Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a 62. § (6) bekezdés 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1., 7-8., 13. és 18. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 2. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a város országgyűlési képviselőinek, az önkormányzat tisztségviselőinek, képviselőinek, a részönkormányzat elnökének, valamint a nemzetiségi önkormányzatnak, továbbá a jegyzőnek és az aljegyzőnek levélpapír fejlécein, borítékjain, névjegykártyáin, igazolványain, valamint internetes portálján,”

(2) A Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 2. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„i) a nemzetiségi önkormányzatok hivatalos helyiségeiben, weblapján,”

(3) A Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Engedélyhez kötött felhasználás esetén a címer használatának további feltételeit a felek szerződésben rendezhetik, különösen a használatért fizetendő díjat.”

(4) A Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A városi címer előállítására, használatára, forgalomba-hozatalára vonatkozó engedély tartalmazza

a) az engedélyes szerv vagy személy megnevezését, lakóhelyét vagy székhelyét, és amennyiben van, nyilvántartási számát, valamint képviselője nevét,

b) a felhasználási cél megjelölését,

c) a felhasználás idejét és az engedély érvényességének határidejét,

d) a terjesztés és a forgalomba-hozatal módjával, mennyiségével kapcsolatos esetleges kikötéseket,

e) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat, valamint

f) a címer formáját és a megjelenési módját.”

(5) A Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A címer használati jogának további feltételeit a felek szerződésben rendezhetik, különösen a használatért fizetendő díjat.”

(6) A Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„a) állandó jelleggel az önkormányzat, a részönkormányzatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok hivatalos helyiségeiben és épületein, továbbá - a Városstratégiai Bizottság által meghatározott - közterületeken,

b) hivatalos állami és önkormányzati ünnepek alkalmával a Magyarország zászlajával együtt,”

(7) A Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A városi zászló használati jogának további feltételeit a felek szerződésben rendezhetik, különösen a használatért fizetendő díjat.”

(8) A Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 6. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül a zászlóhasználat visszavonható

a) az engedélyben vagy a szerződésben előírt feltételek megszegése,

b) győri székhely vagy telephely megszűnése vagy

c) a tevékenység nagyarányú csökkenése

esetén.”

2. §

(1) A „Győr” név felvételéről és használatáról szóló 31/1999. (XI. 1.) Ök. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A név felvételének és használatának módjára vonatkozó engedély tartalmazza

a) a jogosult megnevezését, lakóhelyét vagy székhelyét, ha van, nyilvántartási számát és képviselőjének nevét, valamint

b) az engedély érvényességének időtartamát.”

(2) A „Győr” név felvételéről és használatáról szóló 31/1999. (XI. 1.) Ök. rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A név használatának további feltételeit szükség esetén a felek szerződés keretében rendezik, , különösen a használatért fizetendő díjat.”

3. §

(1) A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közszolgálati rendelete a köztisztviselők díjazásával kapcsolatban című 34/2003. (IX. 19.) Ök. rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E rendelet „5. Érdekeltségi jutalék” alcímének hatálya kiterjed a szervezeti és működési szabályzat szerinti adóhatáskör címzettjére, a jegyzőre, az aljegyzőre és a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Főosztály vezetőjére, továbbá a Polgármesteri Hivatal Adóügyi Osztály vezetőjére, valamint az adóügyi feladatokat ellátó közszolgálati tisztviselőre.”

(2) A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közszolgálati rendelete a köztisztviselők díjazásával kapcsolatban című 34/2003. (IX. 19.) Ök. rendelet 3/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóalanyok terhére jogerősen megállapított és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adótartozásból az érdekeltségi jutalék akkor fizethető, ha az adóhatóság kezelésében lévő adókból elszámolt - az adott időszakban túlfizetésként jelentkező bevétellel korrigált - bevétel eléri a nála nyilvántartott folyó évi fizetési kötelezettség (folyó évi helyesbített előírás) 95%-át. A folyó évi helyesbített előírás kiszámításakor a visszatérítés, a nem esedékesség címén előírt, valamint a bíróság által felfüggesztett és a végelszámolási, felszámolási és csődeljárás keretében tartozásként nyilvántartott összegek nem vehetők figyelembe.”

(3) A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közszolgálati rendelete a köztisztviselők díjazásával kapcsolatban című 34/2003. (IX. 19.) Ök. rendelet 3/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az érdekeltségi jutalék mértéke a kifizetés esedékességekori egyhavi illetmény (munkabér, tiszteletdíj stb.) kétszerese. Abban az esetben, ha a kifizetéshez szükséges alap nem áll rendelkezésre, a jutalék mértéke a meglévő pénzeszközhöz viszonyítva arányosan csökken.

(5) A jutalék jogosultságának megállapításáról a jegyző a polgármesterrel egyetértésben dönt.”

4. §

(1) A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2011. (II. 28.) GYMJVÖ. rendelet (a továbbiakban: Szociális rendelet) 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és egy utalási szelvény,”

(2) A Szociális rendelet 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat, átvételi elismervény vagy a tartásdíjra jogosult gyermeket ellátó szülő nyilatkozata,”

(3) A Szociális rendelet 25. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Egy naptári éven belül az a személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó, aki lakásfenntartási támogatásban és aktív korúak ellátásában nem részesül, együttesen legfeljebb hat alkalommal - bele nem értve a 23. § (2) bekezdésében, a 29. §-ban és a 35. §-ban meghatározott eseteket - kaphat önkormányzati segélyt, melynek együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb négy alkalommal - bele nem értve a 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - részesülhet önkormányzati segélyben az a személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó, aki a tv. 33. § (1) bekezdése alapján aktív korúak ellátására jogosult.

(3) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb két alkalommal - bele nem értve a 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - részesülhet önkormányzati segélyben az a személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.”

(4) A Szociális rendelet 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A személyi térítési díj csökkentését a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a tárgyévet követő év március 31. napjáig állapítandó meg.”

(5) A Szociális rendelet 2. sz. mellékletének 3. pontja helyébe az 1. melléklet lép.

5. §

(1) A településrendezési szerződések megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ rendelet 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az Önkormányzatnál. Valamennyi, fejlesztő nevére szóló szakági engedélyterv a jóváhagyott KKT-val egyező műszaki tartalommal és az önkormányzat előzetes írásbeli egyetértésével nyújtható be engedélyezésre.”

(2) A településrendezési szerződések megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ rendelet 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) a településrendezési eszköz módosítása szükséges egy olyan településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósításához, ahol a fejlesztés nagyságrendje, helyzete, településszerkezetre gyakorolt hatása vagy az érintett ingatlan felértékelődése indokolttá teszi, vagy

c) a településfejlesztési cél mindenkori fejlesztő általi megvalósítására és a TRSZ megkötésére kizárólag településrendezési eszköz módosítását követően kerülhet sor.”

(3) A településrendezési szerződések megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az önkormányzatnál a 2. sz. mellékletben foglalt tartalmi előírásokkal.”

6. §

(1) A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 30/2012. (XII. 19.) GYMJVÖ rendelet (a továbbiakban: SzMSz) 72. és 73. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 25. alcím a következő 73/A-73/F. §-szal egészül ki:

„72. §

(1) A Közgyűlés a sajátos arculattal, hagyományokkal rendelkező, topográfiailag jól körülhatárolható településrészen településrészi önkormányzatot hozhat létre az érintett településrészen állandó lakóhellyel rendelkező - az általános önkormányzati választás évének január 1. napján aktuális állapothoz viszonyított a kötelezően kitűzendő helyi népszavazásra vonatkozó rendelkezésben meghatározott arányú - nagykorú magyar állampolgár írásbeli kezdeményezésére.

(2) Településrészi önkormányzat létrehozatalára irányuló kezdeményezést

a) olyan magánszemély, aki a településrészi választáson választó lehet,

b) párt, valamint

c) civil szervezet

szervezhet (a továbbiakban a)-c) pont együtt: a kezdeményezés szervezője) azzal, hogy egy kezdeményezésnek több szervezője is lehet, de ebben az esetben a szervezők egy személyt jelölnek ki kapcsolattartásra.

(3) Az írásbeli kezdeményezés tartalmazza

a) a településrész pontos körülhatárolását utca, házszám, természeti vagy mesterséges tereptárgy megjelölésével,

b) a településrész sajátosságait,

c) a kezdeményezés indokát,

d) a kezdeményezés szervezőjének

da) nevét vagy megnevezését,

db) lakcímét vagy székhelyét,

dc) személyi azonosítóját vagy bírósági nyilvántartási számát és

dd) a kezdeményezés szervezőjének - szervezet esetén a képviseletére jogosult személy - aláírását, valamint

e) hitelesítés esetére a 6. függelék szerinti, igényelt aláírásgyűjtő ívek számát.

(4) Ha a kezdeményezés szervezője a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet, a kezdeményezéssel egyidejűleg csatolja

            a) a legfőbb szerv erre irányuló döntését, valamint

            b) képviseletének jogosultságát igazoló okiratot.

(5) Településrészi önkormányzat létrehozására irányuló kezdeményezés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében nyújtható be a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását megelőző 30. és 16. nap között. A kezdeményezés személyesen a szervezeti és működési szabályzat szerinti hivatali munkaidőben vagy postai úton nyújtható be. A benyújtás időpontjának a kezdeményezés beérkezésének időpontja számít.

(6) A kezdeményezés benyújtását követő munkanapon a jegyző nyilvánosságra hozza a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat, a benyújtás időpontját, valamint a kezdeményezés szervezőjének nevét vagy megnevezését.

(7) A kezdeményezés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kezdeményezés

            a) a kezdeményezés hitelesítésének megtagadásáig,

            b) a kezdeményezés visszavonásáig, valamint

c) a kezdeményezés hitelesítése esetén a közgyűlési döntés meghozataláig.

(8) Két kezdeményezés akkor tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok a (3) bekezdés a) pontja tekintetében teljesen vagy részben átfedik egymást. Amennyiben azonos tárgyú kezdeményezést nyújtanak be, a legkorábban beérkezettet kell megvizsgálni, kivéve, ha azt a jegyző nem hitelesíti, vagy a kezdeményezés szervezője visszavonja. Ebben az esetben a soron következő kezdeményezést vizsgálja meg.

73. §

(1) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását megelőző 9. napig a jegyző

a) megvizsgálja, hogy a beérkezett kezdeményezés a jelen rendelet előírásainak megfelel-e, valamint

b) ellenőrzi a 72. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek nyilvántartásában.

(2) A jegyzőnek a hitelesítés megtagadásáról szóló döntésével szemben nincsen helye jogorvoslatnak, de a kezdeményezés szervezője a 72. § (5) bekezdés szerinti határidőben a kezdeményezést ismételten benyújthatja.

(3) A jegyző a döntéséről értesíti a kezdeményezés szervezőjét.

73/A. §

(1) A hitelesített aláírásgyűjtő íveket a jegyző a helyi önkormányzati és polgármesterek választását követő 3. naptól az 5. napig adja ki.

(2) Aláírást gyűjteni kizárólag a hitelesített íveken lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 19. napig.

(3) Az aláírásgyűjtő íven a saját kezű aláírás mellett az állampolgár olvasható családi és utónevét, személyi azonosítóját, valamint anyja nevét tünteti fel. A támogató aláírás nem vonható vissza.

(4) Az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személy feltünteti nevét, továbbá az aláírásgyűjtő ívet aláírásával ellátja.

(5) Egy választópolgár egy kezdeményezést csak egy aláírással támogathat, a további aláírásai érvénytelenek.

73/B. §

(1) Aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárhol lehet gyűjteni.

(2) Nem gyűjthető aláírás

a) az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

e) egészségügyi szolgáltató helyiségében, valamint

f) felsőoktatási és köznevelési intézményben.

(3) Az aláírásért az aláíró választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az aláíró választópolgár az aláírásért nem kérhet előnyt, és nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

(4) A (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megszegésével gyűjtött aláírás érvénytelen.

(5) A kezdeményezés szervezője felel az adatvédelmi szabályok betartásáért, így különösen az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentésért.

73/C. §

(1) Az aláírásgyűjtő íveket a 73/A. § (2) bekezdés szerinti határidőig adja le a kezdeményezés szervezője a jegyzőnél. Aki ezen határidőt elmulasztja, a választási eljárásról szóló törvényben, az ajánlóívek átadására vonatkozó kötelezettség elmulasztására megállapított jogkövetkezmények alkalmazandók azzal, hogy azt a jegyző szabja ki.

(2) A kezdeményezés szervezője az aláírásgyűjtő íveket egy alkalommal nyújthatja be.

(3) A késedelmesen, pótlólag vagy nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő aláírás érvénytelen.

(4) A jegyző a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 24. napig gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről. A (3) bekezdés szerint benyújtott aláírásgyűjtő íven, valamint a 73/B. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegésével gyűjtött aláírást nem ellenőrzi. Az aláírások tételes ellenőrzését addig kell folytatni, amíg bizonyossá nem válik, hogy az érvényes aláírások száma a kezdeményezéshez szükséges számot eléri, vagy az alatt nem marad.

73/D. §

(1) Ha az érvényes aláírások száma eléri a szükséges számot, a jegyző haladéktalanul tájékoztatja a HVB elnökét.

(2) A HVB 10 napon belül legalább 30 nappal korábban kitűzi a településrészi képviselők választását, mellyel kapcsolatban jogorvoslatnak nincsen helye.

(3) A kezdeményezés szervezője a HVB döntéséig visszavonhatja kezdeményezését.

73/E. §

A Közgyűlés Győr Megyei Jogú Város területén Bácsa, Gyirmót, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Szentiván és Újváros városrészekben hozott létre településrészi önkormányzatot a következő elnevezéssel:

a) Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata,

b) Győr-Gyirmót Településrészi Önkormányzata,

c) Győr-Kismegyer Településrészi Önkormányzata,

d) Győr-Likócs Településrészi Önkormányzata,

e) Győr-Ménfőcsanak Településrészi Önkormányzata,

f) Győr-Szentiván Településrészi Önkormányzata és

g) Győr-Újváros Településrészi Önkormányzata.

73/F. §

(1) A településrészi önkormányzati testület létszáma a településrész lakosságának - az általános önkormányzati választás évének január 1. napján aktuális állapot szerinti - számától függően 3000 lakosig 3 fő, 3000 lakos felett 5 fő.

(2) A településrészi önkormányzat testületének tagjai

a) a településrészen a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán megválasztott képviselő,

b) az adott településrészen állandó lakóhellyel vagy lakóhely hiányában az adott településrészen bejelentett tartózkodási hellyel (a továbbiakban együtt: lakóhely) rendelkező nagykorú magyar állampolgár által választott képviselő (a továbbiakban: településrészi képviselő), valamint

c) amennyiben az a) pont szerint nincsenek többségben a testületben a települési képviselők, a Közgyűlés által a Közgyűlés tagjai közül a településrészi önkormányzati választást megelőző rendes ülésen megválasztott képviselő (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a) és c) pont együtt: települési képviselő).

(3) A településrészi önkormányzat testületének tagjainak névsorát a 7. függelék tartalmazza.”

(3) Az SzMSz 76-81. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„76. §

(1) A választási eljárásról szóló törvény általános szabályai irányadók az e rendeletben foglalt eltérésekkel a településrészi választáson.

(2) A határidő annak utolsó napján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali munkaidő végével jár le. A választási szerv döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(3) A választás napját a HVB - mely delegált taggal nem rendelkezik a településrészi önkormányzati választás során - a választás napját megelőzően legalább 30 nappal korábban tűzi ki. A településrészi képviselőválasztás az általános helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követő év januárjában, vasárnap kerül megtartásra. Időközi választás nincsen. Szavazni 8 és 18 óra között lehet.

(4) A HVB határozza meg a választás kitűzésével egyidejűleg településrészenként a szavazókörök számát, helyét és ennek megfelelően a szavazatszámláló bizottságok számát. A szavazatszámláló bizottságban résztvevő személyeket a megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok közül a jegyző jelöli ki.

(5) A településrészi képviselőválasztás időpontjának, a jelöltállítással, választással és szavazással kapcsolatos tudnivalóknak és a határidőknek, valamint a (2) bekezdés szerinti döntés tartalmának az Önkormányzat honlapján, valamint a Győr+ című hetilapban történő közzétételéről a helyi választási iroda gondoskodik.

(6) A választópolgár értesítőt nem kap.

77. §

A választásnapi névjegyzék összeállításáról a választást megelőző 3. nap 16 órai állapot alapján a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. A névjegyzék eddig az időpontig megtekinthető a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységénél.

78. §

(1) A településrészi képviselők megválasztását jelöltállítás előzi meg.

(2) Településrészi képviselőjelöltnek az a nagykorú magyar állampolgár ajánlható, aki választójoggal rendelkezik, és akinek a lakóhelye az adott településrészen van.

(3) A településrészi képviselőjelölt állításhoz a településrész választópolgárai legalább 1%-ának, de legalább 30 állampolgár érvényes ajánlása szükséges.

(4) Településrészi képviselőjelöltet ajánlani a 8. függelék szerinti jegyző által hitelesített ajánlóíven lehet. Az ajánlóív a HVB által, a választás kitűzésével egyidejűleg meghatározott időben gyűjthető, mely időtartam nem lehet rövidebb 7 napnál.

(5) A jelölt független vagy jelölő szervezet jelöltje. Ajánlóívet a helyi választási iroda vezetője a jelöltnek ad ki. Az ajánlóív a választást megelőző 18. nap 16 óráig nyújtandó be a helyi választási irodán a jelölt által. A jelölt leadja a helyi választási irodán azon, az ajánlóíven szereplő nyilatkozatát, hogy a jelölést vállalja, és jelölő szervezet jelöltje esetén a jelölő szervezet elnökének vagy képviseletében eljárni jogosult személy aláírásával ellátott, azon nyilatkozatát is, hogy a jelölő szervezet jogszabálynak megfelelően bejelentett szervezet, és arra való utalást, hogy a jelölt valóban az adott jelölő szervezet jelöltje.

(6) A jelölt nyilvántartásba vételről a HVB dönt.

79. §

A szavazólap adattartalmát a HVB határozza meg. A szavazólapon a jelöltek ABC sorrendben kerülnek feltüntetésre. A szavazólapon kizárólag a jelölő szervezet neve vagy rövidített neve - a logója nem - szerepel. A szavazólap előállításáról és a választási eljárásról szóló törvény hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásáról a helyi választási iroda gondoskodik.

80. §

(1) A szavazatszámláló bizottság legalább 3 választott tagból áll, jelölő szervezet vagy független jelölt további tagot bízhat meg a szavazás napját megelőző 10. nap 12 óráig.

(2) A szavazatszámláló bizottság tagjai oktatásban nem részesülnek, de a megbízott tagok a polgármester előtt - a polgármester által meghatározott időpontban - a szavazás napját megelőző 5. napig esküt tesznek. A szavazatszámláló bizottság választott tagjai magasabb szintű jogszabályban meghatározott, az országgyűlési képviselőválasztásra központilag megállapított tiszteletdíjjal egyező mértékű tiszteletdíjra jogosultak, melynek forrása az Önkormányzat költségvetésében biztosítandó.

(3) A választás eredményét a szavazóköri jegyzőkönyv alapján a HVB állapítja meg legkésőbb a választást követő napon.

(4) A szavazatok újraszámolására nincsen lehetőség a szavazóköri eredmény megállapítását követően.

(5) A választás eredményét rögzítő szavazatszámláló bizottság és HVB jegyzőkönyve irattárba kerül. Minden egyéb dokumentum a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével, fellebbezés esetén pedig a fellebbezést elbíráló Közgyűlés ülését követően haladéktalanul megsemmisítésre, valamint törlésre kerül.

(6) A választás eredményével szemben a (3) bekezdés szerinti megállapítástól számított 3 napon belül a 3. nap 16 óráig beérkezőleg élhet fellebbezéssel a jelölt, melyet a helyi választási iroda vezetőjéhez nyújt be. A fellebbezést a Közgyűlés legkésőbb a következő rendes ülésen bírálja el.

81. §

(1) A választás kapcsán

a) nincsen átjelentkezés, és

b) nem érvényesül a választási eljárásról szóló törvénynek a közterületen, a szavazóhelyiség 150 méteres körzetében folytatott kampánytevékenységre vonatkozó tilalma.

(2) A választással kapcsolatban 11 és 14 órakor napközbeni jelentés készül.

(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a településrészi önkormányzati választási eljárás során az általános eljárási határidő 5 nap.

(4) Jogorvoslattal élni bármilyen a helyi választási bizottság, a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási iroda vezetői döntése ellen kizárólag akkor lehet, ha e rendelet azt kifejezetten megengedi.”

(4) Az SzMSz 27. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„27. A településrészi önkormányzat testületének megalakulása és megbízatásának megszűnése

82. §

(1) A településrészi önkormányzati testület az alakuló ülését a településrészi képviselők megválasztásától számított 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a 73/F. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képviselő, ha több van, az ABC sorrendben előrébb álló képviselő hívja össze.

(2) A településrészi képviselő az összehívó képviselő esküt tesz, és erről okmányt ír alá. Az összehívó képviselő az (1) bekezdés szerint őt követő képviselő előtt teszi le az esküt, és erről okmányt ír alá.

(3) A településrészi önkormányzati testület az alakuló ülésén a települési képviselők közül elnököt választ.

(4) A településrészi önkormányzati testület - az elnök javaslatára - az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére a települési képviselők közül alelnököt választ.

(5) A településrészi önkormányzati testület megalakulásáról és elnökének megválasztásáról a polgármester tájékoztatja a Közgyűlést.

82/A. §

(1) A településrészi önkormányzati testület megbízatása megszűnik, ha

a) ha a testület létszáma a 73/F. § (1) bekezdés szerinti létszám alá csökken,

b) ha a 73/F. § (1) bekezdés szerinti, kellő számú településrészi képviselőjelölt hiányában nem kerül sor településrészi képviselőválasztásra az ezt megállapító HVB döntés napjával, valamint

c) a választás napjával,

de legkésőbb az általános önkormányzati választás kitűzésére nyitva álló hónapot követő 3. hónap utolsó napjával.”

(2) A településrészi önkormányzat megszűnése esetén - választással történt megszűnés esetét kivéve - a településrészi az elnök a megszűnést követően haladéktalanul, de legkésőbb egy hónapon belül tájékoztatja a polgármestert minden lényeges kérdésről.

(5) Az SzMSz 83-86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 28. alcím a következő 86/A. §-szal egészül ki:

„83. §

(1) A településrészi önkormányzat a településrészt érintően ellátja azokat a feladatokat és gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket a Közgyűlés a 3. mellékletben foglaltak szerint meghatároz.

(2) A településrészi önkormányzat átruházott hatáskörben eljárva - a jogszabályok keretei között - szabadon dönt.

84. §

(1) A településrészi önkormányzatot véleményezési, javaslattételi és kezdeményezési jog illeti meg a Közgyűlés és a Közgyűlés bizottsága hatáskörébe tartozó kizárólag a településrészt érintő ügyben.

(2) A településrészi önkormányzat véleményét, javaslatát, kezdeményezését az elnök közvetítésével juttatja el a Közgyűlést érintő ügy esetén a polgármesterhez, bizottság hatáskörébe tartozó ügy esetén a bizottság elnökéhez.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a településrészi önkormányzat véleménye, javaslata, kezdeményezése a döntéshozatalt megelőzően a döntéshozóval ismertetésre kerülhet.

85. §

A településrészi önkormányzat határozatait évente elölről kezdődő sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) a határozat meghozatalának hónapját és napját arab számmal, zárójelben „.”jellel elválasztva,

e) a településrész megnevezését és

f) a „Trö. határozat” kifejezést

foglalja magában.

86. §

(1) A Közgyűlés a településrészi önkormányzat munkájának segítésére az egyes településrészeken hivatali kirendeltséget hozhat létre.

(2) A településrészi önkormányzati testület működési feltételeinek megteremtése, döntéseinek előkészítése, végrehajtása a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége kijelölt köztisztviselőjének a feladata.

(3) A településrészi önkormányzat gazdálkodási jogköre a részére, a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg felhasználására terjed ki. A keretösszeg a valamennyi településrészi önkormányzatot egységesen megillető 900.000,- Ft alapösszegből, valamint a mindenkori költségvetési rendeletben lakosságszám alapján arányosan felosztott részből áll.

86/A. §

(1) A településrészi önkormányzatot az elnök képviseli.

(2) A településrészi önkormányzati testület szükség szerint, de legalább negyedévente ülést tart.

(3) Az ülést az elnök hívja össze a napirendet tartalmazó meghívónak az ülés előtt - lehetőség szerint - legalább 4 nappal korábban történő kiküldésével, melyhez csatolandó - általában elektronikus formában (CD-n, DVD-n vagy más elektronikus adathordozón) - az írásos, nyílt ülésen tárgyalandó előterjesztés vagy annak jelzése, hogy az előterjesztés később kerül kiküldésre.

(4) A településrészi önkormányzati testület ülésére a bizottságok ülésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen a 82-86/A. §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók.”

(6) Az SzMSz 2. melléklet 3. pont 3.4.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.4.5. a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés g) pontja szerinti továbbképzési program jóváhagyását, valamint a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti továbbképzési program felülvizsgálatát,”

(7) Az SzMSz 4. melléklet 2. pont 2.15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.15. a Győr város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendeletben meghatározott hatáskört,”

(8) Az SzMSz 4. melléklet 2. pont 2.28. és 2.29. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a 2. pont a következő 2.30. és 2.31. alponttal egészül ki:

„2.28. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35/A. §-ában, valamint a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályban meghatározott, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyet,

2.29. a helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás elbírálását,

2.30. az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az adózók körének ellenőrzésre jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén történő kiválasztását, vagy felülellenőrzés elrendelését, valamint

2.31. az Önkormányzat vagy a Közgyűlés képviseletében eljárva a helyi közösségi közlekedés állami támogatásának igényléséhez szükséges döntés meghozatalát, valamennyi szükséges eljárási cselekmény elvégzését, intézkedés, nyilatkozat megtételét.”

7. §

(1) A településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló 39/2012. (xii. 19) GYMJVÖ. rendelet 2. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 2. § a következő f) ponttal egészül ki:

„d) városképi területi védelem alá tartozó területen lévő építmény esetében,

e) közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében, valamint

f) valamennyi olyan fennmaradási engedélyezési eljárásban, mely a helyi építési szabályzat megsértésével megvalósuló jogszerűtlen építési tevékenység esetén indult.”

(2) A településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló 39/2012. (xii. 19) GYMJVÖ rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) a városkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: helyi értékvédelmi rendelet) meghatározott városképi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a 7. § 1., 4., 13-14. és 19-20. pontjában meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint

b) a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a 7. § 2-3., 5-12., 15-17. és 19-20. pontjában meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.”

(3) A településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló 39/2012. (xii. 19) GYMJVÖ rendelet 7. §-a a következő 19. és 20. ponttal egészül ki:

„19. Meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, fedett terasz beépítése, zárttá tétele, körbeépítése esetén, amennyiben az nem építési engedélyköteles.

20. Előkertben vagy oldalkertben elhelyezendő 12 m²-nél nagyobb kerti építmény építése, a meglévő bővítése vagy megváltoztatása.”

8. §

(1) A közművelődési tevékenység helyi önkormányzati feladatairól és ellátásuk feltételeiről szóló 6/2013. (II. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Közművelődési rendelet) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) az Önkormányzat irányítói jogkörébe tartozó, önálló jogi személyiségű, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, szakágazati besorolása szerint közművelődési besorolású költségvetési szerv,”

(2) A Közművelődési rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) az Újvárosi Művelődési Ház (9025 Győr, Liget utca 55.) és a Pinnyédi Művelődési Ház (9025 Győr, Napfény utca 1.) telephely;”

(3) A Közművelődési rendelet 4. § (1) bekezdés e) pont eb)-ec) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az alábbi ed) ponttal egészül ki:

„eb) Gyárvárosi Fiókkönyvtár és Közösségi Ház (9027 Győr, Külső-Árpád utca 6-8.),

ec) József Attila Művelődési Ház (9028 Győr, Móra park 1.) és

ed) Bácsai Művelődési Ház (9030 Győr, Heltai Jenő utca 8.);”

(4) A Közművelődési rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a 4. § (1) bekezdése a következő g és h) ponttal egészül ki:

„f) Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ (9012 Győr, Győri út 90.) és szervezeti egységeként működő Gyirmóti Művelődési Ház (9019 Győr, Szent László út 35-37.),

g) Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (9021 Győr, Király utca 17.) szervezeti egységeként működő Rómer-ház (9022 Győr, Teleki László utca 21.), valamint

h) a Kulturális Pénzügyi-Gazdasági Szolgáltató Központ (9022 Győr, Czuczor Gergely utca 7.).”

10. §

(1) A Szociális rendelet 22. § (4) bekezdésében az „1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdése” szöveg lép.

(2) A Szociális rendelet 32. § (4) és (5) bekezdésében a „Ptk. 232. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében” szöveg lép.

(3) Az SzMSz VI. Fejezetében a „25. A települérészi önkormányzat testülete tagjának megválasztása és megbízatása megszűnése” szövegrész helyébe a „25/A. A településrészi képviselő megválasztása és megbízatásának megszűnése” szöveg lép.

11. §

(1) Jelen rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. § 2014. július 1. napján lép hatályba.

(3) A 6. § (2) bekezdése a 2014. évi általános önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napján lép hatályba.

12. §

Az 5. § rendelkezései a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandóak.

13. §

Hatályát veszti

a) a Győr Város jelképeiről: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc használatának rendjéről szóló 6/1998. (III. 1.) Ök. rendelet 7. § (7) bekezdése és 9. § (5) bekezdése, valamint

b) a „Győr” név felvételéről és használatáról szóló 31/1999. (XI. 1.) Ök. rendelet 5. § (5) bekezdése.