Pálháza Város Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott fel-adatkörében eljárva a következőket rendeli el:

    
I. Fejezet
Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Pálháza Város Önkormányzata
    (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 151.
(3) Az önkormányzat internetes honlapja: www.palhaza.hu
(4) Az önkormányzat e-mail címe: palhaza.hiv@gmail.com
(5) Az önkormányzat
a)    adószáma: 15726236-2-05
b)    bankszámlaszáma: 55500012-11014997-00000000
c)    statisztikai számjele: 15726236-8411-321-05
d)    törzskönyvi azonosító száma: 726236
(6) Az önkormányzat közigazgatási területe: Pálháza város közigazgatási területe

Az önkormányzat jelképei

2. §

(1)    Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképei használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2)    Az önkormányzat címere: Az önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs ezüst me-zejében vörös pajzsfő. A vörös mezőben középütt lebegő helyzetű nyolcágú arany csil-lag, melyet jobbról arany apostoli kettős kereszt, balról arany görög katolikus hármas kereszt kísér. Az ezüst mezőben alul hármas halom, zöld mezejében lebegő helyzetű, egymáson keresztbe tett kalapács és ék arannyal. A hármas halom felett a középső ha-lom kontúrvonalából növekvő helyzetben jobbra fordult vörös szarvas, amint mellső lábaival gyökeres zöld fenyőfát tart. A pajzsot két oldalról egy-egy szárukon alul ke-resztbetett és hét-hét arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág kíséri. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs PÁLHÁZA felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
(3)    Pálháza város lobogója: a lobogó álló téglalap alakú 2:1 méretarányú fehér textillap al-jában arany, felette zöld vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.
(4)    Pálháza város zászlaja: a zászló a lobogó 90 fokkal történő elforgatásával jön létre. A feliratos, szalag nélküli színes címer szimmetriatengelye a zászló hosszának rúdtól mért 1/3-os osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas.
(5)    Az Önkormányzat pecsétje: Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal hivatalos, köralakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a kö-vetkező felirat olvasható:
a) Pálháza Város Önkormányzata 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 151.
b) Pálházai Polgármesteri Hivatal
(6)    A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünne-peket méltó módon megünnepelhesse. A település lakossága a Nemzeti Ünnepeken túl minden év július utolsó szombatján megünnepli a település várossá nyilvánításának napját.
(7)    Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, pálházáért emlékérmet és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím és a pálházáért emlékérem adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre

3. §

(1)    Az önkormányzat által ellátott feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvén 13.§ (1) bekezdése, valamint az egyéb ágazati jog-szabályok, a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a rögzítik.
(2)    Az önkormányzat által ellátott feladatokat kormányzati funkciók szerinti bontásban az 1. függelék tartalmazza.
(3)    Az önkormányzat által önként vállalt feladatokat az 2. függelék tartalmazza. 

4. §

A 3.§-ban meghatározottakon túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a)    a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapillet-mény meghatározása,
b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet
A képviselő-testület működése

5. §

(1) A képviselő- testület tagjai a polgármester és a képviselők. 
(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő- testület tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

A képviselő-testület ülései

6. §

(1)    A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. Az üléseket lehetőleg hétfői napra kell összehívni. 
(2)    Az Mötv. 44. § 2. mondata szabályozza a képviselő-testületi ülés kötelező összehívásá-nak eseteit, módját, időpontját.

A képviselő-testület üléseinek összehívása

8. §

(1)    A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. 
(2)    Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, e hatáskörét a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester gyakorolja.
(3)    A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadá-lyoztatás esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.
(4)    Tartós akadályoztatásnak minősül a 10 munkanapot meghaladó betegség, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, vagy egyéb eljárás miatt a tisztségből való fel-függesztés időtartama.
(5)    A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(6)    Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

9. §

(1)     A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)     A képviselő-testület zárt ülést tart illetve zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. §-ban meghatározott esetekben.
(3)     A testületi ülésen jelen lévő érintett a zárt ülés elrendelésére vonatkozó kérelmét szó-ban is, míg a testületi ülésről távol maradó érintett kizárólag írásban teheti meg, melyet a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

10. §

(1)    A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2)    A meghívónak tartalmaznia kell
a)    az ülés helyét,
b)    az ülés időpontját,
c)    a javasolt napirendeket,
d)    a napirendek előadóit,
e)    a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3)    A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni.
(4)    A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a)    a képviselőknek,
b)    a jegyzőnek,
c)    a településen működő nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek, 
d)    azon szerveket, személyeket, akiknek tevékenységét a tárgyalt napirend érinti, 
e)    a nem állandó meghívottaknak,
ea) az előterjesztőknek és
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(5)     A képviselő-testület ülésének időpontjáról, napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a Képújságban, a város honlapján való közzététel útján értesíti a lakosságot.

11. §

(1)    A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket írásban kell elkészíteni és lehetőség szerint a határozati javaslattal együtt a meghívóhoz csatolni kell.
(2)    Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. Ilyen esetekben a meghívóhoz csak a határozati javaslatot kell mellékelni.
(3)    Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Rendkívüli ülés 

12.§

(1)    Rendkívüli ülés összehívása estén bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail, szemé-lyes meghívás) igénybe vehető, az írásbeliségtől el lehet tekinteni. 
(2)    A rendkívüli ülés összehívásának indítványozásakor meg kell jelölni sürgősség okát, az ülés napirendjét, helyét, időpontját. 
(3)    Rendkívüli ülés esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívot-takhoz történő eljuttatását.

Sürgősségi indítvány

13. §

(1)    A polgármester, a bizottságok, képviselők valamint a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgős-ségi indítványt indokolni kell.
(2)    A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig a polgár-mesternél lehet benyújtani.
(3)    A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbség-gel határoz.

A képviselő-testület ülésének vezetése

14. §

(1)    Az ülést a polgármester vezeti, annak napirendjére javaslatot tesz. Az ülés napirendjét a képviselő-testület határozza meg és fogadja el.
(2)    Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, az ülés vezetését az alpolgármester gyakorolja.
(3)    A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadá-lyoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el az ülés vezetésének feladatát.
(4)    Az ülést vezető feladatai, jogkörei:
a)    az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
b)    határozatképesség megállapítása,
c)    javaslat a kiküldött napirendre, a napirend módosítása, a napirend elfogadtatása,
d)    az ülés levezetése, a szó megadása vagy annak megtagadása,
e)    a napirend tárgyalásának levezetése,
f)    az esetleges vita összefoglalása,
g)    a szavazás elrendelése,
h)    a szavazás eredményének megállapítása.

15. §

(1)    Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felelős.
(2)    Az ülést vezető:
a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b)    rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c)    figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét maga-tartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén az ülés helyének elhagyására is köte-lezheti.
d)    Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetet-lenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakít-hatja.

    Vita, szavazás
    
    16. §

    
(1)    A napirendi pontok tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke, valamint a jegyző jogosult. 
(2)    A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles választ adni.
(3)    A képviselő-testület tagjainak hozzászólási rendjét az ülés vezetője határozza meg.

17. §

    
(1)    A vita során a napirendtől eltérni nem lehet.
(2)    A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentke-zik, vagy a képviselő-testület a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelen-nek tartja.
(3)    A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

 Kérdés
    
    18. §

    
(1)    Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.
(2)    A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén azonnal vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásos választ a képviselő-testület valameny-nyi tagjának meg kell küldeni. 

    
    Interpelláció
    
19. §

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kap-csolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez, jegyzőhöz az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével kapcsolatosan.
(2) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.
(3) Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen vá-laszt adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először az interpellációt kérő képviselő nyilat-kozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nél-kül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását és a válaszadásra kötelezett annak eredményéről a képviselő testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

Döntéshozatal

20.§

(1)    A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2)    Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javasla-tokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

21. §

(1)    A képviselő-testület határozatképességéhez a képviselők több mint felének jelenléte szükséges.
(2)    Ha az ülés határozatképtelen, az elnök az ülést bezárja. A határozatképtelen ülést 8 na-pon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

22. §

(1)    A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzá-tartozóját az ügy személyesen érinti.
(2)    Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyezett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha –és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mosto-ha-, és nevelőszülő, valamint a testvér.
(3)    A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Kép-viselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. 

 23. §

    
(1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
(2) Minősített szótöbbség - a megválasztott települési képviselők több mint felének sza vazata – szükséges az Mötv. 50. § -ban meghatározott esetekben, továbbá
a)    a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
b)    a polgármester elleni kereset benyújtásához,
c)    a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás ese-teiben a felmentés, vezetői megbízás visszavonása,
d)    önkormányzati vagyonnal való rendelkezésnél,
e)    testületi hatáskörök átruházása.

 24. §

   (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
    
    

25. §

    
(1)    Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tar-tani, illetve zárt ülést tarthat.
(2)    A képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3)    A titkos szavazás eredményéről készített jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(4)    Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő - testület soron következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
(5)    A szavazatok összeszámlálásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Ha a szavazás ered-ménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, a szavazást meg kell ismételni.
(6)    Az alpolgármestert a képviselő- testület titkos szavazással választja.

 26. §

    
(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
 a) az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetben,
 b) ha a jelenlévők többsége kezdeményezi,
 c) azt a polgármester és a bizottsági elnökök kérik.
    
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző olvassa a testületi-tagok nevét és a jelenlévő igen/nem, illetve tartózkodom, bemondásával szavaz.

    
    27. §
    

(1) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, ezt követően a vita ismét folytatódik, a szavazás ezt követően egyszer megismételhető.
(2) Amennyiben a megismételt szavazás nem vezet eredményre, az előterjesztést a soron következő testületi ülésen ismételten meg kell tárgyalni
    

28. §

    
(1)    A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése valamint az ágazati jogszabályok felhatalmazó rendelkezése alapján önkormányzati rendeletet alkot.  
(2)    A rendelet alkotását – a polgármesternél – a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a jegyző kezdeményezheti.
(3)    A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységé-be szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(4)    A költségvetési rendelet elfogadásának részletes szabályai
a) a költségvetési rendelet-tervezetet át kell adni az illetékes bizottságok részére, 
b) a rendelet-tervezetet a bizottsági véleményekkel együtt kell a testület elé terjeszteni,
(5)    A rendeletek társadalmi egyeztetéséről a képviselő-testület külön rendeletet alkot. 
(6)    A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése, a rendelet hatályosságának biztosítása a jegyző feladata.

29. §

(1)    A rendeletet a helyben szokásos módon- az önkormányzat honlapján történő közzététel útján – kell kihirdetni.
(2)    A hatályos rendeletek a jegyzői titkárságon is megtekinthetők, azokba bárki betekinthet.
(3)    Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni.

30. §

(1)    Az önkormányzat határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2)    A határozat megjelölés magában foglalja a képviselő-testület elnevezését, a határozat számát – arab számmal -, a határozat meghozatalának idejét – évét, valamint zárójelben hónapját és napját -, az ügy tárgyát.
(3)    A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal évenkénti nyilvántartást vezet.
    A határozatokat a testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a végrehajtásért felelős személynek.

    Jegyzőkönyv
    
31. §

(1)    A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(2)    A jegyzőkönyvet a polgármesteren és jegyzőn kívül a képviselő-testület tagjai közül vá-lasztott két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(3)    A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
-    a jelenléti ívet,
-    az írásos előterjesztéseket, indítványokat,
-    a jegyző észrevételeit,
-    a név szerinti szavazás esetén a szavazás számszerű eredménye mellett azt is, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, személy szerint „igen” vagy „nem” szava-zatot adtak le, vagy tartózkodtak a szavazástól,

32. §

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről és a kormányhivatalnak való megküldésről a jegyző az gondoskodik az Mötv.52. § (2) bekezdése szerint. 
    

    Közmeghallgatás
    
    33. §

    
(1)    A képviselő-testület évente egy alkalommal, április hónapban közmeghallgatást tart.
(2)    A közmeghallgatás időpontját, témáját a képújságban és a település honlapján történő közzététel útján kell a lakosság tudomására hozni.
(3)    A közmeghallgatáson a közérdekű kérdések, javaslatok meghallgatása mellett a pol-gármester tájékoztatást ad a közérdekű és aktuális várospolitikai kérdésekről, ezen be-lül az önkormányzat vagyoni helyzetéről. 

    IV. FEJEZET
A képviselő jogállása

    
    34. §

(1)    A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32. §-ban foglalt rendelke-zések irányadóak.
(2)    Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésnek megállapítására vonat-kozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Vagyonnyilatkozat
35. §

(1)    A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdése-iről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2)    A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai

36. §

(1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében Pénzügyi és Szoci-ális bizottságot hoz létre.
(2) A bizottságok tagjainak száma 5 fő (3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő-testületi tag)
(3) A képviselő-testület bizottságait és tagjainak névsorát a 4. függelék tartalmazza.

A bizottságok feladatai

37. §

(1)    A Pénzügyi Bizottság az Mötv. 120. § foglalt feladatokon túl megtárgyalja és vélemé-nyezi a pénzügyi tárgyú, valamint az önkormányzat gazdálkodását, vagyonát, működé-sét érintő ügyrendi javaslatokat.
(2)    A Szociális Bizottság feladatai
a)    dönt az önkormányzati segély iránti kérelmekben,
b)    előzetesen állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális és egész-ségügyi tárgyú ügyrendi kérdésekben,
c)    megtárgyalja és véleményezi a szociális ellátással, koncepcióval kapcsolatos előter-jesztéseket,
d)    véleményezi a szociális és egészségügyi ellátást szabályozó rendeletek megalkotá-sát, módosítását.
e)    közreműködik az önkormányzat által elnyert segély- és élelmiszercsomagok, vala-mint természetbeni juttatások elosztásában.

38. §

A képviselő- testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottsá-got hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.

39. §

A bizottságok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

40. §

(1)    A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2)    A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(3)    Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
(4)    A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A bizottság zárt üléseire a képviselő-testület zárt üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5)    A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

41. §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, távolléte esetén a jelenlévő bizottsági tagok írják alá. 
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző évenkénti nyilvántartást vezet.
(4) A bizottság ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

VI. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző

A polgármester

42. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyi-latkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a Pénzügyi Bizottság elnökének juttatja el. 
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott sze-mélynek.

43. §

(1)    A polgármester felett a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(2)    A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl az alábbi feladato-kat látja el:
a)    segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b)    összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c)    képviseli az önkormányzatot,
d)    kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szerve-zetekkel,
e)    az önkormányzat rendeleteit, határozatait, a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja, 
f)    nyilatkozik a sajtónak.

Az alpolgármester

44. §

(1)    A képviselő-testület tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpol-gármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2)    Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább félévente, vagy szükség sze-rint beszámol a polgármesternek.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

45. §

(1)    A polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére az alpolgármester jogo-sult.
(2)    Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozó feladatokat a Pénzügyi Bi-zottság elnöke gyakorolja.

A jegyző 

46. §

A jegyzőt a polgármester nevezi ki az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint.
A jegyző az Mtv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívül
a)    gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b)    ellátja az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a bizottságok működésé-nek szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c)    tájékoztatást ad a képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jog-szabályokról,
d)    a munkatervben foglaltak szerint tájékoztatja a testületet a polgármesteri hivatal munkájáról,
e)    kezdeményezheti rendelet megalkotását,
f)    végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladato-kat,
g)    vezeti a Polgármesteri Hivatalt,

Az aljegyző

47. §

A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – határozat-lan időre aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott felada-tok ellátására. 

48. §

(3)    A jegyző, aljegyző kinevezésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 82. § (1) bekezdése tartalmazza.
(4)    A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról – legfeljebb hat hónap időtartamra - az igazgatási ügyintéző gondoskodik. 

VII. Fejezet
Polgármesteri Hivatal

49. §

(1)    A képviselő- testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására önálló, egysé-ges hivatalt hoz létre, Pálházai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel. 
(2)    A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését az 5. függelék, munkarendjét, ügyfélfo-gadási rendjét a 6. függelék tartalmazza.
(3)    A jegyző felelős a Polgármesteri Hivatal költségvetési szervként való működéséből fa-kadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. A hivatal Szervezeti és Működési Sza-bályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el. 
(4)    A hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni a hivatal ügyfélfogadási rendjét.
(5)    Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján, a települési nemzetiségi önkormány-zat részére külön megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. 

VIII. Fejezet
Nemzetiségi önkormányzatok

50. §

(1)    A településen működő szlovák és ruszin nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg működési rendjét.
(2)    A nemzetiségi önkormányzatok testületi munkáját a jegyző által kijelölt közszolgálati tisztviselő segíti.
(3)    A Polgármesteri Hivatal végzi a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsola-tos adminisztratív feladatokat.
(4)    A Polgármesteri Hivatal közreműködik a Pálháza Város Önkormányzat képviselő-testülete és a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei között létrejött együtt-működési megállapodásban rögzített feladatok végrehajtásában.

IX. Fejezet
Társulások, nemzetközi kapcsolatok

51. §

(1)    A képviselő-testület az egészségügyi, szociális, óvodai nevelési és gyermekétkeztetési feladatainak ellátását önkormányzati társulás formájában biztosítja, melynek részletes szabályait külön társulási megállapodások rögzítik.
(2)    Az önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott társulások megalakulásának, megszűnésének, szervezetének és működésének főbb szabályait az Mötv. IV. fejezet 87-95. §-i tartalmazzák.

52. §

(1) Testvér települési kapcsolatok kialakításáról és feltételeiről a Képviselő-testület dönt.
(2) Nemzetközi kapcsolatok kialakítása céljából külföldi partnerrel a polgármester, illetve az általa megbízott személy jogosult tárgyalni.

X. fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

53. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdemé-nyezés rendjét.

XI. fejezet
Az önkormányzat vagyona
54. §

(1)    Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a korlátozottan forgalomképes vagyontár-gyakkal, az üzleti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakor-lásának módját külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2)    Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati va-gyon-nyilvántartást vezet.

XIII. fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása

55.§

Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartási törvényben, végrehajtási rendeleté-ben foglaltak és az Mötv. 111-116. §-i irányadóak.

Az önkormányzati feladatfinanszírozás

56. §

Az önkormányzat feladatfinanszírozási rendszerére az Mötv. 117-118. §-i irányadóak.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
57 §

A Pénzügyi Bizottságnak az önkormányzat belső kontrollrendszerével kapcsolatos felada-tait az Mötv. 120. §-a tartalmazza.

58. §

(1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a külön jogszabá-lyok szerint folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján.
(2) Az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület hagyja jóvá az előző év december 31-ig.

XIV.fejezet

Záró rendelkezések

59. §

Ez a rendelet 2014. november 18.-án lép hatályba.

Hatályát veszti Pálháza Város Önkormányzat képviselő-testületének 9/2013. (IV.2.) önkormányzati rendelete.

           Szebeni Endre                                                      Csató Szabolcs

            Polgármester                                                           jegyző

Ezt a rendeletet 2014. november 17.-én kihirdettem.

              Csató Szabolcs

                    jegyző

1.    függelék

Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti bontásban

011130     Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevé-kenysége
013210     Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
013320     Köztemető –fenntartás és működtetés
013350     Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodási feladatok
064010     Közvilágítás
066020     Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
082042     Könvvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082043     Könyvtári állomány feltárása, megőrzése
082044     Könyvtári szolgáltatások
105020     Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
106010     Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
041231     Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232     Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás
041233     Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236     Országos közfoglalkoztatási program
041237     Közfoglalkoztatási mintaprogram
082092     Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

2.függelék

Az önkormányzat önként vállalt feladatai

1. Non-profit (civil) szervezetek és egyesületek támogatása
2. Egyházak támogatása
3. Sportszervezetek támogatása
4. Kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása
5. Elismerő címek, kitüntetések adományozása
6. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás
7. Önkormányzati segély nyújtása

3.függelék

A képviselő-testület tagjai

1. Szebeni Endre                                      polgármester              
2. Dr. Kárpát György Artúrné                      alpolgármester
3. Bacsóné Ignácz Katalin                         képviselő
4. Kovács Barnabás                                  képviselő
5. Petercsák Vince                                    képviselő                   
6. Porempovics Mihály Miklós                    képviselő                   
7. Szuetta István Józsefné                         képviselő                    

4.függelék

A képviselő-testület bizottságai és tagjainak névsora

Pénzügyi Bizottság

Petercsák Vince                                 elnök

Kovács Barnabás                               tag

Porempovics Mihály Miklós                 tag

Szász Attiláné                                    tag

Horváth Zoltán                                    tag

Szociális Bizottság

Bacsóné Ignácz Katalin                     elnök

Porempovics Mihály Miklós                tag

Szuetta István Józsefné                     tag

Tusai Gyuláné                                   tag

Lukács Gabriella                                tag