Kaposmérő község képviselő testületének 15/2014 (X.20.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 07. 13Kaposmérő község képviselő testületének 15/2014 (X.20.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény. (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontja szerinti feladatkörében eljárva szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban SZMSZ) a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban megfogalmazott feladat - és hatáskörét, a szervezeti és működési előírásokat jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kaposmérő Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: Kaposmérő, Hunyadi u. 13.
(3) A Képviselő-testület és a Polgármester bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere használható.
3. § Helyi címer alapítását és használatának rendjét az 5/2004. (V.1.) rendelet szabályozza.
4. § Helyi kitűntetések és elismerő címek alapítását és adományozását a 6/2004. (V.1.) rendelet szabályozza.
5. § (1) Kaposmérő hivatalos honlapja: www.kaposmero.hu
(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Új ÉrtékMérő című negyedévente megjelenő újság.
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
6. § (1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok a képviselő-testületbe választott képviselőjük útján és helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják ezen jogaikat.
(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(3) A képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
7. § (1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozói tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
Települési önkormányzat
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
Az önkormányzat jogállása és szervei
8. § (1) Az önkormányzat jogállását az Alaptörvény és az Mötv. határozza meg.
(2) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. § szerinti hatáskörök nem ruházhatóak át.
(3) A bizottságokra, illetve a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete.
(4) Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:
a) Polgármester,
b) Jegyző,
c) Ügyrendi-, és Jogi Bizottság,
d) Pénzügyi Bizottság,
f) Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal.
A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.
(2) A rendes ülésekre a képviselő-testület munkatervének megfelelően – általában a csütörtöki napon – kerül sor.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester döntése alapján más helyszínen is megtartható, a nyilvánosság biztosítása mellett.
9/A. § 2 (1) Kaposmérő községben megválasztásra került a Kaposmérői Roma Nemzetiségi Önkormányzat, mellyel az önkormányzat megállapodást köt.
Alakuló ülés
10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.
(3) A polgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen ünnepélyes esküt tesznek.
(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselő, ill. nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.
(5) A polgármester és az önkormányzati képviselők, valamint külsős tagok esküjét az Mötv. 1. sz. melléklete tartalmazza.
(6) 2 A képviselő-testület az alakuló ülésén vagy az azt követő ülésén a polgármester előterjesztése alapján – más napirendek mellett - tárgyal az alábbi napirendekről:
a) a képviselő-testület bizottsági rendszeréről, a bizottságok felállításáról, a bizottsági tagok megválasztásáról,
b) az alpolgármesterek számáról, megválasztásáról,
c) a polgármester illetményéről és költségtérítéséről,
d) az alpolgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről,
e) a bizottságok elnökeinek, tagjainak tiszteletdíjáról,,
f) az önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletéről, melyet szükség szerint módosít.
Rendkívüli ülés
11. § (1) A polgármester sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem szerepel a képviselő-testület éves munkatervében.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
(3) Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell az önkormányzati képviselőknek. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselők telefonos összehívására is, az ülés papíralapú anyagának kiküldése nélkül.
(4) A rendkívüli ülésen a képviselő-testület a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.
(5) Rendeletet alkotni vagy módosítani a rendkívüli ülésen csak olyan témában lehet, amelyet a témában érintett bizottság tárgyalt.
(6) A rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a falu lakóit a közös hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával).
Rendes ülés
12. § (1) 2 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (több alpolgármester esetén az általános helyetteseként megjelölt alpolgármester, akadályoztatása esetén a másik alpolgármester), (nincs „azok” pontosan kell rögzíteni kikről beszélünk:) a polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén pedig az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról az önkormányzati képviselőket a meghívók és az előterjesztések megküldésével kell értesíteni (rendes ülés előtt legalább 5 nappal).
(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
d) az ülést összehívó aláírását, az önkormányzati bélyegző lenyomatát és a dátumot.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) az előterjesztéseket,
b) a határozati javaslatokat,
c) a rendelettervezeteket.
(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
c) azokat, akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.
d)2 a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(6) A kaposmérői székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg azon bizottsági és képviselő-testületi üléseken tárgyalt napirendek tárgyalásakor, amely napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.
(7) A rendes képviselő-testület ülések időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a város lakóit a közös hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendes ülés előtt 3 nappal).
(8) A Képviselő-testület tagjai közül jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
Határozatképesség, szavazati arány
13. § (1) Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 4 önkormányzati képviselő jelen van.
(2) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést nem nyitja meg, vagy ha ülés közben áll be a határozatképtelenség, az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirende (ke) t vagy rendkívüli ülésen vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(3) A minősített többséghez Kaposmérő Községi Önkormányzata Képviselő-testületében 4 fő igen szavazata szükséges. Egyszerű többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdése értelmében a jelenlévők többségének igen szavazata szükséges.
(4) Az az indítvány, amely a szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget, elutasított javaslatnak számít. Az elutasított javaslatról a képviselő-testület bármikor újra szavazhat, vagy a következő ülésén újra napirendre veheti azt.
(5) A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke:
a) Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyek;
b) önkormányzati képviselő szavazásból történő kizárása;
c) képviselői összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása;
d) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés;
e) zárt ülés elrendelése;
f) a képviselő-testület feloszlatása;
g) hatáskör átruházása és visszavonása;
h) helyi népszavazás kiírása;
i) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek adományozása;
j) hitelfelvétel és kötvénykibocsátás;
k) önkormányzati vagyonnal való rendelkezés;
l) törvényben meghatározott egyéb kérdések;
m) bizottsági tagok és az elnök megválasztása, visszahívása;
n) Kaposmérő Község Díszpolgára cím és a Kaposmérőért emlékérem alapítása és adományozása,
o) kötelezettségvállalást jelentő döntések;
p) terület- és településfejlesztést érintő döntések.
Nyilvános és zárt ülések
14. § (1) A testületi ülések nyilvánosak. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen, a terem végében található széksorokon foglalhatnak helyet.
(2) A zárt ülésről a hivatali hanganyagon kívül semmilyen külön felvétel nem készíthető.
(3) Zárt ülésen kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
(4) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján,
b) az ülésvezető minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) c pontja esetén.
(5) Az Mötv. 46. § (2) a) b) pontja esetében a zárt ülést el kell rendelnie az ülésvezetőnek, az Mötv. 46. § (2) c) pontja esetében az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület dönt.
(6) Zárt ülés tartását indítványozhatja:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) bármely önkormányzati képviselő,
d) a jegyző,
e) az érintett személy.
(7) A zárt ülésre ajánlott napirend anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a napirend tárgyalása során tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében is. A zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.
Az ülések menete
15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester megnyitja, vezeti, berekeszti vagy bezárja. A polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, a testület határozatképességét, ismerteti az ülésről távollévők nevét. A polgármester az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
(2) A határozatképesség megállapítása után a polgármester megnyitja az ülést. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelyhez a polgármester és a képviselők módosító indítványokat tehetnek.
(3) A napirenddel kapcsolatos módosító indítványokról és a teljes napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a módosító indítvány új napirendi pont felvételére vonatkozik, úgy a napirendre tűzéshez minősített többség szükséges.
(4) 2 A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.
(5) A polgármester napirendről napirendre vezeti a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. A polgármester a jelentkezések sorrendjében megadja a szót, s ülésvezetési jogkörén belül bármikor megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót. A polgármester figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt napirendtől.
(6) A polgármester az ülésvezetési jogkörén belül, szükség esetén tárgyalási szünetet rendelhet el, ill. a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti.
(7) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor ismerteti az esetleges bizottsági határozatot, majd megnyitja a napirend vitáját. Az ülésvezető saját hatáskörében dönt a vita lezárásáról. Az ülésvezető, ha egyéb ok nem merül fel, a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további hozzászóló, vagy a képviselő-testület egyszerű többséggel a vita lezárása mellett dönt. A vita lezárását ügyrendi javaslatként bármely képviselő kezdeményezheti. A szavazás után az ülés vezetője kimondja a határozatot.
(8) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet szóban meg kell indokolni. Amennyiben az előterjesztő kéri a napirendről történő levételt, arról szavazni nem kell, egyébként a képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) Amennyiben az ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra – hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll – a következő testületi ülésen kerülhet sor.
A felszólalás szabályai
16. § (1) A hozzászólási szándékot a kézfeltartással, az ülésvezetőnél kell jelezni. A felszólalásra az ülés vezetője adja meg a szót, a jelentkezés sorrendjében.
(2) Egy napirendnél egy képviselő több alkalommal, összesen maximum 5 perc terjedelemben szólalhat fel. A jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.
(3) A képviselő-testület hozzájárulhat a nem meghívott, de jelenlévő szakértő vagy egyéb személy hozzászólásához. A tanácskozási jog megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslatnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi, technikai szavazásokról nem születik alakszerű határozat. Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ebben az esetben vitának helye nincs.
Kizárás
17. § A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §-a szabályozza.
Az ülés rendje, méltósága
18. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.
(2) Az önkormányzat és a képviselőtársak méltóságát, tekintélyét súlyosan sértő képviselőt, ill. aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, a polgármester az ülésen szóban figyelmeztetheti.
(3) Ha nem képviselő-testületi tag a rendbontó, az ülésvezető kétszeri figyelmeztetés után kiutasíthatja az ülésteremből.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.
A napirendek előterjesztésének rendje
19. § (1) A képviselő-testülethez az előterjesztések határozati javaslatokkal, rendelettervezetekkel együtt, a 15. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 6. napon kell a polgármesterhez benyújtani. Az előterjesztést a polgármester továbbítja a jegyzőnek, aki jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról a képviselők számára.
(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a polgármester döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.
(4) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:
a) az előterjesztés tárgyát, számát, az előterjesztőt, az előterjesztés készítőjét,
b) az előzményeket, a tényállást, a szakmai véleményt,
c) a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,
d) a releváns jogi háttérre való hivatkozást,
e) a szükség szerinti mellékleteket.
(5) Előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester,
b) az önkormányzati képviselők,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottságai,
e) a bizottsági tagok,
(6) Az Mötv. 42. §-ában meghatározott – át nem ruházható hatásköröket érintő – előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
Módosító javaslat
20. § (1) Módosító javaslatot az adott napirendi pont tárgyalásakor, a szavazási szakaszig szóban is be lehet terjeszteni. Módosító javaslatnak csak az tekinthető, amely az előterjesztésben megjelölt tárgyra és az eredetileg előterjesztett határozati javaslat módosítására irányul.
(2) Amennyiben a módosító javaslatot a napirend előterjesztője teszi, vagy a más által tett módosító javaslatot az előterjesztő szóban befogadja, a képviselő-testület már csak a módosított határozati javaslat elfogadásáról dönt. Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadta be, a képviselő-testület külön dönt a módosító javaslatról, majd a módosított határozati javaslatról.
(3) Amennyiben a döntést minősített többséggel fogadhatja el a képviselő-testület, úgy a módosító javaslatról is kizárólag minősített többséggel dönthet.
Nyílt szavazás
21. § (1) Az önkormányzati képviselők csak személyesen szavazhatnak.
(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.
(3) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik, az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámlálni.
(4) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz, illetve egyéb hiba esetén – elrendeli a szavazás megismétlését és a korábbi szavazás megsemmisítését.
Titkos szavazás
22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás történhet szavazólappal, urna igénybevételével. A titkos szavazás módját az ülésvezető határozza meg.
(3) Az urnás titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi-, és Jogi Bizottság jelenlévő képviselő tagjainak feladata. Amennyiben a bizottságnak valamely képviselő tagja nincs jelen, úgy a képviselő-testület határozattal, az adott alkalomra kiegészíti a szavazatszámláló bizottságot, úgy hogy az legalább 3 tagú legyen.
(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát. A szavazás eredményéről és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke számol be a képviselő-testületnek.
(6) Az urnás titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazás lebonyolításában részt vett szavazatszámláló bizottsági tagok nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,
e) a szavazás eredményét.
Név szerinti szavazás
23. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben név szerinti szavazást kell elrendelni.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát a polgármester, távollétében az őt a bizottságban helyettesítő korelnök képviselő olvassa fel.
(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak. Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.
(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.
24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésein a polgármester írásos beszámoló keretében tájékoztatja a képviselő-testületet az előző rendes ülés óta történt fontosabb polgármesteri tevékenységekről (polgármesteri beszámoló).
(2) A polgármester és a jegyző írásos kimutatást készít a korábbi üléseken elfogadott határozatokról, és ebben beszámol azok végrehajtásának alakulásáról. A kimutatásban szerepelnie kell a határozat számának és címének, valamint a végrehajtásról, teljesülésről szóló tájékoztatásnak. Amennyiben az adott határozattal kapcsolatosan már beszámoltak, az adott határozatnak a végrehajtásáról szóló tájékoztatás után a következő képviselő-testületi üléseken már nem kell szerepelnie a kimutatásban.
(3) A települési képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(4) 2 A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – az SZMSZ-ben meghatározott 35. § (5) §-ában - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben [Mötv. 68. § (3) bekezdés].
(5) 2 Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az SZMSZ-ben meghatározott 35. § (6) §-a szerint, a 28/A. §-ban meghatározott ügyek kivételével (Mötv. 42. §-a) - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja [Mötv. 68. § (2) bekezdése].
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
25. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-a alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A rendes ülésről video felvétel készül.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát, annak aláírása után – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára betekintésre a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatalnál, valamint a www.kaposmero.hu honlapon hozzáférhetővé kell tenni.
(4) Az ülésen készült felvételt időkorlátra való tekintet nélkül meg kell őrizni.
Gazdasági program, munkaterv
A gazdasági program és a munkaterv
26. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el. A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkaterv minden év március 15-étől a következő év március 15-éig szól. Az éves munkatervet a polgármester minden év decemberében köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület által előre meghatározott éves feladatokat,
b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket,
c) a képviselő-testületi ülések várható ütemezését,
d) az előre tervezett napirendek címét, az előterjesztő nevét,
e) a közmeghallgatás időpontját.
A képviselő-testületi tagok jogállása
27. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény, az Ötv., az Mötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A települési képviselő megbízatása a választással jön létre, jogait a képviselői eskü letételétől gyakorolhatja, feladatait társadalmi megbízatásként látja el.
(4) A képviselő-testület tagjait és a bizottságok nem képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület tagjait, valamint a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat a települési önkormányzati képviselők költségtérítéséről, tiszteletdíjáról és az egyéb juttatásokról szóló 14/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet állapítja meg.
28. § Az önkormányzati képviselő köteles:
a) felkészülten részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) amennyiben bizottsági tag, felkészülten részt venni a bizottság munkájában,
c) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal,
d) lehetőséget adni a választópolgároknak, hogy telefonon időpontot egyeztessenek egyéni fogadóóra megtartásának kérdésében;
e) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, telefonon vagy elektronikus formában minden esetben előzetesen a polgármesteri titkárságon bejelenteni;
f) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott nem nyilvános információt megőrizni;
g) vagyonnyilatkozatot készíteni és azt határidőre leadni;
h) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti;
i) a tárgyalt napirenddel kapcsolatos érintettségét jelezni.
28/A. § 2 A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át (Mötv. 42. §):
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
A képviselő-testület bizottságai
A bizottságok típusai, feladatai
29. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően állandó bizottságokat hoz, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, vagy külön rendeletében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. A bizottság tagjainak felsorolását az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(3) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt kötelesek esküt tenni. A bizottság teljes jogkörű tagjává az eskü letételét követően válnak.
(4) A képviselő-testület meghatározott időre és célfeladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hoz létre, amely bizottság a feladat teljesülésével automatikusan megszűnik. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár. Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.
(5) Az állandó bizottság elnöke és tagjai a települési önkormányzati képviselők költségtérítéséről, tiszteletdíjáról és az egyéb juttatásokról szóló 14/2014. (X.20.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosultak díjazásra.
(6) Az állandó bizottságok általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,
c) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket,
d) a bizottság feladatainak tárgyában előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek,
e) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében.
A bizottságok elnevezése és szervezete
30. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai (elnevezésük, rövidített nevük, létszámuk):
a) Ügyrendi-, és Jogi Bizottság (ÜJB) (3 fő)
b) Pénzügyi Bizottság (PB) (3 fő)
(2) A Képviselő-testület határozza meg bizottsági rendszerét, a bizottságok feladatait, összetételét és választja meg bizottságok tagjait. A bizottsági tagok, a bizottsági elnök megválasztásához és visszahívásához minősített többség szükséges.
(3) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külsős) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(4) A képviselő-testület bizottságai elnökeinek és tagjainak névsorát az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.
(5) A képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete rögzíti.
A bizottságok működése
31. § (1) A bizottság ülését az elnök, illetve az elnök felkérésére vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság valamelyik önkormányzati képviselő tagja hívja össze és vezeti.
(2) Több bizottság feladatkörét érintő ügy esetén együttes bizottsági ülés tartható. Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként, külön-külön történik. Ebben az esetben egy közös bizottsági jegyzőkönyv készül.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján az ülés előtti 3 nappal – rendkívüli ülés esetén 24 órával az ülés előtt – ki kell függeszteni. A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket minden bizottsági tag és minden tanácskozási joggal rendelkező meghívott részére a fenti időben meg kell küldeni.
(5) Az elnök köteles a bizottságot az indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottság két tagjának indítványára,
d) más bizottság elnökének indítványára.
(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnök felkérése szerinti egy, az aktuális ülésen jelen lévő tagja írja alá
Ügyrendi-, és Jogi Bizottság (ÜJB)
32. § (1) Ügyrendi feladatai:
a) az önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzata (SZMSZ) tervezetének előzetesen megtárgyalása, véleményezése,
b) a szabályzat hatályosulásának figyelemmel kísérése, szükség esetén javaslattétel módosítására vagy új szabályzat alkotására,
c) a képviselő-testület rendelettervezeteinek véleményezése, a rendeletek hatályosulásának vizsgálata,
d) véleménynyilvánítás a Közös Hivatallal kapcsolatos szervezeti kérdésekben,
e) javaslattétel a képviselő-testületnek olyan fegyelmi ügyben benyújtott előterjesztéshez, amelynek elbírálása az önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik,
f) a képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak előkészítésének ügyrendi szempontból történő vizsgálata,
g) a település közbiztonságát érintő megkeresésekkel, javaslatokkal kapcsolatos határozati javaslatok, rendelettervezetek véleményezése, előzetes megtárgyalása,
(2) Vagyonnyilatkozatokkal és képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos tevékenysége:
a) A polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségi eljárásával és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzése. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a Közös Hivatal technikai, támogató tevékenységet nyújt.
b) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatait a 2000. évi XCVI. törvény és az SZMSZ rendelkezései alapján. Ennek keretében:
ba) Átadás-átvételi elismervény ellenében veszi át a vagyonnyilatkozatokat, nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozatokról.
bb) Az Önkormányzati választásokat követően valamennyi képviselőnek az alakuló üléstől számított 30 napon belül visszaadja a vagyonnyilatkozatát.
bc) Biztosítja a települési képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát. Ennek keretében a polgármester és a képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatát a Közös Hivatal páncélszekrényében helyezi el.
bd) A nyilvános vagyonnyilatkozatokba történő betekintés lebonyolításához a szükséges technikai segítséget az Ügyrendi, és Jogi Bizottság elnöke és egy tagja együttesen nyújtja.
be) Az azonosító adatokba és a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába az érdeklődők nem tekinthetnek bele.
bf) Az azonosító adatokba, valamint a hozzátartozói nyilatkozatokba csak a bizottság tekinthet be, ellenőrzés céljából. Az azonosító adatokat és a hozzátartozói nyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékokat a páncélszekrényében tárolják. A lezárt páncélszekrényt az Ügyrendi-, és Jogi Bizottság elnökének és bármely tagjának együttes jelenlétében lehet kinyitni és bezárni.
c) Felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és őrizzék.
Pénzügyi Bizottság (PB)
33. § (1) Általános feladatkörében:
a) kötelezően véleményezi a hatáskörébe tartozó önkormányzati rendeleteket, illetve az át nem ruházható hatáskörébe tartozó képviselő-testületi döntéseket,
b) javaslatot tesz más önkormányzatokkal való társulásra,
c) figyelemmel kíséri a település kereskedelmi és szolgáltató egységeinek működését,
d) javaslatot tesz pályázatok benyújtására, részt vesz az előkészítésében, figyelemmel kíséri az összegek felhasználását.
(2) Pénzügyi, költségvetési feladatkörében:
a) a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet és a beszámolók elfogadásakor véleményt alkot, javaslatot tesz,
b) figyelemmel kíséri a költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak év közbeni teljesülését, javaslatot tesz a gazdálkodással kapcsolatos korrekciókra,
c) az éves ellenőrzési tervet és beszámolót véleményezi és ellenőrzi annak teljesülését,
d) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a szükséges pénzügyi eszközök átcsoportosítására,
e) javaslatot tehet helyi adók megállapítására,
f) ellenőrzi a helyi önkormányzat és intézményeinek folyamatos gazdálkodását,
g) ellenőrzi a költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét és célszerűségét,
h) ellenőrzi az önkormányzat hitelfelvétel gazdasági megalapozottságát, azok felhasználását és törlesztését,
i) ellenőrzi a helyi önkormányzat és intézmények költségvetési kiadásait,
j) ellenőrzi a költségvetések végrehajtásáról készített zárszámadásokat,
k) ellenőrizheti az önkormányzat és intézményeinek tulajdonában, illetőleg kezelésében lévő ingó és ingatlanvagyon – beleértve a résztulajdonban lévő vállalkozások – vagyonérték-megőrző, vagyongyarapító tevékenységét,
l) ellenőriz minden olyan pénzügyi és gazdasági tevékenységet, amit a képviselő-testület a hatáskörébe utal.
A képviselő-testület tisztségviselői
34. § 2 A helyi önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és a képviselő-testület által választott alpolgármesterek (2 fő), valamint a jegyző.
A polgármester
35. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének elnöke.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester illetményét a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg. A képviselő-testület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg. A polgármester egyéb munkáltatói jogokkal kapcsolatos kéréseit az alpolgármester engedélyezi.
(5) 2 a 24. §. (4) szerinti ügykörök:
a) pályázattal kapcsolatos egyeztetések és rendkívüli döntések
b) szerződések előkészítése és kapcsolódó egyeztetések
c) önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos egyeztetések
(6) 2 a 24. § (5) szerinti ügykörök:
a) pályázattal kapcsolatos egyeztetések és döntések
b) pályázat beadása
c) szerződések előkészítése és kapcsolódó egyeztetések
d) önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos egyeztetések
e) hitelfelvétel előkészítése
f) kivitelezésről döntés
A polgármester feladatai
36. § 2(1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.
(2) A polgármester egyéb feladatai:
a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket,
b) segíti és koordinálja az önkormányzati képviselők és a bizottságok munkáját;
d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait;
e) részt vesz a hivatali értekezleteken,
f) részt vesz az önkormányzati társulási üléseken.
Az alpolgármesterek
37. § 2 A képviselő-testület saját tagjai közül 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek közül a polgármester megjelöli az általános helyettesét.
37/A. § 2 (1) Az általános helyetteseként megválasztott alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.
(2) Az alpolgármesterek feladatai:
a) segíti és koordinálja az önkormányzati képviselők és a bizottságok munkáját;
b) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait;
c) részt vesz az önkormányzati társulási üléseken;
d) lakossággal történő folyamatos kapcsolattartás.
A jegyző, aljegyző
38. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § alapján nevezi ki a jegyzőt.
(2) A jegyző az Mötv. 81. §-ának megfelelően vezeti a polgármesteri hivatalt.
(3) A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok működése, döntése kapcsán az esetleges jogszabálysértő gyakorlatot köteles jelezni. Jelzési kötelezettségének az ülésen szóban, vagy az ülés után írásban is eleget tehet.
(4) A következő munkakörben kiadmányozhatnak a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal munkaköre szerinti feladatokban a hivatal dolgozói: adó, szociális ügyek, hatósági eljárás és építési ügyi, továbbá birtokvédelmi feladatok.
(5) A házasságkötéssel kapcsolatos anyakönyvvezetői feladatok ellátása a vonatkozó 7/2013. (V.02.) Kt. rendelet szerint hivatali időn túl is munkaköri feladatként és külön jegyzői utasítás nélkül végzendő.
(6) Aljegyző a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatalhoz nem kerül kinevezésre.
Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona
39. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok terhére a polgármester jogosult kötelezettséget vállalni a Vagyonrendelet és a Közbeszerzési szabályzat valamint a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek betartásával.
(2) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(4) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.
(5) A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Lakossággal való kapcsolattartás, tájékoztatás
Közmeghallgatás
40. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkatervében meghatározott időpontban, általában október hónapban – az Mötv 54. §-a szerinti közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét széles körben meg kell hirdetni. Az önkormányzat a közmeghallgatásról a település polgárait 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon értesíti.
Lakossági fórumok
41. § A lakosság kezdeményezésére, a polgármester kezdeményezésére vagy a képviselők többségének javaslatára lakossági fórumot kell tartani, különösen a lakosságot érintő, fontosabb döntések előkészítésekor.
A kihirdetés helyben szokásos módja
42. § (1) A rendeletek és hirdetmények helyben szokásos módon történő kihirdetése a Hunyadi u. 13. szám alatti hivatali épület hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzat honlapja (www.kaposmero.hu), a Új ÉrtékMérő, valamint a Zselic Tv közvetítései.
Átmeneti és záró rendelkezések
Mellékletek, függelékek
43. § (1) Az SZMSZ melléklete:
1. sz. melléklet A Képviselő-testület által a polgármesterre és a bizottságokra ruházott hatáskörök
2. sz. melléklet1 Kaposmérő Községi Önkormányzat címrendje
(2) Az SZMSZ függelékei:
1. sz. függelék A Képviselő-testület tagjai
2. sz. függelék A Képviselő-testület bizottságai
44. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kaposmérő Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1998. (XII.18.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító önkormányzati rendeletek.
1. melléklet a 15/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök
2. melléklet a 15/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelethez1
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és a működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045120 |
Út, autópálya építése |
047120 |
Piac üzemeltetése |
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése,szállítása,átrakása |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
061020 |
Lakóépület építése |
064010 |
Közvilágítás |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082092 |
Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
018010 |
Önkormányzatok elszámolása központi költségvetéssel |
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeli ellátások |
101150 |
Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások |
104052 |
Családtámogatások |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
1. függelék a 15/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület tagjai
2. függelék a 15/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület bizottságai
A 2. melléklet a Kaposmérő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Kaposmérő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.