Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI

1.  §
   

(1)       Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szalkszentmárton Község Önkormányzata.

(2)       Az önkormányzat székhelye: 6086 Szalkszentmárton, Jókai utca 2.

(3)       A Képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Szalkszentmártoni       Polgármesteri Hivatal (6086 Szalkszentmárton, Jókai utca 2.).

2. §.

(1)       Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2)     Szalkszentmárton községben Falunap augusztus 20-a.

(3)       A Képviselő-testület a címer és a zászló, valamint a "Szalkszentmárton" név         használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.

(4)       Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

            a) Szalkszentmárton Község Önkormányzata,

            b) Szalkszentmártoni Polgármesteri Hivatal,

            c) Szalkszentmárton Község Polgármestere,

            d) Szalkszentmárton Község Jegyzője.

(5)       Szalkszentmárton Község Önkormányzata pecsétjét kell használni:

            a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

            b) a testület által adományozott okleveleken,

            c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(6)       A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának          rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

II. F E J E Z E T

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. §

(1)     Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. és 2. melléklet tartalmazza.

(2)     Szalkszentmárton Község Önkormányzata kormányzati funkció kódjainak felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(3)     A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

III. F E J E Z E T

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4. §

(1)       A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát az 5. melléklet             tartalmazza.

(2)       A Képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet      rendel el minden év július 1. napjától augusztus 21. napjáig.

            Ezen időszakban csak a Képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre   nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3)       A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést tart.

a)       A Képviselő-testület rendes ülését adott hónap utolsó szerdai napján tartja az önkormányzat székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a Képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.

            b)         A Képviselő-testület előzetes döntése, továbbá a képviselők egynegyedének, vagy                     a testület bármely bizottságának – a napirendet és időpontot tartalmazó –                           indítványa alapján, rendkívüli ülést kell összehívni.

Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától    számított 10 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját           kezűleg aláírják.

            d)        Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő               esetben hívhat össze. A Képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet                                  rendkívüli ülés tartásáról.

            e)         A Képviselő-testület – döntése alapján - ünnepi ülést tarthat.

(4)       Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás          esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5)       A Képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg:

            a)         az önkormányzat költségvetését,

            b)         minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők                                    legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

5. §

(1)     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2)       A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő      napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok            tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3)     A rendes ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a Képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

7. §

(1)       A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

            a)         rendelettervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,

            b)         gazdasági, vagyoni ügyek,

            c)         választási, kinevezési ügyek,

            d)        a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,

            e)         interpellációk, közérdekű bejelentések,

            f)         testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

A MUNKATERV

8. §

(1)       A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként hagy            jóvá.

(2)       A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a           polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3)       A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a)      valamennyi képviselő-testületi tagtól,

b)      a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,

c)      a jegyzőtől,

d)      az intézményvezetőktől.

(4)       A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban             a polgármesterhez kell benyújtani.

(5)       A munkatervnek tartalmaznia kell:

a)      az ülésnapok időpontját,

b)      a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,

c)      a közmeghallgatás időpontját.

(6)       A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

AZ ELŐTERJESZTÉS

9. §

(1)     Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a Képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. Tájékoztató esetén nem szükséges a Képviselő-testület döntése.

(2)       A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként - írásban kerül benyújtásra.

(3)       A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

            a)         Első rész:

                     az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása, utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre, lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása, különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása, tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.

            b)         Második rész:

                        ba)       egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív                          javaslatok megfelelő elkülönítésével),

                        bb)       indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására                                             (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,

                        bc)       a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

                        bd)      végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont / azonnal /                            folyamatos).

(4)       Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a     határozati javaslatot tartalmazzák.

(5)     Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni. A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó hatósági ügyek intézésénél a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásait tartozik betartani.

(6)       Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

         az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való lebonyolításért az előterjesztő a felelős, több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációt le kell folytatni.

10. §

(1)       Előterjesztést tehetnek:

            a)         a polgármester,

            b)         az alpolgármester,

            c)         a bizottságok elnökei,

            d)        a jegyző,

            e)         valamint a Képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(2)       Az előterjesztés – kivéve egyes rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 8 oldal   terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek         csatolhatók.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI

11. §

(1)       Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása             szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(2)       A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség     megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség        vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell        hívni.

(3)       Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek     vonatkozásában javaslattal élni.

(4)       A polgármester, a képviselő vagy a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont             tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő   tárgyalását.

TANÁCSKOZÁSI REND

12. §

Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a Képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által jóváhagyott írásos formában kap tájékoztatást. A polgármester szóbeli tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, az elvégzett tevékenységekről és az átruházott hatáskörben hozott valamennyi döntéséről.

13. §

(1)       A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

            a)         figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz                      nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b)      rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2)       A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.     A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a        rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is         kötelezheti.

(3)       Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás   folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.       Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A    testületi ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.

(4)       A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat             visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA

14. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2)     A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3)       A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási         szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés            sorrendjében kerülhet sor.

(4)       Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy             térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót      megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5)     A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(6)       A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek –      személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

ÜGYRENDI KÉRDÉS

15. §

(1)       Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok   felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2)       A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra         bocsátását javasolja, a polgármester szavazásra bocsátja.

(3)       Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a       tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre       vonatkozó javaslat.

(4)       Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a    rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja,    hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót.             Ez esetben sincs vitának helye.

A SZAVAZÁS RENDJE

16. §

(1)       Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját          indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések         elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt             bármikor visszavonhatja.

(2)       A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a            javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3)       Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában     elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja        szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott       döntést.

(4)       A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata            szükséges.

(5)     A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6)     Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, tiszteletdíját 10%-kal csökkenteni lehet.

17. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(2) A képviselők kézfelemeléssel „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhatnak vagy tartózkodhatnak.

(3)       A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény   megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(4)       Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen    átdolgozza, kiegészíti és a Képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból         megtárgyalja.

(5)     Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(6)     A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

(7)       A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(8)     A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(9)       A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

            a)         a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

            b)         a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            c)         a szavazás során felmerült körülményeket,

            d)        a szavazás eredményét,

            e)         a jegyzőkönyvvezető nevét,

            f)         a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(10)     A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

18. §

(1)       Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, vagy ha bármelyik   képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2)     A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(3)       A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE

19. §

(1)     A határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 13. §-ában foglaltak szerint kell megjelölni.

(2)       A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(3)       A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a           végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4)       A határozat végrehajtását a felelős köteles haladéktalanul megkezdeni.

(5)       A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester             terjeszti a Képviselő-testület elé.

(6)       A Képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű   határozat nélkül dönt:

            a)         napirend elfogadása,

            b)         lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,                          amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

            c)         a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb                intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

            d)        a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek                                  jóváhagyása,

            e)         interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

            f)         tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

INTERPELLÁCIÓ

20. §

(1)       A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után -

            a)         a polgármestertől,

            b)         az alpolgármestertől,

            c)         az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,

            d)        a jegyzőtől

            önkormányzati ügyekben maximum 10 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2)     Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3)       Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

            a)         az interpelláló nevét

            b)         az interpelláció tárgyát és címzettjét

            c)         annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4)     Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5)     A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

A JEGYZŐKÖNYV

21. §

(1)       A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a)       az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás), az ülés módját (amennyiben zárt ülésre kerül sor), az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját,

            b)         a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását,

c)       a távollevő képviselők nevét és annak tényét, hogy bejelentéssel vagy anélkül vannak-e távol,

            d)        a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását,

            e)         az ülésen elhangzott kérdések, interpellációk és egyéb felszólalások lényegét,

            f)         az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(2)       A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

            a)         a meghívót,

            b)         a meghívó átvételi ívét,

            c)         jelenléti ívet,

            d)        az írásos előterjesztéseket és azok mellékleteit,

            e)         az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat,

            f)         az elfogadott rendeleteket,

            g)         titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

            h)         névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet,

            i)          a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

(3)     A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt évente be kell köttetni, és a Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni. A jegyzőkönyvet elektronikusan – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni a település honlapjának.

(4)     A választópolgárok személyesen a jegyző jelenlétében – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. Erre a Polgármesteri Hivatalban van lehetőség.

(5)     A zárt ülésekről készült jegyzőkönyveket a Polgármesteri Hivatalban elkülönítve kell tartani és kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(6)     A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

IV. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

22. §

(1)     A Képviselő-testület – az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2)       A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a)            a polgármester,

b)           az alpolgármester,

c)            a Képviselő-testület bizottsága,

d)           a képviselő,

e)            a jegyző,

f)            a civil szervezetek képviselője.

(3)       A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

23. §

(1)     A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeleteket a KIM rendelet 9. §

(2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2)       A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(3)       Az önkormányzati rendeleteket a Polgármesteri Hivatal folyosóján található hivatalos     hirdetőtáblán ki kell hirdetni.

(4)       A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5)       A rendeletekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a)            a rendelet számát és tárgyát,

b)           meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját,

c)            módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját,

d)           hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének                    időpontját.

V. F E J E Z E T

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

24. §

(1)       A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a)            a helyi népszavazás,

b)           közmeghallgatás,

c)            fórum,

d)           képviselői fogadóóra.

(2)     A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek - így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok - működését, a községnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

25. §

A Képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

A KÖZMEGHALLGATÁS

26. §

(1)     A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2)       A közmeghallgatás tényét az ülés előtt legalább 10 nappal a helyben szokásos módon     nyilvánosságra kell hozni.

(3)     A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4)     A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

(5)       A közmeghallgatáson is – mint a képviselő-testületi ülésen – a testületnek            határozatképesnek kell lennie.

A FÓRUM

27. §

(1)     A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2)       A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3)       A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a Képviselő-testület üléseire   is kötelező.

(4)       A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5)       A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA

28. §

A Képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében havonta egy alkalommal képviselői fogadóórát tarthatnak.

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA(I)

29. §

(1)       A Képviselő-testület állandó bizottságai:

            a)         Pénzügyi Bizottság, 4 fő

            b)         Ügyrendi Bizottság, 3 fő

            A bizottsági tagok névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

(2)     A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságot bízza meg az Mötv. 37.§ (1) bekezdése alapján az összeférhetetlenséggel kapcsolatos, továbbá az Mötv. 57.§ (2) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok ellátásával is.

(3)       A képviselő egyidejűleg csak egy állandó bizottságnak lehet az elnöke, de több   bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc   bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen.

(4)       A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati           joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5)       A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes       bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(6)     Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7)     A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag - hívja össze és vezeti, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására.

30.§

(1)       Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy      megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé    terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2)       A bizottság üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább négy nappal előbb –     írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok      egyidejű kiküldésével – hívja össze.

31. §

(1)       A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(2)       A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal     látja el.

A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG FELADATAI

32. §

(1)     Előkészíti a Képviselő-testület költségvetési döntéseit, a helyi adókra és adó jellegű köztartozásokra vonatkozó rendeleteket.

(2)       Megvitatja és véleményezi:

            a)         az önkormányzat gazdasági koncepcióját,

b)      az éves költségvetési javaslatot és az intézmények részére – a költségvetésben biztosított – fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását,

c)       a Képviselő-testület elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat,

d)           a Képviselő-testület vállalkozásainak pénzügyi vonatkozású várható kihatásait,

e)           a költségvetési követelések elengedésére irányuló méltányossági döntéseket,

f)           a költségvetési intézmények közötti előirányzatok átcsoportosítását,

            g)         a költségvetési előirányzatok teljesítését, éves beszámoló tervezetét,

(3)       Összehangolja az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodó tevékenységét.

(4)       Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját           bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

(5)       Vizsgálja az önkormányzati hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,          ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati        fegyelem érvényesítését.

(6)       Ellenőrzi a meghatározott célra biztosított pénzeszközök felhasználását.

(7)       Belső ellenőrzést kezdeményezhet, véleményezi az éves ellenőrzési tervet.

AZ ÜGYRENDI BIZOTTSÁG FELADATAI

33. §

1. Előkészíti és véleményezi a Képviselő-testület rendeletalkotási előterjesztéseit, döntéseit.

(2)       Átveszi, nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatokat.

(3)       Ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.

(4)       Belső ellenőrzést kezdeményezhet.

(5)       Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.

(6)       Kitüntető címek adományozását tárgyalja.

(7)       Titkos szavazásnál ellátja a Szavazatszámláló Bizottsági feladatokat.

VII. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER

34. §

(1)       A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)       A polgármester átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(3)     A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4)     A polgármester és az alpolgármester ügyfélfogadási rendjét a 7. melléklet tartalmazza.

VIII. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A JEGYZŐ

35. §

(1)     A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési rendjét külön határozat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(2)       Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése:

a)            igazgatási,- hatósági, – műszaki csoport,

b)           gazdálkodási csoport,

c)            adó csoport.

(3)     Amennyiben a jegyző jogszabálysértő döntést, működést észlel, köteles azt a Képviselő-testület felé jelezni.

(4)     A jegyzőt tartós távolléte esetén a Polgármesteri Hivatal igazgatási I. feladatokat ellátó képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselője teljes jogkörrel helyettesíti.

(5)       A Polgármesteri Hivatal és a jegyző ügyfélfogadási rendjét a 7. melléklet tartalmazza.

VIII. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. §

(1)       Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)       Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2011.(IV.28.) rendelet.

           Káposztás Tibor                                                                Halászné dr. Borbély Anett

              polgármester                                                                                    jegyző

Az önkormányzati rendelet 2014. december 19-én kihirdetésre került.

                                                                                                                   Halászné dr. Borbély Anett

                                                                                                                                  jegyző