Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete

Nagymányok Város Önkormányzatának

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nagymányok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában és 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT

1. §

(1) Az önkormányzat elnevezése: Nagymányok Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7355. Nagymányok, Dózsa György u.28.

2. §

(1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

3. §

(1) Az Önkormányzat jelképei: a város címere és zászlója

a.)

Az önkormányzat címere: alakja kerektalpú, osztott, mesteralakos pajzsfő, a pajzsfőben világos kármin vörös alapon ezüst fonat. A vágás alatt főmotívumként, kobalt kék alapon hatágú arany koszorú, az ágak végén három-három elliptikus levéllel.

Az önkormányzat zászlaja: a zászlólap arányait tekintve – a zászlórúd felől nézve – 1:2 arányú, tört világos kobalt kék színű téglalap.

A címer a zászló függőleges irányát tekintve középen helyezkedik el, vízszintes irányban a címer két részét elválasztó vízszintes vonal a zászló felső 1/3 részének vonalában van. A címer alatt a város neve fekete színű felirattal van feltüntetve. A zászlólap vége arany színnel rojtozott.

b.)

Az önkormányzat címerére, zászlajára és a helyi jelképek használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A település nemzetközi kapcsolatai:

Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Teunz (Németország), Zetelaka (Románia, Erdély), valamint Reichelsheim (Németország) településekkel.

4. §

Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.

5. §

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. függelékben meghatározott személyeket.

II. Fejezet

A Képviselő-testület

1.  A Képviselő-testület megalakulása

6. §

Nagymányok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. függelék tartalmazza.

7. §

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

Ha a korábban megválasztott polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, akkor a hivatalban maradt polgármester hívja össze a Képviselő-testület. Ha e kötelezettségének a polgármester nem tesz eleget, helyette a korelnök jár el.

(2) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.

(3) A képviselőtestület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(4) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) elnöke tájékoztatást ad a választás hivatalos eredményéről.

(5) A tájékoztatást követően a HVB elnöke a megválasztott polgármesternek átadja a megbízólevelét, majd a polgármester a képviselő-testület előtt esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesz, melyről okmányt ír alá.

(6) Az eskütételt követően a polgármester a HVB elnökkel együtt átadja a képviselőknek a megbízólevelüket. A megbízólevelek átvételét követően a képviselők a polgármester előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá.

(7) Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt a polgármester tiszteletdíjáról és esetleges költségtérítéséről.

(8) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármester jelölthöz kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(9) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.

(10) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

8. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlatását.

(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításakor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.

(3) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester választásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

2. A Képviselő-testület üléseinek rendje

9. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi testületi ülést tart. A testületi ülés helye a Városháza Tanácsterme (7355 Nagymányok, Dózsa György u. 28.).

(2) Az ülést folytatólagosan is lehet tartani, ha az több napig tart vagy ha az ülés az elfogadott napirend valamennyi pontjának megtárgyalása előtt el lett napolva.

(3) Az alakuló ülésre a 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

10. §

(1) A képviselő-testület rendes ülést – július és augusztus  hónap kivételével - minden hónap utolsó csütörtöki napján tart 18 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra, más időpontra és más helyre is összehívhatja az ülést.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

a) szükségesnek tartja, vagy

b) jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint csütörtöki napra essen 18 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.

(5) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - kivéve ha törvény nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági javaslat beszerzése.

3. A Képviselő-testület programja és munkaterve

11. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(2) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Képviselő-testület Hivatalának feladata.

12. §

(1) A képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében munkatervet fogad el. A munkaterv jelen rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 9. függeléke.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,

b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,

c) a napirendi pont előterjesztőjét, aki felelős az előterjesztés elkészítéséért.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:

a) a képviselő-testület állandó bizottságától az elnökön keresztül,

b a jegyzőtől, az aljegyzőtől,

c) az Önkormányzat intézménye vezetőjétől,

d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül,

(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:

1. ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,

2. ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy

3. ha új napirend kerül felvételre.

4. A Képviselő-testületi előterjesztések

13. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,

b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a), c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,

c) a beszámoló és

d) a tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés a polgármester, alpolgármester, képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a jegyző és az aljegyző előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a képviselő-testület elé kerülhet.

14. §

(1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért 12. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,

b) a megszólítás,

c) az elemző rész,

d) a döntési javaslat,

e) az előterjesztés készítése helyének és idejének megjelölése,

f) az előterjesztő megnevezését és aláírását, az előterjesztésen „saját kezűleg” (s.k.) megjelölés is alkalmazható,

g) az előterjesztést törvényességi szempontból megvizsgáló személy megnevezése,

(3) Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. függelék tartalmazza. Indokolt esetben a formai követelményektől a polgármester engedélyével el lehet térni.

(4) Ha az előterjesztést bizottság véleményezi, a képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.

(5) Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a képviselő-testület ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 5 nappal - a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott képviselő-testületi ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 3 nappal - korábban leadja az előterjesztő a Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős személynek.

(6) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét.

5. Beszámoló és tájékoztató

15. §

(1) Beszámoló:

a) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

b) az interpelláció kivizsgálásáról vagy

4. az önkormányzati feladatot ellátó szervezet, tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámolóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A polgármester havonta beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.

16. §

(1) Tájékoztató:

a) a polgármester, és a bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,

b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,

c) valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy

5. törvényben meghatározott esetben

készíthető.

(2) A tájékoztatóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A tájékoztatót tartó előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.

6. Az ülés összehívása

17. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök rendelkezik a képviselő-testületösszehívásának, vezetésének módjáról.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,

b) a javasolt napirend sorrendjét,

c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,

d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség,

d) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.

(3) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 5 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.

(4) Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (3) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése elektronikus levélben vagy más rövid úton is történhet.

(7) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.

18. §

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást :

            a) Bonyhádi Járási Hivatal vezetője

b) a jegyző, az aljegyző,

c) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője a feladatkörét érintő előterjesztések esetében,

d) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

e), helyi civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához,

f) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítéssel megbízott személy az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.

(3) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

7. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

19. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság „Nagymányok TV” útján, az Önkormányzat honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján való közzététellel tájékozódhat.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott személy helyét a polgármester jelöli ki.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődők a Tanácsteremben külön megjelölt helyen foglalhatnak helyet.

(5) A nyilvános testületi ülésen megjelent állampolgárok kérdést nem tehetnek fel és nem szólalhatnak fel.

(6) A képviselő-testület nyílt üléséről közvetlenül élőben a „Nagymányok TV” közvetít.

20. §

(1) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(3) Ha a zárt ülés elrendelése a képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a képviselő-testület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

(4) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.

(5) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés, a tárgyalás során elhangzottak és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.

8. Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása

21. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.

22. §

(1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválsztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.

 (4) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.

23. §

(1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

a) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására, vagy

b) tárgyalási szünet elrendelésére.

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

a) az ülés félbeszakítását, elnapolását vagy bezárását kezdeményezni,

b) a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére,

c) a vita lezárásának kezdeményezésére,

     melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

 (3) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést bezárja, az emiatt elmaradt napirendek a következő ülés első napirendi pontjait képezik. Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(4) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést elnapolja, kihirdeti, hogy a képviselő-testület az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 8. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos.

(5) Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.

24. §

A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult:

a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

d) rendre utasítani azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá

f) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.

9. Az ülések napirendje

25. §

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelettervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel.

(2) A 13. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.

(4) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.

(5) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

10. Sürgősség

26. §

(1) A 13. § (2) bekezdésében felsorolt személy vagy szerv indokolással ellátva javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.

(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújtja be a polgármesterhez.

(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása során, minősített többséggel dönt.

(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.

(5) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.

(6) A képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.

11. Képviselői indítvány

27. §

 Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

12. A tanácskozás rendje

28. §

(1) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(2) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.

29. §

(1) A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető.

(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló.

(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Ha a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.

13. Ügyrendi kérdés

30. §

(1) Ügyrendi kérdés a képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a képviselő-testület döntést tud hozni.

(2) Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.

(3) Ugyanazon ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.

(5) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, hozzászólást kérhet, melynek megadásáról a polgármester dönt.

31. §

(1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) Az előterjesztő – kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

(3) A lezárt napirendet a polgármester javaslatára a testület minősített többséggel, egy alkalommal újra megnyithatja.

(4) A megnyitásról szóló döntés után a képviselő-testület minősített döntéshozatallal rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges.

14. A szavazás módja

32. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.

(2) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzat egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozás lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

33. §

(1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a képviselő-testület 3 tagú eseti szavazatszámláló bizottságot választ.

34. §

(1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(3)A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

15. Kérdés, interpelláció

35. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) Kérdésnek és interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

36. §

(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző negyedik naptári nap 15 óráig a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdés, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.

(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) A kérdésre a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.

(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

37. §

(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző nyolcadik naptári nap 15 óráig a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) Az interpellációra a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző nyolcadik napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.

(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.

16. Döntések

38. §

(1) A képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2)  Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben –

a) „Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének” fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a rendelet kihirdetésének évét,

d) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

e) az „önkormányzati rendelete” kifejezést,

6. a rendelet címét

foglalja magában.

(3) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése:

a) „Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének” fordulatát, mint a határozat megalkotójának megjelölését,

b) a határozat sorszámát arab számmal,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,

e) „határozata” kifejezést.

(4) A képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.

39. §

(1) A rendeletek, a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat.

17. Az önkormányzati rendelet

40. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

41. §

A képviselő-testület által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

42. §

(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet Nagymányok Város Önkormányzatának honlapján is megjelenik. A rendelet kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldeni a Tolna Megyei Kormányhivatal részére és a Kormányhivatal továbbítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.

(2) Ha a rendelet kihirdetett szövege eltér a rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. A rendelet a hatálybalépést megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása estén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

18. Határozathozatal

43. §

(1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt:

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban Mhötv.) 42. § 1.,2.,5.,6.,7., és 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése esetén,

b) az a) ponton kívül

1. az önkormányzati kitüntetésekről, elismerő címekről,

2. a hatáskör átruházásról és átruházott hatáskörnek a Képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról,

3. a nettó 1 millió Ft vagyonérték vagy névérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről,

4. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről,

5. a népszavazás és a népi kezdeményezés elrendeléséről, ha az nem kötelező,

6. a sürgősségi indítványról,

7. a titkos szavazás tartásáról,

8. a zárt ülés elrendeléséhez,

9. a napirend elfogadását követően a napirendre új napirendi pont felvételéről - beleértve az elnapolt ülés napirendjét is -, napirendi pontnak a napirendről való levételről vagy későbbi ülésre halasztásáról, a napirend sorrendjének megváltoztatásáról,

10. a már lezárt napirend ismételt megnyitásáról és szükség esetén a lezárt napirendi döntés hatályon kívül helyezéséről,

11. a bizottság eseti feladattal történő megbízásáról és visszavonásáról,

12. önkormányzati képviselő kizárásáról,

13. összeférhetetlenség, valamint méltatlanság megállapításához,

14. képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

19. Jegyzőkönyv

44. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről videófelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mhötv. 52. §-ban meghatározott tartalommal készül.

(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Az elkészült jegyzőkönyvek minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni, spirálozással kell összefűzni, amelyet a hátoldalon az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával rögzíteni kell.

(5) A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Tolna megyei Kormányhivatal részére.

(6) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

20. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

45. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint november hónapban.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság „Nagymányok TV” útján, az Önkormányzat honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján való közzététellel tájékozódhat.

46. §

(1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban kell megválaszolni. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről tizenöt napon belül kap tájékoztatást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.

21.  Lakossági fórum

47. §

(1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart

a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy

b) ha a képviselő-testület azt határozatban elrendeli.

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

48. §

(1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, a jegyző segítségével gondoskodik.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek „Nagymányok TV” útján, az Önkormányzat honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján való közzététellel tájékozódhat.

22. Fogadóóra

49 §

(1) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.

(2) A fogadóóra helyéről és időpontjáról a képviselő a lakosságot értesíti.

III. Fejezet

A képviselő

50. §

(1) A képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztással keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Megválasztását követő alakuló ülésen esküt tesz és erről okmányt ír alá.

(2) A képviselő megbízatása megszűnésére a Mhötv.29.§ -31.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.

(4) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelességei azonosak.

(5) A képviselő jogait és kötelességeit a Mhötv. 32. §-a tartalmazza.

(6) A képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely feladatának ellátáshoz szükséges közbizalmat megingatja, továbbá nem töltethet be olyan tisztséget , amelyet a Mhötv.36. § (1-2) bekezdés felsorol.

(7) A Mhötv. 29. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt összeférhetetlenség kimondása esetén az eljárás lefolytatására a Mhötv. 37. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A Mhötv. 29.§ (1) bekezdés d) pontjában megjelölt méltatlanság megállapítása esetén az eljárás lefolytatására a Mhötv. 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásában élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(10) A képviselő vagyonnyilatkozata-az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(11) Vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a Mhötv. 39. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A bizottság

51. §

(1) A Képviselő-testület 2 állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:

a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,

b) Szociális és Közművelődési Bizottság,

(2) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) Az egyes bizottságok 5 főből állnak, ebből legalább 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő személy. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(4) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az 4. függelék tartalmazza.

(5) Az egyes bizottságok ügyrendjét az 5. függelék tartalmazza.

52. § (1) A bizottság elnökének, tagjainak megválasztására az alakuló vagy az azt követő ülésen kerül sor. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő testület megbízatásának időtartamára.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(3) A jelöléshez szükséges a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.

(4) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(5) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.”

53. §

(1) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az állandó bizottságot - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a 2. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).

(3) A képviselő-testület bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A képviselő-testület a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.

(4) A 2. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a képviselő-testület elé. A vélemény külön megfogalmazhat módosítási javaslatot, melyet az elnök hiányzása esetén az alelnök ismertet a Képviselő-testületi ülésen.

(5) A képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti a valamely bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.

(6) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés képviselő-testület elé terjesztésének, ha

a) az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,

b) az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy

c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.

(8) A képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.

54. §

(1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) aláírja a bizottsági ülés meghívóját és a bizottság egy tagjával együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,

d) évente a tárgyévet követő május.31. napjáig beszámol a bizottság munkájáról a képviselő-testületnek,

e) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,

b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől,

 az aljegyzőtől, a Hivatal köztisztviselőjétől,

2. a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.

55. §

Az egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, bizottsági koordinátorként, a Hivatal jegyzője által kijelölt köztisztviselő teljesíti.

56. §

A bizottság a képviselő-testület munkatervéhez igazodva működik.

57. §

(1) A bizottság a képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint negyede kezdeményezi.

(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.

(4) Az elnök a bizottsági koordinátor útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A bizottsági koordinátor meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel - ha lehetőség van rá - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 3 nappal korábban küldi meg a bizottsági tagoknak.

(5)A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vesz a bizottsági koordinátor.

(6) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül megküldi a jegyzőkönyvet a kormányhivatalnak.

(7)A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

58 §

(1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.

(2) A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben –

1. a határozatot megalkotó bizottság megjelölését,

b) évente előröl kezdődő számozással a határozat számát,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,

e) a „határozata” kifejezést

     foglalja magában.

(3) A határozat tartalmazza:

a) a bizottság döntését,

b) a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését,

c) a végrehajtási határidőt.

(4) A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.

59. §

(1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató elfogadásáról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Képviselő-testület határoz.

60. §

(1) A bizottsági koordinátor a törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkező jegyzőkönyv kettő példányát - az ülést követő 10 napon belül  eljuttatja a Hivatalnak.

(2) A bizottsági koordinátor a bizottság által hozott határozat kivonatát - az ülést követő 10 napon belül - eljuttatja a határozat végrehajtásáért felelős személynek.

(3) A bizottsági határozatot a bizottsági koordinátor elektronikusan tartja nyilván.

61. §

(1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

62. §

Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult:

a) a szakmai feladatai ellátásához a Hivatal illetékes szervezeti egységének köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,

b) a képviselő-testület éves munkatervére javaslatot tenni.

63. §

(1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.

(2) A bizottság működésének általános szabályait az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző jogállása

23.  A polgármester

64. §

(1) A polgármester megválasztását követően esküt tesz és erről okmányt ír alá. A polgármester jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(3) A polgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összegét a Mhötv.71.§ (2) bekezdése és (4) bekezdés c)pontja állapítja meg. A képviselő-testület a polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatára határoz.

(4) A polgármester havonta illetményének 15%-ban meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.

(5) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

(6) A polgármester tagja a képviselő testületnek, a képviselő testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(7) A polgármester feladat és hatáskörét a Mhötv. 67. § tartalmazza.

(8) Amennyiben a polgármester a képviselő testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben-a képviselő testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mhötv 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alakalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. Az ismételt tárgyalás lefolytatására a Mhötv.68.§ (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(9) Amennyiben  a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat kivéve a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.

(10) A polgármester a képviselő testület utólagos tájékoztatása mellett –kivéve a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(11) A polgármester az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(13) A polgármester e tisztségének megszűnésére a Mhötv. 69. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(14) A polgármester tisztségének lemondással történő megszűnése esetén a Mhötv.69.§ (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(15) A polgármester összeférhetetlenségének megállapítására a Mhötv.72.-73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

65. §

(1) A képviselő-testület a 4. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben

1. a határozatot megalkotó „Nagymányok Város Polgármestere” megjelölését,

b) évente előröl kezdődő számozással a határozat számát,

c) a határozat meghozatalának évét,

3. zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,
4. 
   

e) a „határozata” kifejezést

     foglalja magában.

(3) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.

(4) Ha a képviselő-testület ülésén merül fel olyan kérdés, amely valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a polgármester jogosult a javaslatot megtenni.

(5) A polgármester minden munkanapon ügyfélfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.

24. Az alpolgármester

66. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, tagjai közül egy társadalmi megbízatású polgármestert választ. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztással keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) Az alpolgármester tisztségének megszűnésére a Mhötv.76. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíja 70-90%-a közötti összegben állapítja meg, melynek egészéről vagy meghatározott részéről írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

(4)A társadalmi megbízatású alpolgármester havonta tiszteletdíjának 15%-ban meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.

(2) Az alpolgármester a választópolgárokkal történt egyeztetés szerint tart ügyfélfogadást.

25. A jegyző és az aljegyző

67. §

(1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző :

a) vezeti a polgármesteri hivatalt

b) előkészítteti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén,

d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,

g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület, a bizottság, üléséről készült jegyzőkönyvet,

h) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát, a bizottságok határozatát,

i) a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait,

j) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,

k) a tárgyévet követő május 31. napjáig beszámol a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról,

l) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

m) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

n) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

o) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

p) a hatáskörében tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

r) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,

s) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.

(4) A polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben- a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.    

68. §

(1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(5) A jegyző ügyfélfogadást tart hétfőn és szerdán 8.00-12.00 óráig.

.

VI. Fejezet

A polgármesteri hivatal

69. §

Nagymányok Város Önkormányzata az Önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Nagymányoki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.

70. §

A Hivatal szervezeti felépítését a Nagymányoki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Hivatal SZMSZ-t a 6. függelék tartalmazza.

VII. Fejezet

A helyi népszavazás

71. §

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

VIII Fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

72. §

1. A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
2. Az Önkormányzat szakfeladatait az 1. melléklet tartalmazza.

IX. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

73. §

Nagymányok városban a 7. függelékben meghatározott nemzetiségi önkormányzatok működnek.

74. §

(1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(3) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testülete és a Nagymányoki Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között, 2012. május 24-én kötött Együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítja a működési feltételeket (az Együttműködési megállapodást az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza).

(4) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testülete és a Nagymányoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között, 2012. május 24-én kötött Együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítja a működési feltételeket (az Együttműködési megállapodást az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza).

(5) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Hivatal a 3. mellékletben meghatározott módon segíti.

75. §

A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület és a bizottságai ülésére.

X. Fejezet

Önkormányzati Társulások

76. §

(1) A társulást a képviselő-testület írásbeli megállapodással hozza létre. A megállapodást a polgármester írja alá.

2. A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy megszüntetéséhez.

(3) A Képviselő-testület társulásait a 8. függelék tartalmazza.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

77. §

E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (III.29.) önkormányzati rendelete Nagymányok Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Karl Béla                                                                   Dr. Klausz Judit

polgármester                                                                          jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetése 2014. december 15. napján megtörtént.

                                                                                                          Dr. Klausz Judit

                                                                                                                jegyző

Az SZMSZ mellékleteinek jegyzéke:

1. melléklet: Nagymányok Város Önkormányzatának feladatai

2. melléklet: Az önkormányzati bizottságok feladat és hatásköre

3. melléklet: A települési nemzetiségi önkormányzatok testületi működése feltételei biztosításának, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásának módszerei

4. melléklet: A polgármester feladat- és hatásköre

5. melléklet: Együttműködési megállapodás (német)

6. melléklet: Együttműködési megállapodás (roma)

Az SZMSZ függelékeinek jegyzéke:

1. függelék: Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek

2. függelék: Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai

3. függelék: Az előterjesztés formája

4. függelék: Az egyes bizottságok tagjainak névsora

5. függelék: A bizottságok ügyrendjei

6. függelék: Nagymányoki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

7. függelék: Nemzetiségi önkormányzatok meghatározása és tagjai

8. függelék: A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatai

9. függelék: Nagymányok Város Önkormányzatának munkaterve

10. függelék: Nagymányok Város Önkormányzata intézményeinek felsorolása