Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI.25..) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 06. 29Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI.25..) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. (továbbiakban: Mötv.) 42. § 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Mötv. 53. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget téve, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hivatalos megnevezés
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bükkösd Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7682 Bükkösd, Kossuth Lajos utca 48.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Bükkösd község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(5) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
(6) A Képviselő-testület Hivatalának székhelye: 7691 Bicsérd, Alkotmány tér 3.
(7) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása alapján Bükkösd településen az ügyfélfogadás a közös önkormányzati hivatal által létrehozott, állandó jelleggel működő bükkösdi kirendeltségen keresztül történik. A kirendeltség hivatalos megnevezése: Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltsége. (a továbbiakban: Kirendeltség)
(8) A Kirendeltség székhelye: 7682 Bükkösd, Kossuth u. 48.
Jelképek
2. § (1) Az Önkormányzat jelképe: a címer
(2) Az Önkormányzat címere: Álló csücskös talpú pajzs arany mezejében vörös karmos fekete sas lábak keresztezik egymást. A szárnyak között egyenlő szárú gombvégződésű vörös kereszt található, felette pedig páncélozott kék kar, kezében kék pallost tart. A pajzson rubinokkal és zafírral díszített arany abroncskorona helyezkedik el. Belőle kétlábú vörös téglás ívelt híd növekszik, melynek középső íve fölött Nepomuki Szent János figurája látszik ezüstben. Baljában fekete könyvet, jobbjában fekete keresztet tart. Fekete papsapkája fölött arany glória ragyog. A foszlányok jobbról is, balról is kék illetve arany. Szorosan a címerhez nem tartozóan a pajzs alatt kétszer ívelt, hasított végű arany szalag látszik vörös béléssel, fekete BÜKKÖSD felirattal.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a Képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőknél az önkormányzat címerét.
(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket és a hagyományos községi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. Ezen ünnepek a következők:
március 15. 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója;
május 1. munka ünnepe; EU csatlakozás
augusztus 20. Szent István ünnepe;
október 23. 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, a Köztársaság
kikiáltásának napja;
november 1. Mindenszentek napja.
3. § A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a)1 Bükkösd Község Polgármestere Baranya vármegye
b)2 Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltsége Baranya vármegye
Az önkormányzat hivatalos lapja
4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Bükkösdi Hírlap
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyi lap célja, hogy
a) a települést érintő fontosabb kérdésekben hiteles, pontos tájékoztatást adjon a lakosság számára
b) segítse elő a helyi társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését.
(3) Az alapítói és kiadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja, felelős kiadó és szerkesztő a polgármester.
(4) Az önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni:
a) az Önkormányzat rendeleteit, nagy terjedelem esetén kivonatolva és biztosítva a Hivatalban a hozzáférését,
b) a Képviselő-testület azon érdemi határozatait, melyek közzétételét a jogszabály lehetővé teszi,
c) a Képviselő-testület hivatalos közleményeit.
(5) Az Önkormányzat hivatalos lapjában közzétehető minden helyi közérdeklődésre számítható hírértékű közlemény és tájékoztatás, így különösen:
a) az önkormányzatot és/vagy intézményeit érintő fontosabb események, jelenségek,
b) egészségügyi és más közszolgáltatási ellátásra vonatkozó adatok,
c) anyakönyvi hírek,
d) helyi sportélet hírei,
e) községi rendezvények meghívói, beszámolói, kulturális híradás,
f) talált tárgyak.
(6) Az Önkormányzat lapja megjelenik minden hónapban, melyből egy példányt minden bükkösdi háztartás térítésmentesen megkap.
(7) A képviselő-testület gondoskodik a lap működésének személyi és tárgyi feltételeiről és az erre vonatkozó jogszabályok szerint vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért.
(8) Az önkormányzat hivatalos lapjában megjelenő cikkekhez a polgármester véleményezése szükséges.
AZ ALAKULÓ ÜLÉS
A képviselő-testület megalakulása
5. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
6. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.
(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(3) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
7. § (1) A képviselő-testület dönt:
a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással, minősített többséggel az alpolgármesteri tisztség betöltéséről
b) a polgármester javaslata alapján, legkésőbb a soron következő ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.
(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.
(3) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A bizottságok tagjainak megválasztása
8. § (1) A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén – az elnök megválasztásával egyidőben - megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.
(2) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére a polgármester javaslatot, amelyről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén az /1/-/2/ bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.
A KÉPVISELÕ
A képviselő jogai és kötelezettségei
9. § (1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:
a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) a képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.
(3)3 A tiszteletdíj 25%-át legfeljebb 12 hónapra meg kell vonni a képviselőtől, ha a képviselő-testületi, illetve bizottsági munkáját önhibájából elhanyagolja, két egymást követő testületi, illetve bizottsági ülésen előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt.
A kizárás szabályai
10. § A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok irányadók.
Az összeférhetetlenségi eljárás
11. § (1) A polgármester a hozzá beérkező összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékozatja; egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a /1/ bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen a (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
12. § (1) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességének fennállásáról, a tájékoztatásról, a nyomtatvány előkészítéséről, kiküldéséről, és a fenti kötelezettség megszegésének következményeire való felhívásról a jegyző gondoskodik. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a jegyző felel.
A KÉPVISELÕ-TESTÜLET MÛKÖDÉSE
13. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, a képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult.
(2) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
Az ülések éves munkaterve
14. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A polgármester tagja a képviselő-testületnek.A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.
(3) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
Az ülés összehívása
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, ill. tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) Az ülést tizenöt napon belül össze kell hívni a képviselő-testület bizottságának, valamint a képviselők egynegyedének indítványára. Az ülést össze kell hívni a kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére.
(3) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
16. § (1) A képviselő-testület havonta tart ülést, csütörtöki napon, 14.00 órai kezdettel, de a polgármester indokolt esetben korábbra és későbbre is összehívhatja a testületet.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt 5 nappal a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel tájékoztatja.
(4) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a hirdetőtáblán is közzé kell tenni.
17. § (1) A képviselők és meghívottak a képviselő-testület ülése előtt legalább öt nappal megkapják az ülés írásos előterjesztéseit. A határidő betartásáért a jegyző felelős.
(2) A határidő túllépésével megküldött, illetve a testületi ülésen kiosztott, vagy ilyen módon kiegészített előterjesztéseket a képviselő-testület csak akkor tárgyalja meg, ha ezt a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntésével jóváhagyja.
(3) A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (telefonon, személyesen, stb.) is összehívható.
18. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.
(2) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
b) a napirendi pont előadóját,
c) akinek a meghívását jogszabály, vagy helyi rendelet kötelezően előírja,
d) bizottság külsős tagját,
e) valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges /szakértő, stb./. Erről a polgármester, vagy a napirend indítványozója dönt.
Az ülés vezetése
19. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az korelnök vezeti.
(5) Az ülést vezető személy:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti az ülés napirendjét.
(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(7) A napirend előterjesztője lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága;
d) a jegyző;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete;
f) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.
(8) Amennyiben a napirend levételre kerül az ülés során, úgy határidőt és felelőst kell megjelölni az újratárgyalás előkészítésére.
Az előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, illetve a képviselő-testület vagy bizottsága, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke által a munkatervbe felvetteken kívül előzetesen javasolt rendelet-, vagy határozat-tervezet, a beszámoló, a jelentés, a tájékoztató. Az előterjesztés tárgyalása - a tájékoztatót kivéve - rendeletalkotással vagy határozathozatallal végződik. A beszámoló és a jelentés egy adott feladat végrehajtásáról, illetve valamely szerv, szervezet, intézmény megtett intézkedéséről, elvégzett vizsgálatáról ad tájékoztatást, melynek elfogadásáról határozathozatallal dönt a képviselő-testület. A tájékoztató folyamatban lévő ügyről, adott időszakban történt eseményekről ad információt, melynek tudomásul vétele nem igényel határozathozatalt.
(2) A képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt ügyekben, ahol az előterjesztés hátterében álló motívumok közismertek, vagy egy téma ismételt megtárgyalása esetén, a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(4) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé.
(4) Az előterjesztés két részből áll:
a) Első rész:
1./ a tárgy pontos meghatározása;
2./ a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;
3./ a tárgyalandó téma bemutatása;
4./ az előterjesztést készítők megnevezése.
b) Második rész:
1./ határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet
2./ a végrehajtásért felelős személy megnevezése;
3./ a határidő megjelölése.
(6) A lejárt határidejű határozatokról, és az ülések között végzett munkáról rendes ülésen, az első napirendi pontban kell tájékoztatást adni.
Az előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, illetve a képviselő-testület vagy bizottsága, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke által a munkatervbe felvetteken kívül előzetesen javasolt rendelet-, vagy határozat-tervezet, a beszámoló, a jelentés, a tájékoztató. Az előterjesztés tárgyalása - a tájékoztatót kivéve - rendeletalkotással vagy határozathozatallal végződik. A beszámoló és a jelentés egy adott feladat végrehajtásáról, illetve valamely szerv, szervezet, intézmény megtett intézkedéséről, elvégzett vizsgálatáról ad tájékoztatást, melynek elfogadásáról határozathozatallal dönt a képviselő-testület. A tájékoztató folyamatban lévő ügyről, adott időszakban történt eseményekről ad információt, melynek tudomásul vétele nem igényel határozathozatalt.
(2) A képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt ügyekben, ahol az előterjesztés hátterében álló motívumok közismertek, vagy egy téma ismételt megtárgyalása esetén, a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(4) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé.
(4) Az előterjesztés két részből áll:
a) Első rész:
1./ a tárgy pontos meghatározása;
2./ a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;
3./ a tárgyalandó téma bemutatása;
4/ az előterjesztést készítők megnevezése.
b) Második rész:
1./ határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet;
2./ a végrehajtásért felelős személy megnevezése;
3./ a határidő megjelölése.
(6) A lejárt határidejű határozatokról, és az ülések között végzett munkáról rendes ülésen, az első napirendi pontban kell tájékoztatást adni.
A vita
21. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.
(2) A polgármester -, ill. az ülést levezető - az egyes előterjesztések felett az elfogadott napirend sorrendjében nyitja meg a vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is.
(3) Az írásbeli előterjesztést a napirendi pont előadója a vita előtt szóban kiegészítheti, majd a bizottság elnöke tájékoztatást ad az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról.
(4) A kérdések után következnek a hozzászólások. Egy képviselő egy előterjesztéshez háromszor szólhat hozzá maximum öt perc időtartamban. A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, majd a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A polgármester az összefoglalja az elhangzottakat, majd az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület. A módosításokat egyenként – az elhangzás sorrendjében – szavazásra kell bocsátani.
(6) A képviselő-testület az összefoglaló után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
Az ülés rendje
22. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
A c) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a megsértett személyt.
23. § (1) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(3) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a jegyzőnek,
c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,
d) a kormányhivatal vezetőjének.
(4) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
Döntéshozatal, szavazás
24. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.
(3) Minősített többség kell a következő ügyekben:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
5. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
6. képviselő kizárása
7. összeférhetetlenség megállapításához
8. méltatlanság megállapításához
9. közalapítvány létrehozás, alapítványhoz történő hozzájárulás;
10. az önkormányzat tulajdonában lévő, egymillió forint értéket meghaladó telek és egymillió forint értéket meghaladó felépítmény feletti rendelkezés;
11. a képviselő-testület hatáskörének átruházása;
12. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
13. zárt ülés elrendelése esetén;
14. a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;
15. képviselő döntéshozatalból történő kizárása;
16. településrészi önkormányzat létrehozás;
17. titkos szavazás elrendelése;
18. helyi népszavazás elrendelése,
19. amit törvény, vagy a képviselő-testület helyi rendeletben előír,
(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személy, illetőleg alternatíva közül dönt a testület.
25. § A képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.
26. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A zárt ülésen bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre.
27. § (1) A képviselő-testület határozatainak jelzése: sorszám/évszám (hó. nap.) BKT. sz. határozata.
(2) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része;
b) a végrehajtás határideje;
c) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölése;
d) a végrehajtás ellenőrzéséért felelős személy vagy bizottság megjelölése (szükség esetén).
(3) A zárt ülésen hozott határozatot nyílt ülésen ki kell hirdetni.
(4) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
Név szerinti szavazás
28. § (1) A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak.
(3) A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással – minősített többséggel – mondhatja ki a feloszlatását, egyéb esetekben a név szerinti szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai
29. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) polgármester;
b) képviselő-testület tagja;
c) képviselő-testület bizottsága;
d) jegyző;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete;
(2) Rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
30. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.
(2) A rendeletalkotás nyilvános ülésen, minősített többségű szavazással történik.
(3) A Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelet tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet-tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
(4) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.
(5) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(6) Az önkormányzat rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét a polgármesternek. A rendelet módosítása, hatályon kívül helyezése is rendelettel történik.
(7) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a polgármester és a jegyző írja alá.
Interpelláció, kérdés
31. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a bizottság elnökéhez, polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz.
(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.
(3) Az írásos interpellációt az ülésnapot legalább négy nappal megelőző napon, 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesternél. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.
(4) A benyújtott interpelláció és kérdés megválaszolására a következő testületi ülésen a napirendi pontok megtárgyalását követően kerül sor. Az írásban benyújtott interpellációkat és kérdéseket az ülés előtt minden képviselő megkapja. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha az interpelláló az ülésen nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Igazolt távollét esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(7) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.
(8) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
32. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés, melyet legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél, a kérdés tárgyával kapcsolatos tények, körülmények közlésével.
(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 31. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
Sürgősségi indítvány, módosító javaslat
33. § (1) Sürgősségi indítvány: minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett napirend-tervezetben az előterjesztések között nem szerepelt, de legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig a polgármesternél benyújtásra került, és az előterjesztő írásban kifejtett indoklással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalását. Kezdeményezheti:
a) a képviselő;
b) a polgármester;
c) az alpolgármester;
d) a bizottságok;
e) a nemzetiségi önkormányzatok elnöke;
f) a jegyző.
(2) A sürgősségi indítványra az előterjesztésekre vonatkozó formai követelményeket kell alkalmazni.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt első napirendként tárgyalja, amennyiben a sürgősségi indítvány tárgyalása zárt ülést igényel, a képviselő-testület napirendjében a feltüntetett zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok között első napirendi pontként kell megtárgyalni.
(4) Ha a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ez esetben a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A vitában minden képviselő egy alkalommal, három percben szólhat hozzá. A vita lezárása után a sürgősségről a testület minősített többséggel határoz. Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a napirendi pontok meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikor tűzik napirendre.
(5) Amennyiben az előterjesztés jogszabálysértést tartalmaz, a jegyző a testületi ülésen javasolja, hogy küszöböljék ki a jogszabálysértést, vagy ne fogadják el az indítvány tárgyalását.
(6) Módosító javaslat: a rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a testületi ülésen szóban, azt megelőzően írásban tehető. A javaslatnak egyértelműnek és világosnak, vagyis döntésre alkalmasnak kell lennie.
(7) A javaslat megtételére az (1) bekezdésében megjelöltek jogosultak.
A közmeghallgatás, fórumok rendje
34. § (1) A képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint, évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban tart közmeghallgatást, melyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 15 nappal korábban az önkormányzat hirdetőtábláján, és helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(4) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülése keretében történik.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekre lehetőség szerint helyben kell választ adni, míg a közérdekű javaslatokat a képviselő-testület kiadhatja megvizsgálásra a polgármesternek, alpolgármesternek, valamint bizottságainak.
(6) Amennyiben a felvetett közérdekű kérdésekre, vagy javaslatokra a közmeghallgatáson közvetlenül válaszolni nem lehet, úgy arra 15 napon belül írásban köteles válaszolni a felelős.
(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
(8) A közmeghallgatásra vonatkozó egyéb kérdésekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
35. § (1) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel. A rendelet nagy terjedelme esetén, a hirdetőtáblán kivonatosan kell kihirdetni a rendeletet és biztosítani kell a Hivatalban történő hozzáférést. A kihirdetés napját a rendelet eredeti példányán fel kell tüntetni és a jegyző aláírásával igazolni. A rendeletet kihirdetettnek kell tekinteni annak kifüggesztésből történő levételét követő nappal. A kifüggesztés időtartama nem lehet kevesebb 5 napnál.
(2) A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(3) Az önkormányzati rendeletet a Hivatalban az ügyfélfogadás idejében rendelkezésre kell bocsátani. Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni.
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
36. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, aláírt rendeletet.
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző megküldi a kormányhivatalnak.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.
37. § (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, egyúttal gondoskodik a megfelelő őrzéséről.
A KÉPVISELÕ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok létrehozása
38. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a képviselők vagyonnyilatkozatával és összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos feladatokat is ellátó Ügyrendi Bizottság.
(2) Az egyes bizottsági tagok névsorát a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti (ad-hoc) bizottságot alakíthat.
(4) A bizottságok főbb feladatait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
39. § (1) A képviselő-testület a létrehozott bizottságok tagjainak számát legfeljebb 5 főben határozza meg, de nem lehet kevesebb 3 főnél.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(3) Egy képviselő egy időben legfeljebb két bizottságnak lehet tagja, de csak egynek lehet az elnöke, kivétel az ad-hoc bizottság esetén.
(4) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(5) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
A bizottságok feladatai
40. § (1) A bizottság – a feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
(2) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. A bizottság ellenőrzése a Hivatal munkájának egészére nem terjedhet ki.
(3) A bizottság ellenőrzése következtében intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a Hivatal részére nem adhat, azt nem irányíthatja, nem korlátozhatja a jegyző hivatalvezetői jogosítványait.
42. § (1) A bizottságok munkájukat összehangolják. A bizottsági üléseket úgy kell szervezni, hogy azokon az érintett képviselők részt tudjanak venni. Szükség szerint egyes napirendeket közösen tárgyalnak meg, azonban a bizottság döntéshozatala külön-külön történik.
(2) Tevékenységük során egymástól véleményt, javaslatot kérhetnek, illetőleg adhatnak.
(3) A bizottság:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben döntéseket (határozatokat) hoz. Az egyedi ügyekben hozott határozat kiadmányozását a bizottság elnöke látja el. Ez esetben a fejlécen a bizottság elnevezése szerepel. A kiadmányozás tovább nem ruházható;
b) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatósági hatásköröket;
c) minden más kérdésben állásfoglalást alakít ki.
(4) A bizottságok évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek a végzett munkájukról.
A bizottságok működése
43. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Össze kell hívni a bizottságot a bizottság két tagja napirendet is megjelölő indítványára. Az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze az ülést.
(2) A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt öt nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(3) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(4) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(5) A bizottság ülése határozatképes, ha a megválasztott bizottsági tagok több mint a fele jelen van.
(6) A bizottság ülése nyilvános, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt eseteket.
(7) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal bármely képviselő, a polgármester és a jegyző részt vehet.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az elnök írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévők nevét és a határozatképesség megállapítását, a tárgyalt napirendi pontokat, napirendi pontonként az elnök összefoglalóját, a hozzászólások azon lényegét, amelyek a hozott döntéseket lényegesen befolyásolják, napirendi pontonként a bizottság döntéseit.
(9) Egyebekben a jegyzőkönyvekre a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok az irányadók.
(10) Az együttes üléseket a bizottságok elnökei együtt hívják össze. Az ülés megkezdésekor a határozatképességet bizottságonként kell megállapítani. Az együttes ülés vezetésére egyszerű szótöbbséggel kell megválasztani a levezető elnököt a jelenlévő bizottsági elnökök közül.
HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
44. § A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét, a helyi nemzetiségi önkormányzat nevét, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség helyi ünnepeit.
45. § (1) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
(2) A képviselő-testület a külön jogszabályban szabályozott körben önkormányzati rendeletet csak a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.
46. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat az 45. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott esetekben az ilyen irányú közléstől, illetve kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyont a helyi nemzetiségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. 4
(3)5 A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátásához biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § szerinti működési feltételeket.
(4)6 Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat kapcsolatára, a működési feltételekre vonatkozó részletszabályokat együttműködési megállapodás tartalmazza.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
A polgármester
47. § (1) 7A polgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.
(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(3) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(4) Főbb feladatai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
h) a település fejlődésének elősegítése;
i) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
j) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
k) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
l) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;
m) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;
n) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
o) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban a külön rendeletben meghatározottak szerint;
p) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
r) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
s) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében az egyéb munkáltatói jogokhoz kapcsolódó jogosítványokat az Ügyrendi Bizottság gyakorolja.
(6) Ha a polgármester a törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörében jár el, valamint törvény felhatalmazása alapján önkormányzati feladat-, illetve hatáskört lát el, akkor őt a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
(7) A polgármester szükség szerint kapcsolatot tart a nem önkormányzati szervek vezetőivel, valamint a községkörnyéki önkormányzatok polgármestereivel.
Alpolgármester
48. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
(4) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
(5) Az alpolgármester részletes feladatait a polgármester munkaköri leírásban határozza meg.
A jegyző
49. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(3) A jegyző
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testületek döntései határozzák meg.
A HIVATAL
50. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtet A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
A Hivatal elnevezése: Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal
A Hivatal székhelye: Bicsérd, Alkotmány tér 3.
A Hivatal megalakításának időpontja: 2013. január 1.
(2) A Hivatal, és ezen belül a Kirendeltség létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a Közszolgálati Szabályzat és az Ügyrend rögzíti. Az Ügyrendet e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
(3) A Kirendeltség ügyrendjének tervezetét az aljegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a Képviselő-testület elé.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat költségvetése
51. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.
52. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.
(3) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
Az önkormányzat vagyona
53. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
54. § Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése
55. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók.
Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján vagy megfelelő képesítésű belső ellenőr foglalkoztatásával gondoskodik.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
56. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
TÁRSULÁSOK
57. § (1) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87-95. § rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
(2) A Képviselő-testület önkéntes és szabad elhatározásából egyenjogúságának tiszteletben tartásával a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással társulásban vehet részt.
(3) A Képviselő-testület a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából társulási megállapodást köthet. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.
(4) A társulások célja és rendeltetése különösen:
a) az érintett települési önkormányzatok terveinek, fejlesztési koncepcióinak,programjainak egyeztetése;
b) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
c) a közös áruellátási és fejlesztési problémáknak a szolgáltató szervezetek elé történő együttes terjesztése;
d) a társadalmi ellenőrzés, a lakosságnak az önkormányzati feladatok végzésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
e) a helyi vezetők kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására;
f) testületi, bizottsági ülések együttes tartása;
g) közös, (ideiglenes) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására;
h) önkormányzati rendeletek, fontosabb testületi határozatok kölcsönös megküldése;
i) az önkormányzat és a térség átfogó gazdaság és vállalkozásfejlesztése;
j) pályázatokon való részvétel hatékonyságának növelése.
(5) Az Önkormányzat tagja a Szentlőrinc Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulásnak, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak, a Mecsek-Dráva Regionális Hulladékkezelő Társulásnak
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
58. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2007. (II.2.) sz. önkormányzati rendelet
1. melléklet
2. melléklet8
1. 9A képviselő-testület tagjainak névsora10:
1.1. Armbruszt János polgármester
1.2. Tóth József Tamás alpolgármester
1.3. Kajtár József képviselő
1.4. Keszerice Ferenc képviselő
1.5. Litter Jánosné képviselő
1.6.11 Trapp Károly képviselő
1.7. Schreiner Zsolt képviselő
2. A képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága tagjainak névsora:
2.1. Kajtár József elnök
2.2. Litter Jánosné tag
2.3. Keszerice Ferenc tag
3. melléklet
1. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha ismételten hiányosan nyújtja be, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása Ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
2. Írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a Képviselő-testületet.
3. Kezdeményezés esetén lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást.
4. Írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet – soron következő ülésén – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos megállapításairól. A tájékoztatóra a Képviselő-testület zárt ülésén kerül sor.
5. Mandátum megszűnése esetén a bizottság gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról az érintett képviselő részére. A hozzátartozó közös háztartásban történő életvitelének megszűnése esetén gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról, ha a képviselő azt bejelentette.
6. Kivizsgálja, ill. megszünteti az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.
A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan a bizottságnál bárki kezdeményezheti az eljárás lefolytatását.
2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. A bizottság elnöke az ellenőrzés jogszerű kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben az alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat.
4. A bizottság elnöke az érintett képviselő nyilatkozatát követően elrendeli a vagyonnyilatkozat vizsgálatát, mely során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.
5. A bizottsági eljárásra a bizottság zárt ülésén kerülhet sor, melyre a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
6. A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.
7. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg.
8. A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
9. Ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
4. melléklet
1. döntés a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról;
2. valamennyi pénzbeli és természetbeni szociális ellátás odaítélése, mely Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozna,
3. indokolt esetben, a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű segély folyósításának méltányosságbóli elrendelése;
4. szervezése és irányítása a polgári védelmi feladatok ellátásának
5. döntés a közterület bérbeadásáról, valamint hozzájárulás adása a közterület használatához;
6. döntés az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról;
7. engedélyezése a helyi támogatás miatt létesített jelzálogjog más ingatlanra történő átvitelének, valamint a helyi támogatással épített vagy vásárolt ingatlan további megterhelésének;
8.12 az önkormányzat által benyújtandó pályázatokhoz szükséges nyilatkozat kiadása, amennyiben a képviselő-testületi döntés meghozatalához szükséges idő az önkormányzatnak hátrányt okoz, a nyilatkozat kiadásáról a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek;
9.13 kiadja a súlykorlátozás alá eső közutakra a behajtási engedélyt.
5. melléklet14
A 3. § a) pontja a Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § b) pontja a Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította az 1/2021. (I.27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2021. január 28. napjától
Megállapította az 1/2021. (I.27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2021. január 28. napjától
Megállapította az 1/2021. (I.27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2021. január 28. napjától
Módosította az 5/2020. (VI.16.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. június 17. napjától.
A 2. melléklet a Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította az 5/2016. (VII.15.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. július 15. napjától.
Módosította a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. november 21. napjától.
A 2. melléklet 6. pontja a Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdés - 1. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 8. pontja a Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdés - 2. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 9. pontját a Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdés - 2. melléklet 2. pontja iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 10/2020. (VII.23.) önkormányzati rendelet 2020. július 24. napjától
Módosította a 2/2016. (II.26.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. február 16. napjától.
Módosította az 5/2020. (VI.16.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. június 17. napjától.