Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 29- 2024. 10. 16Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Gara Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gara Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6522 Gara, Kossuth Lajos utca 62.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Gara község közigazgatási területe.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei. címer, zászló és pecsét.
(2) Az önkormányzat címere: A címer, álló halfarkú reneszánsz pajzs kék mezejében zöld lombozatú, aranyos törzsű, tövestől kitépett fa lebeg, melytől jobbra 7 és balra 6 zöld levelek hullnak alá. A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, fekete (fumo) bélésű pántos ezüst tornasisak foglal helyet, rajta ötágú (három levél között két gomb), rubinokkal ékesített, nyitott korona látható. A foszlányok: jobbról kék és arany, balról zöld és ezüst.
(3) Az önkormányzat zászlaja: A zászló téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér selyem. A színes címer a feliratos szalaggal a zászló hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A zászló kétoldalas. Az önkormányzat zászlaját a községháza tanácskozó termében kell elhelyezni.
(4) Az önkormányzat pecsétje: Ø 35 mm körpecsét „Gara Község Önkormányzata” felirattal és a Magyarország címerével ellátva.
(5) Az önkormányzat zászlaját – a nemzeti zászlóval együtt – a Garai Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozótermében kell elhelyezni.
(6) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § Az önkormányzatnak hivatalos honlapja: www.gara.hu
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § Gara Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
7. § A képviselő-testület önként vállalt feladatairól az éves költségvetési rendeletében – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.
8. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatáskörei:
a) munkabérhitel, illetve kétmillió forint értékhatárig a gazdálkodás napi likviditási gondjainak áthidalására – éven belüli – hitelfelvétele,
b) önkormányzati segély megállapítása,
c) méltányossági közgyógyellátás megállapítása,
d) szociális célú tűzifa támogatás megállapítása.
9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése,
c) munkabérhitel kivételével a kétmillió forint értékhatárt meghaladó hitel felvétele.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület ülései
10. § A képviselő-testület alakuló-, rendes-, szükség szerint rendkívüli-, ünnepi ülést, továbbá közmeghallgatást tart.
11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek havi időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(3) Ünnepi ülést állami vagy települési ünnepekhez, vagy jelentős települési eseményhez kapcsolódóan tart a képviselő-testület Az ünnepi ülés napirendjén az alkalomhoz kötődő napirend szerepel.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
14. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
(2) Ha jogszabály vagy valamely szerv indítványozására az ülés összehívását kötelezővé teszi és más időpontot nem állapít meg, a képviselő-testület ülését a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni.
(3) Az ülés összehívását a polgármesternél írásban a helyi népszavazás, népi kezdeményezés esetén jelen rendeletben meghatározott számú választópolgár indítványozhatja. Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés időpontjára és napirendre vonatkozó javaslatot.
15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt négy nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(7) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a bizottságok nem képviselő tagjait
d) nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek elnökeit,
e) az előterjesztőket,
f) akiket az ülés összehívója megjelöl,
g) a Bács-Kiskun megyei 6. sz. egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
h) jelen rendelet 56. §-ában meghatározott társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek képviselőit,
i) körzeti megbízott rendőrt.
(8) A (7) bekezdés a) – c) pontjaiban megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A (7 ) bekezdés d) – f) és h) pontjaiban megjelöltek esetében a meghívóhoz a tevékenységi körüket érintő előterjesztéseket kell mellékelni. A (7) bekezdés g) és i) pontjaiban megjelöltek részére kizárólag a meghívót kell megküldeni. Azon személyek részére, akik a meghívó mellé előterjesztést nem kaptak a meghívóban szereplő képviselő-testületi ülés nyilvános előterjesztéseit a jegyző által kijelölt hivatali helyiségben megtekinthetik.
(9) Nem küldhető ki azon előterjesztés,
a) amely a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adatot tartalmaz;
b) amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.
(10) A (9) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott törvény alapján jogosult. A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni.
(11) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik a minősített adatot tartalmazó, valamint zárt képviselő-testületi vagy bizottsági ülés előterjesztései a zárt ülés elrendelését, megnyitását követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb 30 perc időtartamú olvasási szünetet rendel el. A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek. A bizottsági ülésen e bekezdésben meghatározottak teljesítéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 16. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.
18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:
a) nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek elnökeit,
b) jelen rendelet 56. §-ban meghatározott társadalmi szervezetek önszerveződő közösségek képviselőit,
c) az előterjesztőket,
d) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,
e) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
19. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása indítványra,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.
21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz négy fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést hét napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
22. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.
(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.
(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum két főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján: nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
25. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai
a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
(4) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a (3) bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.
(5) A sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem a 16. § (6) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) sürgősségi indítványt a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon nyújtható be a polgármesternél,
b) ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve, ha a képviselő-testület másként dönt.
27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább négy képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselőtestület döntései
34. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
ab) nem név szerinti nyílt szavazással,
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülést vezető az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
36. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A titkos szavazás határozatba foglalt eredményét az ülés jegyzőkönyve is tartalmazza.
37. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
38. § A képviselő-testület - 37. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Gara Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) Kt.számú határozata a ………………-ról.
39. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
40. § A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Gara Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
41. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt tizenöt nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület esetenként tízezer forint bírsággal sújthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság megállapításáról a képviselő-testület határozatot hoz.
43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egyidőben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője felhívja az érintett képviselőt a szabályok betartására. Ismételt szabálysértés esetén a rendre utasítottól az ülés vezetője a továbbiakban megvonja a szót.
(6) Ha képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik szavazati vagy tanácskozási joggal rendelkező személy részéről, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülés vezetője az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja, szünetet rendel el, vagy javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok szerint bezárja.
(7) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, illetőleg a képviselő-testület ülésén a képviselő testület tagjait és a jegyzőt sértő kifejezésekkel illeti széksértést követ el. Széksértést követ el továbbá az a képviselő, aki a fenti magatartást képviselő-testületi ülésen kívül valósítja meg.
(8) Széksértést követ el az a nem képviselő bizottsági tag is, aki a (6) bekezdésben foglaltakat bizottsági ülésen megvalósítja.
(9) A széksértés tényét bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül minősített szótöbbséggel állapítja meg.
(10) A nem képviselő bizottsági tag széksértése esetén a képviselő-testület a széksértést elkövető bizottsági tag megbízását visszavonhatja.
(11) A széksértést elkövető képviselő ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen a széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.
(12) A bírság összegét nyolc napon belül kell befizetni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára.
44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum két alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja
5. A jegyzőkönyv
47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
48. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékleteként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet:
a) két példányban, papíralapon kell készíteni
aa) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
aa) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
b) egy példányt 15 napon belül elektronikus formában a kormányhivatal részére meg kell küldeni.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján,
ea) a képviselői indítványokat,
ea) a képviselői hozzászólásokat,
ea) a képviselői interpellációkat.
49. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben
a) helyi adó bevezetése,
b) mindazon témához kapcsolódóan, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekelheti.
(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
52. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
54. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
55. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést (a továbbiakban: fórum) tart.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
56. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:
a) Garai Székelykör Egyesület,
b) Gara Épített Öröksége Megőrzéséért Alapítvány,
c) Garai Községi Sportegyesület,
d) Garai Nimród Vadásztársaság.
A települési képviselő
57. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
58. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles:
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
59. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. §-a szerint vagyonnyilatkozat-tételre köteles, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság végzi.
(5) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő bírsággal sújtható. Ismételt kötelezettségszegés esetén a bírsággal sújtás újra alkalmazható.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
60. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
6. A polgármester és az alpolgármester
61. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
(3) A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester gyakorolja.
62. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: minden kedden 8-10 óráig.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
64. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
65. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ az Mötv. 74. § (1) bekezdése szerint.
(2) Az alpolgármester a polgármester szóbeli vagy írásbeli irányításával társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.
7. A képviselő-testület bizottságai
66. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
67. § A képviselő-testület állandó bizottságai
a) Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság;
b) Településfejlesztési, Köznevelési, Nemzetiségi-ügyek, Kulturális és Sport Bizottság.
68. § (1) A Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság tagjainak száma három fő.
(2) A Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések;
b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek;
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató;
d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti;
e) a polgármester és az alpolgármester jutalmazására vonatkozó előterjesztés;
f) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések;
g) benyújtja a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;
h) javaslattétel az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezésére;
i) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére;
j) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
(3) A Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) az éves költségvetési terv;
b) a féléves költségvetési beszámoló;
c) az éves zárszámadási rendelet;
d) a költségvetési koncepció tervezet;
e) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése;
f) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató;
g) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések;
h) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások;
i) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet;
j) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet.
(4) A Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság feladat- és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:
a) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése;
b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése;
c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató véleményezése;
d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben;
e) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése;
f) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben;
g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti;
h) pénzügyi tájékoztatás adása;
i) ellenőrzési feladatok ellátása;
j) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása;
k) benyújtja a képviselő-testület elé a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót;
l) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás;
m) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik;
n) az m) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása;
o) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése;
p) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása;
q) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása;
r) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére;
s) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére,
t) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése;
u) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése;
v) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben;
w) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az érintett önkormányzati intézmény képviselőjét.
69. § (1) A Településfejlesztési, Köznevelési, Nemzetiségi-ügyek, Kulturális és Sport Bizottság tagjainak száma három fő.
(2) A Településfejlesztési, Köznevelési, Nemzetiségi-ügyek, Kulturális és Sport Bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató;
b) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti;
c) javaslatot tesz a község környezetvédelmi programjára és rendelet-tervezetére;
d) javaslatot tesz a településhulladék- közszolgáltatás szervezésre és ehhez kapcsolódó rendelet-tervezetre;
e) javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítására.
(3) A Településfejlesztési, Köznevelési, Nemzetiségi-ügyek, Kulturális és Sport Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) a községfejlesztési koncepciók, a programok, a tervek;
b) a településfejlesztési, a környezetvédelmi, a közlekedési, vízügyi, a kommunális ellátással és fejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések
c) a közműellátással és az önkormányzati tulajdonban lévő telkek kialakításával összefüggő előterjesztések;
d) az általános rendezési tervről szóló rendelet-tervezetek és azok módosításai;
e) azon rendelet-tervezetek, amelyek a település köztisztaságával, környezetvédelmével, hulladékgazdálkodással kapcsolatosak;
f) köznevelési döntések.
(4) A Településfejlesztési, Köznevelési, Nemzetiségi-ügyek, Kulturális és Sport Bizottság feladatai:
a) javaslatot tesz a község környezetvédelmi programjára és rendelet-tervezetére;
b) elemzi és értékeli a lakóhely környezet állapotának alakulását, annak emberi egészségre gyakorolt hatását;
c) a köztisztaság a környezetvédelem figyelemmel kísérése, intézkedések kezdeményezése;
d) javaslatot tesz a településhulladék-, közszolgáltatás szervezésére és ehhez kapcsolódó rendelet-tervezetre;
e) javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítására;
f) az évszaknak megfelelően faluszemlét kezdeményez;
g) figyelemmel kíséri a közterületek rendjét;
h) kapcsolatot tart a lakossággal a csapadékvíz elvezetése, a belvízárkok tisztántartási feladatok folyamatos elvégzése érdekében;
i) fokozatosan együttműködik, a helyi gazdasági és társadalmi szervekkel az illegális hulladéklerakók felderítése, felszámolása érdekében és javaslatot tesz az esetleges felelősségre vonásra;
j) véleményezi a közterület elnevezésre vonatkozó javaslatot;
k) figyelemmel kíséri a megrendezésre kerülő ifjúsági- és diákrendezvényeket, valamint az önkormányzati rendezvényeket;
l) döntés előkészítése intézmény alapításkor, átszervezéskor, megszüntetéskor;
m) az intézmény nevére vonatkozó döntés előkészítése;
n) döntés előkészítés térítési díj, tandíj egyéb kedvezmények megállapításakor;
o) döntés előkészítés az óvodai felvétellel, nyitva tartással kapcsolatos ügyekben;
p) javaslattétel valamennyi köznevelést érintő kérdésben,
q) kapcsolatot tart fenn a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal;
r) javaslatot tesz a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételei biztosításához;
s) foglalkozik minden olyan kérdéssel, amelyet az önkormányzat hatáskörébe utal,
(5) A Településfejlesztési, Köznevelési, Nemzetiségi-ügyek, Kulturális és Sport Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az érintett önkormányzati intézmény képviselőjét.
70. § (1) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátásra létre lehet hozni, különösen:
a) egyes önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára,
b) a település egészét, vagy lakosságának jelentős részét érintő beruházás, felújítási, környezetvédelmi feladatok végrehajtásának megszervezésére, összehangolására,
c) társulási, hazai és nemzetközi megállapodások előkészítésére.
71. § (1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
(2) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
72. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(4) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag bírsággal sújtható. Ismételt kötelezettségszegés esetén a bírsággal sújtás újra alkalmazható.
8. A jegyző
73. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
74. § (1) A 73. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(2) Jelen rendeletben a helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít.
(3) A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel
a) a hirdetőtáblán történő kifüggesztés mellett; vagy
b) – különösen terjedelmi okok miatt, vagy ha jelen rendelet így rendelkezik – a hirdetőtáblán történő kifüggesztés helyett az önkormányzat hivatalos honlapján kerül közzétételre.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a közzététel irányadó időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontja, továbbá amennyiben a hirdetőtáblán kifüggesztett és az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett dokumentum szövege eltér, a hirdetőtáblán kifüggesztett dokumentum szövege az irányadó.
(5) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület döntésének egyéb úton való közzétételét is elrendelheti, az azonban a helyben szokásos módon történő közzétételnek nem tekinthető.
75. § (1) A 73. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái:
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.
(2) A 73. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:
a) a rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) a rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
76. § A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
77. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
78. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
9. A Közös Önkormányzati Hivatal
79. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Garai Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
10. Társulás
80. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Térségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás,
b) Gara és Bácsszentgyörgy Köznevelési Intézményfenntartó Társulás,
c) Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás,
d) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás,
e) Gara-Hercegszántó-Nagybaracska Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás,
f) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
A helyi népszavazás, népi kezdeményezés
81. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél írásban kezdeményezheti:
a) a települési képviselők ¼-e,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) A helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d) A választópolgárok 25%-a.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni a népi kezdeményezést, amennyiben azt a választópolgárok 10%-a indítványozta.
(4) A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény tartalmazza.
A képviselő-testület gazdasági programja
82. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdaságiprogram alapján működik.
(2) A gazdaságiprogram tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Ellenőrzés
83. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának a belső ellenőrzéséről külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik. A polgármester az ellenőrzésről készült jelentést a Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottsággal történt véleményeztetést követően jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A Pénzügyi, Szociális, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság a feladatai ellátása során tett vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
Vagyonnyilatkozat
84. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
Záró rendelkezések
85. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: Gara Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/2011. (V.18.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet.