Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 16/2014 (XI.19.) önkormányzati rendelete
Jászfényszaru Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 20- 2016. 02. 11Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 16/2014 (XI.19.) önkormányzati rendelete
Jászfényszaru Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-11-20-tól 2016-02-11-ig
Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben foglalt feladatkörében a következő rendeletet alkotja:
I. fejezet
Alapvető rendelkezések, az önkormányzat szervezete
1. Alapvető rendelkezések
1. §
(1) Jászfényszaru településen az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1)-(2) bekezdése alapján a jogszabályban foglalt feladatok végrehajtására települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) működik.
(2) Az önkormányzat megnevezése Jászfényszaru Város Önkormányzata, székhelye a Városháza, melynek címe 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1.
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei a város címere, zászlaja, és pecsétje.
(2) Jászfényszaru ünnepe a Város napja, melyet az önkormányzat minden évben május 1. napján ünnepel.
(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe a www.jaszfenyszaru.hu.
(4) Az önkormányzat elismerésben részesíti azokat a természetes vagy jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket; akik, vagy amelyek tevékenysége kiemelkedően Jászfényszaru érdekeit szolgálja.
(5) Az önkormányzat jelképeinek részletes leírását, az azok használatára vonatkozó szabályokat; a kitüntetések és elismerő címek tartalmát és adományozásnak feltételeit külön rendelet tartalmazza.
2. Az önkormányzat szervezete
3. §
(1) Feladatai ellátását az önkormányzat a képviselő-testület és szervei útján biztosítja. A képviselő-testület szervei annak bizottságai, a polgármester, a jegyző, és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: hivatal).
(2) A képviselő-testület munkáját tanácsnokok segítik.
(3) A képviselő-testület, szervei, és a tanácsnokok elnevezését, tagjainak vagy tagjának nevét és tisztségét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. §
(1) Az önkormányzat a képviselő-testület és szervei útján biztosítja a rábízott kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok ellátását. Az önkormányzat önként vállalja közfeladat ellátását:
a) ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak,
b) azt a polgármester javasolja és
c) a feladat ellátásának fedezete hosszú távon megalapozott.
(2) A képviselő-testület dönt minden olyan önkormányzati ügyben, amelyet jogszabály nem utal szerve hatáskörébe. Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét, a tanácsnok felügyeleti jogkörébe tartozó feladatokat e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
II. fejezet
Az önkormányzat működése
3. Az önkormányzat működésének alapjai
5. §
Az önkormányzat a képviselő-testület tagjai megválasztását követő hat hónapon belül meghatározza a megválasztás időtartamára gazdasági programját és fejlesztési tervét az Mötv. 116. § (3) bekezdése szerinti tartalommal. A gazdasági program és fejlesztési terv előkészítéséért és végrehajtásáért a polgármester felel, a végrehajtásról legalább évente tájékoztatja a testületet.
6. §
A képviselő-testület minden év december hónapban meghatározza a következő évre vonatkozó munkatervét, amely tartalmazza:
a) a képviselő-testület soros üléseinek időpontját, amely nem lehet kevesebb, mint hat; és
b) a soros ülésen a gazdasági program és fejlesztési tervvel kapcsolatban tárgyalni kívánt, és a jogszabályban előírt kötelező napirendi pontokat.
4. A képviselő-testület ülései, azok összehívása
7. §
A képviselő-testület döntéseit nyilvános vagy zárt ülésen hozza, melynek összehívásáról a polgármester meghívó kiküldésével gondoskodik. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az összehívó nevét és aláírását és a tervezett napirendi pontokat. A meghívott személyt az ülésen tanácskozási jog illeti meg.
8. §
(1) A nyilvános ülésen bárki jelen lehet. Nyilvános ülés az alakuló ülés, a soros ülés, a soron kívüli ülés és a közmeghallgatás.
(2) A soron kívüli ülésre meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt és az aljegyzőt, a hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
c) a napirendi ponttal érintett személyt,
d) a polgármester döntése alapján bárkit, akinek a jelenlét a napirendi pont tárgyalása során lényeges,
e) akinek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi.
(3)A soros ülésre meg kell hívni:
a) a (2) bekezdésben foglalt személyeket,
b) a nem képviselő bizottsági tagokat,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat vezetőjét,
d) az önkormányzati intézmények vezetőit, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit,
e) a Jászberényi Járási Hivatal vezetőjét,
f) a helyi rendőrőrs parancsnokát,
g) a Jászfényszarui Római Katolikus Egyházközség Plébánosát,
h) a helyi civil szervezetek vezetőit.
(4) Az alakuló ülésre és a közmeghallhatásra meg kell hívni:
a) a (2)-(3) bekezdésben foglalt személyeket,
b) a település országgyűlési képviselőjét,
c) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottját.
(5) A meghívót a meghívottaknak legalább az ülést megelőző 5 nappal meg kell küldeni. A nyilvános ülések meghívóját az önkormányzat hivatalos honlapján és hirdetőtábláján is közzé kell tenni.
(6) A meghívót a (2) b) pont és a (3) d), h) pont szerinti személyekkel – amennyiben annak lehetőségei fennállnak - elektronikus úton kell közölni.
(7) A napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt személyeknek kell megküldeni az ülést megelőzően legalább 3 nappal.
(8) Zárt ülésre csak annak kell a meghívót megküldeni, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdés alapján rész vesz, illetve aki ugyanezen § alapján meghívása esetén részt vehet. A meghívásáról a képviselő-testület valamely tagja javaslatára a polgármester dönt.
9. §
(1) A soron kívüli ülést a polgármester - egyetértése esetén - a képviselő-testület tagjának, vagy a jegyzőnek a napirendi pontot is tartalmazó indítványára, illetve saját jogán hívja össze.
(2) Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt indítvánnyal nem ért egyet, de az indítványozót legalább a képviselők egynegyede támogatja, úgy a képviselő-testület összehívását nem tagadhatja meg.
10. §
Az önkormányzat minden év február hónapjában általános közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról szóló meghívó megküldésről és közzétételéről azt megelőzően legalább 10 nappal gondoskodni kell.
11. §
Zárt ülést tart a képviselő-testület, ha azt törvény lehetővé teszi, a napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalását a képviselő-testület bármely tagja kéri, és a képviselő-testület zárt ülés tartásáról dönt.
5. A képviselő-testületi ülésének rendje
12. §
Az üléseket a polgármester, távollétében, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes távollétében, vagy akadályoztatása esetén az ülést a korelnök vezeti.
13. §
(1) Az ülés megnyitását követően annak levezetője (a továbbiakban: polgármester) felhívja a képviselő-testület tagjait, hogy a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére, új napirend felvételére, vagy napirendi pont tárgyalásának mellőzésére vonatkozó ügyrendi javaslatukat tegyék meg. Az ügyrendi javaslatok megtárgyalását követően ügyrendi módosító javaslatot az ülésen kizárólag a polgármester terjeszthet elő.
(2) Az ülés napirendi pontjainak tárgyalásakor a polgármester lehetőséget biztosít a képviselő-testület tagjainak és a tanácskozási joggal az ülésen részt vevőknek, hogy a napirendi ponttal kapcsolatos véleményüket kifejtsék. A polgármester felhívja az ülés résztvevőjét a rend megtartására, ha olyan magatartást tanúsít, amely az ülés rendjét zavarja, így különösen, ha az üléshez jogosulatlanul hozzászól, hozzászólásában a tárgytól eltér, vagy a hozzászólás időtartama a 10 percet meghaladja.
(3) Ha az ülés résztvevője a (2) bekezdés második részében foglalt felhívásnak nem tesz eleget, úgy a polgármester képviselő esetén havi tiszteletdíjának legfeljebb 50%-át megvonhatja, az ülés más résztvevőjét felszólíthatja, hogy az ülést hagyja el.
14. §
(1) Az ülés napirendi pontjairól a képviselő-testület nyílt, név szerinti, vagy titkos szavazással dönt.
(2) Nyílt szavazás esetén a képviselő a polgármester kérdésére kézfeltartással jelzi, hogy a határozati javaslattal egyetért, a véleménye kinyilvánításától tartózkodik, vagy a határozati javaslattal nem ért egyet. A képviselő-testület főszabály szerint nyílt szavazással határoz. Név szerinti szavazást a képviselő-testület bármely képviselő kérésére elrendelhet, ha a döntést a képviselő-testület nyílt szavazással hozza.
(3) Titkos szavazást kell tartani:
a) az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti ügyekben, ha legalább a jelen lévő képviselők egynegyede kéri,
b) kitüntetés vagy elismerő cím adományozásakor,
c) törvényben meghatározott más esetben.
(4) Titkos szavazás során a képviselő-testület tagjai formailag azonos szavazólapon adják le szavazatukat. A szavazólapon a napirendi pont elnevezése, az igenlő és a nemleges döntés megjelölésére szolgáló felirat és jelölőnégyzet található. A képviselő a megfelelő jelölőnégyzetbe rajzolt két egymást metsző vonallal szavaz.
(5) A titkos szavazást lebonyolítását háromfős szavazatszámláló bizottság végzi. A szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja jelenlevő tagjai közül. A szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazólapok urnába történő összegyűjtéséről és megszámlálásáról. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.
(6) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a napirendi pont megjelölését, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazatokat és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és elnöke aláírásukkal hitelesítik.
15. §
A képviselő-testület minősített többséggel hozza döntéseit:
a) képviselő döntésből történő kizárása,
b) hatáskör átruházása,
c) kitüntetés és elismerő cím adományozása ügyében,
d) a törvényben meghatározott esetekben.
6. A képviselő-testületi döntései és írásos dokumentumai
16. §
Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely a törvényben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a napirendi ponttal kapcsolatos döntést előkészítő információk írásba foglalásának mellőzése esetén annak indokát,
b) a polgármesternek az ülés rendje, fenntartása érdekében tett intézkedéseit,
c) a törvényben meghatározottakat.
17. §
(1) A képviselő-testület döntése határozat, vagy rendelet. A határozatokat naptári évente folyamatos sorszámmal kell jelölni, amely formájában megegyezik a rendeletre vonatkozó sorszámozással azzal a kitétellel, hogy a hatályba lépés időpontjának a határozat meghozatalának időpontját kell tekinteni. A határozat címében megegyezik a napirendi pont címével.
(2) A határozat rendelkező részét követően abban meg kell jelölni:
a) az annak végrehajtásáért felelőst, amely a hivatal szervezeti egysége, az önkormányzat intézménye, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság lehet, és
b) a határozat végrehajtásának határnapját, folyamatos végrehajtás esetén ennek tényét.
18. §
(1) A határozatok végrehajtását a jegyző ellenőrzi, ennek érdekében a végrehajtásért felelőstől jogosult tájékoztatást kérni, annak irataiba betekinteni. A soros ülések között lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a soros ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) A lejárt határidejű és végre nem hajtott határozatok esetében az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatót követően a jegyző javaslatot tesz a határidő módosítására, a határozat szövegének végrehajtása érdekében történő módosítására, annak hatályon kívül helyezésére.
19. §
(1) A képviselő-testület rendeleteit akkor kell helyben szokásos módon kihirdetettnek tekinteni, ha azt az önkormányzat hirdetőtábláján közzé teszi.
(2) A rendeleteket elfogadott, és módosító rendeleteivel egységes formában is közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.
7. A bizottság ülései
20. §
A bizottság üléseire az 5-18. § szerinti rendelkezéseket az e alcímben felsorolt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a polgármesteren bizottsági elnököt, a képviselő-testület tagjain bizottsági tagot kell érteni.
21. §
A bizottság munkatervét az önkormányzat munkatervének elfogadását követő 30 napon belül fogadja el, amely tartalmazza az év során az önkormányzati munkatervvel kapcsolatos bizottsági feladatokat, a bizottság tervezett üléseinek időpontját.
22. §
(1) A bizottság elnökének akadályoztatása vagy távolléte esetén a bizottság ülését a korelnök képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. A meghívót a bizottság tagjain kívül meg kell küldeni:
a) a nem bizottsági tag képviselőknek, ideértve a polgármestert is,
b) a jegyzőnek és a hivatal szervezeti egységeinek vezetőinek,
c) a napirendi ponttal érintett személynek,
d) a bizottsági elnök döntése alapján bárkinek, akinek a jelenlét a napirendi pont tárgyalása során lényeges,
e) akinek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A bizottság meghívóját nem kell közzé tenni.
(3) Az írásos előterjesztést a bizottság tagjain kívül részvételi szándékuk esetén az (1) b)-c) pontja szerinti személyeknek, és akinek a bizottság elnöke javasolja, kell megküldeni.
23. §
Amennyiben a bizottság határozata kizárólag képviselő-testületi döntés előkészítésére irányul, úgy a határozatban nem kell a 17. § (2) bekezdése szerintieket feltüntetni, és a határozatról a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet annak ülésén.
III. fejezet
Az önkormányzat tisztségviselői
8. A polgármester, alpolgármester
24. §
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester jutalmazására a pénzügyekért felelős bizottság tesz javaslatot.
(2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat tevékenységének szabályszerűségéért, az önkormányzat gazdálkodásáért.
(3) A polgármester feladatai különösen:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
d) dönt a jogszabályban hatáskörébe utalt ügyekben,
e) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
f) dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről,
g) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,
h) valaki életét, testi épségét, vagy egészségét; vagy az önkormányzat érdekét közvetlenül veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében dönt a képviselő-testület helyett az Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdés szerinti esetekben,
i) az önkormányzattól tiszteletdíjra jogosult személyek esetében javaslatot tesz a tiszteletdíj legfeljebb tizenkét havi megvonására, amennyiben az adott személy az önkormányzat működését zavarja, így különösen az önkormányzat és szervei ülésén megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget,
j) a jegyző véleményének kikérésével az önkormányzat éves költségvetésében a polgármester számára meghatározott keret erejéig dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és a döntéssel járó vagyoni passzíva:
ja) egyszeri teher esetén az 500.000,- forint összeget,
jb) időszakonként ismétlődő teher esetén éves átlagban az 500.000,- forintot
nem haladja meg.
(4) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámolni.
25. §
Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármester a polgármestert távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, gyakorolja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Mötv. és e Rendelet rendelkezései a polgármester feladataként előírnak.
9. A jegyző és az aljegyző
26. §
(1) A jegyző vezeti a hivatalt, ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat. Dönt a hivatal feladatainak belső szervezeti egységek közötti megosztásáról.
(2) Amennyiben a képviselő-testület, vagy bizottsága jogszabálysértő döntést hoz, illetve az önkormányzat működése során jogszabálysértést tapasztal, azt 8 napon belül írásban jelzi a jogszabálysértést elkövetővel, egyúttal felhívja a jogszabályoknak megfelelő működésre.
(3) A rendelet 24. § (3) j) pontja alapján a polgármester döntését megelőzően azt véleményezi, vagy a véleménynyilvánítást megtagadja. A véleménynyilvánítás megtagadása esetén a polgármester döntési jogkörét nem gyakorolhatja.
27. §
A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el, mindkettőjük akadályoztatása esetén a helyettesítést a jegyzőre irányuló képesítési előírásoknak megfelelő - a polgármester által kijelölt – hivatali köztisztviselő látja el.
10. A tanácsnok
28. §
A tanácsnok felügyeli az e Rendelet szerint feladatkörébe tartozó feladatokról. A felügyeleti jog gyakorlása során vizsgálja a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, azok hatályosulását. Megállapításairól a polgármester kérésére, de legalább félévente tájékoztatja a képviselő-testületet.
29. §
A tanácsnok feladata elvégzése érdekében a hivatal személyi állományának közreműködésre és eszközeinek igénybe vételére jogosult.
11. A képviselő, a nem képviselő bizottsági tag
30. §
A képviselő főbb jogai és kötelezettségei:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;
b) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;
c) közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,
d) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
e) kapcsolatot tart a város választópolgáraival, és a különböző önszerveződő lakossági közösséggel;
f) a polgármesternél előzetesen bejelenti, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
g) az önkormányzat bizottsági elnökét, tanácsnokát, képviselőjét, nem képviselő bizottsági tagját tiszteletdíj illeti meg, melynek havi összegét a 3. melléklet tartalmazza,
h) a jegyzőtől kérheti határozatra, vagy rendelettervezetre vonatkozó javaslata írásba foglalását,
i) írásba foglalt határozati javaslat vagy rendelettervezet benyújtásával a képviselő-testületi ülés napirendi pontjai elfogadásakor a határozati javaslat vagy rendelettervezet felvételét kérheti a tárgyalandó napirendi pontok közé,
j) megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, melyek jogszabályban, így különösen az Mötv. 32. § rendelkezéseiben meghatározottak.
31. §
(1) A képviselő a személyes érintettségét döntéshozatal esetén az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.
(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója
a) akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban, tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként, vagy civil szervezetben tisztségviselőként, tagként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,
b) érdekelt önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,
c) érdekelt önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében,
d) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
(3) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az ügyrendért felelős bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) Az ügyrendért felelős bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol, és javaslatot tesz a személyes érintettséggel hozott döntés felülvizsgálatára, vagy hatályban tartására.
(5) Az (4) bekezdés szerinti beszámoló alapján a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt a mulasztást elkövető képviselő tiszteletdíjának megvonásáról. A megvonás mértéke a mulasztás súlyához igazodóan legfeljebb 12 havi időtartamra megvonja.
32. §
A nem képviselő bizottsági tagot a bizottság feladat- és hatásköreinek ellátásával kapcsolatban ugyanazon jogok illetik és kötelezettségek terhelik, mint a képviselőt a képviselő-testület feladat- és hatásköreinek ellátásával kapcsolatban. A tiszteletdíj 31. § (5) bekezdés szerinti megvonására a bizottság elnöke jogosult.
IV. Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
12. A döntéshozatal közvetlen módja, a lakossági kapcsolattartás
33. §
A képviselő-testület önálló, külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
34. §
Az 10. § szerinti közmeghallgatáson túl közmeghallgatást kell tartani az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi közügyben, ha azt legalább a települési képviselők egynegyede, vagy a választópolgárok öt százaléka a tárgy megjelölésével kéri.
13. Az önkormányzat vagyona és költségvetése
35. §
(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) Ebben az önkormányzati rendeletben kell meghatározni:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyakat,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
36. §
Az önkormányzat jogszabályoknak és a közpénzekkel való hatékony gazdálkodás követelményének történő megfelelés érdekében gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakemberek igénybevételével is gondoskodik. Az önkormányzat által alkalmazott kormányzati funkciókat a 4. melléklet tartalmazza.
37. §
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
(3) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik:
a) a települési önkormányzatokkal,
b) a nemzetiségi önkormányzattal
c) az egyesületekkel és érdekvédelmi szervezetekkel, kamarákkal,
d) az egyházakkal és a karitatív szervezetekkel, valamint,
e) tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal.
(4) Az együttműködés keretében a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testület működésének feltételeit, különösen a működéshez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását. E feladat végrehajtásáról a hivatal gondoskodik.
38. §
(1) E rendelet 2014.11.20. napján lép hatályba.
(2) A tanácsnok tiszteletdíjára vonatkozó rendelkezéseket a folyamatban lévő jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(3) A Jászfényszaru Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2013. (IV.04.) önkormányzati rendelet 3. § (1), 12. § (2) és (5) e), 14. § (3), 20. §, 22. § (2) e), 32. § (5), (8) rendelkezéseiben a „Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „pénzügyekért felelős bizottság” szövegrész, a 3. § (1), 45. § (1) bekezdésben a „Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Közbiztonsági Bizottság” szövegrész helyébe „mezőgazdaságért felelős bizottság” szövegrész lép.
(4) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 10/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet 4. §, 11. § (3), (7); 12. § (1), (6); 12/B. (1), 16. § (10), rendelkezéseiben foglalt „Szociális, Egészségügyi, Idős- és Vallásügyi Bizottság” elnevezés „szociális ügyekért felelős bizottság” elnevezésre módosul.
(5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (V. 28.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 15/2006. (X.16.), a 10/2007. (IV. 26.), a 4/2008. (II.21.), a 13/2010. (X.15.), a 9/2011. (IV.07.) és a 2/2014. (I. 30.) rendeletek, továbbá a 2/2011. (II. 10.) az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló rendelet, és a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (V. 28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatához kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló 14/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet.
Kelt Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 17. napján tartott ülésén.
Győriné dr. Czeglédi Márta dr. Voller Erika
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
Kihirdetve 2014. november 19.
dr. Voller Erika
jegyző