Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014 (X.30.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 30- 2019. 09. 30Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014 (X.30.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tóalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 42. §-ban felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § Az önkormányzat hivatalos lapja: Tóalmási Figyelő
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
6. § Az Önkormányzati feladatokat a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester és a képviselő-testület hivatala látja el.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. § Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltak közül a gazdasági programban maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
8. § Az önkormányzat az Mötv. 13. § (2) bekezdésének figyelembe vételével a következő önként vállalt feladatokat látja el
a) közművelődési intézmény működtetése,
b) Szent András Gyógyvizes Strand üzemeltetése.
c) Tóalmási Kemping üzemeltetése
d) Tóalmási Ifjúsági Tábor üzemeltetése
9. § A jegyző rendszeresen köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.
10. § A Képviselő-testület a feladatait az Mötv. 41. § (2) bekezdése szerint látja el, és egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át.
11. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,
b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) a hitelfelvétel értékhatártól függetlenül,
d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
12. § A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
13. § (1) A Képviselő-testület évente, munkaterve szerint 11 alkalommal tart rendes ülést.
(2) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
b) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a jogi és ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
16. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.
18. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos és elektronikus úton (e-mail) küldött meghívó továbbításával történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a nem állandó meghívottaknak
da) az előterjesztőknek és
db) akiket az ülés összehívója megjelöl.
19. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik, legkésőbb a rendkívüli ülést megelőző napon.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
20. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit. (2.sz. függelék)
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
21. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
22. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
24. § Jegyzőkönyv hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
25. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
26. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.
(3) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
(4) A képviselő-testület zárt ülésére a Mötv. 46. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
30. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
31. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
32. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges
a) a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt esetekben,
b) törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
c) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben,
d) képviselő kizárásához,
e) összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,
f) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
g) a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
33. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
34. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a Jogi és Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás eredményéről a Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
35. § Az e rendelet 26–33. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.
36. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követően legkésőbb 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
37. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
38. § (1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.
(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai
a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi, településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
39. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 37–38. §-ában, valamint a 39. § (1)–(3) bekezdésében előírt követelményeknek.
40. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
41. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
42. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
43. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
44. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,
d) a határozatok határidő nyilvántartása.
45. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, melyet a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző, vagy az alpolgármester, helyi önszerveződő közösségek vezető testülete írásban kezdeményezhet a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.
(2) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai
a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b) könyvtárban történő elhelyezéssel,
c) helyi sajtóban való közzététellel,
d) az Önkormányzat hivatalos honlapján: www.toalmas.hu.
(6) A költségvetési rendelet elfogadásának részletes szabályai
a) a költségvetési rendelet-tervezetet át kell adni az érintett bizottságok részére,
b) a rendelet-tervezetet a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
c) a költségvetési rendelet-tervezetet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a tervezetet a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,
46. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
4. A jegyzőkönyv
47. § (1) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(2) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni
a) a napirend tárgyát,
b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
c) az előadókat,
d) a hozzászólókat.
(3) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
48. § (1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a megfogalmazott javaslatra hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozat és a rendeleteket a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, és a rendeleteket a jegyzőkönyv mellékleteként.
(3) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak,
c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
49. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
A települési képviselő
50. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
51. § A települési képviselő – a Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontokban meghatározottakon túl – köteles
a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni
d) személyes érintettségét bejelenteni a képviselő-testület döntéshozatalában.
52. § A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
A képviselő-testület bizottságai
53. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.
54. § A képviselő-testület bizottságai
a) a jogi és ügyrendi bizottság,
b) a pénzügyi, településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság,
c) a szociális, oktatási és kulturális bizottság.
55. § (1) A jogi és ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A képviselő-testület elé a jogi és ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során rendelet alkotására, hatályon kívül helyezésére, módosítására javaslat
b) vagyonnyilatkozat nyilvántartását és ellenőrzését.
c) a képviselő-testület ülésén lebonyolítja a titkos szavazást.
56. § (1) A pénzügyi, településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) költségvetési koncepció,
b) önkormányzat éves költségvetése,
c) költségvetés teljesítéséről szóló beszámolók,
d) hitel felvétel,
e) helyi adó kivetése,
f) intézmény alapítása, összevonása, megszüntetése,
(3) A pénzügyi, településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság feladatai
a) az éves költségvetésben tervezett bevételek és kiadások nagyságáról és teljesíthetőségéről,
b) részt vesz az éves fejlesztési, felújítási tervek kidolgozásában
c) segíti és figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdonú ingatlanok gazdaságos hasznosítását,
d) véleményezi a felújítási és fejlesztési tervek és beszámolók testületi előterjesztését,
e) figyelemmel kíséri a települési környezet helyzetét, javaslatokat dolgoz ki a település környezeti helyzetének védelmére,
f) figyelemmel kíséri a település közbiztonsági helyzetét,
g) javaslatokat dolgoz ki a település közbiztonsági helyzetének javítása érdekében,
h) az éves Közfoglalkoztatási terv kapcsán javaslatot tesz a közfoglalkoztatás keretében végzendő konkrét munkavégzésre,
i) helyi értéktárba javaslat kidolgozása, testület felé javaslat készítése.
57. § (1) Az szociális, oktatási és kulturális bizottság tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselő-testület elé a szociális, oktatási és kulturális bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések: szociális, kulturális tárgyú önkormányzati rendelet tervezetek.
(3) A szociális,oktatási és kulturális bizottság feladatai
a) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdése szerinti bizottsági vélemény kialakítása a költségvetési koncepcióban a szociális és gyermekvédelmi területen, valamint oktatással összefüggően tervezett bevételek és kiadások nagyságáról, teljesíthetőségéről,
b) véleményezi a közoktatási, közművelődési intézmények vezető állásaira kiírt pályázatokat
(4) A szociális, oktatási és kulturális bizottságra átruházott hatásköröket az Önkormányzat szociális tárgyú rendeletei szabályozzák.
58. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
59. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
60. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
5. A polgármester
61. § A polgármester főállású tisztségviselő.
62. § A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, juttatja el.
63. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
e) fogadóórát tart,
f) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: szerda 9-12 óráig.
(3) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
6. Az alpolgármester
64. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatait eseti jelleggel a polgármester határozza meg.
(2) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról szükség szerint beszámol a polgármesternek.
7. A jegyző
65. § A jegyző az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
A képviselő-testület hivatala
66. § (1) A képviselő-testület Tóalmási Közös Önkormányzati Hivatalának szervezeti tagolása
a) a legfelső szint a jegyző,
b) aljegyző
c) a jegyző mellett, de a jegyzőtől függetlenül működik a belső ellenőrzés, melyet a Sülysáp Környéi Társulással kötött megállapodás alapján lát el.
c) a jegyzőnek alárendelve működik
ca) az önkormányzati gazdálkodást,
cb) az adóhatósági feladatok ellátását,
cc) az anyakönyvi igazgatást,
cd) közigazgatási feladatokat
ellátó köztisztviselők.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti tagolást a képviselő-testület a jegyző és a polgármester javaslatának figyelembevételével határozza meg.
(3) A jegyző felelős a polgármesteri hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. Az elkészített dokumentumok közül a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(4) A hivatal belső szervezeti dokumentumait a hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. Külön is ki kell függeszteni a hivatal ügyfélfogadási rendjét.
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,
a közmeghallgatás
67. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben
a) helyi adó bevezetése,
b) a település egészét, vagy részét érintő településrendezési, fejlesztési elképzelések.
(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
68. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.
69. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
70. § A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést hív össze.
Együttműködés az önszerveződő közösségekkel
71. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit
a) Faluvédő Egylet elnöke
b) Feldafing Barátai Kör elnöke
c) Tóalmásért Alapítvány elnöke
d) Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke
e) Vállalkozók Egyesület elnöke
f) Sport Klub Tóalmás elnöke
Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai
72. §
(1) Tóalmás Községi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a németországi Feldafing településsel.. (1. sz. melléklet)
(2) Tóalmás Községi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a romániai Fenyéd-Küküllőkeményfalva településsel. (2. sz. melléklet)
A képviselő-testület gazdasági programja
73. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilatkozat
74. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a települési képviselő, törvényben meghatározott határidőben és rendszerességgel a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak címezve benyújtja a kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatot a polgármester, az alpolgármester és a települési képviselő névvel ellátott nyílt borítékban, hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát névvel ellátott, zárt borítékban, a ragasztásnál kézjegyével, aláírásával ellátva adja át a Bizottságnak. A Bizottság az átvételről elismervényt ad.
(3) A Bizottság a leadott vagyonnyilatkozatokat, illetve a kapcsolódó iratokat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás adatait a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(4) A Bizottság, ha a nyilvántartásba vételkor megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek valamelyike nem teljesítette törvényi kötelezettségét, a mulasztót felhívja a vagyonnyilatkozat pótlására, a törvényi következményekre való figyelmeztetéssel.
75. § (1) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni a Polgármesteri Hivatal irattárában.
(2) A nyilvános vagyonnyilatkozat megtekintését a Bizottság a Polgármesteri Hivatal arra kijelölt helyiségében az érdeklődők részére, hivatali idő alatt biztosítja. Az érdeklődő igényét a Bizottság elnökénél jelenti be. A betekintésről a Bizottság nyilvántartást vezet.
76. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, annak konkrét tartalma miatt – a kifogásolt rész és tartalom megjelölésével – bárki kezdeményezhet.
(2) Amennyiben a kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
(3) Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(4) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. Az új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(5) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásához a Bizottság az érintettől a vagyonnyilatkozatában, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl.: személyi adat, ingatlan pontos címe, helyrajzi száma, gépjármű azonosító, stb.) kérhet. Az érintett az azonosító adatokat haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül köteles írásban átadni a Bizottságnak.
(6) A családtagok vagyonnyilatkozata, valamint az ellenőrzési eljáráshoz bekért azonosító adatok nem nyilvánosak, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be.
77. § (1) Az ellenőrzési eljárás során történő betekintésről nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az ellenőrzési eljáráshoz írásban benyújtott azonosító adatokat az eljárást követő 8 napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről a Bizottság gondoskodik és annak megtörténtét jegyzőkönyvben dokumentálja.
(3) Az újra nem választott képviselő vagyonnyilatkozatát átvételi elismervény ellenében vissza kell adni a képviselőnek. Elhalálozott képviselő esetében a vagyonnyilatkozatát a Bizottság megsemmisíti.
Záró rendelkezések
78. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011.(III.28.) önkormányzati rendelet,