Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2014. (XII. 01.) önkormányzati rendelete

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és a közös önkormányzati hivatal elnevezése, székhelye és hivatalos bélyegzői

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Borsfa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 8885 Borsfa, Zrínyi út 7.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület székhelye: 8885 Borsfa, Zrínyi u. 7.

(3) A Képviselő-testület hivatalának feladatait a Becsehelyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal) látja el. A közös hivatal székhelye: 8866 Becsehely, Béke utca 2., Kirendeltsége: 8885 Borsfa, Zrínyi u. 7.

(4) A Képviselő-testület, a polgármester és a közös hivatal hivatalos körbélyegzőjén középen a Magyar Köztáraság címere áll, a köríven pedig:

a) a Képviselő-testület bélyegzőjén: „Borsfa Község Önkormányzati Képviselő-testülete”

b) a polgármester bélyegzőjén: „Borsfa Község Polgármestere”

            c) a közös hivatal bélyegzőjén: „Becsehelyi Közös Önkormányzati Hivatal”

            d) a kirendeltség bélyegzőjén: „Becsehelyi Közös Önkormányzati Hivatal Borsfai Kirendeltsége”

felirat olvasható.

(6) Az önkormányzat működési területe: Borsfa község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat jogi személy.

(8) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról külön rendeletben rendelkezik.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat és hatáskörei

2. A Képviselő-testület hatásköreinek átruházása

2. § (1) A Képviselő-testület feladat és hatásköreinek átruházására, illetve visszavonására a polgármester, továbbá bármely települési képviselő tehet javaslatot.

(2) A feladat és hatáskör átruházásáról, illetve visszavonásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) Amennyiben a feladat és hatáskör átruházásáról önkormányzati rendelet rendelkezik, akkor a hatáskör visszavonásának elhatározásával egyidejűleg gondoskodni kell a rendelet megfelelő módosításáról.

3. §  A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat és hatásköröket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő a polgármesterrel együtt. A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás általános szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. A rendes ülés

5. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervben meghatározott számú, de évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseinek helye az önkormányzat székhelye. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület esetenként dönthet arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve mindkettejük tartós akadályoztatása esetén a képviselőtestület ülését a polgármester által megbízott képviselő, ennek hiányában a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármesternek az ülések összehívásával, vezetésével kapcsolatos, e rendeletben szabályozott feladatait akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve mindkettejük tartós akadályoztatása vagy a tisztségek betöltetlensége esetén a polgármester által megbízott képviselő, ennek hiányában a korelnök látja el.

(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét.

(6) A Képviselő-testület szükség szerint Becsehely Község Polgármestere, Borsfa Község Polgármestere vagy Valkonya Község Polgármester kezdeményezésére együttes ülést tart. Az együttes ülés rendjét az együttes ülés megkezdését megelőzően esetenként a Képviselő-testületek együttesen határozzák meg. Az együttes ülés székhelyét a polgármesterek együttesen határozzák meg az ülés összehívását megelőzően.

4. A rendkívüli ülés

6. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Az Mötv. 44.§-ában felsoroltakon kívül a polgármester kezdeményezheti rendkívüli ülés összehívását.

(3) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legkésőbb a tervezett ülés időpontja előtt 8 nappal. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.

(4) A polgármester haladéktalanul gondoskodik az ülésnek az indítványban szereplő, de legkésőbb az azt követő ötödik napon belüli időpontra történő összehívásáról.

(5) Rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben, vagy ha a (4) bekezdésben foglalt határidőben történő összehívásnak akadálya van, a polgármester a testületet a napirend megjelölésével az ülés összehívására előírt formai követelmények indokolt mértékű mellőzésével összehívhatja. Ilyen esetben az ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban ekkor is közölni kell.

5. Az ülések összehívása, a meghívottak köre

7. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését a munkatervben meghatározott időpontra kell összehívni.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak legkésőbb az ülés hetét megelőző hét pénteki napjáig meg kell küldeni.

(3) A rendes testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét a lakosság tájékoztatása érdekében az önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt legalább 5 nappal ki kell függeszteni.

8. § (1) A Képviselő-testület ülésére állandó jelleggel meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) a helyi székhelyű társadalmi szervezetek képviselőit tevékenységi körüket érintő napirendi pontok tárgyalása esetén.

 (2) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt a képviselők és a polgármester.

(3) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt:

a) a jegyző,

b) a napirendi pontok szavazati joggal nem rendelkező előadói,

c) a helyi székhelyű társadalmi szervezetek képviselői tevékenységi körüket érintő napirendi pontok tárgyalása esetén,

d) a polgármester által meghívott egyéb személyek az őket érintő napirendi pontok tárgyalása esetén.

(4) A nyilvános ülésen bármely érdeklődő megjelenhet, és a testület hozzájárulásával legfeljebb 5 perces időkeretben felszólalhat. A hozzájárulás megadásáról a testület vita nélkül határoz.

9. § A határozatképtelen ülést 10 napon belüli időpontra változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A napirendi pontokhoz készült javaslatokat, előterjesztéseket ebben az esetben nem kell ismételten megküldeni.

10. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalását folytatja.

6. Közmeghallgatás

11. § (1) A közmeghallgatások számát, idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg munkatervének elfogadásakor. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

(3) A közmeghallgatáson feltett közérdekű kérdésekre és javaslatokra lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a közmeghallgatást követő 15 munkanapon belül választ kell adni. Előbbi esetben szóban, utóbbi esetben írásban kell válaszolni.

7. Az előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és a tervezett munkaterven kívül felmerült döntést igénylő, illetve megtárgyalandó kérdés,

b) a rendelet-tervezet,

c) a határozat-tervezet,

d) beszámoló,

e) tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a jegyző.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülése előtt 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni annak érdekében, hogy az előterjesztésre vonatkozó jogszabályokat rendelkezésre bocsáthassa, jogszerűségi észrevételt tehessen, elkészítse a hiányzó határozati javaslatot és gondoskodjék valamennyi anyag postázásáról.

(4) A (3) bekezdés feltételeinek meg nem felelő előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés címét vagy tárgyát, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,

b) a tárgykört érintő jogszabályokat, melyekről a jegyző tájékoztatja az előterjesztőt,

c) az előkészítésben résztvevők véleményét,

d) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

e) az egyértelműen megfogalmazott döntési alternatívákat,

f) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

8. Az ülésvezetés szabályai, a tanácskozás rendje, a döntéshozatal

13. § Az ülésvezető feladatai, jogkörei:

            a) megállapítja az ülés határozatképességét,

            b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

            c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) megadja a szót a hozzászólni kívánóknak,

e) lezárja a vitát,

f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, előterjesztéseket,

g) szünetet rendelhet el,

h) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

i) rendre utasítja az ülést megzavaró személyeket,

k) bezárja az ülést.

14. § (1) Az ülések napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,

b) gazdasági, vagyoni ügyek,

c) választási, kinevezési ügyek,

d) a polgármester, jegyző, bizottsági elnök, munkatervben rögzített előterjesztései,

e) interpellációk, közérdekű bejelentések,

f) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

 (2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől a polgármester vagy bármely képviselő ügyrendi javaslatára eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni. Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, a polgármester, illetve bármely képviselő javaslatot tehet, melyet köteles megindokolni. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Az egyes napirendi pontok tárgyalásának menete az alábbiak szerint történik:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez, illetve írásos forma hiányában szóban ismertetheti előterjesztését,

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismertetheti véleményét,

c) az előterjesztéssel kapcsolatosan kérdések előterjesztése,

            d) vita az előterjesztésről,

            e) módosító javaslatok indítványozása,

f) döntés a módosító javaslatokról és az előterjesztésről.

15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül is engedélyezhet felszólalást.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) A jegyző a vita bármelyik szakaszában törvényességi észrevételt tehet.

16. § (1) Az előterjesztő, a polgármester, bármely képviselő, illetve a jegyző a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthetnek elő, akár írásban, akár szóban.

(2) Az előterjesztő és a módosító indítványt benyújtó – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztést, illetve a módosító indítványt a vita bezárásáig visszavonhatja. A visszavonás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

17.§ A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.

18. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(2) A vita lezárása után a polgármester a módosító indítványokat az eredeti előterjesztést megelőzve bocsátja szavazásra. A módosító indítványokról azok előterjesztésének sorrendjében dönt a testület.

(3) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt:

a) napirend elfogadása,

b) napirendi pont levétele,

c) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

d) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

e) a polgármester és a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

f) interpellációra adott válasz elfogadása, tudomásul vétele,

g) tájékoztatók elfogadása, tudomásul vétele,

h) döntés elhalasztása

i) titkos szavazás elrendelése.

(4) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(5) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

19. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról, a szavazás eredményének megállapításáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűsítve közli, valamint — alakszerű határozat hozatala esetén — a határozat szövegét szó szerint ismerteti.

20. § (1) Titkos szavazás az Mötv.-ben felsorolt döntési kérdésekben tartható. A titkos szavazás elrendeléséről a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönt a Képviselő-testület. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, a szavazatok urnában való elhelyezésével. A titkos szavazásról a jegyző külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza: a szavazás helyét, és idejét, a szavazás számszerű eredményét és a szavazás során felmerült körülményeket.

21. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény vagy e rendelet előírja, továbbá, ha a Képviselő-testület egyszerű többséggel elrendeli. Név szerinti szavazást a polgármester és bármely képviselő indítványozhat. Nem rendelhető el név szerinti szavazás titkos szavazással egyidejűleg.

 (2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester abc-sorrendben egyenként felolvassa a képviselők nevét, a képviselő pedig „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaz.

(3) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, feltüntetve az egyes képviselők nevét és szavazatait.

9. A határozat

22. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évenként újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. A határozat megjelölése tartalmazza:

            a) a Képviselő-testület megnevezését,

            b) a határozat meghozatalának idejét,

            c) a „számú határozata” kifejezést,

(2) A határozat az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

            a) a Képviselő-testület döntését,

            b) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

            c) a végrehajtás határidejét.

 (3) A határozatokat a meghozatalát követő 10 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

10. Az interpelláció

23.§ (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a) polgármestertől

b) alpolgármestertől,

c) az önkormányzat bizottságának elnökétől,

d) jegyzőtől (aljegyzőtől),

önkormányzati ügyekben maximum 5 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét

b) az interpelláció tárgyát és címzettjét

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 8 napon belül meg kell kezdeni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

11. A jegyzőkönyv

24. § (1) A Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv.-ben felsoroltakon felül az alábbiakat tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) az ülés nyilvános, vagy zárt módját,

c) a határozathozatal módját (nyílt, titkos, minősített vagy egyszerű többség),

d) a rend fenntartása érdekében, a polgármester által tett intézkedéseket,

e) az elhangzott kérdéseket, az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket,

f) az ülés bezárásának időpontját.

 (2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót

b) az írásos előterjesztéseket

c) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

d) az elfogadott rendeleteket

e) jelenléti íveket

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,

 (3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

12. Betekintés a jegyzőkönyvbe

25.§ A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös hivatalban van lehetőség. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a közös hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

13. A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

26. § (1) A jogszabály alapján kötelezően megalkotandó rendeleteken felül önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, rendelet vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) a jegyző.

(2) A rendelet tervezetét főszabályként a közös hivatal készíti elő. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő is megbízható, akiknek bevonására a jegyző tesz javaslatot. A közös hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő készíti el.

(3) A (2) bekezdés nem zárja ki, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak rendelettervezetet terjesszenek a Képviselő-testület elé. A jegyző a nem általa előterjesztett rendelettervezetet törvényességi szempontból véleményezni köteles.

(4) A Képviselő-testület határozattal szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg bármely rendelet elkészítéséhez.

27. § (1) A rendelettervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, mely ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

(2) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

28. § (1) A tárgy szerint illetékes bizottság, illetve egyéb véleményezésre jogosult szervek, személyek véleményezését, továbbá az esetleges közmeghallgatást követően a jegyző a rendelettervezetet előterjesztésként megküldi a képviselőknek.

(2) A rendelettervezethez írásban benyújtott vagy a Képviselő-testület ülésén szóban előterjesztett módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(3) A rendelet elfogadásakor a Képviselő-testület elsőként a módosító indítványokról dönt abban a sorrendben, ahogyan azok a rendelettervezetben egymás után következnek.

(4) A rendeletek szerkesztése, számozása, kihirdetése a jogalkotásról és jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik.

29. § (1) A rendeletek kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik.

(2) A jegyző a rendeletek kihirdetésén felül gondoskodik azok nyilvántartásáról és folyamatos felülvizsgálatáról, karbantartásáról, egységes szerkezetbe foglalásukról. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.

V. Fejezet

A települési képviselő, és a Képviselő-testület szervei

14. A települési képviselő

30. § (1) A képviselőket az Mötv.-ben és az e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

15. A Képviselő-testület bizottságai

31. § A Képviselő-testületnek egy állandó bizottsága van:

• Ügyrendi Bizottság.

32. § A bizottság működési rendjét, feladat- és hatáskörét, a bizottság névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

16. A polgármester

33. § A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

34. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

VI. Fejezet

17. A közös hivatal, a jegyző

35. § (1) A jegyző:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülések, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a Képviselő-testület döntéseinek az érintettekkel történő közléséről, végrehajtásáról,

d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, azok változásairól,

e) szervezi a közös hivatal jogi felvilágosító munkáját,

f) ellátja a közös hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

g) ellátja a Képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,

h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a képviselők a bizottsági tagok kérésére jogértelmezési kérdésekben,

i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

 (2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közös hivatal megfelelő végzettségű ügyintézője, ennek hiányában más település jegyzője látja el.

(3) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Becsehely Község Polgármestere gyakorolja.

VII. Fejezet

18. Önkormányzati társulások

36. § (1) A Képviselő-testület a társulási megállapodások során a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(2) A társulásokkal kapcsolatos koordináció főbb módszerei:

a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai,

b) együttes testületi ülések tartása,

c) közös bizottságok szervezése meghatározott közös feladatok ellátására,

d) hivatalok közötti együttműködés biztosítása.

VIII. A lakossággal való kapcsolattartás formái

37.§ (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) közmeghallgatás,

b) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés.

(2) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából közmeghallgatás útján a lakosság elé terjeszti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A közmeghallgatáson a polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a falu közösségét a képviselő-testület munkájáról, valamint a község fejlesztésére vonatkozó tervekről, s azok megvalósításáról.

IX. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

38.§ A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

X. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

19. Az önkormányzat vagyona

39.§ Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos részletes előírásokat a Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

20. Az önkormányzat költségvetése

40. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendelettel állapítja meg.

 (2) A költségvetési koncepció és rendeletet megalkotása az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint történik.

 (3) A jegyző az államháztartásról szóló jogszabályok szerint minden fél- és háromnegyed évben  költségvetési információt szolgáltat a Képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.

21. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai, az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

41.§ (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Ellenőrzésüket a Képviselő-testület a közös hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

(3) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(4) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

42. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban írt rendelkezések irányadók.

(2) Az Képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik. A belső ellenőrzést  a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás látja el.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013.(V.03.) önkormányzati rendelete.

Jetzin István polgármester

Dr. Varga Éva jegyző

Kihirdetve: 2014. december 01.

Dr. Varga Éva jegyző

Mellékletek jegyzéke:

1. számú melléklet: Borsfa Község Önkormányzatának Ügyrendi Bizottság tagjai, hatásköre 31. §

2. számú melléklet: Közmeghallgatás általános szabályai 4. § (2)

3. számú melléklet: Borsfa község Önkormányzati Képviselő-testülete 4. § (1)

4. számú melléklet: Önkormányzati hatósági ügyben a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke 3. §

1. melléklet a 13/2014. (XII.01.)

önkormányzati rendelethez

Borsfa község Önkormányzatának Ügyrendi Bizottsága, hatásköre és tagjai

Ügyrendi Bizottság

Elnök:             Bakonyi Pálné képviselő

Tagok:             Bekő Imre képviselő

                        Husz Csabáné képviselő

Hatáskör:

• vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatok teljes körű végzése
• összeférhetetlenség vizsgálata

A polgármesteri, önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

A helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A.§. rendelkezik a vagyonnyilakozat-kezeléséről.

I.

A jogszabályi előírásokat figyelembe véve az Ügyrendi Bizottság legkésőbb minden év január 20-ig tájékoztatja  kötelezettségéről a képviselőket és a polgármestert, majd részükre a kitöltendő nyomtatványokat átadja.

II.

A kitöltött nyilatkozatokat iktatás után külön, elzárt szekrényben kell tárolni, az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. A leadott nyilatkozatokról nyilvántartást vezet, melyet az elnök aláír.

III.

A nyilatkozatokba való betekintés joga megegyezik a hivatkozott jogszabályban foglaltakkal.

2. melléklet a 13/2014. (XII.01.)

    önkormányzati rendelethez

A közmeghallgatás általános szabályai

I.

A képviselő-testület a törvényi előírásoknak megfelelően évente egy közmeghallgatást tart.

II.

A közmeghallgatás időpontját a helyben szokásos módon (hirdetés, kábel-televízió, stb.) a tényleges időpont előtt legalább 7 nappal ki kell hirdetni.

A tárgyi feltételekről a körjegyző és a polgármester együttesen gondoskodik (terem, ülőhelyek, stb).

III.

A közmeghallgatás rendje:

- a polgármester, ill. az ülést levezető képviselő az elmúlt év munkájáról tart beszámolót, kiemelve a beruházásokat, felújításokat, pályázatokat, valamint a következő költségvetési évre vonatkozó terveket, elképzeléseket.

- lakossági kérdések feltevése

- válaszadás

- zárás.

A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a körjegyző feladata. A jegyzőkönyv a kérdéseket és az arra adott válaszokat kivonatosan, lényegszerűen rögzíti.

IV.

A közmeghallgatás a lakosságot érintő közérdekű kérdések, javaslatok megvitatásának színtere. Törekedni kell a személyeskedő megnyilvánulások visszaszorítására.

3. melléklet a 13/2014. (XII.01.)

önkormányzati rendelethez

Borsfa község Önkormányzati Képviselő-testülete

Jetzin István Sándor polgármester                 Borsfa, Zrínyi út 75/B.

Bánfai Zsolt    alpolgármester                        Borsfa, Zrínyi út 126/A.

Bakonyi Pálné képviselő                                Borsfa, Kossuth u. 116.

Bekő Imre képviselő                                      Borsfa, Zrínyi út 75/A

Husz Csabáné képviselő                                Borsfa, Kossuth út 10.

4. melléklet a 13/2014. (XII.01.)

önkormányzati rendelethez

Önkormányzati hatósági ügyben a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

• normatív lakásfenntartási támogatás

-     köztemetés