1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat). Székhelye: 9021 Győr, Városház tér 3. A megyei közgyűlés megnevezése: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése. Rövidített megnevezés: Győr -Moson- Sopron Megyei Közgyűlés (továbbiakban: közgyűlés)

(2) A megyei önkormányzat jogi személy. Feladat- és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli.

(3) Az önkormányzáshoz való közösségi jogokat a megye választópolgárai a megválasztott képviselőkből álló közgyűlés és megyei népszavazás útján gyakorolja.

(4) A közgyűlés önállóan, szabadon, demokratikus módon intézi a feladatkörébe és hatáskörébe utalt közügyeket, gondoskodik a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(5) A közgyűlés a megye címeréről és zászlajáról, a megyei kitüntetések alapításáról és adományozásáról önkormányzati rendeletet alkot. A címer és zászló a megye hivatalos jelképe.

(6) A Magyar Köztársaság címerét és a megyecímert a közgyűlés üléstermében ki kell függeszteni.

2. § (1) A megyei önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.

(2) Külföldi önkormányzattal és nemzetközi önkormányzati szervezettel való együttműködésről szóló megállapodás a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

(3) A megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatait a 2. számú függelék tartalmazza.

3. § (1) A megyei önkormányzat - a törvény által meghatározott keretek között - a feladat- és hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben szabadon dönthet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján saját feladatkörében rendeletet alkothat.

(2) A helyi önkormányzati jogok - törvényben meghatározott eltérésekkel - a megyei önkormányzatot is megilletik.

(3) A megyei önkormányzat feladatának ellátása során, illetőleg hatáskörének gyakorlása közben köteles figyelembe venni, hogy a megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony.

(4) A közgyűlés alapelve a nyilvánosság. Ezt a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével biztosítja.

(5) A közgyűlés és szervei sajtótájékoztatójának szabályait a 6. melléklet tartalmazza.

4. § A megyei önkormányzat részére kötelezően ellátandó feladatokat csak törvény állapíthat meg.

5. § A megyei önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, melyet a jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

6. § (1) Közfeladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni; ennek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben - jelentősebb feladat felvállalása előtt - ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a közgyűlés elnöke gondoskodik.

(3) Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a közgyűlés elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(4) Az önként vállalt feladatok felsorolását a Szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A megyei önkormányzat - feladatainak eredményesebb ellátása érdekében - a Szabályzatban írtak alapulvételével - kezdeményezheti társulások létrehozását bármely megyei és települési önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat együttműködésre törekszik a megyében működő állami (kormányzati) szervekkel, továbbá a megye települési önkormányzataival és más megyei önkormányzatokkal.

8. § (1) A megyei önkormányzat feladatait a közgyűlés és szervei látják el. A közgyűlés szervei: a megyei közgyűlés elnöke, a megyei közgyűlés bizottságai, a megyei önkormányzati hivatal, és a megyei önkormányzat jegyzője.

(2) A közgyűlés által ellátott hatáskörökből nem ruházható át:

(3) A közgyűlés elnökére, bizottságaira és a megyei jegyzőre feladat- és hatáskör átruházása önkormányzati rendeletben lehetséges.

(4) A közgyűlés elnökére és bizottságaira átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet és a 3. melléklet tartalmazzák.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a közgyűlés elnöke, valamint a bizottságok elnökei a közgyűlésen beszámolnak.

(6) A közgyűléstől kapott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a közgyűlés utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

9. § (1) A közgyűlés tagjainak száma: 21 fő.

(2) A képviselők névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

10. § (1) A közgyűlés alakuló ülését - a választást követő 15 napon belül - a korelnök hívja össze.

(2) A közgyűlés alakuló ülését a korelnök vezeti a közgyűlés elnökének megválasztásáig.

(3) A Területi Választási Bizottság elnöke a képviselőnek átadja a megbízólevelet. A választási bizottság elnöke az alakuló ülésen a választás eredményéről tájékoztatja a testületet.

(4) A közgyűlés alakuló ülésén - saját tagjai sorából - titkos szavazással választja meg a közgyűlés elnökét.

(5) A megválasztott képviselők és a közgyűlés elnöke esküt tesznek. Az eskütételről a képviselők és a közgyűlés elnöke esküokmányt írnak alá.

(6) A közgyűlés - elnökének megválasztását követően - az elnök javaslatára saját tagjai sorából titkos szavazással megválasztja alelnökét (alelnökeit).

(7) A közgyűlés a tisztségviselők illetményét az alakuló ülésen, illetve megválasztásukat követően állapítja meg.

(8) A közgyűlés alakuló ülésén a közgyűlés hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására Szavazatszámláló Bizottságot kell választani.

11. § A közgyűlés megbízatásának lejárta előtt - a törvényben meghatározott időhatárok között - névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását.

12. § (1) A közgyűlés rendes és rendkívüli alkalommal ül össze. A közgyűlés szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A közgyűlést a közgyűlés elnöke, illetve a helyettesítő alelnök hívja össze. A közgyűlést - 15 napon belüli időpontra - össze kell hívni a képviselők egynegyedének (6 fő), a közgyűlés bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. A közgyűlés összehívását indítványozhatja továbbá:

(3) A rendes ülésekre szóló meghívókat a közgyűlési előterjesztésekkel együtt elektronikus úton az ülés előtt 7 nappal kell kiküldeni.

(4) A közgyűlésre állandó jelleggel, tanácskozási joggal – elektronikus úton - meg kell hívni:

(5) A tanácskozási jog nélkül meghívottak a közgyűlésről – elektronikus úton - értesítést kapnak, mely szervezetek felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.

(6) Rendkívüli esetben - a közgyűlés elnökének indítványára - a közgyűlés rövid úton is összehívható (telefon, sms, e-mail).Rendkívüli közgyűlésre szóló meghívó csak a rendkívüli közgyűlésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja, és a közgyűlés csak a tárgysorozatban szereplő napirendet tárgyalhatja meg, további napirendi pont felvételére, napirend előtti felszólalásra, interpelláció és kérdés felvetésére ezen az ülésen nincs lehetőség.

(7) A közgyűlés időpontját, az ülés helyét, a napirendeket és a nyilvános ülésen tárgyalt előterjesztéseket a megyei önkormányzat honlapján legkésőbb a közgyűlést megelőző második napon közzé kell tenni. A közmeghallgatáson szereplő napirend tárgyát, az ülés időpontját, helyét nyilvánosságra kell hozni a Rendelet 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(8) A közgyűlés az üléseit - eltérő döntés hiányában - a megyei önkormányzat székhelyén tartja. Közmeghallgatás megrendezésére ugyanitt kerül sor.

13. § (1) A közgyűlés működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv összeállításához a közgyűlés elnöke javaslatot kér:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) Az éves munkatervet a közgyűlés a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén fogadja el.

(5) A munkaterv előkészítéséről és közgyűlés elé terjesztéséről a közgyűlés elnöke gondoskodik. A munkaterv tervezetét a közgyűlés bizottságai megtárgyalják.

(6) A munkatervet a közgyűlés közlönyében közzé kell tenni.

14. § (1) A közgyűlést a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatározott sorrendben az alelnökök valamelyike, előbbiek távollétében a korelnök vezeti. Az elnök munkáját tanácskozási joggal a megyei önkormányzat jegyzője segíti.

(2) Az ülést az (1) bekezdés szerinti levezető elnöke nyitja meg. A jelenléti ív aláírása alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint a határozatképességet.

A jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi. A határozatképesség megállapítása és az ülés megnyitása után az elnök beszámol a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról; tájékoztatást ad önkormányzati jogkörében hozott döntéseiről; majd a közgyűlés elnöke és a bizottságok elnökei szükség szerint beszámolnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. Ezt követően javaslatot tesz a napirendekre, napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a döntéseket. Biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát, berekeszti az ülést. A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.

(3) A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához, illetve a meghívóban szereplő napirendi pont levételéhez minősített többségű döntés szükséges.

(4) A közgyűlés tárgyalási anyagaként - főszabályként - írásos előterjesztések szolgálnak. Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

(5) A közgyűlés elnöke javaslatot tehet egyes előterjesztések több fordulóban történő tárgyalására. Erről a közgyűlés az éves munkaterv elfogadásakor, illetve a javaslat megtételekor határoz. Több fordulós tárgyalás esetén módosító indítványt az első fordulóban a testületi üléseken, illetve a második fordulóban a közgyűlési anyagot tárgyaló bizottsági ülésnapokat megelőző 2. nap 16 óráig lehet írásban előterjeszteni a közgyűlés elnökénél. A második fordulós tárgyaláson a módosító indítványokat tárgyalja, és dönt az előterjesztésről az elfogadott módosításokkal együtt a testület.

(6) Az előterjesztés elkészítésére kötelezett a kiküldés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a közgyűlés elnökének, ha az előterjesztést nem tudja elkészíteni. A bejelentés csak írásban tehető, alapos indok fennállása esetén. A bejelentés tárgyában az érintett bizottság elnöke véleményének ismeretében a közgyűlés elnöke dönt.

(7) A közgyűlés elé – írásos meghívóban –napirendi javaslatként feltüntetett előterjesztést nyújthatnak be: a közgyűlés elnöke, a munkamegosztás szerinti tárgykörnek megfelelően a közgyűlés alelnökei, a beszámolásra kötelezett szervezetek vezetői a közgyűlés elnökének felkérése alapján, továbbá a munkatervben meghatározottak szerint a közgyűlés bizottságainak elnökei, valamint a megyei önkormányzat jegyzője a jogszabályban foglalt hatáskörei tekintetében.

(8) Az előterjesztésekkel szemben támasztott főbb követelmények:

(9) A (4) bekezdésben nem említett ügyek szóban is előterjeszthetők, de a határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni és az ülésen ki kell osztani.

(10) A közgyűlés a napirendről vita nélkül határoz. A levezető elnök javaslatot tehet napirendek összevontan történő tárgyalására.

(11) Minden előterjesztés és döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. A képviselő hozzászólását a képviselőcsoport nevében is elmondhatja.

(12) Az előterjesztő az általa készített írásos anyaghoz kiegészítést tehet. A közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz a napirendhez kapcsolódóan és annak vitája során – a hozzászólás idejének terhére – kérdést intézhetnek.

(13) A vitában a képviselő 8 perc időtartamban szólalhat fel Az idő túllépése miatt a levezető elnök a szót megvonhatja.

(14) A hozzászólások időtartamának korlátozására, illetve lezárására a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet, ami felett a testület vita nélkül határoz. A levezető elnök a vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezett képviselőnek a szót megadhatja. A napirend vitájának, illetve a döntés elhalasztására idő hiányában, vagy előkészítetlenség miatt bárki indítványt tehet, melyről a közgyűlés határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(15) A közgyűlés a levezető elnök javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. A levezető elnök e javaslatáról – az időkeret megállapításáról, felosztásáról - a közgyűlés vita nélkül határoz. Az előterjesztő álláspontjának ismertetése nem számít bele az időkeretbe. A vita közben felszólaló levezető elnök beszédideje a meghatározott időkereten kívül van. Nem számít be az időkeretbe az alelnökök, bizottsági elnökök részéről adott válasz ideje sem, ha a kérdés az alelnökök, bizottsági elnökök feladatkörébe tartozó ügyekre vonatkozott. A megyei önkormányzat jegyzője által felkért hivatali köztisztviselő méri és összesíti a képviselők által igénybe vett időkeretet, jelzi a megyei önkormányzat jegyzőjének, ha valamelyik szervezet vagy képviselő a beszédidejét kimerítette.

(16) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni:

(17) A levezető elnök a vita során felkérés nélkül köteles a tárgyhoz tartozó felvilágosítást megadni. A levezető elnök - szavazás nélkül - tárgyalási szünetet rendelhet el.

(18) A levezető elnök - a 17. § (12)–(13) bekezdései kivételével - először a vitában elhangzott módosító javaslatokat külön-külön, az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot szavaztatja meg. Ha az egymást kizáró módosító javaslatok valamelyikét a közgyűlés elfogadta, a többi módosító javaslatról a közgyűlés nem szavaz. A módosító javaslatok támogatásáról az előterjesztő a szavazás előtt nyilatkozik.

(19) Módosító javaslat elfogadásához - a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is - ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

(20) Módosító javaslat csak írásban terjeszthető elő, ha az:

(21) A közgyűlésen jelen levő választópolgároknak nincs tanácskozási joga. A közgyűlés határozatával a hozzászólás jogát megadhatja.

15. § (1) A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felelős.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevők sem tetszésüket, sem pedig nem tetszésüket nem nyilváníthatják.

(2) A levezető elnök az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:

16. § (1) A közgyűlés ülése nyilvános.

(2) A közgyűlés:

(3) A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a megyei önkormányzat jegyzője, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülést a levezető elnök vita és szavazás nélkül rendeli el, a Szabályzat 18. § (2) bekezdésének c) pontja kivételével.

(5) A zárt ülésen hozott határozatokat a levezető elnök - a személyhez fűződő jogok védelme szabályainak figyelembevételével – nyilvános ülésen kihirdeti.

17. § (1) A közgyűlés a megválasztott képviselők többségének jelenléte esetén határozatképes. Ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt el kellett halasztani, akkor azt az elnök 15 napon belüli időpontra újólag köteles összehívni. A közgyűlés összehívására megváltoztatott napirenddel is sor kerülhet.

(2) Határozathozatalnál az egyszerű szótöbbségi szavazáshoz a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata, a minősített szótöbbséghez a megválasztott képviselők több mint felének (11 fő) igen szavazata szükséges.

(3) A fenti szavazati arányok hiányában a javaslat elutasítottnak minősül.

(4) A közgyűlés minősített szavazattöbbséggel dönt az alábbi ügyekben:

(5) A szavazás előtt a megyei önkormányzat jegyzőjének szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A szavazás szavazógépes rendszerrel vagy - a közgyűlés döntése esetén - kézfeltartással történik. Kézfeltartással történő szavazás esetén a szavazás eredményét a megyei önkormányzat jegyzője közreműködésével és a hivatal dolgozóinak bevonásával kell megállapítani. A közgyűlés elnöke elrendelhet ellenpróbát is.

(7) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselők egynegyede írásban kéri (6 fő). Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(8) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő – ügyrendi javaslatot tartalmazó – kérdésekben.

(9) Név szerinti szavazás során a szavazatokat névsor szerint kell leadni. A név szerinti szavazás során a megyei önkormányzat jegyzője egyenként olvassa fel a megyei képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A közgyűlés elnöke utoljára szavaz. A név szerinti szavazásról mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(10) A megyei önkormányzat jegyzője a közgyűlési tagok nyilatkozatát a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a levezető elnöknek. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a levezető elnök és a megyei önkormányzat jegyzője aláírásával hitelesíti.

(11) A közgyűlés hatáskörébe tartozó választásnál, kinevezésnél, megbízásnál a jelöltnek az elfogadó nyilatkozatot a közgyűlés időpontja előtt írásban, vagy a közgyűlésen szóban kell megtennie.

(12) Kinevezés, megbízás, vagy azok visszavonása, elismerések adományozása és a közgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb választás során több jelölt esetén a bizottsági, valamint a jogszabály alapján kötelezően létrehozott vagy a közgyűlés felkérésére alakult szakmai testület által javasolt jelöltet kell először szavazásra előterjeszteni. Ha a javaslattevő testület a jelöltek között sorrendet határoz meg, akkor e sorrend szerint kell a szavazást lebonyolítani.

(13) Bizottsági, szakmai bizottsági vagy kuratóriumi döntés hiányában a jelölteket abc sorrendben kell szavazásra előterjeszteni. Ha valamelyik jelölt, illetve a megfelelő számú jelöltek a kinevezéshez, megbízáshoz, választáshoz szükséges minősített többségű szavazatot megkapták, a többi jelölt személyéről a közgyűlés nem szavaz.

(14) Az előterjesztésben szereplő egymással összefüggő több döntési javaslat együtt történő szavazásáról a közgyűlés dönt. Az együtt történő szavazást a döntés egyhangúsága esetén lehet alkalmazni.

18. § (1) A közgyűlés - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) Titkos szavazással dönthet a testület a Szabályzat 16. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(3) A titkos szavazás elrendelésére bármely közgyűlési tag indítványt tehet, amelyről a közgyűlés vita nélkül dönt.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezendő szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazást az alakuló ülésen a Szavazatszámláló Bizottság, azt követően az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. E feladat ellátása során a bizottság:

(6) Több jelölt esetén személyenként külön-külön kell a titkos szavazást lebonyolítani addig, amíg a megválasztható számú jelölt meg nem kapja a minősített többségű szavazatot.

19. § (1) A közgyűlésen a megyei képviselő a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a közgyűlés elnökéhez, alelnökéhez (alelnökeihez), a megyei önkormányzat jegyzőjéhez, a bizottságok elnökeihez interpellációt és kérdést terjeszthet elő, amelyet a közgyűlés ülését megelőző nap 12 óráig írásban be kell nyújtani ahhoz, akihez az interpellációt, illetve a kérdést intézi. A közgyűlésen előterjesztett interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(2) Az interpellációra az azt tárgyaló közgyűlésen választ kell adni, kivéve, ha akihez az interpellációt intézik úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben az interpelláló 15 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő közgyűlésen nyilatkozik. Ha az interpelláló nincs jelen, akkor a közgyűlés az interpellációt azon az ülésen nem tárgyalja.

(3) A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a közgyűlés sem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. A vizsgálat lezárása után a közgyűlés a bizottság előterjesztése alapján vita nélkül dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(4) A közgyűlés az interpelláció nyomán részletesebb vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a tisztségviselőket, valamely bizottságát.

(5) Az interpellációkról a megyei önkormányzat jegyzője rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

(6) Kérdés minden olyan megyei önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(7) Az írásban előterjesztett kérdésre az azt tárgyaló közgyűlésen választ kell adni.

(8) A kérdés előterjesztésére a közgyűlésen 2 perc áll rendelkezésre, megválaszolására maximum 5 perc. A válaszadás idejét - a közgyűlés elnökének javaslatára - a közgyűlés meghosszabbíthatja.

(9) A megyei képviselők, illetve a közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - 2 perces időtartamban - a vita lezárását követően lehet megtenni. Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

20. § (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, ahol a közmeghallgatás tárgyához a megye lakossága kérdéseket és javaslatokat tehet.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, a napirend tárgyát a meghallgatást megelőző 20 napon belül, de legkésőbb az ülést megelőző negyedik napig, a legnagyobb példányszámú megyei napilapban két alkalommal közzé kell tenni.

(3) Közmeghallgatást kell beiktatni akkor is, ha a megyei képviselők több mint a fele azt indítványozza. A közmeghallgatás során a választópolgár a közgyűlésen felszólalhat.

(4) Az elhangzott közérdekű javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

21. § (1) A közgyűlés döntései:

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait - külön-külön a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(3) A megyei önkormányzati rendeletet a megyei önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(4) A megyei önkormányzat rendeleteit és határozatait - a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül - meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek.

22. § (1) A közgyűlés a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat.

(2) A közgyűlési nyilatkozatot e megjelöléssel határozatba kell foglalni. A határozati formába foglalt közgyűlési nyilatkozatot - a közgyűlés döntésétől függően - közzé kell tenni, egyidejűleg meg kell küldeni a hatáskörrel rendelkező szervnek.

23. § (1) A közgyűlés saját feladatkörében rendeletet alkothat. Rendeletalkotást kezdeményezhetnek a képviselők, a közgyűlés bizottságai, továbbá a megyei önkormányzat jegyzője.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a közgyűlés elnökénél kell benyújtani, aki azt a következő rendes ülésen előterjeszti. A közgyűlés meghatározza a rendelet-előkészítés menetét, és azt, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, s azt milyen vitafórumon kell megvitatni.

(3) Az Ügyrendi Bizottság és a rendelet tárgya szerint érintett bizottság a közgyűléstől kapott megbízás alapján vizsgálja, hogy:

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséért a megyei önkormányzat jegyzője felelős, akinek teendői:

(5) A tervezet előkészítésébe a megyei önkormányzat jegyzője szükség szerint szakértőket vonhat be. E feladatra a közgyűlés ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(6) Az előkészítést követően a rendelet-tervezetet - indokolással együtt - kell a közgyűlés elé terjeszteni. Az előterjesztő a közgyűlésen tájékoztatást tart az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem hasznosított kisebbségi véleményekről is.

(7) A szélesebb címzetti kör számára kötelezettséget megállapító önkormányzati rendeleteket két fordulóban is tárgyalhatja a közgyűlés, melyről a munkaterv elfogadásakor, illetve a javaslat megtételekor határoz. Az első fordulóban a rendelettervezet általános vitájára kerül sor. Az általános vita lezárása után a közgyűlés határoz arról, hogy elfogadja-e a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául.

(8) A szélesebb címzetti kör számára kötelezettséget megállapító rendelettervezet részletes vitájára a második fordulóban kerül sor, melynek során a tervezetet - az előterjesztő javaslatára - §-onként is tárgyalhatja a testület.

(9) A költségvetési rendelet-tervezethez módosító indítványt az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésnapokat megelőző nap 12. óráig lehet írásban előterjeszteni a közgyűlés elnökénél. A bizottságok valamennyi módosító indítványt megtárgyalnak és azokról döntenek, a Pénzügyi Bizottság a benyújtott módosító indítványokról állást foglal. A benyújtott módosító indítványokról készített összefoglalót a képviselők megkapják.

(10) A költségvetési rendelet-tervezetet címenként tárgyalja meg és fogadja el a közgyűlés, ezt követően a rendelet egészéről dönt.

(11) A rendelet elfogadását követően annak hiteles, végleges szövegét a megyei önkormányzat jegyzője köteles megszerkeszteni. A rendelet kihirdetése a Megyeháza hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendelet hatálybalépésének napja megegyezhet a kihirdetés napjával is, ha a szabályozás célja másként nem érhető el. A kihirdetés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet irattári példányára. A közgyűlés által megalkotott rendeleteket és normatív határozatokat a Megyei Közlönyben közzé kell tenni.

(12) A megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik a megalkotott rendeletek folyamatos karbantartásáról. Ennek érdekében - indokolt esetben - kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését.

(13) A végrehajtásra kötelezettek - a közgyűlés elnökének felkérésére - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, a fontosabb tapasztalatokról. Egyes önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a közgyűlés bizottság hatáskörébe utalhatja.

24. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyv és hangfelvétel, a bizottságok üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv készítésekor mindazokat a tartalmi és formai szempontokat érvényesíteni kell, amelyek hitelesen tükrözik az ülésen történteket, továbbá amelyek bizonyítják, hogy az ülésen eleget tettek a törvényességi követelményeknek. A hangfelvétel és a jegyzőkönyv magasabb szintű jogszabály rendelkezése szerint nem selejtezhető.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A közgyűlés - az elnök indítványára - esetenként dönt arról, hogy egy-egy napirend megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön.

(4) Az érintett képviselő kérheti a megyei önkormányzat jegyzőjétől a jegyzőkönyv kiigazítását.

(5) A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke (levezető elnök) és a megyei önkormányzat jegyzője írja alá.

(6) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a megyei önkormányzat jegyzője köteles a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(7) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és el kell helyezni az irattárban. A jegyzőkönyvbe - kivéve a zárt ülésről készülteket - a hivatalban lehet betekinteni, erről a lakosságot tájékoztatni kell. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről elnöki és a megyei önkormányzat jegyzőjének együttes utasítás (belső szabályzat) rendelkezik.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe a képviselők és az érintettek tekinthetnek be.

25. § (1) A közgyűlés tagjait a megye választópolgárai – kivéve a két megyei jogú város választópolgárait - a 2010. évi L. törvény 7. § alapján választják meg.

(2) A közgyűlés tagjainak fontosabb jogai:

(3) A közgyűlés tagjainak fontosabb kötelességei:

(4) A közgyűlés elnöke jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki három egymást követő alkalommal - előzetes bejelentés nélkül - az ülésről távol marad, rosszallással említse meg.

(5) A közgyűlés a képviselőknek, a bizottságok elnökeinek és tagjainak rendeletben tiszteletdíjat állapíthat meg.

(6) A képviselő helyének megüresedése esetén helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet képviseletére jogosult által bejelentett jelölt lép. Ha jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül nem jelent be jelöltet a Területi Választási Bizottsághoz, akkor a megüresedett helyre a listán a soron következő jelölt lép. Ha a listán nincs több jelölt, akkor a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad, időközi választást kiírni nem lehet.

26. § (1) A közgyűlésben képviselettel rendelkező ugyanazon párthoz, társadalmi szervezethez (továbbiakban: szervezet) tartozó közgyűlési tagok, közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Az ugyanazon szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Ugyanazon szervezethez tartozónak azt kell tekinteni, aki

(3) A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés elnökének írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. A képviselőcsoport tagjának, vezetőjének személyében történt változásról a közgyűlés elnökét 3 napon belül írásban értesíteni kell.

(4) A képviselőcsoport tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport vezetője a vezetői jogokat a bejelentés után gyakorolhatja.

(5) Képviselőcsoportot legalább 2 képviselő alakíthat. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet, illetve a képviselőcsoport tagját a képviselőcsoportból kizárhatja.

(6) A képviselőcsoportból kilépett vagy kizárt képviselő 6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat, amely őt befogadja.

(7) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatában kimondja.

(8) A képviselőcsoport vezetője a megszűnés tényét írásban köteles 3 napon belül a közgyűlés elnökének bejelenteni. A határidő elmulasztása esetén a csoport megszűnését a közgyűlés elnöke hivatalból megállapítja.

(9) A képviselőcsoport megszűnésének megállapításáról és a (3) bekezdésben írt változásokról a közgyűlés elnöke a legközelebbi ülésen tájékoztatja a testületet.

(10) A képviselőcsoport működése során felmerült költségek megtérítésére – számla ellenében – az önkormányzat 2000.-Ft/hó/fő összeget biztosít.

27. § (1) A képviselőcsoport vezetője vagy általa a képviselőcsoportból megbízott tag képviseli a képviselőcsoportot, összefogja a tagok testületi tevékenységét, a közgyűlési előterjesztésekkel kapcsolatosan egységes álláspont kialakítására törekszik.

(2) Javasolhatja a közgyűlés elnökének, hogy a napirendi pont tárgyalása közben a döntést megelőzően egy alkalommal tárgyalási szünetet rendeljen el, amelynek időtartama legfeljebb 10 perc lehet. A szünet elrendeléséről és időtartamáról a közgyűlés vita nélkül határoz.

28. § (1) A közgyűlés állandó, ideiglenes, illetve szükség szerint ad-hoc bizottságokat hoz létre. Az állandó bizottságok a következők:

(2) Előzetesen kialakított bizottsági döntés vagy vélemény esetén a közgyűlésen a bizottság döntését vagy véleményét a bizottság elnöke képviseli.

(3) A bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a közgyűlés a megalakításukkor dönt. A 8. § (4) bekezdésében szereplő 3. melléklet tartalmazza az egyes bizottságok általános feladatait, azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek, illetve terjeszthetnek a közgyűlés elé, a bizottságokra átruházott hatásköröket továbbá a bizottságok ellenőrzési feladatait. A bizottsági tagok névsorát a 6. számú függelék tartalmazza.

(4) A bizottságok külső tagjaira a közgyűlés tesz javaslatot. A bizottság munkájában a képviselő és nem képviselő bizottsági tag joga és kötelessége azonos.

(5) A közgyűlés elnöke, alelnöke (alelnökei), a nemzetiségi önkormányzat elnöke, és a hivatal dolgozója a bizottságoknak sem elnöke, sem tagja nem lehet. Egy képviselő több bizottságba is beválasztható tagként, elnöke azonban csak egy bizottságnak lehet. A bizottsági tag visszahívását kezdeményezheti írásban a közgyűlési tagok egynegyede (6 fő), a bizottság elnöke, a bizottság tagjainak több mint fele, képviselőcsoport vezetője.

(6) A bizottság előkészíti a közgyűlés döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A közgyűlés határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be. Bizottsági állásfoglalással nyújtandók be az alábbi tárgyú előterjesztések:

(7) Ha a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, akkor a bizottság a másik érdekelt bizottsággal együttes ülést kezdeményez. Az együttes ülést a legidősebb elnök vezeti. Részben együttes ülést tartanak a bizottságok akkor, ha két vagy több bizottság egyes napirendi pontokat – de nem az egész tárgysorozatot – együtt tárgyalja. Ezen az ülésen a bizottságok valamennyi elhangzó módosító indítványról és az előterjesztésről külön-külön szavaznak.

(8) A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik, amelynek tervezetét a megyei önkormányzat jegyzőjének segítségével hozza összhangba a közgyűlés munkatervével. A bizottság ülését - a bizottság munkáját segítő iroda közreműködésével - a bizottság elnöke hívja össze. A meghívó és az írásos anyagok kiküldésének határideje a bizottsági üléseket megelőző 7. nap.

(9) A közgyűlés elnökének indítványára a bizottságot – az indítvány kézhezvételét követő - 8 napon belül össze kell hívni.

(10) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(11) A közgyűlés és a döntési jogkörrel felruházott bizottságok közötti zavartalan kapcsolatot a megyei önkormányzat jegyzője biztosítja.

(12) A bizottságok működési költségeinek fedezetéről a megyei költségvetésben kell gondoskodni.

(13) A közgyűlés esetenként jelentkező, gondos körültekintést igénylő feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hoz létre. Összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(14) A közgyűlés az ideiglenes bizottság részletes teendőit megalakításakor határozza meg.

(15) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve a jegyzőkönyv aláírására vonatkozó szabályokat.

(16) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a bizottsági ülést követően megyei önkormányzat jegyzője 15 napon belül köteles a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(17) A bizottságok tevékenységükről kétévenként beszámolnak a közgyűlésnek.

(18) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(19) A bizottságok a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket a közgyűlést megelőző héten tárgyalják meg.

(20) A bizottságok módosító javaslatait - az egyes bizottságok titkárainak jelentése alapján – az Önkormányzati és Jogi Iroda az előterjesztésekben megjeleníti és megküldi a képviselőknek.

(21) Egyebekben a bizottságok működési rendjüket a bizottsági ügyrendben saját maguk határozzák meg.

29. § (1) A közgyűlés tisztségviselői: a közgyűlés által választott elnök és az alelnökök.

(2) Az elnök választását jelölés előzi meg. Elnökjelölt az lesz, aki a közgyűlés tagjai több mint egynegyedének (6 fő) támogatását megkapja.

(3) A közgyűlés elnöke tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja; megállapítja illetményét és dönt jutalmazásáról; az egyéb munkáltatói jogokat a megyei jegyző gyakorolja.

(4) A közgyűlés alelnökei tekintetében a közgyűlés joga:

(5) Az alelnökök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés elnöke gyakorolja.

(6) Ha a közgyűlés elnökének tisztsége Mötv. 69. § (1) bekezdés c)-f) pontokban megjelölt okok miatt szűnik meg, akkor a közgyűlés új elnököt választ; az elnök megválasztásáig a közgyűlés képviseletét, az elnök hatáskörét és feladatait a szervezeti és működési szabályzat 31. § (5) bekezdésében meghatározott munkamegosztás szerinti felhatalmazás alapján kell ellátni.

30. § (1) A közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Közgyűléssel kapcsolatos főbb feladatai:

(1a) A bizottságokkal összefüggő főbb feladatai:

(2) A közgyűlés elnöke a közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. E körben:

(3) A közgyűlés elnöke rendszeres kapcsolatot tart vezetőtársaival, köteles őket a napi munkájukhoz szükséges információkkal ellátni.

(4) A közgyűlés az elnök javaslatára két főállású alelnököt választ.

(5) Az elnök és az alelnökök közötti munkamegosztás meghatározása az elnök feladata. A hivatal munkájának irányításában az alelnökök - az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint - látják el az egyes ágazati területek felügyeletét.

31. § (1) A megyei önkormányzat jegyzőjét - pályázat alapján határozatlan időre – a megyei közgyűlés elnöke nevezi ki.

(2) A megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(3) A megyei önkormányzat jegyzője egyéb feladatai körében:

32. § (1) Az aljegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre – a megyei önkormányzat jegyzője javaslatára – a megyei közgyűlés elnöke nevezi ki.

(2) A megyei önkormányzat jegyzőjének helyettesítését az aljegyző látja el.

(3) Az aljegyző ellátja a megyei önkormányzat jegyzője által meghatározott feladatokat.

(4) Az aljegyző belső szervezeti egység vezetője is lehet.

(5) A megyei önkormányzat jegyzői és aljegyzői tisztségei egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati és Jogi Iroda mindenkori vezetője látja el.

33. § (1) A közgyűlés az Mötv.-ben írt feladatok ellátására egységes megyei önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal hivatalos megnevezése: “Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal” (A Szabályzatban: hivatal.)

(3) Az egységes hivatal belső szervezeti egységei az irodák.

(4) Az irodák vezetését a megyei önkormányzat jegyzője által határozatlan időre kinevezett, vezető beosztásúnak minősülő köztisztviselők látják el.

(5) A hivatal köteles igény szerint adatokat szolgáltatni a közgyűlés tagjainak és bizottságainak.

(6) A hivatal szervezeti felépítését, az irodák részletes feladatait a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amit – átruházott hatáskör alapján – a közgyűlés elnöke jóváhagyásával a megyei önkormányzat jegyzője ad ki.

(7) A hivatal belső szervezeti felépítését bemutató sémát a Szabályzat 7. számú függeléke tartalmazza.

34. § (1) Győr -Moson-Sopron megyében roma, horvát és német területi nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét saját hatáskörben állapítja meg.

(3) A megyei önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működéshez szükséges feltételeket.

(4) A területi nemzetiségi önkormányzat a Győr -Moson-Sopron Megyei Önkormányzattól elkülönített, önálló számlát nyit.

(5) A területi nemzetiségi önkormányzat gazdasági-pénzügyi feladatainak ellátása a megyei önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint történik.

(6) A területi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos könyvvezetési feladatokat a megyei önkormányzati hivatal látja el.

35. § (1) A közgyűlés feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A részvétel kérdésében a közgyűlés illetékes bizottsága előzetesen véleményt nyilvánít.

(2) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások jegyzékét a Szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A regionális és helyi hatóságok határ menti transznacionális és interregionális együttműködése sajátos formája az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC), melynek tagja a megyei önkormányzat is lehet.

(4) A közgyűlés jogutódlás folytán tagja a Szigetköz-Felső-Duna mente Térségfejlesztési Tanácsnak és az M9 Térségfejlesztési Tanácsnak, mely szervezetek által ellátandó feladatokat a Szabályzat 8. számú és 9. számú függelékei tartalmazzák.

36. § (1) Megyei népszavazást kezdeményezhet:

(2) A népszavazást a közgyűlés elnökénél lehet kezdeményezni.

(3) A közgyűlés köteles kitűzni a népszavazást, ha azt az (1) bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a közgyűlés a legközelebbi ülésén, de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül dönt.

(4) A közgyűlés külön rendeletben határozhatja meg azokat a döntési hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyekben a törvényi rendelkezésen túl népszavazást kötelező elrendelni, illetve azokat, amelyekben népszavazást rendelhet el.

37. § (1) A közgyűlés az államháztartásról szóló törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint fogadja el a költségvetési rendeletét, annak módosításait és a zárszámadásról szóló rendeletet.

(2) A megyei önkormányzat jegyzője az önkormányzat költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állítja össze.

(3) A közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat jegyzője által elkészített, a bizottságok által megtárgyalt, a Pénzügyi Bizottság által véleményezett, a könyvvizsgáló írásos jelentését is tartalmazó rendelettervezetet terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés ennek alapján alkotja meg költségvetési rendeletét.

(4) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik.

(5) Ha év közben az Országgyűlés, vagy a Kormány a megyei önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről a közgyűlést tájékoztatni kell.

(6) A megyei önkormányzat jegyzője által készített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a könyvvizsgálói záradékkal ellátott, egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, a könyvviteli mérleget, a pénzmaradvány kimutatást, az eredmény kimutatást és a kiegészítő mellékleteket a közgyűlés elnöke az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés a zárszámadásról rendeletet alkot.

(7) A közgyűlés megbízatásának időtartamára gazdasági programot készít, melyet az alakuló ülést követő hat hónapon belül kell elfogadni.

38. § Az önkormányzat vagyonára és az azzal történő gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A belső ellenőrzések működtetéséről - a hatályos központi jogszabályok rendelkezései szerint - a megyei önkormányzat jegyzője köteles gondoskodni. A közgyűlés a hivatal belső ellenőrzésének megállapításairól a tárgyévet követő évben tájékoztatást kap.

(3) A megyei önkormányzat jegyzője köteles belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználását.

(4) A Pénzügyi Bizottság egyebek között:

(5) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításairól tájékoztatja a közgyűlést.

(6) A könyvvizsgáló az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésében a központi jogszabályokban meghatározottak szerint vesz részt.

40. § (1) A rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg az 5/2003.(IV. 26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

41. § (1) A Szabályzat mellékletei:

(2) A Szabályzat függelékei:

(3) A Szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik.