulás létrehozásáról, tartalmi elemeiről az érintetteknek társulási, együttműködési megállapodásban kell rendelkezniük.

(3) Madocsa Község Önkormányzata tagságával működő társulások felsorolását a 7 függelék tartalmazza.

39.Külföldi kapcsolatok

52.§ (1) Külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról a képviselő-testület dönt.

(2)Külföldi önkormányzattal a polgármester folytathat tárgyalásokat. A tárgyalások eredményéről a polgármester a következő testületi ülésen beszámol.

VII.fejezet

Helyi népszavazás

53.§ A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét

VIII.fejezet

Záró rendelkezések

54§.(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet.

                        Gelencsérné Tolnai Klára s.k.                        Nagyné dr. Szőke Klára  s.k.

                                  polgármester                                                        jegyző

Záradék:

A rendelet 2014. november 24-én kihirdetve.

Madocsa, 2014. november 25.

Nagyné dr. Szőke Klára s.k.

         jegyző