Sajóecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének
13/2014.(XI.24.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Sajóecseg Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi
önkormányzatai ról szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 53.§(1) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Fejezet
Általános rendelkezések
l.§
(1)Az önkormányzat elnevezése: Sajóecseg Község Önkormányzata (a továbbiakban:
önkOlmányzat).
(2) Székhelye: 3793 Sajóecseg, Széchenyi u. 27. szám
(3) Működési területe: Sajóecseg község közigazgatási területe
(4) A képviselő-testület bizottságának
elnevezése: Ügyrendi Bizottság
Székhelye: 3793 Sajóecseg, Széchenyi u.27. szám
(5) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Sajókeresztúri Közös Önkormányzati
Hivatal
Székhelye: 3791 Sajókeresztúr, Rákóczi ut 40. szám
(6) A hivatal kirendeltségének megnevezése:
Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal
Sajóecsegi Kirendeltsége
Címe: 3793 Sajóecseg, Széchenyi ut 27. szám,
Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal
Sajósenyei Kirendeltsége
3712 Sajósenye, Petőfi ut 14. szám
(7) A képviselők, a bizottsági tagok névjegyzékét a Szervezeti és Működési Szabályzat
(továbbiakban: SZMSZ) 1.-2. melléklet tartalmazza.
2.§
(1 )Az önkormányzat jelképei : a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság CÍmerét,
köríven" Községi Önkormányzat Sajóecseg" feliratot.
(3) A Képviselő-testület körbélyegzője tartalmazza a Magyar Köztársaság CÍmerét. körben a
" Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Sajóecseg" feliratot.
(4) Az önkormányzat jelképeinek használatára vonatkozó rendjét a képviselő-testület külön
. rendeletben állapítja meg.
II. Fejezet
1
Az önkormányzat feladat-és hatásköre
3.§(l) Az önkormányzat ellátja ajogszabályokban ráruházott és önként vállalt feladatés
hatásköröket.
(2) Az önkormányzat feladat, hatáskörét a Magyarország helyi önkormányzatai ról szóló
2011. évi CLXXXIX. törvény(továbbiakban: Mötv.) 13.§-a sorolja fel
4.§(1) A képviselő-testület az egyes hatásköreit az Mötv. 41.§(4) bekezdése szerint
átruházhatj a.
(2) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv.42.§-ában
meghatározott hatáskörök.
(3) Az önkormányzat szakágazati besorolása szerinti alaptevékenységét, valamint
alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete
tartal mazza.
5. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő feladat- és
hatásköreit:
a) önkormányzati segély megállapítása
b) közterület használati kérelmek elbírálása
e) útügyi és vízügyi hatósági eljárásban nyilatkozat megtétele, ahol az eljárás az
önkormányzat tulajdonát érinti. A nyilatkozat elidegenítésre nem vonatkozhat.
(2) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogya képviselő-testület vizsgálja felül a
polgármesternek - átruházott hatáskörben - önkormányzati ügyben hozott döntését.
l/l. Fejezet
A Képviselő-testülef működése
J. A képviselő-testület
6.§
(1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők.
(2) A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.
(3) A képviselő-testület tagjainak szám: 7 fő
(4) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
Alakuló ülés
7.§
(1) Az alakuló ülés napirendje:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének a választással kapcsolatos tájékoztatása
b) a polgármester és a képviselők eskütétele, esküokmány aláírása
d) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküokmány aláírása
e) a polgármester, alpolgármester ilJetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének
megállapítása
f) Ügyrendi Bizottság tagjainak megválasztása
g) polgármesteri program ismertetése
h) tájékoztatás összeférhetetlenségről, méltatlansági eljárásról, vagyonnyilatkozat tételi
kötelezettségről, a SZMSZ felülvizsgálatáról
2
(2) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére, költségtérítésre a
jegyző tesz javaslatot.
(3) Az alpolgármester választását lebonyolító bizottság elnöke és tagjai:
a) elnöke: a Szavazatszámláló Bizottság elnöke
b) tagjai: a Szavazatszámláló Bizottság 2 tagja
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás borítékba helyezett
szavazólapon, urna igénybevételéveI történik.
(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv
készül, mely tartalmazza:
a) a választás időpont jának kezdetét és végét
b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét
c) a szavazás során felmerült körülményeket
d) szavazás során tett megállapításait és hozott határozatot
e) a szavazás eredményét
f) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell
csatolni ..
A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
8.§
(1) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a képviselő-testület esetenként
dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.
(2) A lakosságot a képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját
megelőzően legalább 5 nappal tájékoztatja.
(3) A tájékoztatás módja:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hivatalában lévő hirdetőtáblára,
továbbá a közterületeken elhelyezett hirdetőtáblákra,
b) a meghívó megjelenítése az önkormányzat honlapján.
9.§
(1) A képviselő-testület ülése a 13.§ (l) bekezdésében leírt eseteket kivéve-nyilvános.
lO.§
(1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye
nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
ll.§
(1) A képviselő-testület évente legalább 6 képviselő-testületi ülést tart.
12.§
3
(1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell
hívni a polgármester, a bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és
összehívásának indokait.
(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak
kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles összehívni.
(4) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés rövid úton is összehívható az értesítést követő
napra, a napirend megjelölésével.
13.§
(1) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart az Mötv. 46.§(2) bekezdés a) és b) pontja alapján
b) zárt ülést rendel het el az Mötv. 46.§(2)bekezés c) pontja alapján
(2) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:
a) polgármester,
b) bármelyik képviselő,
c) az önkormányzat bizottsága
d)jegyző,aljegyző
e) az érintett személy
(3) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4)A zárt ülésen az Mötv.46.§(3)bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
Az ülések tervezése, előkészítése
14.§
(l) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkatervi javaslatot
a polgármester teljeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév január havi ülésére.
(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) polgármester
b) képviselő
c) bizottsági tag
d) intézmény vezető
e)jegyző
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülés várható időpontját, helyét
b) a napirendek CÍmét
c) az előterjesztés készítőjének megnevezését
d) a napirend előterjesztőjének megnevezését
e) szükség esetén az előterjesztés véleményezőjének megnevezését
i) a közmeghallgatás időpontját.
(4) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze,
attól indokolt esetben el lehet térni.
Az e/őterjesztések
4
15.§
Előterjesztésnek minősül:
a) a határozat-tervezet,
b) a rendelettervezet,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató.
16.§
(1)Az előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) bármelyik képviselő,
d) a jegyző, a
e) a polgármester, illetve a képviselő-testület által felkért szervezetek, egyesületek
vezetői.
(2)Az Ügyendi Bizottság által benyújtandó előterjesztések köre:
a) összeférhetetlenségi ügyek
b)méltatlansági ügye
17.§
(1) Kizárólag Írásban nyújthatóak be a I6.§-ban felsorolt előterjesztések.
18.§
(1)Szóhel i előterjesztés esetén is a döntés tervezetét Írásban kell benyújtani.
19.§
(1) A képviselő-testületi meghívóval - lehetőség szerint - kézbesíteni kell az Írásos
előterjesztéseket is.
(2) A polgármester engedélyezheti az Írásba foglalt előterjesztésnek és határozati
javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
Az ülések összehívásának rendje
20.§
(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az
alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a
legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 20 naptári nap időtartamot
meghaladó távollét.
21.§
(1) A képviselő-testület ülését, az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának,
továbbá a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghÍvóval kell összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően
legalább öt nappal kell az érdekelteknek megküldeni.
5
22.§
Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontnál érintett ügyintézőt,
d) a napirendi pontok előterjesztőit,
e) azt, akinekjelenlétét a napirend tárgyalása során a polgármester indokoltnak tartja,
23.§
(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely
magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(2) Tanácskozási joggal vesz részt:
a)jegyző,aUegyző
b.) külsős alpolgármester
b) akinek, vagy akiknek részvételét a polgármester, illetőleg a napirendi pont előadója
szükségesnek tartja.
Határozaképesség
24.§
(1) A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47.§ bekezdése szabályozza.
(2) Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, az elnök az ülést meghatározott
időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti.
25.§
(1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni.
(2) Ismételt határozatképtelen ülés esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására
vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni
kell a határozatképtelenség okait.
Az ülés vezetése
26.§
(1) A polgármester akadályoztatása esetén
az ülést a képviselő-testület tagjai sorából választott alpolgármester vezeti. Amennyiben a
képviselő-testület tagjai sorából választott alpolgármester akadályozott az ülést a rangidős
képviselő tag vezeti.
27.§
Az ülés vezető jogköre:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az. ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
6
d) javaslatot tehet a tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására,
e) szünetet rendelhet el.
f) megnyitja a vitát,
g) lezárja a vitát,
h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a döntés eredményét,
i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
j) rendre utasítja a képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, a rendzavaró
hallgatóságot,
k) bezárja az ülést.
28.§
(1) A képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, két ülés közötti fontosabb
intézkedésekről
b) rendeleti szintű döntést igénylő napirendi pontok,
c) határozati szintű döntést igénylő napirendi pontok,
d) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,
e) sürgőséggel tárgyalandó javaslatok,
f) kérdés és interpelláció,
g) tájékoztató és egyéb bejelentés.
(2) Az ülés vezető a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.
(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek ad szót, mely során az előterjesztést
bármikor módosíthatja, kiegészítheti.
(4) Az előterjesztőn kívül a tisztségviselők, ajegyző a napirendhez kapesolódóan
bármikor szót kérhet, a szót az elnök soron kívül, vagy jelentkezésiek sorrendjében
köteles megadni.
29.§
(1) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
b) az előterjesztésseI kapcsolatban állásfoglaló bizottság ismertetheti véleményét,
c) az előterj esztéssel kapcso latos kérdések,
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
e) módosító javaslatok megtétele,
f) döntés a módosító javaslatokról,
g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
30.§
CI) A hozzászólások a napirendi pontok sorrendjében történnek
(2) Egy napirendi pont esetében maximum 10 perc időtartamban lehet hozzászólni.
(3) A polgármester a hozzászólótói megvonja a szót:
a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
(4) A hallgatóság számára a hozzászólási lehetőséget az ülés vezetője biztosítja
(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót
kérhet, és javaslatot tehet.
(6) A képviselő-testület az (5) bekezdésben foglalt javaslat felett vita nélkül egyszerű
7
többséggel határoz.
A tanácskozás rendjének fenntartása
3/.§
(1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felel.
(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a
fogaI mazása
b) rendre utasítja azt aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít
c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét
magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) Ha a rendre utasítás eredménytelen az ülés vezetője kezdeményezheti, hogya
képviselőtestület a képviselőt rója meg erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű
többséggel határoz.
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné
teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakítha~ja.
A döntéshozatali eljárás
32.§
A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben
rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
33.§
A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arányok rögzítésévei dönt:
a) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) informál is jelentés tudomásul vételéről
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
34.§
(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja
szavazásra. A képviselő-testület a módosltó indítványokról időrendi sorrendben dönt.
A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
(2) A módosító indítványt annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati
arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után az ülés vezetője újból szavazásra
bocsáthatja a javaslatot.
(4) Ha a képviselő-testület a (3) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz
döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni.
35.§
8
(l) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás általában nyíltan történik.
(3)Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás "igen"-
nel vagy "nem"-mel vagy" tartózkodással" történhessen.
(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene
szavazó képviselők szavaznak végezetül a tartózkodás mellett szavazó képviselők szavaznak.
(5) A szavazatokat az ülés vezetője számolja össze és a szavazás eredményét számszerűen
állapítja meg.
36.§
(l) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás
megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű
szótöbbséggel határoz.
(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás
nem indítványozható.
(3) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője abc sorrendben felolvassa a képviselők
nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen" vagy "nem" nyilatkozattal
szavaznak.
(4) A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki, a névszerinti szavazásról készült
1istát aláírja, melyet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
37.§
(l) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) az ülés vezetője,
b) bármely képviselő.
(2) A képviselő-testület a titkos szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével, külön
helyiségben történik.
(4) Titkos szavazás esetében szavazni "igen" vagy "nem" nyilatkozattal lehet
(5) Titkos szavazásnál a képviselő-testület tagjai közül választott elnökből és két tagból álló
szavazatszámláló bizottság jár el.
(6) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az
érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely
jegyzőkönyvet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) A titkos szavazásról készített jegyzőkönyv tartalmazza:
a) szavazás helyét, napját
b) a bizottság tagjainak nevét, aláírását
c) a leadott szavazatokat, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát
d) ajavaslatra igennel és nemmel leadott szavazatok számát
38.§
(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §( 1) bekezdése
szabályozza.
(2) Ha a képviselő ajogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó
kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítványesetén a képviselő-testület az
ülésén határozatban figyelmezteti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról.
9
A képviselő-testület határozatai
39.§
(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől l-es
sorszámmal kell ellátni. Zárójelben meg kell jelölni a határozat meghozatalának
hónapját és napját.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a "határozata" kifejezést,
c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
d) a határozat címét.
(3) Példa a határozat megjelölésére:
Sajóecseg Község Önkormányzata Képviselőtestületének
.../20 ..(....hó ...nap) határozata
a háziorvosi beszámoló elfogadásáról
(4) A határozat a (2)bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtására szolgáló határidőt,
c) a végrehajtásért felelős megnevezését.
(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a
végrehajtásért felelős személyeknek és szerv eknek.
(6) A testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni.
(7) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartás tartalmazza:
a) a határozat számát,
b) a határozat meghozatalának időpontját,
c) a határozat tárgyát,
d) a határozat végrehajtásának határidejét,
e) a végrehajtásért felelős szerveket vagy személyeket.
(8) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a
közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell
alkalmazni.
Az önkormányzati rendeletalkotás
40.§
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati
rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) települési képviselők
b) önkormányzati bizottság elnöke
c) polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
d)a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői
e) erre irányuló népi kezdeményezéssei a lakosság
(3) A rendelet tervezetet a jegyző, aljegyző, illetve az önkormányzati hivatal tárgyi szerint
érintet köztisztviselői készítik el.
(4) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél
10
elveket, szempontokat állapíthat meg.
41.§
(l) A rendelet tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a
természetes személyek, valamint a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a
rendelet tervezettel kapcsolatlban véleményt nyilváníthatnak.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) a fizetési kötelezettségekről,
b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, végrehajtásáról,
c) az önkormányzat vagyonáról,
d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól,
e) a köztisztviselők juttatásairól
f.) helyi adó bevezetéséről szóló rendeletek tervezeteit.
(3) A rendelet-tervezetet a jegyző a társadalmi részvétel biztosítása érdekében az
önkormányzat honlapján megjeleníti, továbbá az önkormányzat épületében (3793 Sajóecseg,
Széchenyi u.27 . sz.) kifüggeszti.
(4) A rendelet tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a
tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.
42.§
(1) A jegyző, illetve más előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a
rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét
b) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat
c) a rendelet-tervezet teljes szövegét.
43.§
A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.
44.§
A rendeletet az önkormányzat hivatalában található hirdetőtáblájára történő
kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles
gondoskodni arról, hogy a kihirdetett rendeletek a hivatalban ügyfélfogadási idő alatt
bárki által megtekinthetők legyenek.
45.§
A rendelek folyamatos karbantartásáról, módosítás, illetve hatályon kívül helyezés
kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző
gondoskodik.
46.§
(l)A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni
(2) Az önkormányzati rendeletekről készült nyilvántartás tartalmazza:
a) a rendelet tárgyát,
b) a rendelet számát.
11
c) megalkotásának időpontját,
d) hatálybalépésének időpontját,
e) az esetleges módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás
időpontját.
Kérdések, interpellációk
47.§
(1) A képviselők a polgármesternek, alpolgátmesternek a bizottság elnökének, a
jegyzőnek önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérése céljából a napirendek
megtárgyalását követően kérdést tehetnek fel.
(2) A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban, vagy az ülésen
szóban tehető fcl, melyre a megkérdezett az ülésen szóban válaszol.
(3) Ha a szóban feltett kérdés megválaszolásához hosszabb idő szükséges, akkor a
megkérdezett 15 napon belül Írásban adja meg válaszát.
48.§
(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek megtárgyalását követően
magyarázat kéré se céljából interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez,
bizottság elnökéhez. ajegyzőhöz, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 8 napon
belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.
(3) Az interpelláció az ülés előtt 5 nappal írásban is benyújtható, melyre az ülésen
érdemben válaszolni kell.
(4) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak --- legfeljebb 10 percben -
viszontválaszra van joga.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik
(6) Ha a választ az interpelláló nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a
válasz elfogadásáról.
A képviselő-testület jegyzőkönyve
49.§
A képviselő-testület üléséről ajegyzőkönyv egy eredeti példányban készül.
50.§
(1) A képviselő-testtelet üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott
döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az Írásos jegyzőkönyv tartalmazza
a) ülés számát, helyét és időpontját,
b) a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,
c) a napirend előtti felszólalásokat,
d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések,
szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
e) a döntési javaslatokat,
f) a döntéshozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,
12
g) az ülés vezetőjének intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket.
5J.§
A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott
hozzászólások, az interpellációk, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) ajelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
d) a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsor.
52.§
(1) A jegyzőkönyvet a polgármester és ajegyző írja alá.
(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéből készült jegyzőkönyvi kivonatot -
intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a végrehajtásért felelős szerveknek,
személyeknek.
53.§
(1) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseibe és az
arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyveket a titkos ügykezelés szabályai szerint
elkülönítve kell tárolni, őrizni.
(3) i\. képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely nem selejtezhető
dokumentumnak minősül. Tárolására, sokszorosítására, kiadására a közérdekű
adatkezelési szabályok érvényesek.
IV. Fejezet
Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
54.§
A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön
önkormányzati rendeletet alkot.
V. Fejezet
Lakossági fórumok
55.§
(1) A képviselő-testület egyedi döntése alapján lehet:
a) fórumokat szervezni, amelyeken a lakosság tájékoztatást kap az önkormányzat
munkájáról. döntéseiről, feladatairól, terveiről, céljairól és mindezekben véleményt
nyilváníthat.
b) közvélemény-kutatást szervezni a lakossági vélemények megismerésére.
(2) Az előkészítés során lehetővé kell tenni, hogyaválasztópolgárok a polgármesterhez
eljuttathassák kérdéseiket, válaszaikat és javaslataikat, amelyre intézkedést várnak.
(3) A fórumokra történő meghívás hirdetmények útján történik.
VI. Fejezet
13
17. Közmeghallgatás
56.§
(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart,
melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
57.§
(1) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szemezetek képviselői
közérdekű ügybe szólalhatnak fel.
(2) Az állampolgárok és a (1) bekezdésben említett szervezetek képviselői a
képviselőtestü1ethez,a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket
intézhetnek.
58.§
(1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület
megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs
lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalás
tartaimát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 30 napon
belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy ajegyző ad választ.
Vll.Fejezet
18. A települési képviselő
59.§
(1) A képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek
illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt telelősséggel képviselik
választóik érdekeit.
(3) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
60.§
A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásban, az
ülésekről való
távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,
b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt
vennI.
c) választóival megfelelő kapcsolatot tartani és képviselői munkájáról évente legalább egy
alkalommal tájékoztatást nyújtani
d) a vele-szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni
e.)eskütételét követő 3 hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett
képzésben(MÖTv.32.§ (2) j.) pont
61.§
14
A képviselőjogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában,
végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) az írásban benyújtott hozzászólását kérésére ajegyzőkönyvhöz kell mellékelni,
illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell ajegyzőkönyvben,
c) tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén,
d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy
megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására
a javaslattevőt meg kell hívni,
e) önálló indítványt terjeszthet elő,
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
g) a képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást,
ügyviteli közreműködést igényelhet.
VIlI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
62.§
(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések
végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.
63.§
(l)A képviselő-testület 62.§.alapján Ügyrendi Bizottságot hoz létre, mely 3 fő képviselőtestületi
tagból áll. A bizottságnak a képviselő-testület külsős tagot nem választ.
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartozik:
a,) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket
kivizsgálja, és döntésre előkészíti,
e) ellátja a polgármester és a helyi képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével és
ellenőrzésévei kapcsolatos feladatokat,
f) méltatlansági eljárás kivizsgálása, döntésre előkészítése
g) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására
(3) A bizottság belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e
rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maga határozza meg.
64.§
A képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
65.§
(1) A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselőtestületnek.
(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület munkatervében
határozza meg.
IX. Fejezet
15
A polgármester
66.§
(1) A polgármester megbízatását főállásban lá~ja el.
(2) A polgármester ügyfélfogadása:
Csütörtök 8 órától 12 óráig 13.00 órától 17.00 óráig
67.§
(1) A polgármester az Mötv. 67.§-a által meghatározott kereteken belül látja el
feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.
(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot
köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó
szabályok szerint
68.§
(1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő az Mötv-ben
meghatározott feladatain túl:
a) segíti a képviselők és a bizottság munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) kapcsolatot tart a kistérségi Társulás településeinek polgármestereivel, az
Önkormányzati társulások érintett képviselőivel,
d) ápolja a község történelmi és kulturális hagyományai,
e) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.
69.§
(1) A polgámlester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát
veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében
(vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(2) A (1) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselőtestület
következő ülésén köteles beszámolni.
X. Fejezet
21. Az a/polgármester
70.§
(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos
szavazással alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látják el a
tisztségét. Az alpolgármester a képviselő-testület tagjai közül kerül megválasztásra.
(2) Az alpolgármester ügyfél fogadást előre meghirdetett időpontban nem tart.
Xl. Fejezet
22. A jegyző, aljegyző
16
71.§
(1) A jegyző és aljegyző kinevezését az Mötv.82.§(1) bekezdése szabályozza.
(2) A kinevezés határozatlan időre szól.
72.§
(1) A jegyző az Mötv. 81.§(3) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt,
megszervezi annak munkáját
(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv.
81. §-ában meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak
szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,
c) ellátja a testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységéveI kapcsolatos
feladato kat,
d) véleményt nyilvánít a képviselő-testület, polgármester, az alpolgármester, a bizottság
elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
f) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével,korszerűsítésével összefüggő
feladatokat.
XII. Fejezet
23. A Képviselő-testület Hivatala
73.§
(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Sajókeresztúr Község Önkormányzatával
és Sajósenye Község Önkormányzatával "Sajókeresztúri Közös Önkormányzati 1livatal"
elnevezéssel és állandó kirendeltséget működtet "Sajókeresztúri Közös Önkonnányzati
Hivatal Sajóecsegi Kirendeltsége" néven és a Sajókeresztúri Közös Önkonnányzati Hivatal
Sajósenye Kirendeltség néven.
(2 A Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó
költségvetési szerv.
(2) A hivatal az Mötv. 84.§ (1) bekezdése, a képviselő-testületek által kiadott alapító okirat, e
rendelet, valamint a képviselő-testületek által jóváhagyott saját szervezeti és működési
szabályzata előírásai szerint működik.
XIII. Fejezet
24. Az önkormányzat gazdálkodása
17
74.§
(1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
(továbbiakban: Áht.) 23.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről
rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület a költségvetését egy fordulóban fogadja el.
75.§
A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról az Áht. 87.§ (1) bekezdésében
foglaltak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatban az Áht. 9]. §-ának rendelkezéseit kell
alkalmazni.
76.§
(1) Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra külön önkormányzati
rendelet vonatkozik.
77.§
Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát,
valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági progran1ja tartalmazza az Mötv.
116.§-a alapján.
XIV. Fejezet
25. Záró rendelkezések
Zupkóné Zörgöly Zsuzsa sk.
jegyző
Inklovics László sk.
polgármester
78.§ (1) Ez a rendelet kihirdetést követő 2. nap lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sajóecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének a
4/2011(IV.29) képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati
rendelete. ~,,~n\ánY.?'1~1
.••'0•<::' , -f-$Sl.
'.oI:i!f' . '. 'Sf:.:;,
"" . ff
.,...•~••... ~
1.sz. melléklet
Sajóecseg Önkormányzat Képviselő-testület
tagjainak névsora
Inklovics László polgármester
Lenkóné Szarka Erika képviselő
Novák Jánosné képviselő
Pálfiné Sárosi Andrea képviselő
Pető Istvánné képviselő
Váradi Katalin Erzsébet képviselő
Zsák Erika képviselő
2. szám ú melléklet
18
a Önkormányzat Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjaninak névsora
Ügyrendi Bizottság Elnök: Váradi Katalin Erzsébet képviselő-testületi tag
Tagok: Novák Jánosné képviselő-testületi tag
Pálfiné Sárosi Andrea képviselő-testületi tag
3.melléklet
a 3/2014.(XI. 21.) önkormányzati rendelet 4.§ (3)bekezdéséhez
Az Önkormányzat szakágazati besorolása szerinti alaptevékenysége, valamint
alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
1. Az Önkormányzat alaptevékenysége:
Szakágazati besorolása: 8411 Közigazgatás
II. Sajóecseg Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók
szerinti besorolása
Ol I 130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
013320 Köztemető- fenntartás és működtetés
O13350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
0474\ OÁr- és belvÍzvédelemmel összefüggő tevékenység
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése,
szállítása, átrakása
064010 Közvilágítás
0660 IOZöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
076062 település egészségügyi feladatok
082091 közművelődés-közösségi és társadalom i részvétel fej lesztése
086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segitségnyújtás
107060 Egyéb szociális pénzbeli ellátások
Záradék
Sajóecseg Önkormányzat Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
szóló 13/20 14.(XI.24.) rendeletének kihirdetése 2014. november 27. napján megtörtént.
Sajóecseg, 2014. november 27.
19