Tard Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezései

1. §

Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tard Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye: 3416 Tard Rózsa Ferenc út 1. szám

A falu képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Tard Község Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

Az önkormányzat azonosító adatai

a) törzsszám:725877

b) adószám: 15725871-2-05

c) KSH statisztikai számjel: 15725871-8411-321-05

:

Az Önkormányzat jelképei

2. §

Az Önkormányzat jelképei: Tard Község címere, zászlaja és pecsétje.

Használatuk rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

A település ünnepei

3. §

A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és települési ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

4. §

Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

Franciaország - Josselin, Guillac és La Croix Hellean városaival

Az Önkormányzat partnervárosi kapcsolatot tart fenn:

Németország – Alzey

Önkormányzati jogok

5. §

A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a települési közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és az üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

Együttműködés

6. §

A képviselő testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és
gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Kormányhivatallal, a Járási Hivatallal és a helyi Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel.

Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre

Feladatok és hatáskörök

7. §

Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is  igénybe vehető.

Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

A (3) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

8. §

Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

A képviselő-testület működése

9. §

A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma7 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről.

Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról. A polgármester és az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

Rendes ülés

10. §

A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július hónapban állapítja meg.

Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

Rendkívüli ülés

11. §

A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.

Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot és jelezni szükséges, hogy kinek a meghívását javasolja a testületi ülésre.

Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester is - legkorábban a meghívók kézbesítését követő napra - összehívhatja.

A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.

A képviselő-testület összehívása

12. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).

A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni, csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselők, számára elektronikus formában kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak a polgármester előzetes engedélyével lehet.

Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen való kiosztására csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti.

A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

• az ülés helyét, napját, időpontját,
• a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző átruházott hatáskörében kirendeltség-vezető feladata.

A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája:

• a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés,
• Tard Község hivatalos honlapján való megjelentetés.

13. §

A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

• a képviselő-testület tagjait,
• a jegyzőt, 
• a kirendeltség-vezetőt
• a napirendi pontok előadóit,
• az önkormányzati intézmények vezetőit,
• akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart,      
• akinek meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött,

Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

• a jegyzőt, kirendeltség-vezetőt
• akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (pl. referens,)
• a Hivatal előadóit,

A képviselő-testület ciklusprogramja

14. §

A ciklusprogram az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.

A programtervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé működésének első évében.

A képviselő-testület munkaterve

15. §

A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére

A munkatervbe ciklusonként legalább egyszer fel kell venni a bizottság munkájáról szóló beszámolót.

A munkaterv tartalmi elemei:

• az ülések tervezett időpontja,
• várható napirendjei,
• előadó, referens megjelölése

A képviselő-testület ülése

16. §

A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet

A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

Határozatképesség

17. §

A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 4 fő jelen van.

A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

18. §

A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző, távollétében a kirendeltség vezető segíti.

Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.

A tanácskozás során a levezető elnök:

• javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
• előterjeszti a sürgősségi indítványt,
• javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
• napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről,             időszerű kérdésekről, valamint
• a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
• napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
• napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
• kihirdeti a határozatokat,
• biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát,
• berekeszti az ülést.

A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.

19. §

A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

Rendfenntartás

20. §

Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:

• figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,
• a levezető elnököt az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
• rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
• rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
• a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.

A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A napirend megállapítása

21. §

A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vitát követően állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.

A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.

A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

• rendelet-tervezetek
• határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
• beszámolók (jelentések)
• tájékoztatók
• egyéb tudomásulvételt, döntést igénylő ügyek
• indítványok, javaslatok, bejelentések
• zárt ülésen tárgyalt napirendi pontok

A napirend a (3) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a külső meghívottakra.

A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

Előterjesztés

22. §

Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:

• rendelet-tervezet,
• határozati javaslat,
• beszámoló,
• tájékoztató,
• módosító indítvány,
• sürgősségi indítvány.

Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

• bármely települési képviselő,
• bizottság elnöke,
• polgármester, alpolgármester,
• jegyző, kirendeltség-vezető
• önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
• felkérésre a társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek vezetői,

A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

• az Mötv. 42. §-ában és az e rendeletben meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben,
• önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,
• a Ptk.-ból eredő jogviszonyokkal kapcsolatos ügyekben,
• közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése.

Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát, és a téma szerint illetékes referens szignóját követően terjeszthetők elő.

Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.

Az előterjesztés tartalma

23. §

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását,
• az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
• a jogszabályi felhatalmazást,
• több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
• konkrétan megfogalmazott a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető rendeleti (határozati) javaslatot,
• szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

Többféle választási lehetőséget tartalmazó előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.

Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.

Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.

Módosító indítvány

24. §

A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző, kirendeltség-vezető szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.

Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

Sürgősségi indítvány

25. §

A települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a kirendeltség vezető a rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

Sürgősségi indítványt – indokainak megjelölésével – az ülést megelőző munkanapon délelőtt 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.

A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt jelen rendelet 21.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint tárgyalja meg.

Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre vételük sorrendjéről külön határoz.

Hozzászólások

26. §

A napirendi pont tárgyalását öt perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.

A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás két alkalommal maximum két-két perc időtartamban történhet. (A felszólalásra kapott idő elteltére a levezető elnök figyelmeztet.) Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.

A képviselő-testület - külön vita nélkül hozott döntése alapján – a felszólalás időtartamát s a hozzászólások számát korlátozhatja.

A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. A levezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző, kirendeltség vezető véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A megsértett képviselőnek joga van a személyét érintő kérdésben maximum 2 percben reagálást tenni, melyet a napirendekhez előre bejelentett hozzászólások elhangzása után tehet meg. Sérelemnek kell tekinteni az olyan állítást, illetve más kifejezést, amely a képviselő becsületét sérti, róla valótlan tényt állít, vagy valós tény hamis színben tüntet fel, feltéve, hogy az állítás, vagy kifejezés alapján az érintett képviselő személye egyértelműen azonosítható.

A napirendi pont vitáját a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga.

A levezető elnök bármely képviselő kérésére – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

Interpelláció, kérdés

27. §

Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés

Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 10.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek - amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel - a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni.

A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adnia.

Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként kell megtárgyalni Egy téma időtartama legfeljebb 3 perc lehet. A képviselő-testület az időtartamot egyszerű szótöbbséggel meghosszabbíthatja.

Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége, melynek időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását amelyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

A települési képviselőnek a kérdést az ülés megkezdéséig írásban kell előterjesztenie, amelyre a megkérdezettnek az ülésen válaszolnia kell. A testületi ülésen a kérdés feltevésére legfeljebb 2 perc áll a kérdező rendelkezésére. A kérdésre adott válasz a tájékoztatás, amely nem igényli a kérdező által történő elfogadást, valamint a válasszal kapcsolatban viszontválaszra nincs lehetőség.

A képviselő szóban az ülésen egy kérdést tehet fel. A szóban feltett kérdés megválaszolására a (9) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

Döntéshozatal

28. §

A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol. A képviselő-testület dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.

A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a levezető elnök szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.

A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Szavazás

29. §

Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.

Érvényes a döntés, ha a jelenlévő képviselők több mint felének szavazata egybehangzó. Ha érvényes döntés nem született, a kérdés – a levezető elnök indítványára – tovább tárgyalható.

Amennyiben a képviselő a szavazást követően észleli  hogy szavazatát tévedésből nem az akaratának megfelelően tette meg, a szavazást követően azt azonnali jegyzőkönyvbe történő szóbeli nyilatkozatával az akaratának megfelelően módosíthatja.

Név szerinti szavazás

30. §

A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

• a helyi népszavazásról,
• a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,
• minden olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület minősített többséggel indítványt tesz a név szerinti szavazásra,
• ha törvény írja elő.

A név szerinti szavazásszóban történik. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodommal” szóban szavaznak.

A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a levezető elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

31. §

Titkos szavazást kell tartani:

• választás,
• kinevezés,
• felmentés,
• vezetői megbízás adása, visszavonása,
• fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.

A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.

A titkos szavazás írásban történik. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

Az írásban történő szavazásról a szavazás előtt a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel

Határozat

32. §

A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatok tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései irányadóak.

A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

A határozatokat a testületi ülést követő 5 napon belül – elektronikusan pdf. formátmban - a végrehajtásért felelős személyek, az érintett intézmények vezetői megkapják

A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

A jegyzőkönyv

33. §

A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza.

A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

• a meghívó,
• a jelenléti ív,
• az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati javaslatok egy-egy példánya,
• a jegyző törvényességi észrevétele,
• név szerinti szavazásról készült névsor, kivéve, ha a szavazás a szavazatszámláló berendezéssel történt

A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.

A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül két – rotációs elv alapján (névsor szerint) kiválasztott – hitelesítő írja alá. A hitelesítést a Hivatal helyiségében a jegyzőkönyv elkészítését követő két napon belül kell elvégezni. A jegyzőkönyv-hitelesítők a jegyzőkönyv minden oldalát ellátják aláírásukkal (szignójukkal).

A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

Rendeletalkotás

34. §

A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

• a települési képviselő,
• a jegyző, a kirendeltség-vezető
• helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője,
• önkormányzati társulás tagjai jogosultak,
• az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában

A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet. A képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározza az előkészítés menetét.

A rendelet-tervezetet a jegyző készíti.

A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint szakértő közreműködése igényelhető.

Az önkormányzati rendelettervezetet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé, kivéve azokat, amelyeknek az előterjesztésére a 22. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a polgármester jogosult.

A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni.

A kihirdetés módja: a www.tard.hu honlapon, valamint a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján. A kihirdetett rendeletet a képviselőtestület a „Tardi Hírek” című helyi lap következő számában közzé teszi

Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint módosítja, hatályon kívül helyezi.

A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

Lakossági fórumok

35. §

A képviselő-testület lakossági fórum szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:

• a közvetlen tájékoztatásra,
• a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

Fontosabb lakossági fórumok:

• közmeghallgatás,
• állampolgári közösségek rendezvényei.

A közmeghallgatás megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosságot annak megtartása előtt legalább 5 nappal előbb értesíteni kell.

A közmeghallgatáson - a tárgyalt napirend súlyának, az érdeklődők számának alapján – a képviselő-testület a felszólalások időtartamát - a testületi ülés szabályai szerint - korlátozhatja.

A Képviselő-testület szervei

36. §

A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért illetve, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

A Bizottságok

37. §

A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogkörben is felruházhatja bizottságait.

Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fő

A bizottság tagjainak nevét és lakcímét az 2. függelék tartalmazza.

A bizottság részletes feladat- és hatásköreit az 2 melléklet tartalmazza.

A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

A bizottság elnökét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Hivatal munkavállalója nem lehet a bizottság elnöke, alelnöke és tagja. A bizottság az elnök helyettesítésére a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ.

A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

A bizottságok működése

38. §

A bizottság munkaterv alapján működnek.

A bizottság üléseit az elnök, távollétében az alelnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően egy nappal előbb kézhez kapják

Az elnök köteles az ülést összehívni a polgármester indítványára, vagy a képviselő- testület döntése alapján,– az ok és cél megjelölésével történő – írásbeli indítványára.

A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére, és határozathozatalára vonatkozó szabályokat azzal, hogy az átruházott hatáskörben meghozott döntéseiken kívül minden más előterjesztés esetén alakszerű határozat nélkül fogalmazzák, illetve tegyék meg javaslatukat a képviselő-testület felé.

Az ülések nyilvánosak, de az Mötv. zárt ülésre, valamint az Ötv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

A bizottság zárt ülésein hozott döntéseiről csak az elnök adhat tájékoztatást.

A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a polgármestert,
• az alpolgármestert,
• a jegyzőt, kirendeltség vezetőt,
• a hivatal tárgykör szerint érintett előadóját,
• a belső ellenőrzéssel megbízott személyt a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő napirendekhez,
• az önkormányzati intézmény/ek/ vezetőjét/it/ az őket érintő napirendekhez,
• az érintett napirendek előadóit,
• azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.

A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.

A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

A bizottság működésének részletes szabályait maguk állapítják meg.

A bizottságok hatósági jogkörben hozott határozatainak adminisztrációját a jegyző végzi.

A határozat kiadmányozása az alábbiak szerint történik:

Aláírás: Bizottság elnöke s.k., Jegyzőkönyv-hitelesítő s.k.

Kiadmány hiteléül: jegyző

A bizottság elnöke a testületi ülésen az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági határozatokat, javaslatokat, véleményeket az adott napirendi pont tárgyalásakor ismertetik a testülettel.

A polgármester

39. §

Tard Községben a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott személy. Tevékenységét társadalmi megbízásban, kötetlen munkaidőben végzi.

A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények, tartalmazzák.

A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:  

• szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
• összehívja és vezeti a testület üléseit,
• gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
• képviseli az önkormányzatot,
• segíti a települési képviselők munkáját,
• együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
• együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település – különösen a térség önkormányzataival,
• ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
• fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
• véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
• nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
• lakossági fórumokat szervez.

A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:

• indítványozhatja a bizottság összehívását,
• biztosítja a bizottság jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
• ellátja a bizottság rendszeres tájékoztatását,
• felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
• bizottsági döntéshozatalnál kivéve – akadályoztatása esetén – dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti.

A Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a Hivatal munkavállalói részére munkaértekezletet tart, minősíti a munkát, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, hozott döntéseket az időszerű feladatokat.   

A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. továbbá a hivatali munkavállalók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.

A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt

Az alpolgármester

40. §

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel
a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatására, megbízatásának megszűnésére az Mötv rendelkezései az irányadók.

A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester tiszteletdíjának, illetve illetményének és egyéb juttatásainak mértékéről.

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munka folyamatos biztosítása érdekében.

A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester, a polgármester tartós (legalább 15 napos) akadályoztatása esetén, általános helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet az önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat rá.

A tiszteletdíj mérséklése, megvonása

41 §

Az önkormányzat külön rendeletében meghatározott tiszteletdíj teljes összegű kifizetésének feltétele, hogy a képviselő minden képviselő-testületi ülésen részt vegyen.

Amennyiben a képviselő, a bizottsági elnök illetve bizottsági tag a képviselő-testületi, illetőleg a bizottsági üléstől közfeladat ellátása érdekében, betegség miatt vagy egyéb igazolt távollét miatt marad távol, a távolmaradás tényét az ülés megkezdéséig szóban vagy írásban kell bejelenteni a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének.

A közfeladat ellátása, a betegség miatti, illetve az egyéb igazolt távollét idejére képviselőt és a bizottsági tagot a teljes összegű tiszteletdíj illeti meg.

Az Mötv. 32.§ (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegő önkormányzati képviselő és a bizottsági tag amennyiben igazolatlanul nem jelenik meg a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén az adott hónapban az őt megillető tiszteletdíjra nem jogosult. Az Mötv. 32.§ (2) bekezdés j) pontjában meghatározott kötelezettségét igazolatlanul megszegő önkormányzati képviselő az adott évet követő év első három hónapjában nem jogosult tiszteletdíjra.

A képviselő-testületi ülésen és bizottsági ülésen a megjelenést a jelenléti ív és a jegyzőkönyv igazolja. A képviselő-testületi ülésről való igazolatlan távolmaradás miatti tiszteletdíj-megvonást a polgármester havonta kezdeményezi a jegyzőnél.

Ha valaki az ülésről közfeladat ellátása érdekében, betegség miatt igazoltan van távol, ezt a jelenléti íven az ülést levezető polgármesternek/alpolgármesternek, illetve a bizottsági elnöknek igazolnia kell.

A jegyző, aljegyző, kirendeltség-vezető

42. §

A jegyző, kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő személy látja el a polgármester megbízása alapján.

43. §

A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

A Hivatal

44. §

A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, és a jegyző fogadóóráit.

A Társulás

45. §

Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulási lehetőségek közül a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakítható társulásos formákat, valamint a hatósági igazgatási társulást, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni.

A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

46. §

A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:

• a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
• a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
• a lakosság közügyekbe való bevonása,
• a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,
• egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézése hatósági igazgatási társulás keretében,
• intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése a községet és a környező településeket egyaránt ellátó feladatokra.

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

47. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

Gazdálkodás, az Önkormányzat vagyona és költségvetése

Az önkormányzat vagyona

48. §

Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:

• a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
• a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (1) bekezdésben jelölt rendeletben kell szabályozni.

Az önkormányzat költségvetése

49. §

A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

A képviselő-testület kettő testületi ülésen tárgyalja a költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.

A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a 34.§.-ban foglalt szabályok az irányadók.

Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a 23.§.-ban  foglalt rendelkezések megtartásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

50. §

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó intézményei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Hivatal irányításával történik. A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.

Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladat-szám szerinti besorolását e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

51. §

Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Az önkormányzat a gazdálkodás belső ellenőrzését külön megbízott belső ellenőr útján biztosítja.

A helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza

Záró rendelkezések

52. §

1. Ez a rendelet 2014. november 28. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti a Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2010. (X. 28.) önkormányzati rendelet.

A rendelet kihirdetésének dátuma:   2014. 11.27

                                                                                                                    dr. Jakab Orsolya   jegyző