Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Maroslele Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye:

6921 Maroslele, Szabadság tér 1.

(3) Az Önkormányzat működési területe:

Maroslele község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete:

Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testülete.

(5) A képviselő-testület hivatalának neve:

Maroslelei Polgármesteri Hivatal.

(6) Az Önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,

c) a Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága,

d) a Gazdaságfejlesztési Bizottság,

e) a Maroslelei Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal),

f) a jegyző,

g) az önkormányzat társulásai az 1. melléklet szerint.

(7) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A jelképek leírásáról, valamint azok használatának rendjéről külön helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.

2. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a hatásköreit a polgármesterre, állandó bizottságára ruházhatja át.

(2) A képviselő-testület által a bizottságaira és a polgármesterre átruházott hatásköreit az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(3) A polgármester és az állandó bizottságok az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

3. § (1)A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatokat különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, illetve társulási megállapodásokkal, fenntartással valósítja meg. A társulási megállapodások keretében, illetve az intézményi keretek nélkül ellátott önkormányzati feladatok felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat kötelező feladatait az alábbiak szerint látja el:

a) egészséges ivóvíz ellátása: Alföldvíz Zrt. útján (bérleti-üzemeltetési szerződés),

b) óvodai nevelés: Maroslelei Zengő Óvodája útján (önkormányzati fenntartás),

c) egészségügyi alapellátás: vegyes háziorvosi praxis, fogorvosi ellátás, védőnői ellátás,

d) szociális alapellátás: Maroslelei Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény útján (önkormányzati fenntartás),

e) közvilágítás: EDF DÉMÁSZ Zrt., és az MVM Partner Zrt. útján,

f) köztemető: egyéni vállalkozóval kötött kegyeleti vállalkozási szerződés alapján,

g) közutakon, tereken, parkokban, közterületen várakozás: parkolóhelyek kialakítása,

h) hulladékgazdálkodás: Csongrád Megyei Településtisztasági Nonprofit Kft. és az Alföldvíz Zrt. útján,

i) szociális és gyermekétkeztetés: egyéni vállalkozóval kötött vállalkozási szerződés útján,

j) Közfoglalkoztatás: a Munkaügyi Központtal együttműködve, Támogatási Szerződés alapján, a Polgármesteri Hivatal útján,

k) kistermelői, őstermelői piac működtetése: a Hősök terén kialakított piac önkormányzati működtetése,

l) kulturális szolgáltatás: a Szegedi Somogyi Könyvtár útján (könyvtárellátási szerződés), és a Faluház útján (önkormányzati fenntartás).

4. § Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok:

a) önszerveződő közösségek támogatása: az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, részükre állandó működésükhöz, illetve alaklomszerűen fellépéseikhez helyiséget, pénzügyi támogatást biztosít,

b) Ifjú házasok és nagycsaládosok első lakáshoz jutásának támogatása,

c) a községi hitéleti tevékenység támogatása,

d) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj-rendszerben való részvétel és a pályázók támogatása a Képviselő-testület döntése alapján,

e) az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel és a pályázók támogatása a Képviselő-testület döntése alapján,

f) a Gazdainformációs Központ működtetése,

g) idősek nappali ellátása,

h) a mezőgazdasági start mintaprogramhoz kapcsolódóan növénytermesztés.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő képviselő és a polgármester. A képviselők névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

6. § (1) A települési képviselők jogait és kötelességeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 32-34. §-i tartalmazzák.

(2) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.

(3) Amennyiben akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén, úgy köteles azt írásban vagy amennyiben ez nem lehetséges, az azt megelőző napon írásban vagy szóban (távbeszélőn is) jelezni.

(4) Amennyiben a képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka (betegség, stb.), úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.

(5) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett képviselő döntéshozatalban való részvételét úgy kell tekinteni, mintha a képviselő-testület nem zárta volna ki a szavazásból.

(5) A képviselőket, a bizottságok elnökeit tiszteletdíj illeti meg, melyet külön rendelet szabályoz.

7. § (1) A kérdés a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás.

(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely -az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) A kérdezés, illetve interpellálás joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően szóban vagy írásban illeti meg. Az interpellációt, illetve kérdést írásban az ülés előtt is be lehet nyújtani a polgármesternek címezve. Amennyiben a benyújtásra az ülés előtt 2 nappal korábban kerül sor, úgy arra a soron következő ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a képviselőknek a beérkezett kérdésekről.

(5)A kérdés feltevésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként meghatározhatja.

(6) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban vagy a képviselő-testület hozzájárulásával legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt a testület is. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület nem dönt.

(8) Ügyrendi észrevételnek minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére vonatkozó, a szavazás módjára irányuló – a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő - felszólalás.

(9) Ügyrendi kérdésben bármely települési képviselő az ezen rendelet által szabályozott keretek között soron kívül kérhet szót, melyet az elnök köteles megadni. Az ügyrendi észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

8. § A képviselő-testület rendes üléseit a külön elfogadott tárgyévi munkaterve szerint tartja. Július és augusztus hónapokban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet. A képviselő-testület ülésére a polgármester a napirendek és azok előadói megjelölésével az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal írásos meghívót küld.

9. § (1) A képviselő-testület döntést igénylő, halasztást nem tűrő esetben az éves munkatervben foglaltaktól eltérően rendkívüli ülést tarthat, amennyiben olyan jelegű kérdésben kell állást foglalni, melyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. A rendkívüli ülésre írásos meghívót küldeni nem kell, de a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.

(2) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:

a) interneten küldött meghívóval,

b) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

c) egyéb szóbeli meghívással.

Amennyiben az ülést ezen módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását, illetve az ülésen történő megismerésüket.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármesternek össze kell hívnia:

a) a települési képviselők egynegyede,

b) a képviselő-testület valamely bizottsága vagy

c) a kormányhivatal vezetőjének

indítványára, az indítvány kézhezvételét követő 7 napon belül.

10. § (1) Az ülések helye: a Maroslelei Polgármesteri Hivatal házasságkötő terme, azonban a polgármester döntése alapján – amennyiben valamilyen kényszerítő körülmény ezt szükségessé teszi - lehetséges ettől eltérő helyszínen való ülésezés. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.

(2) A képviselő-testület esetenként a polgármester döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat, melynek helyét a meghívóban közölni kell.

(3) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett, valamint az önkormányzat honlapján közzétett meghívó útján legalább 8 nappal előtte tájékoztatni kell. Erről a polgármester gondoskodik.

11. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül 4 fő jelen van.

(2) Minősített többséget igénylő döntéshez 4 képviselő „igen” szavazata szükséges.

12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően legalább 7 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével és az önkormányzat honlapján történő közzététellel biztosított.

(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben csak akkor kerülhet sor a témának zárt ülésen történő tárgyalására, ha az ülést megelőzően a polgármesternél az érintett személy ezt kérelmezi. A kérelmet mindig a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet.

13. § (1)A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tervezetét tárgyévet megelőző év decemberében a polgármester terjeszti elő.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját a hónap megjelölésével,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

c) a képviselő-testület ülése összehívójának aláírását.

(3) A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket a képviselőknek a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 7 nappal ki kell küldeni. Az előterjesztéseket, amennyiben indokolt, a képviselő-testületi ülésen is ki lehet osztani. Ebben az esetben lehetőséget kell biztosítani az anyag áttanulmányozására.

15. § (1) Tanácskozási joggal állandó meghívottként kell meghívni

a) az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

b) a jegyzőt,

c) a község díszpolgárait,

d) a járási hivatal vezetőjét,

e) a könyvvizsgálót, amennyiben a képviselő-testület a véleményezési körébe tartozó napirendet tárgyal.

(2) A képviselő-testület ülésein meghívottként részt vesz:

a) a napirend előadója,

b) a helyben működő pártok, társadalmi és civil szervezetek képviselői,

c) az egyházak képviselői,

d) a körzeti megbízott,

e) az önkormányzati intézmények vezetői,

f) a média képviselői,

g) mindazok, akiket a tárgyalt napirend érint vagy jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges.

16. § (1) A képviselő-testület ülésére a meghívó mellett az ülésen tárgyalt napirendekből teljes testületi anyagot kap:

a) a polgármester,

b) a települési képviselők,

c) a jegyző.

(2) A zárt ülés anyaga kivételével testületi anyagot kapnak:

a) az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő,

b) a média képviselői.

17. § (1) Előterjesztésnek minősül mindazon, a képviselő-testület részére benyújtott anyag, melyben a képviselő-testület döntése szükséges.

(2) Tájékoztatónak minősül: minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása egy kérdésről vagy területről.

(3) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:

a) a polgármester,

b) a települési képviselő,

c) a képviselő-testület állandó bizottságai,

d) a jegyző.

(4) Az előterjesztést elsősorban írásban kell az ülést megelőzően legalább 10 nappal a polgármesternek címezve benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(5) Az előterjesztés döntésre történő beterjesztését minden esetben meg kell, hogy előzze a jegyző törvényességi véleményének kialakítása.

(6) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalhatóak az alábbi ügyek:

a) költségvetést érintő előterjesztés,

b) önkormányzati rendelettervezet,

c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,

d) helyi népszavazás kiírása,

e) munkaterv,

f) valamennyi hatósági döntést igénylő ügy,

g) szolgáltatási díjakat érintő előterjesztések.

18. § (1) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Amennyiben határozatképtelen a képviselő-testület, az ülést 5 napon belüli időre időtűzéssel, változatlan napirenddel az ülés vezetőjének újra össze kell hívnia, a lakosságot erről a Polgármesteri Hivatal hirdetőjére kitűzött írással és az önkormányzat honlapján történő közzététellel értesíteni kell.

(4) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület állandó bizottsága indítványozza, a kezdeményezők az ülés megtartására irányuló kérelmüket konkrét időpont megjelölésével írásban kell, hogy benyújtsák a polgármesternek a javasolt időpontot megelőzően legalább 5 nappal korábban. Az ülés megtartására irányuló kérelemben meg kell jelölni az összehívást megalapozó körülményeket és csatolni kell az ülés témáját érintő előterjesztést is. Amennyiben az előterjesztést a bizottságnak is meg kell tárgyalnia, úgy az időtűzéskor erre is figyelemmel kell lenni és a bizottsági ülés megtartására is irányulnia kell a kérelemnek.

19. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.

(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

20. § (1) A polgármester előterjeszti a meghívóval azonosan a napirendi pontokat. A polgármester és a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A polgármester és a képviselők írásban benyújtott anyaggal vagy szóban ismertetve indítványozhatják egyéb kérdések megvitatását, napirendre vételét is rövid indoklással. Az indítványt a polgármesternél kell az ülés előtt benyújtani, illetve szóban a napirendi tervezet ismertetését követően előadni. A javasolt napirendi pontot a meghívóban szereplő napirendek után kell felvenni, ettől a képviselő-testület célszerűségi okokból eltérhet. Az indítványról – mely tartalmazza a napirendben elfoglalt helyét is- a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

(3) A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendet általában az alábbi sorrendiség betartásával kell meghatározni:

a) polgármesteri, alpolgármesteri tájékoztatók,

b) főnapirendek,

c)előterjesztések, ezen belüli tárgyalási sorrend:

ca) rendelettervezetek,

cb) minősített többséget igénylő előterjesztések,

cc) egyéb előterjesztések,

d) beszámolók, tájékoztatók, jelentések,

e) interpellációk, kérdések,

f) egyéb bejelentések,

g) zárt ülési előterjesztések.

21. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(5)Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, kiegészítő majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

22. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Ennek során:

a) megnyitja, vezeti, illetve berekeszti a képviselő-testület ülését,

b) megállapítja, illetve a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot,

d) tájékoztatást ad a két ülés közti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntést igénylő javaslatokat,

f) szót ad jelentkezésük sorrendjében a települési képviselőknek, valamint az általa megállapított sorrendben a tanácskozási joggal megjelenteknek,

g) megállapítja - a titkos szavazás kivételével - a szavazás eredményét,

h) gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(2) Az ülésvezető az (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatkörében eljárva

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét megzavarja, vagy egyéb módon akadályozza a képviselő-testület munkáját,

c) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

d) a települési képviselő kivételével a rendzavarót ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti.

23. § (1) A képviselő-testületi jegyzőkönyvek hitelesítésére két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választani a települési képviselők közül.

(2) A polgármester a jegyzőkönyv-hitelesítők személyét név szerint teszi fel szavazásra, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazásra feltenni csak jelenlévő képviselő nevét lehet.

(3) A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyveknek - a beküldésre törvény által előírt határidőben - aláírással történő hitelesítése.

24. § (1) A képviselők a szavazásban „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhatnak.

(2) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.

(3) Minősített többség szükséges a helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg erről történő lemondáshoz, illetve a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről való döntéshez, népi kezdeményezés tárgyalásához.

.

25. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy a jelenlévő képviselők bármelyikének indítványára névszerinti szavazást tarthat, a képviselők egynegyedének, valamint a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik

„igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés vezetőjét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) Név szerinti szavazás elrendelése egyszerű szótöbbséggel történik.

26. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, mely a szavazás során szavazatszámláló bizottságként működik.

(3) Ha a titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság kizárási vagy egyéb ok miatt nem járhat el, úgy a képviselő-testület által megválasztott ideiglenes bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként.

(4) A titkos szavazást a (5)-(10) bekezdésben foglaltak alapján kell lebonyolítani.

(5) Az érvényes szavazás módját, valamint a más jogszabályban meghatározott, a titkos szavazással összefüggő szabályokat a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le,

b) nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani a szavazó települési képviselő akaratát,

c) a szavazólapot ceruzával töltötték ki.

(7) A (6) bekezdés a) pont alkalmazásában hivatalos szavazólap az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság pecséttel látott el.

(8) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg és ismerteti a képviselő-testülettel.

(9) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás körülményeit,

d) a szavazás eredményét.

(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a zárt ülési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell őrizni.

27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester

b) a képviselő-testület bizottsága

c) települési kisebbségi önkormányzat elnöke

d) jegyző.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak a kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be írásban. A kezdeményezést, majd a rendelettervezetet – amennyiben tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be – a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A jegyző által elkészített előzetes hatásvizsgálatot és az indoklást is a bizottság elé kell terjeszteni a tervezettel együtt.

(5) A rendeletek hatályosulását a jegyző évente köteles vizsgálni és az erről szóló jelentést a képviselő-testület elé terjeszteni.

28. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) Helyben szokásos módnak minősül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(3) A képviselő-testület által alkotott rendeleteket az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(4) A rendelet megjelölése: Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testületének 1/2011.(I. 1.) önkormányzati rendelete (tárgy megjelölése)-ról.

29. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati rendeleteket évente 1-től kezdődően folyamatosan számozza.

30. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatok:

a) normatív határozatok,

b) önkormányzati hatósági határozatok,

c) egyéb határozatok.

(2) A képviselő-testület a határozatait évente 1-től kezdődően folyamatosan számozza.

(3) A határozatok megjelölése: Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testületének 1/2011.(I. 1.) számú határozata.

(4) A normatív határozatok közzétételére a 28. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

31. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl az alábbiakat tartalmazza:

a) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

c) dátumot, pecsétet, aláírást.

(2) A polgármester, illetve a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles az általuk elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe vetetni.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a rendelet-, valamint a határozattervezetek egy-egy példányát.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írnia.

(5) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül. Az írásos jegyzőkönyv nem tartalmazza a hangfelvétel szó szerinti anyagát, azonban nem selejtezhető.

(6) A hangfelvételről nem készíthető másolat, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe.

(8) A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A betekintési jog gyakorlására hivatali időben kerülhet sor.

(9) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. Az érintettek is kizárólag a jegyzőkönyv őket közvetlenül érintő részébe kaphatnak betekintési jogot.

(10) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(11) A jegyzőkönyvekről, annak egy részéről illetve más önkormányzati dokumentumokról térítés ellenében másolat adható ki. A térítési díj megegyezik a Maroslelei Könyvtár által nyújtott fénymásolás szolgáltatási díjával.

(12) A jegyzőkönyvet a bal oldali margón két helyen át kell lyukasztani, át kell fűzni zsinórral, azt a jegyzőkönyv hátoldalán össze kell kötni, a csomót le kell ragasztani és pecséttel kell ellátni úgy, hogy a pecsét lenyomat egy része a ragasztóra, egy része a jegyzőkönyv hátoldalára essen.

32. § (1) Az önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartására az alábbi fórumok hivatottak:

a) Falugyűlés

b) Közmeghallgatás.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésen a lakosság a községet érintő fontosabb kérdésekről kap tájékoztatást. Ugyanekkor az állampolgárok közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.

(3) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetőleg a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

(5) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Falugyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell tartani. Ha ennek feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.

33. § (1) A képviselő-testület az éves, legalább évi egy alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást tart a költségvetési rendelet elfogadása előtt.

(2) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről és az ülésen megválaszolásra kerülő kérdések feltevésének lehetőségéről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett, valamint az önkormányzat honlapján közzétett meghívó útján legalább 8 nappal előtte tájékoztatni kell. A meghívó közzétételéről a polgármester gondoskodik.

34. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

a) képviseli a képviselő-testületet,

b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

c) összehívja és vezeti képviselő-testület üléseit,

d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

e) segíti a képviselők munkáját,

f) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az ülésről készített jegyzőkönyvet,

g) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

(2) A polgármester feladata a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban

a) szükség szerint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat,

b) beszámoltatja a jegyzőt.

(3) A polgármester a részére jogszabályban megállapított évi rendes szabadságát az általa meghatározott időben jogosult kivenni. Legkésőbb a szabadság megkezdése előtti napon köteles ennek tényét és sürgős esetre szóló elérhetőségét bejelenteni az alpolgármesternek illetve a jegyzőnek. A szabadság-nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik, aláírására az alpolgármester jogosult.

(4) A polgármester havonta egy alkalommal, a képviselő-testület ülésének napján, délelőtt 10-12 óra között fogadóórát tart.

(5) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

35. § (1) Az alpolgármesterek száma 1 fő. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait társadalmi megbízatásban.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg azzal, hogy arra a főfoglalkozását követően, illetve a szabad- és ünnepnapokon is sor kerülhet.

(3) Helyettesíti a polgármestert tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén.

36. § (1) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületek külön megállapodása alapján a Földeáki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője helyettesíti.

(2) A jegyző köteles a képviselő-testület figyelmét felhívni, ha az jogszabálysértő döntést készül hozni, valamint ha az jogszabálysértő módon működik. A jegyzőnek a jogszabálysértésre vonatkozó jelzését a jegyzőkönyvben minden esetben rögzíteni kell.

37. § (1) A képviselő-testület Maroslelei Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes, önálló hivatalt működtet.

(2) A Polgármesteri Hivatal a rendelet 2. függelékét képező Szervezeti és Működési Szabályzat alapján látja el feladatát.

39. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 3 fővel,

b) Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága 3 fővel,

c) Gazdaságfejlesztési Bizottság 3 fővel.

(3) A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

40. § (1)A bizottság a belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(2)A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A bizottság a működés folyamatosságának biztosítása érdekében elnökhelyettest választ tagjai közül.

(4) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága átruházott hatáskörben hozott döntéseiről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(9)A Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente beszámol a képviselő-testületnek.

(10) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, valamint a Gazdaságfejlesztési Bizottság üléseiről jegyzőkönyv nem készül, mivel nincs átruházott hatáskörük. A Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága véleményezési jogkörben hozott döntéseiről jegyzőkönyv nem készül, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről jegyzőkönyv készül. A bizottságok véleményezési jogkörben hozott döntéseit a képviselő-testület ülésein az elnök szóban ismerteti, a bizottsági véleményeket a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Azokról a bizottsági ülésekről, amelyekről jegyzőkönyv nem készül, hangfelvétel készül. A hangfelvétel nem selejtezhető.

(11) A bizottságok feladat- és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(II. 28.) önkormányzati rendelete, valamint a módosításáról rendelkező 11/2013.(VII. 10.) önkormányzati rendelet, a 10/2014.(V. 28.) önkormányzati rendelet, a 12/2014.(VII. 31.) önkormányzati rendelet, valamint a 15/2014.(X. 21.) önkormányzati rendelet.