Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rész

 1. Jelképek, adományozható kitüntetések

1. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) A képviselő-testület által adományozható kitüntetések leírását és adományozásának eljárását külön rendelet szabályozza.

(4) A község történelmi múltját az 1. számú függelék tartalmazza.

II. Fejezet

Általános rendelkezések

2. Az önkormányzat megnevezése, szervei

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Kőröshegy Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) 8617 Kőröshegy, Petőfi Sándor utca 71.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kőröshegy Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Kőröshegyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

3. § Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:

a)a polgármester,

b)a humán bizottság,

c)a jegyző és

d)a képviselő-testületek közös hivatala látja el.

4. § A Kőröshegy Község Önkormányzata, Polgármester, Jegyző, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. Az alakuló ülés szabályai, a Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott időben tartja meg, melyet a megválasztott polgármester hív össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

6. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

(3) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét az Mötv.  1. melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, a névsort e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

7. § A polgármester az Mötv. 116. § (5) bekezdésben meghatározott időn belül gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól és a település-fejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

8. § (1) A Képviselő-testület dönt:

a)a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;

b)a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb soron következő ülésen, a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.

(2) Ha az alpolgármesterek, bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztségek tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

(3) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselők megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok tagjait.

(2) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület az alakuló ülésen vagy soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

4. A képviselő jogai kötelezettségei

10. § A képviselő jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv. 28.§–ában meghatározottakon túl a képviselő:

a)előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; ugyancsak előzetesen bejelenti a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van;

b)a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

c)a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

d)a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek,

e)megválasztásától számított harminc napon belül kérelmezi felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba,

f)az Mötv. 38. § (4) bekezdésben meghatározott időpontig a képviselő-testületnél igazolja az adatbázisba történő felvételének megtörténtét.

g)ha érintett, az adott napirend tárgyalásában, személyes érintettségét bejelenti.

11. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok irányadók.

(2) Amennyiben a személyes érintettségét a képviselő nem jelenti be, a polgármester figyelmeztetésben részesíti.

5. A képviselő-testület működése

12. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott nyári időszakban munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

(3) A Képviselő-testület az ülését rendszerint a Kőröshegyi Közös Önkormányzati Hivatal kistermében tartja.

(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a)a Képviselő-testület tagjától;

b)a Képviselő-testület bizottságától;

c)a jegyzőtől.

13. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15-éig.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a)a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;

b)a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés időpontját;

c)az előterjesztő megnevezését.

(3) Az elfogadott munkatervet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, hogy a lakosság számára megismerhetővé váljon.

(4) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek.

14. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdése alapján zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a)a Képviselő-testület tagjainak,

b)a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek,

c)a jegyzőnek,

d)a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,

e)a Kormányhivatal vezetőjének.

(3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

15. § (1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 15 nappal előbb a Kőröshegyi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, Kőröshegy hivatalos honlapján, valamint a kistérségi kábel televízió képújságában tájékoztatni kell.

(3) Az éves költségvetési tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőség szerint azonnal válaszolni kell.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a közérdekű kérdést, javaslatot a polgármester, bizottság, jegyző tizenöt napon belül kivizsgálja és megválaszolja.  A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

16. § (1) Napirend előtti felszólalásra bármely képviselő engedélyt kérhet a felszólalás tárgyának megjelölésével.

(2) A napirend előtti felszólalásra az engedélyét a testület egyszerű szótöbbséggel akkor adja meg, ha a felszólalás nyilvánvalóan fontos, közérdekű és a tárgyalandó napirenddel kapcsolatos.

(3) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(4) A vita során a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a polgármester figyelmezteti a felszólalót, hogy fejezze be felszólalását.

(5) A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

17. § (1) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(2) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb 1 perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

18. § A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

19. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet a napirendi pontok tárgyalása után.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

20. § (1) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

21. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 19. és 20. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

6. Az ülések tervezése, előkészítése

22. § (1) A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni, illetőleg részükre meghívót kell küldeni:

a)a képviselőket,

b)a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármesterek, jegyző),

c)a napirendben érintett intézményvezetőket,

d)az érdekképviseleti szervek képviselőit, az őket érintő kérdésekben,

e)az önkormányzat által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körüket érintő kérdésben.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket a polgármester által meghatározott személyek, illetve intézmények részére kell megküldeni:

a)a meghívót és az előterjesztéseket papíralapon kell megküldeni;

b)valamint Kőröshegy hivatalos honlapján elektronikus úton elérhetővé tenni.

(3) A testületi anyagot a Hivatal, legkésőbb az ülést megelőző 4. napon:

a)a nyílt testületi ülések anyagát Kőröshegy hivatalos honlapjára felhelyezi;

b)a zárt ülések anyaga kizárólag a képviselők és a jogosultak számára elérhető.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a kép-viselők részére.

23. § (1) Az előterjesztés lehet:

a)javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b)beszámoló,

c)tájékoztató,

d)jogszabályban kötelezően meghatározott formátumú dokumentum.

(2) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(5) Az előterjesztés két részből áll:

a)Első rész:

1.)a tárgy pontos meghatározása;

2.)a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;

3.)az előkészítés során felmerülő vélemények, ide vonatkozó törvények és helyi szabályok;

4.)az előterjesztést készítők megnevezése.

b)Második rész:

1.)határozati javaslat;

2.)a végrehajtásért felelős személy megnevezése;

3.)a határidő megjelölése.

(6) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket, valamint az előterjesztések benyújtásának rendjét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

24. § Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

7. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

25. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívók kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát hirdetmény útján kell értesíteni.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a Kőröshegyi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, Kőröshegy hivatalos honlapján, valamint a kistérségi kábel televízió képújságában közzé kell tenni.

26. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

(2) Az ülést nyolc napon belül össze kell hívni a Képviselő-testület bizottságának, valamint a képviselők egynegyedének indítványára.

(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

27. § (1) A képviselők a Képviselő-testület ülése előtt négy naptári nappal megkapják az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (távbeszélő, távmásoló, távirat, email, stb.) is összehívható.

28. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:

a)a napirendi pont tárgya szerint illetékes intézmény vagy szervezet vezetőjét; (illetve témagazdát),

b)a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

c)a bizottságok nem képviselő tagjait (napirendhez kapcsolódóan),

d)valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. Erről a polgármester dönt.

e)akit a polgármester megjelöl.

29. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést (továbbiakban:

rendkívüli ülés) a polgármesternek össze kell hívnia:

a)a testület tagjai legalább egynegyedének írásbeli indítványára, annak átvételétől számított 8 napon belüli időpontra;

b)a Képviselő-testület bizottságának határozatba foglalt indítványára, a bizottsági határozat végrehajtási határidejétől számított 15 napon belüli időpontra.

(2) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat. A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(3) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók, napirend előtti hozzászólásra nincs lehetőség.

8. A Képviselő-testület tanácskozási rendjét érintő korlátozások

30. § (1) Konkrét időpontokhoz kötődő korlátozások:

a)a Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés 14.00 órakor kezdődik;

b)a rendkívüli ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg;

c)a képviselők 14.00 órakor a jelenléti íven regisztrálják ottlétüket;

d)az olyan napirendeket, melyekhez meghívott előadó vagy vendég várható, ott a napirend tárgyalását az ülés elejére kell besorolni.

(2) Időegységhez kötődő korlátozások:

a)képviselői hozzászólás napirendi pontonként legfeljebb 2 perc;

b)a kérdés és az interpelláció ideje legfeljebb 2 perc, válasz 2 perc, viszontválasz 2 perc;

c)a napirend előtti felszólalás ideje legfeljebb 2 perc. Az érintett válasza maximálisan 2 perc;

d)tanácskozási joggal nem rendelkezőknek 2 perc hozzászólás engedélyezhető;

e)személyes megszólíttatás esetén a megszólított 2 percben észrevételt tehet.

31. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

a)megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze;

b)megállapítja az ülés határozatképességét;

c)előterjeszti az ülés napirendjét;

d)tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, valamint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az elmúlt ülést követő fontosabb eseményekről.

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

a)a Polgármester;

b)a Képviselő-testület tagja;

c)a Képviselő-testület bizottsága;

d)a Jegyző,

e)a Képviselő-testület által felkért személy vagy intézmény, illetve szervezet vezetője.

(5) A meghívottak közül szavazati jog nem, de tanácskozási jog illeti meg:

a)a bizottság nem képviselő tagjait,

b)a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

c)a jegyzőt,

d)napirenddel kapcsolatban meghívott intézmények és szervezetek vezetőit (illetve téma-gazdát)

e)akit a polgármester a tanácskozás céljából meghívott.

(6) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyen bármely állampolgár részt vehet.

32. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b)rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c)ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d)ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;

e)a c) d) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(3) Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb két perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

9. A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

33. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

(3) Minősített többség kell az Mötv. 50.§-ában foglaltakon túl a következő ügyekben:

a)6 millió forintot meghaladó hitelfelvétel;

b)közalapítvány létrehozás, alapítványhoz történő hozzájárulás;

c)az önkormányzat tulajdonában lévő felépítmény feletti rendelkezés (értékhatárra való tekintet nélkül);

d)a Képviselő-testület hatáskörének átruházása;

e)kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;

f)településrészi önkormányzat létrehozása;

g)titkos szavazás elrendelése;

h)helyi népszavazás elrendelése.

(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

34. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.

(2) A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

35. § (1) A polgármester vagy bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak.

36. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint, a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló szavazatszámláló bizottságot választ a saját tagjai közül.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére. A titkos szavazással hozott határozatot nyilvános ülésen kell ismertetni.

10. A képviselő-testület jegyzőkönyve

37. § (1) A Képviselő-testület üléséről az Mötv. 52.§-ának figyelembevételével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet az ülésen készített írásbeli feljegyzés alapján kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52.§-ában foglaltakon kívül az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)a távol maradt képviselők nevét;

b)napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjeszté

c)az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat;

d)a képviselő kérésére véleményének rögzítését;

e)aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a)az ülés meghívóját;

b)az előterjesztések egy-egy példányát;

c)a rendelet-, valamint a határozat-tervezetek egy-egy példányát;

d)a jelenléti ívet;

e)az írásban benyújtott hozzászólást a képviselő kérésére;

f)valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

38. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenként beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

11. Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai

39. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a)a polgármester;

b)a képviselő;

c)a képviselő-testület bizottsága;

d)a jegyző;

e)a település civil szervezeteinek vezetői.

40. § (1) A rendelet-tervezeteket a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) Rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

41. § (1) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.

(2) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(3) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat. Az éves költségvetési tervezetről közmeghallgatást kell tartani.

(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

12. A közzététel és iratbetekintés

42. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A választópolgárok a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveibe, rendeleteibe a Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán, illetve a település honlapján tekinthetnek be az Mötv. 52.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

13. A helyi népszavazás

43. § A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges lakosságszámot.

IV. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, közös hivatal, bizottságok, társulások

14. A polgármester

44. § (1) A Polgármester foglalkoztatási jogiszonyban tölti be tisztségét.

(2) A Polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) Főbb feladatai:

a)a település fejlődésének elősegítése;

b)a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

c)az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;

d)az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;

e)a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;

f)a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;

g)a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés ki-alakítása;

h)az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;

i)az alpolgármester(ek) munkájának irányítása;

j)a Hivatal irányítása;

k)a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

l)a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;

m)a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;

n)a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;

o)a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása,

(4) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

15. Az alpolgármesterek

45. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az egyik alpolgármestert a képviselő-testület saját tagjai közül, a másik alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választja.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali teendőit a polgár-mester határozza meg.

(3) A polgármester távollétében a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

16. A jegyző

46. § (1) A Jegyző:

a)vezeti a Hivatalt, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét, munkaköri leírásait, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;

b)elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;

c)tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról;

d)rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

e)a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

f)a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;

g)tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;

h)gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról;

i)szervezi a jogi felvilágosító munkát;

j)gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről;

k)ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyzőt tartós akadályoztatás, vagy az állás betöltetlensége esetén a Képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának IX. fejezet 1.5. pontjában meghatározott személy helyettesíti teljes jogkörrel.

17. A közös hivatal

47. § (1) A Képviselő-testület Kőröshegyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal belső tagozódását, létszámát, feladatait és működésének szabályait a Kőröshegyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelyet határozattal fogadnak el a közös hivatalt alapító önkormányzatok képviselő-testületei.

(3) A Képviselő-testület a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 234.§ (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel, a felsőfokú végzettségű köztisztviselők részére egységesen a köztisztviselő alapilletménye 10%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapít meg.

(4) A Kttv. 234.§ (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakra tekintettel, a középfokú végzettségű köztisztviselők részére egységesen a köztisztviselő alapilletménye 20%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapít meg.

18. A képviselő-testület bizottsága

48. § (1) A Képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:

Humán Bizottság.

(2) Az állandó bizottság tagjainak nevét az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza, a változást a Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

(3) A Képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat.

(4) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét, valamint a bizottságok főbb feladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

49. § (1) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait. A bizottság működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok vonatkoznak. 

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(3) A bizottság munkáját a Hivatal segíti. A Hivatal feladatai:

A Hivatal

a)gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;

b)elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;

c)az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett.

50. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt négy naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

19. Az önkormányzat társulásai

51. § A társulások jegyzékét az. 5. függelék tartalmazza.

V. Fejezet

Az  önkormányzat gazdasági alapjai

20. Az önkormányzat költségvetése

52. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Abban is dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolását az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.

21. Az önkormányzat vagyona

53. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

54. § Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

22. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízási szerződés alapján belső ellenőr foglalkoztatásával gondoskodik.

56. § Az önkormányzat által fenntartott intézmények (közös önkormányzati hivatal, óvoda) pénzügyi ellenőrzéséről a Hivatal megbízási szerződés alapján belső ellenőr foglalkoztatásával gondoskodik.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

57. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetéséről, függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az SZMSZ egy példányát el kell helyezni a Hivatal titkárságán.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 18.) önkormányzati rendelet.

Kőröshegy, 2014. november 27.

                     Marczali Tamás                                                             Dr. Friss Attila

                       polgármester                                                                      jegyző

Záradék: A rendelet 2014.11. 27. napjától 15 napra kifüggesztésre került a Közös Önkormányzati  Hivatal hirdetőtábláján.

Dr. Friss Attila

jegyző

1. melléklet

     12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HUMÁN BIZOTTSÁGÁNAK

FELADATAI ÉS ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

1.)Első fokon dönt a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. által a Képviselő-testület hatáskörébe sorolt ügyekről:

• Ápolási díj,
• Önkormányzati segély,
• Méltányossági közgyógyellátás,
• Szociális étkeztetés

2.)Egyéb hatáskörök:

• Egyéb pénzbeli támogatásokra (pl. tankönyvtámogatás, stb.) javaslatot tehet,
• Véleményezheti a szociális tárgyú helyi rendeleteket, előterjesztéseket,
• Figyelemmel kíséri a szociális ellátás területére vonatkozó megállapodásokat, szerződéseket,
• Vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata,
• Összeférhetetlenség kivizsgálása,

2. melléklet

a    12/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez

Előterjesztésekkel kapcsolatos követelmények

Az előterjesztésekkel szemben elvárt formai követelmények:

a)minden előterjesztést – a lehetőségeknek megfelelően – Word for Windows szöveg-szerkesztő program 12-es betűnagyságával kell írni;

b)fejléc a hivatalos nyomtatványnak megfelelően;

c)az előterjesztés tárgyának megjelölése, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel;

d)megszólítás az alábbiak szerint: „Tisztelt Képviselő-testület!”;

e)az előterjesztés érdemi szövege;

f)határozati javaslat, – szükség szerint annak végrehajtási határideje, és végrehajtásért felelős személy megnevezése – több megoldási lehetőség esetén alternatív határozati javaslatokkal; a tájékoztató elnevezésű előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot;

g)értékesítésre irányuló előterjesztés esetén a határozati javaslatnak tartalmaznia kell, az ingatlan pontos adatait: helyrajzi számát és címét;

h)döntéshez szükséges szavazati arány (egyszerű vagy minősített többség);

i)bizottságok felsorolása, amelyek az előterjesztést megtárgyalják;

j)az anyag készítőjének a neve és beosztása;

k)hitelesítési kellékek: pecsét és aláírás;

l)az érintett zárt ülés elrendelését kérő írásbeli nyilatkozatát. (személyi ügy tárgyalása esetén)

Az előterjesztés érdemi szövegének tartalmaznia kell:

a)az ügyben született korábbi önkormányzati határozatot;

b)indokolt esetben, a korábbi döntés módosítására, vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot;

c)a tárggyal kapcsolatos fontosabb jogszabályokat;

d)az előkészítés során végzett munkában a közreműködő szervek és személyek véleményét;

e)a döntés várható következményét.

1. függelék

a    12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelethez

A település történelmi múltja

Kőröshegy Község közigazgatási területe: 2.171 ha.

Kőröshegy község állandó lakosainak száma a népesség-nyilvántartás szerint kb. 1400 fő.

A község jellegét tekintve mezőgazdasági település, de jelentős az idegenforgalma is.

Kőröshegy egyben híres bortermő vidék. A római katolikus temploma XVII. századból való és a református temploma is műemlék épület.

A település történelmi múltja:

A község, melynek több ezer éves története van, a Balatontól délre a Lucs tető és a Gyugyhát közötti völgyben fekszik, a 7-es főút mellett, a szántódi kompkikötőtől mindössze 3 km-re.

Nevét már a középkor elején említette Szent László király 1082-ben kelt oklevele, Keurushyg névvel. Már 1233 előtt anyaegyház rangra emelkedett, 1382-ben vásártere volt. Zsigmond király 1396-ban Fehérkő várával a Pécz nembeli Marczali Miklósnak adományozta, aki a vásárjog mellett egyéb kiváltságokat is kapott. 1455-ben elvesztette városi és vámkereskedő jogát, 1416-tól a pannonhalmi apátság, 1460-tól a berzencei Lórántfiak, 1490-től Medgyesaljai István birtoka. Mátyás király halála után, 1495-ben a Báthory család kapta II. Ulászlótól, Fehérkő várával együtt. Ezekben az évtizedekben épült a kolostor és a ma is álló műemlék templom. 1555-ben a török somogyi szandzsák egyik kerületét létesítették itt. Ekkor visszanyerte mezővárosi jellegét, és a térség központjává vált. A törököket 1688-ban verték ki. A Széchenyi család 1715-ben kezdett itt építkezni. 1862-ben hatalmas tűzvész pusztított a faluban, leégett a református templom és az iskola 43 házzal együtt. A reformátusok új barokk stílusú templomát 1870-ben építették fel. A század elején mát fejlett ipara volt Kőröshegynek, többek között téglagyára, hamuzsírégetője, szeszfőzdéje és nagykereskedése üzemelt.

Az első világháború emlékét Kopits Jenő szobrászművész harcos szobra örökítette meg, mely 52 hős emlékét őrzi.

Az 1920-as években a község határában Balatonsomos néven fürdőtelep létesült. Egy részét Razgha Gyula és Löventritt Sámuel megvásárolta és mérnök segítségével kiparcellázta. 1936-ban a teleptulajdonosok megalakították a Balatonsomosi Fürdő-egyletet.

1947-ben 51 házhely került kiosztásra 300 négyszögöles területekkel, ahol megkezdődött az építkezés. Somos korábban Kőröshegy önálló településrészeként, annak üdülő és lakóterülete volt.

A községháza 1946. január 8-án leégett. Az emeletes épületet egy év múlva újból megépítették, amely ma is áll. Kőröshegyen 1950-ig körjegyzőség működött, ebben az időszakban Balatonföldvár is idetartozott.

Az 1950-es évben a tanácsok megalakulásakor önálló községi tanács jött létre Kőröshegyen. Az 1971-es tanácsi összevonással Kőröshegy központhoz a következő társközségek csatlakoztak: Kereki, Bálványos, Pusztaszemes.

1977. április 1-jével a kőröshegyi községi közös tanács megszűnt, társközségeivel együtt Balatonföldvár központhoz került egészen 1990. december 31-ig.

1991. január 1-jével az Önkormányzat önálló hivatalt hozott létre Kőröshegyen. Somos településrész lakosai 2000. decemberében népszavazáson döntöttek arról, hogy ők Szántódhoz szeretnének tartozni. 2002. október 20-án megtörtént önkormányzati választások alkalmával az érintettek már Szántódon szavaztak, és e naptól kezdve Szántód településhez tartoznak.

A „Kőröshegy” című kiadvány 1990-ben jelent meg, amely részletesen tartalmazza Kőröshegy múltját és jelenét.

2. függelék

a    12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelethez

Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének névsora

Marczali Tamás                                  polgármester

Kovács József Róbertné                    alpolgármester

Böröcz József                                                képviselő

Kiss István                                         képviselő

Kovács Klára                                     képviselő

Poór Gyula                                         képviselő

Ujvári Károly                                    képviselő

3. függelék

a     12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelethez

Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete Humán bizottságának névsora

Poór Gyula                             elnök, képviselő

Kovács Klára                         tag, képviselő

Bodnár Judit                          külső tag

4. függelék

A  12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelethez

Kőröshegy Község Önkormányzatának kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolása

 011130  Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános

                  igazgatási tevékenysége

013320      Köztemető fenntartás- és működtetés

013350      Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080      Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010      A polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

032020      Tűz-és katasztrófavédelmi tevékenységek

041140      Területfejlesztés igazgatása

041231      Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232      Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233      Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045160      Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410      Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

052020      Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

064010      Közvilágítás

066010      Zöldterület-kezelés

066020      Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111      Háziorvosi alapellátás

072112      Háziorvosi ügyeleti ellátás

074031      Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032      Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030      Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044      Könyvtári szolgáltatások

082091      Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092      Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093      Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

083050      Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása

086090      Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

091110      Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140      Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220      Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával

                  összefüggő működtetési feladatok

091250      Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok

092120      Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával

                  összefüggő működtetési feladatok

096010      Óvodai intézményi étkeztetés

096020      Iskolai intézményi étkeztetés

104042      Gyermekjóléti szolgáltatások

106020      Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051      Szociális étkeztetés

107052      Házi segítségnyújtás

107053      Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107054      Családsegítés

5. függelék

a    12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelethez

Társulások

Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás

Balatonföldvár és Környéke Pénzügyi Végrehajtási Társulás

Somogy Megyei Önkormányzati Társulás

Dél-nyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás