Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2014.(XII.5.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 16. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 24. alcím tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1. §

(1) Az önkormányzat

a)   hivatalos megnevezése:           Csátalja Község Önkormányzata

(továbbiakban: önkormányzat),

b)   székhelye:                              6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése:

Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(továbbiakban: képviselő-testület)

(3) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése:

Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal

(továbbiakban: közös önkormányzati hivatal)

Székhelye: 6527 Nagybaracska, Szabadság tér 10.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Csátaljai Hírek

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.csatalja.hu

2. Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere: álló, négyelt reneszánsz pajzs, 1. számú /jobb felső/ vörös mezejében Szent István király teljes alakú figurája látszik, arany övvel összefogott zöld ruhában, arany palásttal, jobbjában jogart tart, balját aranyos markolatú kardján nyugtatja, fején a szent korona. A 2. számú /bal felső/ kék mezőben aranyló szőlőfürt lebeg zöld levéllel részben takarva. A 3. számú /jobb alsó/ kék mező zöld udvarából aranyos markolatú, ezüst pengéjű kard növekszik, tőle jobbra aranyló Nap, balra ezüstös, fogyó Hold látszik. A 4. számú /bal alsó/ vörös mezőben balra, illetve jobbra villás farkú fecskepár suhan.

A pajzs felső élén szembenéző csőrös csatasisak helyezkedik el, rajta rubinokkal ékesített ötágú, nyitott, arany leveles korona.

A foszlányok: kék és arany.

(3) Az önkormányzat zászlaja: fehér színű, anyaga selyem, melynek közepén, tengelyében a zászlórúddal párhuzamosan az 1. §-ban írt címer foglal helyet.

(4) Az önkormányzat pecsétje: körpecsét „Csátalja Község Önkormányzata” felirattal és Magyarország címerével ellátva.

(5) Az önkormányzat jelképei használatának további szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

3. Feladatok és hatáskörök

3. §

(1) A képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok kötelezővé tesznek.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(3) Az önként vállalt feladatok megoldásának mértékéről és módjáról a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésében dönt a képviselő-testület.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. A képviselő-testület szervezete és működésének rendje

4. §

(1) A képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározottak szerint tartja meg.

(4) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

(5) A képviselő-testület rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton a napirendi pontok megjelölésével telefonon, elektronikus levél útján is összehívható. A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirend vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.

5. A képviselő-testület összehívása

5. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a helyi önkormányzati képviselőknek (a továbbiakban: képviselő) és a meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább négy nappal megkapják. A képviselő részére - írásbeli nyilatkozata alapján - a meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni. A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a közös önkormányzati hivatal kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatja.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)   a képviselő-testület tagjait,

b)   a jegyzőt,

c)   a német nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d)   a napirend által érintett szerv (intézmény) vezetőjét,

e)   a napirend tárgya szerint illetékes hivatali dolgozókat,

f)    a napirendi pont előadóját,

g)   akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja,

h)   akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirend tárgyalásánál szükségesnek tartja.

(5) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a (4) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(6) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:

a)   az ülés helyét és időpontját,

b)   a javasolt napirendi pontokat,

c)   az előterjesztők nevét.

(7) A meghívót a polgármester írja alá.

(8) A (4) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A (4) bekezdés d)-h) pontjában megjelöltek esetében a meghívóhoz a tevékenységi körüket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(9) Nem küldhető ki azon előterjesztés, amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.

6. A Képviselő-testület ülése

6. §

(1) A képviselő-testület ülései általános szabály szerint nyilvánosak, a nyilvános ülésen bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, tarthat és rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban szabályozott ügyekben.

(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület legalább 4 tagja jelen van.

(4) Határozatképtelenség esetén az elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.

7. Az ülés vezetése

7. §

A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

a)   megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést,

b)   ismerteti az ülés napirendjét, ha szükséges bejelenteni a zárt ülés tartását,

c)   tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

d)   napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e)   megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést,

f)    biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g)   tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározva a szünet időtartamát,

h)   bezárja az ülést.

8. Az előterjesztés

8. §

(1) Előterjesztésnek minősül a 8. § (3) bekezdésében megjelölt személyek és szervek által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, jelentés és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban lehet benyújtani vagy szóban előadni. Rendelet-tervezetet és a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyleteket előterjeszteni csak írásban lehet. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozat-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik:

a)   polgármester,

b)   alpolgármester,

c)   jegyző,

d)   a képviselő-testület bizottságai,

e)   helyi önkormányzati képviselő

f)    német nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyekben,

g)   az önkormányzat intézményének vezetője az intézmény tevékenységét, működését érintő ügyekben,

h)   azok a személyek és szervek, akiket a polgármester előterjesztés, beszámoló, tájékoztató, jelentés beterjesztésére kér fel.

(4) Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőző 7 nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért a napirend előadója a felelős.

(6) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

a)   a tárgy bemutatása,

b)   annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

c)   mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,

d)   az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására,

e)   több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellene szóló érveket, valamint a várható következményeket.

9. Sürgősségi indítvány

9. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem az 5. § (3) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre.

(2) A sürgősségi indítvány az ülést megelőző nap 15 óráig - a sürgősség tényének rövid indoklásával - az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjének elfogadásával egyidejűleg dönt.

10. A tanácskozás rendje

10. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti.

(2) A napirendi pont megvitatása során a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szót kérhetnek. A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni bármikor szót kérhet.

(3) A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(4) A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze. Kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(5) A polgármester, bármely képviselő a döntéshozatal előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A vita lezárását követően a szavazás eredményének ismertetése után további kérdéseket feltenni, hozzászólásokkal élni nem lehet.

11. §

A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a tárgyalt napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adhat, amennyiben felszólalási szándékukat jelzik. A felszólalás időtartamát korlátozhatja.

12. §

(1) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb húsz perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(2) A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

11. Az ülés rendjének fenntartása

13. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő és a képviselő-testületi ülésen résztvevő valamennyi jelenlévő személy köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni:

a)   az étel- és italfogyasztástól, ide nem értve a víz-, tea- és kávé fogyasztását;

b)   az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától;

c)   mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától;

d)   az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.

(3) A polgármester

a)   figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendtől, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ. Kétszeri eredménytelen figyelmeztetés után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

b)   rendreutasítja azt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

c)   figyelmezteti az ülésen résztvevőt, ha a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (2) bekezdésben foglaltakba ütközik;

d)   a képviselő kivételével az ismételt rendzavarót az ülésterem elhagyására hívhatja fel.

(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

12. Döntéshozatal

14. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő igen szavazata szükséges.

Minősített többség szükséges a Mötv.-ben rögzítetteken túl:

a)   gazdasági program elfogadásához,

b)   hitelfelvételhez,

c)   az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, kötelező feladat ellátása céljából önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához,

d)   díszpolgári cím, önkormányzati kitüntetés és elismerés adományozásához, megvonásához.

(4) A szavazás rendje:

a)   a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja,

b)   előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni.

c)   szavazni először a javaslat mellett „igen”-nel, vagy az ellen „nem”-mel, végül a tartózkodásra vonatkozó polgármesteri kérdésre adandó válaszként kézfelemeléssel lehet,

d)   a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(5) Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, bármely képviselő kezdeményezésére az újraszavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Adott döntési javaslatról, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is, a képviselő-testület legfeljebb 2 alkalommal szavazhat a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(8) Titkos szavazást a polgármester, bármely képviselő kezdeményezhet. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(9) A titkos szavazást a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága bonyolítja le. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(10) A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről – a jegyző közreműködésével – a bizottság gondoskodik. A szavazást külön helyiségben, a szavazólapnak urnába helyezésével lehet végrehajtani.

(11) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a)   a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b)   a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)   a szavazás során felmerült körülményeket,

d)   a szavazás eredményét,

e)   a bizottság tagjainak az aláírását.

(12) A titkos szavazás eredményét is alakszerű határozatba kell foglalni.

(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha azt bármelyik képviselő javasolja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(14) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

13. A képviselő-testület döntései

15. §

(1) A Képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.

(2) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – határozathozatal nélkül dönt

a)   a napirend elfogadásáról,

b)   a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentés elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. 23. § (2) bekezdése szerinti közjogi szervezetszabályozó eszközként normatív határozatot hoz, amelynek jelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM rendelet 13. § (1)-(2) bekezdésének figyelembe vételével jelen rendelet (4) és (5) bekezdése alapján történik.

(4) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

a)   a határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b)   a határozat sorszámát arab számmal,

c)   a „/” jelet,

d)   meghozatalának évét, valamint zárójelben római számmal a hónapját és arab számmal a napját,

e)   a „határozata” kifejezést,

f)    a határozat címét,

g)   a képviselő-testület döntésének szó szerinti megfogalmazását,

h)   határidő, felelős megjelölését.

(5) A határozatok jelölése a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az alábbi formában történik:

„Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének

……../………(……….)  határozata”

(6) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(7) A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.

16. §

(1) Rendelet megalkotását a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a települési német nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a jegyző kezdeményezhet.

(2) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Az önkormányzati képviselő részéről érkezett kezdeményezés a képviselő-testület ülésén szóban is előterjeszthető. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a jegyzőhöz továbbítja.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata, ennek során különösen:

a)   elosztja a munkát a közreműködők között,

b)   biztosítja a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetését,

c)   biztosítja a rendelet-tervezet megismerését a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel,

d)   gondoskodik az észrevételek feldolgozásáról,

e)   részt vesz a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.

(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző - szükség esetén - külső szakértőt is felkérhet.

(5) A rendelet-tervezet csak indokolással és a bizottsági véleményekkel nyújtható be a képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Az önkormányzati rendeletet a kifüggesztéssel egyidejűleg az önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.

(7) Az önkormányzati határozatokról és rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.

14. A képviselő-testület jegyzőkönyve

17. §

(1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §-ában foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:

a)   az ülés nyilvános, rendkívüli vagy zárt ülési módját,

b)   távolmaradt képviselők nevét,

c)   a határozatképesség, vagy határozatképtelenség megállapítását,

d)   napirendi pontonként az előterjesztők nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

e)   az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,

f)    a képviselő kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a)   a meghívó,

b)   jelenléti ív,

c)   az előterjesztések,

d)   az elfogadott rendeletek,

e)   név szerinti szavazás esetén az arról szóló jegyzőkönyv,

f)    titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv,

g)   képviselő írásbeli beadványa,

h)   képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.

(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző évente köteles beköttetni, a második példányt az irattárban kell elhelyezni.

(6) A jegyzőkönyvek - az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembe vételével - hivatali időben a jegyzőnél megtekinthetők.

III. Fejezet

A helyi önkormányzati képviselő,

a képviselő-testület bizottságai

15. Helyi önkormányzati képviselő

18. §

(1) A képviselő a jogait és a kötelezettségeit az Mötv-ben foglaltak alapján gyakorolja.

(2) A képviselő a törvényben garantált jogai és kötelezettségei mellett, a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén – annak ismertté válását követően – a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

16. A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, költségtérítése

19. §

(1) A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg – a polgármester és az alpolgármester kivételével – a képviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak.

(2) A képviselő havi tiszteletdíja: 15.000.- Ft (a továbbiakban: alapdíj)

(3) Az állandó bizottság elnökét és tagját az alapdíjon felül további 5.000.- Ft tiszteletdíj illeti meg ülésenként.

(4) A képviselő költségeinek megtérítését az Mötv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak szerint igényelheti.

20. §

(1) A képviselő-testület üléséről igazoltan legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni.

(2) Igazolt távollétnek minősül:

a)   a képviselő-testület megbízásából végzett vagy egyéb közérdekű tevékenység,

b)   állampolgári kötelezettség teljesítése,

c)   munkahelyi elfoglaltság,

d)   keresőképtelenséggel járó betegség,

e)   egyéb méltányolható személyes ok.

(3) A tiszteletdíj a (4) bekezdés szerinti mértékben csökkentésre kerül, aki két egymást követő képviselő-testületi ülésen igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt.

(4) A tiszteletdíj csökkentésének időtartama kettő hónap, a tiszteletdíj mérséklésének mértéke a tiszteletdíj 15 %-a. A (3) bekezdés szerinti kötelezettségszegés megismétlése esetén a tiszteletdíj csökkentésének időtartama négy hónap, a tiszteletdíj mérséklésének mértéke a tiszteletdíj 25 %-a.

(5) A 19. § (2) bekezdésben szabályozott tiszteletdíjat havonta utólag, a 19. § (3) bekezdésben szabályozott tiszteletdíjat ülésenként utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A kifizetésről a közös önkormányzati hivatal gondoskodik. A tiszteletdíjak kifizetése jelenléti ívek alapján történik.

17. A képviselő-testület bizottságai

21. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságaként 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. Az ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

(4) A bizottságok működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A helyi önkormányzat tisztségviselői

18. A polgármester

22. §

(1) Csátalja Község Polgármestere tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tisztségéből adódóan törvényben meghatározott feladatain túlmenően:

a)   biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b)   feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c)   segíti a képviselők, bizottságok munkáját,

d)   együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal, társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

e)   véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

f)    nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

19. Az alpolgármester

23. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület egy alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választ.

(3) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

(4) Az alpolgármesterek feladatköreit a polgármester határozza meg.

20. A jegyző, aljegyző

24. §

(1) A jegyző Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által kötött megállapodás alapján, az Mötv. szabályai szerint, valamint a Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozottak szerint látja el feladatait a Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által írásban, a közös önkormányzati hivatal állományába tartozó költségvetési-gazdálkodási előadó bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

21. A közös önkormányzati hivatal

25. §

(1) Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közöttük létrejött megállapodással közös önkormányzati hivatalt hoztak létre az 1. § (3) bekezdésben foglalt elnevezéssel és székhellyel.

(2) A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltségének megnevezése: Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Csátaljai Kirendeltsége, címe: 6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B.

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét, feladatait külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

V. Fejezet

Nemzetiségi önkormányzat

22. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

26. §

(1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében a település német nemzetiségi önkormányzatával (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat).

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez ingyenesen helyiséghasználatot biztosít a tulajdonában lévő Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Csátaljai Kirendeltségének Csátalja, Kossuth L. u. 2/B. szám alatt lévő hivatali helyiségében.

(3) Az önkormányzat a jegyző és a közös önkormányzati hivatal útján a nemzetiségi önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodásban rögzített feltételek alapján:

a)   biztosítja a nemzetiségi önkormányzat munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket;

b)   gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségek végrehajtásáról.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat a szabályzatainak hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működésére is.

VI. Fejezet

Társulások

23. Az önkormányzat társulásai

27. §

Az önkormányzat feladat- és hatáskörének célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal. Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.

VII. Fejezet

Helyi népszavazás

24. Helyi népszavazás

28. §

(1) A képviselő-testület helyi népszavazást rendel el a település 20 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezésére.

(2) A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

VIII. Fejezet

Lakossági fórumok

25. Közmeghallgatás, falugyűlés

29. §

(1) A képviselő-testület évente egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A polgármester az önkormányzat munkájának közvetlen ismertetésére, a legfontosabb helyi településpolitikai kérdésekről való tájékoztatásra falugyűlést hívhat össze.

(3) A közmeghallgatás és a falugyűlés idejéről, helyéről és napirendjéről szóló közlemény a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és a településen elhelyezett hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel kerül közzétételre a közmeghallgatást megelőző 8. naptól.

(4) A közmeghallgatás a falugyűlés keretében is megtartható.

(5) A közmeghallgatást és a falugyűlést a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmukra, készítésükre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

26. Az önkormányzat vagyona

30. §

A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

27. Az önkormányzat költségvetése

31. §

A képviselő-testület a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető feladatfinanszírozási támogatásai, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletben állapítja meg.

28. Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása

32. §

Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása szerinti alaptevékenységi besorolását, valamint az alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

29. Hatályba léptető rendelkezések,

és hatályon kívül helyező rendelkezések

33. §

(1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2011.(IV.14.) önkormányzati rendelet,
   
2. a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2011.(IV.14.) önkormányzati rendeletet módosító  11/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet,
3. a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2011.(IV.14.) önkormányzati rendeletet módosító  9/2012.(VI.29.) önkormányzati rendelet,
4. a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2011.(IV.14.) önkormányzati rendeletet módosító  8/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet,
5. a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2011.(IV.14.) önkormányzati rendeletet módosító  11/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelet,
6. a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2011.(IV.14.) önkormányzati rendeletet módosító  12/2014.(X.20.) önkormányzati rendelet,
7. a települési képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló 4/2004.(IV.8.) önkormányzati rendelet,
8. a települési képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló 4/2004.(IV.8.) önkormányzati rendeletet módosító 6/2006.(III.30.) önkormányzati rendelet,
9. a települési képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló 4/2004.(IV.8.) önkormányzati rendeletet módosító 5/2008.(II.20.) önkormányzati rendelet,
10. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 8/1996.(VI.26.) önkormányzati rendelet.

Csátalja, 2014. november 28.

                       Kovács Antal                                                           Gallóné Petike Éva

                       polgármester                                                                      jegyző

Kihirdetve:

Csátalja, 2014. december 5.

                                                                                                       Gallóné Petike Éva

                                                                                                                jegyző

1. melléklet a 13/2014.(XII.5.) önkormányzati rendelethez

Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

• nyilvántartja, kezeli, őrzi és ellenőrzi a képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatait, valamint vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit, és erről jelentést tesz a képviselő-testületnek,
• közreműködik az önkormányzati rendeletek, határozatok hatályosulásának felülvizsgálatában, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra,
• lebonyolítja a képviselő-testület titkos szavazását,
• dönt a költségvetési rendeletben biztosított keretösszegen belül az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek támogatásáról,
• a képviselő-testület elé terjeszti a feladatkörébe utalt egyes ügyek vizsgálatáról szóló előterjesztéseket, beszámolókat.

2. melléklet a 13/2014.(XII.5.) önkormányzati rendelethez

A polgármesterre átruházott hatáskörök:          közútkezelői hozzájárulás kiadása

3. melléklet a 13/2014.(XII.5.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása szerinti alaptevékenységi besorolása

Szakágazati rend szerinti besorolása:

            841105            Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

            011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

            013320            Köztemető-fenntartás és -működtetés

            013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

            013360            Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

            016080            Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

            041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

            041232            Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

            041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

            045120            Út, autópálya építése

            045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

            063020            Víztermelés, -kezelés, -ellátás

            064010            Közvilágítás

            066010            Zöldterület-kezelés

            066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

            072111            Háziorvosi alapellátás

            072311            Fogorvosi alapellátás

            072312            Fogorvosi ügyeleti ellátás

            074031            Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

            081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

            082042            Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

            082043            Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

            082091            Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel bejelentése

            082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

            096010            Óvodai intézményi étkeztetés

            096020            Iskolai intézményi étkeztetés