Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben foglalt feladatkörében a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Alapvető rendelkezések, az önkormányzat szervezete

1. Alapvető rendelkezések

1. §

(1)   Jászfényszaru településen az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1)-(2) bekezdése alapján a jogszabályban foglalt feladatok végrehajtására települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) működik.

(2)   Az önkormányzat megnevezése Jászfényszaru Város Önkormányzata, székhelye a Városháza, melynek címe 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1.

2. §

(1)   Az önkormányzat jelképei a város címere, zászlaja, és pecsétje.

(2)   Jászfényszaru ünnepe a Város napja, melyet az önkormányzat minden évben május 1. napján ünnepel.

(3)   Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe a www.jaszfenyszaru.hu.

(4)   Az önkormányzat elismerésben részesíti azokat a természetes vagy jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket; akik, vagy amelyek tevékenysége kiemelkedően Jászfényszaru érdekeit szolgálja.

(5)   Az önkormányzat jelképeinek részletes leírását, az azok használatára vonatkozó szabályokat; a kitüntetések és elismerő címek tartalmát és adományozásnak feltételeit külön rendelet tartalmazza.

2. Az önkormányzat szervezete

3. §

(1)   Feladatai ellátását az önkormányzat a képviselő-testület és szervei útján biztosítja. A képviselő-testület szervei annak bizottságai, a polgármester, a jegyző, és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: hivatal).

(2)   A képviselő-testület munkáját tanácsnokok segítik.

(3)   A képviselő-testület, szervei, és a tanácsnokok elnevezését, tagjainak vagy tagjának nevét és tisztségét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. §

(1) Az önkormányzat a képviselő-testület és szervei útján biztosítja a rábízott kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok ellátását. Az önkormányzat önként vállalja közfeladat ellátását:

a) ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak,

b) azt a polgármester javasolja és

c) a feladat ellátásának fedezete hosszú távon megalapozott.

(2) A képviselő-testület dönt minden olyan önkormányzati ügyben, amelyet jogszabály nem utal szerve hatáskörébe. Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét, a tanácsnok felügyeleti jogkörébe tartozó feladatokat e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

II. fejezet

Az önkormányzat működése

3. Az önkormányzat működésének alapjai

5. §

Az önkormányzat a képviselő-testület tagjai megválasztását követő hat hónapon belül meghatározza a megválasztás időtartamára gazdasági programját és fejlesztési tervét az Mötv. 116. § (3) bekezdése szerinti tartalommal. A gazdasági program és fejlesztési terv előkészítéséért és végrehajtásáért a polgármester felel, a végrehajtásról legalább évente tájékoztatja a testületet.

6. §

A képviselő-testület minden év december hónapban meghatározza a következő évre vonatkozó munkatervét, amely tartalmazza:

a) a képviselő-testület soros üléseinek időpontját, amely nem lehet kevesebb, mint hat; és

b) a soros ülésen a gazdasági program és fejlesztési tervvel kapcsolatban tárgyalni kívánt, és a jogszabályban előírt kötelező napirendi pontokat.

4. A képviselő-testület ülései, azok összehívása

7. §

A képviselő-testület döntéseit nyilvános vagy zárt ülésen hozza, melynek összehívásáról a polgármester meghívó kiküldésével gondoskodik. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az összehívó nevét és aláírását és a tervezett napirendi pontokat. A meghívott személyt az ülésen tanácskozási jog illeti meg.

8. §

(1) A nyilvános ülésen bárki jelen lehet. Nyilvános ülés az alakuló ülés, a soros ülés, a soron kívüli ülés és a közmeghallgatás.

(2) A soron kívüli ülésre meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt és az aljegyzőt, a hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

c) a napirendi ponttal érintett személyt,

d) a polgármester döntése alapján bárkit, akinek a jelenlét a napirendi pont tárgyalása során lényeges,

e) akinek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

(3)A soros ülésre meg kell hívni:

a) a (2) bekezdésben foglalt személyeket,

b) a nem képviselő bizottsági tagokat,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat vezetőjét,

d) az önkormányzati intézmények vezetőit, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit,

e) a Jászberényi Járási Hivatal vezetőjét,

f) a helyi rendőrőrs parancsnokát,

g) a Jászfényszarui Római Katolikus Egyházközség Plébánosát,

h) a helyi civil szervezetek vezetőit.

(4) Az alakuló ülésre és a közmeghallhatásra meg kell hívni:

a) a (2)-(3) bekezdésben foglalt személyeket,

b) a település országgyűlési képviselőjét,

c) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottját.

(5) A meghívót a meghívottaknak legalább az ülést megelőző 5 nappal meg kell küldeni. A nyilvános ülések meghívóját az önkormányzat hivatalos honlapján és hirdetőtábláján is közzé kell tenni.

(6) A meghívót a (2) b) pont és a (3) d), h) pont szerinti személyekkel – amennyiben annak lehetőségei fennállnak - elektronikus úton kell közölni.

(7) A napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt személyeknek kell megküldeni az ülést megelőzően legalább 3 nappal.

(8) Zárt ülésre csak annak kell a meghívót megküldeni, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdés alapján rész vesz, illetve aki ugyanezen § alapján meghívása esetén részt vehet. A meghívásáról a képviselő-testület valamely tagja javaslatára a polgármester dönt.

9. §

(1)   A soron kívüli ülést a polgármester - egyetértése esetén - a képviselő-testület tagjának, vagy a jegyzőnek a napirendi pontot is tartalmazó indítványára, illetve saját jogán hívja össze.

(2)   Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt indítvánnyal nem ért egyet, de az indítványozót legalább a képviselők egynegyede támogatja, úgy a képviselő-testület összehívását nem tagadhatja meg.

10. §

Az önkormányzat minden év február hónapjában általános közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról szóló meghívó megküldésről és közzétételéről azt megelőzően legalább 10 nappal gondoskodni kell.

11. §

Zárt ülést tart a képviselő-testület, ha azt törvény lehetővé teszi, a napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalását a képviselő-testület bármely tagja kéri, és a képviselő-testület zárt ülés tartásáról dönt.

5. A képviselő-testületi ülésének rendje

12. §

Az üléseket a polgármester, távollétében, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes távollétében, vagy akadályoztatása esetén az ülést a korelnök vezeti.

13. §

(1)   Az ülés megnyitását követően annak levezetője (a továbbiakban: polgármester) felhívja a képviselő-testület tagjait, hogy a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére, új napirend felvételére, vagy napirendi pont tárgyalásának mellőzésére vonatkozó ügyrendi javaslatukat tegyék meg. Az ügyrendi javaslatok megtárgyalását követően ügyrendi módosító javaslatot az ülésen kizárólag a polgármester terjeszthet elő.

(2)   Az ülés napirendi pontjainak tárgyalásakor a polgármester lehetőséget biztosít a képviselő-testület tagjainak és a tanácskozási joggal az ülésen részt vevőknek, hogy a napirendi ponttal kapcsolatos véleményüket kifejtsék. A polgármester felhívja az ülés résztvevőjét a rend megtartására, ha olyan magatartást tanúsít, amely az ülés rendjét zavarja, így különösen, ha az üléshez jogosulatlanul hozzászól, hozzászólásában a tárgytól eltér, vagy a hozzászólás időtartama a 10 percet meghaladja.

(3)   Ha az ülés résztvevője a (2) bekezdés második részében foglalt felhívásnak nem tesz eleget, úgy a polgármester képviselő esetén havi tiszteletdíjának legfeljebb 50%-át megvonhatja, az ülés más résztvevőjét felszólíthatja, hogy az ülést hagyja el.

14. §

(1)   Az ülés napirendi pontjairól a képviselő-testület nyílt, név szerinti, vagy titkos szavazással dönt.

(2)   Nyílt szavazás esetén a képviselő a polgármester kérdésére kézfeltartással jelzi, hogy a határozati javaslattal egyetért, a véleménye kinyilvánításától tartózkodik, vagy a határozati javaslattal nem ért egyet. A képviselő-testület főszabály szerint nyílt szavazással határoz. Név szerinti szavazást a képviselő-testület bármely képviselő kérésére elrendelhet, ha a döntést a képviselő-testület nyílt szavazással hozza.

(3)   Titkos szavazást kell tartani:

a) az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti ügyekben, ha legalább a jelen lévő képviselők egynegyede kéri,

b) kitüntetés vagy elismerő cím adományozásakor,

c) törvényben meghatározott más esetben.

(4)   Titkos szavazás során a képviselő-testület tagjai formailag azonos szavazólapon adják le szavazatukat. A szavazólapon a napirendi pont elnevezése, az igenlő és a nemleges döntés megjelölésére szolgáló felirat és jelölőnégyzet található. A képviselő a megfelelő jelölőnégyzetbe rajzolt két egymást metsző vonallal szavaz.

(5)   A titkos szavazást lebonyolítását háromfős szavazatszámláló bizottság végzi. A szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja jelenlevő tagjai közül. A szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazólapok urnába történő összegyűjtéséről és megszámlálásáról. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.

(6)   A szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a napirendi pont megjelölését, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazatokat és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és elnöke aláírásukkal hitelesítik.

15. §

A képviselő-testület minősített többséggel hozza döntéseit:

a)    képviselő döntésből történő kizárása,

b)    hatáskör átruházása,

c)    kitüntetés és elismerő cím adományozása ügyében,

d)    a törvényben meghatározott esetekben.

6. A képviselő-testületi döntései és írásos dokumentumai

16. §

Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely a törvényben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a napirendi ponttal kapcsolatos döntést előkészítő információk írásba foglalásának mellőzése esetén annak indokát,

b)    a polgármesternek az ülés rendje, fenntartása érdekében tett intézkedéseit,

c)    a törvényben meghatározottakat.

17. §

(1)   A képviselő-testület döntése határozat, vagy rendelet. A határozatokat naptári évente folyamatos sorszámmal kell jelölni, amely formájában megegyezik a rendeletre vonatkozó sorszámozással azzal a kitétellel, hogy a hatályba lépés időpontjának a határozat meghozatalának időpontját kell tekinteni. A határozat címében megegyezik a napirendi pont címével.

(2)   A határozat rendelkező részét követően abban meg kell jelölni:

a) az annak végrehajtásáért felelőst, amely a hivatal szervezeti egysége, az önkormányzat intézménye, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság lehet, és

b) a határozat végrehajtásának határnapját, folyamatos végrehajtás esetén ennek tényét.

18. §

(1)   A határozatok végrehajtását a jegyző ellenőrzi, ennek érdekében a végrehajtásért felelőstől jogosult tájékoztatást kérni, annak irataiba betekinteni. A soros ülések között lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a soros ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2)   A lejárt határidejű és végre nem hajtott határozatok esetében az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatót követően a jegyző javaslatot tesz a határidő módosítására, a határozat szövegének végrehajtása érdekében történő módosítására, annak hatályon kívül helyezésére.

19. §

(1)   A képviselő-testület rendeleteit akkor kell helyben szokásos módon kihirdetettnek tekinteni, ha azt az önkormányzat hirdetőtábláján közzé teszi.

(2)   A rendeleteket elfogadott, és módosító rendeleteivel egységes formában is közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.

7. A bizottság ülései

20. §

A bizottság üléseire az 5-18. § szerinti rendelkezéseket az e alcímben felsorolt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a polgármesteren bizottsági elnököt, a képviselő-testület tagjain bizottsági tagot kell érteni.

21. §

A bizottság munkatervét az önkormányzat munkatervének elfogadását követő 30 napon belül fogadja el, amely tartalmazza az év során az önkormányzati munkatervvel kapcsolatos bizottsági feladatokat, a bizottság tervezett üléseinek időpontját.

22. §

(1)   A bizottság elnökének akadályoztatása vagy távolléte esetén a bizottság ülését a korelnök képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. A meghívót a bizottság tagjain kívül meg kell küldeni:

a) a nem bizottsági tag képviselőknek, ideértve a polgármestert is,

b) a jegyzőnek és a hivatal szervezeti egységeinek vezetőinek,

c) a napirendi ponttal érintett személynek,

d) a bizottsági elnök döntése alapján bárkinek, akinek a jelenlét a napirendi pont tárgyalása során lényeges,

e) akinek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

(2)   A bizottság meghívóját nem kell közzé tenni.

(3)   Az írásos előterjesztést a bizottság tagjain kívül részvételi szándékuk esetén az (1) b)-c) pontja szerinti személyeknek, és akinek a bizottság elnöke javasolja, kell megküldeni.

23. §

Amennyiben a bizottság határozata kizárólag képviselő-testületi döntés előkészítésére irányul, úgy a határozatban nem kell a 17. § (2) bekezdése szerintieket feltüntetni, és a határozatról a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet annak ülésén.

III. fejezet

Az önkormányzat tisztségviselői

8. A polgármester, alpolgármester

24. §

(1)   A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester jutalmazására a pénzügyekért felelős bizottság tesz javaslatot.

(2)   A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat tevékenységének szabályszerűségéért, az önkormányzat gazdálkodásáért.

(3)   A polgármester feladatai különösen:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

d) dönt a jogszabályban hatáskörébe utalt ügyekben,

e) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről, együttműködik a társadalmi  szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

f) dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről,

g) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,

h) valaki életét, testi épségét, vagy egészségét; vagy az önkormányzat érdekét közvetlenül veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében dönt a képviselő-testület helyett az Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdés szerinti esetekben,

i) az önkormányzattól tiszteletdíjra jogosult személyek esetében javaslatot tesz a tiszteletdíj legfeljebb tizenkét havi megvonására, amennyiben az adott személy az önkormányzat működését zavarja, így különösen az önkormányzat és szervei ülésén megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget,

j) a jegyző véleményének kikérésével az önkormányzat éves költségvetésében a polgármester számára meghatározott keret erejéig dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és a döntéssel járó vagyoni passzíva:

ja) egyszeri teher esetén az 500.000,- forint összeget,

jb) időszakonként ismétlődő teher esetén éves átlagban az 500.000,- forintot

nem haladja meg.

(4) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámolni.

25. §

Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármester a polgármestert távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, gyakorolja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Mötv. és e Rendelet rendelkezései a polgármester feladataként előírnak.

9. A jegyző és az aljegyző

26. §

(1)   A jegyző vezeti a hivatalt, ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat. Dönt a hivatal feladatainak belső szervezeti egységek közötti megosztásáról.

(2)   Amennyiben a képviselő-testület, vagy bizottsága jogszabálysértő döntést hoz, illetve az önkormányzat működése során jogszabálysértést tapasztal, azt 8 napon belül írásban jelzi a jogszabálysértést elkövetővel, egyúttal felhívja a jogszabályoknak megfelelő működésre.

(3)   A rendelet 24. § (3) j) pontja alapján a polgármester döntését megelőzően azt véleményezi, vagy a véleménynyilvánítást megtagadja. A véleménynyilvánítás megtagadása esetén a polgármester döntési jogkörét nem gyakorolhatja.

27. §

A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el, mindkettőjük akadályoztatása esetén a helyettesítést a jegyzőre irányuló képesítési előírásoknak megfelelő - a polgármester által kijelölt – hivatali köztisztviselő látja el.

10. A tanácsnok

28. §

A tanácsnok felügyeli az e Rendelet szerint feladatkörébe tartozó feladatokról. A felügyeleti jog gyakorlása során vizsgálja a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, azok hatályosulását. Megállapításairól a polgármester kérésére, de legalább félévente tájékoztatja a képviselő-testületet.

29. §

A tanácsnok feladata elvégzése érdekében a hivatal személyi állományának közreműködésre és eszközeinek igénybe vételére jogosult.

11. A képviselő, a nem képviselő bizottsági tag

30. §

A képviselő főbb jogai és kötelezettségei:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;

b) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

c) közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

d) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e) kapcsolatot tart a város választópolgáraival, és a különböző önszerveződő lakossági közösséggel;

f) a polgármesternél előzetesen bejelenti, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

g) az önkormányzat bizottsági elnökét, tanácsnokát, képviselőjét, nem képviselő bizottsági tagját tiszteletdíj illeti meg, melynek havi összegét a 3. melléklet tartalmazza,

h) a jegyzőtől kérheti határozatra, vagy rendelettervezetre vonatkozó javaslata írásba foglalását,

i) írásba foglalt határozati javaslat vagy rendelettervezet benyújtásával a képviselő-testületi ülés napirendi pontjai elfogadásakor a határozati javaslat vagy rendelettervezet felvételét kérheti a tárgyalandó napirendi pontok közé,

j) megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, melyek jogszabályban, így különösen az Mötv. 32. § rendelkezéseiben meghatározottak.

31. §

(1)   A képviselő a személyes érintettségét döntéshozatal esetén az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(2)   Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

a) akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban, tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként, vagy civil szervezetben tisztségviselőként, tagként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,

b) érdekelt önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,

c) érdekelt önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében,

d) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(3)   A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az ügyrendért felelős bizottság hatáskörébe tartozik.

(4)   Az ügyrendért felelős bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol, és javaslatot tesz a személyes érintettséggel hozott döntés felülvizsgálatára, vagy hatályban tartására.

(5)   Az (4) bekezdés szerinti beszámoló alapján a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt a mulasztást elkövető képviselő tiszteletdíjának megvonásáról. A megvonás mértéke a mulasztás súlyához igazodóan legfeljebb 12 havi időtartamra megvonja.

32. §

A nem képviselő bizottsági tagot a bizottság feladat- és hatásköreinek ellátásával kapcsolatban ugyanazon jogok illetik és kötelezettségek terhelik, mint a képviselőt a képviselő-testület feladat- és hatásköreinek ellátásával kapcsolatban. A tiszteletdíj 31. § (5) bekezdés szerinti megvonására a bizottság elnöke jogosult.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

12. A döntéshozatal közvetlen módja, a lakossági kapcsolattartás

33. §

A képviselő-testület önálló, külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

34. §

Az 10. § szerinti közmeghallgatáson túl közmeghallgatást kell tartani az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi közügyben, ha azt legalább a települési képviselők egynegyede, vagy a választópolgárok öt százaléka a tárgy megjelölésével kéri.

13. Az önkormányzat vagyona és költségvetése

35. §

(1)   Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2)   Ebben az önkormányzati rendeletben kell meghatározni:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyakat,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

36. §

Az önkormányzat jogszabályoknak és a közpénzekkel való hatékony gazdálkodás követelményének történő megfelelés érdekében gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakemberek igénybevételével is gondoskodik. Az önkormányzat által alkalmazott kormányzati funkciókat a 4. melléklet tartalmazza.

37. §

(1)   Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2)   A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(3) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik:

a) a települési önkormányzatokkal,

b) a nemzetiségi önkormányzattal

c) az egyesületekkel és érdekvédelmi szervezetekkel, kamarákkal,

d) az egyházakkal és a karitatív szervezetekkel, valamint,

e) tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal.

(4) Az együttműködés keretében a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testület működésének feltételeit, különösen a működéshez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását. E feladat végrehajtásáról a hivatal gondoskodik.

38. §

(1)   E rendelet 2014.11.20. napján lép hatályba.

(2)   A tanácsnok tiszteletdíjára vonatkozó rendelkezéseket a folyamatban lévő jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(3) A Jászfényszaru Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2013. (IV.04.) önkormányzati rendelet 3. § (1), 12. § (2) és (5) e), 14. § (3), 20. §, 22. § (2) e), 32. § (5), (8) rendelkezéseiben a „Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „pénzügyekért felelős bizottság” szövegrész, a 3. § (1), 45. § (1) bekezdésben a „Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Közbiztonsági Bizottság” szövegrész helyébe „mezőgazdaságért felelős bizottság” szövegrész lép.

(4) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 10/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet 4. §, 11. § (3), (7); 12. § (1), (6); 12/B. (1), 16. § (10), rendelkezéseiben foglalt „Szociális, Egészségügyi, Idős- és Vallásügyi Bizottság” elnevezés „szociális ügyekért felelős bizottság” elnevezésre módosul.

(5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (V. 28.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 15/2006. (X.16.), a 10/2007. (IV. 26.), a 4/2008. (II.21.), a 13/2010. (X.15.), a 9/2011. (IV.07.) és a 2/2014. (I. 30.) rendeletek, továbbá a 2/2011. (II. 10.) az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló rendelet, és a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (V. 28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatához kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló 14/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet.

Kelt Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 17. napján tartott ülésén.

Győriné dr. Czeglédi Márta                                                              dr. Voller Erika

polgármester                                                                                     jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve 2014. november 19.

                                                                                                          dr. Voller Erika

                                                                                                          jegyző