Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

12/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Csávoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csávoly Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6448 Csávoly, Arany János utca 25.
3. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
4. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat– és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
5. Az önkormányzat illetékességi területe: Csávoly község közigazgatási területe.
6. A Képviselő-testület hivatalának neve: Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal Csávolyi Kirendeltsége (a továbbiakban: KÖH)
7. A KÖH székhelyének címe: 6447 Felsőszentiván, Rákóczi Ferenc u. 60.

II. Fejezet

Az önkormányzat jelképei

2. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
2. A címer leírást és heraldikai értelmezését, a zászló és a pecsét leírását a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

III. Fejezet

Csávoly község nemzetközi és partnerkapcsolatai

3. §

Az önkormányzat nem hivatalos „testvér-települési” kapcsolatot tart fenn a németországi Waiblingen és a szlovákiai Naszvad településekkel.

IV. Fejezet

Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

4. §

1. A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az által a önként vállalt feladat- és hatásköröket.

2. Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
3. Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
4. A Képviselő-testület –törvényben meghatározott kivételekkel– hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
5. A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a tartalmazza.
6. A Képviselő-testület átruházott hatásköreit –a hatáskört gyakorló szerv meg-jelölésével– a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
7. Az átruházott hatáskört gyakorló szerv illetve annak vezetője, elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, megtett intézkedésekről – a polgár-mester, a bizottságok, a jegyző esetében is – a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámol a Képviselő-testületnek. A társulások esetében az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, megtett intézkedésekről a társulás vezetője évente legalább egy alkalommal írásban számol be a Képviselő-testületnek.

V. Fejezet

A képviselőtestület működése

A működés általános szabályai

5. §

1. A Képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat fő települési képviselő. A képviselők nevét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
3. Az ülések típusai:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés.

4. A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54.§-ban foglaltaknak és jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A Képviselő-testület megalakulása

6. §

Az alakuló ülés napirendje:

1. a helyi választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
2. a képviselők és a polgármester eskütétele, az esküokmány aláírása,
3. az alpolgármester megválasztása, eskütétele, az esküokmány aláírása,
4. egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).

A Képviselő-testület ülései

7. §

1. A Képviselő-testület munkaterv, illetve szükség szerint tart ülést. A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
2. A Képviselő-testület az (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az IKSZT tanácskozó termében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése máshová is összehívható.

A Képviselő-testület munkaterve

8. §

1. A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterve, amely az adott évi rendes ülések konkrét számát és időpontját tartalmazza.
2. A munkaterv tervezetét minden év december 31-ig –a polgármester irányításával– a jegyző állítja össze, és a bizottság(ok) elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti jóváhagyásra a Képviselő-testület elé.
3. A munkaterv tervezetére javaslatot kell kérni:

1. a Képviselő-testület tagjaitól,
2. a bizottságoktól,
3. a jegyzőtől,
4. a szakterületeiket érintően a polgármesteri hivatal előadóitól,
5. az intézményvezetőktől,
6. a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetőitől,
7. helyi önszerveződő közösségektől.

4. A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.
5. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülések helyét, időpontját és napirendjét,
2. a napirendi pontok előadóit,
3. a napirend tárgyalásához állandó jelleggel meghívottak megnevezését,
4. a napirend tárgyalásához eseti jelleggel meghívottak megnevezését.

6. A polgármester a munkaterv-tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a Képviselő-testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe, és közli a mellőzés indokait is.
7. A Képviselő-testület a munkaterv elfogadásáról határozatot hoz, az attól történő eltérésre csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

A képviselő-testület összehívása

9. §

1. A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
2. A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
3.  A Képviselő-testületet írásbeli –papíralapú vagy elektronikus levél formájú– meghívóval kell összehívni.
4. A Képviselő-testület ülésének meghívóját és annak mellékleteit –a rendkívüli ülés kivételével– úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt –legalább– 5 nappal megkapják.
5.  A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:
   1. az ülés helyét és időpontját,
   2. a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,
   3. a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

6. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt –legalább– 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja. Az írásbeli meghívó mellőzése esetén a Képviselő-testület összehívása telefonon történik.

A meghívottak

10. §

1. A Képviselő-testület üléseinek állandó meghívottjai:
   1. az önkormányzati képviselők,
   2. tanácskozási joggal:

2. a jegyző.

2.  A Képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal – eseti jelleggel meg kell hívni:
   1. választókerület országgyűlési képviselőjét,
   2. nemzetiségi önkormányzat elnökét,
   3. a bizottságok nem képviselő tagjait,
   4. a polgármester rendelkezése alapján, a bizottsági elnökök javaslatainak figyelembevételével meghívandó személyeket,
   5. a napirend szerinti illetékes intézmény vezetőjét,
   6. az előterjesztő javaslata alapján azt a személyt, illetve annak a szervezetnek a vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásánál szükséges,
   7. egyes napirendi pontok előadóit,
   8. a KÖH előadóját, ha a napirendi pont érinti a szakterületét.
3. A helyi önszerveződő közösségek képviselői –tevékenységi körüket érintő előterjesztés tárgyalására– a Képviselő-testület ülésére meghívásra kerülnek, amely ülésen –a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalása során – tanácskozási jog illeti meg őket.

A rendkívüli ülés összehívása

11. §

1. A Képviselő-testületet –15 napon belüli időpontra– össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
2. Az (1) bekezdésben illetve a 9. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.
3. Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné. 

Az ülések nyilvánossága

12. §

1. A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.
2. Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarva.
3. Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.
4. A Képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább 1 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja a Képviselő-testületet döntéséről és annak indokairól.
5. A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 3 perc időtartamra.
6. A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
7. A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
8. A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján –minősített többséggel– az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
9. Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
9. 
   

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

Az ülés vezetése

13. §

A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti. Az ülések vezetőjének munkáját a jegyző segíti.

Határozatképesség

14. §

1. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjai közül az ülésen –az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz legalább– 4 fő jelen van.
2. A polgármester az ülés megnyitásakor és az ülés során folyamatosan –a jegyző közreműködésével– vizsgálja a Képviselő-testület határozat-képességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
3. Ha a Képviselő-testületi ülés határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
4. Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja.

A napirend tárgyalása előtt

15. §

1. A jegyzőkönyv-hitelesítők személyére a polgármester tesz javaslatot. A hitelesítők csak Képviselő-testületi tagjai lehetnek. Két fő hitelesítőt kell választani. A Képviselő-testület a hitelesítők személyéről vita nélkül dönt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.
2. A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. Az önkormányzati képviselő indokolt, sürgős esetben, szóban indítványt tehet a 33. § (1)-(3) bekezdésének megfelelően. A szóbeli indítvány napirendre tűzését a polgármester –az általa előterjesztett napirendi pontok tárgyalását követő napirendi pontként– a Képviselő-testület elé terjeszti. Az ülés napirendjét a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozat nélkül fogadja el.
3. A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen

1. tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységről,
2. beszámol: a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörbe hozott döntésekről, a kérdésekre, felszólalásokra adott válaszokról, ha nem került sor azonnali válaszadásra.
   4. A polgármester (3) bekezdésbe foglalt tájékoztatását, beszámolóját követően az 4. § (7) bekezdésében előírt további beszámolók hangzanak el, illetve a határozatok végrehajtásért a 27. § 3) b), c), d) pontja szerint felelős személyek beszámolnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

A napirend tárgyalása

16. §

1. A polgármester az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
   1. az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik,
   2. a bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági állásfoglalást, véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is,
   3. a napirend előadójának a Képviselő-testület tagjai, és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre választ kell adni.
2. A vitában a szót a polgármester adja meg, és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha a polgármester a hozzászólást megtagadja, a képviselő vagy a tanácskozási joggal meghívott a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
3. A vita során bármikor szót kérhet:

1. az előterjesztő,
2. bármely képviselő tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan és ügyrendi kérdésben,
3. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

4. Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával –ülésének lefolytatásával– kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
5. A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

6. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
7. A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja. A polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti és a javaslatot a 18. § - 22. § szerint szavazásra bocsátja.

A tanácskozás rendjének fenntartása

17. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
2. A polgármester a rendfenntartás során:
1. figyelmezteti a hozzászólókat, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó módon nyilatkozik,
2. rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.

A döntések meghozatala

18. §

1. A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
2. A szavazás nyílt vagy titkos.
3. A Képviselő-testület név szerinti nyílt szavazással dönt az alábbi esetekben:

1. ha a megválasztott képviselők 1/4-e kéri,
2. kötvénykibocsátás, helyi adó jogcímének és mértékének megállapítása esetén,
3. a Képviselő-testület feloszlatása kérdésében,
4. ha ezt törvény előírja.
   4. Név szerinti nyílt szavazás rendelhető el, ha:

1. a polgármester indítványozza,
2. bármelyik önkormányzati képviselő kezdeményezi,
3. bizottság kéri.
   5. A név szerinti nyílt szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

19. §

1. A szavazás kézfelemeléssel történik, a polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.
2. Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester utolsóként szavaz. A szavazás eredményét a jegyző összesíti. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
3. A Képviselő-testület titkos szavazással dönt:

1. Az Mötv. 46.§ (2) bekezdésbe foglalt ügyekben, ha a titkos szavazást a megválasztott képviselők 1/4-e kéri, ez esetben a titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület a 21.§ (2) bekezdés g) pontja szerinti dönt,
2.  ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

4. A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.  A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket, mint szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára –nyílt szavazással– 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
5. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.
6. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
   1. a szavazás helyét, idejét,
   2. a szavazás kezdetének, végének időpontját,
   3. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
   4. a szavazás tárgyát,
   5. a szavazás során felmerült körülményeket,
   6. a szavazás kapcsán tett megállapításokat (érvényes, érvénytelen szavazás),
   7. a szavazás eredményét.
   8. a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírását.

20. §

1. A javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

 A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni –elegendő csupán arra utalni– ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha a Képviselő-testület a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat elfogadta, és a javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

2. A polgármester először –az elhangzás sorrendjében külön-külön– a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.
3. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket is tartalmazó egészéről.

 Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

21. §

1. A javaslat elfogadásához –a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel– a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).
2. A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) a Mötv. 50-§-ban szabályozott esetekben valamint, minősített többség szükséges:

1. hitelfelvétel ügyében,
2. önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés esetén,
3. Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
4. helyi népszavazás kiírásához,
5. alapítvány létesítéséhez,
6. titkos szavazás elrendeléséhez,
7. kitüntető cím adományozásához,
8. belföldi önkormányzatokkal való együttműködési megállapodáshoz,
9. gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, illetve a gazdasági társaságba belépés és kilépés kérdéskörében hozott döntéshez.

3. Több –ugyanazon rendelkezésre vonatkozó– eltérő javaslat, módosító javaslat közül –ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot– a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú „igen” szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni. 

22. §

1. A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
2. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő –megindokolt– kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.
2. 
   

VI. Fejezet

A Képviselő-testület döntései

23. §

A Képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendelet
2. Képviselő-testületi határozat.

Az önkormányzati rendelet

24. §

1. A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a KÖH készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett állandó bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is. A KÖH akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet állandó bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el. A megbízásról –ha a tervezetet nem a KÖH készíti el– a Képviselő-testület vagy a polgármester dönthet.
2. A rendelet tárgyában szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a KÖH folytatja le.
3. A tervezetet –a jegyző törvényességi véleményével együtt– véleményezés és állásfoglalás kiadása céljából valamennyi –tárgykör szerint érintett– bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság elé kell terjeszteni.
4. A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a KÖH lakossági fórumot szervezhet.

25. §

1. A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület bizottsága, vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
2. A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Képviselő-testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben fel nem vett kisebbségi javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

26. §

1. A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
2. A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a KÖH hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
3. A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
4. A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
5. Az elfogadott és kihirdetett rendeletet Csávoly község hivatalos honlapján közzé kell tenni.

A Képviselő-testület határozatai

27. §

1. A határozatokat a KIM rendelet 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.
2. A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.
3. A végrehajtásért felelősek lehetnek:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a bizottság elnöke,
4. a jegyző.
   4. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
   5. A Képviselő-testület által elfogadott határozat közzététele a KÖH hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
   6. A (3) bekezdésben jelölt személyek a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a 30. § szerinti formában a 15. § (4) bekezdése szerint beszámolnak a Képviselő-testületnek.

VII. Fejezet

A Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

28. §

1. A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, saját feljegyzései, hangfelvétel, esetleg külön megbízott –feljegyzés készítő– személy segítségével.
3. A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl a két fő jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.
4. A jegyzőkönyv mellékletei:
   1. a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó,
   2. a jelenléti ív,
   3. az előterjesztések,
   4. az önkormányzati rendeletek, Képviselő-testületi határozatok hiteles szövege,
   5. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
   6. a név szerinti szavazásról készült dokumentumok,
   7. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó
   8. feljegyzés.     
5. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A Képviselő-testület –bármely tagjának indítványára, egyszerű szótöbbséggel, az egyes napirendi pontok tárgyalása előtt– elrendel-heti, hogy a vitában elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.
6. Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről –ha az érintett kéri– a Pénzügyi Bizottság dönt.
7. A jegyző az ülést követő 15 napon belül a jegyzőkönyvet és mellékleteit a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően felterjeszti a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz.
8. A lakosság – a zárt ülés kivételével – betekinthet a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe.

VIII. Fejezet

A Képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

A Képviselő-testületi anyagok általános szabályai

29. §

1. A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

1. előterjesztés,
2. beszámoló,
3. tájékoztató,
4. képviselői indítvány.

2. Az (1) bekezdés szerinti anyagokat –a 33. § (6) bekezdésében meghatározott szóbeli indítvány kivételével– előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére. A jegyző a benyújtott anyagok alapján –a d) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően– gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. Az anyagok benyújtásakor –a d) pont kivételével– figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kiküldésére vonatkozó előírásokra.

Az előterjesztés

30. §

1. Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a Képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
2. Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
3. A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
   1. a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi képviselő-testületi ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,
   2. a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
   3. a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
   4. mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést igényel,
   5. mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely a döntést indokolja,
   6. az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása,
   7. azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges,
   8. a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése,
   9. a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,
   10. az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat, amely:

235. egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

236. a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,
     11. önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arra való utalás, hogy az eljárás iratanyaga a KÖH-ben tekinthető meg.

4. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek az előterjesztő aláírását tartalmaznia kell.
5. A rendelet alkotására irányuló előterjesztést (tervezetet) a tárgya szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetesen véleményezi.
6. A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a Pénzügyi Bizottság állásfogla-lásával lehet benyújtani.
7. Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
8. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik. Személyi jellegű döntés esetén, ha az érintett nem kérte a személyét érintő ügy zárt ülésen történő tárgyalását, a további –nem állandó– meghívottak a KÖH-nél tekinthetnek be a pályamunkákba.
9. A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen "ZÁRT ÜLÉS NAPIREND-JE" megjelölést kell alkalmazni.

A beszámoló

31. §

1. A beszámoló:

1. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
2. a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
3. a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető.
   2. A beszámoló benyújtására a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak valamint az önkormányzati intézmények vezetői, a 4. § (4) bekezdése szerinti társulások képviselői jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
   3. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

A tájékoztató

32. §

1. A tájékoztató olyan információknak a Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
2. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:
1. a jogszabályok ismertetését,
2. az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
3. a képviselőtestület és szervei működésére jellemző adatokat,
4. a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését, ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.
   3. Tájékoztató benyújtására a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak valamint az önkormányzati intézmények vezetői jogosultak.
   4. A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

Az indítvány

33. §

1. Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
2. Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon.
3. A képviselői indítvány vonatkozhat:
1. halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
2. az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
   4. A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.
   5. A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő –további javaslat megtételével– csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.
   6. Az (1) és (3) bekezdésnek megfelelő indítvány a 15. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a Képviselő-testület ülésén szóban is előterjeszthető. Indítvány szóbeli előterjesztése esetén a döntési javaslatot az indítványozó, a jegyző közreműködésével az ülésen írásba foglalja, ezt követően kerül sor a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés szerinti döntésre.

IX. Fejezet

A képviselők jogállása

34. §

1. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak (Mötv. 32. § (1) bek.).
2. A települési képviselőt a Mötv 32. § (2) bekezdésébe, és jelen rendeletben foglalt jogok és kötelességek illetik meg, illetve terhelik.

3. A Képviselő-testület a települési képviselőnek –külön rendeletben meghatározott– tiszteletdíjat állapít meg.

Személyes érintettség

35. §

1. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a napirendi pont tárgyalása kezdetén köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.
2. A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal– a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik.
3. A Pénzügyi Bizottság személyes érintettségi ügyben folytatott eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
4. A Pénzügyi Bizottság személyes érintettségi eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben-hatályban tartásáról.
5. A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának a Pénzügyi Bizottság általi megállapítása esetén a Képviselő-testület –külön határozattal, az érintett képviselő vonatkozásában– megállapítja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának tényét és a kötelezettségszegő képviselő egyhavi képviselői tiszteletdíját megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás –a leírt eljárás során – újra megállapítható.
6. A polgármester és az alpolgármester esetében lefolytatása kerülő személyes érintettségi eljárásban a (2)-(5) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltéréssel:

1. az (5) bekezdésbe foglalt egyhavi képviselői tiszteletdíj megvonás a polgármester esetében a havi polgármesteri illetményéből egyhavi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonását jelenti,
2. az (5) bekezdésbe foglalt egyhavi képviselői tiszteletdíj megvonás az alpolgármester esetében a havi alpolgármesteri tiszteletdíjból egyhavi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonását jelenti.

Összeférhetetlenségi eljárás

36. §

1. A települési képviselőre, valamint a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 36. § és 40. §-ba foglalt összeférhetetlenségi előírások alkalmazandók.
2. A települési képviselő az Mötv. 37. §-ban foglalt kötelezettsége teljesítése során szükségessé váló, a törvényben előírt módon kiállított nyilatkozatát a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának adja át.
3. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának adja át kivizsgálásra. A Pénzügyi Bizottság a vizsgálat eredményét –törvény eltérő rendelkezése hiányában– döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti. A Képviselő-testület az Mötv. 37. § (2) bekezdése szerint eljárva határozatot hoz az összeférhetetlenségi ügyben.

Méltatlanság

37. §

1. A települési képviselőre, valamint a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 38. §-ba foglalt méltatlanságra vonatkozó előírások alkalmazandók.
2. A méltatlansági eljárásra az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell –megfelelően– alkalmazni.

Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

38. §

1. A települési képviselő az Mötv. 39. §-ba foglaltak szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni.
2. A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván, őrzi, ellenőrzi és jár el az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságára az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak az alkalmazandóak.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Bizottságnál bárki kezdeményezheti, amely eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Mötv. 39. § (5) bekezdésébe foglaltakat kell –megfelelően– alkalmazni.

X. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

39. §

1. A Képviselő-testület döntés kezdeményező, előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.
2. A Képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó és ideiglenes bizottságok.
3. A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell megválasztani.
4. A nem önkormányzati képviselő tag (továbbiakban: külsős tag) jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
5. A bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Állandó bizottságok

40. §

1. A Képviselő-testület – feladatainak eredményesebb ellátása érdekében – az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi Bizottság.
2. A Képviselő-testület az állandó bizottságok létszámát 3 (három) főben határozza meg.
3. Az állandó bizottságok jogai:
1. döntések a hatáskörükbe utalt ügyekben,
2. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése során megvitatják és állást foglalnak a feladatkörükbe tartozó ügyekben, beleértve a Képviselő-testület határozati javaslatainak a véleményezését is,
3. előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
4. közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, a rendelet tervezeteket véleményezik illetve azokkal kapcsolatban állásfoglalást adnak ki,
5. ellenőrzik a KÖH a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját,
6. javaslatot tesznek a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
   4. A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.
   5. A bizottság elnökét és tagjait polgármester előterjesztése alapján a Képvise-lő-testület választja meg.

Ideiglenes bizottságok

41. §

1. A Képviselő-testület –esetenkénti feladatok ellátására– ideiglenes bizottságot

is létrehozhat.

2. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

A bizottságok szervezete és működése

42. §

1. Egy településii képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja, elnök azonban csak egy bizottságban lehet. Az állandó bizottsági tagság nem érinti az ideiglenes bizottsági tagságot.
2. A bizottság ülését a bizottsági elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a képviselő-testületi bizottsági tag látja el.
3. A bizottság elnöke a bizottsági ülést köteles összehívni a polgármester indítványára az Mötv. 61. § (1) bekezdése szerinti határidőben
4. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. 60. §-ban foglaltakat valamint jelen rendelet Képviselő-testületre vonatkozó szabályit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak.
5. A bizottságok működésük további szabályait –az Mötv. és a jelen SZMSZ keretei között– saját maguk állapíthatják meg.
6. A Képviselő-testület a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak –külön  rendeletben meghatározott– tiszteletdíjat állapít meg.

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok

43. §

A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 40. §-ban és a jelen rendeletben előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

XI. Fejezet

Az önkormányzat tisztségviselői

A polgármester

44. §

1. Csávoly Község Önkormányzatának polgármestere megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármester az Mötv.71. §-ban meghatározottak szerint külön Képviselő-testületi határozatban megállapított illetményre és költségtérítésre jogosult.
3. A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke helyettesíti.
4. A polgármester akadályozott –különösen– szabadság, betegség miatti távollét esetén.
5. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozat-képessége, döntéshozatala, és működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
6. A polgármester Mötv. 65. §- 67. §-ban megfogalmazott feladatain túl, főbb feladatai különösen:
1. a település fejlődésének elősegítése,
2. az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,
3. a demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
4. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szerzése,
5. a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges

együttműködés kialakítása.

7. A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:
1. a testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
2. a képviselők munkájának segítése,
3. a testület döntéseinek előkészítése, végrehajtása, illetve végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.
   8. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

1. felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz,
2. indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását.

45. §

A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az Mötv. 72. §-ba valamint jelen rendeletbe foglalt önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.

Az alpolgármester

46. §

1. A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester feladatai –jellegüket, tartalmukat tekintve– előkészítő, összehangoló jellegűek. Az alpolgármester részt vesz:
   1. a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
   2. segíti a bizottságok és a képviselők munkáját.

3. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
4. Az alpolgármester az Mötv. 80. §-a alapján –külön– Képviselő-testületi határozatban megállapított tiszteletdíjra jogosult.
5. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

A jegyző

47. §

1. Az Mötv. 82. § és 83. §-a szerinti pályázat és eljárás alapján –a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő– jegyző kerül kinevezésre. A kinevezés határozatlan időre szól.
2. A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdéseiben illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatokat, amelynek során jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

XII. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

48. §

1. A Képviselő-testület a Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületével kötött külön megállapodás szerint az Mötv. 85. §-ban foglaltak szerinti közös önkormányzati hivatalt hoz létre –Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel– az Mötv. 84. § (1) bekezdésébe foglalt feladatok ellátására.
2. A Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH) önálló költségvetési szerv.
3. A jegyző –ciklusonként legalább egy alkalommal– beszámol a Képviselő-testületnek a KÖH tevékenységéről.

XIII. Fejezet

A Társulások

49. §

1. A Képviselő-testület és más helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre figyelemmel az Mötv. 89. §- 92. §-ban foglaltakra.
2. Az önkormányzat társulásainak felsorolását, mint az önkormányzat szerveit a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a társulások megnevezésével, a társulás jogállásának feltüntetésével, feladatai felsorolásával.

XIV. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos szabályok

A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

50. §

1. Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése érdekében együttműködik a Csávolyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal és a Csávolyi Német Önkormányzattal (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzatok).

2. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére a hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogaiknak gyakorlásához –együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint– ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére:
1. a helyiséghasználatot, és
2. a KÖH közreműködésével:

27. a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
28. a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

 Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal

51. §

1. A nemzetiségi önkormányzatok képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a KÖH köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.
2. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkor-mányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

 A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, a (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos Képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül –érdemben– döntést tudjon hozni.

XV. Fejezet

Lakossággal való kapcsolati formák

Közmeghallgatás

52. §

1. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
2. A Képviselő-testület döntése előtt közmeghallgatást kell tartani:

- a település általános rendezési tervének jóváhagyásakor,

- a jelentősebb fejlesztésekhez kapcsolódóan,

- a jogszabályok által kötelezően előírt esetekben.

3. Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha :
1. a Képviselő-testület előzetesen úgy döntött,
2. a települési képviselők fele indítványozza,
3. a településen a választásra jogosultak 15%-a az ügy tárgyának megjelölésével írásban   kéri.
   4. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről –legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt– hirdetéssel és plakátok útján, valamint a községi honlapon történő közzététellel a lakosságot tájékoztatni kell.
   5. A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői –közérdekű ügyekben– a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

6. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
7. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre Képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandóak. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal Csávolyi Kirendeltségének meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ írásban meg kell adniuk a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő Képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

Falugyűlés

53. §

1. A Képviselő-testület –a polgármester közreműködésével– évente egy alkalommal Falugyűlést hív össze.
2. A Falugyűlés előkészítésével, szervezésével és vezetésével kapcsolatos feladatokat polgármester végzi.
3. A Falugyűlésre kerülő napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.
4. A Falugyűlésen elhangzott javaslatok nyomán tett intézkedésekről –a helyben szokásos módon hirdetőtábla útján, községi honlapon történő közzététel útján– a lakosságot tájékoztatni kell.

Együttműködés a lakosság önszerveződő közösségeivel

54. §

1. A Képviselő-testület együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében.

Az együttműködés célja és rendeltetése:

1. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
3. a lakossági közügyek intézésébe történő bevonásuk.

2. A helyi önszerveződő közösségek képviselői a 10. § (3) bekezdése szerint meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt a Képviselő-testület ülésein.
3. A lakosság egészét, vagy nagyobb csoportját érintő helyi közügyekben a döntés előkészítése során a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.
4. A Képviselő-testület –az önkormányzat költségvetésben meghatározott összeg erejéig– anyagilag is támogathatja a helyi társadalmi szervezetek tevékenységét.
5. A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek az önkormányzat időszakos újságjában, és az internetes honlapon való megjelentetése.

XVI. Fejezet

Záró rendelkezések

55. §

1. Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.
2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (V. 28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(Hamháber Norbert)                                                           (dr. Drávai László)

    polgármester                                                                                  jegyző

Záradék: Ezen rendelet 2014. november 27. napján kihirdetésre került.

                                                                                              (dr. Drávai László)

                                                                                                           jegyző