GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2014 (XII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 03. 06GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2014 (XII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: Gyöngyöstarján. Címe: 3036 Gyöngyöstarján, Jókai Mór tér 3.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
3. § A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság,
c) a Kulturális, Sport- és Környezetvédelmi bizottság,
d) a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat társulásai.
3/A. § A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyöstarján Község Önkormányzata, az általa alapított költségvetési szervek és társulások gazdálkodásának végrehajtó szerve, e tekintetben jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
3/B. § A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
A polgármester [Mötv. 63-70. §]
4. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) a jutalmazás,
b) összeférhetetlenség kimondása,
c) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
d) az anyagi felelősség megállapítása.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke gyakorolja a következőket:
a) a képviselő-testület döntését követően a kinevezési okirat elkészíttetése és aláírása,
b) javaslattétel a képviselő-testület részére a polgármester bérének és egyéb juttatásainak, jutalmának megállapítására.
(4) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül az alpolgármester gyakorolja a szabadságok kiadását és engedélyezését.
(5) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő egyéb feladatai:
a) segíti a képviselő-testület bizottságainak és tagjainak munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(6) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) gondoskodik az önkormányzat és intézményei folyamatos működtetéséről,
b) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
f) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület a hatáskörébe utal.
(7) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben különösen
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
Az alpolgármester [Mötv. 74-78. §]
5. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki a Képviselő-testület tagja.
(2) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén látja el a polgármesteri feladatokat, illetve a helyettesítést.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(4) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) megválasztás,
b) a tiszteletdíj megállapítása,
c) összeférhetetlenség kimondása,
d) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
e) az anyagi felelősség megállapítása.
(5) Az önkormányzatok azon társulásának Társulási Tanácsában, melynek tagja a polgármester, a polgármestert akadályoztatása esetén teljes jogkörrel, a Képviselő-testület részére beszámolási kötelezettséggel helyettesíti az alpolgármester.
(6) A polgármester a helyettesítések számáról, valamint a helyettesítésben történő döntésekről a képviselő-testületnek – a kötelező beszámolók alkalmával – beszámol.
A jegyző és az aljegyző [Mötv. 81-83. §]
6. § (1) A jegyző egyéb feladatai:
a) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
c) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
d) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben,
e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
f) figyelemmel kíséri a pályázatok és egyéb külső források igénybevételi lehetőségeit, és azokról folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási előadója látja el.
A képviselő-testület bizottságai [Mötv. 57-61. §]
7. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre
a) a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság,
b) a Kulturális, Sport- és Környezetvédelmi Bizottság.
(1a) A Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság 7 tagból áll, melyből 4 fő választott képviselő, 3 fő külső tag.
(2) A Kulturális, Sport- és Környezetvédelmi Bizottság 5 tagból áll, melyből 3 fő választott képviselő, 2 fő külső tag.
(3) A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
(4) A Bizottság munkáját az elnök irányítja, aki a megfelelő fórumokon képviseli a Bizottságot. Az elnök helyettesét a Képviselő-testület választja meg. A helyettes kizárólag választott képviselő lehet.
(5) Az Elnök a hatáskörileg illetékes témákban előkészíti a képviselő testület döntéseit és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
(6) Az Elnök ellenőrzi a képviselő testület hivatalának a képviselő testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját saját hatáskörében.
(7) A Bizottság munkatervéről maga dönt, tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé terjesztheti.
(8) A Bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint ülésezik.
(9) A Bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.
(10) A Bizottság írásos dokumentumait a jegyző kijelölése alapján a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli.
(11) A Bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik a polgármester felé a Bizottság munkájáról.
(12) A Bizottság az Önkormányzat intézményei tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az Önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
(13) A Bizottság működése közben főbb kapcsolatai:
a) testület egyéb bizottságai,
b) jegyző,
c) polgármester,
d) alpolgármester.
(14) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről annak elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese kettős akadályoztatás esetén az elnök által kijelölt személy adhat tájékoztatást.
(15) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(16) A bizottság a tevékenységéről a képviselő-testület rendes ülésén napirend előtt beszámol.
(17) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
(18) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Az eredeti előterjesztés tekintetében bármely települési képviselő módosító indítványt tehet, illetve joga van további javaslat tételére.
(19) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(20) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
8. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
(4) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani.
(5) Az ideiglenes bizottságokra egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amely kialakításánál figyelembe veszi az önkormányzat éves programját.
(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A Bizottság munkatervére javaslatot tehet:
a) bármelyik képviselő,
b) a bizottság tagja,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(5) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(6) A bizottsági ülésekre állandó meghívott
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) települési képviselők,
d) jegyző,
e) a munkatervben szereplő személyek,
f) akiket a Bizottság elnöke megjelöl.
10. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(2) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
A képviselő-testület átruházott hatáskörei
11. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:
a) a polgármesterre,
b) a bizottságára,
c) a jegyzőre,
d) a társulására.
(2) Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(3) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
12. § Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
12/A. § (1) A képviselő-testület által átruházott gazdálkodási hatáskörében a polgármester dönt
a) az önkormányzatok, önkormányzati intézmények számára kiírt pályázatok benyújtásáról és az Önkormányzat költségvetési rendeletében pályázati alapként elkülönített céltartalék felhasználásáról, a költségvetési rendeletben meghatározott feladatok, beruházások, felújítások körében,
b) az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtásáról.
(2)1 A képviselő-testület által átruházott szociális hatáskörében a polgármester dönt
a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról,
b) köztemetésről,
c) gyermek fogadásának előkészítéshez nyújtható települési támogatásról,
d) halálesethez kapcsolódó kiadások fedezésére nyújtott települési támogatásról,
e) elemi kár elhárítására nyújtható települési támogatásról,
f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben, amennyiben arról nem a személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosító intézmény vezetője dönt,
g) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján a hatáskörébe tartozó személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről, személyi térítési díj csökkentéséről és elengedéséről,
h) öregségi nyugdíj kiegészítéséhez nyújtott települési támogatásról.
(2a)2
(2b)3
(2c)4
(3) A képviselő-testület által átruházott egészségügyi hatáskörében a polgármester az egészségügyi alapellátás biztosítására vonatkozóan feladatellátási, vagy feladatátvállalási szerződést köt az egészségügyi szolgáltatóval, továbbá megteszi a szerződéssel kapcsolatos egyéb jognyilatkozatokat.
(4) A képviselő-testület által átruházott, községi jelképekkel összefüggő hatáskörében a polgármester dönt
a) Gyöngyöstarján Község címere használatának engedélyezéséről,
b) Gyöngyöstarján Község címerének használatára vonatkozó engedély visszavonásáról.
(5) A képviselő-testület által átruházott vagyongazdálkodási hatáskörében a polgármester
a) dönt évi bruttó 100.000 Forint értékhatárig - kulturális, művészeti pályázatok, versenyek résztvevői, díjazottjai számára - pénzbeli juttatás vagy ingó vagyontárgy adományozásáról,
b) dönt a vagyontárgy értékétől függetlenül forgalomképes vagyoni körben használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításáról,
c) dönt a selejtezésre javasolt vagyontárgyak selejtezéséről,
d) dönt az intézmény használatában lévő nettó 300 000 forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingó vagyon elidegenítéséről,
e) dönt az intézmények használatában lévő ingó vagyon intézmények közötti ingyenes átadásának engedélyezéséről értékhatártól függetlenül,
f) az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja,
g) hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati jogot gyakorolja,
h) az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogokat gyakorolja,
i) dönt a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak fenntartására, gondozására vonatkozó megállapodás megkötéséről, és az azzal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlásáról,
j) dönt az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy közhasznú társaság vonatkozásában a felügyelő bizottsági tag személyének kijelöléséről,
k) gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha az önkormányzati tulajdonban álló lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni,
l) a bérlő szerződésszegő magatartása esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 24. § (1) bekezdésére alapítottan a lakásbérleti szerződést felmondja,
m) dönt mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adásáról, és a haszonbérleti jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről,
n) engedélyezi az önkormányzati tulajdonú erdőben a kijelölt tűzrakóhelyen kívüli tűzgyújtást,
o) az önkormányzati tulajdonú erdőben az elhalt fekvő fa és gally gyűjtésének, kidőlt fáról történő fenyőgally, toboz, és díszítő lomb gyűjtésének jogát átengedheti,
p) önkormányzati tulajdonú területen a bot, nád, sás, gyékény termelésének, fű kaszálásának jogát átengedheti,
q) az önkormányzati tulajdonú erdőben hozzájárulhat 24 órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célú tartózkodáshoz, táborozáshoz, sátor felveréséhez, lakókocsi felállításához, turista útvonal kijelöléséhez és létesítéséhez, turisztikai berendezés, létesítmény építéséhez, fenntartásához, ideiglenes árusítóhely üzemeltetéséhez, sportverseny rendezéséhez,
r) közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú ingatlanon javaslatot tehet tulajdonosi jogkörben eljárva egy, vagy két fa kivágására.
(6) A képviselő-testület által átruházott közlekedési, közművekkel és vízgazdálkodási létesítményekkel összefüggő hatáskörében a polgármester
a) kötelezi az ingatlan tulajdonosát a gondozatlan járdaterület tisztán tartására, hótól vagy jégtől való megtisztítására, portalanítására, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítására, és szabálysértési eljárást kezdeményez a jegyzőnél,
b) útépítési és közművesítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezhet,
c) véleményt nyilváníthat a területi közlekedési hatóságnak kijelölt gyalogos-átkelőhely kijelölésének, létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezése előtt,
d) tulajdonosi jogkörben hozzájárul az országos közúthoz nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építéséhez, korszerűsítéséhez, forgalomba helyezéséhez és megszüntetéséhez,
e) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, és 43. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörben eljár,
f) hozzájárul a - külön jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek megléte esetén - a közérdek mértékét meghaladó, illetve a fenntartással összefüggő vízi munka elvégzéséhez,
g) hozzájárul a közérdek mértékét meghaladó, a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez.
(7) A képviselő-testület által átruházott településrendezési hatáskörében a polgármester véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét.
(8)5 A képviselő-testület által átruházott köztemetővel összefüggő hatáskörében a polgármester
a) intézkedik a köztemetőben sírhelytábla, sírhelysor lezárásáról és a lezárásról hirdetmény közzétételéről,
b) a temetőről és a temetkezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, temetőben végzett munkákkal kapcsolatos bejelentéseket fogadja és a bejelentés rendeletnek megfelelőségét ellenőrzi,
c) gondoskodik a köztemetőben keletkezett és elhelyezett hulladék gyűjtéséről és átadásáról,
d) megállapítja a sírhelyek közötti járda kiépítésének módját,
e) elrendeli a temetőről és temetkezésről szóló önkormányzati rendeletnek nem megfelelő síremlékek átalakítását vagy lebontását,
f) intézkedik a ki nem épített sírbolthely értékesítéséről,
g) engedélyezi sírbolt építésének halasztását,
h) igazolja a hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén megtett nyilatkozatok nyilvántartásba vételét,
i) díszsírhelyet adományoz,
j) sírhely megváltásának díját indokolási kötelezettség mellett elengedi,
k) kivizsgálja a köztemetővel kapcsolatos panaszokat.
(9) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a közterületek használatának rendjéről és annak díjairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartatására és ellenőrzésére vonatkozó hatásköreit, amennyiben törvény vagy végrehajtására kiadott kormány- vagy miniszteri rendelet más szervet nem jelölt ki.
12/B. § (1) A Képviselő-testület átruházott pénzügyi hatáskörében a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság
a) előzetesen megtárgyalja és véleményezi a rendelet 22. §-ában felsorolt pénzügyi-gazdasági témájú előterjesztéseket,
b) tájékoztatást kérhet a képviselő-testület által anyagi támogatásban részesített egyesületekről, szervezetekről a támogatás felhasználására vonatkozóan,
c) a Bizottság, vagy tagjai részt vehetnek az Önkormányzat által meghirdetett versenytárgyalások eljárásában, a beszerzési és közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő részéről,
d) vizsgálhatja a pályázatok pénzügyi hátterét.
(2)6 A Képviselő-testület átruházott szociális hatáskörében a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság
a) javaslatot tesz a szociális, egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatokra,
b) elrendeli a jogtalanul felvett segélyek visszafizetését,
c) a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kiírja a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatot és a Képviselő-testület egyedi döntése nélkül elbírálja a pályázatokat,
d) dönt gyógyszerkiadáshoz nyújtható települési támogatásról, rendkívüli települési támogatásról, gyógyászati segédeszköz és gyógykezeléshez kapcsolódó igazolt kiadásokhoz nyújtható rendkívüli települési támogatásról, gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtható települési támogatásról,
e) elbírálja a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a törvény által nyújtott normatív kedvezményen túl biztosítható további kedvezményt,
f) dönt iskoláztatáshoz nyújtott kiadások fedezésére nyújtható települési támogatásról.
(2a) A Képviselő-testület átruházott szociális hatáskörében a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság
a) figyelemmel kíséri a gazdasági jellegű döntések szociálpolitikai kihatását, a helyi szociálpolitika alakulását,
b) előzetesen megtárgyalja és véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő szociális témájú előterjesztéseket,
c) javaslattal élhet a helyi szociálpolitika változtatására, a szociális rendeletben rögzített ellátási formák javítását illetően.
(3) A Képviselő-testület átruházott településrendezési hatáskörében a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság
a) javaslatot tesz a Településrendezési Terv felülvizsgálatára, módosítására és véleményezi az elkészült tervezeteket, részt vesz a témában megtartott lakossági fórumon, elmondja javaslatait,
b) részt vesz a településrendezési terv módosításának véleményezésében, illetve véleményezi a település közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos előterjesztéseket, javaslatot tesz a forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos kérelmek elbírálásánál, javaslatot tesz a mezőgazdasági területekhez tartozó utak, padkák, árkok, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát megtartó intézkedések kidolgozására,
c) véleményezi a belterületbe vonások tervezetét, költségvetési kihatását,
d) javaslatot tesz építési tilalom elrendelésére, fenntartására, feloldására,
e) véleményezi az önkormányzati beruházások tervezetét,
f) javaslatot tesz a település életét jelentősen befolyásoló, arculatát meghatározó épületek, építmények kialakítására, megjelenési formájának megtartására.
(4) A Képviselő-testület átruházott ügyrendi hatáskörében Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság
a) kezeli és jogszabályban előírt esetekben vizsgálja a vagyonnyilatkozatokat,
b) 8 napon belül a vagyonnyilatkozatát visszaküldi annak, akinek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége megszűnt,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri az Önkormányzat SZMSZ-ének hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására, illetve új szabályzat alakítására,
d) ellátja a testületi-üléseken a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
12/C. § (1) A Képviselő-testület átruházott kulturális hatáskörében a Kulturális, Sport- és Környezetvédelmi Bizottság
a) segíti a településen működő önszerveződő közösségek tevékenységét,
b) gondoskodik az érintett közösségek bevonásáról a település életét meghatározó döntések előkészítésében, véleményezésében való részvételről,
c) az Önkormányzat alapfokú oktatási, nevelési, intézményrendszerének kialakításában előkészítő feladatokat lát el és javaslatot tesz,
d) véleményezi az iskola és az óvoda vezetői álláshelyére kiírt pályázati kiírást, a beérkező pályázatokat, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a vezető személyére,
e) segíti a képviselő-testület döntését művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról; közreműködik a döntéshez szükséges műalkotás művészi értékére vonatkozó szakvélemény beszerzésében,
f) támogatja és segíti a képviselő-testület munkáját abban, hogy a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolása, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenysége, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósulhassanak,
g) a törvény keretei között javaslatot tesz a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására,
h) közreműködik a kulturális rendezvények, községi ünnepek megszervezésében, dönt lebonyolításuk ügyében,
i) véleményezi a képviselő-testület elé terjesztett díszpolgári és egyéb cím adományozására tett javaslatokat,
j) javaslatot tesz a kulturális, hagyományőrző és sport alapítványok, egyesületek, nem önkormányzati fenntartású intézmények anyagi támogatására,
k) véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény éves munkatervét,
l) folyamatosan kapcsolatot tart a község területén működő egyházközséggel,
m) folyamatosan kapcsolatot tart oktatási intézményekkel,
n) folyamatosan kapcsolatot tart civil szervezetekkel.
(2) A Képviselő-testület átruházott sporttal kapcsolatos hatáskörében a Kulturális, Sport- és Környezetvédelmi Bizottság
a) közreműködik a szabadidősport szervezésében,
b) kapcsolatot tart a község sportegyesületeivel, s azok munkáját segíti,
c) javaslatot tesz a község sportolási lehetőségeit biztosító intézményeinek kialakítására és működtetésére,
d) működési területén figyelemmel kíséri a sportban meghatározott célkitűzésekre, fejlesztési elvekre, irányokra vonatkozó döntések végrehajtását.
12/D. § (1) A végrehajtást a polgármester foganatosítja, ha elsőfokon a Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörében önkormányzati hatósági ügyben a polgármester járt el.
(2) A végrehajtást a jegyző foganatosítja, ha elsőfokon a Képviselő-testület jegyzőre vagy Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjére átruházott hatáskörében önkormányzati hatósági ügyben a jegyző vagy Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője járt el.
(3) A végrehajtást a polgármester foganatosítja, ha elsőfokon a Képviselő-testület Pénzügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörében önkormányzati hatósági ügyben a Pénzügyi és Szociális Bizottság járt el.
12/E. § (1) A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át
a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 34. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben, 36. §-ának (1) és (3) és (4) bekezdéseiben, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 39. §-ában, 41. §-ának (2) bekezdésében,
b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében
meghatározott hatásköreit.
(2) A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a mezőőri járulékokkal kapcsolatos hatásköreit.
(3) A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a súlykorlátozás alá eső közutakra a behajtási engedély kiadásának hatásköreit.
(4) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza a helyi környezet védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartatására és ellenőrzésére vonatkozó hatásköreit, amennyiben törvény vagy végrehajtására kiadott kormány- vagy miniszteri rendelet más szervet nem jelölt ki.
(5) A Képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre és a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjére ruházza a közterületek használatának rendjéről és annak díjairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartatására és ellenőrzésére vonatkozó hatásköreit, amennyiben törvény vagy végrehajtására kiadott kormány- vagy miniszteri rendelet más szervet nem jelölt ki.
(6) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza a temető használatáról, kezeléséről és rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartatására és ellenőrzésére vonatkozó hatásköreit, amennyiben törvény vagy végrehajtására kiadott kormány- vagy miniszteri rendelet más szervet nem jelölt ki.
(7) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza az egyes helyi közszolgáltatások igénybevételéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartatására és ellenőrzésére vonatkozó hatásköreit, amennyiben törvény vagy végrehajtására kiadott kormány- vagy miniszteri rendelet más szervet nem jelölt ki.
Az önkormányzat társulásai [Mötv. 87-95. §-hoz]
13. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik más önkormányzatokkal és önkormányzatok társulásaival. Az együttműködés célja a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.
A képviselő-testület működésének általános szabályai
14. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő + 1 fő polgármester.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) a lakossági szervezetek képviselőit,
d) az aljegyzőt.
A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozási rendje [Mötv. 45. §-ához]
15. § (1) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester; a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása vagy mindkét tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
(2) A képviselő-testületi ülést a munkatervben meghatározott napokon kell összehívni. Elháríthatatlan akadály esetén a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható a képviselő-testületi ülés.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
c) a jegyzőt;
d) a gyöngyöstarjáni székhelyű civil szervezetek vezetőit;
e) az önkormányzati intézmények vezetőit;
f) a 2 millió forintot meghaladó beruházások tekintetében az árajánlatot tevő cég vezetőjét, illetve érdemi ügyintézőjét;
g) mindazokat, akiket a polgármester, a bizottság elnöke, illetve a jegyző indokoltnak tart.
(4) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
(5) A képviselő-testületi ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, illetve azoknak a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek – akik a napirendi témában érdekeltek – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(6) A meghívót az (1) bekezdésben megjelölt személy írja alá.
(7) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét,
b) az ülés kezdési időpontját,
c) a javasolt napirendeket,
d) a napirendek előterjesztőit.
(8) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát a meghívottal közölni kell.
(9) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 6 nappal a Hivatal hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
16. § (1) Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről engedéllyel hang- illetve képfelvétel készíthető. Az engedélyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(3) Nyilvános ülésen az állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.
(4) A meghívóval nem rendelkező állampolgár közbeszólásaival a testületi ülést nem zavarhatja. Ismételt zavarás esetén a ülésvezető utasítja a terem elhagyására. Az állampolgár véleményét elmondhatja szóban, amennyiben az ülésvezető erre engedélyt ad az ülés közben, illetve írásos felszólalási jegyet is tölthet ki, amely az összegyűjtés után az ülésvezetőhöz kerül.
(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseire is vonatkoznak.
(7) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.
(8) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor,
c) számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
d) előterjeszti az ülés napirendjét,
e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
f) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
g) beszámol az esetleges sürgősségi indítványról,
h) minden előterjesztés felett külön vitát nyit,
i) indítványozza a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében a hozzászólások időtartamának korlátozását,
j) indítványozza a vita lezárását, tárgyalási szünet elrendelését, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény elhárulása esetén, illetve az ülés meghatározott időre történő félbeszakítását.
17. § (1) A képviselő-testület éves munkatervet köteles készíteni. A képviselő-testület az éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A következő év munkatervének tervezetét az adott év november 30. napjáig a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a munkaterv elfogadásáról decemberi ülésén dönt.
(3) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan az adott év november 15. napjáig javaslatot tehetnek
a) a települési képviselők,
b) a bizottság(ok),
c) az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) az intézmények vezetői.
(4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(5) A munkaterv
a) a tárgyidőszak fő feladatait megjelöli,
b) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjét meghatározza,
c) a napirend előadóit meghatározza,
d) az egyes napirend előkészítésében részt vevő bizottságokat, illetve más szerveket megnevezi,
e) meghatározza azokat a témákat, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni
f) rögzíti a jelentések elkészítésének határidejét,
g) ülésre meghívottakat jelölhet meg,
h) egyéb szervezési feladatokat, lakossági fórumokat határozhat meg.
(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni
a) az önkormányzati képviselőknek,
b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,
d) a lakossági szervezetek vezetőinek.
Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről
18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja. A rendre utasított felszólalótól a szót megvonja.
A nyilvánosság biztosításáról [Mötv. 46. §-ához]
19. § A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben tart zárt ülést.
A döntéshozatali eljárás [Mötv. 47. §-ához]
20. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására és újratárgyalására, illetve a napirendi sorrend módosítására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, melyet köteles indokolni.
(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
21. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);
c) a jegyző;
d) települési képviselő.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre. Szóbeli előterjesztés esetén a bizottság(ok) véleményét a bizottság(ok) elnöke(i) alakíthatják ki, melyet kötelesek megindokolni.
(6) Az előterjesztés képviselő-testülethez történő beterjesztésének határideje
a) önkormányzati hatósági ügyben 30 nap, de legkésőbb a következő testületi ülés,
b) önkormányzati ügyben legkésőbb a következő testületi ülés.
(7) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei
a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,
ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint a várható következményeik ismertetését;
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
bc) az esetleges részhatáridők rögzítését.
22. § (1) A következő előterjesztések csak Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
a) az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelettervezet,
b) az Önkormányzat költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztés,
c) az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetei,
d) helyi adók megállapításáról, módosításáról vagy megszüntetéséről szóló rendelettervezetek,
e) egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelettervezetek, ideértve az új rendeletet és a hatályos rendelet módosítását is.
f) szociális ellátásokra vonatkozó pályázati kiírásban történő önkormányzati részvételről szóló előterjesztések,
g) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezet,
h) a helyi építési szabályzat és településrendezési terv elfogadásáról és módosításáról szóló előterjesztések,
i) település közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos előterjesztések,
j) építési tilalom elrendeléséről, fenntartásáról, feloldásáról szóló előterjesztések.
(2) A következő előterjesztések csak a Kulturális, Sport- és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
a) az Önkormányzat köznevelési intézmények átszervezéséről, alapításáról szóló előterjesztések,
b) a köznevelési intézmények vezetői pályázatának kiírásáról és elbírálásáról szóló előterjesztések,
c) díszpolgári és egyéb cím alapításáról, adományozásáról szóló előterjesztések,
d) Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény éves munkatervéről szóló előterjesztések.
23. § (1) Önálló indítvány a képviselő által benyújtott olyan indítvány, amely a napirendi javaslatban szerepeltetett témákhoz nem kapcsolódik.
(2) Az önálló indítványokat a polgármesterhez kell benyújtani, az ülést megelőzően legalább 10 nappal.
(3) Az önálló indítvány napirendre történő felvételéről a képviselő-testület határozathozatal nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Az indítványozó kérésére az önálló indítványt szóban kiegészítheti.
24. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
d) a képviselő-testület tagja,
e) a jegyző.
(4) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
25. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 3 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
26. § (1) Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
27. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) Az Önkormányzat létrehozza a személyes megjegyzés intézményét. Erre a vita lezárása után van lehetősége annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani.
A szavazás módja [Mötv. 48. §-ához]
28. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) Az illetékes bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(4) Amennyiben a képviselő a döntéshozatal során a szavazást megelőzően nem teljesíti (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét, a polgármester intézkedik a képviselő egyhavi tiszteletdíjának megvonásáról.
(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 4 fő képviselő-testületi tag “igen” szavazata – szükséges.
a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben ;
b) az Mötv. 55. § (1) bekezdése szerinti döntéshez ,
c) az Mötv. 88. § (2) és 89. § (2) bekezdése szerinti döntéshez ,
d) a közmeghallgatás tartalmának és időpontjának elfogadásához;
e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
f) testületi hatáskör átruházásához,
g) 2 millió forintot meghaladó beruházás eldöntéséhez.
29. § A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítés mellett dönt
a) napirend meghatározásáról,
b) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
d) ügyrendi kérdésekről,
e) a képviselői felvilágosításról, valamint
f) a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
30. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát ABC-rendben, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal adja meg. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,
c) a hitelfelvételről,
d) az önkormányzati kötvénykibocsátásról,
e) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
31. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési gondoskodik.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazásra jogosult képviselők számát,
d) az urnában található szavazólapok számát,
e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
f) a választás végeredményét.
A rendeletalkotásról és határozathozatalról [Mötv. 51. §-ához]
32. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti
a) a képviselő-testület tagja,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) a helyi társadalmi szervezetek vezetői, illetve vezető testületei.
(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
(3) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós megtárgyalására is.
(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(5) A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
b) a tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni,
c) a Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet az erre feljogosított bizottság készíti el,
d) a képviselők a rendelet tervezethez kapcsolódó módosító indítványaikat írásban vagy szóban kötelesek a rendelet tárgya szerint érintett bizottsághoz benyújtani, a bizottság pedig köteles az indítványt megvitatni és véleményével együtt a testület elé terjeszteni. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(7) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: „Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének xxx/xxxx (xx. xx.) önkormányzati rendelete”, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
(8) Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. E bekezdés alkalmazásában helyben szokásos mód a rendelet kihirdetéséről szóló jegyzői hirdetmény kifüggesztése a Hivatal hirdetőtábláján és a rendelet közzététele az Önkormányzat honlapján.
(9) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(10) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.
33. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának x/xxxx. (xx. xx.) határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
Politikai nyilatkozat
33/A. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat hatáskörébe nem tartozó ügyben politikai nyilatkozatot fogad el.
(2) A politikai nyilatkozat sürgősségi indítványként nem nyújtható be.
(3) Politikai nyilatkozat határozatként nem fogadható el.
(4) A politikai nyilatkozatban jegyző vagy a Képviselő-testület hivatalának ügyintézője részére utasítás nem adható.
(5) A képviselő-testület politikai nyilatkozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint az elfogadás dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének x/xxxx. (xx. xx.) politikai nyilatkozata, a politikai nyilatkozat tárgyának a megjelölésével.
(6) A politikai nyilatkozatot a képviselő-testületi ülésről szóló jegyzőkönyv mellékleteként kell csatolni, melyet a polgármester ír alá, az azt elfogadó képviselők aláírhatnak.
(7) A politikai nyilatkozat nyilvánosságáról a polgármester a Képviselő-testület döntése alapján gondoskodik.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve [Mötv. 52. §-ához]
34. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakat ,
b) a határozatképesség megállapítását,
c) a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölését,
d) a szavazás számszerű eredményét,
e) az ülésvezető intézkedéseit a rend fenntartására,
f) az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, név szerinti szavazás esetén a névsort, az írásban benyújtott interpellációt, a jelenléti ívet és amennyiben a szavazásra feltett döntési javaslat terjedelme indokolja, a jegyzőkönyvben az erre történő utalással a szavazásra feltett döntési javaslat módosító indítványokkal egységes szerkezetbe foglalt pontos szövegét. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, illetve a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.
(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) nyomtatott és hitelesített példányát a jegyző kezeli, a mellékleteivel együtt évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában és biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára,
b) elektronikusan hiteles másolatát meg kell küldeni 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalnak.
(5) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a polgármester javaslatára a saját tagjai közül két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
A közmeghallgatás [Mötv. 54. §-ához]
35. § (1) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(2) A lakosság nagyobb részét érintő ügyeket a polgármester utasítására vagy a jegyző egyedi döntése alapján hangosbemondón kell kihirdetni, illetve ha a hirdetmény elhelyezéséhez az intézmény vezetője hozzájárul nem önkormányzati intézményben az ügyről készített hirdetményt kell elhelyezni.
(3) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben azon kívül is sor kerülhet;
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatás során felvetett közérdekű kérdések megválaszolásáról, az ott felmerült javaslatok feldolgozásáról a polgármester köteles gondoskodni és arról a következő testületi ülésen beszámolni.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
A falugyűlés
36. § A Képviselő-testület a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület által határozattal meghatározott ügyekben falugyűlést tarthat. A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről
37. § A jegyző köteles a döntést követően haladéktalanul jelezni a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének vagy a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.
Az önkormányzat társadalmi kapcsolatai [Mötv. 53. § (3) bekezdéséhez]
38. § Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik az alábbi közösségekkel és biztosítja részvételüket tanácskozási joggal a Képviselő-testület ülésein:
a) Gyöngyöstarjáni Községi Sportkör,
b) Világos Szándékkal Gyöngyöstarjánért Egyesület,
c) Gyöngyöstarján Polgárőrség,
d) Gyöngyöstarján Községi Tűzoltó Egyesület,
e) Gyöngyöstarjáni Egyházközség,
f) Gyöngyöstarjáni Pávakör Egyesület.
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása [Mötv. 106-124. §-ához]
39. § (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(2) Az önkormányzat szabad kapacitása terhére, önként vállalt feladata:
a) munkahelyi étkeztetés,
b) vendégétkeztetés,
c) családi napköziben étkezés biztosítása.
(3) Az Önkormányzat közfeladatát, szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését, és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását a Képviselő-testület Szervezeti és működési szabályzatának függelékeként állapítja meg.
40. § (1) Az önkormányzat vagyona tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön rendelet tartalmazza.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
41. § (1) A Képviselő-testület novemberi vagy decemberi ülésén, a költségvetési törvény vagy annak tervezete ismeretében határozatot hozhat a következő év költségvetési rendelettervezet koncepciójáról.
(2) A koncepció meghatározza
a) a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit, a bevételek
b) a kiadási szükségleteket (helyi közösségi igények), azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezését,
c) az igények és célkitűzések egyeztetésének rendjét,
d) a döntések több évre szóló ismert hatásait,
e) a feladatvállalás sorrendjét,
f) a döntések hatásvizsgálatait.
(3) A képviselő-testület bizottsági elnökeinek, akadályoztatása esetén elnök-helyettesük útján véleményezik a költségvetés koncepcióját, melyet a képviselő-testület ülésén szóban ismertetnek. A jegyző a képviselő-testület bizottságainak véleményét a koncepcióhoz a képviselő-testület jegyzőkönyvébe vételével csatolja
(4) A költségvetési rendelettervezethez csatolt indokolásban a bevételi források növelésének lehetőségeit be kell mutatni
(5) Forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetéül a képviselő-testület által meghatározott költségvetési tartalékot képez
(6) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 27. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésről készült dokumentumokat a jegyző a bizottságok elnökei részére eljuttatja
(7) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottságok kötelesek megtárgyalni.
(8) A képviselő-testület a költségvetési rendelettervezetet egy fordulóban tárgyalja meg.
Az önkormányzat által alapított lap
42. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Gyöngyöstarjáni Hírmondó.
(2) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik évente legalább 4 alkalommal.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapjának felelős szerkesztője a Kulturális, Sport- és Környezetvédelmi Bizottság elnöke.
(4) Az önkormányzat hivatalos lapját szerkeszti a Kulturális, Sport- és Környezetvédelmi Bizottság.
(5) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
a) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;
b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
c) a fontosabb társadalmi eseményeket;
d) a község lakosságának többségét érintő felhívásokat, továbbá mindent amit a képviselő-testület meghatároz.
Az Önkormányzat vagy a polgármester által közalkalmazottként vagy köztisztviselőként foglalkoztatott, a 2007. évi CLII. törvény szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek
43. § Az Önkormányzat vagy a polgármester által közalkalmazottként vagy köztisztviselőként foglalkoztatott, a 2007. évi CLII. törvény szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett:
a) jegyző - kétévente
b) aljegyző - kétévente
c) önkormányzati fenntartású intézmények vezetői - kétévente
A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése [Mötv. 35. §-hoz]
44. § (1) A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg – a polgármester és az alpolgármester kivételével – Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tagjainak (e fejezetben a továbbiakban: képviselő), valamint a bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak.
(2) A bizottsági elnök vagy tag e minőségében akkor is csak egy tiszteletdíjra jogosult, ha két vagy több bizottságnak is tagja.
(3) Képviselőként tiszteletdíjra a polgármester és az alpolgármester nem jogosult.
45. § (1) A képviselő tiszteletdíja (alapdíj) 44.500 Ft/hó
(2) A bizottsági tag képviselő az alapdíjon felül jogosult az alapdíj 10 %-ára, amelynek összege 4.450 Ft/hó
(3) Nem képviselő bizottsági tag az alapdíj 18 %-ára jogosult, összege 8.000 Ft/hó
(4) A bizottsági elnökök az alapdíj 15 %-ára jogosultak, ennek összege 6.700 Ft/hó.
(5) A tiszteletdíj minden tárgyhót követő 5. napjáig esedékes, kifizetéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A bizottsági tagsági, elnöki díj több bizottsági tagság esetén is kizárólag egyszer adható.
(7) Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja tiszteletdíjának egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
46. § (1) A képviselő, bizottsági elnök, tag tiszteletdíját 25%-kal csökkenteni kell, amennyiben a képviselő-testületi, illetve bizottsági munkáját önhibájából elhanyagolja, és két egymást követő testületi ülésen, illetve bizottsági ülésen előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén a jelen rendelet 4. §-ában meghatározott természetbeni juttatást meg kell vonni. A megvonás időtartama nem haladhatja meg a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott csökkentést legfeljebb folyamatosan 12 hónap időtartamban lehet meghatározni.
(4) A csökkentést, illetve a (2) bekezdésben meghatározott megvonást meg kell szüntetni, amennyiben a képviselő, bizottsági elnök, tag újra eleget tesz a képviselő-testületi, illetve bizottsági munkájának.
(5) Az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj csökkentéséről, valamint a (2) bekezdésben meghatározott megvonásról bármely képviselő, illetőleg bizottsági elnök vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.
(6) A tiszteletdíj elszámolását és kifizetését a Pénzügyi, Szociális, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság évente ellenőrzi.
A helyi népszavazást kezdeményező választópolgárok számáról [2013. évi CCXXXVIII. tv. 34. § (1) c] pontjához]
47. § Helyi népszavazást legalább 260, az önkormányzat területén választójoggal rendelkező választópolgár kezdeményezhet.
Záró rendelkezések
48. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 8/2011. (III. 25.) rendelet, a 22/2011. (IX. 9.) rendelet, a 15/2012. (VI. 22.) rendelet, a 35/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet és a 11/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelet.
(3) Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 8/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1-29. §-a.
(4) Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 16/2013. (IX. 9.) önkormányzati rendelet 6-10. §-a.
(5) Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 17/2013. (IX. 9.) önkormányzati rendelet 2. §-a.
(6)
(7) Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának mértékéről és természetbeni juttatásokról szóló 16/2006. (X. 13.) önkormányzati rendelet és a 12/2010. (X. 15.) önkormányzati rendelet.
(8) Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 5/2004. (II. 20.) önkormányzati rendelet.
A 12/A. § (2) bekezdése a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. § (2a) bekezdése a Gyöngyöstarján Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (V. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 12/A. § (2a) bekezdését a Gyöngyöstarján Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12/A. § (2b) bekezdését a Gyöngyöstarján Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12/A. § (2c) bekezdését a Gyöngyöstarján Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12/A. § (8) bekezdése a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 12/A. § (8) bekezdése a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 24.) önkormányzati rendelete 51. §-ával megállapított szöveg. A 12/A. § (8) bekezdése a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12/B. § (2) bekezdése a Gyöngyöstarján Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (V. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 12/B. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Gyöngyöstarján Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 12/B. § (2) bekezdése a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.