SAJÓBÁBONY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014. (XI.26.) Önkormányzati rendelete

Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 12. 01- 2015. 07. 02

Sajóbábony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

          1. §      (1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajóbábony Város Önkormányzata (továbbiakban:                                     önkormányzat).

  (2)       Az Önkormányzat székhelye: 3792 Sajóbábony, Bocskai út 2.

  (3)       Polgármesteri Hivatalának hivatalos megnevezése, címe: Sajóbábonyi   Polgármesteri Hivatal

             (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), 3792 Sajóbábony,     Bocskai út 2.

            (4) Az Önkormányzat illetékességi területe Sajóbábony város közigazgatási területe.

             (5) Az önkormányzat hivatalos honlapja www.sajobabony.hu.      




2. §    (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják

          (2) Az önkormányzat mutatószámait az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az önkormányzat jelképei, ünnepei

 

3. §    (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló.

            (2) A címer és zászló használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza

4. §    Az önkormányzat pecsétje kör alakú „Sajóbábony Város Önkormányzata” felirattal   

          középen a Magyarország címerével.

5. §    A „Városnap” minden év augusztus 20-a. Városnap alkalmával az önkormányzat 

          ünnepséget szervez.

3. A képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök


6. §    (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa         önként vállalt feladat- és              hatásköröket.

(2) Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásnak mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban – esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az  önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében     önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

7. §    A képviselő-testület át nem ruházható feladat és határköreit törvény állapítja meg.

 


II. fejezet


A KÉPVIELŐ-TETÜLET ÉS MŰKÖDÉSE


4. A Képviselő-testület tagjai


8. §    (1) A Képviselő-testület tagjai az önkormányzati képviselők és a polgármester.

          (2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

          (3) A képviselő-testület névsorát és jelölőszervezetük megnevezését a rendelet 1. függeléke tartalmazza. A változásokat a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

5. A Képviselő-testület ülése


9. §    (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit.                A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

          (2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól,               a jegyzőtől, aljegyzőtől, intézményvezetőktől, a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött                önszerveződő közösségek vezetőitől.

          (3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett                                 javaslatról és azok esetleges figyelmen kívül hagyásának indokairól.

          (4) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztésről                állást foglaló, véleményező bizottságok megnevezését.

          (5) A képviselő-testület július hónapban nem ülésezik.

          (6) A Képviselő-testület az ülését a polgármesteri hivatal tanácskozó termében tartja. A rendkívüli ülés és a                   közmeghallgatás helyszíne ettől eltérhet.




6. A Képviselő-testületi ülés összehívása


10. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja                     össze. 

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke látja el.

          (3) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési                         időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését, utalást az előterjesztés írásbeli,                szóbeli jellegére, valamint azt, hogy a napirendeket, mely bizottságok tárgyalják meg.

          (4) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a) Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, beszámoló az átruházott hatáskörben hozott        döntésekről;

          b) Tájékoztató a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről;

          c) önkormányzati rendeletalkotás;

          d) vagyoni ügyek;

          e) egyéb döntést igénylő kérdések;

          f) beszámolók;

          g) tájékoztatók;

          h) interpellációk, bejelentések, kérdések;

          i) zárt testületi ülést igénylő ügyek megtárgyalása.

         (5) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 10 nappal előbb                    kézbesíteni kell. A meghívó és a napirendi pontok előterjesztései papír alapon vagy elektronikus úton (e-                  mailen) kerülnek megküldésre.

          (6) A képviselő-testület összehívására vonatkozó kezdeményezést  - a javasolt napirendek megjelölésével,                valamint az ülés összehívásának indokaival - írásban kell a polgármesterhez benyújtani.


11. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit általában a hónap utolsó keddi napján 10 órai kezdettel tartja.

         (2) A képviselő-testült ülése a munkatervben rögzített időponttól eltérően is összehívható: rendkívüli ülés.

        (3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai    követelmények mellőzhetők, az              ülés telefonon is összehívható, de a sürgősség okát és     a napirendet ez esetben is közölni kell.

        (4) A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó  olyan                                 halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb   hátránnyal járna.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére  - a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. az aljegyzőt,
  2. a hivatal szakembereit, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,
  3. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
  4. a pályázókat,
  5. a adott napirendi pontnál a napirend előadóját, az ahhoz meghívott személyeket,
  6. a Képviselő-testület által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körükben,
  7. Sajóbábony díszpolgárait,
  8. az országgyűlési képviselőt,
  9. a rendőrőrs parancsnokot.

          (2) Az egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

 

7.  A Képviselő-testületi ülés kezdő időpontja

13. §    A Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés 10 órakor   kezdődik.

8. Az ülés vezetése


14. §   (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti,   együttes  akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke vezeti.

             (2) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a határozatképességet, melyet    az ülés teljes                        időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

            (3) Ha képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.                      Amennyiben ez nem vezet eredményre, a     polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést              határozott  időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-  testület, akkor az               ülést berekeszti.

            (4) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. A    polgármesternek 8 napon                     belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell   hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt                        képviselő-testületi ülést a polgármester   az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével is                          összehívhatja.

            (5) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a                   határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell    folytatni.


15. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

  1. az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
  2. határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása,
  3. napirendi javaslat előterjesztése
  4. az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben,
  5. a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályokba ütközik,
  6. az ülés rendjének biztosítása,
  7. javaslattételi jog az ülés félbeszakítására,
  8. a rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása,
  9. szavaztatás,
  10. a szavazás eredményének megállapítás

 (2) A polgármester minden előterjesztés felett külön vitát nyit, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja.         Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön               történik.

  (3) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb 3 percben kiegészítheti.

  (4) A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási   joggal meghívottak kérdést                 intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

  (5) A hozzászólások leghosszabb időtartama 3 perc. A képviselő-testület tagjai az  egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további 2 percet    használhatnak fel. A bizottság elnökének – akadályoztatása esetén az elnök által   kijelölt tagnak - a bizottság véleményének, állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb    3 perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a    polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően    kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekintetni a    polgármester erre vonatkozó felhívását.

  (6) A polgármester hozzászólást biztosíthat az ülésen részt vevő választópolgárnak, ha    azt a választópolgár indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás időkeretet a    polgármester állapítja meg.

   (7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli   hozzászólásában nyilváníthatja ki.

16. §    (1) A képviselő-testület tagjai ügyrendi kérdésekben bármikor, soron kívül szót kérhet.   Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a    képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi         felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi      annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a      polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől     megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem   lehet.

            (2) Törvényességi észrevétel esetében a jegyző a vitában 3 perces időtartamban,   több     alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

            (3) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb 3 időtartamban az, aki   személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a      vita során   keletkezett félreértést kívánja tisztázni.


17. §    (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászólás nincs.

            (2) A vitát a képviselő-testület – a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt – a    polgármester javaslatára, vagy                     ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával    bármikor lezárhatja.

            (3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita        lezárásáig  - a javaslat                    pontos szövegének meghatározásával – kell megfogalmazni.

            (4) Az előterjesztés napirendről történő levételét a polgármester vagy az előterjesztő       kezdeményezheti. Erről a                képviselő-testület vita nélkül határoz

9. A tanácskozás rendjének fenntartása


18. §    (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás       méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely      zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt    székeken helyet foglalni.

            (2) A polgármester gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A 

            rend fenntartása érdekében a polgármester:

a)   Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel.

ab)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá.

ac)    rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy, másokat sértő fogalmazást használ,

ad)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját;

b)   Egyéb rendzavarás esetén a polgármester: A képviselő-testületi ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

          (3) A polgármester a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre                félbeszakíthatja.

          (4) A polgármesternek (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt

              intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

          (5) Ha a polgármester ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt,                      ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt az (2) bekezdés ad) pontjában                foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása               esetén, indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 20 %-os csökkentését. Az indítványról a                    Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.


10. A döntéshozatali eljárás


19. § Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés   visszavonására az ülés rendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés   nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az  előterjesztést, ennek engedélyezéséről a képviselőtestület vita nélkül dönt.


20. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító     indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő    indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

  1. amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van  akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület   tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont      szerint kell eljárni,
  2.  először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy   kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,
  3. A több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk    sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és    rendelet egészét.

          (2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész   elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

          (3) A rendelt-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-   szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat        szükséges.

          (4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett,    majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát és kihirdeti a szavazás     számszerű eredményét. A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben név   szerint rögzíteni kell.


21. §  (1) A napirend tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítvány:

a) a polgármester

b) a képviselő-testület bizottsága,

c)  képviselő-testület tagja,

d) a  jegyző

e) az előterjesztő terjeszthet elő, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

            (2) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

11. Nyílt szavazás


22. §    (1) A nyílt szavazás kézfeltartással, illetve név szerinti szavazással történik.

            (2) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita      nélkül egyszerű többséggel dönt.

            (3) Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.

            (4) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők név-       sorát, a képviselők felállva, "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.

            (5) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt   átadja a polgármesternek, aki kihirdeti az eredményt.

            (6)A névszerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz    kell csatolni.

12. Titkos szavazás

23. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

          (2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

          (3) A titkos szavazás lebonyolításra Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ.

          (4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

          (5)A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá.

          (6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

          (7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

 

24. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

         (2) A képviselő-testület tagjai igennel, nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a 

          szavazástól.

13. Napirendek meghatározása


25. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a jegyző javaslatait.

          (2) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

-Polgármesteri beszámoló a két ülés között eltelt időszak munkájáról

- Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról (1. napirendként),

-A fellebbezések

-A rendeletalkotásra irányuló előterjesztések

-A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések

- Indítványok, bejelentések

- A zárt testületi ülést igénylő előterjesztések

          (3) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntéssel eltérhet.

          (4) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

          (5) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetőleg bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.

          (6)A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.

          (7) A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.

            (8) Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni

 

14. Előterjesztések

26. § (1) Az előterjesztés lehet:

a)      javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b)      beszámoló,

c)      jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.

          (2) Az előterjesztéseket írásban kell előterjeszteni.

          (3) Az előterjesztést – papíralapú és elektronikus formában – a Polgármesteri Hivatal titkárságára kell leadni a Képviselő-testületi ülést megelőző 12. napig.

          (4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

          (5) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

          (6) Az előterjesztéseket a polgármester által meghatározott személyek, illetve intézmények részére kell megküldeni elektronikus úton.

          (7) Az előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal, az ülést megelőző második héten, pénteken a nyilvános előterjesztéseket az önkormányzat hivatalos honlapjára felhelyezi.

15. Előterjesztők


27. §  (1) Előterjesztés megtételére jogosult

a)      képviselő-testület tagja,

b)      tisztségviselő,

c)      képviselő-testület bizottsága,

e)      nemzetiségi önkormányzat elnöke,

h)      intézményvezetők,

i)       jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselők,

k)      esetenként, akit a Képviselő-testület felkér

l)       önkormányzati feladatot megállapodás alapján ellátó szervezetek képviselője

m)     önkormányzati részvétellel vagy támogatással működő alapítvány, egyesület képviselője.

          (2) Amennyiben az előterjesztő tisztségviselő, a Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személy is megnevezhető. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő jogait, és kötelezettségeit.

          (3) Az előterjesztő Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Azt a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.


17. A nyilvánosság biztosítása


29. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester 5 nappal az ülés előtt a meghívó közzétételével értesíti a lakosságot. A közzététel helye: az önkormányzat honlapja, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblája, továbbá a helyi televízió.

          (2) A képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyveibe bárki betekinthet a polgármesteri hivatal titkárságán. 

          (3) A zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

          (4) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezései szerint a www.sajobabony.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

          (5) A képviselő-testület rendes, nyílt üléseit a helyi televízió élőben közvetíti.


18. Önszerveződő közösségek

30. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. A képviselő-testület Sajóbábony város fejlesztése, a város funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, tovább közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik az önszerveződő közösségekkel.

          (2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

          (3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőit, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

          (4) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzati tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a városban működő civil szervezetek vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.

          (5) A képviselő-testület a költségvetésnek függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelynek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

 

19. A közmeghallgatás

31. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

          (2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 10 nappal korábban, tájékoztatót kell megjelentetni az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, továbbá a helyi televízióban.

          (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

          (4) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

          (5) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

 

20. Várospolitikai fórum

32. § (1) A képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismerése érdekében várospolitikai fórumot tarthat.

          (2) Várospolitikai fórum szervezhető a város önszerveződő közösségei, társadalmi szervezetei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

          (3) A várospolitikai fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

          (4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a meghívónak az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, továbbá a helyi televízióban való közzétételével a rendezvény előtt 5 nappal kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.

          (5) A fórumot a polgármester vezeti. A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit.

          (6) A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

21. Az önkormányzati rendeletalkotás


33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)   Képviselő-testület tagjai,

b)   a Képviselő-testület bizottságai,

c)   nemzetiségi önkormányzat,

d)   a jegyző, aljegyző,

          (2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, az évszámot zárójelben a kihirdetés napja követi.

          (4) Az elfogadott rendeletek hiteles szövegét, a jegyző a helyben szokásos módon kihirdeti.

22. Társadalmi egyeztetés


34. §    (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és    indokolását (a továbbiakban: tervezet).

            (2)  Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

                 a) a költségvetésről és annak módosításáról,

                 b)  a helyi adóról és annak módosításáról,

                 c) a költségvetés végrehajtásáról,

                 d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak   módosításáról,

                 e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló     tervezetet, valamint

          f) azon tervezetet melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek     fűződik, vagy amelynek                    egyeztetésére bocsátásából kifolyólag az   önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné,

                 g) az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az csak magasabb    szintű jogszabály                                 módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

35. §    (1) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon    megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános   véleményeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében        történik.

            (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt            nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A       névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.

            (3) A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a    tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett    vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 7 napot kell   biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-            testületi ülések előkészítését.

            (4) Az általános véleményeztetésre történő megjelentetésre a Polgármesteri hivatal          hirdetőtábláján, valamint a város honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.

            (5) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A       jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

            (6) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a          Képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett   tervezeteket a közzétételtől számított 1 évig nem lehet a honlapról eltávolítani.”

23. Helyben szokásos kihirdetés


36. §  (1) A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni.

          (2) A jegyző a rendeleteket  a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel egy időben megjelenteti az önkormányzat hivatalos honlapján. A módosító rendeleteket, kihirdetésüket követően, az alaprendelettel egységes szerkezetbe foglalva 10 napon belül kell a hivatalos honlapon elérhetővé tenni.

          (3) Az egyházak, valamint a civil szervezetek hirdetményeit a polgármester jóváhagyása esetén lehet elhelyezni a hivatal hirdetőtábláján.

24. A határozatok nyilvántartása

37. §  (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, az évszámot zárójelben a határozathozatal napja követi.

          (2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését.

          (3) A normatív határozat kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján történik. A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az ülést követő 15 napon belül 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és levétel időpontját.

          (4) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a jegyző vezeti.

          (5) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

          (6) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

25. A jegyzőkönyv

38. § (1) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit zsinórral átfűzve kell összefogni oly módon, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.

          (2) A jegyzőkönyv összefogása után a hátoldalon az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával kell a zsinórt a papírhoz rögzíteni, a zárócédulát a jegyző szignózza.

26. Az interpelláció, kérdés, bejelentés

39. § (1) A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

          (2) Az interpelláció az önkormányzat szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

          (3) A kérdés önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

          (4) az interpellációt a képviselő-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

          (5) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül kell írásban választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

          (6) Az interpellációra adott szóbeli, illetőleg írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül dönt.

          (7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

          (8) A kivizsgálása eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testület legközelebbi soros ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

40. §  A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

41. § (1) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

          (2) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről a polgármester a képviselő-testület soron következő rendes ülésén tájékoztatást ad.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

27. A települési képviselők jogállása

42. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatal útján köteles a települési képviselő számára a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítását megadni.

         (2) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a polgármesteri hivatalban betekinteni, azokról másolatot, jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésire vonatkozó szabályok betartásával.

         (3) A képviselő fogadóórájának feltételeit, a képviselő igénye szerint a jegyző a polgármesteri hivatal útján biztosítja.

         (4) A képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a képviselő-testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásról.

         (5) A polgármester felkérésére vagy a képviselő-testület  döntése alapján köteles részt venni a képviselő-testület ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben, delegációk fogadásának megszervezésében, városi rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

         (6) Köteles a közmeghallgatáson, a várospolitikai fórumon részt venni.

         (7) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

         (8) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, gépelést a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

         (9) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Ha mindezt utólag jelenti be, ezt igazolnia kell.


IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI



28. Állandó bizottságok


43. §  (1) A képviselő-testület három bizottságot hoz létre.

          (2) A bizottságok elnevezése és létszáma:

                        a) Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási  Bizottság, létszáma 3 fő, 3 képviselő  testületi tag.

                        b) Településfejlesztési-, Környezetvédelmi-, Közrend- és Közbiztonsági  Bizottság, létszáma 5 fő,

3 fő képviselő-testületi tag, 2 fő külsős tag,

                                  c) Művelődési-, Ifjúsági- és Sport Bizottság, létszáma 5 fő, 3 fő képviselő-  testületi tag, 2 fő külsős                                   tag.

       (3) A bizottságok működésük részletes szabályait e rendeletben foglaltak figyelembe vételével maguk állapítják meg.

       (4) Az állandó bizottságok tagjainak nevét jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza,    

        változást 2 munkanapon belül a polgármesteri hivatal átvezeti.


29. Ideiglenes bizottság

44. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

         (2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.

         (3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

         (4) A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

 

30. A bizottságok feladatai:


45. §    (1) A bizottságok

a)   a feladatkörüket érintő rendelkezések tekintetében véleményezik a gazdasági program, a költségvetési rendelet-tervezet, a féléves beszámoló, az éves beszámoló, valamint a költségvetési módosítások előterjesztéseit;

b)   véleményezik a Képviselő-testületi ülés feladatkörüket érintő napirendi pontjainak előterjesztéseit;

c)   elősegítik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában?

            (2) Valamennyi tájékoztató jellegű előterjesztés megtárgyalását a Képviselő-testület a     témája szerinti illetékes bizottság hatáskörébe utalja.

46. §    (1) Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási  Bizottság gazdálkodással kapcsolatos feladatai:

         1. Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját.

         2. Írásban véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.

         3. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

         4. Részt vesz a pénzügyi - különös tekintettel a felújítási, beruházási előirányzatok célszerű, gazdaságos felhasználására vonatkozó - döntések előkészítésében, majd a végrehajtás ellenőrzésében.

         5. Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

         6. Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodásának folyamatát, tevékenységével elő kell segítenie az eredményes gazdálkodást.

         7. Véleményezi az önkormányzat helyi adóztatással kapcsolatos rendeleteit, illetve a rendelet-módosításokat.

         8. Véleményezi az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok gazdálkodását.

         9. Működési területén vizsgálja a lakossági panaszok, bejelentések intézését.

         10.  A bizottság vizsgálati megállapításairól haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

         11.  Véleményezi az éves belső ellenőrzési terv tervezetet, az éves ellenőrzési jelentést, az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést.

         12.  Ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, a képviselők, és a polgármester, valamint a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol.

         13. Javaslatot tesz a polgármester illetményének, jutalmának megállapítására.

47. §    Településfejlesztési-, Környezetvédelmi-, Közrend- és Közbiztonsági      Bizottság feladatai:

         1. Véleményezi az önkormányzat vállalkozási, fejlesztési koncepcióinak kidolgozását.

         2. Közreműködik az önkormányzat fejlesztési programjainak kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósítását.

         3. Ellenőrzi a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet, véleményezi a nagyobb beruházásokat, vizsgálja a gazdasági adottságokat és lehetőségeket.

         4. Előzetesen véleményezi a településrendezési, szabályozási tervekkel, azok terveztetésével kapcsolatos elképzelésekről szóló beszámolókat.

         5. Megvitatja, véleményezi, valamint javaslatot készít:

  • kommunális és közlekedési szolgáltatások javítására,
  • a közlekedési infrastruktúrát, közlekedésszervezést és közlekedésbiztonságot javító intézkedések megtételére,
  • utak, hidak fenntartására,
  • közműtársulásra, víz-, csatorna-, gázfejlesztési lehetőségeire,
  • zöldterület, parkolók fejlesztésére,
  • műemlékvédelem, idegenforgalom fejlesztésére,
  • köztisztaság fenntartására,
  • utcaelnevezésekre,

6. Véleményezi a kerületi parképítések és parkfelújítások tervezését és végrehajtását.

7. Javaslatot dolgoz ki a helyi környezet- és természetvédelmi feladatok megoldására, figyelemmel kíséri azok megvalósítását.

8. Előkészíti a Képviselő-testület környezetvédelmi döntéseit, ellenőrzi azok végrehajtását.

9. Felméri a gazdasági lehetőségeket, és ennek tudatában készíti el a környezetvédelem fejlesztési tervet.

10. Kapcsolatot tart az önkormányzat egyéb bizottságaival, valamint környezetvédelmi szakhatóságokkal.

11. Feltárja, valamint eljárást kezdeményez a környezetvédelmi szabályokat megszegőkkel szemben.

12. Működési területén figyelembe veszi a lakosság javaslatait, panaszait és ellenőrzi azok intézését.

13. Figyelmet fordít a közműtársulásra, víz-, csatorna-, gázfejlesztési lehetőségeire, a zöldterület, parkolók fejlesztésére, a köztisztaság fenntartására.

                14. Figyelemmel kíséri a rendőrség bűnmegelőzéssel és közbiztonsággal kapcsolatos                   tevékenységét.

               15. A Képviselő-testületi tárgyalást megelőzően véleményezi a rendőrkapitányság

                éves munkájáról szóló beszámolót.

                16. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tevékenységével kapcsolatos lakossági

                igényeket, jelzéseket és azokat közvetíti a Képviselő-testület részére.

                17. Koordinálja a Képviselő-testület és a rendőrkapitányság kapcsolattartását.

                18. Figyelemmel kíséri a közbiztonság színvonalának alakulását. Javaslatokat tesz

                az ezzel kapcsolatos önkormányzati és rendőrségi együttműködés módozatainak                         kidolgozására.

               19. Kapcsolatot tart a bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetekkel.


48. §    Művelődési-, Ifjúsági- és Sport Bizottság feladatai:

1. Javaslatot tesz a nevelési intézmények létrehozására, megszüntetésére, átszervezésére.

2. Figyelemmel kíséri a nevelési irányelvek érvényesülését.

3. Javaslatot dolgoz ki a nevelési, oktatási és kulturális intézmények fejlesztésének lehetőségeiről, az ágazat gazdálkodásáról.

4. Kapcsolatot tart a településen működő oktatási intézménnyel.

5. Közreműködik a művelődésügyi elképzelések kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében, a kerületi nevelési, oktatás és közművelődés koncepciójának. kialakításában, amely meghatározza azokat a főbb célokat, prioritásokat, amelyeket a működtetés és fejlesztés során az önkormányzat követni kíván.

5. Összehangolja a kulturális tevékenységét, javaslatot tesz működésük színvonalasabbá tételére.

6. Figyelemmel kíséri a kulturális intézkedések kidolgozását, véleményezi azt, majd ellenőrzi végrehajtását.

7. Javaslatot tesz a kulturális intézmények létrehozására, megszüntetésére, átszervezésére.

8. Működési területén fórumot ad a közművelődéssel kapcsolatos társadalmi észrevételeknek (igényfeltárás, érdekegyeztetés).

9. Véleményezi a város közterületeinek elnevezéseit érintő, valamint a szobrok, emlékművek, emléktáblák elhelyezésével kapcsolatos előterjesztéseket.

10. Közreműködik az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények működtetési feltételeinek meghatározásában, állást foglal valamennyi önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény esetleges egyéb célú hasznosításáról.

11. Részt vesz a helyi sportpolitika kialakításában, a fejlesztési célkitűzések és feladatok meghatározásában.

12. Közreműködik a sportpolitika céljait szolgáló önkormányzati pénzeszközök felhasználási irányának és arányainak meghatározásában, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

13. Részt vesz a jelentősebb sportintézkedések kialakításában és végrehajtásának ellenőrzésében.

14. Részt vesz az önkormányzati sportintézmény tevékenységének meghatározásában.

15. Közreműködik a diáksport, utánpótlás nevelő versenysport és a szabadidősport szakmai célkitűzéseinek koordinálásában és azok végrehajtásának ellenőrzését véleményezi.

16. Közreműködik az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmény működtetési feltételeinek meghatározásában.

17. Figyelemmel kíséri az ifjúsággal kapcsolatos nevelési irányelvek érvényesülését, elemzi az ifjúságra ható tényezőket.

 

V. FEJEZET



49. § (1) A polgármester megbízatását foglakoztatási jogviszonyban látja el.

         (2) A polgármester pecsétje köralakú „Sajóbábony Város Polgármestere” felirattal, középen Magyarország címerével.

         (3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésüket a Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke látja el.

         (4) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott határkörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

50. §    Amennyiben a képviselő-testület  - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya    miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a     polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

                        a) a vagyongazdálkodásról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási  ügyben, ide    nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését,

                        b) önkormányzati tulajdonú, vagy részben önkormányzati tulajdonú

                        gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyása.

51. §    A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés     közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó   önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a    képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt    költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen    biztosított, amennyiben a pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.

52. § A polgármester együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel,  egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a kerületi    vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének    jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.



32. Alpolgármester


53. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

            (2) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester      határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a   polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.


33. A jegyző

54. § (1) A jegyző feladatainak ellátásában a polgármesteri hivatal közreműködik.

         (2) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

         (3) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a polgármesteri hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

         (4) Gondoskodik a e rendelet függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.

34. Aljegyző


55. §    (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

            (2) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízot    köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.


35. A tisztségviselők fogadóórái


56. §    (1) A tisztségviselők havonta két alkalommal meghatározott napon és időben,  fogadóórát kötelesek tartani.

            (2) A tisztségviselők fogadóórájának helyéről és időpontjáról, valamint a bejelentkezés   módjáról a jegyző tájékoztatót bocsát ki, és hirdetményként közzétesz.


VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. Hatályba léptető rendelkezések

57.§     (1) A rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba.

            (2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Szervezeti és Működési           Szabályzatról szóló 4/2003. (II.26.) önkormányzati rendelet.

 

        Likai-Tóth Adél sk.                                                                                 dr. Szilva István sk.

              jegyző                                                                                                    polgármester

 

1. melléklet a 12/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

2014. január 1-től alkalmazott kormányzati funkciók

726050 Sajóbábony Város Önkormányzat

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenység

013210            Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013350            az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360            Más szerv részére végzett pénzügyi- gazdálkodási, üzemeltetése, egyéb szolg.

016010            Országgyűlési, önkormányzati és EP képviselőválasztáshoz kapcsolódó tev.

031030            Közterület rendjének fenntartása

041140            Területfejlesztés igazgatása

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munkaprogram- Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030                       Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072311            Fogorvosi alapellátás

074032            Ifjúság-egészségügyi  gondozás

081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

091120            Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő    működtetési feladatok

092120            Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

096010            Óvodai intézményi étkeztetés

096020            Iskolai intézményi étkeztetés

107051            Szociális étkeztetés

107080            Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenysége és programok

2. melléklet a 12/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

Sajóbábony Város Önkormányzata által ellátott önként vállalt feladatok

Önként vállalt feladat

Jogszabály megjelölése, feladatellátás alapja

 1.

Testvérvárosi kapcsolatok szervezése, külföldi önkormányzatokkal való együttműködés, ezeken belül

  • programok, rendezvények, látogatások szervezése,
  • civil szervezetekkel való külkapcsolatok

Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés k) pontja

 2.

Idegenforgalom helyi fejlesztésének összehangolása, idegenforgalom alakulásának elemzése, értékelése

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 13. pontja

 3.

Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszer

Az önkormányzat mindenkori hatályos éves költségvetési rendelete

 4.

Együttműködés a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel

Mötv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja,

Sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontja

 5.

Önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 11. §

 6.

Ifjúságpolitikai feladatok, bűnmegelőzési feladatok

Mötv. 13. § (1) bekezdés 15. és 17. pontja

 7.

Nemzeti ünnepekhez kapcsolódó megemlékezések szervezése

Az önkormányzat mindenkori hatályos éves költségvetési rendelete

 8.

Polgárőr szervezetek támogatása

Mötv. 13. § (1) bekezdés 12. és 17. pontja

 9.

Civil szervezetek támogatása

Az önkormányzat mindenkori hatályos éves költségvetési rendelete

10.

Együttműködés más önkormányzattal, tagság érdek-képviseleti szövetségben

Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés k) pontja

 

3. melléklet a 12/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

  1. Költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatok:
    1. 1. Dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott céltartalék a célnak megfelelő felhasználásáról.
    2. 2. A költségvetési előirányzat erejéig dönt a törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződések megkötéséről.
    3. 3. A költségvetésben elfogadott feladatok megvalósításához kapcsolódó kötelezettségvállalás, utalványozás.

  1. Önkormányzat vagyonával kapcsolatban:
    1. 1.  A tulajdonosi jognyilatkozatokat (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás, elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, továbbterheléshez történő hozzájárulás megadása, stb.) a feltétel bekövetkeztekor, illetve a tulajdonos kérésre megadja.
    2. 2. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatban eljár a földhivatalnál.
    3. 3. A költségvetési intézmény részére átadott vagyon kivételével gyakorolja az Önkormányzat vagyonrendelete szerint azon tulajdonosi kompetenciákat, amelyek az intézményvezetőt, mint vagyonkezelőt megilletik.
    4. 4.Dönt az átszervezés vagy feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingó vagyontárgya

hasznosításáról.

  1. 5. Aláírja a vagyonhasznosítással kapcsolatos szerződéseket.
  2. 6. Önkormányzati feladatellátáshoz szükség esetén árajánlatokat, értékbecsléseket szerez be.

  1. Közterülettel kapcsolatos feladatok:
    1. 1. A közterület besorolású ingatlanok egyesítése, összevonása, megosztása vagy   telekhatár rendezése esetén, amennyiben a telekalakítása nem jár a művelési ág, kataszter szerinti besorolás és a tulajdoni viszonyok változásával, tulajdonosi nyilatkozatot tesz.
    2. 2. Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításról, továbbá az út síkosság elleni

védekezésről.

  1. 3. Eljár az útkezelői kötelezettség megszegésével okozott kár – polgári jog általános

szabályai szerinti – megfizetése érdekében.

  1. 4. Eljár a közterület-használati szerződéskötés iránti ajánlatokkal kapcsolatban. Engedélyezi a közterület használatot. Kiadja a tulajdonosi hozzájárulást azokra a közterület használatokra vonatkozóan, melynél szerződés megkötése szükséges.
  2. 5. Dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.

  1. Önkormányzati intézményekkel kapcsolatos feladatok:
    1. 1. Jóváhagyja az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott költségvetési intézmények házirendjét.

  1. 5. Képviselő-testület által kinevezet, illetve megbízott intézményvezetők tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. Gyakorolja az önkormányzattal munkajogi jogviszonyban álló munkavállalók (Mt. Hatálya alá tartozó munkavállalók) vonatkozásában a munkáltatói jogokat.

  1. Szociális hatáskörök:
    1. 1.Önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére.
    2. 2. Szociális rászorultság alapján megállapítja a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot.
    3. 3.Méltányosságból ápolási díjat állapít meg.
    4. 4.Megállapítja a születési támogatást.
    5. 5.Megállapítja a szociális étkeztetésre való jogosultságot.

  1. Egyéb feladatok:
    1. 1. A szerződés felek adataiban bekövetkező változás esetén dönt a szerződések módosításáról.
    2. 2. Idősek, évfordulók köszöntése.

4. melléklet a 12/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelethez


Az előterjesztéssel kapcsolatos követelmények


1. Az előterjesztésekkel szemben elvárt formai követelmények:

  1. minden előterjesztést – a lehetőségeknek megfelelően – Word for Windows szövegszerkesztő program 12-es betűnagyságával kell írni;
  2. fejléc a hivatalos nyomtatványnak megfelelően;
  3. az előterjesztés tárgyának megjelölése, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel;
  4. megszólítás az alábbiak szerint: „Tisztelt Képviselő-testület!”;
  5. az előterjesztés érdemi szövege;
  6. határozati javaslat, – szükség szerint annak végrehajtási határideje, és végrehajtásért felelős személy megnevezése – több megoldási lehetőség esetén alternatív határozati javaslatokkal; a tájékoztató elnevezésű előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot;
  7. értékesítésre irányuló előterjesztés esetén a határozati javaslatnak tartalmaznia kell, az ingatlan pontos adatait: helyrajzi számát és címét;
  8. döntéshez szükséges szavazati arány (egyszerű vagy minősített többség);
  9. bizottságok felsorolása, amelyek az előterjesztést megtárgyalják;
  10. az anyag készítőjének a neve és beosztása;
  11. hitelesítési kellékek: pecsét és aláírás;
  12. személyi ügy tárgyalása mellé, ha megadta csatolni kell az érintett hozzájáruló nyilatkozatát a nyilvános tárgyalás érdekében;


2. Az előterjesztés érdemi szövegének tartalmaznia kell:

  1. az ügyben született korábbi önkormányzati határozatot;
  2. indokolt esetben, a korábbi döntés módosítására, vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot;
  3. a tárggyal kapcsolatos fontosabb jogszabályokat;
  4. az előkészítés során végzett munkában a közreműködő szervek és személyek véleményét;
  5. az előzetes hatásvizsgálat eredményét.




1. függelék a 12/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület névsora és jelölőszervezetük megnevezés

 

Dr. Szilva István       FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata  Néppárt

   Bencs Gábor             JOBBIK Magyarországért Mozgalom

 Csóka Károly            független

  Hubai Krisztián        független

  Jelcs Sándor              független

    Rontó András           független

   Sólyom Sándor         Magyar Szocialista Párt

függelék a 12/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelethez




Az állandó bizottságok tagjainak neve



Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Bizottság:


Elnök:            Bencs Gábor

Tagok:           Csóka Károly

                        Rontó András


Településfejlesztési-, Környezetvédelmi- Közrend- és Közbiztonsági Bizottság:


Elnök:            Jelcs Sándor

Tagok:           Bencs Gábor

                      Rontó András

                       Lakatos József

                       Tóth  Béla



Művelődési-, Ifjúsági- és Sport Bizottság:



Elnök:            Csóka Károly

Tagok:           Jelcs Sándor

                      Sólyom Sándor

                      Ács Bertalanné

                      Szegedi Attila