Dédestapolcsány község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében  biztosított eredeti jogalkotó hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése, székhelye, pecsétje, kitüntető címe

1. §

(1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

Dédestapolcsány Község Önkormányzata

3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. szám

(2)  Az Önkormányzat hivatalos pecsétjei:

     Dédestapolcsány Község Önkormányzata, körbélyegző, középen a Magyar

     Köztársaság címerével és

     Dédestapolcsány Község Polgármestere, körbélyegző, középen a Magyar

     Köztársaság címerével.

2.§

(1) Az önkormányzat által alapított kitüntető cím: Dédestapolcsány Község Díszpolgára.

(2) A kitüntető cím adományozásának szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

3.§

(1) A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény által kötelezően előírt és az önként

     vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásáról a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.

(3) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt egyes szociális alapellátásokról külön

     önkormányzati rendelet szerint. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a polgármester a képviselő-testület

     következő rendes ülésén köteles tájékoztatást adni.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A képviselő-testület létszáma, ülései, munkaterve,
   

az önkormányzati képviselő kötelezettségszegésének jogkövetkezményei

4.§

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő

(2) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számú ülést tart. Az ülések száma évente nem lehet

     kevesebb, mint 6. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart.

5.§

Az alakuló ülés összehívására, vezetésére, napirendjére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

6.§

(1)A képviselő-testület az ülések számát, idejét az éves munkatervben állapítja meg, melyet a

      naptári év munkaterve szerinti utolsó ülésen fogad el. A munkaterv szerint megtartott ülés

      rendes ülés.

(2)A rendes ülés megtartására általában a munkatervben meghatározott hónapok  harmadik

      hetének, keddi napján 15,00 órai kezdettel kerül sor az önkormányzat székhelyén vagy az

      ülés  meghívójában feltüntetett más helyszínen.

(3)A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot

      kell kérni a települési képviselőktől, az alpolgármestertől és a jegyzőtől.

(4)A munkaterv tartalmazza:

         a) a hónap megjelölésével az ülések tervezett időpontját,

         b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, meghívottakat,

         c) a közmeghallgatás, egyéb fórum időpontját, várható napirendjét.

7.§

(1)A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

(2)A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is

      összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.

(3)A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani

     az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a

     rendkívüli ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(4)Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend

     tárgyalható.

(5)A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a

     képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt

     napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

8.§

(1) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja megvonásra kerül

    a) mindaddig, amíg a  képviselő-testület előtt esküt nem tesz és erről okmányt nem ír alá;

    b) ha a Kormányhivatal által szervezett képzésen nem vesz részt;

    c) tárgyévet követő évben, ha nem tesz eleget – a képviselő-testület által szervezett -  Mötv. 32.§ (2) bekezdés k)

        pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségének;

(2) A tiszteletdíj megvonása legfeljebb tizenkét havi időtartamra történik és ismételt kötelezettségszegés esetén újra

     megállapítható. 

2. Az előterjesztés, a sürgősségi indítvány

9.§

(1)Előterjesztésnek minősül:

     a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,

     b)egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,

     c) beszámolók,

     d) tájékoztatók.

(2)Előterjesztés benyújtására jogosultak:

     a) a települési képviselő,

     b) a polgármester,

     c) az alpolgármester,

     d) képviselő-testület bizottsága,

     e) a jegyző

     f) a napirend előterjesztője.

(3)Az előterjesztéseket  fő szabályként írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

     Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 11.§ (2)bekezdésében említett határidőn belül nem

     készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni és azokat legkésőbb az

     ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Szóbeli előterjesztésre csak

     kivételesen kerülhet sor.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek lényegre-törőnek, közérthetőnek kell lennie. Tartalmaznia

      kell az előterjesztés részletes indoklását, a vonatkozó jogszabályi helyekre történő

      hivatkozást, az eltérő vélemények ismertetését.

(5)Amennyiben az előterjesztést nem a polgármester vagy a jegyző teszi, azt a tervezett

     képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal  korábban meg kell

     küldeni a polgármester részére.

10.§

(1)Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem

    szerepel vagy az ülés előtt az Ügyrendi bizottság – indítvány hiányában – nem tárgyalta.

(2)A képviselő-testület a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel – soron kívül

    dönt az előterjesztés tárgyában.

(3)A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a)Sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával  legkésőbb az ülés megelőző nap 11 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.  Sürgősségi indítványt nyújthatnak be mindazok, akik előterjesztés benyújtására jogosultak.

b)Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

c)A sürgősség elfogadása esetén az indítványt nyomban tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.

3.Az ülés összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje

11.§

(1)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a

      polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-

      testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő

      (korelnök) látja el.

(2)A képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalásának  sorrendjére a

polgármester a meghívóban tesz javaslatot. A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő írásban tett nyilatkozata alapján e-mailben vagy papír alapon az ülés előtt legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek és a meghívottaknak.

(3)A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót az önkormányzati  hivatal és a település

     hirdetőtábláin ki kell függeszteni.

(4) Az ülésre meg kell hívni:
      a) a képviselőket,
      b) a jegyzőt,

      c) az önkormányzat által alapított intézmények vezetőit,
      d) a napirendi pontok előadóit,
      e) akit a polgármester megjelöl.

12.§

(1) A képviselő-testület ülésein:

     a) a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,

     b) a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,

     c) a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,

     d) a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.

(2)Az ülés vezetője:

a)a  jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,

c) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,

d) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,

e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

f) lezárja a vitát,

g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

h) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

i) biztosítja az ülés rendjét,

j) szünetet rendelhet el,

k)beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,

l) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.

(3)Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit

      vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A

      képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre

     az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(4)A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint történik. Egy

     napirendi pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni. A hozzászólás

     időtartama az első hozzászólásnál legfeljebb 5 perc, a második hozzászólásnál legfeljebb 2

     perc lehet. A további hozzászólást a polgármester engedélyezheti.

(5)Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító indítványát a vita bezárásáig

     megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt szót kell adni a jegyzőnek, ha a javaslatra

      vonatkozóan törvényességi észrevételt kíván tenni.

13.§

A képviselő-testület esetenként – vita nélkül – dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező helyi választópolgárok részére napirendenként egyszer, legfeljebb 2 perc időtartamban hozzászólási jogot biztosít-e.

14.§

(1)Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

     a) figyelmezteti azt a  hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a hozzászólásra

         rendelkezésre álló időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít,

         vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja, 

     b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,

     c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt

         intézkedései eredménytelenek.

 (2)Az ülés vezetőjének  a  rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,

       azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

4. Interpelláció, kérdés

15.§

(1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban

     áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet

     tevékenységi körével.

(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz intézhet, melyet

     írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak

     képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.

(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem

     folytatható le, az interpellált az ülést követő 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ

     minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt

     esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik. Abban az esetben, ha az interpelláló a választ nem fogadja el,

     arról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

16.§

(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a

       jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.

(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre,

      működésre, előkészítésre vonatkozó felvetést vagy tudakozódást, amely tartalma szerint

      nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(4) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot

igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

5. Határozatképesség

17.§

(1)A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult

     vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül

      ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.

(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb

       15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell

       rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint

       összehívott ülésen kell megtárgyalni.

6. Döntéshozatal

18.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) tájékoztatók tudomásulvételéről,

c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés

     vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő,

     döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot

     egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító

     javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A

     szavazás során ellenpróbát kell tartani.

19.§

(1) Minősített többség szükséges:

a) az 5 millió forint feletti hitelfelvételhez,

b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez,

c)a  sürgősségi indítvány elfogadásához.

 (2) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya

          miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz  döntést,  a

          polgármester Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló törvény 42.§-ában

          meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni  a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a képviselő

     testület hatáskörébe tartozó - önkormányzati ügyekben is.

20.§

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos

       sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

       Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének

       ..../.........év (közzététel hónapja római számmal, napja arab számmal) határozata.

(2) A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozat számát,

tárgyát, a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

21.§

(1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a

szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.

(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester és a jegyző

a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről,

meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.

(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.

22.§

(1) A képviselő-testület által alkotott rendeletet külön-külön a naptári év elejétől kezdődően

      folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése:  

      Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselőtestületének

      ......./...........év (kihirdetés hónapja, napja) önkormányzati rendelete

      ............................-ról/-ről

(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, az önkormányzati hivatal hirdető

       tábláján történő kifüggesztésével.

(3) A kihirdetett rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:

a) a rendelet számát, tárgyát,

b) a megalkotás időpontját,

c) a hatálybalépés időpontját,

d) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének

időpontját.

7. Szavazás rendje, módja

23.§

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

(3) A Képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének

      indítványára, továbbá a polgármester és az alpolgármester javaslatára.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik

„igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A  jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24.§

(1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A bizottság

      feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok

      összeszámlálása.

(2) Amennyiben az ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai határozatképes létszámban

      nincsenek jelen, akkor a szavazással járó feladatok ellátására 3 fős eseti bizottságot kell

      választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot,

      mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a

     képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

25.§

A Képviselő-testület nyilvános üléséről kép- és hangfelvétel készül.

IV.FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

Közmeghallgatás, lakossági fórum

26.§

(1) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni

       kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg,  a

       polgármesternek meg kell vizsgálnia és 30 napon belül írásban válaszolnia kell a

       kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen

       tájékoztatni kell.

(2) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására, az ülés vezetésére, a tanácskozás

      rendjére, a döntéshozatalra, a szavazás rendjére, módjára a képviselő-testület ülésére

      vonatkozó rendelkezéseket  kell alkalmazni.

(3) A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás

     érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester feladata.

5. FEJEZET
   

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

27. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot és Szociális Bizottságot hoz létre 3-3 fővel.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

      a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a

          nyilatkozattételre köteles hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát;

      b)kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítása iránti kezdeményezést,

        állást  foglal a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben.

(4) A Szociális Bizottság feladata: gyakorolja az önkormányzati segélyekkel és a személyes

gondoskodást nyújtó szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes

     bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő

     elfogadásáig tart.

VI. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

28.§

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester szerdai munkanapokon fogadóórát tart.

(3) A képviselő-testület 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4) Az alpolgármester keddi munkanapokon 15,00 órától 16,00 óráig fogadóórát tart.

(5) A jegyző keddi és pénteki munkanapokon ügyfélfogadást tart.

VII.FEJEZET

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

29.§*

1. A Képviselő-testület Szuhakálló, Sajóivánka, Sajógalgóc és Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal (a  továbbiakban: hivatal) elnevezéssel.

(2) A hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatát külön határozat tartalmazza.

VIII.FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

30.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat évente beszámoltatja az általa támogatott szervezetek vezetőit az önkormányzat által nyújtott

     támogatás felhasználásáról.

IX.FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

31.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló  6/2011.

      (IV.13.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 18/2012.(VIII.15.), 22/2013.(XII.18.)

      önkormányzati rendelet.

Lukács László                                                                    Turócziné Fazekas Magdolna

  Polgármester                                                                                     Jegyző

Záradék:

Jelen rendelet 2014. év november hó 5. napján kihirdetésre került.

                                                                                           Turócziné Fazekas Magdolna

                                                                                                                   Jegyző

*módosította az 1/2016./I.20.) önkormányzati rendelet