Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya győri 0270/25 és 0270/26 hrsz-ú ingatlan, valamint az esetlegesen abból vagy azokból kialakuló ingatlanok területére (a továbbiakban: terület) terjed ki azzal, hogy a szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.

2. §

A terület felhasználása, építési telek alakítása, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmény kivételével - műtárgy és más építmény tervezése, építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése és lebontása, valamint mindezekre vonatkozó hatósági engedély kiadása során a hatósági előírások és az e rendeletben előírtak alkalmazandók.

2. Szabályozási elemek

3. §

(1) Kötelező szabályozási elem

a) a beépített, valamint beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,

b) a szabályozási vonal,

c) a területfelhasználási egységek közötti határvonal,

d) az építési övezetek határvonala,

e) az építési hely határvonala,

f) az építési vonal és

g) a megszüntető jel.

(2) A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telken vagy területen meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatár megjelölésére szolgál.

(3) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(4) Az irányadó szabályozási elem az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

3. A telekalakítás szabályai

4. §

(1) A területen a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó előírás csak abban az esetben alkalmazandó, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

(2) Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység és telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

4. Védőterületek és védőtávolságok

5. §

A Mosoni-Duna és a Rábca folyó védőterülete a védőtöltések mentett oldali lábától mért 110 m széles területsáv.

6. §

Közlekedési létesítmény védőterülete

a) az M1 autópálya esetén a tengelytől számított 100 – 100 m,

b) az 1. sz. főút, a 85. sz. főút és a 85101. sz. mellékút esetén a tengelytől számított 50 – 50 m és

c) az 1. sz. vasúti fővonal esetén a szélső vágánytól számított 100 – 100 m

széles területsáv.

7. §

Közmű védőterülete

a) nagynyomású gázvezeték esetén a csőtengelytől mért 46 – 46 m,

b) nagyközépnyomású gázvezeték esetén a csőtengelytől mért 9 – 9 m,

c) középnyomású gázvezeték esetén a csőtengelytől mért 5 – 5 m,

d) 400 kV-os elektromos vezeték esetén a szélső vezetékszáltól mért 28 – 28 m,

e) 220 kV-os elektromos vezeték esetén a szélső vezetékszáltól mért 18 – 18 m,

f) 120 kV-os elektromos vezeték esetén a szélső vezetékszáltól mért 13 – 13 m és

g) 20 kV-os elektromos vezeték esetén a szélső vezetékszáltól mért 5 – 5 m

széles területsáv.

5. Építési tilalmak és korlátozások

8. §

(1) Szomszédos település védendő területének védőterületén belül szagos, bűzös vagy fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az eljáró hatóság jóváhagyó véleményével és az általa meghatározott távolság betartásával építhető.

(2) Vasútvonal szélső vágányától mért 114 m-es területsávban a beépítésre szánt területen zaj ellen védendő épület nem építhető.

6. Környezetvédelem

9. §

(1) A terület levegőtisztaság-védelmi besorolása védett I. kategória.

(2) A terület vízvédelmi besorolása I/2 kiemelten védett vízvédelmi terület.

(3) A terület felszíni szennyeződésérzékenységi besorolása felszíni szennyeződésre erősen érzékeny terület.

(4) A beépített és beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(5) A területen hulladéklerakó hely - hulladékudvar kivételével - nem alakítható ki.

7. Zöldfelületek

10. §

A gazdasági és különleges területfelhasználású területen az övezeti előírásban kötelezően előírt zöldfelület kialakítása az épület használatbavételének feltétele. Ezen terület zöldfelületének legalább 40%-án olyan magasra növő fa telepítendő, amely kifejlett egyedének lombkorona szintje a megengedett legnagyobb építménymagassággal megépülő épületet meghaladja.

8. Sajátos építési előírások a szabályozási terven lehatárolt területre

11. §

A terület felosztása a sajátos használat szerint egyéb ipari terület (Gip), valamint kertészet (KüKertészet) lehet. 

12. §

(1) A Gip övezetben a termelés és a hozzá kapcsolódó kereskedelem, szolgáltatóipar és raktározás céljára szolgáló épület építhető. Lakás nem létesíthető.

(2) A beépítésre vonatkozó szabályokat a szabályozási terv tartalmazza. A megengedett építménymagasság fölé, technológiai vagy egyéb okból kimagasló épületrész a beépített alapterületlegfeljebb 5%-a, többletmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.

(3) Ha a szabályozási terv nem jelöli, az építési hely az alábbiak szerint határozandó meg:

a) előkert 12 m,

b) oldalkert 4 m, valamint

c) hátsókert 8 m.

(4) A terület épületének 85. számú főút felé eső homlokzata is főhomlokzatként kiképzendő. A tetőfelépítmény összefogottan, egy tömegben, ún. „ötödik” homlokzatként jelenik meg. A 85. számú főúttal, az 1. számú főúttal vagy a vasútvonallal határos telektömbben nyílt téri raktározás tilos.

(5) A terület az országos közút felől a szabályozási terven jelölt csomópontról tárható fel. Amennyiben a K és Köu jelű utak ezeken a csomópontokon keresztül nem érhetők el, a terület telke nem tekinthető közútról közvetlenül megközelíthetőnek. A 85. számú főúton a terület megközelítésére különszintű csomópont építendő ki.

(6) A be nem épített és le nem burkolt felület zöldfelületként alakítandó ki. A 85. számú főút melletti terület főúttal határos 12,0 m széles vagy a szabályozási terven jelölt szélességű sávjában takarófásítás jellegű zöldfelület hozandó létre. A zöldfelület kialakítása a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(7) Az építési engedély kiadásának feltétele a meglévő közművezetékek nyílt árkos feltárása és pontos bemérése.

(8) A terület telekhatárán legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítés építhető. Tömör vagy átláthatatlan kerítés nem létesíthető.

(9) A területen áthúzódó közművezeték fölé épület nem kerülhet. A közművezetéket szilárd burkolatú út - a közmű-üzemeltető eseti előírásának megfelelően - keresztezheti. Közművezeték fölé - a keresztezésen kívül - csak kézzel bontható - elemes - burkolatot lehet építeni.

(10) A G_IP1 jelű övezet telkén épülő építmény engedélyezési eljárásában a környezetvédelmi hatóság érintett hatóságként jár el.

13. §

(1) A KüKertészet övezetben a településüzemeltetési feladatok ellátására szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Az övezet beépítése esetén

a) a megengedett legnagyobb beépítettség 40%,

b) a kialakítandó legkisebb zöldfelület 40%,

c) a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m, valamint

d) az épület a telekhatártól mért 15,0 m-es területsáv elhagyásával helyezhető el.

(3) Az övezetben kötelező a szennyvízcsatorna-rákötés.

9. Közlekedési terület

14. §

(1) Közlekedési terület a szabályozási tervlapon az e célra megjelölt terület.

(2) A beépített és beépítésre szánt területen közlekedési területnek minősül

a) a KF jellel ellátott út települési főútként,

b) a KGY jellel ellátott út gyűjtőútként,

c) a K jellel ellátott út lakóutcaként,

d) a KGYA jellel ellátott út gyalogos-kerékpáros útként, valamint

e) a KKP jellel ellátott út önálló kerékpárútként.

(3) A beépítésre nem szánt területen közlekedési területnek minősül

a) a KV jellel ellátott terület vasúti területként,

b) a KA jellel ellátott út autópályaként,

c) a KF jellel ellátott út főútként,

d) a KM jellel ellátott út mellékútként, valamint

e) a KT jellel ellátott út településközi útként.

(4) A beépített és beépítésre szánt területeken az utca szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

10. Közműterületek

15. §

(1) Közműterület a Kö jelű terület.

(2) A közműves ivóvíz hálózat a tűzvédelmi szempontokra is figyelemmel alakítandó ki.

(3) Közterületen és közlekedési területen közművezeték úgy helyezendő el, hogy a területen a védőtávolság betartásával legalább

a) föld alatti közművezetékek vonatkozásában ivóvízvezeték, szennyvízvezeték, gázvezeték és távbeszélő földkábel, valamint

b) föld feletti közművezetékek vonatkozásában villamos energia vezeték, telefonvezeték, kábel TV vezeték és nyílt csapadékvíz-elvezető árok

elhelyezhető legyen.

11. Mezőgazdasági terület

16. §

(1) MÁ jellel jelölt általános termelési övezetben épület nem építhető, csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 32. §-ában felsorolt létesítmény helyezhető el.

(2) MG jellel jelölt gazdálkodási övezetben az 1 ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú, legalább 80,0 m oldalhosszúságú földrészleten, annak legfeljebb 3%-os beépítésével a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épület, továbbá - ha az ott folyó tevékenység indokolja - lakóház építhető.

(3) A gazdasági épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m, a lakóház építménymagassága legfeljebb 4,5 m. A tetőtér beépíthető.

(4) Az épületet a földrészlet határától legalább 10 m-re lehet építeni.

(5) Az építmény elhelyezése esetén

a) biztosítandó a működéshez szükséges energiaellátottság,

b) nem lehet a környező mezőgazdasági területre káros hatással a létesítmény és a benne folytatott tevékenység,

c) nem helyezhető el a területen nagy vízfelhasználású létesítmény, valamint

d) a használatbavételi engedély feltételeként biztosítandó

da) az ivóvíz ellátás,

db) a zárt szennyvíztároló és

dc) a közüzemi hulladékelszállítás.

12. Záró rendelkezések

17. §

Ez a rendelet 2014. augusztus 1. napján lép hatályba.