Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat elnevezése:                                  Nagyhegyes Község Önkormányzata.
2. Az önkormányzat székhelye:                                   4064 Nagyhegyes, Kossuth utca 2.
3. Az önkormányzat portál címe:                                 www.nagyhegyes.hu
4. Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:      hivatal@nagyhegyes.hu
5. Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló, melyek használatát külön rendelet szabályozza.

2. FEJEZET

Az önkormányzat költségvetési szervei

2. §

1. Az önkormányzat költségvetési szervei:

1. Polgármesteri Hivatal, jogállása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
2. Tündérkert Óvoda és Bölcsőde, jogállása: önállóan működő költségvetési szerv
3. Idősek Háza, jogállása: önállóan működő költségvetési szerv

2. Az önkormányzati szervek feladatait az alapító okiratok tartalmazzák.

III. FEJEZET

A képviselő-testület és szervei

3. §

1. ^[1]Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a főállású polgármester és hat települési önkormányzati képviselő.
2. A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete, az önkormányzati rendeletek, valamint a képviselő-testület határozatai tartalmazzák.

4. §

1. A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester feladat- és hatáskörére, a polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztás szabályozására, a polgármester intézkedést bocsáthat ki.

5. §

1. A képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó, a testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló szervek.
2. A képviselő-testület állandó és - meghatározott időre vagy feladat elvégzésére - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megszűnik a képviselő-testület által meghatározott feladat teljesítésével.
3. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság                         5 fő taggal;
2. Településfejlesztési Bizottság                             7 fő taggal.

4. Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 2 és 3. melléklete, valamint más önkormányzati rendeletek tartalmazzák.
5. A bizottságot annak elnöke képviseli.
6. A bizottsági tagot tevékenységéért külön rendeletben meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg.

6. §

A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a feladatok ellátása vonatkozásában az általános igazgatási ügyintéző jár el.

7. §

1. Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során – előzetes bejelentés alapján – jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint a polgármesteri hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja.
2. Az önkormányzati képviselőt tevékenységéért külön rendeletben meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg.
3. ^[2]A Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra 25%-kal csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

8. §

       (1)        A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Nagyhegyesi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) elnevezéssel.

2. A Polgármesteri Hivatal feladatait alapító okirata, munkarendjét a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

IV. FEJEZET

A Képviselő-testület működése

Munkaterv

9. §

1. A képviselő-testület munkáját éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el.
2. A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett:

1. időpontját,
2. tervezett napirendjét.

3. ^[3]A Képviselő-testület évente legalább tíz ülést tart. A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap harmadik hetének szerdai napján, július, augusztus hónapban szükség szerint tartsa ülését.
4. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Az ülés összehívása

10. §

1. ^[4]A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatás esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke (az ülés összehívása és vezetése szempontjából a továbbiakban együtt: polgármester) hívja össze, illetve vezeti.
2. ^[5]
3. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a napirend szerinti előadót, szakértőt, szükség szerint az érintetteket, valamint a díszpolgárokat.
4. A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet az ülés előtt legalább öt nappal köteles végrehajtani.
5. Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton (telefon, sms, e-mail útján) is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása:
   1. az önkormányzat és intézményei működését érintő esetben;
   2. pályázati eljárással kapcsolatos halaszthatatlan esetben;
   3. más sürgető határidő esetén;
   4. vis maior esetén.
6. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések.
7. A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzati portálon való közzététellel – az ülés előtt legalább öt nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon a nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket is közzé kell tenni.

Sürgősségi indítvány

11. §

1. A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében a polgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, valamint a jegyző sürgősségi indítványt terjeszthet elő írásban.
2. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület napirendjére tűzi. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél vagy a jegyzőnél.
3. A polgármester ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.
4. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel, a napirendi pontok elfogadását megelőzően vita nélkül dönt.

Előterjesztések

12. §

1. A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

1. a polgármester,
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. önkormányzati képviselő,
4. a jegyző.

2. A bizottságok a rendelet 2. és 3. számú mellékletében szereplő feladat- és hatáskörük vonatkozásában jogosultak előterjesztés benyújtására, továbbá ezen feladat- és hatáskörök tekintetében az előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testület felé.
3. Az előterjesztés két részből áll.
   1. az első résznek tartalmaznia kell:

• a tárgy pontos meghatározását,
• előzmény esetén annak rövid ismertetését, a döntést, a végrehajtás eredményét,
• fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a meghozandó döntést.

2. a második rész a döntési javaslat:

• melyet egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni,
• az eltérő tartalmú javaslatokat (alternatívákat) külön-külön kell megfogalmazni,
• határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét,
• költségvetést érintő határozatnak tartalmaznia kell a pénzügyi fedezetre való utalást.

3. Az előterjesztést minden esetben írásban kell elkészíteni.
4. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.

Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje

13. §

1. A polgármester a képviselőkhöz rendelt képviselői egységen (a továbbiakban: egység) történő bejelentkezés alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, valamint megnevezi az ülés jegyzőkönyvét hitelesítő képviselőket.
2. Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.
3. Munkatervben nem szereplő kérdés napirendre tűzését indítványozhatja:

• a polgármester,
• a képviselő-testület bizottsága,
• az önkormányzati képviselő,
• a jegyző.

4. A napirend előtti tájékoztatásokat követően a polgármester előterjeszti – szükség esetén – a sürgősségi indítványt.
5. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
6. A döntést igénylő előterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól, utóbbiak megtárgyalására a nyilvános ülésrész végén - a kérdések, interpellációk előtt - kerül sor.
7. A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és szükség szerint a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez. A lejárt határidejű döntések végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
8. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön vitát nyit.
9. A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.
10. A napirendi pontok érdemi tárgyalását (kérdések, hozzászólások) szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, a polgármester, és a tárgy szerinti bizottság elnöke jogosult.
11. A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.
12. A vita során a polgármester az egységen történő bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
13. A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a hozzászólótól a szót megvonhatja.
14. Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az egységen történő ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szó.
15. A képviselő-testület a vita lezárása után dönt, rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
16. ^[6] A Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a nagyhegyesi székhelyű, bejegyzett civil szervezetek képviselőit.

Az ülés rendjének fenntartása

14. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától,
2. rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
3. megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ.

2. Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során személyét ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni.
3. A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított másfél óránként legalább 10 perc szünetet rendel el.

A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

15. §

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület. A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg. Az elfogadandó döntési javaslatot a szavazás előtt egyértelműen meg kell fogalmazni.
2. A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket. A szavazás az egység szavazás felületén található gombja valamelyikének megnyomásával történik, a számítógépes rendszer hibája esetén kézfelemeléssel történik. A tartózkodás, valamint a jelenlévő, de nem szavazó képviselő e döntése „nem” szavazatot jelent.
3. A szavazás általában nyílt szavazással történik.
4. Név szerinti szavazással dönt a képviselő-testület a tagjának ügyrendi javaslatára, vita nélkül hozott határozat alapján. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét betűrendben felolvassa, akik ezt követően a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a leadott szavazatukat hangos szóval is kimondják. Utolsónak a polgármester adja le szavazatát.
5. A titkos szavazás a (2) bekezdésben meghatározottak szerint történik, azonban az egyes képviselők szavazata nem lesz látható a kijelzőn, ott csak a szavazás számszerű eredménye jelenik meg.
6. A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezető gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, bármely képviselő, vagy a polgármester javaslatára ugyanazon az ülésen a képviselő-testület minősített többséggel elrendelheti a szavazás megismétlését.
7. Az a képviselő, aki a Mötv. 49. § (1) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló rendeletben megállapított szankcióval sújtható.

Határozathozatal

16. §

1. A képviselő-testület a határozatait, a Mötv-ben és az SZMSZ-ben meghatározottak kivételével, egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.
2. Minősített többséggel dönt az Mötv-ben meghatározottakon túl:

1. a képviselő-testület hatáskörének átruházásáról,
2. sürgősségi indítvány elfogadásáról,
3. díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról,
4. hitelfelvételről.

(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén is kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben, így különösen

a) önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, támogatással járó pályázat benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,

b) pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,

c) veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,

d) az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,

e) amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

(6) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint Kt. határozat megjelöléssel kell ellátni.

(8) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

Rendeletalkotás

17. §

1. A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület.
2. Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
   1. a polgármester,
   2. az önkormányzati képviselő,
   3. a képviselő-testület bizottsága,
   4. a jegyző.
3. A kezdeményezést a polgármesternek, vagy a jegyzőnek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.
4. A rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület az előkészítésbe való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, illetve szakértőt is felkérhet.
5. A rendelettervezetet a polgármester, bármely önkormányzati képviselő, vagy a jegyző terjeszti elő.
6. Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének időpontját.
7. A rendelet kihirdetéséről - az önkormányzat honlapján történő közzététel útján - a jegyző gondoskodik.
8. A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal – törve az évszámmal, zárójelben a kihirdetés hónapja és napja – kell ellátni.

Végrehajtás és ellenőrzés

18. §

1. A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
2. Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtásért megjelölt személy a felelős.
3. A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről.
4. Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy, a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

Kérdés, interpelláció, bejelentés

19. §

1. Az önkormányzati képviselők kérdéseiket, interpellációikat, bejelentéseiket – ebben a sorrendben - a napirendek megtárgyalását követően, az esetleges, zárt ülésen tárgyalt utolsó napirend megkezdése előtt tehetik meg.
2. Az ülésen a képviselő felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel. Erre lehetőleg az ülésen válaszolni kell, elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik. A válasz meg nem adása, illetve a kérdező általi el nem fogadása esetén a továbbiakról a képviselő-testület dönt, az interpellációra vonatkozó szabályozás alapján.
3. A bejelentés a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző által valamely tény, körülmény megismertetése a képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel, és nem kapcsolódik valamely napirendi pont témájához.

20. §

1. A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációnak minősül, ha a felvető önkormányzati hatáskörbe tartozó és nem költségvetési, vagy közigazgatási hatósági jogkörbe tartozó egyedi ügyben nemcsak felvilágosítást kér, hanem intézkedést is kezdeményez. 
2. Az interpellációt írásban, az ülés megkezdését megelőzően, a napirend elfogadásáig lehet előterjeszteni.
3. Csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia az interpelláltnak, ha az ülést megelőző 3. napig az interpellációt benyújtották.
4. ^[7]Más esetben 30 napon belül, írásban kell választ adni és ezt a soron következő ülésen a képviselő-testülettel ismertetni kell.
5. A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül dönt.
6. Ha a testület a választ elutasítja és elrendeli az interpelláció tárgyának vizsgálatát, az interpelláló képviselő e vizsgálatban részt vehet. A vizsgálatot az arra hatáskörrel rendelkező bizottság hatáskörébe kell utalni, ha ilyen nincs, eseti bizottságot kell alakítani.
7. A bizottság megállapításait a következő munkaterv szerinti testületi ülésen ismertetni kell.

Nyilvánosság biztosítása

21. §

1. A képviselő-testület és a bizottságok ülése - törvényben meghatározott eseteket kivéve - nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen.
2. Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület.
3. A hozzászólási lehetőség megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
4. A képviselő-testület nyilvános üléséről képfelvétel is készül, melyet az önkormányzat honlapján hangfelvétellel együtt közzé kell tenni.
5. A testületi ülések nyilvánosságának biztosítása az önkormányzat hivatalos lapja („Nagyhegyes”), az önkormányzati honlap (www.nagyhegyes.hu; www.onkormanyzati.tv), valamint a kábeltelevízió útján történik.

A jegyzőkönyv

22. §

1. A képviselő-testület üléséről szószerinti, digitális adathordozón (CD) rögzített jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az előterjesztéseket, a jelenlét nyilvántartását, az ülés teljes hanganyagát, a szavazások eredményét, valamint a döntéseket.
2. A szószerinti jegyzőkönyvből a tanácskozást követő 15. napig írásos jegyzőkönyv készül. Az önkormányzati képviselő kérése esetén – indokolt esetben – hozzászólását szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni.
3. A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szó szerinti jegyzőkönyv archiválásáért a jegyző felelős.
4. A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős.
5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) alapján – közérdekű adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülésről készült jegyzőkönyv ezen része megtekinthető.

Összeférhetetlenség

23. §

1. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az összeférhetetlenségi ügyeket vizsgáló bizottsághoz kell előterjeszteni.
2. A bizottság elnöke köteles a bejelentés vizsgálatának eredményéről szóló előterjesztést a legközelebbi testületi ülésre benyújtani.

A bizottságok működésének szabályai

24. §

1. A bizottsági működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg. Ügyrend hiányában az SZMSZ szabályait kell megfelelően alkalmazni.
2. A bizottságok, a képviselő-testület munkatervével összhangban álló, éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint szükség szerint tartanak ülést.
3. A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
4. A bizottságok feladataik eredményesebb ellátása érdekében szakértőket is igénybe vehetnek.
5. A bizottság a feladatkörébe, hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testület határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint jár el.
6. A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevének kezdőbetűiből képzett rövidített nevét tartalmazza.
7. A bizottságok ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
8. A bizottsági elnökének feladatai:

1. összehívja a bizottság üléseit;
2. vezeti a bizottság üléseit;
3. gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról;
4. kapcsolatot tart és koordinál a bizottsági ülések szervezésében,
5. kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel.

V. FEJEZET

A közmeghallgatás

25. §

1. A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 10 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.

VI. FEJEZET

Együttműködés nem önkormányzati szervekkel

26. §

1. Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel.
2. Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.
3. A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

VII. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

27. §

1. A képviselő-testület a megválasztását követő hat hónapon belül, a választási ciklus időtartamára gazdasági programot készít.
2. Az önkormányzat gazdálkodásának alapja a négy évenként felülvizsgált gazdasági program, valamint Magyarország költségvetése és a gazdasági program alapján összeállított éves költségvetés. A képviselő-testület éves költségvetését, annak évközi módosításait, valamint a költségvetési zárszámadást rendelettel állapítja meg.
3. Az önkormányzati gazdálkodás biztonságát szolgáló önkormányzati vagyonról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló előírásokat külön rendelet tartalmazza.
4. A Képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 71. § (4) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki, amennyiben az önkormányzat költségvetési szerve által elismert tartozásállomány eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

28. §

1. Ez a rendelet a kihirdetése napján 14 óra 45 perckor lép hatályba.
2. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
   3/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelete.

            Bajusz Istvánné                                                                               Dr. Kovács Gergely

              polgármester                                                                                              jegyző

A rendeletet kihirdettem: Nagyhegyes, 2014. október 21.

                                                                                                                      Dr. Kovács Gergely

                                                                                                                                  jegyző