Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezése, székhelye

1. §

(1) Az önkormányzat megnevezése: Elek Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 5742 Elek, Gyulai út 2.

(3) Az önkormányzat hivatalának

1. hivatalos megnevezése: Eleki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban Hivatal)
2. hivatalos rövidített megnevezése: Eleki KÖH

Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeinek részletes leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat a helyi kitüntetések alapítását és adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.

Az önkormányzat feladatai, hatáskörei

3. §

(1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, hivatal) látják el. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. §

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervein keresztül látja el.

(3) Az önkormányzat a kötelező feladatain túl, önként vállalhatja más feladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben:

1. az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,
2. rendelkezésre állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

5. §

(1) A Képviselő-testület az Mötv. alapján az alábbi kötelező feladatokat látja el:

• településfejlesztés, településrendezés;
• településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
• a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
• egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
• környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
• óvodai ellátás;
• kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
• szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
• lakás- és helyiséggazdálkodás;
• a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
• helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
• honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
• -helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
• a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
• sport, ifjúsági ügyek;
• nemzetiségi ügyek;
• közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
• helyi közösségi közlekedés biztosítása;
• hulladékgazdálkodás;

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület tagjai

6. §

(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület (1) bekezdés szerinti tagjainak száma 7 fő.

(3) A képviselők névsorát jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

A Képviselő-testület ülése

7. §

(1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. A rendes ülések időpontja lehetőség szerint az adott hónap utolsó hétfője, kezdete 16.00 óra, és legkésőbb 21.00 óráig tarthat. Július és augusztus hónapokban a testület rendes ülést nem tart.

(2) Az ülések helye általában a Városháza Díszterme.

(3) A Képviselő-testület ülése főszabályként nyilvános.

(4) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart, illetőleg tarthat.^[1]

A Képviselő-testületi ülés összehívása

8. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az általa helyettesítésével megbízott alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Az ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják, a képviselők elektronikus úton, az egyéb meghívottak a hivatali kézbesítő útján, illetve postai úton, tértivevényesen. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályozottsága esetén a képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke látja el.

(2) A polgármester köteles a képviselő-testületi ülést összehívni 2 képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára az indítványban megjelölt időpontra, de legkésőbb 3 munkanapon belül. A rendkívüli ülést a javasolt napirenddel kell megtartani. Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat. A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon és a hivatali kézbesítő útján is összehívható.

(4) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdései időpontjának, a tervezett napirend(ek) tárgyának, előadójának megjelölését, valamint azt, hogy a napirendeket mely bizottságok tárgyalják meg.

A Képviselő-testület ülésére meghívottak köre

9. §

A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

1. a képviselőket
2. a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester(ek), jegyző, aljegyző),
3. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
4. a Békés Megyei Kormányhivatalt, a Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatalát,
5. az osztályvezetőket,
6. az Eleki Aktuális főszerkesztőjét,
7. az önkormányzat által alapított egyszemélyes, és többségi tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóit,
8. az önkormányzati intézmények vezetőit
9. az érdekképviseleti szervek vezetőit az őket érintő kérdésekben,
10. az egyes napirendek által érintetteket

10.§

(1) A meghívottak – a 9. § f), az i) és a j) pontjaiban foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek.

(2) A 9. § i) és j) pontjaiban foglaltak az őket érintő napirend tekintetében tanácskozási joggal rendelkeznek.

Előterjesztések

10. §

(1) A napirendi pontokhoz írásbeli előterjesztést kell készíteni. Halaszthatatlan esetekben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(2) Sürgős döntést igénylő, időközben felmerült ügyekben szóbeli előterjesztésnek is helye van. A határozati javaslatot ilyen esetben is írásban kell megfogalmazni.

(3) Az írásbeli előterjesztéseknek általában a következő főbb részekből kell állnia:

• az előterjesztés tárgya, az ülés időpontja,
• annak áttekintése, hogy ez a tárgy korábban szerepelt-e napirenden, és milyen döntés született, annak megtörtént-e a végrehajtása,
• a témakör részletes kifejtése
• a meghozandó döntés, vagy döntési alternatívák, azok indokolása
• egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat(ok), rendelet esetén rendelet-tervezet
• a döntés végrehajtásáért felelős, valamint a teljesítési határidő, valamint ha szükséges, az anyagi forrás megjelölése.

11. §

(1) Előterjesztés megtételére jogosult:

1. települési képviselő,
2. tisztségviselő,
3. Képviselő-testület bizottsága,
4. Nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
5. Osztályvezetők,
6. Intézményvezetők,
7. Jegyző által megbízott köztisztviselők,
8. Önkormányzati gazdasági társaság vezetője, felügyelő bizottságának elnöke,
9. Akit a Képviselő-testület felkér

(2) Az előterjesztő a Képviselő-testület munkatervében nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Az előterjesztést ennek ellenére a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

12. §

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket – a zárt ülés anyagának kivételével – a helyben szokásos módon közszemlére kell tenni.

(2) Helyben szokásos módnak számíthat a Városi Könyvtárban való hozzáférhetővé tétel, az Eleki Aktuálisban való megjelentetés, vagy Elek város honlapján való közzététel.

(3) Személyi kérdéseket tárgyaló zárt ülés anyagának a személyes adatokat, illetve szenzitív személyes adatokat tartalmazó része csak a hatáskörrel rendelkező bizottság, illetve a képviselő-testület ülésén kerülhet kiosztásra, és azt az ülés végén össze kell szedni

Az ülés vezetése

13. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távollétében a 8. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.^[2]

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét^[3], név szerint az igazoltan és előzetes bejelentés nélkül távolmaradt képviselőket, majd:

1. javaslatot tesz a jegyzőkönyvhitelesítőkre két képviselő személyében, a jegyzőkönyvhitelesítőkről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz
2. javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira, azok sorrendjére,
3. beszámol a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
5. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet,
6. berekeszti az ülést.

(3) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendek meghatározása

14. §

(1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Hivatal javaslatait.

(2) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

• jelentés a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról,
• a polgármester beszámolója a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
• a rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
• a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
• a fellebbezések,
• a zárt testületi ülést igénylő előterjesztések.

(3) Az olyan napirendeket, amelyekhez előadó vagy vendég várható 16 – 18 óra közötti időtartamban kell napirendre tűzni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület a polgármester javaslatár eltérhet.

(5) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(6) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetve a bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.

(7) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történő döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.

Sürgősségi indítvány

15. §

(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottságok, illetve a képviselők terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősségi indítvány tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. A sürgősségi indítvány elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

A vita vezetése

16. §

(1) A polgármester minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után először a bizottságok véleményét kéri. Ezt követően megnyitja a vitát.

(2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve az egyéb tanácskozási joggal rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz.

(3) Egy képviselő egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. A polgármester mérlegelést követően további egyszeri, maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásokra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.

(5) A Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.

(6) A Képviselő-testület vita közben – egyszerű többséggel – tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces időtartamban.

A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

17. §

(1) A Képviselő-testületi ülésen jelen lévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A polgármester köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében alkalmazható eszközök:

1. Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel,

ab) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá,

ac) Rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést, vagy másokat sértő fogalmazást használ,

ad) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját.

2. Egyéb rendzavarás esetén:

ba) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3) A polgármester a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek a (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

(5) Ha a polgármester ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt a (2) bekezdés ad) pontjában foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10 %-os csökkentését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

Tanácskozási jog

18. §

A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti a szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás):

3. jegyzőnek, aljegyzőnek,
4. a Hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,
5. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
6. pályázóknak,
7. az adott napirendi pontnál a napirend előadójának, a meghívott személynek,
8. annak, akinek a Képviselő-testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott,

Személyes megszólíttatás

19. §

(1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Ha a polgármester ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

20. §

(1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre e tárgyban soron kívül szót kell adni.

(3) Az ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama maximum 30 másodperc a javaslat ismertetése, a második rész annak indokolás, szintén 30 másodperc időtartamban. Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a polgármester megvonja a szót.

(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

Módosító indítvány

21. §

(1) Módosító indítványt az adott napirendnél a szavazás megkezdéséig – írásban – lehet benyújtani a polgármesterhez.

(2) A módosító indítványnak tartalmaznia kell a napirend címét, a módosító indítvány szövegét, valamint az indítvány benyújtójának aláírását. Az indítványban az eredeti javaslatot nem kell megismételni.

(3) Képviselő-testületi ülésenként egyszer, valamennyi képviselő kérhet 5 perc un. „olvasási” szünetet. Kérés esetén ezt a polgármester elrendeli.

A vita lezárása

22. §

(1) Ha a napirendhez több hozzászólás nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A vita lezárása után szót kell adni:

1. legfeljebb 3 percben, akik a felszólalási szándékukat a vitazárás előtt jelezték, és hozzászólási lehetőségüket még nem használták fel,
2. zárszóként legfeljebb 2 percben a előterjesztőnek,
3. a vitában elhangzó személyes taralmú megjegyzésre az érintett képviselőnek legfeljebb 1 perc időtartamban.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

Nyílt szavazás

23. §

(1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) főszabályként nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.

Névszerinti szavazás

24. §

(1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A Képviselő-estület név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(2) Névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésekben, valamint a bizottság létszáma és összetétele tekintetében nem lehet.

(4) Névszerinti szavazásnál a jegyzőkönyvvezető ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak.

(5) A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat a névsorban feltünteti, a jegyző összeszámolja az eredményt és átadja kihirdetésre a polgármesternek.

(6) A névszerinti szavazáshoz igénybevett névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

25. §

(1) A képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel hozott határozata alapján titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. (2) bekezdésében foglalt esetekben.^[4]

(3) A titkos szavazás lebonyolítása, eredményének megállapítása az Ügyrendi Bizottság elnökének és két tagjának a feladata (szavazatszámláló bizottság). Az elnököt távollétében a bizottság elnökhelyettese, annak távollétében annak tagja helyettesíti.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történek. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testületnek. A szavazás eredményét a polgármester nyilvános ülésen ismerteti.

Határozathozatal

26. §

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása, a zárszó után határoz a határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyszerű szótöbbség a jelenlévő a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra oly módon, hogy elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal a teljes határozati javaslatot.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(5) A döntést követően ugyanabban a kérdésben új szavazást csak a következő testületi ülésen lehet tartani. Az új szavazás kérdésében a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára minősített többséggel dönt. A szavazás csak egy alkalommal ismételhető meg.

(6) Az elfogadott határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és dátummal (év, hó, nap) kell ellátni.

Minősített többség

27. §

(1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többség kell az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6. és 7. pontjában meghatározott döntésekhez.^[5], önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.^[6], a képviselő-testület feloszlatásához. Minősített többségű döntéshozatalt törvény előírhat.

(3) A (3) bekezdésben felsoroltakon túl minősített többség szükséges:

• a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához
• helyi közügy önálló megoldásának vállalásáról, illetve az arról történő lemondáshoz,
• az önkormányzat által alapított kitüntetés, cím odaítéléséhez,
• sürgősségi indítvány elfogadásához,
• a munkatervben nem szereplő, az előterjesztő által visszavont előterjesztés napirenden tartásához,
• 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben^[7]

Személyes érintettség

28. §

(1) A polgármester, illetve a képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.

Rendeletalkotás

29. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a Képviselő-testület tagjai
2. a Képviselő-testület bizottságai
3. nemzetiségi önkormányzat
4. jegyző, aljegyző
5. a Hivatal osztályvezetői

(2) A javaslatot a jegyzőhöz írásban kell benyújtani.

(3) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.

(4) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) Az elfogadott rendeletet a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki.

Közmeghallgatás

30. §

(1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni a Hivatal hirdetőtábláján, és az ElekTv-ben. A közmeghallgatás időpontja általában a novemberi soron következő képviselő-testületi ülés előtti 15.00 órával kezdődő időtartam. A közmeghallgatás lebonyolítására egyebekben a képviselő-testületi ülés lebonyolítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, a feltett kérdéseket, valamint az azokra adott válaszokat. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Jegyzőkönyv

31. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmazni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat^[8]. A jegyzőkönyv készítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, és a két jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Békés Megyei Kormányhivatalnak.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A választópolgárok a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvének a Városi Könyvtárban e célból elhelyezett példányába betekinthetnek

(6) A jegyzőkönyv eredet példányát a Hivatal az előterjesztésekkel együtt évente bekötteti.

(7) A Képviselő-testület üléséről video felvétel, a zárt ülésről hangfelvétetel készül, melynek elkészíttetéséről a Hivatal gondoskodik. A Képviselő-testület tagjainak írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

III. Fejezet

Települési képviselő

A települési képviselők jogállása

32. §

(1) A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv határozza meg.

(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen 34. §-ban foglaltak szerint felvilágosítást kérhet, amelyre érdemi választ kell adni.

(3) A képviselő a képviselő-testületi ülésen kívül is írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, a helyes döntése kialakításának érdekében. A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget a Hivatal biztosítja.

(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Utólagos bejelentés esetén távollétét igazolnia kell.

(5) A képviselők juttatásait külön rendelet szabályozza.

Interpelláció

33. §

(1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, az állandó bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Interpellációval a Képviselő-testület csak a rendes ülésen a „Jelentés a lejárt határozatok végrehajtásáról és tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről” állandó napirend után, az aktuális ülés napirendjei tárgyalása előtt foglalkozik.

(3) A képviselők ülésenként csak 1 interpellációt nyújthatnak be.

(4) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Emellett lehetőséget kell adni az ülésen a szóban történő előadására. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció nem tárgyalható. Ha a képviselő az interpellációt továbbra is fenntartja, azt újra be kell nyújtania.

(5) Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz elfogadásáról szóló nyilatkozat időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(6) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadta el, a Képviselő-testület annak elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, a polgármester további vizsgálat céljából a kérdést a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja.

(9) Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.

Képviselői kérdés

34. §

(1) Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármester(ek)től, az állandó bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől a hatáskörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselő által feltett kérdésre az ülésen, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – 15 napon belül írásban választ kell adni.

(3) A képviselői kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket két munkanappal a testületi döntés előtt a polgármesterhez írásban kell benyújtani, továbbá a Képviselő-testület a kérdés elfogadásáról nem szavaz.

Önálló képviselői indítvány

35. §

(1) Bármelyik képviselő előterjeszthet önálló képviselői indítványt az előterjesztésekre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.

(2) Az indítványnak az indokolást is tartalmaznia kell.

(3) Az indítványt a benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtásától számított 2. képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

Állandó Bizottságok

36. §

(1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozta létre:

• Pénzügyi és Szociális Bizottság (5 fő)
• Ügyrendi Bizottság (5fő)
• Oktatási, Kulturális, Sport, Vallási és Nemzetiségi Bizottság (5 fő)

(2) Az állandó bizottságok tagjainak és a bizottságok elnökeinek nevét a 2. sz melléklet tartalmazza.

Ideiglenes bizottság

37. §

(1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságok esetében.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4) A megszűnés esetén az azt követő testületi ülésen a bizottság elnöke köteles a bizottság működéséről, és annak eredményéről a Képviselő-testületnek beszámolni.

A bizottságok működésének szabályai

38. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén ezt a feladatot – a bizottság által e célra megválasztott – elnökhelyettes végzi el.

(2) A bizottság elnöke köteles az ülést összehívni:

• a képviselő-testület határozatára
• a polgármester indítványára
• a bizottság tagjai 1/3-nak indítványára.

(3) A bizottság ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottság ülésenként csak egy jegyzőkönyvhitelesítőt választ.

(5) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit a rendelet 3. és 4. sz. melléklete tartalmazza.

Vezetői Testület

39. §

(1) A Vezetői Testület a Képviselő-testület állandó bizottságnak nem minősülő, előkészítő, koordináló, véleményező, önálló döntési jogkörrel nem rendelkező szerve.

(2) A Vezetői Testület tagjai:

1. Szavazati joggal:
   1. Polgármester
   2. Alpolgármester(ek)
   3. Bizottságok elnökei
2. Tanácskozási joggal:
   1. Jegyző, aljegyző
   2. Pénzügyi osztályvezető
   3. A tárgyalt napirendi pont előadója

(3) A Vezetői Testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A Vezetői Testület ülésének összehívását kezdeményezheti még a Képviselő-testület, vagy bármely képviselő.

(4) A Vezetői Testület működésére egyebekben a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A tisztségviselők

Polgármester

40. §

(1) A megválasztott polgármester megbízatását főfoglalkozásban látja el. A polgármester illetményét és költségtérítését az Mötv. 71. § (4) és (6) bekezdésének megfelelően a Képviselő-testület állapítja meg.^[9]

(2) A polgármester főbb feladatat- és hatásköreit az Mötv. 67. §-a tartalmazza.^[10]

(3) A polgármester havonta legalább egy alkalommal, az ElekTv-ben és a Hivatal hirdetőtábláján is meghirdetett fogadóórát tart, általában a csütörtöki napon 13.00 órától 15.00 óráig.

(4) A polgármester az 5 munkanapot meghaladó időtartamú szabadság igénybevételéről az azt megelőző ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Alpolgármester

41. §

(1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a Képviselő-testület megválasztásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású 2 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg, valamint kijelöli a távolléte esetén őt helyettesítő személyt.

(3) Az alpolgármesterek tiszteletdíjára és költségtérítésére az Mötv. 80. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak.^[11]

(4) Az alpolgármesterek minden héten egy alkalommal fogadóórát tartanak. A fogadóórák helyét és időpontját a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

Jegyző

42. §

(1) A jegyző ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Hivatal működésével kapcsolatos feladatokat. A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése szabályozza.^[12]

(2) A jegyző figyelemmel kíséri a Képviselő-testület vagy szerveinek működését, és döntéseit, amennyiben annak jogszabálysértő voltát észleli, azt köteles részükre jelezni.

(3) Felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el. Felelős a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

(4) Gondoskodik az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről.

(5) Felügyeli a Hivatal iratkezelését.

Aljegyző

43. §

(1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester – legfeljebb hat hónapi időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.

VI. Fejezet

A Hivatal

44. §

(1) A Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a polgármester átruházott hatáskörben hagy jóvá.

(2) A Hivatal belső tagozódása:

1. Szervezési és Nyilvántartási Iroda
2. Hatósági és Településüzemeltetési Iroda
3. Pénzügyi Iroda
4. Lökösházi Kirendeltség

(3) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott belső szabályzatokat a polgármester átruházott hatáskörben hagyja jóvá.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

45. §

(1) Ez a rendelet 2014. december 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1995.(II.27.) KT. sz. rendelete Elek Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Elek, november 13.

Dr. Kerekes Éva                                                                                            Pluhár László

jegyző                                                                                                            polgármester

1. sz. melléklet.

Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete

A képviselő-testület tagjai:

2. sz. melléklet

Bizottságok összetétele

Pénzügyi és Szociális Bizottság

Elnök:              Tolnai Péter                             Elek, Kossuth u. 4.

Tag:                 Dr. Heimné Máté Mária           Elek, Gyulai út 9.

                        Pelle László                             Elek, Gyulai út 16.

Külsős tag:       Gál Mátyásné                          Elek, Hősök útja 12.

                        Rocskár Jánosné                     Elek, Rákóczy u. 28.

Oktatási, Kulturális, Sport, Vallási és Nemzetiségi Bizottság

Elnök:              Pelle László                             Elek, Gyulai út 16.

Tag                  Dávid Rémusz              Elek, Gerolzhofen 7.

                        Zsidó Ferenc György               Elek, Kisfaludy u. 20.

Külsős tag:       Lukács László                         Elek, Lökösházi út 44.

                        Tóbiás Sándorné                     Elek, Kisfaludy u. 21.

Ügyrendi Bizottság

Elnök:              Dávid Rémusz              Elek, Gerolzhofen 7.

Tag:                 Turóczy András                       Elek, Arany J. u. 7/a.

                        Zsidó Ferenc György               Elek, Kisfaludy u. 20.

Külsős tag:       Nánási Mihály              Elek, Bartók u. 16/a.

                        Popucza-László Erzsébet         Elek, Táncsics u. 2.

3.sz. melléklet.

állandó bizottságok részletes feladatai

A képviselő-testület bizottságai az átruházott feladat- és hatáskörökből eredő feladatokon túl az alábbi fő feladatokat látják el:

Pénzügyi és Szociális bizottság

Pénzügyi feladatok:

- Véleményezi és ellenőrzi:

- a költségvetési beszámolókat,

- a jövőre vonatkozó pénzügyi tervek költségvetési előirányzatait,

- az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását,

- az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását,

- az önkormányzat bevételi forrásainak körét,

- az önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységeket.

- Ellenőrzi az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást.

- Véleményezi önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, belépés, összeolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát.

- Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzati intézmény alapítását, összevonásának és megszűnésének indokoltságát.

- Véleményezi önkormányzati alapítvány létesítését, megszűnését.

- Javaslatot tesz hitelek felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat.

- Véleményezi, koordinálja a pénzügyi. gazdasági ellenőrzéseket a polgármesteri hivatalnál, továbbá a helyi intézményeknél.

- Vizsgálja és elemzi az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságát.

- Részt vesz a gazdasági program előkészítésében és felülvizsgálatában.

- Ellenőrzi az átruházott pénzügyi, gazdálkodási hatáskörök gyakorlását.

- Részt vesz a pénzügyi kihatású testületi döntések előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében.

- Véleményt nyilvánít vállalkozás indításáról, illetőleg az abban való részvételről.

- Véleményezi a megállapodás (társasági szerződés, alapító okirat) tervezeteket.

- Közreműködik a befektetési és vállalkozási tevékenység összefogásában, koordinálásában.

- Vizsgálja a vállalkozások foglalkoztatási gondok enyhítését elősegítő módozatait, javaslatot tesz ezekre.

- Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját és költségvetését.

- Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, a törzsvagyon kimutatását, a vagyonátadás lebonyolítását.

- Javaslatot tesz a vagyon kezelésének módjára.

- Javaslatot tesz a vagyon hasznosításának, a tulajdonosi jogok gyakorlásának formájára és eszközeire.

- Javaslatot tesz a vagyongazdálkodással kapcsolatos érdekeltségi szabályok kialakítására.

- Véleményezi az önkormányzati vagyont érintő más gazdálkodó szervezetek, vállalkozók által benyújtott kérelmeket, megkereséseket.

- Javaslatot tesz kommunális és közüzemi díjak mértékére,

- Véleményezi önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetve más célú hasznosítását.

- Közreműködik a városrendezési program kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében.

- Véleményezi a közterület-használattal összefüggő rendezési elképzeléseket.

- Figyelemmel kíséri a város lakosságának kommunális ellátási, szolgáltatási helyzetét, ellenőrzi az e körbe tartozó ágazati feladatokat végző szervezetek tevékenységét, munkáját, javaslatot tesz átalakításukra.

- Véleményt nyilvánít közműfejlesztési kérdésekben, valamint a lakásépítések területrendezési és építészeti kérdéseiben.

- Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú földek elidegenítésével kapcsolatos rendezési tervi és környezetvédelmi kérdésekben.

- Véleményezi a közterület-használati ügyeket.

- Véleményezi az önkormányzati terület-felhasználásokat, beruházásokat.

Szociális feladatok

- Összehangolja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat.

- Részt vesz a szociális feladatkörbe tartozó testületi döntések előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás ellenőrzésében.

- Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a város egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző körzeti orvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat működését, a közegészségügy helyzetét, valamint a város köztisztasági állapotát.

- Ellenőrzi az egészségügyi intézmények működését, jóváhagyja a szervezeti és működési rendjüket.

- Vizsgálja az egészségügyi intézmények biztonságos tevékenységének színvonalát, a szakmai felkészültséget és az etikai helyzetet.

- Vizsgálja az intézményfejlesztés lehetőségét és erre vonatkozó javaslatot tesz.

- Kapcsolatot tart a tisztiorvosi szolgálattal.

- Figyelemmel kíséri a mozgáskorlátozottak helyzetét

- Javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben és véleményezi az ide tartozó elgondolásokat.

- Javaslatot tesz  az önkormányzati környezetvédelmi pénzeszközökkel való rendelkezésre és gazdálkodásra.

- Véleményezi az állat- és a növényegészségüggyel kapcsolatos előterjesztéseket”.

Ügyrendi Bizottság

- Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat.

- Lebonyolítja a képviselőtestület hatáskörébe tartozó választásokat, kinevezéseket és titkos szavazásokat.

- Előkészíti az SZMSZ megalkotását, módosítását, kiegészítését és vizsgálja hatályosulását.

- Részt vesz a hatályos képviselőtestületi rendeletek felülvizsgálatában.

- Döntésre előkészíti a választott tisztségviselők, a testületi tagok személyét érintő összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeket, és más a képviselőtestület hatáskörébe tartozó személyi döntéseket.

- Közreműködik a képviselőtestület nemzetközi kapcsolatainak kialakításában és ápolásában.

- Ellátja a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

Oktatási-, Kulturális, Sport Vallási és Nemzetiségi Bizottság

- Véleményezi az oktatási intézmények átszervezését, szerkezet-átalakítását.

- Véleményt nyilvánít intézményvezetők kinevezésekor.

- Ellenőrzi az óvodák felvételi ügyeit, szakmai munkáját.

- Közreműködik a szabadidősport szervezésében.

- Segíti a diáksport tevékenységet.

- Javaslatot tesz az egyesületi szakosztályok támogatására, segíti a versenysport munkát.

- Javaslatot tesz utcanevek megváltoztatására, emléktáblák elhelyezésére, közterületek elnevezésére.

- Javaslatot tesz kulturális alapítványok kuratóriuma tagjainak személyére.

- Véleményezi közművelődési intézmény létesítését, megszűntetését, átszervezését, vállalati intézmények átvételét.

- Ellátja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

- Kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, véleményezi a nemzetiségekkel kapcsolatos előterjesztéseket.

- Kapcsolatot tart az egyházak képviselőivel, véleményezi a vallásügyekkel kapcsolatos előterjsztéseket.

- Javaslatot tesz intézményvezetők kitüntetésére.

- Javaslatot tesz a város által adományozható díjakra, kitüntetésekre.

- Javaslatot tesz szakmai pályázatok meghirdetésére.

- Javaslatot tesz kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére.

4. sz. melléklet

A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

A képviselő-testület az alább felsorolt hatásköreit a Pénzügyi és Szociális Bizottságra ruházza át:

a,) Szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára

- Önkormányzati segélyt állapít meg, az 1993. évi III. tv-ben, valamint az önkormányzat szociális rendeletében meghatározott feltételek szerint.

b.) Megszűnteti az 1999. évi III. tv-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy jogszabály megsértésével nyújtott szociális ellátást, kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt az 1993. évi III. tv-ben meghatározottak szerint a megtérítésre.

c.) Dönt arról, hogy a pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátást nyújt az 1993. évi III. tv-ben meghatározott esetekben.

d.) Biztosítja a személyes gondoskodást az 1993. évi III. tv-ben, valamint a külön jogszabályban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre meghatározott feltételek szerint.

A képviselő-testület az alább felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

a,) Köteles - tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére - önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani az arra rászorulóknak, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

b) Halaszthatatlan esetben önkormányzati segélyt nyújt az arra rászoruló személynek, ha az megfelel az 1993. évi III. tv-ben és az önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek, az említett jogszabályokban foglaltak szerint. Halaszthatatlan esetnek minősül:

      - Haláleset bekövetkeztekor azonnali intézkedést igénylő esetben

      - Rendkívüli élethelyzet esetén azonnali intézkedést igénylő esetben. Rendkívüli élethelyzetnek minősül elemi kár, és egyéb katasztrófahelyzet bekövetkezte (pl tűzeset) amennyiben a késedelem elháríthatatlan kárral járna.

      - Gyógyszervásárlásra, ha az orvos szakvéleménye szerint életmentő, illetve azonnali alkalmazást kíván.

      - Egészségügyi egyéb vészhelyzet esetén, ha a késedelem súlyos vagy maradandó egészségkárosodással járna.

c) Köteles gondoskodni az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátásáról.

d) Dönt a közterület-használati engedélyezési ügyekben.

5. sz. melléklet

Elek Város Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács

Szervezeti és Működési Szabályzata

1. Elek Város Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács a munkaügyi kapcsolatok rendszerének városi önkormányzati szintű intézménye, Elek Város képviselő-testületének, mint a költségvetési intézmények fenntartójának, az Intézményvezetői Fórumnak, mint a munkáltatói jogokat gyakorlók képviselőinek és a városi önkormányzat területén reprezentativitással rendelkező szakszervezetek képviselőinek érdekegyeztető fóruma.

2. Működésének célja az önkormányzati és intézményi érdekek, törekvések feltárása, álláspontok egyeztetése, konflikusok kezelése, folyamatos információcsere biztosítása, megállapodások kialakítása, azaz a Kjt. 4. §-ában foglalt jogok gyakorlása.

3.1 Az Érdekegyeztető Tanács tagjai:

3.2 Az Érdekegyeztető Tanács állandó résztvevője: Elek Város Hivatala
                                                                                                                       jegyzője.

4. Az Érdekegyeztető Tanács feladata

4.1 A képviselő-testület döntése előtt az önkormányzat a szakszervezetekkel, valamint a három oldal konszenzus megállapodása alapján az Intézményvezetői Fórummal véleményeztetni köteles:

      - A költségvetés koncepciót, a költségvetési rendelet tervezetét, illetve a költségvetés módosítását, amennyiben azok a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetést is érintik.

      - A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét,

         - ha jogszabály az egyeztetést előírja, akkor nagyobb csoport fogalma az ott
   meghatározott csoportot, alkalmazotti kört érinti.

         - ettől eltérő esetben:

                         = azonos ágazathoz tartozó intézményi kör (pl: oktatási-nevelési intézmények,
                   szociális intézmények, közművelődési intézmények stb.)

                         = a felek külön megállapodása szerinti közalkalmazotti kört jelenti a nagyobb
                   csoportot.

4.2. Az önkormányzati oldal egyeztethet a szakszervezetekkel az alábbi esetben:

A tárgyaló felek egyeztetést kezdeményezhetnek a képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan tárgykörök rendezésére, amelyekre nézve jogszabály nem ír elő egyeztetési, vagy véleményezési kötelezettséget.

4.3. A tárgyaló felek egyezetésére kijelölt témakörökben megállapodást köthetnek és ajánlásokat dolgozhatnak ki.

4.4. Az Érdekegyeztető Tanács önkormányzati és szakszervezeti oldala kölcsönösen tájékoztatja egymást az önkormányzati célkitűzésekről, térségi programokról, illetve a szakszervezeti érdekképviselet országos és megyei célkitűzéseiről.

5.  Az Érdekegyeztető Tanács működése

5.1 Eljárási szabályok

         Az Érdekegyeztető Tanács üléseit az önkormányzati oldal hívja össze a Hivatal jegyzője által.

         Az Érdekegyeztető Tanács kötelező napirendjére az önkormányzati oldal tesz javaslatot, a felek nyilatkoznak, hogy milyen további napirendi pontok tárgyalását javasolják.

         A felek önállóan is kezdeményhetik az Érdekegyeztető Tanács ülés összehívását.

         Az önkormányzat 3.1 pontban írt felekkel kötelezően véleményeztetendő témákban a tervezeteket az azokról történő döntés előtt lekésőbb 15 nappal megküldi a véleményezésre jogosult tagoknak.

         Egyéb tárgyalásra javasolt kérdésekben a javaslatot tevő legalább 4 nappal a tárgyalását megelőzően köteles eljuttatni az anyagot a másik tárgyaló félhez.

         Indokol, és a felek által elfogadott esetekben mellőzhető az írásos előterjesztés.

         Az önkormányzat képviselője vezeti az ülést.

         A felek véleményüket jegyzőkönyvbe mondják, melyet az Érdekegyeztető Tanács ülését követő 3 napon belül megküldenek az oldalnak; a jegyzőkönyv tartalmazza a felek között létrejött konszenzust, és az annak alapján létrejött megállapodást, ajánlást.

         A felek közötti megállapodás vagy közös ajánlás elfogadásához a tárgyaló felek egyetértése szükséges. Szakszervezeti oldalon az egyeztetést az érdekegyeztetésben résztvevő szakszervezetek többségi szavazattal alakítják ki.

5.2. A működés feltételei

         Az Érdekegyeztető Tanács személyi, tárgyi, anyagi feltételeiről a Hivatal gondoskodik.

         Az Érdekegyeztető Tanács ülései jegyzőkönyvének elkészítése a Hivatal Titkársági szervezési egység feladata, melyet az önkormányzati oldal képviselője, a szakszervezeti oldal ügyvivője, az Intézményvezetői Fórum vezetője és a jegyzőkönyvezető ír alá.

         A jegyzőkönyvet a Hivatal megküldi a szakszervezeti oldal és az Intézményvezetői Fórum ügyvivőjének, illetve vezetőjének.

         Az önkormányzati oldal biztosítja, ahogy a szakszervezettel kötelezően véleményeztetett kérdések tárgyalásakor a szakszervezeti oldal ügyvivője minden esetben meghívást kapjon Elek Város képviselő-testület ülésére.

5.3. Képviselet

A szakszervezetek tárgyalócsoportjuk élére soros ügyvivőt választanak, aki részt vesz az Érdekegyeztető Tanács munkájának előkészítésében, koordinálásában, összefogja az oldal munkáját, testületi üléseken az oldal nevében véleményt nyilvánít, jogosult a megállapodások aláírására. Az Intézményvezetői Fórumot a megválasztott vezető képviseli. A soros ügyvivő személyéről a szakszervezetek legkésőbb az Érdekegyeztető Tanács ülésén szóban tájékoztatják a tárgyaló partnert.

5.4 Szakértők

A tárgyaló csoportok jogosultak arra, hogy az Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatos munkájukba szakértőket vonjanak be.

Megállapodás alapján közös szakértő bevonására is sor kerülhet. A szakértő részére az ülést levezető elnök biztosíthat hozzászólási jogot.

6. Záró rendelkezések

6.1. Az Érdekegyeztető Tanács a Szervezeti és Működési Szabályzatát 1999. március 24-i ülésén elfogadta.

6.2. E szervezési és Működési Szabályzat visszavonásig érvényes, módosítását a felek kezdeményezhetik.

Elek, 1999. március 25.

Szakszervezeti oldal                                                                                                             munkáltatói oldal

________________________________

önkormányzati oldal

6. melléklet

Elek Város Önkormányzata alaptevékenységi besorolása és

a kormányzati funkciók felsorolása

Alaptevékenységi besorolás

Államháztartási szakágazat               841105    Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Kormányzati funkció:

011140                    Országos é helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

013320                   Köztemető fenntartás és működtetés

013350                   Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

031030                   Közterület rendjének fenntartása

041231                   Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232                   Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233                   Hoszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045160                   Közutak, hidak, alagutak üzemeltetési, fenntartása

051040                   Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020                   Szennyvíz gyűjtése, tistztítása, elhelyezése

063020                   Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010                   Közvilágítás

066010                   Zöldterület kezelés

066020                   Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111                   Háziorvosi alapellátás

072112                   Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311                   Fogorvosi alapellátás

074031                   Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032                   Ifjuság-egészségügyi gondozás

076061                   Környezet-egészségügyi feladatok

081030                   Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

096010                   Óvodai intézményi étkeztetés

096020                   Iskolai intézményi étkeztetés

106010                   Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020                   Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

1. sz. függelék

A tisztségviselők fogadóórái

Pluhár László polgármester

Havonta legalább egy alkalommal

Az adott hónap első csütörtökjén 13.00 órától 15.00 óráig

A fogadóóra megtartásának helye: Városháza 20. sz. iroda

Dr. Heimné Máté Mária alpolgármester

Minden héten csütörtökön 13.00 órától 15.00 óráig

A fogadóóra megtartásának helye: Városháza 20. sz. iroda

Turóczy András alpolgármester

Minden héten kedden 13.00 órától 15.00 óráig

A fogadóóra megtartásának helye: Városháza emeleti tanácskozó terem

Dr. Kerekes Éva jegyző

Minden héten kedden 13.00 órától 15.00 óráig

Minden héten csütörtökön 8.00 órától 12.00 óráig

A fogadóóra megtartásának helye: Városháza 18. sz. iroda

2. sz. függelék

Elek városban működő nemzetiségi önkormányzatok

Cigány Nemzetiségi Önkormányzat

Lázok Károly elnök                             Elek, Mátyás kir. u. 44.

Jova Zsolt Csabáné elnökhelyettes       Elek, Szántó J. u. 10.

Kovács Sándor                                   Elek, Eötvös u. 16.

Drágos József                                      Elek, Ottlakai u. 10.

Német Nemzetiségi Önkormányzat

Niedermayer Ernő elnök                      Elek, Táncsics u. 30.

Szelényi Ernőné elnökhelyettes Elek, Bajcsy-Zs. u. 10.

Ottlakán Ottó Györgyné                      Elek, Temető sor 10.

Román Nemzetiségi Önkormányzat

Bágy György János elnök                    Elek, Mátyás kir. u. 51.

Rusz Miklós György elnökhelyettes      Elek, Kun B. u. 30.

Szabó Péter                                        Elek, Pöltenberg u. 55.

Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

Dr. Kuruczné Czvalinga Judit elnök      Elek, Ady u. 9.

Döme Tibor elnökhelyettes                  Elek, Tácsics u. 51.

Ficzere Istvánné                                  Elek, Kígyó u. 17.