Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2014. 10. 28- 2016. 04. 03

Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2014.10.28.

Tököl Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tököl Város Önkormányzat, (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2316 Tököl, Fő u. 117.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat hivatala hivatalos megnevezése: Tököli Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

2. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit a helyben szokásos módon – a Hivatal hirdetőtábláján – kell kihirdetni.

3. § Az önkormányzat jelképei: a külön rendelet szerinti címer és zászló, valamint Tököl pecsétje, mely kör alakú, közepén jogart tartó oroszlán, körötte “TÖKÖL KÖZSÉG PECSÉTJE 1855” felirattal.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADATA, HATÁSKÖRE

4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az Önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatait, a feladatellátás módját és mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza. A képviselő-testület a 2014-2019 közötti időszakra vonatkozó, távlati fejlesztési és ciklus programját az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Mötv. 42. §-a szabályozza.

(5) A Képviselő-testület a (4) bekezdésben foglalt át nem ruházható hatáskörök kivételével hatáskörét kizárólag rendelettel ruházhatja át, illetve vonhatja vissza. A rendeletben a Képviselő-testület meghatározza a hatáskör gyakorlásának módját és feltételeit.

(6) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább kétévente egyszer köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

III. Fejezet

A TESTÜLET ÉS SZERVEI

5. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, jegyző, a Hivatal és a társulás látja el.

(2) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

6. § (1) A Képviselő-testület tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők – 8 képviselő egyéni választókerületből, 3 képviselő kompenzációs listáról – (továbbiakban: képviselő) és a polgármester. A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat intézményeinek felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.

IV. Fejezet

A TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEI

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló, soros és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MEGALAKULÁSA

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze, majd felkéri a legidősebb képviselőt az ülés levezetésére.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(3) A polgármester

a) az alakuló, illetve megválasztását követő ülésen ünnepélyes esküt tesz a Képviselő-testület előtt és aláírja az esküokmányt;

b) jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek,

c) tevékenységét főállásban látja el.

(4) A képviselő

a) az alakuló ülésen esküt tesz a Képviselő-testület előtt és aláírja az esküokmányt;

b) jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

AZ ALPOLGÁRMESTER VÁLASZTÁSA

9. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több – társadalmi megbízatású – alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

SOROS ÜLÉS

10. § A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. Július és augusztus hónapokban – lehetőség szerint – nyári szünetet tart. A Képviselő-testület soros üléseit lehetőség szerint a hónap első csütörtökjén tartja, a bizottságok üléseiket lehetőség szerint az ezt megelőző kedden, vagy a képviselő-testület ülése napján tartják.

RENDKÍVÜLI ÜLÉS

11. § (1) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli Képviselő-testületi ülést.

(2) A képviselő-testületi ülést össze kell hívni:

a) a megválasztott képviselők egynegyedének,

b) a Képviselő-testület bármely bizottságának indítványára;

c) ha a polgármester a Képviselő-testület ülését követő 3 napon belül önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés újratárgyalását kezdeményezi.

d) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 munkanapon belül köteles a soron kívüli ülést összehívni.

(5) Soron kívül összehívott ülés meghívójára és annak megküldésére a 12. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt 2 nappal megkapják. Rendkívüli esetben a meghívás rövid úton is történhet (telefon, telefax, e-mail).

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA

12. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester az előterjesztések megküldésével hívja össze. Ahol a SZMSZ írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton továbbított e-mailt is érteni kell.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját a napirendi pontok anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak 4 naptári nappal az ülés előtt megkapják.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának megjelölését.

13. § A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) teljes joggal a képviselőket,

b) tanácskozási joggal

- a jegyzőt,
- a választókerület egyéni országgyűlési képviselőjét,
- a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit,
- a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
- a bizottságok nem képviselő tagjait,
- az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit,
- akiknek jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.
(2) Az (1) szerinti meghívottak részére a meghívóval együtt - a zárt ülés anyaga kivételével - valamennyi előterjesztést, a polgármester által esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket a 12. §. (1) bekezdésben meghatározott módon kell kézbesíteni.

14. § A Hivatal a Képviselő-testületi ülés időpontjáról és a napirendjéről a Város lakosságát a helyben szokásos módon értesíti.

AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA

15. § (1) A képviselő-testületi ülések - a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület esetenként - egyszerű többséggel - dönt maximum 3 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek.

(3) A Képviselő-testület:

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5) Zárt ülés tartását bármely önkormányzati képviselő és a jegyző indítványozhatja, az indítványról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) Zárt ülés jegyzőkönyvébe - a polgármesteren és a jegyzőn kívül - csak a képviselők és a tárgyban közvetlenül érintett vagy hivatalos megbízottja tekinthetnek be, azzal, hogy a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, oly módon, hogy a betekintési jog e vonatkozásban nem korlátozható.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKATERVE

16. § (1) A képviselő-testület decemberi ülésén meghatározza a következő év I. félévi munkatervét. A II. félévi munkatervet a júniusi ülésen fogadja el.

(2) A tervezetet a polgármester készíti és terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

c) a munkatervben szereplő előterjesztőknek,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

e) a jegyzőnek.

A SOROS ÜLÉS NAPIRENDJE

17. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot, a napirendekről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(2) A polgármester - írásban - beszámol:

a) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról;

b) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a jelentősebb eseményekről;

c) az előző ülés óta kiadott polgármesteri utasításokról.

AZ ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE

18. § (1) A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél - az ülés előtt 10 nappal - írásban nyújthatók be.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a polgármester és az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző,

e) az önkormányzati intézményvezetők,

f) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői.

(3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(4) A munkatervben, illetőleg a képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat sürgősségi megtárgyalását – legkésőbb az ülést megelőző napon – írásban kérheti:

- a polgármester,
- a bizottság,
- a képviselők 1/4-e,
- a törvényességi ügyben a jegyző,
A sürgősségi indítvány kérdésében a Képviselő-testület egyszerű többséggel történő szavazással dönt és elfogadása esetén az ügyet első napirendként kell tárgyalni.
(5) Az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeket és az előterjesztések benyújtásának rendjét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE

19. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülést a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. (a továbbiakban: elnök)

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést berekeszti és azt 8 napon belül - változatlan napirenddel - ismételten összehívja.

(4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, majd a határozatképessége az ülés végéig folyamatosan figyeli.

(5) Bármelyik képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja - maximum 2 perces indoklással - a napirendi ponttal kapcsolatos vita lezárását, illetve a hozzászólások időtartamának korlátozását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül - egyszerű többséggel – dönt.

(6) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(7) Az elnök gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(8) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az elnök:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ;

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.

(9) Az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett - e rendeletben szabályozott - indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(10) A képviselő-testületi ülésen megjelent meghívottakat, érdeklődőket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az elnök rendreutasíthatja.

(11) Az érdeklődők részéről megismétlődő rendzavarás esetén az elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

INTERPELLÁCIÓ

20. § (1) A képviselő önkormányzati ügyben - tevékenység, intézkedés megtétele vagy elmulasztása kapcsán - a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz, a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt 3 nappal a polgármesternél kell benyújtani írásban, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásos választ az interpellálón kívül meg kell küldeni a képviselőknek is.

(3) Az elnök az ülés elején a Képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(4) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(5) Az interpellálót az írásbeli előterjesztés mellett a szóbeli kiegészítés joga is megilleti, amely 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(6) A válasz elhangzása után az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a Képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, az elnök kiadja vizsgálatra a Képviselő-testület által kijelölt bizottságnak, vagy a polgármesternek, aki az interpellációt 30 napon belül megvizsgálja és a Képviselő-testület soron következő ülésén jelentést tesz. A jelentés elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

KÉPVISELŐI KÉRDÉS

21. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez bármely önkormányzati ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(3) A kérdésre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válaszról a Képviselő-testület nem határoz.

VITAVEZETÉS, FELSZÓLALÁSOK, HOZZÁSZÓLÁSOK SZABÁLYAI

22. § (1) Az elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. Az elnök a felszólalásra a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának rendje:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése legfeljebb 5 perc időtartamban,

b) a bizottságok véleményének, állásfoglalásának ismertetése maximum 3 percben - az esetleges kisebbségi vélemény ismertetésével együtt,

c) kérdések az előterjesztőhöz, a témához kapcsolódóan 1-1 percben,

d) kérdésekre adott válasz 3 percben, melyeknél az előterjesztő igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét,

e) hozzászólások időtartama maximum 3 percben, illetve kérhető annak meghosszabbítása 2 perccel. Erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

f) előterjesztői zárszó.

23. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie az SZMSZ azon rendelkezését, amelyre hivatkozik.

(3) Ha a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az elnök a képviselőtől megvonja a szót.

(4) Ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

24. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) A vita lezárása után további hozzászólásnak nincs helye; személyes megjegyzéssel élhet - maximum 2 percben - az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, általa sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzést követően viszontválasznak vagy további vitának helye nincs.

(3) A jegyző időkorlátozás nélkül több alkalommal is felszólalhat, ha törvényességi észrevételt tesz.

DÖNTÉSHOZATAL SZABÁLYAI

25. § (1) A Képviselő-testületi határozatok elfogadásához egyszerű többség szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az alábbi ügyekben:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

c) helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

d) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás

e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

f) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

g) a Képviselő-testület döntéshozatalából kizárás;

h) a Mötv. 46. § (2) c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;

i) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt feloszlásának kimondása – név szerinti szavazás;

j) kereset benyújtása - polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt - a bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében;

k) a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása;

l) összeférhetetlenség, valamint méltatlanság megállapításához,

m) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

n) alpolgármester(ek) megválasztása (SzMSz 9. § (2) bekezdés),

o) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

p) gazdasági program elfogadása,

r) önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés

s) közösségi célú alapítványi forrás átvétele, átadása.

(3) Név szerinti szavazás szükséges az alábbi ügyekben:

a) önkormányzati tulajdonnal való rendelkezésnél,

b) gazdasági program kialakításánál,

c) költségvetésről szóló döntésnél,

d) helyi adóval kapcsolatos döntésnél,

e) településrendezési terv jóváhagyásánál

f) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt feloszlásának kimondásánál (Mötv. 55. §).

26. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A döntéshez minősített többség szükséges.

(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a – polgármester javaslatára – a képviselő-testület, a mulasztó képviselő jegyzőkönyvben való megrovásáról dönthet.

A SZAVAZÁS MÓDJA

27. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan, vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Szavazásra csak az az indítvány bocsátható - ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is, - amely kizárólag a napirenden szereplő témára vonatkozik és rendelet esetében az, amelyet a képviselők előzetesen írásban megkaptak, vagy az ülés vezetője a vita lezárása előtt felolvasott. A vita lezárása után benyújtott javaslatokat nem lehet szavazásra bocsátani. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.

28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy szavazógép használatával történik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámolása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

29. § (1) Képviselői kérésre, vagy ha azt jogszabály, illetve e rendelet kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző először a polgármester nevét, majd a képviselők névsorát ABC sorrendben felolvassa, az „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyző a szavazatokat összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét.

30. § (1) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet a Hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(2) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, illetve döntési alternatívá(k)ra lehet.

(3) A szavazáshoz tollat kell használni.

(4) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli - szavazólapon adták le;

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott;

d) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát jelöl meg a szavazólapon.

31. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában a Képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – legalább 3 tagú, jelenlévő képviselőkből álló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazást lebonyolító Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a Képviselő-testületet és aláírja a szavazásról készült (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját;

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

c) a szavazás eredményét.

32. § (1) A szavazás titkossága érdekében az ehhez szükséges feltételeket biztosítani kell.

(2) A Bizottságnak a szavazás megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma egyezik a szavazásra jogosultak számával, ennek megtörténte után az urnát le kell zárni.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

33. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeleteket alkot, határozatokat hoz.

(2) A képviselő-testületi döntéseket naptári évenként kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) Az Önkormányzat a lakosság széles körét érintő döntéseit a helyben szokásos módon, 30 napon belül közzéteszi. A nyílt ülések jegyzőkönyvei és az előterjesztések a polgármesteri hivatalban és a helyi könyvtárban megtekinthetők. Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat hirdetőtáblára történő kifüggesztés útján, valamint a döntések lényegének – vagy a teljes szövegnek - a helyi újságban való megjelentetésével kell nyilvánosságra hozni.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokról, az adatvédelemről és személyiségi jogok védelméről szóló felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseire, valamint az Önkormányzat, illetve a zárt ülésen hozott határozattal érintett harmadik személy üzleti érdekeire is figyelemmel kell a nyilvánosságot tájékoztatni.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE

34. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a Mötv 52. §-ában foglaltakat.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó;

b) az írásos előterjesztések, interpellációk;

c) a jelenléti ív;

d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya;

e) a képviselő - kérésére - írásban is benyújtott hozzászólása.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A polgármester minden képviselő-testületi ülés elején felkér két jegyzőkönyv-hitelesítőt a jelenlévő képviselők közük, akik a polgármester és a jegyző mellett ugyancsak aláírják a jegyzőkönyvet.

(5) A jegyzőkönyvet és a Képviselő-testület által alkotott rendeleteket az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a kormányhivatalnak.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, oly módon, hogy a betekintési jog e vonatkozásban nem korlátozható.

(7) A képviselő-testületi előterjesztések és a nyilvános ülések jegyzőkönyvei a Művelődési Központ és Könyvtárban megtekinthetők.

(8) Az ülésről készült hangfelvételt 4 évig meg kell őrizni.

V. Fejezet

KÖZMEGHALLGATÁS, HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUM

KÖZMEGHALLGATÁS

35. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Képviselő-testület indokoltnak tart.

(3) A közmeghallgatás akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint a fele jelen van.

(4) A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

LAKOSSÁGI FÓRUM

36. § (1) A Képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor dönt arról, hogy az állampolgárok mely körének, mely szakmai rétegnek, illetve mely szervezetnek a véleményét kell megkérni a döntés előkészítése során. A véleményekről, az esetleges állásfoglalásokról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(2) Lakossági fórum tartható a szabályozási tervek, a Városban megvalósítandó nagyobb beruházások előkészítése ügyében.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

37. § (1) A képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek; a tisztsége megszűnésével szűnnek meg. A képviselő megválasztásával a Képviselő-testület tagjává válik. Feladatait társadalmi megbízatásként látja el.

(2) A képviselő a Város egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(3) Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(4) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a rögzíti.

(5) Minden önkormányzati képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

38. § (1) A képviselő köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni és indokolni, ha a képviselő-testületi ülésen vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.

(2) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésről történő távolmaradását – a Polgármesteri Hivatal titkárságán – előzetesen be kell jelentenie legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján 12 óráig, kivéve, ha elháríthatatlan külső ok (vis major) miatt erre nincs lehetőség. Annak a képviselőnek, aki a képviselő-testületi ülésről indokolatlanul távol marad – ily módon a képviselő-testület munkájában nem vesz részt – a tiszteletdíját 50%-al csökkenteni kell, így a képviselő tiszteletdíját a következő esedékesség után automatikusan csökkentve kell folyósítani.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS

39. § (1) A képviselő megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni; az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

(3) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki indítványozhatja a polgármesternél.

(4) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kérelmet átadja kivizsgálásra a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottságnak, melynek előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

MÉLTATLANSÁG

40. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,

a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;

b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi;

c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;

d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;

e) aki a Mötv. 36. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(4) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(5) A méltatlansági eljárásra egyebekben a Mötv. 37. § (2)–(7) bekezdésében, valamint e rendelet 38. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A KÉPVISELŐ DÍJAZÁSA

41. § A képviselő tiszteletdíjára, természetbeni juttatására és költségtérítésére vonatkozó szabályokat e rendelet 5. melléklete szabályozza.

VII. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

42. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseiket a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint, egyéb esetben egyszerű szótöbbséggel hozzák.

(3) A bizottságok a képviselő-testület munkaterve alapján összeállított, saját munkaterv szerint és szükség esetén üléseznek.

(4) A Képviselő-testület állandó bizottságainak és a bizottságok tagjainak felsorolását a 2. számú függelék, a bizottságok feladat és hatásköreit a 2. számú melléklet tartalmazza.

ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG

43. § (1) A bizottság a Képviselő-testület döntés előkészítő, javaslattevő, véleményező és ellenőrző szerve.

(2) A Képviselő-testület a 4. § (5) bekezdésében szabályozott módon hatalmazhatja fel a bizottságot döntési joggal, hatósági jogkör gyakorlásával.

(3) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(5) A bizottság nem képviselő tagja

a) megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt;

b) nem lehet az, aki az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések hatálya alá tartozik. Amennyiben az érintett az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg, a Képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén a bizottsági tagságot megszüntetni.

(6) A bizottság tevékenységét a Képviselő-testület rendeletei, határozatai, a polgármester indítványai és saját munkaterve szerint végzi.

(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(8) A bizottság elnöke, (illetve akadályoztatása esetén a bizottságnak a legidősebb képviselő tagja, a korelnök) jogosult a bizottság összehívására és a bizottság Képviselő-testület előtti képviseletére.

(9) A bizottsági ülést a bizottság elnöke vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag, mint korelnök látja el a levezető elnöki feladatokat.

(10) A bizottság szükség szerint, de legalább kétévente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek a bizottság munkájáról.

(11) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(12) A bizottsági tagnak a bizottsági ülésről történő távolmaradását – a Polgármesteri Hivatal titkárságán – előzetesen be kell jelentenie legkésőbb a bizottsági ülés napján 12 óráig, kivéve, ha elháríthatatlan külső ok (vis major) miatt erre nincs lehetőség. Annak a bizottsági tagnak, aki a bizottsági ülésről indokolatlanul távol marad – ily módon a bizottság munkájában nem vesz részt – a tiszteletdíját 50%-al csökkenteni kell, így a tiszteletdíját a következő esedékesség után automatikusan csökkentve kell folyósítani.

(13) Három hónap folyamatos távollét esetén a bizottság külsős tagjának visszahívását kezdeményezheti a bizottság elnöke.

44. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A személyes érdekeltséget az érintett köteles bejelenteni, kizárásról a bizottság dönt.

IDEIGLENES BIZOTTSÁG

45. § (1) A Képviselő-testület egyes feladatok eredményes megoldása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság határozott ideig, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(4) Egyebekben az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

MUNKACSOPORT

46. § (1) A Képviselő-testület a bizottságok munkájának segítése érdekében munkacsoportot(okat) hozhat létre.

(2) A munkacsoport tagjait a Képviselő-testület választja.

(3) A munkacsoport részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(4) A munkacsoport tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ

A POLGÁRMESTER

47. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester felett a munkáltatói jogokat.

(2) A Képviselő-testület a polgármester illetményét a mindenkori törvényi előírások szerint állapítja meg.

A POLGÁRMESTER FELADATAI

48. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint a közigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt.

A polgármester:
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;
f) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás esetén;
g) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.

ALPOLGÁRMESTER

51. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A JEGYZŐ

52. § (1) A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a Hivatalt, szervezi annak munkáját.

A jegyző:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(3) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyző egyéb feladatai:
a) javaslatot tesz a Hivatal ügyrendjére;
b) rendszeresen ügyfélfogadást tart;
c) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt közigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket;
d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat;
e) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről;
f) biztosítja a Hivatal operatív gazdálkodási feladatainak ellátását.
(5) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző kinevezése határozatlan időre szól.
IX. Fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

53. § (1) A Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet 7. számú melléklete, a Hivatal Ügyrendjét a 4. számú függelék tartalmazza.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

54. § (1) Az Önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját, és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

(3) A költségvetés meghatározása két fordulóban történik. Az első fordulóban a költségvetési koncepció kerül a Képviselő-testület elé, a második fordulóban - a vonatkozó törvények és rendeletek által előírt részletezésben - a polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet benyújtja a Képviselő-testületnek a hatályos jogszabályok által előírt határidőig.

(4) A polgármester a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet a jogszabályban előírt határidőn belül a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A gazdasági program, az éves költségvetési és a zárszámadásról szóló rendeletet a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottságnak előzetesen véleményeznie kell.

55. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) A Képviselő-testületet megilletik azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. Az önkormányzati vagyongazdálkodásról és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

56. § (1) Tököl Önkormányzat Képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más település önkormányzatának képviselő-testületével szabadon társulhat. A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.

(4) A települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt.

(5) A Képviselő-testület által megkötött társulási megállapodások e rendelet 5.számú függelékét képezik.

XII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA

57. § Tököl Város Önkormányzata a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében szorosan együttműködik a helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

58. § Értelmező rendelkezések:

a) helyben szokásos mód: a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés, mely kiegészülhet az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.

b) minősített többség: a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata.

c) egyszerű többség: a jelen lévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata.

d) tartós akadályoztatás: olyan időtartamú távollét, mely megakadályozza az ülés összehívását.

59. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet mellékletei az alábbiak:

1. számú: A képviselő-testület távlati fejlesztési és ciklus programja 2014-2019

2. számú: Az SZMSZ-ben átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke.

3. számú: Az Önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja és mértéke

4. számú: Előterjesztések rendje és tartalmi követelményei.

5. számú: A képviselők és külsős bizottsági tagok díjazása, természetbeni juttatása, költségtérítése és e juttatások szabályai

6. számú: A Képviselő-testület állandó bizottságai, feladat és hatáskörük

7. számú: A Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint az ügyfélfogadás rendje.

8. számú: Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

(3) A rendelet függeléke:

1. számú: A képviselők névsora.

2. számú: Az állandó bizottságok tagjainak névsora

3. számú: Az önkormányzat intézményeinek felsorolása

4. számú: A Polgármesteri Hivatal Ügyrendje

5. számú: Társulási megállapodások

(4) A rendelet függelékének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 20/2008.(X.14.) számú rendelet.

1. melléklet

A Képviselő-testület távlati fejlesztési és ciklusprogramja
Bevezető és értékelő
2014. október 12-én öt évre választott új képviselő-testületet Tököl.
A választás visszaigazolta az elmúlt évek munkáját, melynek során Tököl szebb, gazdagabb lett, mint korábban bármikor, s hogy a változások minden tököli számára örömöt jelentettek. A tököliek büszkeségét erősíti a városba látogatók elismerése is.
Nagy munkát végzett az előző testület, de maradt még bőven teendő. Sikeres pályázat után befejezés előtt áll a szennyvíztisztító bővítése, rekonstrukciója.
Elkészült a város új, 40 gyermeket befogadó bölcsődéje. A városközpont rekonstrukció keretében új parkok, parkolók épültek. Elkészült a városi piac és központi sétány. Üzletek, irodahelyiségek épültek, megújult a Teleház. A város közigazgatási központjában régi épületek újultak meg, emeletráépítés és tetőtér épült a régi GAMESZ épületre. A homlokzatszigetelés, tetőcsere és ablakok, ajtók cseréje jelentős energia megtakarítást eredményez. Átépült, bővült, napelemeket kapott a sportcsarnok, megszépült az iskolai sportudvar, parkoló és park.
Két műfüves és több homokos labdarúgópályát alakítottunk ki. Elkészült a Fő utca, a lakótelepi családi házas terület és az Eötvös utca aszfaltozása. Megkezdődött a buszmegálló épületek cseréje, öt újat vásároltak és a régieket felújították. Nyolc új, köztük egy extrém játszóteret építettek. Megújult a városi uszoda, s járdaépítés kezdődött. Biztonságossá vált a közlekedés. Térfigyelő kamerák fokozott rendőri és polgárőr szolgálat erősíti a közbiztonságot. Színvonalas maradt a korszerű családi és gyermekorvosi és fogorvosi ellátás.
A pályázati lehetőségek természetesen befolyásolták a városi helyszínek fejlesztését,d e egyértelmű volt a törekvés a városrészek arányos fejlesztésére. Biztosított a képviselő-testületi ülések nyilvánossága, így a Tököliek közvetlen, illetve a Tököli Tükör újságban történő véleménynyilvánítási lehetősége.
Érvényesültek az új jogszabályok, s az új helyzetben kedvező helyzetben maradtak a tököli családok a víz, csatorna, hulladékszállítás szolgáltatások díjai vonatkozásában.
Kiegyensúlyozott gazdálkodás folyt, s a zöldterületi beépítési szándékokat behatárolta a kertvárosi jelleg megtartásának szándéka.
Szebbé vált a város arculata, s a közösségi értékek felmutatása az országos médiákon keresztül is növelte Tököl jó hírét.
A sikeres sport és kulturális közösségek, mint a labdarúgás és kézilabda szakosztályok, a kick-box, karate, fitt-kid, RG egyesületek, a Lovasklub és a Délszláv Táncegyüttes, az énekkarok, s a Szárny-nyitogató Művészeti Iskola erősítették a hagyományok megtartását.
A tradicionális rendezvények, mint a Summerfest, Lovas fesztivál, Szüreti felvonulás mellett az újak, mint a Közösségi Nap, az Itthon vagy-Magyarország szeretlek, s a Zenés Nyári Esték, az Adventi ünnep, s a Kézműves piacok nagy értéket jelentenek, s jó hangulatúvá teszik a Tököliek életét.
Tököl az elmúlt ciklusokban erős, versenyképes volt, mert egységes maradt. Az új képviselő-testület képes Tökölt továbbra is sikeres pályán tartani. A város vezetése nem lesz ellentmondásos kísérletek terepe, mert a választók nagy támogatottságát élvező képviselő-testület és polgármester felkészült az önkormányzati gazdálkodás feltételrendszerével és Tököl gazdasági körülményeit és közösségi igényeit illetően.
Ez a támogatottság jelenti a sikeres városvezetéshez szükséges együttműködés bizalmi alapját.
Ez a bizalom garantálja a folyamatos építkezést, s Tököl újabb sikereit.
Az elmúlt négy évben nagy munkát végeztünk, de maradt bőven teendő. Sikeres pályázataink nyomán befejezés előtt áll a szennyvíztisztító bővítése, rekonstrukciója, elkészült a város új, 50 gyermeket befogadó bölcsődéje. A városközpont-rehabilitáció keretében új parkok, parkolók épültek. Elkészült a városi piac és a központi sétány. Üzleteket és irodahelyiségeket építettünk, felújítottuk a Teleházat. A város közigazgatási központjában régi épületeket újítottunk fel, s tetőteret építettünk az igazgatási, hatósági iroda épületéhez. Gyönyörű, új helyszínné vált a katolikus templom és a 48-as emlékmű parkja. Felújítottuk a templom külső homlokzatát. Klímaberendezéssel, új nyílászárókkal korszerűbbé, a homlokzat felújításával szebbé tettük a Művelődési Központot és Könyvtárt. Átépítettük, bővítettük a Sportcsarnokot, s az iskolai sportudvart, parkot, parkolókat. Energiatakarékos nyílászárókkal, napelemekkel csökkentettük az intézmények energiafelhasználását. Két műfüves és több füves, homokos sportpályát alakítottunk ki. Elkészült a Fő utca, a lakótelepi családi házas terület és az Eötvös utca aszfaltozása.
Megkezdtük a buszmegállók cseréjét, öt újat vásároltunk, s felújítottuk a régieket. Nyolc új, köztük egy extrém játszóteret építettünk. Felújítottuk a városi uszodát, járdaépítési program megkezdésével biztonságosabbá tettük a közlekedést, térfigyelő kamerákkal, fokozott rendőri és polgárőri szolgálattal erősítettük a közbiztonságot. Megtartottuk a korszerű családi orvosi ellátás színvonalát.
A pályázati lehetőségek kihasználása mellett törekedtünk a városrészek arányos fejlesztésére. A képviselő-testületi és bizottsági munka nyilvánosságát, a Tököliek közvetlen és a Tököli Tükör újságon keresztüli vélemény-nyilvánítást mindig biztosítottuk. Az új jogszabályokhoz alkalmazkodva a város számára legelőnyösebb szolgáltatói rendszert és díjakat alakítottunk ki a hulladékszállítás, a víz- és szennyvízkezelés, valamint a vízellátás területén. A rezsiköltség-csökkentés a díjak meghatározásával érvényesül. Nem engedtünk a mértéktelen zöldterületi beépítési szándékoknak, s kiegyensúlyozott gazdálkodást folytattunk. A városi arculat szebbé tételével, s a város értékeinek felmutatásával az országos médiákban is erősítettük Tököl jó hírét. A sport és kulturális közösségek (labdarúgás, kézilabda, kick-box, karate, fit kid, RG, fogathajtás, a tánccsoport, az énekkarok, a művészeti iskola), s a régi: Summerfest, Lovas Fesztivál, Szüreti felvonulás, valamint az újak: Közösségi Nap, Itthon vagy – Magyarország, szeretlek!, Zenés Nyári Esték, Adventi ünnep, Kézműves piacok, nagy értéket jelentenek. Erősítették a hagyományok megmaradását, s jó hangulatúvá tették a Tököliek életét.
Az elmúlt ciklusokban Tököl erős, versenyképes volt, mert egységes maradt. Most is olyan testületre van szükség, amelyik Tökölt továbbra is sikeres pályán tartja. A legyengülés, a kiszolgáltatottá válás, a versenyképesség elvesztése hetek alatt bekövetkezhet. A város vezetése nem lehet ellentmondásos, kísérletek terepe. A kudarc és csőd garanciája az olyan városvezetés, amelyik az önkormányzati gazdálkodás alapjaival ugyanúgy nincs tisztában, mint Tököl gazdasági körülményeivel, közösségi igényeivel.
A sikeres városvezetéshez együttműködés, az együttműködéshez bizalom kell. Olyan képviselőket, polgármestert kell választani, akik felkészültek, s tudnak egymással dolgozni. Mi továbbra sem megyünk bele semmiféle személyeskedésbe, mocskolódásba, de határozottan visszautasítjuk a gyűlölködő, félelemkeltő, rágalmazó vádaskodást. Ellenségeskedés helyett építkezni akarunk, s megvédjük, folytatjuk Tököl sikereit!
Az elmúlt ciklusokban Tököl erős, versenyképes volt, mert egységes maradt. Most is olyan testületre van szükség, amelyik Tökölt továbbra is sikeres pályán tartja. A legyengülés, a kiszolgáltatottá válás, a versenyképesség elvesztése hetek alatt bekövetkezhet. A város vezetése nem lehet ellentmondásos, kísérletek terepe. A kudarc és csőd garanciája az olyan városvezetés, amelyik az önkormányzati gazdálkodás alapjaival ugyanúgy nincs tisztában, mint Tököl gazdasági körülményeivel, közösségi igényeivel.
A sikeres városvezetéshez együttműködés, az együttműködéshez bizalom kell. Olyan képviselőket, polgármestert kell választani, akik felkészültek, s tudnak egymással dolgozni. Mi továbbra sem megyünk bele semmiféle személyeskedésbe, mocskolódásba, de határozottan visszautasítjuk a gyűlölködő, félelemkeltő, rágalmazó vádaskodást. Ellenségeskedés helyett építkezni akarunk, s megvédjük, folytatjuk Tököl sikereit!
Célunk, s közös felelősségünk, hogy október 12-én együttműködésre képes, a városrészek harmonikus fejlesztésére törekvő képviselő-testületet, s polgármestert válasszunk, hiszen az elmúlt huszonöt év sikereit is közösen értük el. Köszönöm, köszönjük az elmúlt években munkánk iránt megnyilvánuló bizalmat. Személyes életemben közös tököli sikerként éltem meg országgyűlési képviselővé választásomat. Hiszem, hogy a parlamenti munkám során a térségi érdekek képviselete mellett Tököl érdekében is sikeresen dolgoztam. A jogszabályok változása miatt választanom kellett, s én Tökölt választottam.
Tököli Fundamentumok
null

1. Tököl magyarok, horvátok, németek, szerbek által lakott szabad magyar kisváros.

2. Tököl stratégiai, baráti kapcsolatban él a Csepel-sziget és Kis-Duna mente településeivel.

3. Tököl célul tűzte ki önálló, saját program alapján álló működés kialakítását.

4. Tököl közösségi erősödést épít és gazdasági emelkedést szervez.

5. Tököl a hagyományok városa. Ápolja a nemzeti múltat, a nemzetiségi hagyományokat és a lokálpatrióta büszkeséget.

6. Tököl nagyra értékeli és támogatja a történelmi egyházak szolgálatát.

7. Tököl a törvényes rend városa. Védelmet nyújt a tisztességes polgároknak és erősíti a bűn megelőzését.

8. Tököl a nemzedékek együttműködésének városa. A családok segítője, a gyermekek, fiatalok és rászorulók támogatója.

9. Tököl a valódi teljesítmények és a vállalkozói akarat városa. A munkából élők gyarapodását segítő közösség.

10. Tököl a magyarok, a nemzetiségek és más népek határokon átívelő együttműködésének városa.

11. Tököl a megújulás városa, magyar kisváros, amely képes felzárkózni az európai városok színvonalára.

12. Tököl elkötelezett, keresztény, nemzeti és nemzetiségi, polgári közösség.

Tököl város távlati fejlesztési programja a 2014-2019 képviselő-testületi működési ciklusra

Településfejlesztési elveink

A város épített és természeti környezeti adottságaira alapozott fejlesztés és rendezés.

A kertvárosi jelleg és közösségi önazonosságág érzésének erősítése, a Tököliek életminőségének javításával, tököli szellemiséggel és a város és utcakép rendezéssel.

A városi szolgáltatások fejlesztése, a városon belüli kapcsolatok, közlekedési, szolgáltatói funkciók összehangolása. A közlekedési terhek csökkentése.

A városrészek funkcionális és közterületi rendezése, közelítése egymáshoz.

A Duna lehetőségeinek kihasználása a szabadidős és turisztikai kínálat erősödése (bővítése).

A térségi kapcsolatok erősítése, a gazdaságfejlesztési potenciál kihasználása, a logisztikai szerep erősítése.

Átfogó célok

1. Környezettudatos és értékteremtő városfejlesztés

2. Versenyképes gazdaság

3. Közösségi megújulás

I. Gazdaság

Vállalkozásbarát önkormányzatként továbbra is kiszámítható körülményeket teremtünk a helyi kis- és középvállalkozások számára.
Település-szerkezeti döntésekkel segítjük új vállalkozások, beruházások indulását. A meglévő ipari és kereskedelmi parkok kihasználtságának javulását, új munkahelyek teremtését.
Továbbra is figyelembe vesszük a helyi vállalkozások fejlesztési igényeit, érdekképviseleteik véleményét.
Biztosítjuk az önkormányzati helyi bevételek felhasználásának nyilvánosságát.
Megkezdjük a Település-szerkezeti és –szabályozási Terv, és a Helyi Építési Szabályzat aktualizálását.
A jogszabályi változásokhoz alkalmazkodva biztosítjuk a közszolgáltatások megfelelő színvonalát, a szolgáltatási díjak, a rezsiköltség-csökkentési program megvalósulását.
Biztosítjuk az önkormányzati gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát és biztonságát. A működési kiadások kiegyensúlyozottságát, és a fejlesztési forrásszerzés sikerességét.
Növeljük az önkormányzati vagyont, törekszünk a ciklusra megfogalmazott fejlesztési tervek megvalósítására.

II. Közösségi élet

Kiemelten kezeljük Tököl jó hírét növelő közösségek és érdekképviseleti szervezetek támogatását. Erősítjük a városi közösségépítő tevékenységeket.
Humánerőforrás Stratégia készítésével, elfogadásával a kor és a tököli polgárok igényeihez igazítjuk az oktatási, művelődési és sportkoncepciót.
Költségvetési forrásokkal, helyiség biztosításával segítjük a Városi Sportkör, a Szárny-nyitogató Művészeti Iskola, a Délszláv Táncegyüttes, a Lovas Klub, a Tököl-Szigetszentmiklós Kick-Box Egyesület, a Fitt-Kid és RG egyesületek, a sváb asszonykórus, a délszláv férfikórus, a Komsije horvát énekegyüttes működési feltételeit.
Fenntartjuk és megújítjuk a hagyományos, kiemelt rendezvényeket, mint a Summerfest Táncfesztivál, a Tököli Lovasnap, a szüreti felvonulás, a tököli borverseny eseményeit, s a Tökölt népszerűsítő kézilabda, labdarúgás, kick-box, RG, fitt-kid kupákat, találkozókat. Tovább erősítjük az új városi rendezvények helyzetét, megrendezzük a Zenés Nyári Esték programjait, az Itthon vagy – Magyarország, szeretlek! Eseménysorozatot, a tököli adventet. Kihasználjuk a kézműves és termelői piaci események adta kulturális, szórakoztatási lehetőségeket.
Városi Nap keretében lépéseket teszünk a tököli búcsú jelentőségének visszaállítására, s a fiataloknak szóló szórakoztató program meghonosítására.
Együttműködünk a horvát, német és szerb nemzetiségi önkormányzatokkal. Programterveik ismeretében finanszírozzuk a város szempontjából kiemelt jelentőségű rendezvényeiket.
Tovább erősítjük testvérvárosi együttműködésünket a németországi Klein Rönnau várossal. Keressük erdélyi magyar, horvát és szerb partnerkapcsolat kiépítésének lehetőségét.
Támogatjuk a katolikus és református egyházak működését, közösségeik tevékenységét.
Megvizsgáljuk az önkormányzati intézmények névadásának lehetőségét.
Méltó módon emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc 60., a szovjet csapatok távozásának 25., és a trianoni békediktátum 100. évfordulójára.
Közterületi szobor állításával, park kialakításával új nemzeti emlékhelyeket alakítunk ki a volt szovjet laktanya területén, és az állomásparkhoz tartozó területeken.
Szabadtéri mezőgazdasági gyűjtemény létrehozását kezdeményezzük, s a város rendelkezésére álló pince felújításával új kiállító helyiségeket létesítünk.
Kiemelten támogatjuk a Szárny-nyitogató Művészeti Iskola tevékenységét.
Folytatjuk a játszótér-korszerűsítési programot, egészség megőrzési céllal szabadtéri fitnesz erősítő játszóteret hozunk létre, szabadidős futóprogramokra alkalmas területet alakítunk ki. A Cigjánában a gyermekek részére új, homokos labdarúgópályát létesítünk.
Továbbra is nagy figyelmet fordítunk az idősek, rászorulók támogatására, megemeljük a karácsonyi nyugdíjas ajándékozás mértékét.
Képviselőink nyíltan, őszintén munkálkodnak. Biztosítjuk a helyi közösségek és polgárok vélemény-nyilvánítási lehetőségét. A nyílt bizottsági és képviselő-testületi ülések, a lakossági fórumok és közmeghallgatások mellett a Tököl honlapon, a Tököli Tükörben, a Lakihegy Rádióban és a Duna-média térségi televízióban rendszeres tájékoztatást adunk az önkormányzati munkáról, az aktuális feladatokról és döntésekről.
A települési szabályozás aktualizálási folyamatában és a városrészi tervek véglegesítése során egyedi fórumokat szervezünk.
A képviselők egyéni választókerületi képviselői feladataikkal összhangban a teljes település képviseletére, fejlesztésére törekszenek.
A település elismerési szabályozása alapján biztosítjuk azon polgárok elismerését, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak Tököl fejlesztése, sport, kulturális, gazdasági, egyházi, szociális, nemzetiségi, közigazgatási életében. Példaértékű életükkel, teljesítményükkel mintaként állítható a Tököliek, különösen a fiatalok elé.

III. Közrend, közbiztonság

Továbbra is segítjük a Tököli Rendőrőrs hatékony működését. Külön támogatással többlet rendőri szolgálati időt biztosítunk, s vállaljuk az eddigiekben is Tökölön elhelyezett 11 fős rendőri létszám szállásbiztosítását, rezsiköltségét.
Tovább erősítjük a polgárőrség tevékenységét, a közterület-felügyelői munka hatékonyságát.
Fenntartjuk a mezőőri szolgálatot, fokozott gondot fordítunk az új közterületek, játszóterek, parkok állapotának megőrzésére, a temetők rendjének fenntartására.
Térfigyelő kamera kihelyezési programot valósítunk meg.

IV. Környezetvédelem

A lakossági érdekek figyelembe vételével alakítjuk ki a repülőtéri hasznosítással kapcsolatos döntéseinket. Fellépünk a családok nyugalmát zavaró tevékenységek, rendezvények ellen.
Kihasználjuk az adódó pályázati lehetőségeket a Nagy-Dunai sóderbányák, az Urbanica szigeti holtág és az egykori sitt lerakó rekultivációjára.
Felmérjük az Urbanica sziget ökoturizmus számára adódó lehetőségeit.
Mindent elkövetünk az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozására, kétévente akciót szervezünk az illegális hulladék összegyűjtésére.
Tovább növeljük a kulturált közterületek, parkok területét, megőrizzük az új játszóterek, zöldterületek állapotát.
A város teljes területén biztosítjuk a gyomnövények és a parlagfű irtását.
Befejezzük a szennyvíztisztító bővítését, korszerűsítését. Folyamatossá tesszük az ivóvíz- és szennyvízhálózat rekonstrukcióját.
Folytatjuk az energia-felhasználás hatékonyságát növelő programunkat. A napelemek felhasználása mellett megvizsgáljuk a geotermikus energianyerés és –felhasználás tököli lehetőségeit.
Fellépünk a Kis-Duna állapotának további javításáért, a helyi és térségi közlekedési problémák megoldásáért.
Keressük a forrásszerzés lehetőségeit, komplex belvíz- és csapadékvíz-elvezetési program megvalósítására. Egyedi döntésekkel megoldjuk a legproblémásabb csapadékvizes helyszínek helyzetét.

V. Mindannyiunk egészsége

Elfogadjuk Tököl város egészségügyi tervét. Korszerű feltételeket biztosítunk a háziorvosok, gyermekorvosok számára. Lépéseket teszünk az orvosi ügyeleti szolgálat munkájának javításáért.
Támogatjuk az Egészségügyi Szakrendelő és a Mentőszolgálat működését. Biztosítjuk a helyi vérvétel lehetőségét.
Megvizsgáljuk a régi egészségház egészségügyi célú hasznosítási lehetőségeit.

VI. Esélyek, fiatalok

Biztosítjuk a forrásokat az új bölcsőde működésére. A jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően gondoskodunk valamennyi tököli 3 évet betöltött kisgyermek óvodai elhelyezéséről. Lépéseket teszünk a védőnői szolgálat létszámgondjainak megoldására.
A Napsugár és Szivárvány óvodák felújításával, bővítésével s az Aradi utcai és a lakótelepi iskolák korszerűsítésével energia-hatékonysági programot valósítunk meg.
A TAO források kihasználásával folytatjuk a sportcsarnok korszerűsítési munkálatait, és a sportpályán létesített műfüves pálya bekerítését, a térburkolat és a világítás kiépítését.
Folytatjuk erőfeszítéseinket az általános iskolai tanulói elvándorlás és létszámcsökkenés megakadályozásáért.
Vállaljuk a Bursa Hungarica program keretében folyó tanulmányi támogatási együttműködést.

VII. Féltő gonddal

Fenntartjuk a város széleskörű szociális ellátórendszerét. Biztosítjuk a rászorulók számára a nappali ellátás és idősotthoni elhelyezés, a házi szociális gondozás és szociális étkezés lehetőségeit.
Egyedi döntésekkel segítjük a nehéz élethelyzetbe került tököli családokat.
Megemeljük a temetési segélyek mértékét, különböző árszintű temetési szolgáltatást biztosítunk, gondoskodunk azon elhunyt polgárok eltemetéséről, akiknek családjai ezt igénylik a várostól.

VIII. Harmonikus városfejlesztés

Ragaszkodunk a település kertvárosi jellegének megőrzéséhez. Folytatjuk az Integrált Városfejlesztési Programot. Elfogadjuk a városrészek fejlesztési terveit.
Járdaépítési programot készítünk elő, lépéseket teszünk kerékpár úthálózati rendszer kialakítására.
Befejezzük az útalappal ellátott utcák korszerűsítését, aszfalt utakat alakítunk ki: Határ út, Barackos utca, Csokonai utca, Huba utca, Bem utca, Viola utca, Szent Erzsébet utca, Szent Gellért utca.
Utca elnevezési programot indítunk, kiigazítjuk a házszám problémákat, kezdeményezzük utca név- és házszámtáblák kihelyezését.
Csapadékvíz- és belvíz elvezetési programot valósítunk meg, megszüntetjük a rendszeressé vált problémákat.
Fenntartjuk a komp működését.
Közlekedés-szervezési tervet készítünk, gondoskodunk a szükséges forgalomirányító táblák kihelyezéséről, az esetleges egyirányúsításokról.
Korszerűsítjük a buszmegállókat és a HÉV-várókat.
Lépéseket teszünk a Sportklubház felújítására, és a Kis-Duna gyermeküdülő központi épületének korszerűsítésére.
A katolikus egyházzal történő megegyezés után Kegyeleti Parkká alakítjuk a régi Csép úti és a Vásártéri temetőket
Tervezett fejlesztéseink
Pesti úti városrész

1. Társasház felújítási program támogatása

2. Kerítés áthelyezés – új bejárat a lakótelephez

3. Uszodai szerviz út aszfaltozása

4. Szabadidős sportlétesítmények fejlesztése

5. Szabadtéri strand megvalósítása

6. A városrész zöldfelületeinek fejlesztése

7. Parkolók bővítése

8. Lovaspálya melletti összekötő út építése

9. Vásártéri lovaspálya fejlesztése

10. Kerékpárút tervének elkészítése

11. Pesti úti fasor kiültetése

12. Vásártéri temető kegyeleti parkká alakítása

13. Kutyafuttató hely kijelölése, kialakítása

14. Új belterületek közműellátási lehetőségének biztosítása

15. Óvodai csoportok számának növelése

16. Orvosi rendelő korszerűsítése

17. Kisfaludy utcai Általános Iskola energetikai korszerűsítése

18. Barackos utca aszfaltozása

19. Csapadékvíz elvezetés megoldása

Északi kertváros

1. Faültetési akciók (Fő u., Kossuth L. u.)

2. Kiállítási terem kialakítása a Fő u. 63. alatti pincében

3. Pozsonyi u. és a József A. u. sarkán parkoló létesítése

4. Művelődési Központ környezetében tematikus közpark kialakítása

5. Közterületek rendezése (Mester u., Táncsics M. u., Zrínyi u.)

6. Árpád köz térkő burkolattal történő ellátása

7. Cigjana terület szabadidős és sport célú hasznosítása

8. Árpád köz felújításához kapcsolódó parkoló építés

9. Járdaépítés a Mester, József A., Pozsonyi és Akácos úton

10. Zárványtelkek kiszabadítása és közművek kiépítése

11. Csapadékvíz elvezetés megoldása (Rakéta u., Akácos út, árnyas u., Bodza u., Hársfa köz)

Tököl központ városrész

1. Fő utca – Csépi út körforgalom kialakítása

2. Római katolikus plébánia felújítása

3. Napsugár Óvoda felújítása

4. Weöres Sándor Általános Iskola felújítása, tetőtér bővítése

5. Régi Egészségház hasznosítása

6. HÉV állomás rendezésének folytatása, régi állomásépület megvásárlása, felújítása

7. Sportcsarnok felújítás folytatása

8. Csapadékvíz elvezetés megoldása

Déli kertváros

1. Alkotmány utcai buszforduló környezetének rendezése

2. Alkotmány park kialakítása

3. BV-lakótelep közös használatú területeinek tulajdonba vétele, infrastruktúra-fejlesztése

4. Parkosítás a BV lakótelepen és a Csépi úti temető területén

5. Határ utca fejlesztése, aszfaltozása

6. Sportpálya-bővítés, klubház felújítása

7. Kölcsey Ferenc utcai üzletek környezetének rendezése

8. Szivárvány óvoda felújítás, bővítés, tetőépítés

9. Kölcsey Ferenc utcai útburkolat-felújítás

10. Állomás utca rendezése, parkolók kialakítása

11. Csapadékvíz elvezetés megoldása

Ledina és Kis-Dunamenti városrészek

1. A HÉV sínek melletti parkzárványok átalakítása

2. Rózsa utca sarkán park létesítése

3. Önkormányzati célú tartalék-terület kijelölése

4. Faültetési akciók (Ledina dűlő, Széchenyi I. u.)

5. Csépi úti iparterület minősítés felülvizsgálata

6. 045 táblában a közműépítés feltételeinek további biztosítása

7. Belső utak aszfaltozása

8. Diana sétány fejlesztése

9. Parkerdei út felújítása, kerékpárúttal történő szélesítése

10. Gyermeküdülő bővítése, korszerűsítése

11. Szabadidős sportterület létesítése

12. Csapadékvíz elvezetés megoldása

2. melléklet

Az SzMSz-ben átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke

I. A POLGÁRMESTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI JEGYZÉKE

A polgármester általános feladatai:

1. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében a döntések előkészítésében és végrehajtásában; valamint irányítja a polgármesteri hivatalt a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében

2. dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;

3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek hivatala belső szervezeti tagozódására, a munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére;

4. hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a hivatalban a kiadványozás rendjét;

5. alpolgármester, jegyző, intézményvezetők tekintetében a kinevezés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és a fegyelmi felelősségre vonás kivételével minden más munkáltatói jogokat gyakorolja;

6. a képviselő-testület ülését követő 3 napon belül, ha az önkormányzat döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását;

7. biztosítja a vezetés egységét, összehangolja a munkát a polgármester és az alpolgármester között;

8. segíti a képviselőket a településen végzendő munkájukban;

9. rendszeres kapcsolatot tart a lakossági ellátásban résztvevő nem önkormányzati szervezetek vezetőivel;

10. figyelemmel kíséri és támogatja az önkormányzati intézmények munkáját;

11. minden szerdán 13-15 óráig félfogadást tart.

12. értékhatár nélkül képviselheti a képviselő-testületet a jóváhagyott költségvetési keretösszeg mértékéig;

13. a képviselő-testületet képviseli;

14. előkészíti és megszervezi a lakossági tájékoztató fórumokat, ezek állásfoglalásait a kisebbségi véleményekkel együtt rögzíti, képviselő-testület elé viszi;

15. aláírja az önkormányzati rendeleteket;

16. aláírja a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit;

17. kapcsolatot tart a bizottságok, nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel, beszerzi a bizottsági, illetve szükség esetén a nemzetiségi önkormányzatok előterjesztéseit, állásfoglalásait;

18. indítványozhatja az önkormányzat érdekét sértő bizottsági döntés végrehajtását, felterjesztheti, képviselő-testület elé utalhatja;

19. felel a gazdálkodás szabályszerűségéért;

20. veszi a választási szervek tisztségviselőitől és tagjaitól az esküt;

21. előkészíti a képviselő-testület éves munkatervét;

22. felkéri a napirendi pontok előadóit az előterjesztések előkészítésére;

23. a képviselő-testület minden ülésén írásban számol be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetőleg az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről;

24. gondoskodik a költségvetés, zárszámadás összeállításáról, évente beszámol az önkormányzat vagyoni helyzetéről;

25. koordinálja, szervezi az önkormányzati rendelet-előkészítést és végrehajtást;

26. meghívottként részt vehet bizottsági üléseken,

27. intézményvezetői értekezletet tart,

28. javaslatot tesz az alpolgármester személyére.

A polgármester egyéb az SZMSZ-ben rögzített saját feladatai:

1. szükség szerint, de legalább kétévente egyszer beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,

2. aláírja a hozott határozatokat,

3. összehívja a képviselő-testület ülését, úgy hogy a képviselő-testületi tagok a meghívót az írásos előterjesztéseket legalább 5 naptári nappal az ülés előtt megkapják,

4. rendkívüli ülést hívhat össze úgy, hogy a képviselő-testületi tagok a meghívót az írásos előterjesztéseket legalább az ülés előtt 2 nappal megkapják. Rendkívüli esetben a meghívás rövid úton is történhet (telefon, telefax, e-mail).

5. aláírja a képviselő-testület ülésének meghívóját,

6. kifüggesztés útján közéteszi a képviselő-testület ülésének meghívóját,

7. az ülésekre meg kell hívnia az SZMSZ-ben meghatározottakat - teljes , tanácskozási joggal részvevőket, állandó meghívottakat -, ezenkívül meghatározhatja az egyéb érdekeltek körét és személyét is,

8. a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatban feladatai: megnyitja és bezárja az ülést, megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot és az adott napirend pontot, parlamentáris mederben tartja a vitát, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatot, biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását, ismerteti a képviselő-testület következő képviselő-testületi ülés tervezett idejét és napirendjét,

9. napirend sürgősségi megtárgyalását kérheti,

10. felelős a képviselő-testület döntéseinek végrehajtásáért, ennek keretében gondoskodik az összetett feladatok koordinálásáról, tervszerű ütemezéséről, a végrehajtást akadályozó körülmény elhárításáról, megszervezi a bizottságok közreműködését, a végrehajtás ellenőrzését.

11. szükség esetén összehívja a bizottság ülését,

12. irányítja az alpolgármester feladatellátását,

13. egyetértési jogot gyakorol a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében - kinevezés, vezetői megbízás visszavonásához, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – az általa meghatározott körben –,

14. felelős a költségvetés egészének megvalósításáért, amennyiben ettől eltérést tapasztal, a képviselő-testület intézkedését kezdeményezi,

15. a költségvetési év lezárását követően a pénzügyi beszámoló tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti,

16. rendelet alkotását kezdeményezheti,

17. Felelős a képviselő-testület jóváhagyását igénylő – intézményi, hivatali - szabályzatok képviselő-testület elé terjesztéséért,

A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő hatáskörök gyakorlását:

1. elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését. Erre indokolt esetben részletfizetést kezdeményez.

2. önkormányzati segélyt állapít meg,

3. szükség szerint dönt az általános tartalék felhasználásáról 1.000eFt-ig, 1.000eFt és 3.000eFt értékhatár között a bizottsági elnökökkel és az alpolgármesterrel történő egyeztetést követően, ilyen döntéséről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

4. gondoskodik az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról

5. a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról

6. az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszerzéséről, nyilvántartás, és összeírás alapján

7. köztemetést rendel el,

8. az intézmények zavartalan működésének biztosítására, a tervezett költségvetési bevételek terhére, átmeneti időre évközi (likvid) hitelt vesz fel, éven belüli visszafizetéssel,

9. az Önkormányzat által foglalkoztatott munkavállalók tekintetében – kivéve a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás – gyakorolja a munkáltatói jogokat.

10. szociális étkeztetésre való jogosultságot állapít meg,

Egyéb helyi rendeletekben megállapított feladat- és hatáskörök

1. a helyi támogatásokról szóló 2/1990.(III.12) számú rendelet 5. § (6) bekezdése, 6. § (6) bekezdése,

2. Tököl önkormányzat címerének és zászlajának megalkotásáról, a címer és zászló használatáról szóló 2/1992.(III.2.) számú rendelet 6. § (2) bekezdése;

3. a szociális támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 13/2013.(XII.20.) számú rendelet, 3. § (1) bekezdése a), ba), ca),

4. szóló 17/1999. (IX.7.) számú rendelet 1. § (4) bekezdése, 10. §-a

5. szóló 7/2000.(II.15.) számú rendelet 7. § (3) bekezdése, 21. § (7) bekezdése,

6. szóló 18/2000.(X.2.) számú rendelet 4. §-a,

7. 2. § (3) bekezdése, 3. § (4) bekezdése, 3. § (5) bekezdése, 3. § (6) bekezdése,

8. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének egyes szabályairól szóló 13/2003. (V.13) számú rendelet 3. § (2) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 3. § (7) bekezdés, 10. § (9) bekezdés, 14. § (4) bekezdése.

9. az építési jogszabályok által előírt számú gépjármű parkolók kialakításának rendjéről szóló 15/2009.(V.26.) számú rendelet 5. § (1) bekezdése,

10. a házszámozásról a házszám, a helyrajzi szám megjelölésének módjáról, valamint az utcaelnevezés szabályairól szóló 12/2014. (VIII.8.) számú rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése.

II. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI, A BIZOTTSÁGOK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI JEGYZÉKE

1.

Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

11 fő

2.

Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság

11 fő

3.

Szociális és Egészségügyi Bizottság

11 fő

1. Pénzügyi, településfejlesztési és ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

A PTÜB saját feladat- és hatásköre
1) ellenőrzi az önkormányzati vagyont, a tulajdon, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást
2) részt vesz az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményeinek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésében
3) az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltár helyességét ellenőrzi
4) véleményezi a képviselő-testület elé kerülő éves gazdasági programot, költségvetést, annak módosítását, a féléves beszámolókat
5) javaslatot tesz hitelek és gazdálkodási előlegek felvételére és vizsgálja indokait, gazdasági magalapozottságát,
6) véleményezi a vállalkozás létrehozására, illetve vállalkozásban történő részvételére irányuló kezdeményezést
7) javasolja a helyi adók kivetését
8) vizsgálja a bevételi források bővítésének lehetőségeit
9) az éves munkatervben feldolgozandó témákra javaslatot tesz
10) a település rendezési programját, tervét véleményezi, annak módosítását javasolhatja
11) ellenőrzi a képviselő-testületet - a bizottság feladatkörébe tartozó - döntések végrehajtását
12) végzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza
13) állást foglal a település lakás- és helyiséggazdálkodását, illetve a közterületek felhasználását érintő ügyekben
14) figyelemmel kíséri a helyi közlekedést
15) a polgármester jutalmazását javasolja a képviselő-testületnek.
16) környezetvédelmi gondok megoldására javaslatot tesz
17) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyongazdálkodásra (vagyonnövekedés, csökkenés), értékelve az azt előidéző okokat
18) ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését
19) véleményezi a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezetet, a rendeletek felülvizsgálatát
20) ellenőrzi az önkormányzati intézményeket, azok működését (átfogó, cél és témavizsgálatot végezhet)
21) a beruházási, felújítási célokmányokat véleményezi, egyeztetési joga van a pályázatok elbírálásánál
22) döntési joga van meghatározott értékhatárig a forgalomképes vagyonról
23) kezdeményezési és egyeztetési joga van az adósságrendezésnél (pl. csődeljárás esetén)
24) kapcsolatot tart más bizottságokkal
25) a vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek
26) véleményezi az előirányzat átcsoportosítási javaslatokat,
27) véleményezi a környezetvédelmi koncepciót, környezetvédelmi dolgokkal kapcsolatban tesz javaslatot.
28) kivizsgálja a összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeket
29) ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, a polgármester munkáltatói jog gyakorlásához kötődő döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat
30) Napirend sürgősségi megtárgyalását kérheti írásban
31) Dönt a bizottsági tag döntéshozatalból való kizárásáról
32) Folyamatos ellenőrzést, felügyeletet gyakorol a költségvetés végrehajtása felett, melyhez a szükséges információkat, segítséget minden önkormányzati tisztségviselő, hivatali dolgozó és intézményvezető köteles megadni
33) Megtárgyalja és véleményezi a költségvetési év lezárását követően a pénzügyi beszámoló tervezetet. Az indítványa nélkül a pénzügyi beszámoló tervezet nem tárgyalható,
34) Rendelet alkotását kezdeményezheti,
35) Állást foglal az illetékességi körébe tartozó rendelet kezdeményezésről,
36) utcanév felvételének vagy megváltoztatásának indítványozása.
A PTÜB képviselő-testület által átruházott hatásköre
1) A helyi közút forgalmi rendjének ötévenkénti felülvizsgálatát elvégzi
2) szükség szerint, de legalább kétévente egyszer beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
3) Egyéb helyi rendeletekben megállapított feladat- és hatáskörök

a) a címer és zászló használatáról szóló 2/1992.(III.12) számú önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése

b) a helyi adókról szóló 23/2002. (XII.10.) számú rendelet 11. §-a, 12. § (1) bekezdése

c) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének egyes szabályairól szóló 13/2003. (V.13) számú rendelet 2. § (1) bekezdése

d) a helyi állattartás szabályairól szóló 8/2010.(III.30.) számú rendelet 15. § (3) bekezdése.

e) Tököl Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 15/2012. (IX.17.) számú rendelet 17. § (2) bekezdése, 18. § (1) bekezdés a) pontja, 21. § (3) bekezdése, 23. § a) pontja, 24/A. § (3) bekezdés b) pontja.

A PTÜB elnökére ruházott feladat
1) A bizottság elnöke gyakorolja a polgármester és az alpolgármester együttes távolléte esetében a képviselő-testület ülésének összehívásával és levezető elnöki feladatainak ellátásával kapcsolatos jogosítványokat.
2) Aláírja a hozott határozatokat
3) Összehívja a bizottság ülését
4) a köztisztviselők jogállásáról szóló 22/2002. (XII.10.) számú rendelet 4. § (5) bekezdése, 6. § (4) bekezdés

2. Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság feladat- és hatásköre

Az OMSB saját feladat- és hatásköre
1) javaslatot tesz és véleményt nyilvánít az oktatási, művelődési és sport alapellátás intézményrendszerének működésével kapcsolatban
2) véleményezi a képviselő-testület elé kerülő, a bizottság szakterületét (oktatás, közművelődés, vallás, nemzetközi kapcsolatok, sport) érintő előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket
3) véleményezi a tevékenységi körébe tartozó pályázatokat, amelyeket a településen megüresedett álláshelyek betöltésére írt ki a képviselő-testület
4) figyelemmel kíséri a képviselő-testület nevelési-oktatási, közművelődési és sport kapcsolatait érintő kérdéseket
5) figyelemmel kíséri az oktatási-nevelési, közművelődési és sport intézmények tevékenységét, működését
6) az éves munkatervben feldolgozandó témákra javaslatot tesz
7) ellenőrzi a képviselő-testületet, a bizottság hatáskörébe, feladatkörébe tartozó döntéseinek végrehajtását
8) végzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
9) javaslatot tehet a fenti tárgykörbe tartozó intézmény létrehozására, átszervezésére, megszüntetésére, véleményezi az erre irányuló kezdeményezéseket
10) véleményezi a nevelési, oktatási, sport, közművelődési és közgyűjteményeket érintő költségvetési rendelet-tervezetet
11) véleményezi az oktatási intézmények foglalkoztatási és pedagógiai programját
12) közreműködik a helyi oktatáspolitikai koncepció megvalósításában
13) ellenőrzi a közoktatási és közművelődési megállapodásokat
14) közreműködik az oktatási, művelődési és sport célú pályázatok megírásában, továbbá a bizottság egyéb szakterületét érintő pályázatok támogatására a költségvetésben elkülönített pénzalapok felhasználására
15) véleményezi az óvoda- és iskolaszéki delegálásokat, az óvoda és iskolaszék munkáját
16) figyelemmel kíséri a nemzetiségi oktatást
17) figyelemmel kíséri a település nemzetiségi kulturális tevékenységét, segítséget ad értékeinek megőrzésében
18) véleményezi a közterületen lévő alkotások, művészeti alkotások elhelyezését
19) véleményezi az esetleges új utcanevek meghatározását
20) véleményezi a település közművelődési, kulturális, sport kitüntetéseit, esetlegesen javaslatot tesz
21) véleményezi a település díszpolgára cím kitüntetést, esetleg javaslatokat tesz
22) véleményezi a település nemzetközi kapcsolatait, esetleg javaslatot tesz
23) véleményezi a település oktatási, kulturális és sport költségvetését
24) koordinálja az önkormányzati kommunikációs (sajtó kapcsolatok, Tököli Tükör, Tököl honlap, stb. kiadványok) feladatokat
25) kapcsolatot tart a közösségekkel
26) szervezi a nemzetközi kapcsolatokkal, a nemzetiségi, egyházi ügyekkel kapcsolatos önkormányzati feladatokat
27) gondoskodik a települési sport feladatok döntés-előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokról
28) Napirend sürgősségi megtárgyalását kérheti írásban
29) Dönt a bizottsági tag döntéshozatalból való kizárásáról
30) Megtárgyalja és véleményezi a költségvetési év lezárását követően a pénzügyi beszámoló tervezetet
31) Rendelet alkotását kezdeményezheti
32) Állást foglal az illetékességi körébe tartozó rendelet kezdeményezésről.
33) utcanév felvételének vagy megváltoztatásának indítványozása.
A Képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörét az OMSB-ra ruházza:
1) szükség szerint, de legalább kétévente egyszer beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
2) Egyéb helyi rendeletekkel biztosított feladat és hatáskörök

a) a címer és zászló használatáról szóló 2/1992.(III.12) számú önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése

b) szociális támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 13/2013.(XII.20.) számú rendelet 35. § b) pontja,

c) a közművelődésről szóló 18/2000.(X.2.) számú rendelet 4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 8. § (3) bekezdése, 3.számú melléklete”

Az OMSB elnökére ruházott feladat
1 Aláírja a hozott határozatokat

2. Összehívja a bizottság ülését

3. Szociális és Egészségügyi Bizottság feladat- és hatásköre

A SZEB saját feladat- és hatásköre
1) közreműködik a tevékenységi körébe tartozó pályázatok elbírálásában, amelyet a településen megüresedett álláshelyek betöltésére írt ki a képviselő-testület
2) az éves munkatervben feldolgozandó témákra javaslatot tesz
3) ellenőrzi a képviselő-testületet, a bizottság feladatkörébe tartozó döntéseinek végrehajtását
4) javaslatot tesz és véleményt nyilvánít az egészségügyi, szociális alapellátás intézményrendszerének működésével kapcsolatban
5) folyamatosan figyelemmel kíséri a család- és ifjúságvédelmi, valamint az időskorúak problémáit
6) kapcsolatot tart karitatív tevékenységet végző szervezetekkel
7) végzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
8) napirend sürgősségi megtárgyalását kérheti írásban
9) megtárgyalja és véleményezi a költségvetési év lezárását követően a pénzügyi beszámoló tervezetet
10) rendelet alkotását kezdeményezheti
11) állást foglal az illetékességi körébe tartozó rendelet kezdeményezésről.
12) utcanév felvételének vagy megváltoztatásának indítványozása.
A Képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörét a SZEB-re ruházza:
1) a Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjrendszer keretében beadott pályázatok odaítélése a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján az Oktatási és Művelődési és Sport Bizottság hatáskörébe tartozik.
2) a helyi támogatásokról szóló 2/1990.(III.12.) számú rendelet 5. § (1) bekezdése szerint helyi támogatásként nyújtható kamatmentes kölcsön, és részben vagy egészben vissza nem térítendő pénzügyi támogatás odaítéléséről dönt,
3) szükség szerint, de legalább kétévente egyszer beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
Egyéb helyi rendeletekben megállapított feladat- és hatáskörök

a) a címer és zászló használatáról szóló 2/1992.(III.12) számú önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése

b) szociális támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 13/2013.(XII.20.) számú rendelet 5. § (3) bekezdés,

A SZEB elnökére ruházott feladat
1) Aláírja a hozott határozatokat

a) a helyi támogatásokról szóló 2/1990.(III.12) számú rendelet 6. § (8) bekezdése

2) Összehívja a bizottság ülését

3. melléklet

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

Egészségügy

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Háziorvosi ellátás (ellátási szerződéssel)

Házi gyermekorvosi ellátás (ellátási szerződéssel)

Fogorvosi ellátás (ellátási szerződéssel)

Alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (szerződéssel)

Védőnői ellátás

Iskola egészségügyi ellátás (ellátási szerződéssel)

Szociális ellátás

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Közgyógyellátás (méltányossági)

Önkormányzati segély megállapítása

Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapítása

Étkeztetés

Házi segítségnyújtás (ellátási szerződéssel)

Családsegítés (Szszmiklóssal közösen)

Nappali ellátás (ellátási szerződéssel)

Időskorúak gondozóháza (ellátási szerződéssel)

Bursa Hungarica felsőoktatási Ösztöndíj-pályázat

Időskorúak Karácsonyi támogatása

Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Gyermekjóléti Szolgálat működtetése (Szszmiklóssal közösen)

Bölcsőde működtetése

Közművelődési, közgyűjteményi feladtok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Nyilvános könyvtári ellátás

Közművelődési tevékenység ellátása

Nemzeti ünnepek megszervezése

Városi nagyrendezvények, fesztiválok szervezése, lebonyolítása (Művelődési Központ és Könyvtár keretein belül)

Művészeti együttes (Délszláv Nemzetiségi Együttes a Művelődési Központ és Könyvtár keretein belül), valamint művészek támogatása

Helytörténeti gyűjtemény kiállítása (szerződéssel)

Környezetvédelmi feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Környezeti állapot figyelemmel kísérése, adatnyilvántartás

Környezetvédelmi program kidolgozása, jóváhagyása, illetékességi terület környezeti állapotának elemzése, értékelése, a lakosság tájékoztatása, a programban foglaltak végrehajtása, folyamatos felülvizsgálata

Helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánítása, illetve helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására terv készítése

Helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartása, állapotának fejlesztése, őrzése

Hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása

Szelektív hulladékkonténerek kihelyezése

Közterületen elhagyott hulladék elszállítása, hasznosítása, ill. ártalmatlanítása

Közterület tisztántartása

Hulladékgazdálkodási terv készítése

Monitoring berendezés kihelyezése a százhalombattai levegőszennyezés mérésére

Kis-dunai iszapkotrás preferálása

Sittelep rekultivációja

Kommunális feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Egészséges ivóvízellátás

Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

Ár- és belvízvédekezés

Árvízmentesítés

Helyi vízkárelhárítás

Belvízmentesítés

Csatornázás

Közvilágítás

Közvilágítás korszerűsítése

Köztemető fenntartása (Gyertyaláng kft-vel kötött szerződés útján)

Helyi közutak fenntartása

Közterületek fenntartása, köztisztaság, biztosítása

Településrendezés

Szilárd hulladékok kezelése

Folyékony hulladékok kezelése

Mezei őrszolgálat működtetése

Szennyvíztisztító bővítése, korszerűsítése

Helyi tömegközlekedés – Komp támogatás

Köznevelés

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Óvodai nevelés 4 óvodában

Nemzeti és etnikai nevelés, oktatás (óvodában)

Diáksport

Alapfokú művészetoktatás támogatása (Szárny Nyitogató Művészeti Iskola)

Logopédiai szolgáltatás (megbízással)

Gyermektábor üzemeltetése

Lakásgazdálkodás

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó feladatok

Sportfeladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Települési sport hosszú távú fejlesztése, sportszervezetekkel való együttműködés, sportlétesítmények fenntartása

Közoktatási törvény alapján az önkormányzati iskolai sportkörök működési feltételeinek biztosítása

Sportcsarnok fenntartása (intézményi keretek között)

Sportpálya fenntartása (Sportkör kezelésében)

Uszoda üzemeltetése

Helyi Sportkör működésének támogatása

Egyéb

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése, a helyi kisebbségi önkormányzatok munkájának segítése

A lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének támogatása.

Nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok ápolása

Kitüntetések adományozása

Közbiztonság helyi feladatainak biztosítása: Polgárőrség munkájának támogatása

Közbiztonság helyi feladatainak biztosítása: együttműködési megállapodás a Megyei Rendőrkapitánysággal

Térfigyelő kamerák kiépítése, üzemeltetése

Római Katolikus és Református Egyházak támogatása

Teleház működtetése

Helyi újság (Tököli Tükör) megjelentetése

4. melléklet

Az előterjesztések rendje és tartalmi követelményei

1. fejezet: AZ ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A Képviselő-testület hatékony és törvényes működése érdekében szükséges megfelelő tartalmú és színvonalú, valamint kellően előkészített előterjesztések elkészítése. Az előterjesztések rendjére vonatkozó alapvető szabályokat az SZMSZ tartalmazza, melynek végrehajtása érdekében a következők szerint kell eljárni:

I. Az előterjesztések általános rendje:

1) A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.
2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a polgármester és az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület bizottságai,

e) jegyző,

f) az önkormányzati intézményvezetők,

g) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői.

3) Az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell benyújtani.
4) A sürgősségi indítvány megtárgyalására vonatkozó kérelmet legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon írásban kell benyújtani. A sürgősségi indítvány tartalmi követelményei azonosak az előterjesztés tartalmi követelményeivel.

II. Az előterjesztések tartalmi követelményei:

A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni:

a) az értékelő rész tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek. Ha az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat ismertetni kell, tárgyilagosan feltárva azok várható következményeit. Amennyiben volt, utalni kell a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira. Pontos helyzetelemzés, tényfeltárás, hivatkozva a vonatkozó jogszabályi keretekre;

b) a határozati javaslatnak az értékelő részben foglaltakkal szoros összhangban kell állni. Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket, valamint a végrehajtásért felelőssel megjelölt határozati javaslatot kell tartalmazniuk. A határozati javaslatoknál fel kell tüntetni, hogy elfogadásuk egyszerű, vagy minősített többséget igényel;

c) a korábbi hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére, vagy érvényben tartására is javaslatot kell tenni;

d) az előterjesztéseket előzetesen egyeztetni kell mindazokkal a bizottságokkal, a Hivatal szerveivel és egyéb szervekkel, amelyek feladatait, illetve hatáskörét az előterjesztés érinti, illetve azon szervekkel, amelyekkel e kötelezettséget jogszabály írja elő;

e)az előkészítő munka során végzett összehangoló munka, a közreműködő szervek, személyek álláspontjának ismertetése, az esetleges mellőzés okainak bemutatása és indokolása;

f) az előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie;

g) véleményezés esetén az előterjesztőnek csatolni kell az eltérő vélemény lényegét, és ki kell térni az ezzel kapcsolatos álláspontjára;

h) törekedni kell a pontos, tömör fogalmazásra, logikus felépítésre;

i) a jogszabályok által meghatározott fogalmak használata mellett törekedni kell a közérthetőségre;

j) a határidőt év, hó, nap megjelölésével kell meghatározni, amely a kitűzött feladatok egyszerű végrehajtására vonatkozik. Hosszabb távú feladatok esetén folyamatos, illetve beszámolásra év, hó, nap megjelölés alkalmazható.

k) amennyiben a jegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból, illetve e szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt, valamint a polgármestert tájékoztatni.

l) a végrehajtásért felelős személy(ek) és a végrehajtás határidejének megjelölése. A határozatban több felelőst, valamint több határidőt is meg lehet jelölni. Több felelős esetén - ha a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni;

III. Az előterjesztés alaki követelményei:

1) Az előterjesztés terjedelme - a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt - az öt, kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével a 10 gépelt oldalt nem haladhatja meg. Ez alól kivételt képeznek az ágazati, szakmai koncepciók és a stratégiai fejlesztési tervek, illetve a költségvetési tárgyú előterjesztések és beszámolók.
2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés címét és rövid leírását a téma szerint illetékes szakiroda vezetőjének jóváhagyást, illetve döntést követően az informatikai hálózatra rávezeti, feltüntetve az előterjesztő nevét, az előterjesztés elkészítéséért felelős szak- illetve társiroda, valamint a véleményező bizottság(ok) megnevezését.
3) A testületi anyagok megfelelő előkészítéséért a téma szerint illetékes irodavezető a felelős. A több iroda feladatkörét érintő ügyekben az irodavezetők kötelesek egymással együttműködni és tevékenységüket koordinálni. Véleményeltérés esetén a feladatokat a jegyző határozza meg.
4) A törvényesség betartása érdekében valamennyi előterjesztés csak a jegyző ellenjegyzésével, vagy törvényességi észrevételével együtt terjeszthető a testületek elé.
5) Az előterjesztéseket a jegyző és az aljegyző törvényességi szempontból átvizsgálják, szükség esetén észrevételeket tesznek. Az észrevételek alapján az anyag készítője az anyagot haladéktalanul köteles átdolgozni és ismételten bemutatni.
6) Amennyiben az előterjesztésnek pénzügyi vonzata van. úgy az előterjesztésben szerepeltetni kell, hogy a költségvetésben - a költségvetési hely pontos megjelölésével - a fedezet rendelkezésre áll, illetve hogyan biztosítható. Ebben az esetben az előterjesztést a Pénzügyi Irodavezetővel is szignáltatni kell.
7) A bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg a bizottsági ülés napirendjét az illetékes irodavezető egyezteti a bizottság elnökével.
8) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztést az informatikai hálózaton „Előterjesztések” mappájában kell elhelyezni, illetve 1 példányban kell – aláírásokkal ellátva – a Szervezési Irodán leadni, amely gondoskodik az anyagok összerendezéséről, sokszorosításáról és postázásáról, vagy e-mailen történő továbbításáról.
9) Az anyag leadásával egyidejűleg az előterjesztés fejlécén a szakirodának közölnie kell az előterjesztés címét, az előterjesztő nevét, az előterjesztés készítőjét (név, iroda), a véleményező bizottság nevét és ülésének időpontját, a szignáló személy nevét, a napirendi ponthoz meghívandók nevét, címét, valamint az előterjesztés leadási dátumát, költségvetési vonzatát, forrását. Az előterjesztést annak aláírását követően haladéktalanul el kell helyezni az informatikai hálózaton.
10) A Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles gondoskodni. A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője kötelezően közreműködik a szakmai végrehajtásban és annak ellenőrzésében. A felmerülő illetékességi vitában a jegyző dönt.
11) A döntés ágazati tárgyköre szerinti illetékes szakirodák - a felelősként megjelölt tisztségviselőkkel együttműködve - ügykörükbe tartozóan kötelesek a végrehajtás érdekében szükséges operatív szervezési intézkedéseket megtenni, az ehhez kapcsolódó feladatokat elvégezni.
12) A közgyűlési határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik a Szervezési Iroda útján.
13) A lejárt határidejű és végre nem hajtott közgyűlési határozatokról a Szervezési Iroda negyedévente összesítést készít, amely alapján a jegyző intézkedik azok mielőbbi végrehajtásáról.

2. fejezet: AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN VALÓ TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL

I.
(1) Az I. (3) pontban foglalt kivétellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet).
(2) A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jegyző döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.
(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről, annak módosításáról,

b) a helyi adókról, annak módosításáról,

c) a költségvetés végrehajtásáról szóló,

d) az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó,

e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendeletek tervezeteit.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(5) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.
II.
(1) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért az önkormányzati rendelet előkészítéséért a jegyző felelős.
(2)A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján e célra kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.
(3) A rendelet-tervezettel kapcsolatos véleményt postai úton vagy személyesen, papír alapon is el lehet juttatni a Polgármesteri Hivatalba.
(4) a véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése céljából a Polgármester javaslatára lakossági fórumot kell szervezni.
(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.
III.
(1) A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.
(2) A jogszabály előkészítéséért felelős személy mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól előterjesztést készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.
(3) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak személyes adatainak a kezelése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik, a rendelet hatálybalépését követő 1 évig.

5. melléklet

A képviselők díjazása, természerbeni juttatása, költségtérítése és e juttatások szabályai

1. A képviselő-testület a települési képviselő, a bizottság elnöke, tagja részére megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíjat állapít meg, az alábbiak szerint

a) A képviselő-testület a képviselők tiszteletdíját – ha nem tagja bizottság(ok)nak – bruttó 60.000.-Ft-ban állapítja meg,

b) A képviselő-testület a képviselők tiszteletdíját – ha tagja bizottság(ok)nak – bruttó 80.000.-Ft-ban állapítja meg,

c) A képviselő-testület a bizottsági elnökök tiszteletdíját bruttó 100.000.-Ft-ban állapítja meg.

d) A képviselő-testület a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját bruttó 35.000.-Ft-ban állapítja meg.

2. A tiszteletdíjat minden hónap 10-ig vehetik fel az 1. pontban felsoroltak.

3. A települési képviselőket minden esetben megilleti a tiszteletdíj.

4. A fel nem vett tiszteletdíj felhasználásáról év végén is dönthetnek, az 1. pontban megjelöltek a tiszteletdíjra vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével. A nyilatkozatokat legkésőbb a tárgyév december 1-ig tehetik meg az arra jogosultak.

5. A települési képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

6. melléklet

A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint az ügyfélfogadás rendje
A hivatal belső szervezeti felépítése
A hivatal egységes, egyszemélyi felelős vezetője a jegyző. A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által a hivatal ügyrendjében meghatározott módon megbízott személy látja el a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat.
A hivatal szervezeti egységei az irodák, melyek mellérendeltségi viszonyban állnak egymással, élükön irodavezető áll, a szervezési iroda kivételével, melynek vezetését az aljegyző látja el. A szervezeti egységek feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.
A hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje
A hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra.

A Polgármesteri Hivatal általános munkarendje és ügyfélfogadási ideje:

Munkarend

Ügyfélfogadási rend

Hétfőn

800 - 18,00 óráig

800 - 1800 óráig

Kedden

730 - 16,00 óráig

Ügyfélfogadás nincs

Szerdán

730 - 16,00 óráig

800 - 1600 óráig

Csütörtökön

730 - 16,00 óráig

Ügyfélfogadás nincs

Pénteken

730 - 12,00 óráig

800 - 1200 óráig
Az általánostól eltérő munkarend
Eltér az általánostól

a) a polgármester, a jegyző, az aljegyző, az irodavezetők – illetve a polgármester és/vagy a jegyző által esetileg, vagy állandó jelleggel kijelölt - köztisztviselő munkarendje az alábbi esetekben

- a képviselő-testület, a képviselő-testület állandó, vagy ideiglenes bizottságainak, a kisebbségi önkormányzatok rendes és rendkívüli ülései,
- a munkarenden kívül munkanapon, illetve munkaszüneti napon megrendezésre kerülő önkormányzati rendezvények, vagy
- ugyanezen időszakban az önkormányzati, illetve államigazgatási feladat- és határkör gyakorlásához kapcsolódó rendkívüli vagy rendes eljárási cselekmények (pl. katasztrófa elhárítás, helyszíni szemle tartása, helyszíni ellenőrzés)

b) az anyakönyvvezető munkarendje a munkarenden kívül, de munkanapra, a munkaszüneti napra eső anyakönyvi események esetén.

Az általánostól eltérő ügyfélfogadási rend
Eltér az általánostól

a) a polgármester, jegyző, és aljegyző ügyfélfogadási rendje:

b) a polgármester minden hétfőn 13,00 órától 18,00 óráig tart ügyfélfogadást, kivéve a képviselő- testületi ülések napját, akkor ügyfélfogadási ideje 16,00 óráig tart.

c) a jegyző és az aljegyző minden szerdán 8,00 órától 12,00 óráig ügyfélfogadás.

d) az Igazgatási Iroda Ügyfélszolgálati Csoportjának ügyfélfogadási rendje oly módon, hogy ügyfélfogadást tart kedden és csütörtökön is 8,00 órától 16,00 óráig.

A Tököli Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása
null

7. melléklet

Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
A polgármester és az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a Mötv. 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.

1. A vagyonnyilatkozatok kezelése

A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárásokat, e során bekéri az eljárás lefolytatásához szükséges azonosító adatokat, az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet; biztosítja a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságát.

2. A bizottság munkáját a Szervezési Iroda segíti;

a) gondoskodik a bizottság által kiadott dokumentumok előkészítéséről;

b) ellenőrzi, hogy valamennyi képviselő leadta-e a vagyonnyilatkozatokat. A leadás után ellenőrzi, hogy a hozzátartozói nyilatkozatok le vannak-e zárva. Ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatok teljesen kitöltött (az üresen hagyott helyeken kihúzott) és aláírt voltát; hiányosság esetén – a bizottság elnökének tájékoztatása mellett - felkéri az illető képviselőt a kiegészítésre.

c) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok zárt tárolásának lehetőségéről.

3. Vagyonnyilatkozat elkészítése és leadása:

a) A polgármester és az önkormányzati képviselő megválasztását követően, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a Mötv. 2. számú mellékletének megfelelően vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő és a polgármester saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.

b) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat. Amennyiben a polgármester a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében bírósághoz fordulhat.

c) A vagyonnyilatkozatokat a jegyzőnek (a Szervezési Iroda köztisztviselőjének) kell leadni; aki átvételkor igazolást ad ki, továbbá gondoskodik a vagyonnyilatkozat azonnali őrzéséről.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos részletes adatvédelmi és eljárási szabályok.

a) A bizottság a vonatkozó törvénynek megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait, illetve a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során keletkezett iratokat.

b) A vagyonnyilatkozati eljárás során a bizottság üléseire a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy nem bizottsági tag képviselő nem lehet jelen.

d) A vagyonnyilatkozat tartalmi teljes ellenőrzését célzó eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.

e) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vagy a képviselő, illetve hozzátartozója megvizsgálandó vagyonosodására vonatkozó tény-állítás esetén van helye, ellenkező esetben a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

f) Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés egyértelműen alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

g) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon nyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, adatot tartalmaz, ennek hiányában az ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

h) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelemi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul (a beszerzésükhöz szükséges időn belül) írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül a bizottság megsemmisíti.

i) Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

j) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak. A megtekintést kérő a Szervezési Iroda jegyző által kijelölt köztisztviselője jelenlétében gyakorolhatja ezen jogát. A betekintő neve, címe és a kiadás időpontja feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni.

k) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai, és kizárólag a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során, ellenőrzés céljából tekinthetnek be.

l) A volt képviselőnek és hozzá-tartozójának a vagyonnyilatkozatát a képviselői megbízatásának megszűnését követő három hónap elteltével a nyilvántartásból törölni kell és neki (vagy elhalálozása esetén örökösének) igazolás ellenében át kell adni, vagy ha nem veszi át, tértivevénnyel meg kell küldeni.

5. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztására vonatkozó szabályok

A bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejének lejártát követően a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adni, amennyiben a polgármester, képviselők nem tettek vagyonnyilatkozatot. Egyben köteles e tényről a Pénzügyi Irodát is haladéktalanul értesíteni.

6. A vagyonnyilatkozatok visszaadásának szabályai

A vagyonnyilatkozat és az azzal összefüggő iratok a vagyonnyilatkozatra kötelezett képviselő képviselői megbízásának időtartamáig kezelhetők, azt követően azokat a képviselőnek vissza kell adni. A képviselői megbízás haláleset miatti megszűnése esetén vagyon nyilatkozatát a hitelt érdemlően igazolt örökösének kell kiadni. Családi állapotban történő változás (válás) esetén a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát – a képviselő kérésére – ki kell adni.

FÜGGELÉKEK

1. sz. függelék a 14/2014.(X.28.) számú rendelethez
TÖKÖL VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

Polgármester:

Hoffman Pál

Képviselők:

Ágics Antal

Ágics Péter

Borsos Zoltán

Bosnyák Simonné

Burlovics Mária

Csurcsia István

Ecsedi Beáta

Füle Zoltán

Gergics Illés

Malaczkó István

Dr.Vass Lucia
2. sz. függelék a 14/2014.(X.28.) számú rendelethez
TÖKÖL VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI

Pénzügyi-, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

Elnök

Gergics Illés

Tagok:

Ágics Antal

Ágics Péter

Borsos Zoltán

Füle Zoltán

Ecsedi Beáta

Ifj. Hoffman Pál

Baller Antalné

Hamar István

Ifj. Sovány András

Juhász Tibor

Szociális és Egészségügyi Bizottság

Elnök

Malaczkó István

Tagok:

Ágics Antal

Bosnyák Simonné

Csurcsia István

Burlovics Mária

Ágics Péter

Karászi László

Kenézlői László

Árkocsevics Simon

Szabó Károly

Szabó Erzsébet

Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság

Elnök

Bosnyák Simonné

Tagok:

Borsos Zoltán

Csurcsia István

Ecsedi Beáta

Gergics Illés

Füle Zoltán

Halász László

Hoffmann József

Kiss Tiborné

Ifj. Hamar István

Vaslaki Judit

3. számú függelék a 14/2014.(X.28.) rendelethez
AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYEINEK FELSOROLÁSA

Tököl Város Önkormányzatának Bölcsődéje

Tököl Város Önkormányzatának Hagyományőrző Napközi Otthonos Óvodája

Tököl Város Önkormányzatának Horvát Nyelv Ápolásáért Napközi Otthonos Óvodája

Tököl Város Önkormányzatának Városi Művelődési Központja és Könyvtára

Tököl Város Önkormányzatának Napsugár Napközi Otthonos Óvodája

Tököl Város Önkormányzatának Szivárvány Napközi Otthonos Óvodája
4. számú függelék a 14/2014.(X.28.) rendelethez
A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYRENDJE
5. számú függelék a 14/2014.(X.28.) rendelethez
TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSOK