Litke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól
Hatályos: 2020. 11. 18- 2021. 10. 28Litke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól
Litke Község Önkormányzatának képviselő-testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól (a továbbiakban: SzMSz) az alábbiakat rendeli el:
I. Általános rendelkezések
1. § A képviselőtestület és szervei számára a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Litke Község Önkormányzata székhelye: 3186 Litke, Kossuth út 31.
(2) Az önkormányzat igazgatási feladatainak ellátására Mihálygerge Egyházasgerge és Ipolytarnóc községekkel, Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) elnevezéssel, Mihálygerge székhellyel közös önkormányzati hivatalt alapított.
(3) Litke önkormányzata önállóan, szabad, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
II. A képviselő-testület feladata és hatásköre
3. § Az önkormányzat jogi személy, a feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
4. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatait a Mötv. 13. § tartalmazza.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) művészeti csoportok, civil szervezetek támogatása,
b) nemzeti kapcsolatok építése,
c) sportegyesület támogatása
(4) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésében a fedezet biztosításával egyidejűleg dönt.
5. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (a polgármester, a képviselő-testület, a bizottságai a hivatal a jegyző, továbbá a társulás) látja el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre valamint törvényben meghatározottak szerint társulásaira átruházhatja, e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testület átruházott hatásköreit e rendelet 7. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
6. § A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv.42. § tartalmazza.
III. A képviselő-testület működése
7. § Az önkormányzati jogokat és hatásköröket Litke község képviselő-testülete gyakorolja.
8. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő (4 fő képviselő + polgármester). A települési képviselők névjegyzékét e Szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.
9. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
10. § A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit.
Alakuló ülés
11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, majd az eskütételt követően a polgármester vezeti.
(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.
(4) A képviselő-testület alakuló ülésén dönt a polgármester, az alpolgármester és a képviselők illetményéről, illetve tiszteletdíjáról, valamint az alpolgármester személyéről.
Rendes ülés
12. § (1) A képviselő-testület évente (az elkészített munkaterv alapján) szükség szerint, de legalább hat alkalommal ülést tart.
(2) A munkatervet a polgármester javaslatára a képviselő-testület fogadja el.
Rendkívüli ülés
13. § (1) A megválasztott települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bármely bizottságának javaslatára a képviselő testület rendkívüli ülését össze kell hívni.
(2) A képviselő-testület összehívását a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője, illetőleg népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a tárgy megjelölésével és határozati javaslattal a polgármesterhez kell benyújtani, aki az ülést 8 napon belüli időpontra hívja össze.
(4) A napirendet is tartalmazó meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők lehetőleg 3 nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kézhez kapják.
(5) Kivételes esetben a rendkívüli ülést szóban, telefonon is össze lehet hívni.
Közmeghallgatás
14. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével az ülés előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.
A képviselő-testület összehívásának rendje
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testület ülésére a meghívót írásban kell kiküldeni, rendkívüli esetben, szóban (telefonon) kell közölni a meghívó tartalmát.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat, azok előterjesztőit.
(4) A képviselő-testület ülésére a meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők rendes ülés esetén legalább 5 nappal az ülés előtt kézhez kapják.
(5) A meghívóhoz - rendkívüli esetet kivéve - mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket.
16. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
17. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról és a tárgyalásra kerülő napirendekről a település lakosságát hirdetmény útján - a hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel - tájékoztatni kell.
A képviselő testület ülése, az ülésvezetés szabályai
18. § A képviselő-testület ülése nyilvános.
19. § (1) A képviselő-testület zárt ülést a Mötv. 46. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint tarthat
(2) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen is ki kell hirdetni.
20. § A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
21. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.
22. § Az ülés levezetőjének feladatai:
a) megállapítja és figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja, berekeszti az ülést,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről,
c) javaslatot tesz a képviselő-testület ülésének napirendjére,
d) megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
e) biztosítja az ülés zavartalanságát és rendjét.
23. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, a tárgysorozat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül (egyszerű többséggel) határoz.
(2) A polgármester köteles napirendi javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni a SZMSZ előírásainak megfelelően benyújtott előterjesztéseket, továbbá a megelőző ülés után érkezett törvényességi észrevételeket.
(3) Napirenden kívüli téma megtárgyalását, illetőleg valamely napirendi pontnak a tárgysorozatból való törlését javasolhatja:
24. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, határozati javaslat, egyéb beszámoló, tájékoztató.
(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:
25. § (1) A napirend előterjesztése írásban, kivételesen szóban történhet.
(2) Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester dönt az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztásáról.
(3) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell leadni - előzetes törvényességi véleményezés céljából - a jegyzőnek.
26. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az első részében:
27. § (1) A település képviselői szóban vagy írásban az önkormányzat feladatkörébe tartozó témakörben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, az önkormányzati intézmények vezetőihez interpellációt intézhetnek, melynek megválaszolására a napirendek tárgyalása előtt kerül sor. Amennyiben az azonnali válasz vagy intézkedés nem lehetséges, az ülést követő 15 munkanapon belül írásban válaszolni kell, és azt az interpelláló és minden képviselő részére meg kell küldeni.
(2) Az interpelláló képviselő azonnali válaszadás esetén az ülésen, ha a válaszadásírásban történt, a testület következő ülésén nyilatkozik annak elfogadásáról. Ezt követően a testület szavazással dönt a válasz elfogadásáról. Amennyiben az adott válasz a képviselő-testület nem fogadja el, az interpelláció kivizsgálásával az illetékes bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság a következő testületi ülésen ad tájékoztatást.
(3) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, mellyel a tárgytól függően, valamely bizottságát, vagy a polgármestert (alpolgármestert) bízza meg, illetőleg ad hoc bizottságot hoz létre. Az interpelláló képviselő részére lehetőséget kell biztosítani a vizsgálatban való részvételére.
(4) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 munkanapon belül írásban, érdemi választ kell adni.
A vita, szavazás rendje
28. § Az ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A képviselő-testület döntése alapján sor kerülhet két vagy több napirend együttes vitájára is.
29. § (1) Az előterjesztő a vita megkezdése előtt rövid szóbeli kiegészítőt tarthat.
(2) Az előterjesztőhöz az előterjesztést illetően - még a vita előtt - a képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő, vagy az általa felkért személy köteles választ adni.
30. § (1) A vitában elsőként a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét kell ismertetni.
(2) Az előterjesztő javaslatát, illetve a települési képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(3) Az ülésen nem tanácskozási joggal résztvevő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi.
(4) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek keretében:
31. § (1) A vita lezárása és összefoglalása után először a módosító javaslatokat - egyenként - majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati, rendelet-tervezeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.
(2) Három vagy több vagylagos döntési lehetőség esetén, amennyiben egyik változat sem kapta meg a szükséges többséget, úgy a szavazást a két legtöbb "igen" szavazatot elért változat között meg kell ismételni.
(3) A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül - dönt a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések, (tájékoztatók, beszámolók) elfogadásáról.
32. § (1) A képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület - minősített többséggel - dönt.
(3) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
33. § A döntéshozatalhoz általában a jelenlévő képviselők több mint felének egynemű szavazata szükséges (egyszerű többség).
34. § Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
35. § A megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata - minősített többség – szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben.
36. § (1) A szavazás - a 37.-38. § eseteit kivéve - kézfelemeléssel történik (nyílt szavazás).
(2) A képviselők igenlő vagy ellen szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki.
(3) A jelen lévő és ki nem zárt képviselő a szavazásban köteles részt venni.
37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat minden olyan ügyben, melyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazás lebonyolításával, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága látja el.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
38. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni,
a) ha azt a törvény előírja,
b) képviselő javaslatára a képviselő-testület döntése alapján.
(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a települési képviselő nevét, akik nevük elhangzása után “igen”-nel vagy “nem”-mel szavazhatnak.
(4) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
A jegyzőkönyv
39. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni,
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
40. § (1) A jegyzőkönyv egy példányát, mellékleteivel együtt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát, mellékleteivel együtt meg kell őrizni, amely a hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető, az abban foglaltakról térítés ellenében másolat készíthető.
41. § A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és elkülönítetten kell kezelni.
IV. A képviselőtestület döntései
42. § A képviselő-testület döntéseit határozati, vagy rendeleti formában hozza meg. A rendeleteket és a határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá.
43. § (1) A képviselő-testület számozott (alakszerű) határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős megjelölését és a végrehajtás határidejét.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, zárójelben hónap, nap feltüntetésével, határozat. megjelöléssel kell ellátni.
(3) A határozatokat sorszám szerint nyilván kell tartani, a nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.
(4) A határozatok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
44. § A képviselő-testület rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.
45. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
46. § (1) A rendeletet naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, zárójelben a kihirdetés hónapjának, napjának feltüntetésével kell ellátni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, a kihirdetés időpontja a közszemlére tétel napja.
(3) A rendelet kihirdetése a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(4) A rendeleteket sorszám szerint nyilván kell tartani, a nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.
(5) A rendeletek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
V. A települési képviselő
47. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.
(2) A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A települési képviselőket megillető tiszteletdíj mértékéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
48. § (1) A képviselő főbb jogai:
VI. A képviselőtestület bizottságai
49. § (1) A képviselőtestület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fő
(2) A bizottság névsorát a 2. sz. függelék, feladat és hatáskörét az 1-2 számú melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(4) Az Ügyrendi Bizottságnak csak települési képviselő lehet a tagja.
VII. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester
50. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően esküt tesz.
(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. Illetményét - a vonatkozó jogszabályok keretei között – az alakuló ülésen állapítja meg. Az illetmény emelésére évente –a költségvetés elfogadását követően– az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(4) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel.
(5) A polgármester - abban az esetben, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja - ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 munkanapon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
51. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:
a) őrködik az önkormányzat tekintélyének megőrzésében,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
c) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
d) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatás szervezése,
e) dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörében egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
f) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
g) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
h) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző, az intézményvezetők, és intézményhez nem kötődő (nem köztisztviselő) munkatársak tekintetében,
i) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
j) képviseli az önkormányzatot,
k) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal,
l) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
m) indítványozhatja a bizottság összehívását,
n) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
o) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti,
p) gyakorolja Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.
Alpolgármester
52. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítése érdekében saját tagjai közül alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A polgármester helyettesítésének ideje alatt a polgármesterrel azonos jogok és kötelezettségek vonatkoznak az alpolgármesterre.
A jegyző
53. § A Mihálygerge Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó Önkormányzatok Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc és Litke polgármesterei pályázat útján jogszabályban meghatározott képesítési feltételnek megfelelő jegyzőt neveznek ki.
54. § A jegyző vezeti a Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatalt.
VIII. Közös Önkormányzati Hivatal
55. § (1) Az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc és Litke Község képviselő testületi Mihálygerge Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, Mihálygerge székhellyel Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal működési területén a székhely település kivételével kirendeltségek működnek.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal kiadmányain illetve bélyegzőin ezt az elnevezést kell használni.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes feladatait és működésének szabályait a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési szabályzatát a jegyző állapítja meg.
(6) A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a hivatal a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás szerint ellátja, a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat valamint biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit,- így különösen a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi
(7) A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás a 5. sz. melléklete tartalmazza.
IX. Az önkormányzat költségvetése, vagyona
56. § (1) Az önkormányzat a választási ciklusra vonatkozó (vagy azon túl mutató) gazdasági programját a megválasztását követő év május 30-ig határozatban állapítja meg.
(2) Az önkormányzat éves költségvetését rendeletben állapítja meg.
(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
57. § (1) A költségvetés elfogadása két ütemben történik.
58. § (1) Az éves költségvetés első féléves, háromnegyed éves, valamint a várható éves helyzetéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza (a költségvetési rendelethez kapcsolódóan) az előirányzatok időarányos alakulását, a tartalék-felhasználást, a hiány (többlet) alakulását, valamint a költségvetés várható teljesítését.
(2) A költségvetési évet követően a jegyző által összeállított zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról (a jogszabályi előírásoknak megfelelő) rendeletet alkot.
(3) A (2) bekezdéssel szabályozott zárszámadáshoz kapcsolódóan a képviselő-testület a pénzmaradvány megállapításáról, elszámolásáról és felhasználásáról is dönt.
59. § (1) Az önkormányzat költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, melyet a képviselő-testület felügyelete alá tartozó költségvetési szervek látnak el. Ezek:
a) a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a hivatal,
b) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv.
(2) Az önkormányzati intézmények az éves költségvetés alapján (a jogszabályokban és az önkormányzati rendeletekben, határozatokban meghatározott feltételek mellett) önállóan gazdálkodnak.
(3) A képviselő-testület belső ellenőrzéssel megbízott külső szakértő igénybevételével külön ütemtervben szabályozott módon ellátja az intézmények pénzügyi ellenőrzését. Az önkormányzat intézményeinek felsorolását e Szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület:
a) közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet
b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és –likvid hitel kivételével- a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel,
c) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével,
d) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.
(5) az önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját bevétel.
60. § A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg az önkormányzat
a) forgalomképtelen vagyontárgyainak körét,
b) a törzsvagyonának korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet,
c) azon vagyontárgyainak illetve vagyonrészeinek körét, amelynek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről dönt.
X. Nemzetiségi önkormányzat
61. § (1) A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény alapján megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint együttműködik,- és segíti a Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját.
(2) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi roma nemzetiségi hagyományápolás és kultúra, valamint a nyelvhasználat kérdéskörében a lakosságot e minőségben érintő önkormányzati rendeletet a képviselő testület csak az e lakosságot képviselő helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.
(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiségihez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
(4) Az egyetértési, illetőleg véleményezési jog jogosultja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott megkereséstől számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) A képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat együttműködését megállapodás tartalmazza, melyet a képviselő-testület fogad el. Az együttműködési megállapodást a polgármester írja alá.
(6) Az (5) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat használatába adott vagyon körét, és a kisebbségi önkormányzat munkája segítésében a polgármesteri hivatal feladatait.
(7) A polgármesteri hivatal a nemzetiségi önkormányzat elnökének és helyettesének feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, felvilágosítást köteles megadni.
62. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület, illetve annak bármely bizottságának ülésén.
(2) A kisebbséget érintő napirendek bizottsági tárgyalására meg kell hívni a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
XI. Záró rendelkezések
63. § (1) E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 4/2011.(III.29.) számú és az ezt módosító 11/2013. (VIII.14.) és 10/2014. (X.22.) számú rendelet hatályát veszti.
64. § (1) E rendelet mellékletei:
1. számú melléklet: Bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok.
2. számú melléklet: Ügyrendi Bizottság működésére vonatkozó szabályok.
3. számú melléklet: Mihálygerge Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
4. számú melléklet: Az önkormányzat intézményeinek felsorolása.
5. számú melléklet: Az önkormányzat társulásainak felsorolása.
6. számú melléklet: Az Önkormányzat alaptevékenysége szakágazat szerint.
7. számú melléklet: A képviselő-testület átruházott hatáskörei.
(2) E rendelet függelékei:
1. számú függelék: A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke.
2. számú függelék: Az ügyrendi bizottság névsora.
1. számú melléklet
1. A bizottság – feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be.
2. A bizottság – feladatkörében – ellenőrzi a hivatal a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetve végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzat érdeksérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
3. Az állandó bizottságok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.
4. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak.
5. A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt távollétében a bizottság tagjai közül az a képviselő-testületi tag helyettesíti, akit az elnök megbízott.
6. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.
7. A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottság átruházott hatáskörében hozott döntését.
8. A bizottság ülése nyílt, zárt ülés tartására a Szabályzat 19. §-ában foglaltak az irányadók.
9. A bizottsági ülés időpontjáról és a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a körjegyzőt értesíteni kell.
10. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
11. Szavazategyenlőség esetén a bizottság a vitát tovább folytathatja.
12. Átruházott hatáskörben hozott döntéseit alakszerű határozatban kell rögzíteni.
13. A bizottság döntését a képviselő-testülettel a bizottság elnöke ismerteti.
14. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát - amennyiben átruházott hatáskörben hozott döntést is tartalmaz – a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének meg kell küldeni.
15. A bizottság döntését egyszerű többséggel – a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének egybehangzó szavazata - hozza.
16. A döntéshozatalból kizárható az, aki, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottsági tag köteles bejelenteni a személyes érintettségét.
17. A bizottság számozott (alakszerű) határozata tartalmazza a képviselő-testületi felhatalmazás tényét, a bizottság döntését, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, az indoklást, a záró részben pedig a határozatról értesülők körét. A bizottság határozatát az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott (képviselő) tag írja alá.
18. A polgármester felfüggesztheti a bizottság határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.
2. számú melléklet
3. számú melléklet
1. Általános rendelkezések
1. §
A képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatalt a hatáskörébe tartozó önkormányzat működésével, a polgármester, a jegyző feladat- és hatáskörébe tatozó ügyek döntésre való elkészítésére, végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására hozták létre. A közös hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésnek összehangolásában.
(1) A Hivatal elnevezése:
Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 3184 Mihálygerge, Rákóczi út 40.
Kirendeltség: Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasgergei Kirendeltsége
Cím: 3185 Egyházasgerge, Fő út 30.
Kirendeltség: Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Ipolytarnóci Kirendeltsége
Cím: 3138 Ipolytarnóc, Határ út 5.
Kirendeltség: Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Litkei Kirendeltsége Cím: 3186 Litke, Kossuth út 31.
(2) A Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatalt az 1. számú melléklet szerinti alapító okirattal hozták létre.
(3) Közös önkormányzati hivatal illetékességi területe: Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, Litke községek közigazgatási területe
(4) Közös önkormányzati hivatal fenntartói:
Mihálygerge Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Egyházasgerge Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Ipolytarnóc Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Litke Község Önkormányzata Képviselő-testülete
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal mint költségvetési szerv jelzőszámait az 1. számú függelék tartalmazza.
(6) Közös önkormányzati hivatal bélyegzői:
Kör alakú bélyegző: közepén a Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható:
a) Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal
b) Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője
c) Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasgergei Kirendeltsége
d) Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Ipolytarnóci Kirendeltsége
e) Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Litkei Kirendeltsége
2. A közös önkormányzati hivatal működése
2. §
(1) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdálkodási jogkörét az alapító okirat határozza meg.
(2) A közös önkormányzati hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza, melyet lakosságszám arányosan utal a településeknek. A települések ezt az összeget öt napon belül a székhelytelepülés e célra elkülönített számlájára utalják. Amennyiben a fenntartási és működési költségeken felül szükséges hozzájárulás, azt az Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal működtetéséről szóló megállapodása tartalmazza.
(3) Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, és Litke Községek Önkormányzatának Képviselő-testületi együttes ülésen dönt:
a) a közös önkormányzati hivatal költségvetéséről és zárszámadásáról;
b) a közös önkormányzati hivatal működéséről szóló megállapodás elfogadásáról,
c) a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról.
3. A közös önkormányzati hivatal főbb feladatai
3. §
(1) A képviselő-testületek vonatkozásában:
- előkészíti döntésre az általa meghatározott önkormányzati ügyeket,
- végrehajtja döntéseit,
- szervezési, ügyviteli, nyilvántartási, információs és propaganda, illetve egyéb adminisztrációs teendőket végez,
- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a képviselő-testületek, a polgármesterek meghatároznak,
- Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, Litke községek Képviselő-testületével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el,
(2) A helyi képviselőkkel kapcsolatban:
- soron kívül köteles fogadni őket,
- köteles a képviselői munkájukhoz szükséges szakmai információkat megadni,
- közérdekű bejelentéseiket 15 napon belül el kell intézni és a tett intézkedésekről tájékoztatást adni.
(3) Közigazgatási feladatok:
Végzi mindazok a döntés előkészítési és végrehajtási feladatokat, amelyeket a Mötv az 1991. évi XX. törvény (hatásköri törvény), illetve az utóbbi által kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályok, amelyek a helyi önkormányzatok és szervei részére feladat – és hatásköröket állapítanak meg.
(4) A köztisztviselők az ügyintézés során a következő általános követelményeket kötelesek betartani:
a) az ügyintézés során minden esetben biztosítani kell a törvényesség betartását,
b) alapvető követelmény a gyorsaság, a szakszerűség, a bürokrácia mentesség, a határidők betartása,
c) a törvényesség szellemében biztosítani kell az állampolgári jogokat és kötelességeket, az ügyfelek érdekében méltányosan kell eljárni,
d) elsődleges cél: az önkormányzati érdekek feltárása és érvényre juttatása,
e) az ügyintézők kötelesek munkájuk során egymással hatékonyan együttműködni és az ügyfelek részére – jogaik biztosítása érdekében – a megfelelő felvilágosítást és tájékoztatást megadni,
f) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
g) a hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.
4. A jegyzővel kapcsolatos általános rendelkezések
4. §
(1) A közös önkormányzati hivatal jegyzőjének és aljegyzőjének kinevezését a Mötv. És a kttv. előírásai szerint történik. A jegyzőre és az aljegyzőre egyéb rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos megállapodás tartalmaz.
(2) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, aki felelős annak törvényes és eredményes működéséért.
(3) A jegyző vagy aljegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi, bizottsági és nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.
(4) A közös önkormányzati hivatal munkaköri leírásait a jegyző készíti el.
5. A jegyző főbb feladatai
5. §
(1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2) A jegyző ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.
Ebben a körben:
- elkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
- ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
- tanácskozási joggal részt vesz a testületek, a bizottságok és a nemzetiségi testületek ülésein
- törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
- gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja és 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal Vezetőjének
- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületeket a bizottságokat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületeit az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben
- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó községek polgármestereinek egyetértésével gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében (kinevezés, felmentés, jutalmazás)
- ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat
- szervezi a jogi felvilágosító munkát
- évente egyszer beszámol a képviselő-testületek előtt a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
- összehangolja a közös önkormányzati hivatal munkáját,
- képviseli a közös önkormányzati hivatalt,
6. A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése, létszáma
6. §
(1) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei:
a) Hivatali székhely Mihálygerge, Rákóczi út 40. a jegyző közvetlen vezetésével.
b) Egyházasgergei kirendeltség Egyházasgerge, Fő út 30. a jegyző vezetésével.
c) Ipolytarnóci kirendeltség Ipolytarnóc, Határ út 5. a jegyző vezetésével
d) Litkei kirendeltség Litke, Kossuth út 31. a jegyző vezetésével.
7. §
(1) A közös önkormányzati hivatali létszáma: 10 fő
Mihálygerge
jegyző 1 fő
pénzügyi ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 1 fő
Egyházasgerge
pénzügyi ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 1 fő
Ipolytarnóc
Pénzügyi ügyintéző 1 fő
igazgatási ügyintéző 1 fő
Litke
Pénzügyi ügyintéző 1 fő
Igazgatási Ügyintéző 1 fő
Ügyvitelt ellátó 1 fő
A köztisztviselők teljes / részmunkaidős állásban foglalkoztatottak.
(2) A közös önkormányzati hivatal munkarendje ideje:
Hétfő: 7.30 – 16.00
Kedd: 7.30 – 16.00
Szerda: 7.30 – 16.00
Csütörtök: 7.30 – 16.00
Péntek: 7.30 – 13.30
(3) A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási ideje:
Mihálygerge:
Kedd: 10:00 – 16:00
Csütörtök: 13:00 – 16:00
Egyházasgerge:
Hétfő: 9:00 – 12:00
Kedd: 13:00 – 16:00
Csütörtök: 9:00 – 16:00
Ipolytarnóc:
Hétfő: 9:00 – 14:00
Szerda: 9:00 – 16:00
Péntek: 9:00 – 11:00
Litke:
Hétfő: 9:00 – 16:00
Kedd: 9:00 – 12:00
Csütörtök: 13:00 – 16:00
(4) Az országgyűlési képviselőt, helyi képviselőket, polgármestereket, intézményvezetőket a munkarend szerinti munkaidőben bármikor fogadni kell.
7. A közös önkormányzati hivatal köztisztviselői
8. §
(1) A közös önkormányzati hivatali dolgozók a helyszínen kötelesek a szükséges felvilágosításokat megadni, az ügyfelek számára, az általuk kért beadvány űrlapokat átadni, az ügyfelek beadványait átvenni és a helyben elintézhető ügyeket elintézni. Szükség esetén jogsegély szolgálatot nyújtani.
(2) Az ügyfélfogadási napok és az érdemi munkához szükséges létszám megszervezése a jegyző feladata.
(3) Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:
- házasságkötés
- névadó ünnepség
- választások, népszavazás lebonyolítása
- testületi ülések, közmeghallgatások
- halasztást nem tűrő közérdekű feladatok
9. §
(1) Külszolgálat, illetve kiküldetés teljesítése a jegyző, aljegyző előzetes engedélye alapján történhet.
(2) A dolgozó kiküldetése során felmerülő költségek elszámolása utólag történik. Az útiszámlákat a jegyző, aljegyző igazolása után lehet számfejteni.
8. Munkaértekezlet
10. §
(1) A közös önkormányzati hivatal irányítási feladatainak összehangolására a polgármesterek szükség szerint közös megbeszélést tartanak.
(2) Szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal hivatali munkaértekezletet kell tartani. Munkaértekezleten átfogóan, értékelni kell a hivatal tevékenységét, meg kell határozni a következő időszak fontosabb feladatait, tennivalóit. A munkaértekezletre a polgármestereket meg kell hívni.
9. Pénzügyi, számviteli rend
11. §
A közös önkormányzati hivatal pénzügyi – számviteli rendjét külön szabályzat tartalmazza.
12. §
A közös önkormányzati hivatal házipénztár, selejtezési, leltározási, ügykezelési, munka- tűz- balesetvédelmi és más jogterületeket érintő rendelkezéseit külön szabályzatok tartalmazzák.
10. Ügyiratkezelés speciális szabályai
13. §
A közös önkormányzati hivatal iktatási és irattárazási rendjét külön szabályzat tartalmazza.
11. Kiadmányozás rendje
14. §
A jegyzőt illető kiadmányozási jogkört a jegyző a külön szabályzat szerint határozza meg. A közös önkormányzati hivatal kiadmányozási rendjét és a feladatok megoszlását a 2. számú függelék tartalmazza.
12. Helyettesítés rendje
15. §
(1) A jegyzőt a munkaköri leírásban erre megbízott köztisztviselő helyettesíti.
(2) Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.
13. Szabadság engedélyezése
16. §
Szabadság igénybevételét egy nappal az igénybevételt megelőzően be kell jelenteni a jegyzőnek, ill. az aljegyzőnek. Külön indokolt esetben soron kívül is engedélyezhető.
14. Záró rendelkezések
17. §
A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működés szabályzatát a önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával 2013. március 28-én lép hatályba
Egyúttal a Szervezeti és Működési Szabályzatról kiadott korábbi szabályzatok hatályukat vesztik.
Mihálygerge, 2013. április 2.
Mészáros Zoltán
jegyző
Záradék:
Mihálygerge Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 10/2013.(IV.8.) számú határozatával
Egyházasgerge Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 10/2013.(IV.4.) számú határozatával
Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 12/2013.(III.27.) számú határozatával
Litke Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 9/2013.(IV.02) számú határozatával jóváhagyta.
Mészáros Zoltán
jegyző
4. számú melléklet
5. számú melléklet
1. Fogorvosi Társulás: Tagjai:Litke, Ipolytarnóc, Mihálygerge (gesztor), Egyházasgerge
2. Salgótarján és térsége Önkormányzatok Társulása
Salgótarján Múzeum tér 1.
6. számú melléklet
Kormányzati funkciók |
megnevezés |
|---|---|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzat hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és – működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
018010 |
Önkormányzatok elszámolása a központi költségvetéssel |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
042130 |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egyészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladat |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
106020 |
Lakásfenntartással lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
900020 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
7. számú melléklet
1. Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlő kijelölési jogában és a bérleti szerződés megkötésében
2. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
3. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
4. Rendkívüli települési támogatási kérelmeket elbírálja
5. Lakhatást segítő támogatási kérelmeket elbírálja
6. Az egészségi állapot megőrzését segítő támogatási kérelmeket elbírálja
7. Tankönyvtámogatási kérelmeket elbírálja
8. Temetési támogatási kérelmeket elbírálja
9. Dönt az étkeztetés személyi térítési díjáról a külön rendeletben foglaltak figyelembevételével
1. számú függelék
1. Kristófné Dudás Zsuzsanna polgármester Litke, Borbás Vince út 55.
2. Márton Imre Norbert alpolgármester Litke, Kossuth út 20.
3. Oláh András képviselő Litke, Borbás Vince út 49.
4. Farkas Teofil képviselő Litke, Kossuth út 11
5. Oláh Sándor képviselő Litke, Dózsa út 94.
2. számú függelék
1. Oláh András elnök, képviselő Litke, Borbás Vince út 49.
2. Farkas Teofil képviselő Litke, Kossuth út 11.
3. Oláh Sándor képviselő Litke, Dózsa út 94.