Harkakötöny Község Önkormányzata  Képviselő-testületének

13./2014.(XII.16.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Harkakötöny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. fejezet
   

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat és jelképei

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Harkakötöny Község Önkormányzata

Székhelye: 6136 Harkakötöny, Kossuth u. 1.

Működési területe: Harkakötöny község közigazgatási területe.

(2) Az önkormányzat igazgatási feladatait a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt : 5 fő.

(4) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. Az önkormányzati jelképek leírását és azok használatát külön rendelet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat hazai kapcsolatai:

• Halasi Többcélú Kistérségi Társulás,
• Települési Önkormányzatok Szövetsége.
• Kiskunok Vidékéért Egyesület
• „Mindennapi Vizünkért” Önkormányzati Társulás

 (6) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai: Lengyelország: Walim, Románia: Maksa településsel.

2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre

2.§

(1) Az önkormányzat, jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:

• a polgármester,
• a képviselő-testület bizottságai
• a jegyző
• a társulás
• a képviselő-testület hivatala látják el.

3.§

Az önkormányzat a törvény által előírt kötelező feladatai mellett gondoskodik:

• a településrendezés és településfejlesztés,
• az épített és természeti környezet védelme,
• a lakásgazdálkodás,
• a vízrendezés, csapadékvíz elveztetés, csatornázás,
• a köztisztaság, a helyi tűzvédelem és közbiztonság,
• a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátásáról

4.§

Az önkormányzat közreműködik:

• az energiaszolgáltatás,
• a foglalkoztatás feladatainak megoldásában.

5.§

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak részletes felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

6.§

(1)A képviselő-testület - az át nem ruházható hatáskörök kivételével – egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint a társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlására utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(2)A képviselő-testület által átruházott hatáskörök, tovább nem ruházhatók.

(3) Az átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

7.§

A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42.§-a tartalmazza.

2. fejezet
   

Az Önkormányzat működésének szabályai

3. A Képviselő-testület működése

8.§.

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv-tervezet elkészítése a jegyző, előterjesztése a polgármester feladata és a képviselő-testület hagyja jóvá. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb decemberi ülésre kell a képviselő-testület elé terjeszteni. A munkaterv indokolt módosításait a polgármester terjeszti elő és a képviselő-testület fogadja el.

(2) A munkaterv elkészítéséhez  javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságoktól, az intézmények vezetőitől.

(3)A képviselő-testület munkaterve tartalmazza:

• a testületi ülések tervezett időpontját,
• a napirendek címét,
• a napirend előkészítésének felelősét,
• az előterjesztést megtárgyaló bizottságok felsorolását,
• az előterjesztők nevét, tisztségét vagy beosztását,
• a meghívottak körét.

(4)A polgármester gondoskodik arról, hogy a munkatervet mindazok megkapják, akiktől az összeállításra javaslatot kértek.

9.§

(1) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(2) A képviselő-testületi  ülést össze kell hívni az Mötv 44.§-ban  meghatározottak szerint.

(3) Rendes testületi ülésen az (1)-(2) bekezdés napirendjét meg kell vitatni.

(4) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv 44.§-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált  rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(5) A képviselő-testület üléseit a polgármester, hívja össze. Akadályoztatása esetén az ülést  az alpolgármester hívja össze.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

4. A képviselő-testület ülései

10.§.

(1) A képviselő-testület, döntéseit a képviselő-testületi üléseken hozza meg.

(2)A képviselő-testületi ülések típusai:

• alakuló ülés: amelyen esküt tesz a polgármester, a képviselők, megválasztják az alpolgármestert, a testület bizottságainak elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait és elvégzik az alakuló ülésre előírt, törvényben meghatározott feladatokat,
• rendes (tervezett) ülés: amelyen a képviselő-testület éves munkatervében rögzített napirend, jogszabályban előírt módon előkészített megtárgyalását hajtja végre,
• rendkívüli ülés: amelyet a képviselő testület rendkívüli körülmények által indokolt, szükség szerinti időpontban tart.

11.§.

1. A képviselő-testület ülésének meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal nyomtatott formában kell kézbesíteni a képviselők részére.

 (2) A meghívó tartalmazza:

• az ülés helyét és kezdési időpontját,
• a javasolt napirendeket,
• a napirendek előterjesztőit.

(3) Rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetben 3 napnál rövidebb időpontban, de legalább egy nappal az ülés előtt is összehívható a képviselő-testület ülése. Ebben az esetben a meghívót tértivevénnyel kell kézbesíteni a meghívott részére.

12.§

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozás joggal kell meghívni:

• az országgyűlési képviselőket
• a települési képviselőket,
• a jegyzőt,
• az intézmények vezetőit,
• a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit
• a Harkakötönyi székhelyű civil szervezetek vezetőit. (2.sz.függelék-civil szervezetek)

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

• a napirend tárgya szerint érintett civil szervezet(ek) vezetőjét,
• mindazokat, akiknek jelenlétét a napirend megtárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.

13.§

1. A képviselő-testület ülése nyilvános. Erről a lakosságot a községháza előtti  hirdetőtáblán való közzététellel kell tájékoztatni.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy tarthat, az Mötv.  46.§ (2),(3) bekezdésében és 50.§-ban szabályozottak szerint

14.§.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(4) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(5) A polgármester az ülés vezetése során:

• megállapítja a határozatképességet,
• tájékoztatást ad a két ülés közötti, fontosabb eseményekről,
• beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
• javaslatot tesz az ülés napirendjére és azok tárgyalási sorrendjére, melyről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt,
• napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• az ülés előtt írásban kiadott un. egyéb ügyben készített előterjesztés elolvasására biztosítja a szükséges időt,
• napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti azokat,
• biztosítja a képviselők interpellációs jogát,
• javaslatot tesz, illetve kér, a következő ülés időpontjára és napirendjére,
• összefoglalja, értékeli és berekeszti az ülést.
  

(6) Amennyiben a határozatképesség nem biztosított és ennek létrehozása is eredménytelen marad, a testületi ülést be kell rekeszteni. A soron következő testületi ülésen először az elmaradt napirendeket kell megtárgyalni, vagy soron kívüli ülést kell összehívni, amennyiben az elmaradt napirendek megtárgyalása ezt indokolja.

(7) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend megtárgyalásának – indokolt – elnapolását. Erről a képviselő-testület határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.

5. Az előterjesztés

15.§

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

• testületi döntést igénylő előterjesztések,
• tájékoztató jellegű anyagok.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a címet, a tárgyat és a tényállást,
• a vonatkozó jogszabályokat,
• az utalást arra, hogy a napirend korábban szerepelt-e napirendként és ha igen, a végrehajtásának eredménye,
• mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják.
• a lehetséges alternatívákat.

(3) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben nem szükséges a (2) bekezdésben részletezett előterjesztést készíteni.

(4) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik:

a.) a polgármester,

b.) az alpolgármester,

c.) a jegyző,

d.) a képviselő-testület bizottságai,

e.) települési képviselő,

(5) Az előterjesztő, az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet 5 perces időtartamban, míg az érintett bizottság képviselője 3 percben fejtheti ki a bizottság álláspontját. A polgármester az időkorlátok alól a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel  felmentést adhat.

6. Beszámoló

16.§

(1) A beszámoló

                        - önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

                        - a képviselő-testület határozatának végrehajtásáról,

                        - az interpellációk kivizsgálásáról,

                        - az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a bizottsági elnök,  a jegyző,  továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

7. A képviselői önálló indítvány

17.§

(1) Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő, önálló indítványt tehetnek a képviselők, amelyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal korábban, írásban beterjeszteni.

(2) A polgármester a képviselői önálló indítványt, a képviselő-testület ülésén, napirendi pontként javasolja megtárgyalni. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról tájékoztatja a képviselő-testületet és az elutasítást köteles megindokolni.

(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell: az önálló indítványt  beterjeszteni szándékozó képviselő nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő saját aláírását.

(4) A képviselő-testület ülésének napirendjére, önálló napirendi pontként felvehető indítványok:

• rendeleti javaslatok
• határozati javaslatok

8. A sürgősségi indítvány

18.§

(1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt a sürgősségi indítvány tárgyában.

(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:

1. A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – a képviselő –testületi ülést megelőző nap 14.00-ig óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester, képviselők és a jegyző.

Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli megtárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.

1. Ha a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak, a sürgősség lényegének rövid megindokolására.

1. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra.
   

(3) Ha a képviselő – testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt az első napirendként kell megtárgyalni.

9. A módosító javaslat

19.§

A rendeleti és határozati javaslathoz a képviselők és a jegyző módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolni kell.

10. A vita

20.§

1. A polgármester minden egyes előterjesztés felett vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid válasz adni.

2. A napirend feletti vitában a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak általában egy alkalommal fejthetik ki véleményüket, maximum 3 perces időtartamban. Az ettől történő eltérésről a testületi ülés vezetőjének javaslatára, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Személyes érintettség esetén, a viszonválaszra 2 perces lehetőséget adhat a testületi ülés vezetője.

3. A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának további korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a vitában elhangzottakra.

21.§

Az előterjesztés a napirend előterjesztője a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről való levételét a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő indítványozhatja. Az indítványról a képviselő-testület –vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

22.§

A szavazás előtt a jegyzőnek a szót meg kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően, észrevételt kíván tenni.

10. A szavazás

23.§

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként vitára bocsátja úgy, hogy:
   • előbb a vitában elhangzó módosító kiegészítő indítványokról (az elhangzás sorrendjében)
   • majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.
2. A javaslat elfogadáshoz a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.

3. A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára, a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

4. A polgármester a személyesen érintett ügy súlyától függően az érintett képviselőt

a) figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon törvénysértés elkövetéséről vagy

b) polgármester javaslata alapján a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozott döntés érvényességéről.

5. A minősített többséghez a megválasztott képviselők, több mint felének szavazata szükséges

6. Minősített többségi szavazat szükséges a Mötv-ben meghatározottakon túl:

• a gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaságban lévő üzletrész elidegenítéséhez,
• korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé történő nyilvánításához;
• fegyelmi ügyben hozott döntéshez;
• közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez;
• gazdasági program, közép- és hosszú távú program elfogadásához, és ennek végrehajtásáról szóló beszámolója elfogadásához
• sürgősségi indítvány elfogadásához
• hitel felvételéhez,
• kitüntetés, díszpolgári cím, kitüntető díjak adományozásához,
• községrendezési terv elfogadásához,
• testületi hatáskörök átruházásához,
• alapítvány létrehozásához, módosításához és megszüntetéséhez,
• az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések meghozatalához.
• titkos szavazás elrendeléséhez ;
• bizottsági véleményezés nélküli  előterjesztés megtárgyalásához ;
• Sürgősséggel, 48 órán belül  összehívott rendkívüli ülésen tárgyalt előterjesztések esetében.
• önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, valamint az ingyenes használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségek az önkormányzat általi átvállalásához
• önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához

7. A képviselő-testület, döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak

(8) A javaslat elfogadásához a jelenlévô települési képviselôk több mint felének igen szavazata szükséges.

 (9) Nem vehet részt a döntéshozatalban az,  aki a képviselő-testület által átruházott önkormányzati  hatósági jogkör gyakorlása során az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.

(10)A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester a jegyző  útján gondoskodik.

24.§

1. A képviselő-testület titkos szavazást tart vagy tarthat az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint.
2. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igényvételével történik. Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.  A titkosság feltételeinek a biztosítása a jegyző feladata.
3. A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(4) A Képviselő-testület –  bizottsági, polgármesteri,  képviselői javaslatra - a jelenlévő képviselők egynegyedének ”igen” szavazata alapján  név szerinti szavazást rendel  el.

(5) Név szerinti szavazással kell dönteni a helyi népszavazás kiírásáról, a Képviselô-testület feloszlatásáról.

(6) A név szerinti szavazáskor a jegyző, a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik szóban „ igen”-nel vagy „nem” -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

25.§

(1) A határozatokat  a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint  a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13.§-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

1. A határozatok kivonatait, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül, meg kell küldeni az érintetteknek, valamint a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

11. Személyes érintettség

26.§

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a érintett települési képviselő kezdeményezésére  vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt  települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Az személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

 12. Összeférhetetlenségi eljárás

26/A.§

 A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi és Szociális Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi és Szociális Bizottság a vizsgálat eredményéről – törvény eltérő rendelkezése hiányában -  döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

13. Kérdés és interpelláció

27.§

1. Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyek a belső működés viszonyait érintik.
2. A kérdésre a képviselő-testület ülésén a megkérdezett köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A felvetésnek rövidnek és tömörnek kell lennie.
3. A képviselő-testületi ülésen, a napirendek elfogadása előtt:
   • a polgármestertől
   • az alpolgármestertől,
   • a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) , amelyre az ülésen

szóban vagy 15 napon belül írásban kötelesek érdemi választ adni. Ha az interpelláció

címzettje írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kel juttatni. Ez esetben a

válasz elfogadásáról a testület a következő ülésen határoz.

4. Ha az interpelláció benyújtására a testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 (öt) percet nem haladhatja meg. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációját előterjeszteni nem lehet.
5. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásba az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet: ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely bizottság elnökét.
6. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül, a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációt, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.

14. A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

28.§

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
   • figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy túllépte a hozzászólásra rendelkezésére álló időtartamot. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.
   • rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót.
   • tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy az ülés rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha az ismételt figyelmeztetés sem jár eredménnyel – felfüggesztheti a képviselő-testületi ülést.

2. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok, a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
3. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni, nem lehet.

15. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

29.§

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell, az önkormányzatra vonatkozó iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell megőrizni.
3. A jegyzőkönyv főbb tartalmi és formai követelményeit az Mötv 52.§ (1) bekezdése tartalmazza.

(4.) Az írásos  jegyzőkönyvnek az Mötv-ben meghatározottakon túl  tartalmaznia kell:

1. az ülésen végig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál, tanácskozási joggal  jelenlévők nevét,
2. napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a szóban  előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás, - név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét, az elhangzott bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
3. a képviselő kérésére, írásos külön véleményét,
4. az elhangzott interpellációt, s az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a Képviselő-testület döntését,
5. a napirenden kívüli felszólaló nevét, felszólalása lényegét,
6. az elhangzott bejelentések lényegét,
7.  a polgármester és a jegyző, valamint két hitelesítő képviselő aláírását,

(5) A jegyzőkönyvet kettő példányban kell elkészíteni, melyhez mellékelni kell a meghívót az írásos előterjesztéseket és a jelenléti ívet.

(6) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. Az eredeti példányt a jegyző kezeli a mellékletekkel együtt. A második példányt a Községi Könyvtárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint  - az ülést követő 15 napon belül – a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének. Az eredeti példányt évente be kell köttetni.

7. Az állampolgárok az ügyfélfogadási napokon, a jegyzőnél megtekinthetik a jegyzőkönyvet.
8. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét a titkos ügykezelés szabályai szerint kell megőrizni és tárolni.
9. Az elkészült jegyzőkönyveket elektronikusan menteni kell.

3. fejezet
   

A Képviselő-testület döntései

16. Az önkormányzati rendeletalkotás

30.§

1. A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján ennek végrehajtására.
2. A rendelet alkotását kezdeményezheti:
   • a jegyző
   • polgármester
   • alpolgármester
   • települési képviselő,
   • a képviselő-testület bizottsága,

A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(3) A képviselő-testület előzetesen állást foglal a rendelettervezet  előkészítésének szükségességéről. Meghatározza azok menetét, az egyeztetés, és a vitafórumok rendjét. A lakosság széles rétegeit érintő rendelettervezetet, előzetesen lakossági vitára kell bocsátani, illetőleg a testület döntése alapján közmeghallgatást kell tartani. A rendelettervezet szakmai előkészítése, elfogadás után a hiteles szöveg szerkesztése, a jegyző feladata.

4. A hatályos önkormányzati rendeletek, a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltségén megtekinthetők.
5. A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendelet tervezet előzetes hatásvizsgálata készüljön el, és a rendelet tervezet indoklásához a 6. mellékletben szereplő „Tájékoztató az előzetes hatásvizsgálat eredményéről.” Tárgyú dokumentumot csatolni kell.

31.§

1. A rendelettervezetet az indoklással együtt, a polgármester nyújtja be a képviselő-testülethez. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.
2. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Kihirdetésének módja: hirdetőtáblán történő kifüggesztés. Kihirdetés ideje: a kifüggesztés napja.

      (3) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint  a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 9.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(4)  A rendelet folyamatos hatályosulásának vizsgálata az Ügyrendi Bizottság és a jegyző feladata.

17. Önkormányzati határozatok

32.§

1. Az önkormányzati határozatok lehetnek:

1. normatív határozatok (közjogi szervezetszabályozó eszköz)
2. hatósági határozat
3. egyéb határozat (sem közjogi szervezetszabályozó eszköz, sem hatósági határozat)

2. A képviselő-testület normatív határozatát a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

     (3) A határozatokat  a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint  a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13.§-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(4)A képviselő-testület határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, szavazással dönt az alábbi kérdésekben:

1. napirend elfogadása
2. ügyrendi kérdések
3. név szerinti, ill. titkos szavazás elrendelése.

4. fejezet
   

Szervezeti szabályok

18. A képviselő

33.§

1. A képviselő, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
2. A képviselő, a képviselő-testület alakuló ülésén illetve a megválasztását követő ülésen, az Mötv. 1. melléklete  szerinti esküt tesz.
3. A képviselő tevékenysége során, hivatalos személyként jár el.

4. A képviselő jogai:
   • részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében,
     
   • kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését,
   • a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli együttműködést,
   • bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
   • a képviselő-testület a képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjainak- a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetben juttatást állapíthat meg.
5. A képviselő kötelességei:

• köteles részt venni a képviselő testület munkájában,
• olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
• a tudomására jutott állami, szolgálati titok, valamint az önkormányzat vagyonával, gazdálkodásával összefüggő üzleti titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

6. A képviselő-testület írásban rosszallását fejezi ki a képviselővel szemben, ha két egymást követő testületi ülésen igazolatlanul nem jelenik meg.

19. A képviselő-testület bizottságai

34.§

1. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• Ügyrendi Bizottság,, 3 fő
• Szociális  Bizottság, 3 fő

2. A bizottság határozatképességére, és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
3. A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön meg kell tartani. A bizottság minősített többséggel akkor dönt, ha átruházott hatáskörben jár el, és a döntés meghozatalában minősített döntés szükséges.
4. A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az erről szóló meghívót, a csatolt előterjesztésekkel együtt, legalább 5 nappal a bizottsági ülés előtt meg kell küldeni a bizottság tagjainak és a bizottsági ülés részvevőinek. Az ülést a bizottság elnöke vezeti. Indokolt és sürgős esetben a bizottság telefonos vagy szóbeli kiértesítés útján, de legalább az ülés előtt egy nappal előbb is összehívható.
5. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök a bizottság tagjának írásban adhat eseti képviseleti megbízást.
6. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely- a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
7. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. Kizárásáról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag estében a bizottság dönt.
8. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi.
9. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati, valamint üzleti titkot megőrizni.
10. A bizottság üléseiről a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok alapján jegyzőkönyv készül. A bizottság üléséről hangfelvétel nem készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
11. A jegyzőkönyv 1 példányát az üléstől számított 15 napon belül meg kell küldeni a Bács-Kiskun Megyei  Kormányhivatal  részére.
12. A bizottságok a belső működés szabályait az e rendeletben szabályozottakon túl, saját maguk határozzák meg.
13. Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényben foglalt vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, az Ügyrendi Bizottság végzi.
14. Az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben foglaltak szerinti összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.

20. A polgármester

35.§

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármesternek az Mötv 67.§-ban meghatározottakon túl a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai, különösen:
   • segíti a képviselők munkáját,
   • összehívja és vezeti a testületi üléseket,
   • képviseli az önkormányzatot,
   • beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról negyedévenként
   • szervezi a településfejlesztési közszolgáltatásokat,
   • biztosítja a helyi, demokratikus hatalomgyakorlás és a közakarat harmonikus érvényesülését,
   • gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok működtetéséről,
   • a települési közérdek szem előtt tartásával, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
   • kapcsolatot tart a helyi párt, társadalmi és civil szervezetek vezetőivel.
3. A polgármester az önkormányzati, valamint a közigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el.
4. A polgármester Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltségével összefüggő jogosítványai:
   • A Kirendeltségen dolgozó köztisztviselő kinevezéséhez, felmentéséhez egyetértése szükséges.
   • Kirendeltségen  kirendeltség-vezető megbízásához egyetértése szükséges
5. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

• Bizottsági döntéshozatal esetén, dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartóját személyesen érinti.

     (6) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és meghatározza – jogszabályok keretei között – illetményét.  A képviselő-testület   munkáltatói jogkörében hozott  határozatok, jogszabályi rendelkezés  végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.

      (7) A polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben, szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(8)A polgármester gondoskodik arról, hogy a község polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhessék.

21. Az alpolgármester

36.§

1. A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester felelősségi és feladatkörét, valamint részletes feladatait a polgármester határozza meg, amelyről tájékoztatja a képviselő-testületet.

22. A jegyző

37.§

(1) A jegyző vezeti a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalt és annak Kirendeltségeit.

(2) A jegyző egyéb feladatai

-    előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

-    ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

-    tanácskozási joggal részt vesz a testületi és bizottsági üléseken,

-    köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak, és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

-    gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,

-    a jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal részére,

-    rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és ügyintézéséről.

-   döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket,

-     ellátja a jogszabályban előírt közigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket,

-     dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

-   a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét: gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében.

-     szervezi a hivatal felvilágosító munkáját,

-     ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével és korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(3) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű köztisztviselője látja el, akit Kiskunhalas város  polgármestere jelöl ki.

23. Kirendeltség

38.§

1. Kiskunhalas, Harkakötöny, Pirtó Önkormányzatok  az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre.
2. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal
3. Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségei:
   • Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltsége
   • Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói Kirendeltsége
4. A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
5. A KÖH fenntartásának költségeihez a képviselő-testületek a KÖH fenntartására kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően járulnak hozzá. A megállapodást a 7. melléklet tartalmazza.
6. A KÖH munkarendjét, az ügyfélfogadás idejét, valamint a polgármester és a jegyző fogadóóráját a 3. melléklet tartalmazza.

A KÖH szervezeti felépítésével, feladataival és működésével  kapcsolatos részletes szabályokat KÖH szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

24. A társulásra vonatkozó átfogó szabályok

39.§

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vehet részt.
2. A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi, anyagi) eszközökkel támogatja a település lakosságának olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
3. A társulás célja és rendeltetése:
   • tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
   • lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
   • lakossági közügyek intézésébe való bevonása, jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon történő megvitatása.

40.§

(1) Azon társulások listáját, amelynek tagja Harkakötöny Községi Önkormányzat, az SZMSZ 4. melléklet tartalmazza.

25. Lakossági Fórumok

41.§

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok, a községben érdekelt szervezetek, önszerveződő körök képviselői kérdést intézhetnek, és javaslatot tehetnek. Közmeghallgatást kell tartani az önkormányzati költségvetési tervezet érdemi vitája előtt. A közmeghallgatáson felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő- testületet.
2. A lakossági fórumok szervezése a KÖH feladata.
3. A közmeghallgatásról és a falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveire irányadó szabályok.

5. fejezet
   

Helyi népszavazás

26. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés

42.§

(1) A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.

6. fejezet
   

Az önkormányzat vagyona, költségvetése

27. Az önkormányzat vagyona

43.§

1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
2. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

28. Az önkormányzat költségvetése

44.§

(1) A Képviselő-tetstület az önkormányzat  költségvetését  rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait és a finanszírozás rendjét az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás végrehajtásáról szóló Korm.rendelet, az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

 (2) A költségvetési rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás végrehajtásáról szóló Korm.rendelet figyelembevételével  a jegyző készíti el. A polgármester a tervezetet  a képviselő-testület elé terjeszti.

 (3) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

29. Az önkormányzat gazdálkodása

45. §

(1)Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a KÖH látja el.

46. §

1. Az önkormányzat költségvetése vonatkozásában a polgármester, az intézménynél az intézmény vezetője, vagy az általuk megbízott személy jogosult a kötelezettség vállalásra, valamint a kiadások teljesítésének elrendelésére.

2. A kötelezettségvállalás, a kiadások teljesítésének elrendelése, csak ellenjegyzés mellett érvényes, amelyre a jegyző, illetve az általa megbízott személy jogosult.

47.§

(1)   Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2)  Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti

• folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és  

ellenőrzés) FEUVE – és

• belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik   a felügyelt költségvetési szervek belső- és felügyeleti ellenőrzéséről.

(4) A közös önkormányzati  hivatal a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben előírt belső ellenőrzési kötelezettségét belső ellenőr útján látja el. A belső ellenőr ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható, és csak a jegyzőnek van alárendelve. A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai

30. A vagyonnyilatkozatok benyújtása, átvétele

48.§

1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat 1 példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: bizottságnak) címezve kell benyújtani a vonatkozó jogszabályban előírt határidőn belül.
2. A vagyonnyilatkozatokat a KÖH ezzel a feladattal megbízott köztisztviselője veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.

31. A vagyonnyilatkozat kezelése és nyilvántartása

49.§

1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról a KÖH köztisztviselője nyilvántartást vezet.
3. A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat).
4. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a KÖH-ban előre egyeztetett időpontban az Ügyrendi Bizottság egy tagjának jelenlétében, bárki megtekintheti.
   

32. Az ellenőrzési eljárás

50.§

1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság ellenőrzi.
2. Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.
3. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
4. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül, elutasíthatja a kezdeményezést.
5. A bizottság, a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén, a képviselőt ill. a hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok, nyolc napon belül írásban történő bejelentésére. Ezeket, az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket, az eljárást követő 8 napon belül törölni kell.
6. Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság, a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
7. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének, ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a bizottság, eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

7. fejezet
   

Záró rendelkezések

51.§

1. Ez a  rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. Hatályát veszti Harkakötöny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2013.(VII.10.) önkormányzati rendelete.
3. A szabályzat mellékletei:

1. melléklet: az átruházott hatáskörökről,

2. melléklet: a bizottságok feladat- és hatásköréről

3. melléklet: a munka és ügyfélfogadás rendjéről

4. melléklet: Társulások listája, amelyben Harkakötöny önkormányzata részt vesz

5. melléklet: az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai.

6. melléklet: tájékoztató az előzetes hatásvizsgálat eredményéről.

7.melléklet: megállapodás körjegyzőség fenntartására, körjegyzőségi feladatok   ellátására.

                       Brassó Imre Albert                                                            Dr. Ferenczi Mária  

                        polgármester                                                                                     jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetése 2014.12.16-án a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltsége hirdetőtábláján való kifüggesztéssel  megtörtént.

                      Dr. Ferenczi Mária

                                Jegyző

1. melléklet a 13./2014. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

1.)A képviselő-testület a Szociális  Bizottságra ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:

• Tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére átmeneti segélyt, étkezést ill. szállást biztosít az arra rászorulónak, ha ennek hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti.
• Az ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
• Megszünteti az 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást, kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, a törvényben foglaltak szerinti visszatérítésre.
• Szociális rászorultság esetén – szociális alapellátás keretében –, átmeneti segélyt biztosít.
• Rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.
• Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít a Gyvt. Valamint az önkormányzat rendelete szerint.
• Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában történő benyújtásáról.

2.) A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságra ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:

• A polgármester tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

3.) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:

• Biztosítja a közút tisztántartását, a hó eltakarítását tovább az utak síkosság elleni védelmét.
• Azonnali intézkedést igénylő halaszthatatlan esetben önkormányzati segélyt, temetési segélyt folyósít.
• Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről.
• Dönt a banki szolgáltatások igénybevételéről.
• Lakásbérleti szerződést köt és szavatol a lakás átadásakor annak rendeltetésszerű használatra való átadásáért.
• A lakbér meg nem fizetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.
• jogosult behajthatatlan követelés törlésére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig,
• Jogosult az önkormányzati tűzvédelmi, munkavédelmi  és biztonságtechnikai szerződések megkötésére
• dönt ingatlan végrehajtás során a végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkozóan az önkormányzat elővásárlási jogáról,
• jogosult az önkormányzat vagyonbiztosítási szerződésének megkötésére,
• önkormányzati vagyont érintő eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá közigazgatási és bírósági eljárásban a képviselő-testületet képviseli,
• az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban a képviselő-testület tulajdonosi jogosítványait gyakorolja
• a polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint pályázatot nyújthat be.

2. melléklet a 13/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

A bizottságok feladata és hatásköre

Általános feladatok

A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatokat is ellátó, a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott, testületi szervek. Ennek megfelelően:

• Előkészítik feladatkörükben a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzik a döntések végrehajtását.
• Ellenőrzik feladatkörükben a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére végrehajtására irányuló munkáját.
• Beszámolnak az átruházott hatáskör gyakorlásáról.(negyedévenként)
• Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdeksérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik.
• Elkészítik a hatáskörükbe tartozó és a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket, az előterjesztéssel kapcsolatos állásfoglalásokat.
• Döntenek a képviselő-testület által meghatározott ügyekben, gyakorolják az átruházott hatásköröket.
• Indítványozzák a képviselő-testület összehívását.
• Javaslatot tehetnek a képviselő-testület ülésének napirendjére.
• Előzetesen véleményezik a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.
• Megállapítják saját működési rendjüket.

Ügyrendi Bizottság

• Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat.
• Előkészíti és véleményezi a szervezeti és működési szabályzatot, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
• Ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
• Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a képviselő-testületi határozatok végrehajtását.
• Figyelemmel kíséri a bizottságokat, és az önkormányzati intézmények működését.
• Vizsgálja a fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyeket.
• Végzi a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokkal kapcsolatos előkészítő elemző munkát, bérére, jutalmára javaslatot tesz.
• Ellátja a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési és eljárási feladatokat.
• ellenőrzi a képviselő-testület és szervei szabályzatszerű működését, a szabályzat előírásainak megsértése esetén intézkedéseket kezdeményez;
• vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását;
• vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését;
• figyelemmel kíséri a más képviselő-testületekkel, testvértelepülésekkel, gazdasági szervekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodásokat és azok végrehajtását;
• közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében;
• felügyeli a képviselő-testület határozatainak és rendeleteinek törvényességét;
• figyelemmel kíséri a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését;
• ellátja - a béremelés, jutalmazás, fegyelmi - anyagi felelősségrevonás kivételével, a polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását;
• javaslatot tesz a tisztségviselők béremelésére, jutalmazására;
• a jegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri az önkormányzatot érintő peres eljárásokat;
• elvégzi az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását és átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló írásban megerősített lemondó nyilatkozatokat
• .a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetében vizsgálat lefolytatása

Szociális Bizottság

• Figyelemmel kíséri a község egészségügyi ellátottságát, a gyógyító, megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a védőnői szolgálatot, a közegészségügy helyzetét.
• Előzetesen véleményezi az egészségügyi, szociális témakörrel kapcsolatos beszámolókat, előterjesztéseket.
• Folyamatosan elemzi az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét, a felmerülő szükségletek kielégítésére feladattervet dolgoz ki.
• Véleményezi a hatáskörébe tartozó szociális és egészségügyi tárgyú előterjesztéseket;
• kidolgozza a szociális koncepciót,
• kapcsolatot tart a község területén működő szociális tevékenységet is folytató társadalmi szervezetekkel,
• a szociális és a gyermekek védelmét ellátó intézmény vonatkozásában jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot és szakmai programot, a szakosított szociális ellátások esetén a házirendet, ellenőrzi a belső szabályzatok jogszerűségét, jogszabálysértés esetén felhívja az intézményvezetőt annak orvoslására,
• koordinálja az önkormányzatnak a szociális intézményekkel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását és - más szervezeteknek a szociális területen végzett tevékenységét.
• közreműködik az egészségügyi intézmények fejlesztésére adott támogatások megállapításában;
• közreműködik a szakmai tárgyú gazdasági-pénzügyi döntések előkészítésében;
• figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátást, javaslatot tesz annak fejlesztésére;.
• Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden olyan esetben, amikor a képviselő-testület megbízza. Ilyen megbízás kiadását a bizottság is kezdeményezheti a képviselő-testületnél
• ellátja a képviselő-testülettől a bizottságra átruházott, valamint az önkormányzati rendeletben biztosított hatósági jogköröket

3. melléklet a 13/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

A munka – és ügyfélfogadás rendje

I.

Munkarend

1.)  A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltségének munkarendje.

• Hétfő:                          7³⁰-tól - 16⁰⁰ óráig,
• Kedd:                          7³⁰-tól - 17⁰⁰ óráig,
• Szerda-Csütörtök:       7³⁰-tól - 16⁰⁰ óráig,
• Pénteken:                    7³⁰-tól - 12³⁰ óráig,

2.) A teljes munkaidőben, valamint a legalább 6 órában foglalkoztatott köztisztviselő részére hétfőn, szerdán, csütörtökön 30 perc, kedden  50 perc munkaközi szünetet munkaidőben kell kiadni.    

II.

Ügyfélfogadás rendje

1.) A polgármester minden kedden 16.00 órától 18.00 óráig tart ügyfélfogadást.

2.) A jegyző minden kedden 9.00 órától 12.00 óráig tart ügyfélfogadást.

3.) A KÖH Harkakötönyi Kirendeltségének dolgozói hétfőn, szerdán 7³⁰ órától 12⁰⁰ óráig,  12³⁰ órától 16⁰⁰ óráig,  kedden 17⁰⁰ óráig, pénteken  12⁰⁰ óráig tartanak ügyfélfogadást.

     Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel.

4.) Az közigazgatási és egyéb lakossági szolgáltatásokat (házasságkötés, névadás, családi és társadalmi események rendezése) a lakossági igényeknek megfelelően szabadnapon, illetve a heti pihenő- és munkaszüneti napon-feltéve, hogy nem ünnepnapra esik- is el kell látni.

4. melléklet a 13/2014. (XII.16) önkormányzati rendelethez

Azon társulások listája, amelyekben Harkakötöny önkormányzata részét vesz

• Halasi Többcélú Kistérségi Társulás
• „Mindennapi Vizünkért” Önkormányzati Társulás
• Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

5. melléklet a 13/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI

6. melléklet a 13/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelethez
7. 
   

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP

Harkakötöny Község  Önkormányzata  Képviselő-testületének  …………… szóló

 …./2013. (…./…) önkormányzati rendeletéhez

(jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény 17.§-a alapján)

A tervezett jogszabály várható következményei, különösen:

1. Társadalmi hatás: …………………………………………………………………...

.

2. Gazdasági hatás: ……………………………………………………………………

3. Költségvetési hatásai: ………………………………………………………………

4. Környezeti következményei: ………………………………………………………..

5. Egészségi következményei: ………………………………………………………….

6. Adminisztratív terheket befolyásoló következményei: ……………………………..

7. A megalkotás szükségessége: ………………………………………………………..

8. A jogalkotás elmaradásának várható következményei: ……………………………

9. Az alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: …………………………………………………………………………………………

Kiskunhalas, 201…………………..

7. melléklet a 13/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

Megállapodás körjegyzőség fenntartására, körjegyzőségi feladatok  ellátására.