Bevezető rész

Nemesnádudvar Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési rendjéről.

1.§

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló

a./ Az önkormányzat címere:

Arannyal keretezett csücsköstalpú pajzs kék mezejében az alábbi címerképek szerepelnek:

Pajzsfő           -          Sugárzó arany napkorong

Pajzsderék     -          Stilizált, 3 – 3 tagú,

                                ezüst pincesor, vízszintes elrendezésben;

                                ennek középrészéből indul ki – nem konkrét

                                csatlakozással – egy arany szőlőfürt,

                                melyet a szárából sarjadó két, ugyancsak

                                arany szőlőlevél fog közre.

• A pajzsderék, és a majd később említett pajzsláb

címerképét mintegy összekötő ezüst - a szokásosnál hosszabb keresztszárú – latinkereszt.

Pajzsláb         -          Arany, úgynevezett „ Ulmer Schachtel „ ( „ Ulmi doboz „ )                                stilizált képe.

b./ Az önkormányzat zászlaja:

„Nemesnádudvar Község zászlaja hosszában kékkel és fehérrel vágott, középvonalában a Község sima arany-keretes csücsköstalpú pajzsú címerével, és a Község nevével úgy, hogy a címer fölött: „Nadwar” vízszintesen, a címer alatt: „Nemesnádudvar” íves elrendezésben.

A címer a zászló felső ½ részében helyezkedik el úgy, hogy a csücskös talp a zászló középpontjában, szélességében pedig annak 1/3-ában van.

A címer méretes és elhelyezése 200 x 100 cm-es zászló esetén:

A zászlón lévő címer az eredeti festett címer-kép 170 %-os nagyítása /26,1 cm x 19,6 cm-es eredeti méret 170 %-os nagyítása, azaz 44,4 cm x 33,3 cm/.

(3) Az önkormányzat „Díszpolgári” és „Nemesnádudvar községért” kitüntető címet alapított.

2.§

(1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselőtestület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

1. Fejezet

Általános rendelkezések

3. §

(1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nemesnádudvar Község Önkormányzata /továbbiakban: Önkormányzat/ /Selbstverwaltung Nadwar/

Székhelye: 6345 Nemesnádudvar, Szentháromság tér 1.

Címe:              6345 Nemesnádudvar, Szentháromság tér 1.

(2) Az önkormányzat működési területe a község közigazgatási területe

(3) Az önkormányzat 2006. január 1-i hatállyal körjegyzőséget, 2013. március 1-i hatállyal közös hivatalt hozott létre. Megnevezése: Nemesnádudvar Közös Önkormányzati Hivatal. /továbbiakban: Hivatal/

(4) Az önkormányzati feladatokat a polgármester, valamint a Képviselőtestület által létrehozott bizottságok látják el.

(5) A Képviselőtestület által létrehozott bizottságok:

            Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság,

            Településfejlesztési és Szociális Bizottság

(6) A községi önkormányzat érdekeinek hatékonyabb érvényre juttatása céljából tagja a Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetségének.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

4. §

Nemesnádudvar Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (továbbiakban: Mötv.) 20.§ (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

5. §

 Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

6. §

Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét. Ennek érdekében együttműködik az alábbi közösségekkel:

-Diákönkormányzat,

-Egyházközségi Képviselőtestület

- Polgárőr Egyesület

- Sport Egyesület

- Óvodai SZMK

- Iskolai SZMK

- Mozgáskorlátozottak Egyesülete

- Nyugdíjas Klub

- Nyugdíjas Énekkar

- Vöröskereszt

- Sporthorgász Egyesület

- Csiribiri Társulat

- Női Kézilabda Egyesület

- Ifjúsági Táncegyesület

- Hagyományőrző Táncegyesület

- Egyházi Énekkar

7. §

A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41.§ (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

8.§

Az Mötv. 42.§-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
2. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A Képviselőtestület működése

A Képviselőtestület üléseinek száma

9.§

(1) A Képviselőtestület évente legalább hat rendes ülést tart, ezen túlmenően –szükség szerint- rendkívüli ülést tarthat.

Érsekhalma község Önkormányzatával évente legalább kettő együttes ülést tart az alábbi témákban:

          -  Hivatal költségvetése megállapításakor

          - Zárszámadás elfogadásakor.

(2) A Képviselőtestület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és az év utolsó ülésén a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselőtestület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

• Képviselőtestületi ülések tervezett időpontja, napirendje
• Napirend előterjesztőjének (felelősének) megjelölése
• Közmeghallgatás, falugyűlés időpontja

(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkatervben szereplő napirendről mindazok értesüljenek, akik a napirend előterjesztői, felelősei.

A Képviselőtestületi ülések összehívása

10. §

(1) A Képviselőtestület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a Képviselőtestület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Korelnök hívja össze a Képviselőtestületet és vezeti az ülést.

Az együttes ülés tartására a „Megállapodás a Közös önkormányzati hivatal megalakításáról és fenntartásáról” című megállapodás 11./ pontját is megfelelően is alkalmazni kell.

(2) A Képviselőtestület ülését - főszabályként - a Községháza tanácskozó termében tartja.

Közmeghallgatás esetén, valamint amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) A Képviselőtestület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni a meghívó kiküldésével. A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét,

- az ülés időpontját,

- a tervezett napirendeket,

- a napirendek előterjesztőit.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni a képviselőknek. A tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlevőknek csak az ülés meghívóját kell megküldeni.

(5) A Képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

• A jegyzőt
• A napirend tárgya szerinti előterjesztőt
• A nemzetiségi önkormányzat elnökét
• Az intézményvezetőket
• Körzeti megbízottat
• A község plébánosát
• Mindazokat, akik meghívását a polgármester és a képviselőtestület indokoltnak tart
• A napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, vagy annak képviselőjét.

11. §

(1) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni:

• a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára,
• ha a jogszabály kötelezővé teszi
• a képviselőtestület által megbízott könyvvizsgáló kezdeményezésére, ha tudomására jutott az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenése és más olyan tény, mely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonásával járulhat,
• a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére.

(2) A képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(3) Indokolt esetben lehetőség van az ülés összehívására telefonon keresztül történő, vagy egyéb szóbeli meghívással. Ez esetben is lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

12. §

Az ülésen a képviselők szavazati joggal vesznek részt. A meghívottak közül a jegyzőt tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan, míg az intézményvezetőket, körzeti megbízottat, valamint a község plébánosát, valamint az egy-egy napirendi pont tárgyalására meghívott személyt csak az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.

13. §

A Képviselőtestület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A meghívót ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján. A testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét valamint a nyilvános ülés napirendjének anyagát meg lehet tekinteni a hivatalban.

A Képviselőtestület ülésének vezetése

14. §

 A Képviselőtestület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a Képviselőtestület határozatképességének megállapítása,

b) napirend előterjesztése, elfogadtatása, 

c, az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként:

- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

- a vita összefoglalása,

- az indítványok szavazásra való feltevése,

- határozati javaslatok szavaztatása,

- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása,

j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

A határozatképesség megállapítása

15.§

(1) A Képviselőtestület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő (6 képviselő + 1 polgármester).

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 1 héten belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

16. §

Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

17. §

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

18. §

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

19.§

(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

20. §

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

21. §

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

22. §

A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

23. §

 A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

24. §

 A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

25. §

(1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

IV. Fejezet

 A képviselőtestület döntései

26. §

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről, lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatásról,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

27. §

(1) A képviselő-testület a 26. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

28. §

(1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

29. §

Az ülés vezetője a 27-28 §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

30. §

A képviselő-testület -29. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

31. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

32. §

(1) A képviselő-testület – 27-28. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok és rendeletek jelölése a 32/2010. (XII.31.) KIM rendeletben foglaltaknak megfelelő formában történik:

33. §

(1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 8 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

34. §

(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25%-al csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

35. §

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A felszólalás szabályai:

a) A vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök jogosultak a bizottságok állásfoglalását ismertetni, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.

b) A hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.

c) A vita közben ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

d) Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mondhat.

e) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) Ügyrendi kérdésben a tárgyalt napirendtől függetlenül bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi határozati javaslatról a napirendi téma tárgyalása közben, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül egyszerű többséggel dönt a képviselő-testület.

(5) Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, így különösen:

a) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,

b) vita lezárására vonatkozó javaslat,

c) szavazás módjára vonatkozó javaslat,

d) napirend bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,

e) törvényességi észrevétel.

(6) Napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben az ülés napirendi pontjainak tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselő öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés előtt be kell jelenteni a polgármesternek. A felszólalás tárgyában határozatot hozni akkor lehet, ha a témát a képviselő-testület a sürgősségi indítvány szabályai szerint napirendre felvette.

(7) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.

(8) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

(9) A vita lezárását vagy a szavazást követően – legfeljebb egy perces időtartamban - személyes megjegyzéssel élhet a képviselő-testület tagja, ha a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést vagy félreértést kívánja elhárítani A személyes megjegyzésről vitát nem lehet nyitni.

(10) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig

a) törvényességi észrevételen,

b) (9) bekezdés szerinti szereplő személyes megjegyzésen,

c) személyes érintettség bejelentésén,

d) ügyrendi észrevételen kívül

további hozzászólásnak nincs helye.

36.§

(1) A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a napirendben szereplő ügyben, a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat. A hozzászólás megadása nem kötelező. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Az Egyebek napirendi pont során hozzászólni kívánó állampolgárnak a hozzászólási lehetőségét és idejét a polgármester szabja meg.

(2) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése figyelembe vételével - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

37. §

(1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

38. §

(1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

39. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

V. Fejezet

A jegyzőkönyv

40. §

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyv oldalszámozással ellátott dokumentum, melynek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

41.§

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

42. §

(1) A polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítők a jegyzőkönyv utolsó oldalát aláírja, a további számozott oldalakat szignóval látják el.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A bizottságok jegyzőkönyveit és a zárt ülés jegyzőkönyveit külön-külön kell beköttetni.

VI. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

43. §

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben

a) ha a testület úgy döntött,

b) ha a választópolgárok legalább 5 %-a az ügy tárgyának megjelölésével kéri azt     

(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

44. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

45. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás lefolytatása napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

46. §

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

47. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

48. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tarthat.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a falugyűlés levezetésére a képviselő-testület kijelölt jogosult.

(3) A falugyűlésen csak annak levezetésére kijelölt képviselő köteles részt venni.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

 A települési képviselő

49. §

 A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

50. §

(1) A települési képviselő köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni. 

51. §

(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 28-30. §-ig meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv 36.§ tartalmazza.

VII. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

52. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a társulás.

A polgármester és az alpolgármester

53. §

(1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztségét.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72.§ (3) bekezdése, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39.§-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69.§-a tartalmazza.

54. §

A polgármester lemondására az Mötv. 69. § (2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

55. §

(1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája:

Kedd: 13.00-17.00,

Péntek: 08.00-12.00.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

56. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester átruházott hatásköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

57. §

(1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

A képviselő-testület bizottságai

58. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

59. §

A képviselő-testület állandó bizottságai

a) a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság

c) a Településfejlesztési és Szociális Bizottság

60. §

(1) A Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselő-testület elé a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság által benyújtandó előterjesztések:

a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,

b) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,

c) a polgármester és az alpolgármesterek díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,

d) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,

e) az éves tevékenységéről szóló beszámoló,

f) a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató,

g) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,

h) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek.

(3) A képviselő-testület elé a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,

b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések,

c) az éves költségvetési terv,

d) a féléves költségvetési beszámoló,

e) az éves zárszámadási rendelet,

(4) A pénzügyi bizottság feladatat- és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:

a) előkészíti a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a képviselő-testület ülésén,

b) az Mötv. szerinti összeférhetetlenség és méltatlanság kivizsgálása., az eljárás lefolytatása,

c) a polgármester és alpolgármesterek díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

d) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

e) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz,

f) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése,

g) az Mötv-ben foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás és vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik.

h) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,

i) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,

j) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,

k) a három-negyedéves gazdálkodásról szóló tájékozató véleményezése,

l) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,

m) f az önkormányzat által támogatott egyesületek, alapítványok működésének figyelemmel kísérése, az általuk benyújtott támogatási kérelmek véleményezése,

n) civil szervezetekkel kapcsolatot tart, szükség szerint részt vesz pályázatok kidolgozásában,

o) rendszeres kapcsolatot tart fenn a községi sportkörrel, együttműködik a sportot támogató gazdasági és civil szervezetekkel,

p) szakterületének megfelelően részt vesz a nemzetközi kapcsolatok kialakulásában, koordinálásában, ápolásában,

q) véleményezheti a szakterületet érintő testületi előterjesztéseket,

r) javaslatot tehet a képviselő-testület éves munkatervére.

s) elhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,

(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban

a) szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,

b) nyomon kövesse a Közös Önkormányzati Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló - tevékenységét.

(6) A Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság szociális jellegű feladat és hatáskörei:

a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,

b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása

c) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,

d) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.

e) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,

f) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése

g) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása.

(7) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(8) A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét, valamint szociális témakörökben az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménye képviselőjét.

1. az önkormányzat által támogatott egyesületek, alapítványok működésének figyelemmel kísérése, az általuk benyújtott támogatási kérelmek véleményezése,
2. civil szervezetekkel kapcsolatot tart, szükség szerint részt vesz pályázatok kidolgozásában,
3. rendszeres kapcsolatot tart fenn a községi sportkörrel, együttműködik a sportot támogató gazdasági és civil szervezetekkel,
4. szakterületének megfelelően részt vesz a nemzetközi kapcsolatok kialakulásában, koordinálásában, ápolásában,
5. véleményezheti a szakterületet érintő testületi előterjesztéseket,
6. javaslatot tehet a képviselő-testület éves munkatervére.

61. §

(1) Településfejlesztési és Szociális Bizottság tagjainak száma 7 fő.

(2) Településfejlesztési és Szociális Bizottság feladat és hatásköre:

1. véleményezi a szakterületet érintő testületi előterjesztéseket, illetve részt vesz azok előkészítésében,
2. figyelemmel kíséri a közterületek rendjét,
3. kapcsolatot tart a lakossággal a csapadékvíz elvezetése, a belvízárkok tisztántartási feladatok folyamatos elvégzése érdekében,
4. véleményezi a településfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztéseket,
5. részt vesz a település-üzemeléssel és település-fejlesztéssel összefüggő javaslatok település-fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
6. véleményezi a településrendezési tervről szóló rendelet-tervezeteket és azok módosításait,
7. helyi ipar, kereskedelem helyzetének figyelemmel kísérése,
8. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a környezetvédelem, az építési, közlekedési és vízügyi feladatok ellátását,
9. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a lakosság kommunális szolgáltatási ellátását, javaslatot tesz annak javítására az ellátást végző szerveknek,
10. figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelést és értékesítést,
11. javaslatot tesz a mezőgazdaság és a gazdaság egyéb területeivel való kapcsolódás lehetőségeire,
12. javaslatot tehet a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítására,
13. állást foglal és javaslatot tesz a szakterületet érintő nemzetközi kapcsolatok alakítására,
14. figyelemmel kíséri az életviszonyok és a foglalkoztatottság helyzetét,
15. kapcsolatot tart fenn a helyi gazdasági szervezetekkel, gazdasági célú szerveződésekkel,
16. kezdeményezi, véleményezi az önkormányzat profitorientált és nonprofit vállalkozásainak megvalósítását,
17. véleményezi, kezdeményezi az önkormányzati ingatlanok, gépek, felszerelések hasznosítását,
18. figyelemmel kíséri az önkormányzati beruházásokat,
19. javasolhatja vagyongazdálkodási tárgykörű rendelet megalkotását, módosítását,
20. véleményezi az önkormányzat által alapított gazdasági társaság(ok) tevékenységéről
    szóló éves beszámolót,
21. piacok, vásárok rendjének véleményezése,
22. az évszaknak megfelelően faluszemlét kezdeményezhet,
23. bejárást, szemlét kezdeményezhet az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban,
24. véleményezi a közterület elnevezésére vonatkozó javaslatot,
25. javaslatot tehet a képviselőtestület éves munkatervére.

62. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

63. §

(1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.

/4/ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad a képviselőknek.

/5/ A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselőtestület hivatala látja el.

VIII. Fejezet

A jegyző

64. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

65. §

(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(2) Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel

ba) honlapon történő közzététel,

bb) helyi sajtóban való közzététel,

bc) helyi kábeltelevízióban való közzététel.

(3) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartási formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

(4) Az önkormányzati rendelet nyilvántartásának formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

66. §

(1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

IX. Fejezet

A Képviselő-testület hivatala

67. §

/1/ A Képviselőtestület egységes hivatalt hozott létre – Érsekhalma Önkormányzatával közösen Nemesnádudvar Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel –, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

/2/ A Hivatal jogi személy. Előirányzat feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

/4/ Az SZMSZ-t a jegyző készíti elő és a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság előzetes véleményével terjeszti a Képviselőtestület elé jóváhagyás végett.

/5/ A Hivatal irodái, belső szervezeti egységei működésének, feladatai ellátásának részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. Az ügyrendet a jegyző adja ki. 

/6/ A Hivatal köteles részt venni a Képviselőtestületi ülések napirendjeinek előkészítésében, a döntések végrehajtásában. A képviselők a Hivatal dolgozóit a jegyzőn keresztül kérhetik fel az alapvető ügyvitelüket meghaladó feladatok ellátására.

Társulás

68. §

A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

1. Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás,
2. Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás,
3. Baja és Környéke Településeinek Területfejlesztési Társulása,
4. Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gara
5. Felső-Bácskai Óvodafejlesztési Önkormányzati Társulás
6. Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

X. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

69. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

XI. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

70. §

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

XII. Fejezet

Nemzetiségi önkormányzat

71. §

(1)A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. Feladat-és hatáskörét a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény.

(2) Nemesnádudvaron – közvetlen módon megválasztott - Német Önkormányzat működik.

(3) Nemesnádudvar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Nemesnádudvari Német Önkormányzat Képviselőtestületével Együttműködési Megállapodásban állapítja meg a költségvetés, a gazdálkodás, ellenőrzés részletes eljárási rendjére vonatkozó szabályokat. A megállapodást a felek minden év január 15-éig áttekintik, és szükség esetén módosítják.

(4) A Hivatal a nemzetiségi önkormányzat kérésére biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen:

            /a/ biztosítja az ülésre szóló meghívók és előterjesztések továbbítását,

            /b/ biztosítja az adminisztrációs feltételeket (gépelési, fénymásolási, sokszorosítási,

      kézbesítési feladatok ellátása),

/c/ kérésre –a jegyző útján- megadja a döntések meghozatalához szükséges szakmai

      segítséget,

            /d/ kérésre biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testülete működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot,

/e/ gondoskodik a jegyzőkönyvek Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztéséről.

/f/ viseli az /a/-/e/ pontokban foglaltakkal járó költségeket,

/g/ ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kap-csolatos feladatokat, amelynek részletes szabályait a helyi nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat közötti, e tárgykörre vonatkozó külön megállapodás tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért felelősséggel nem tartozik.

(6) Az önkormányzat költségvetési rendeletébe a nemzetiségi önkormányzat költségvetése a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be. Az önkormányzat Képviselőtestülete a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

(7) A nemzetiségi önkormányzat Képviselőtestülete a működésének részletes szabályait a saját szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.

                                   XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

72. §

 (1) Ez a rendelet 2014. október 27. napján 13 óra 30 perckor kihirdetésre került.

(2) Ez a rendelet 2014. október 27. napján 14 óra 30 perckor lép hatályba.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2011. (IV. 06.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 11/2011.(VII.19.) önkormányzati rendelet, 8/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelet, 20/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet.

73.§

 Jelen rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök

74.§

Jelen rendelet függelékei:

1. függelék: A képviselő-testület névsora
2. függelék: A képviselő-testület bizottságainak létszáma, név szerinti összetétele
3. függelék: Nemesnádudvar Község Önkormányzata főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása és a kormányzati funkciók szerinti alaptevékenysége

Kelt: Nemesnádudvar, 2014. október 27.

            Dr. Kovács István                                          Kucsoráné dr. Drégelyi Zita

                polgármester                                                         jegyző

1. számú melléklet

Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

Pénzügyi ágazattal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Javaslatot tesz a számlavezető pénzintézet kiválasztására.

2. Dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.

3. A számlavezető pénzintézetnél a fizetési számlához kapcsolódóan alszámlát nyithat a vonatkozó jogszabályi előírások szerint.

4. Engedélyezi költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelést.

5. Dönt a célhoz nem kötött forrás betétként történő elhelyezéséről, a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével.

6. Jogosult elfogadni olyan vagyont, amelyről az önkormányzat javára lemondtak feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, feltéve, hogy az azzal járó kötelezettségek teljesíthetők.

7. Megigényli a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat.

8. Lemondhat év közben feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.

9. Elszámol a tényleges mutatók alapján a költségvetési évet követően – külön jogszabályban meghatározott időpontig – az igénybevett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal.

10. Elkészíti és benyújtja a pályázatokat.

11. Megállapodást köthet az állami öröklés révén a kincstári vagyonba kerülő hagyaték átvételéről.

Szociális és Gyermekjóléti ágazattal kapcsolatos feladat-és hatáskörök:

1. Megállapodást köthet az illetékes munkaügyi központtal, a munkanélküliek foglalkoztatása érdekében történő együttműködésre és információ-szolgáltatásra.

2. A munkaügyi központtal kötött megállapodást az évenkénti felülvizsgálatkor az együttműködés tapasztalatainak és a felmerült igényeknek figyelembevételével közös megegyezéssel módosítja.

3. Önkormányzati segélyt állapíthat meg.

4. Elrendeli olyan vagyonos vagy vagyontalan személy köztemetését, akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, a költségeket hagyatéki teherként bejelenti.

5. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás visszafizetésére való kötelezés.

6. Jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésének elengedése, mérséklése.

7. Méltányossági közgyógyellátás megállapítása.

Művelődési és közoktatási ágazattal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Az önkormányzat által fenntartott óvoda tekintetében, ha a jelentkező gyermekek száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, javaslatot tesz a felvételre.

2. Meghatározza az óvoda nyitvatartási rendjét és gondoskodik annak közzétételéről.

3. Meghatározza és helyben szokásos módon közzé teszi a beiratkozási időszakot.

4. Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról.

5. Egyetértési jogot gyakorol a rendkívüli tanítási szünetek elrendelésében.

Közlekedési ágazattal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Gondoskodik a közutak tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az önkormányzati épületek előtti járda síkossága elleni védekezésről.

2. Együttműködést alakít ki a közút építésében érdekelt magán- és közjogi személyekkel.

3. Dönt a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéről.

4. Szabályozza a helyi utak forgalmát, elhelyezi, fenntartja, eltávolítja a közúti jelzéseket.

Környezetvédelmi és területfejlesztési ágazat feladat- és hatáskörök:

1. Biztosítja a közterületek tisztaságát, a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátását.

2. Gondoskodik az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

3. A helyi vízrendezés, a helyi vízkárelhárítás önkormányzati államigazgatási feladatok ellátása.

4. Gondoskodik a közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről.

5. Dönt a közterület használati engedélyek kiadásáról

Egyéb feladat- és hatáskörök:

1. Dönt a címer, a zászló és a településnév használatának engedélyezéséről

1.számú függelék

A képviselő-testület névsora

Dr. Kovács István      polgármester

Délity József  Ádámné  alpolgármester

Dr. Halmágyi Szilárd alpolgármester

Bakonyi Andrea         képviselő

Jánosi István               képviselő

Melcher Józsefné       képviselő

Tarnai Vince              képviselő

2.számú függelék

A képviselő-testület bizottságainak létszáma, név szerinti összetétele

Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság

Létszáma: 7 fő

Elnök:             Bakonyi Andrea

Tagok:            Jánosi István                                      képviselő tag

                        Melcher Józsefné                               képviselő tag 

                        Tarnai Vince                                      képviselő tag

                                                                       külső tag

            Hermanutz Tamás                              külső tag

            Marusa Róbert                                   külső tag

            Tóthné Schumacher Viktória            külső tag

Településfejlesztési és szociális bizottság

Létszáma: 7 fő

Elnök:            Tarnai Vince  

Tagok:            Bakonyi Andrea                                 képviselő tag

                        Jánosi István                                       képviselő tag 

                        Melcher Józsefné                               képviselő tag

            Hollósy István                                    külső tag

            Schauer Mariann                                külső tag

            Virág Csaba                                       külső tag

3.számú függelék

A Képviselő-testület a 2013. június 30-val megszűnő Felső-Bácskai ÁMK-ban ellátott közművelődési, könyvtári, teleház, és gyermekétkeztetéssel kapcsolatos közfeladatait 2013. július 1-től a Nemesnádudvari Községi Önkormányzat szakfeladatán működteti.

Szakfeladatszámok:                                                                                               Kormányzati funkció         

910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása                                   082041

910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme                               (nem használjuk) 082043

910123 Könyvtári szolgáltatások                                                                          082044                                              

910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk                          (ennyi felé bomlik)

                                                                                                                                082091 közösségi és társadalmi részvétel                                                                                                                                    fejlesztése

                                                                                                                                082092 hagyományos közösségi kulturális                                                                                                                                    értékek gondozása

                                                                                                                                082093 egész életre kiterjedő tanulás,                                                                                                                                          amatőr művészetek                                                                                                                                                                        082094 kulturális alapú gazdaságfejlesztés

910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése            082091 közösségi és társadalmi                                                                                                                                                   részvétel fejlesztése

                                                                                                                                     082092 hagyományos közösségi                                                                                                                                                   kulturális értékek gondozása

                                                                                                                                     082093 egész életre kiterjedő tanulás,                                                                                                                                         amatőr művészetek                                                                                                                                                                       082094 kulturális alapú                                                                                                                                                                  gazdaságfejlesztés

562912 Óvodai intézményi étkeztetés                                                     096010                                                                       562913 Iskolai intézményi étkeztetés”                                                    096020