Mályinka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében  biztosított eredeti jogalkotó hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés c) pontjában és a 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése, székhelye, pecsétje,

a település legfontosabb adatai, a képviselő-testület tagjai, jelképei

1.§

(1)       Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

Mályinka Község Önkormányzata

         3645. Mályinka, Rákóczi Ferenc utca 5. szám

(2)     Az Önkormányzat hivatalos pecsétjei:

a) Mályinka Község Önkormányzata, körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével,

       b) Önkormányzati Képviselő-testület Mályinka, körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével,

      c) Polgármester Mályinka körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével.

2.§

(1) A település legfontosabb adatait az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület tagjai felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) Az önkormányzat jelképei a címer és zászló, melyek színes másolatát az 1. számú  melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

3.§

(1) A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény által kötelezően előírt és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önként vállalt  feladatok ellátásáról a képviselő-testület az éves költségvetési    rendeletében  dönt.

(3) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt egyes szociális alapellátásokról külön önkormányzati rendelet szerint. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a polgármester a képviselő-testület következő rendes ülésén köteles tájékoztatást adni. 

3. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A képviselő-testület létszáma, ülései, munkaterve,

az önkormányzati képviselő kötelezettségszegésének jogkövetkezményei

4.§

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

(2) A Képviselő-testület tagjai felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számú ülést tart. Az ülések száma évente nem lehet kevesebb, mint 6. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart. 

5.§

 Az alakuló ülés összehívására, vezetésére, napirendjére Magyarország helyi önkormányzatairól       szóló           törvény rendelkezései az irányadóak.

6.§

(1)  A képviselő-testület az ülések számát, idejét az éves munkatervben állapítja meg,   melyet minden év             február 15. napjáig fogad el a Képviselő-testület. A munkaterv szerint megtartott ülés rendes ülés.

(2)  A rendes ülés megtartására általában a munkatervben meghatározott hónapok második hetén kerül sor        az önkormányzat székhelyén vagy az ülés   meghívójában feltüntetett más helyszínen.

(3)  A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez   javaslatot kell kérni a           települési képviselőktől, az alpolgármestertől és a  jegyzőtől.

(4)  A munkaterv tartalmazza:

         a) a hónap megjelölésével az ülések tervezett időpontját,

         b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, meghívottakat,

         c) a közmeghallgatás, falugyűlés, egyéb fórumok  időpontját, várható

             napirendjét.

7.§

(1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is  összehívhatja, ha az adott           ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell   benyújtani az ülés tervezett        időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg   kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt            időpontját és a napirendjére vonatkozó   javaslatot.

(4) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.

(5)   A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-       testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés          napirendjére kell felvenni. 

7/A.§

Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja megvonásra kerül

(1) abban a hónapban, amikor a testületi ülésen nem jelenik meg, a képviselő-testület munkájában és a döntéshozatali eljárásban nem vesz részt,

(2) ha a Kormányhivatal által szervezett képzésen nem vesz részt

(3) tárgyévet követő évben, ha nem tesz eleget - a képviselő-testület által szervezett - Mötv. 32.§ (2) bekezdés k) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségének.

A tiszteletdíj megvonása legfeljebb tizenkét havi időtartamra történik és ismételt kötelezettségszegés esetén újra megállapítható. 

2. Az előterjesztés

8.§

(1) Előterjesztésnek minősül:

     a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,

     b) egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó

         javaslatok,

     c) beszámolók,

     d) tájékoztatók.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

     a) a települési képviselő,

     b) a polgármester,

     c) az alpolgármester,

     d) képviselő-testület bizottsága,

     e) a jegyző,

     g) a napirend előterjesztője.

(3) Az előterjesztéseket  fő szabályként írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 9.§ (2) bekezdésében említett határidőn  belül nem készíthetők el, lehetőség      szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni és   azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők   rendelkezésére kell bocsátani. Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(4)   Az írásbeli előterjesztésnek lényegre-törőnek, közérthetőnek kell lennie.  Tartalmaznia kell az            előterjesztés        részletes indoklását, a vonatkozó jogszabályi helyekre történő hivatkozást, az eltérő    vélemények ismertetését.

(5)   Amennyiben az előterjesztést nem a polgármester vagy a jegyző teszi, azt a  tervezett képviselő-testületi        ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal  korábban meg kell küldeni a polgármester részére.  

3.Az ülés összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje

9.§

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az          alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a  képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalásának  sorrendjére  a polgármester a meghívóban    tesz javaslatot. A rendes ülésre szóló meghívót az  ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre       szóló    meghívót pedig az ülés előtt  legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek és a meghívottaknak.

(3) A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót az önkormányzati hivatal és a  település hirdetőtábláin ki      kell függeszteni.

(4) Az ülésre meg kell hívni:
      a) a képviselőket,
      b) a jegyzőt,

      c) a napirendi pontok előadóit,
      d)az önkormányzat által alapított intézmények vezetőit,
      e) a helyi sportszervezet vezetőjét,

      f) helyi társadalmi szervezet vezetőjét,

      g) a község díszpolgárát,
      h) akit a polgármester megjelöl. 

10.§

(1) A képviselő-testület ülésein:

1. a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
2. a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
3. a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
4. a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.

(2) Az ülés vezetője:

a) a  jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,

c) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,

d) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,

e) beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti

    eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az

    átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,

f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

g) lezárja a vitát,

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

i) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

j) biztosítja az ülés rendjét,

k) szünetet rendelhet el,

l) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.

(3)   Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön  nyit vitát, melynek        során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A képviselő-testület tagjai, a      tanácskozási joggal résztvevők   kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(4)   A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint  történik. Egy napirendi pont      esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni. A  hozzászólás időtartama az első hozzászólásnál        legfeljebb 5 perc, a második  hozzászólásnál legfeljebb 2 perc lehet.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító indítványt a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(6)   A vita lezárása után, a határozathozatal előtt szót kell adni a jegyzőnek, ha  a javaslatra vonatkozóan           törvényességi észrevételt kíván tenni.  

11.§

(1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

a) figyelmezteti azt a  hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a  hozzászólásra rendelkezésre         álló      időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő,  méltatlan  magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb   módon zavarja, 

     b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,

     c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban

         foglalt intézkedései eredménytelenek.

 (2) Az ülés vezetőjének  a  rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,     azokat            visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

4. Interpelláció, kérdés

12.§

(1)   Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros  kapcsolatban áll az       önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely   irányítása alatt álló szervezet tevékenységi         körével.

(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz      intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell   benyújtani az ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az      interpellációt legkésőbb  annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.

(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (3) bekezdésben  meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő  30 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden  települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik. Abban az esetben, ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. 

13.§

(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz  és a jegyzőhöz kérdést      intézhet akár írásban, akár szóban.

(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre,      előkészítésre vonatkozó felvetést vagy tudakozódást,  amely tartalma szerint nem sorolható az             interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti  meg.

(4) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes  vizsgálatot igényel, amely        miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az  ülést követő 30 napon belül írásban köteles     válaszolni. Ebben az esetben   a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

5. Határozatképesség

14.§

(1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre    bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi    pontokkal össze kell hívni.

(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces     szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő   napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni

6. Döntéshozatal

15.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) tájékoztatók tudomásulvételéről,

c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével   összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem  érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre    vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot   egyenként kell       szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott  módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell  dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.

16.§

(1) Minősített többség szükséges az 5 millió forint feletti hitelfelvételhez és az  önkormányzati tulajdon        elidegenítéséhez.

(2) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal  hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz  döntést,  a  polgármester Magyarország  helyi  önkormányzatairól szóló törvény 42.§-ában  meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat.

​(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni  a két ülés közötti időszakban   felmerülő, halaszthatatlan - a             képviselő-testület hatáskörébe tartozó  -önkormányzati ügyekben is. 

17.§

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően   folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

      Mályinka   Község Önkormányzat Képviselő-testületének …....../….év(közzététel hónapja  római számmal, napja  arab számmal) határozata.

(2) A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozat  számát, tárgyát, a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

18.§

(1) A  rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás  indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó  javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.

(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester és a  jegyző a     kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb  elveiről, meghatározhatja     az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok  rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket      kérhet fel.

(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.

19.§

(1) A képviselő-testület által alkotott rendeletet külön-külön a naptári év elejétől  kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet  megjelölése: Mályinka Község Önkormányzat Képviselő-testületének  ......./...........év (kihirdetés hónapja, napja) önkormányzati rendelete  ............................-ról/-ről

(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, a  önkormányzati  hivatal  hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

(3) A kihirdetett rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:

a) a rendelet számát, tárgyát,

b) a megalkotás időpontját,

c) a hatálybalépés időpontját,

d) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének

időpontját.

7. Szavazás rendje, módja

20.§

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

(3) A Képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá a polgármester és az alpolgármester javaslatára.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét,   akik „igen”, „nem”,        „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat        összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét  kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21.§

(1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság  feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása.

(2) Amennyiben az ülésen az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló  Bizottság  tagjai határozatképes      létszámban nincsenek jelen, akkor a szavazással járó  feladatok ellátásra 3 fős eseti bizottságot kell     választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a       képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a

      képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

8. Jegyzőkönyv

22.§

A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. 

IV.FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

Közmeghallgatás, lakossági fórum

23.§

(1) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a      közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem  válaszolható meg,  a polgármesternek meg kell vizsgálnia    és 30    napon belül  írásban  válaszolnia kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) A  közmeghallgatással  érintett ülés összehívására,  az ülés  vezetésére, a tanácskozás  rendjére,   a döntéshozatalra,  a szavazás  rendjére, módjára a képviselő-testület  ülésére vonatkozó  rendelkezéseket  kell alkalmazni.

(3) A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás  érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester  feladata.

V.FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

24. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó  vagy ideiglenes bizottságot választ.

             (2)   A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságot hoz                                        létre 3 fővel.

  (3) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság feladata:

 a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a  nyilatkozattételre köteles hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát;

 b) kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítása iránti kezdeményezést, állást  foglal a       képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben,

(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes  bizottságot hozhat létre.       Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának  elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a        képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

VI. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

25.§

(1)  A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban  látja el.

(2) A polgármester hivatali munkarendje: szerdai munkanapokon 8,00 -16,00 óra. A   polgármester szerdai         munkanapokon 13,00órától 15,00 óráig  fogadóórát tart  az önkormányzat  székhelyén.

(3)  A képviselő-testület 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4)  A jegyző szerdai munkanapokon ügyfélfogadást tart. 

VII.FEJEZET

DÉDESTAPOLCSÁNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

26.§

     (1)A Képviselő-testület Dédestapolcsány Község Önkormányzatával közös önkormányzati

          hivatalt tart fenn Dédestapolcsányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

     (2) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatát külön határozat  tartalmazza.

VIII.FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSA

27.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat évente beszámoltatja az általa támogatott szervezetek vezetőit az önkormányzat által nyújtott támogatás felhasználásáról.

IX.FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

28.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszi az Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló  5/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet.

                 Győrfi Gábor   sk                                                     Turócziné Fazekas Magdolna sk

                Polgármester                                                                          Jegyző

Záradék:

Jelen rendelet 2014. év   november  hó 13. napján kihirdetésre került.

                                                                                        Turócziné Fazekas Magdolna sk

                                                                                                          Jegyző