KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

16/2014. (X. 27.) önkormányzati

rendelete

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény. 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat azonosító adatai, jelképei és testvérvárosi kapcsolatai

1. §

(1)Az önkormányzat megnevezése:

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (TOVÁBBIAKBAN: Önkormányzat).

Székhelye: 7300 Komló, Városház tér 3.

A képviselő-testület megnevezése:

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

(a továbbiakban: Képviselő-testület)

(2)Komló Város Önkormányzatának működési területe a város mindenkori közigazgatási területére terjed ki, melynek határai északon Magyaregregy, északnyugaton Kisvaszar, délen Mánfa, keleten Hosszúhetény, nyugaton Mecsekpölöske, délnyugaton Magyarszék. A város közigazgatási területéhez tartozik: Mecsekfalu, Mecsekjánosi, Kisbattyán, Mecsekjánosi-puszta, Gadány, Zobákpuszta, valamint Sikonda üdülőterület.       

2. §

(1)Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

(2)Az önkormányzat címerének és zászlajának leírását, valamint használatuk szabályait külön rendelet tartalmazza.

(3)Komló város kiemelt hivatalos ünnepe: Komlói Napok és Bányásznap (minden év szeptember hó első hétvégéje).

(4)Az önkormányzat képviselő-testülete helyi kitüntetéseket adományoz. A kitüntetések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(5)Az önkormányzat, a tisztségviselők, valamint a hivatali szervek hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság címere található, a köríven az alábbi felirat olvasható:

a)Komló Város Önkormányzat

b)Komló Város Polgármestere – Baranya Megye

c)Komló Város Alpolgármestere – Baranya Megye

d)Komlói Közös Önkormányzati Hivatal – jegyző

e)Komlói Közös Önkormányzati Hivatal – aljegyző

f)Komlói Közös Önkormányzati Hivatal

3. §

A Bányász Himnusznak el kell hangzania

1. Komló város bányászattal, a bányászhagyományokkal összefüggő kiemelt nagyrendezvényein, így különösen a Komlói Napok és Bányásznap, valamint a Borbála Napok rendezvényein,
2. minden bányászattal, a bányászhagyományok ápolásával kapcsolatos egyéb rendezvényen, eseményen, így különösen szakmai konferenciákon, emlékmű-átadáson, emlékhely-avatáson,
3. a képviselő-testület alakuló ülésén.

4. §

(1)Komló város testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

-Neckartenzlingen városával  (Németország)

-Eragny-sur-Oise városával (Franciaország)

-Belényes városával (Románia)

-Torrice városával (Olaszország)

-Valpovo városával (Horvátország).

(2)Komló városa a komlói járás székhelye, amelyhez a következő önkormányzatok tartoznak: Bikal, Bodolyabér, Egyházaskozár, Hegyhátmaróc, Kárász, Komló, Köblény, Liget, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarszék, Mánfa, Máza, Mecsekpölöske, Oroszló, Szalatnak, Szárász, Szászvár, Tófű, Vékény.

(3)Komló városa külön társulási megállapodások alapján térségi szinten is biztosít ellátásokat.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladatai, hatáskörei az átruházott hatáskörök

2. Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

5. §

(1)Az önkormányzat törvényben előírt kötelező, valamint ezeken felül önként vállalt feladatokat lát el.

(2)Az önkormányzat által ellátandó és az önként vállalt feladatok felsorolását, valamint a feladatellátás módját a II. számú függelék tartalmazza.

6. §

A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. §-ában megjelölt helyi közszolgáltatások megvalósítása érdekében együttműködik a megyei, valamint települési önkormányzatokkal. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás elsődlegesen a polgármester feladata.

3. A képviselő-testület átruházott hatáskörei

7. §

(1)A képviselő-testület egyes hatásköreit – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, át nem ruházható hatáskörein kívül – átruházhatja.

(2)A képviselő-testület által átruházott hatáskörök címzettjeit és jegyzékét e rendelet 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák.

(3)A képviselő-testület az átruházott hatáskört a felhatalmazott döntését megelőzően magához vonhatja, illetve az átruházott hatáskörben hozott döntések tekintetében azok megsemmisítésének vagy megváltoztatásának jogával élhet.

(4)Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testületet a következő képviselő-testületi ülésen, de évente legalább egy alkalommal az átruházott hatáskör gyakorlója tájékoztatni köteles.

(5)Az önkormányzati hatósági hatáskör átruházására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

III. Fejezet

A képviselő-testület szervezete és működése

4. A képviselő-testület működése

8. §

(1)A képviselő-testület tagjainak száma 15 fő.

(2)A választókerületek beosztását e rendelet IV., a képviselők névsorát az V/A. számú függeléke tartalmazza.

(3)A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(4)A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester indítványára, vagy az összes megválasztott képviselő 2/3-ának írásbeli, előzetes kezdeményezése alapján más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.

(5)A képviselő-testület fő szabályként – július és augusztus hó kivételével – minden hónap első csütörtöki napján, du. 15 órai kezdettel rendes ülést tart. A polgármester kezdeményezésére, indokolt esetben (pl. ünnep, vezető tisztségviselők elfoglaltsága stb.) a képviselő-testület rendes ülése egy héttel korábbi vagy későbbi időpontra is összehívható. Erről az ülés meghívójának kiküldése előtt a képviselő-testület hivatala rövid úton tájékoztatni köteles a képviselőket.

(6)A képviselő-testület rendes ülését – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kivétellel - a polgármester hívja össze.

(7)A polgármester szükség szerint az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő időpontra rendkívüli ülést hívhat össze.

(8)A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben, valamint a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezésére. Az indítványt írásban, a napirend megjelölésével és a rendkívüli ülés összehívásának indoklásával a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a rendkívüli testületi ülést az indítvány előterjesztésétől számított 5 napon belüli időpontra úgy köteles összehívni, hogy a meghívót a meghívottak az ülés előtt legalább 48 órával megkapják.

(9)Nemzetiségi érdekeket érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, településrészt érintő ügyekben a településrészi önkormányzat is kezdeményezheti – a (8) bekezdésben foglalt módon – rendkívüli ülés összehívását, melyről a polgármester dönt.

(10)A képviselő-testület esetenként ülésszakot tarthat. A polgármester az ülésszak összehívásakor a meghívóban feltünteti az ülésszak várható időtartamát.

(11)A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben rövid úton (telefon, telefax, sms, e-mail stb.) is összehívható.

(12)A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a városi honlapon történő megjelentetéssel közzé kell tenni.

5. A képviselő-testület alakuló ülése

9. §

(1)Az alakuló ülés kötelező napirendjei és azok sorrendje:

1.a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,

2.az önkormányzati képviselők eskütétele, megbízólevelek átadása (amennyiben arra az alakuló ülést megelőzően nem került sor),

3.a polgármester eskütétele,

4.a polgármesteri program ismertetése (opcionális),

5.az alpolgármester megválasztása, illetményének megállapítása

6.a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, bizottságok megválasztása.

(2)A képviselő-testület alakuló ülése automatikusan ülésszakká alakul át, amennyiben a testület a (2) bekezdésben meghatározott kérdésekben nem tud dönteni. Az ülésszak egyes ülései egymást követő napokon 15 órakor kezdődnek és ismétlődnek a döntés meghozataláig.

6. A képviselő-testület gazdasági programja

10. §

(1)A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot terjeszt elő, amely a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatások szervezésének fő céljait, feladatait rögzíti.

(2)Az önkormányzat kiemelt célja a helyi és a helyben letelepedni kívánó vállalkozások támogatása, a munkahelyek számának növelése, valamint a helyi civil szervezetekkel való kapcsolattartás, a város kulturális és sportéletének gazdagabbá tétele.

7. Az ülés összehívása, vezetése

11. §

(1)A képviselő-testület ülését – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kivétellel – a polgármester hívja össze és vezeti.

(2)A polgármester tartós akadályoztatása és lemondása esetén a képviselő-testület ülését az őt jogszerűen helyettesítő alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a pénzügyi, jogi és ellenőrzési bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4)Az ülés vezetésében a polgármestert helyettesítő személy jogosítványai e tekintetben megegyeznek a polgármesterével.

(5)Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, továbbá a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell elektronikus úton megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(6)A meghívóban foglaltakhoz képest történt változásokat, lényeges módosításokat, valamint azokat az előterjesztéseket, amelyek elkészítésére csak a testületi anyag összeállítását követően kerülhetett sor, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon szintén elektronikus úton kell megküldeni az (5) bekezdésben foglalt személyeknek. Ennek tényéről a képviselő-testület hivatala rövid úton értesíti a települési képviselőket.

(7)A meghívónak tartalmaznia kell:

a)az ülés helyét és időpontját,

b)a javasolt napirendi pontokat,

c)az előterjesztők, valamint a napirendekhez meghívottak nevét.

(8)A meghívóhoz mellékelni kell:

a)az előterjesztéseket,

b)a határozat- és rendelet-tervezeteket.

(9)A (8) bekezdésben meghatározott valamennyi mellékletet csak a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a Komlói Járási Hivatal vezetője, valamint az országgyűlési képviselő(k), a megyei közgyűlés komlói tagjai részére kell megküldeni. Az egyes napirendi pontokhoz meghívottak csak az adott napirend anyagát kapják meg.

10. A meghívót a polgármester írja alá, határidőben történő kiküldéséről a jegyző gondoskodik.

(11)A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,

b)a város egyéni választókerületi és országos listán helyet kapott országgyűlési képviselőit,

c)a nemzetiségi önkormányzatok vezetőit,

d)a megyei közgyűlés komlói tagjait,

e)a Komlói Járási Hivatal vezetőjét,

f)egyes napirendek tárgyalásához az előterjesztő döntése alapján a napirendben érdekelt magánszemélyeket és szervezetek vezetőit.

(12)Az önkormányzat éves költségvetésének és zárszámadásának tárgyalásán az önkormányzati intézmények vezetői minden esetben tanácskozási joggal kötelesek megjelenni.

12. §

(1)A képviselő-testület ülései fő szabályként nyilvánosak. Az ülés nyilvánosságát az állampolgárok jelenléte biztosítja. Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(2)A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3)A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben. Személyi ügy tárgyalásakor az érintett írásos kérelme szükséges a zárt ülésen történő tárgyalásról.

(4)A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el – szabad elhatározása alapján – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (elsősorban, ha a nyilvános ülésen harmadik fél tudomására olyan információ jutna, amelynek következményeként bírósági, vagy peres eljárás lehetősége merülne fel, amelyben az önkormányzat hátrányos helyzetbe kerülne).

(5)A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6)A zárt ülésen hozott határozatot – a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének biztosítása érdekében – nyilvánosan ki kell hirdetni.

13. §

(1)A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, ennek során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti az ülés napirendjét, vezeti a napirendek feletti vitát és szavazást, fenntartja az ülés rendjét.

(2)Az ülés napirendjének tervezetét a polgármester terjeszti elő. Az előterjesztés során – indokolt esetben – eltérhet az írásos meghívótól.

14. §

(1)A polgármester saját jogon, valamint az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a részönkormányzat testülete, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete javaslatára indítványozhatja napirend sürgős tárgyalását. Az indítványról a napirend elfogadásának keretében egyszerű többséggel határoz a képviselő-testület.

(2)A sürgősséggel tárgyalt napirendre az e rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(3)Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre vagy véleményezésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, különösen indokolt esetben a képviselő-testület egyszerű többséggel magához vonhatja az ügyet. Ennek tényét a határozatban ki kell mondani.

8. Az előterjesztés

15. §

(1)Előterjesztésnek minősül a rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy – különösen indokolt esetben – szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés ismertetésére szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben (amennyiben a testületi ülést megelőző napon arra nem került sor) a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen való kiosztását. Ebben az esetben is biztosítani kell a frakciók és az illetékes bizottságok számára az előterjesztés előzetes megtárgyalásának lehetőségét.

(3)A képviselő-testület az elfogadott napirend sorrendjében tárgyalja az előterjesztéseket. Amennyiben a képviselők – kivételesen vagy rendkívüli esetben – közvetlenül az ülés megkezdése előtt kapják kézhez az előterjesztést és a határozati javaslatot, akkor bármely települési képviselő javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását (amennyiben a határozati javaslat a képviselő-testületi ülést megelőző napon kiküldésre került, erre nincs lehetőség). A javaslatról a testület egyszerű többséggel határoz. Kérésre a polgármester az anyag áttanulmányozása céljából 10 perc szünetet rendelhet el.

(4)Előterjesztést készíthet a polgármester, az alpolgármester, a bizottság és a jegyző, valamint azok, akiket ők erre felkérnek, a képviselő (önálló indítvány), továbbá az önkormányzat többcélú kistérségi társulása.

(5)Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit a képviselő-testület döntéseinek előkészítéséről, az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokról, valamint a döntések végrehajtásának rendjéről szóló szabályzat tartalmazza (III. sz. függelék).

9. A tanácskozás rendje

16. §

(1)A képviselő-testület a napirend elfogadása után a polgármester előterjesztése alapján dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az előző képviselő-testületi ülés óta végzett munkáról, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló tájékoztató, továbbá a bizottságok tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról.

(2)Napirend előtt kizárólag a város egészét érintő és napirenden nem szereplő téma esetén adhatja meg a szót a polgármester. Egyebekben napirend előtti felszólalásnak nincs helye.

(3)A polgármester a napirendek sorrendjében az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(4)Az ügy tárgyalása során elsőként az előadó, valamint az előterjesztés készítője tehet a napirendhez, illetve az előterjesztéshez kapcsolódóan kiegészítést.

(5)Az előadó, valamint az előterjesztés készítőjének kiegészítése után – amennyiben az előterjesztés még nem tartalmazza – a bizottságok és a frakciók véleményét ismertetni kell. Az előadók kiegészítést, a bizottsági elnökök és a frakcióvezetők hozzászólást napirendenként legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb 5 perces időtartamban tehetnek.

(6)A vita megkezdése előtt a képviselők, továbbá a tanácskozási joggal meghívottak legfeljebb két perc időtartamban kérdést intézhetnek az ügy előadójához, valamint az előterjesztés készítőjéhez, amelyre azok a vita előtt választ adni kötelesek.

(7)A kérdésfeltevések után az előterjesztő vagy az előterjesztés készítője válaszol a kérdésekre, majd a vita következik, amelynek során a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak jelentkezésük sorrendjében – napirendenként egy alkalommal – felszólalhatnak, amelynek időtartama legfeljebb öt perc lehet. A hozzászólások csak a határozati javaslatra vonatkozhatnak.

(8)Ugyanazon napirend keretében – különösen indokolt esetben – ismételt felszólalást a polgármester kétpercnyi időtartamra engedélyezhet különösen azoknak a képviselőknek, akik a (6) bekezdésben foglalt lehetőségükkel nem éltek.

(9)A vita lezárása után a napirend előadója, valamint az előterjesztés készítője válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után – és a szavazás megkezdése előtt – legfeljebb 2 perces időtartamban személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(10)A napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet, az ügyrendi javaslat elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(11)Az előterjesztő az előterjesztést, illetve a bizottság és a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(12)Azt a felszólalót, aki eltér a témától, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Az a képviselő, akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(13)A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A javaslattételig hozzászólásra jelentkezetteknek ebben az esetben is meg kell adni a szót, újabb hozzászólásra azonban nincs lehetőség.

(14)A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben biztosított törvényességi jogkörében eljárva a jegyző az ülés során a napirend tárgyalásakor bármikor felszólalhat, amelynek során köteles a testületet tájékoztatni, ha az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előterjesztésre, vagy ha az üggyel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

17. §

(1)A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2)A polgármester:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket alkalmazott. Szükség esetén megvonja a szót,

b)rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c)figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,

d)ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a rendzavaró állampolgárt.

(3)Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozást lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad és csak a polgármester összehívására folytatódik

11. Döntéshozatal

18. §

(1)A képviselő-testület határozatképességének feltételeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény állapítja meg.

(2)A határozatképességet minden döntés előtt vizsgálni kell.

(3)A határozatképtelenség okából elmaradt képviselő-testületi ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható, amennyiben e rendelet rendelkezései betarthatók.

(4)Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl minden olyan döntés meghozatalához, melyet ugyanezen törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal, valamint:

a)a nemzetiségi önkormányzatokkal kötendő együttműködési megállapodáshoz,

b)a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

c)az önkormányzati vagyon hasznosítása során minden önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság társasági szerződésében (alapító okiratában) foglalt rendelkezésekhez,

d)az önkormányzati vagyon hasznosítása során az önkormányzat forgalomképes, vállalkozói vagyonkörébe tartozó ingatlanvagyon megterheléséhez, illetőleg vállalkozásba történő beviteléhez, ha az ingatlan forgalmi értéke a 20 millió forintot eléri,

e)a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyon megterheléséhez, elidegenítéséhez, ha az ingatlan forgalmi értéke a 10 millió forintot eléri,

f)területszervezési ügyek eldöntéséhez.

(5)Amennyiben a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlása során az első fokú határozat meghozatalában ténylegesen részt vett, kizárt az e tárgyú képviselő-testületi szavazásból a

a)a polgármester

b)a polgármestert a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályai szerint jogszerűen helyettesítő alpolgármester,

c)a települési képviselő.

(6)Az ülés jegyzőkönyvében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben nevesített okok miatt a döntéshozatalból kizárt, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak miatt nem szavazó – de a jelenlét szempontjából figyelembe veendő – képviselők nevét külön fel kell tüntetni.

(7)A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza.

(8)A szavazás fő szabályként szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.

(9)A nyílt szavazás a szavazatszámláló gép meghibásodása vagy a gépi szavazás egyéb akadálya esetén kézfelemeléssel történik. Ebben az esetben szavazni először az igent, majd a nemet, végül a tartózkodást tartalmazó polgármesteri kérdésre adandóan kell.

(10)A titkos szavazás esetén felmerülő üzemzavar, vagy technikai hiba esetén szünetet kell elrendelni, amelynek időtartama alatt a pénzügyi, jogi és ellenőrzési bizottság – a hivatal közreműködésével – szavazólapot készít. Az ily módon elkészített és lepecsételt szavazólapot kiadja a képviselőknek, gondoskodik a szavazás megtörténte után azok zárt dobozba történő gyűjtéséről. Rontott szavazat esetén, annak urnába helyezése előtt egy esetben van lehetőség a szavazólap cseréjére. A szavazás befejeztével a bizottság megszámolja a leadott szavazatokat, amelyről jegyzőkönyv átadásával a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester ismerteti. A bizottság által elkészített és aláírt jegyzőkönyvet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A szavazólapokat a bizottság által aláírt, önkormányzati pecséttel ellátott borítékban el kell zárni és azok az önkormányzati ciklus végéig, de legalább 2 évig megőrzendők.

(11)A gépi szavazás eredményét az önkormányzati ciklus végéig, de legalább 2 évig meg kell őrizni.

(12)A szavazás rendje:

-a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja. (Beérkezés sorrendjében előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni.)

-a döntéshozatal után a polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(13)Név szerinti szavazást lehet tartani a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára.

(14)Név szerinti szavazás során felmerülő üzemzavar esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők egyenként „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás név szerinti eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

19. §

(1)A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben nevesített ok miatt a döntéshozatalból kizárt települési képviselő az adott napirend tárgyalásának megkezdése előtt szóban köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2)Amennyiben a képviselő nyilatkozatával és szavazógépének kikapcsolásával egyértelműen jelzi, hogy nem vesz részt a szavazásban, a szavazás során jelen nem lévőnek minősül.

(3)Ha a képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, azt más képviselő sem jelezte és a szavazás megtörtént, annak eredményét nem lehet megváltoztatni a kizárási okra történő hivatkozással.

(4)Ha a bejelentési kötelezettség elmulasztására fény derül, a polgármester írásban figyelmezteti a mulasztást elkövető települési képviselőt. A figyelmeztetést az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

(5)A döntéshozatalból kizárt képviselő az adott napirend tárgyalása és a döntéshozatal időtartamára köteles szavazógépét kikapcsolni.

12. A képviselő-testület döntései

20. §

(1)A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

(2)Az önkormányzati rendeletek kihirdetése és a normatív határozatok közzététele során a jogszabályszerkesztésről, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló jogszabályban foglalt rendelkezéseket be kell tartani.

(3)A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(4)A képviselő-testület az irányadó szabályok szerint dönt, de alakszerű határozatot nem hoz:

a)a napirend elfogadásáról,

b)napirend tárgyalásának elnapolásáról,

c)ügyrendi kérdésekről,

d)az interpellációkra adott válaszok elfogadásáról

e)kérdésre adott válasz elfogadásáról, ha a kérdező a választ nem fogadta el,

f)név szerinti szavazás elrendeléséről,

g)képviselő kizárásáról.

13. Interpellációk, kérdések

21. §

(1)A felvilágosítás kérés lehet interpelláció vagy kérdés. Az írásban adott választ csak a felvilágosítást kérőnek kell megküldeni.

(2)Az interpelláció szoros kapcsolatban áll az önkormányzat szervező, szükségletkielégítő tevékenységével, tárgyát tekintve az érdemi önkormányzati ügyekre, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, illetve annak valamely önkormányzat alá rendelt szerv hatáskörébe kell tartoznia.

(3)Az interpellációt az ülés előtt legalább 72 órával kell írásban vagy elektronikus úton benyújtani.

(4)Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület dönt. Ha a választ nem fogadják el, a következő ülésen újabb érdemi választ kell adni.

(5)A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelyben az interpelláló képviselő is részt vehet.

(6)A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntés-előkészítésre, stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjén szereplő témakörökhöz.

(7)A kérdezés joga a képviselőket a testületi ülésen a napirendek tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(8)A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

14. A képviselő jogállása

22. §

(1)A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl jogosult a képviselő-testület külön rendeletében meghatározott juttatásra.

(2)A képviselő az egyéb jogszabályokban foglaltakon túl köteles:

a)a képviselő-testület ülésein rendszeresen megjelenni, és aktívan részt venni a képviselő-testület munkájában,

b)            megjelenni a bizottság ülésein és tevékenyen részt venni a bizottság munkájában amennyiben bizottsági tag,

c)            írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésein való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

d)            felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a testület által előírt vizsgálatokban,

e)            a tudomására jutott állami, szolgálati titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll),

f)            kapcsolatot tartani a város és különösen választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

g)            a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a napirend feletti vita megkezdése előtt bejelenteni.

(3)A polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik alapján – bevonhat a döntés-előkészítésbe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(4)A polgármester javaslatot tehet a képviselő-testületnek, hogy egyes ügyekben beszámolási kötelezettség mellett a testület valamely tagját bízza meg általános képviseleti joggal.

(5)A polgármester saját hatáskörével kapcsolatban, beszámolási kötelezettség mellett állandó megbízást adhat a képviselő-testület valamely tagjának egyedi önkormányzati ügyekben történő általános képviseletére.

15. Vagyonnyilatkozat-tételi, összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás

23. §

(1)A képviselő-testület jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottsága ellenőrzi a helyi képviselők tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését. Eljárása eredményét határozatban állapítja meg, amelyről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja. A vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület hivatalának személyügyi referense elzártan tárolja.

(2)Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentés esetén a jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság ülését 5 napon belül össze kell hívni, amelyen a bizottság megvizsgálja a bejelentés alaposságát. Amennyiben a bejelentést megalapozottnak tartja, az érintett képviselővel szemben az eljárást meg kell indítani, továbbá 15 napon belül be kell szerezni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és dokumentumokat. Ezen eljárás után a jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság minősített többséggel döntési javaslatot készít a képviselő-testület soron következő rendes ülésére, amelyet az köteles napirendjei sorába felvenni.

(3)Képviselői összeférhetetlenséggel, vagy méltatlansággal kapcsolatos bejelentés esetén az (1) és (2) bekezdésekben írt szabályok az irányadók.

(4)Az egyes külön jogszabályokban meghatározott egyéb – nem képviselői közfeladatot ellátó – vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek kimutatását és a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének időpontját e rendelet VIII. sz. függeléke tartalmazza.

(5)A VIII. sz függelékben nevesítettek tekintetében a jegyző gondoskodik a vagyonnyilatkozatok őrzéséről, a vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatok ellátásáról, a nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatásáról, a nyilvántartás naprakészen tartásáról, a nyilatkozatokban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásáról, a vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos feladatok ellátásáról.

16. A képviselőcsoport

24. §

(1)Ugyanazon párthoz, vagy társadalmi szervezethez (továbbiakban együtt: szervezet) tartozó képviselők testületi tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot hozhatnak létre. Több szervezet közös képviselő-csoportot is alakíthat.

(2)Ugyanazon szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselő csoportot alakíthatnak.

(3)E szakasz alkalmazásában azt a képviselőt kell szervezethez tartozónak tekinteni, aki

a)szervezet tagja,

b)szervezet támogatásával indult a választáson,

c)olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselő csoport elfogadta.

(4)A képviselő-csoport tagjainak névsorát a vezető és helyettese megjelölésével a polgármesternél kell benyújtani, aki gondoskodik arról, hogy a jegyző azt csatolja – V/B. számú függelékként – a Szervezeti és Működési Szabályzathoz.

(5)Képviselő-csoportot minimálisan három képviselő alakíthat. A képviselő csak egy képviselő-csoport tagja lehet.

(6)A képviselő a képviselő-csoportból kiléphet, a képviselő-csoport tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépést vagy kizárást követő három hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

(7)Megszűnik a képviselő-csoport a megszűnés bejelentésével, vagy ha tagjainak száma három fő alá csökken. A megszűnés tényét a képviselőcsoport vezetője három napon belül köteles a polgármesternek bejelenteni.

(8)A képviselő-csoportok a testületi ülésen felmerülő vitás kérdésekkel kapcsolatos véleményük egyeztetése céljából szünetet kérhetnek. A szünetet a polgármester rendeli el az érdemi döntéshozatal előtt. Egy testületi ülésen legfeljebb két alkalommal engedélyezhető szünet, melynek időtartama egyenként legfeljebb 10 perc.

17. A jegyzőkönyv

25. §

(1)A jegyzőkönyvnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a)           az ülés helyét és időpontját,

b)a távol maradt képviselők nevét, a távollét indokát (illetve, hogy azt nem jelezték),

c)napirendi pontonként az előadók nevét, a szóbeli előterjesztés rövid tartalmát,

d)a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

e)a rendeletek és határozatok szövegét,

f)az elhangzott bejelentéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

g)a képviselők kérésére írásos különvéleményüket vagy hozzászólásuk szó szerinti szövegét,

h)a polgármester és a jegyző aláírását, bélyegzőt.

(2)A jegyzőkönyv mellékletei:

a)a meghívó,

b)az előterjesztések, a határozat- és rendelet-tervezetek egy-egy példánya,

c)jelenléti ív a testületi tagokról és meghívottakról.

(3)A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve számítástechnikai úton kerül rögzítésre. A hangrögzítés tényére az ülést vezető polgármester felhívja a képviselők figyelmét.

(4)A hangfelvétel nem selejtezhető, arról másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(5)A jegyzőkönyv – a zárt ülés anyagát nem tartalmazó – egy példányát a városi honlapon is közzé kell tenni.

18. Lakossági fórumok, közmeghallgatás

26. §

A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása - fontosabb döntések előkészítése céljából - a polgármester szükség szerint várospolitikai fórumot tarthat.

27. §

(1)A képviselő-testület közmeghallgatást tart évente a költségvetés előzetes megtárgyalása, a lakossággal való megismertetése céljából a költségvetés tárgyalásának két fordulója között, továbbá helyi adók bevezetése, valamint jelentősebb településfejlesztést igénylő döntések meghozatala előtt.

(2)A közmeghallgatás – függetlenül az adott esetben meghatározott témától – a lakosság általános tájékoztatását is szolgálja, és lehetőséget teremt bárminemű közérdekű kérdés feltevéséhez.

(3)Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők több mint fele kezdeményezi.

(4)Amennyiben a közmeghallgatás elsődleges célja a képviselő-testület későbbi döntésének megalapozása vagy előkészítése, a közmeghallgatást legalább két héttel a téma testületi tárgyalását megelőzően kell tartani.

(5)A közmeghallgatás helyének, időpontjának és tárgyának nyilvánosságra hozataláról a közmeghallgatás előtt legalább 15 nappal a polgármester gondoskodik.

III. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai és a részönkormányzatok

19. A képviselő-testület bizottságai

28. §

(1)A képviselő-testület előkészítő, szervező, javaslattevő és ellenőrző, továbbá önálló döntési hatáskörökkel bizottságokat hoz létre.

(2)A képviselő-testület állandó bizottságain kívül munkacsoport (ideiglenes bizottság) létrehozását is elhatározhatja. E szervezet döntési hatáskörrel nem ruházható fel.

(3)A munkacsoport feladatát, tagjainak számát, megbízatásának terjedelmét és működésének időtartamát a képviselő-testület állapítja meg.

(4)A munkacsoport működésére – a képviselő-testület vagy az ideiglenes bizottság eltérő rendelkezésének hiányában – az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók

29. §

(1)A bizottságok feladatkörükben közreműködnek a képviselő-testületi döntések előkészítésében.

(2)A bizottság tevékenységi körébe tartozó ügyben előterjesztés csak a bizottság által vagy a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testülethez.

(3)A bizottságok – képviselő-testület által részükre átruházott – döntési hatásköreit, valamint a bizottságok által vagy a bizottságok állásfoglalásával benyújtható előterjesztések felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(4)A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiket alakszerű határozati formában hozzák meg. Ezen határozatok megjelölésére a 20. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(5)A bizottságok átruházott hatáskörben hozott normatív határozatainak közzétételére a képviselő-testület határozatainak közzétételére vonatkozó szabályok az irányadók, azokat a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(6)A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

30. §

(1)A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozta létre:

-Szociális és egészségügyi bizottság,

-Gazdasági és településfejlesztési bizottság,

-Oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság,

-Pénzügyi és ellenőrzési bizottság,

-Jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság.

(2)A bizottságok, létszámát, személyi összetételét, valamint a bizottsági ülések rendjét a VI. sz. függelék tartalmazza.

(3)A Városi Diákfórum képviselőjét az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság minden ülésére meg kell hívni. Az önkormányzat ifjúságpolitikai céljaira, feladat- és eszközrendszerére vonatkozó előterjesztések esetében véleményezési jog, a Gyermek és Ifjúsági Koncepció és Cselekvési Terv meghatározásával, módosításával kapcsolatos döntéseknél javaslattételi jog, minden egyéb, a bizottság által tárgyalt előterjesztés esetében tanácskozási jog illeti meg.

20. A bizottságok működése

31. §

(1)A bizottságok maguk állapítják meg működésük részletes szabályait.

(2)A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik oly módon, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság ülését a polgármester hívja össze.

(3)A képviselő-testület hivatalának bizottsági összekötői feladatot ellátó köztisztviselője – a bizottság elnökével egyeztetve – gondoskodik az írásos meghívó elkészítéséről, az ülés helyének, idejének és napirendjének a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről, a bizottsági ülés helyiségének biztosításáról, a meghívók kézbesítéséről. A meghívót a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a polgármester írja alá.

(4)A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén az elnök feladatait a bizottság saját tagjai közül választott levezető elnök látja el. A levezető elnök megbízatása a bizottság ülésének időtartamára szól, ezalatt jogosítványai megegyeznek az elnök jogosítványaival.

(5)A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.

(6)A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(7)A bizottság ülésének jegyzőkönyvére a 25. § (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(8)A bizottsági ülések tanácskozási rendjére a képviselő-testületi ülések tanácsozási rendjére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(9)Adott kérdés megtárgyalásának polgármester vagy képviselő általi indítványozása esetén a bizottság köteles azt legkésőbb soron következő ülésen megtárgyalni.

(10)A bizottságok tevékenységükről a következő képviselő-testületi ülésen kötelesek a képviselő-testületnek beszámolni.

21. A részönkormányzatok működése

32. §

(1)A képviselő-testület a településrész lakóinak kezdeményezésére – kizárólag a településrészt érintő ügyekben – önkormányzati jogokat adhat, és településrészi önkormányzatot hozhat létre az alakuló ülést követő 90 napon belül az alábbi – korábban önálló – település vagy településrész sajátos érdekeinek képviseletére:

• Zobákpuszta-Gesztenyés,
• Kisbattyán,
• Mecsekjánosi,
• Mecsekfalu,
• Sikonda.

(2)A településrészi önkormányzatok tagjainak személyére a településrész lakói tesznek javaslatot. Vezetőjét – aki csak települési képviselő lehet –, továbbá tagjait a képviselő-testület választja meg.

(3)A településrészi önkormányzatokat a hatósági ügyeket kivéve – kizárólag a városrészt érintő kérdésekben – véleményezési jog illeti meg az alábbi ügyekben:

a)településrendezés, településfejlesztés,

b)helyi közutak és közterületek fenntartása,

c)településtisztaság,

d)helyi közbiztonság,

e)településrészi közterületek, intézmények elnevezése,

f)helyi energiaszolgáltatás és tűzvédelem,

g)az épített és természeti környezet védelme,

h)közlekedés,

i)a részönkormányzat területén lévő önkormányzati ingatlan hasznosítása.

(4)A képviselő-testület éves költségvetésében határozza meg a településrészi önkormányzatoknak átengedett anyagi eszközök nagyságát. A településrészi önkormányzat elnöke minden év januári rendes testületi ülésen beszámol a pénzeszközökkel való gazdálkodásról.

(5)A településrészi önkormányzat munkájának személyi és adminisztratív teendőit a képviselő-testület hivatala látja el.

(6)A polgármester felfüggesztheti a településrészi önkormányzat testülete döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a települési képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület soron következő ülésén határoz.

(7)A településrészi önkormányzat működési szabályait maga állapítja meg, egyebekben tevékenységükre értelemszerűen az e rendeletben foglaltak az irányadók.

IV. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal

22. A polgármester

33. §

(1)Komló város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2)A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság elnöke gyakorolja.

(3)A polgármester lehetőség szerint, előre meghirdetett időpontban a Közös Önkormányzati Hivatal I. emeleti tanácskozó termében fogadóórát tart.

34. §

(1)A polgármester a tevékenysége során köteles a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltakat maradéktalanul betartva eljárni.

(2)A polgármester a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. E körben a képviselő-testület utasítási jogot nem gyakorolhat irányában, döntéseit nem bírálhatja felül.

(3)A polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármester 8 napon belül munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek köteles átadni.

35. §

(1)A polgármester feladatait, hatósági hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2)A polgármesterre a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(3)A polgármester – a képviselő-testület bizottságai vagy bármely képviselő jelzése alapján – haladéktalanul intézkedik, ha a képviselő-testület hivatala tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

(4)A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban elsődlegesen:

a)képviseli a képviselő-testületet,

b)összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

c)beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról, valamint az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időben végzett tevékenységéről,

d)gondoskodik az interpellációk nyilvántartásba vételéről, figyelemmel kíséri megválaszolásukat, segíti a képviselők munkáját,

e)az üléseket követően haladéktalanul aláírja az ülésen elfogadott önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat, valamint 15 napon belül az ülésekről készített jegyzőkönyvet,

f)ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

g)a képviselő-testület legközelebbi ülésén döntésre előterjeszti a helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó javaslatot, amennyiben annak a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételei fennállnak.

23. Az alpolgármester

36. §

(1)A képviselő-testület saját tagjai sorából a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású alpolgármestert választ.

(2)Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatát a polgármester irányításával látja el.

(3)A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel jogosult a polgármestert helyettesíteni. A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (például: bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása) csak e jogkörében gyakorolhatja.

24. A jegyző

37. §

(1)A jegyző kinevezésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2)A polgármester a jegyző helyettesítésére – a jegyző javaslata alapján – határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

(3)Amennyiben a polgármester a jegyző által javasolt személyt nem fogadja el, új pályázatot kell kiírni.

(4)A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén egyedi utasítás rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának rendjéről.

(5) Amennyiben az utasítás kiadására objektív okból nem kerül sor, a jegyzői feladatokat a Hatósági és Adóiroda vezetője, az ő távollétében a Pénzügyi, költségvetési és vagyongazdálkodási iroda vezetője látja el.

(6)A helyettesítési jogkörükben eljárók személyi kérdésekben csak halaszthatatlan ügyben, a legszükségesebb mértékig hozhatnak döntést.

38. §

(1)A jegyző ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és az egyéb jogszabályokban megállapított feladatait, ennek keretében különösen:

a)biztosítja a képviselő-testület működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

b)gondoskodik a képviselő-testület ülései jegyzőkönyveinek elkészítéséről és aláírásáról és az ülést követő 15 napon belül – esetleges törvényességi észrevételével együtt – megküldi azt az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjének,

c)gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről,

d)az elfogadást követően haladéktalanul aláírja az önkormányzat rendeleteit és normatív határozatait és gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, valamint a normatív határozatok közzétételéről,

e)köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

f)rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

g)a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

h)vezeti a képviselő-testület hivatalát, megszervezi annak munkáját,

i)tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2)A jegyzőnek a képviselő-testület hivatala vezetésével kapcsolatos részletes feladatait a hivatali szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

25. A képviselő-testület hivatala

39. §

(1)A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Komlói Közös Önkormányzati Hivatal.

(2)A képviselő-testület hivatala gondoskodik a képviselő-testület, annak szervei, továbbá a tisztségviselők feladatainak előkészítéséről, közreműködik azok végrehajtásában.

(3)A hivatal belső szervezeti felépítését, az ügyfélfogadás rendjét, a hivatali munkaidőt, a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, illetve az ahhoz kapcsolódó részletes gazdasági ügyrendet a hivatali szervezeti és működési szabályzat és ügyrend tartalmazza.

V. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

26. A költségvetés

40. §

(1)A költségvetés megállapítása rendeleti formában történik kétfordulós tárgyalás után.

(2)Az első fordulóban – a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt, és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján – :

a)számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit.

b)meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit.

c)egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje

(3)A második fordulóban – közmeghallgatás után – a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

(4)A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megoldását dolgozza ki, ezek után a további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

(5)A költségvetés az önkormányzat bevételeit a források, kiadásait a célok szerint tartalmazza. Az esetleges forráskiesés (például: többletfeladat, áremelkedés) fedezetére kötelező tartalékot kell képezni.

(6)A költségvetési rendelet-tervezetet valamennyi bizottság véleményezi.

(7)Költségvetési rendelet tervezetéhez módosító indítvány legkésőbb a testületi ülést megelőző második napon 12.⁰⁰ óráig írásban tehető. A javaslat bizottsági véleményeztetéséről a jegyző gondoskodik.

(8)A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

27. A gazdálkodás ellenőrzése

41. §

(1)Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzése elsődlegesen a Folyamatba Épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés útján, a FEUVE szabályzatban meghatározott szempontok alapján történik.

(2)A képviselő-testület hivatalánál, az önkormányzatnál és az irányítása alá tartozó önállóan működő költségvetési szerveknél, valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó szerveknél a belső ellenőrzési tevékenységet Komló Város Önkormányzat belső ellenőrzési egysége látja el. Ideiglenes kapacitás-kiegészítés vagy speciális szakértelem szükségessége esetén a költségvetési szerv vezetője a belső ellenőrzési egység vezetőjének javaslatára külső szolgáltató bevonására jogosult.

(3)Az évente elvégzendő ellenőrzéseket a képviselő-testület által elfogadott Belső Ellenőrzési Terv tartalmazza. Az ellenőrzés részletszabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a vonatkozó jogszabályi előírások tartalmazzák.

(4)Az ellenőrzés tapasztalatairól a belső ellenőrzési egység vezetője évenként Összefoglaló éves ellenőrzési jelentés keretein belül beszámol a képviselő-testületnek.

(5)A jegyző köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelő belső ellenőrzési rendszert működtetni, és az abban foglalt feladatait ellátni.

28. Az önkormányzat vagyona

42. §

(1)Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló külön rendeletben határozza meg.

(2)Az önkormányzati közbeszerzések, egyéb beszerzések, valamint beruházások rendjét külön szabályzatokban határozza meg a képviselő-testület.

VI. Fejezet

Az önkormányzat rendeletalkotása

43. §

(1)Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

b)az önkormányzati bizottságok és elnökeik,

c)települési képviselők,

d)a részönkormányzati és nemzetiségi önkormányzatok testületei,          

e)az önkormányzati társulás tagjai,

f)erre irányuló népi kezdeményezés esetén a választópolgárok.

(2)A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3)A jogi és közbeszerzési bizottság, valamint a rendelet tárgya szerinti képviselő-testületi bizottság a testülettől kapott megbízás alapján vizsgálja, hogy:

a)mi indokolja az önkormányzati rendeletalkotást, továbbá hogy arra jogszabály ajánlása, vagy felhatalmazása alapján kerül-e sor,

b)mi a rendeletalkotás célja,

c)a szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal.

(4)A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

(5)A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület vagy a jegyző - szükség esetén - más szakértőket is felkérhet.

(6)Az önkormányzati rendelet tervezete az indokolással együtt nyújtható be a képviselő-testületnek. Az előterjesztő, amennyiben a követelményeknek tartalmilag megfelel és az előterjesztő azt kifejezetten jelzi, a rendelettervezet indoklásaként és hatástanulmányaként is szolgál.

(7)A lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítése során – a tervezetnek Komló város honlapján történő közzétételével, véleményezési lehetőség biztosításával – meg kell ismerni az érintett társadalmi szervek, egyesületek stb. véleményét, javaslatait. A lakosság egészét érintő legfontosabb döntések meghozatala előtt közmeghallgatást kell tartani, ha a képviselők legalább egyharmada írásban kéri azt a téma megjelölésével. A közmeghallgatás időpontját és témáját legalább két héttel azt megelőzően meg kell hirdetni.

(8)Az önkormányzati rendeletalkotás során

a)az állampolgárok jelentős részét érintő kötelezettségeket megállapító önkormányzati rendeletek és a költségvetést megállapító rendelet tárgyalása általános vitával kezdődik,

b)az általános vitában a hozzászólásokra e rendelet 16. §-ában foglaltak az irányadók,

c)az általános vita lezárása után a képviselő-testület határoz abban, hogy a javaslatokat a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e,

d)a polgármester, illetőleg a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(9)A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(10)A rendeletet a képviselő-testület hivatalának hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. Az önkormányzati rendeletről indokolt esetben a sajtó útján is tájékoztatást kell adni.

(11)A rendelethez, illetve rendelet-tervezethez annak bizottsági tárgyalását megelőzően, csak írásban nyújtható be módosításra, kiegészítésre javaslat.

(12)A jegyző köteles jogszabályváltozás esetén a képviselő-testületnek jelezni az önkormányzati rendelet módosításának szükségességét.

(13)Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester utasítására tájékoztatást kötelesek adni a végrehajtás helyzetéről és tapasztalatairól.

(14)A rendeletalkotás előkészítésének, valamint a megalkotott rendeletek felülvizsgálatának eljárásrendjét a helyi rendeletalkotás eljárásrendjéről szóló szabályzat tartalmazza, mely e rendelet 3. mellékletét képezi.

(15)A (10) bekezdésben foglaltakat a képviselő-testület, valamint a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott normatív határozatainak közzétételére is alkalmazni kell.

VII. Fejezet

Társulások, együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal

29. A települési önkormányzatok társulásai

44. §

Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A VII. sz. függelék tartalmazza az önkormányzat együttműködési és főbb társulási megállapodásainak jegyzékét.

30. Együttműködés a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal

45. §

A Komló városában működő helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységének – önállóságuk megsértése nélküli – segítése, a velük való együttműködés a települési önkormányzat nemzetiségi jogok védelmére vonatkozó kötelező közfeladatának része.

46. §

(1)Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület vagy annak bizottsága döntése szükséges, azt a következő ülés napirendjére kell tűzni. A polgármester és a jegyző a hatáskörébe tartozó hasonló kezdeményezés esetén 30 napon belül köteles a döntést meghozni.

(2)A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott szervektől és személyektől – a nemzetiség helyzetét érintő, hatáskörükbe és illetékességükhöz tartozó ügyben – tájékoztatást kérhet, számukra javaslatot tehet, intézkedésüket kezdeményezheti. Kifogással élhet náluk az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását vagy visszavonását.

(3)A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező testület vezetője vagy személy köteles 30 napon belül érdemi választ adni, vagy 3 napon belül áttenni az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervekhez.

(4)A képviselő-testület hivatala – a jegyző vezetésével – gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek jegyzőkönyvezéséről. Szakmai és adminisztratív segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok munkájához.

47. §

(1)Az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges:

a)           a helyi közoktatás, helyi média, helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat tárgyában hozandó önkormányzati rendelet megalkotásához, ha az a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti,

b)           nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez és a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő önkormányzati döntéshez.

(2)Az egyetértési jogot a megkereséstől számított 30 napon belül – egyetértő vagy elutasító nyilatkozattal – lehet gyakorolni. A határidő jogvesztő. A nyilatkozat elmulasztása egyetértésnek minősül.

VIII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

48. §

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait a törvényi keretek között a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

49. §

(1)E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját a szabályzat eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2)Hatályát veszti a 12/2011. (V.27.) önkormányzati rendelet.

(3)E rendelethez az alábbi mellékletek tartoznak:

1.         A bizottságokra átruházott hatáskörök

2.         A polgármesterre átruházott hatáskörök

3.         Helyi jogalkotási szabályzat

(4)E rendelethez az alábbi függelékek tartoznak:

I. sz.           A település története

II. sz.          Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke

II/A. sz.      Az önkormányzat 724100. törzsszámához kapcsolódó szakfeladatok jegyzéke

III. sz.        A képviselő-testület döntéseinek előkészítéséről, az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokról, valamint a döntések végrehajtásának rendjéről szóló szabályzat

IV. sz.        A választókerületek beosztása

V. sz.         Az önkormányzati képviselők névsora, képviselőcsoportok

VI.             A bizottságok létszáma, személyi összetétele, a bizottsági ülések rendje

VII.            Az önkormányzat együttműködési és főbb társulási megállapodásai

VIII. sz.      Kimutatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére kötelezettekről és annak határidejéről

IX. sz.        A településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerség rendje

Komló, 2014. október 22.

           dr. Vaskó Ernő s.k.                                                                  Polics József s.k.

              címzetes főjegyző                                                                         polgármester

1. melléklet a 16/2014. (X.27.) önkormányzati rendelethez

A bizottságokra ruházott testületi hatáskörök és a

bizottságok által, illetve állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

1.  SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG

1. A bizottságra átruházott döntési hatáskörök:

1. A bizottság hatáskörét érintő pályázatok benyújtásáról szóló döntés, amennyiben önkormányzati önerőt nem igényel vagy a fedezet nevesítve rendelkezésre áll, illetve ha a költségvetési rendeletben szereplő szabad szociális előirányzatok terhére biztosítható.

2.          Szociális kölcsönről szóló döntés.

3.          Szemétszállítási díjtámogatásokról szóló döntés.

4. Szociális bérlakások kiutalásáról szóló döntés.

5. Rendkívüli élethelyzetre tekintettel a polgármester által bérbe adott önkormányzati lakásra vonatkozóan az újabb, határozott időre szóló lakásbérleti szerződésről szóló döntés.

1. Csak a bizottság által benyújtható előterjesztések:

1.          A bizottság munkájáról, tevékenységéről szóló beszámolók, előterjesztések.

2.          Szociális, esélyegyenlőségi, valamint egészségügyi feladatellátáshoz kapcsolódó koncepciók jóváhagyása.

3.          A bizottság által hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések előterjesztése.

1. Csak a bizottság állásfoglalásával (véleményével) benyújtható előterjesztések:

1.          Az önkormányzat egészségügyi alapellátásának helyzetével, így a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátással, fogorvosi alapellátással, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátással, a védőnői szolgálattal, az iskola-egészségügyi ellátással, illetve ezek körzeteivel, színvonalával, tárgyi és személyi feltételrendszerével kapcsolatos előterjesztések.

2.          Az egészségügyi alapellátás egyes területeinek átszervezésére, módosítására vonatkozó előterjesztések.

3.          Az illetékes egészségbiztosítási pénztárral való kapcsolattartásra, a város területén működő egészségügyi ellátás finanszírozására vonatkozó előterjesztések.

4.          Az ügyeleti ellátás helyzetére és színvonalára, valamint az ügyeleti díjak felhasználására vonatkozó előterjesztések.

5.          Az állami fenntartásban lévő járóbeteg szakellátást, illetőleg fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekkel, illetve azok működésével kapcsolatos előterjesztések (elsősorban felterjesztés, véleményezés, kérdés).

6.          A bizottság működési területéhez kapcsolódó rendelettervezetek és pályázatok.

7.          Az önkormányzati, illetve térségi fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények létrehozásával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos előterjesztések.

8.          A szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó előterjesztések.

9.          Lakáscélú támogatásokra vonatkozó előterjesztések.

10.          Szociális és gyermekjóléti intézmények éves szakmai beszámolójára vonatkozó előterjesztések.

11.    A bizottság hatáskörébe tartozó, a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással kapcsolatos előterjesztések.

12.          Közfoglalkoztatással kapcsolatos előterjesztések.

13.   Az időskorúak szociális ellátásával és gondozásával kapcsolatos előterjesztések, programok.

II.      GAZDASÁGI ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

A.)     A bizottságra átruházott döntési hatáskörök:

1. A bizottság hatáskörét érintő pályázatok benyújtásáról szóló döntés amennyiben önkormányzati önerőt nem igényel vagy a fedezet nevesítve rendelkezésre áll.

2. Közvilágítási berendezések létesítéséről és üzemeltetéséről szóló döntés.

3. A vízkár-elhárítási, út-híd karbantartási és víziközmű-rekonstrukcióra jóváhagyott keretek feladat-meghatározása, felosztása, felhasználásának ellenőrzése, valamint a lakóház-felújítási keret felhasználása.

4. A környezetvédelmi alap felhasználásáról szóló döntés.

5. Csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül.

6. A közterület tisztántartásával, a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló döntés.

7. Országos és helyi környezetvédelmi és városszépítési tárgykörökbe tartozó rendezvényekhez való csatlakozás, rendezvények lebonyolítása.

8. A nem lakáscélú helyiségek és beépítetlen területek bérbeadása esetén az induló bérleti díj meghatározása.

9. 3 m Ft összértéket meg nem haladó ingatlanoknál az értékesítésre kijelölésről, telek kiegészítésről, telekalakítás jóváhagyásáról, valamint az értékesítésről szóló döntés.

10. Közterület-használati díj önkormányzati rendeletben biztosított elengedésére vonatkozó javaslat megtétele.

11. A helyi építési szabályzatban foglaltak szerint a közterületre elhelyezni kívánt építményekkel kapcsolatos kérelmek véleményezése.

12. Döntés a helyi települési értékké nyilvánításról, a települési értéktár bizottsági teendők ellátása.

13. A munkahelyek megtartása érdekében nyújtható bérleti díjkedvezményekről szóló rendeletben meghatározott bérleti díjkedvezmények megállapításáról szóló döntés.

B.)     Csak a bizottság által benyújtható előterjesztések:

1. A bizottság munkájáról, tevékenységéről szóló beszámolók, előterjesztések.

C.)     Csak a bizottság állásfoglalásával (véleményével) benyújtható előterjesztések:

1. A közút mentén, a tengelytől számított védőtávolságok határán belül megvalósuló létesítményekkel kapcsolatos előterjesztések.

2. Ingyenesen az önkormányzat tulajdonába kerülő, újrahasznosításra alkalmas területek megszerzésére vonatkozó előterjesztések.

3. A városrendezési programok, a belterületi határvonal jóváhagyására, módosítására vonatkozó előterjesztések, rendelettervezetek, a településfejlesztéssel, településrendezéssel, a környezet épített és természetes elemeinek védelmével kapcsolatos előterjesztések, a helyi szabályozási tervek előkészítésére, továbbfejlesztésére, módosítására vonatkozó előterjesztések, általános és részletes rendezési terv módosításáról szóló előterjesztések (ha a beruházás a tervmódosítást teszi szükségessé).

4. A helyi köztemetővel (elsősorban létesítésével, bővítésével és fenntartásával) kapcsolatos előterjesztések.

5. Barnamezős ingatlanok hasznosításával kapcsolatos előterjesztések.

6. Települési, megyei térképészeti határkiigazításra vonatkozó előterjesztések.

7. Az országos közúthoz közvetlenül nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építésével, korszerűsítésével kapcsolatos előterjesztések.

8. A közművekre vonatkozó előterjesztések.

9. A művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról szóló előterjesztések.

10. A települési vízellátás, a települési csatornázás, az összegyűjtött szennyvizek elhelyezése, tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, a helyi vízrendezés és vízkár-elhárítás, az ár-és belvízvédekezés államigazgatási feladatainak ellátásával kapcsolatos előterjesztések.

11. Önkormányzati erdők és egyéb zöldterületek létesítésével és kezelésével kapcsolatos előterjesztések.

12. A bizottság működési területéhez kapcsolódó rendelettervezetek és pályázatok véleményezése.

13. A helyi idegenforgalom és turizmus fejlesztésére, javítására vonatkozó előterjesztések.

14. Az önkormányzat idegenforgalmi propagandájának javításával, fejlesztésével és támogatásával kapcsolatos előterjesztések.

15. Helyi jellegű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló rendeletek tervezete.

16. Az önkormányzat gazdasági programja.

17. Önkormányzati költségvetési szervek, Nonprofit Kft-k, gazdasági társaságok alapításának, átszervezésének és megszűntetésének tervezete.

18. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok fejlesztéseiről szóló előterjesztések.

19. Üzemeltetési, vagyonkezelési szerződések.

20. Önkormányzati vagyon tulajdon átruházás útján történő növelésére tett javaslat.

21. Más bizottság kizárólagos hatáskörébe nem tartozó beruházási, felújítási tárgyú előterjesztések.

22. Hosszú távú beruházási koncepció és szakmai program előkészítése.

23. Az önkormányzat gazdasági és válságkezelési stratégiájának meghatározása, ilyen témájú pályázat elbírálása.

24. Önkormányzati tulajdonban lévő, illetve önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok, alapítványok és Nonprofit Kft-k alapító okirataira és társasági szerződéseire, valamint azok módosítására vonatkozó előterjesztések, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok éves beszámolója, felügyelő bizottsági tájékoztatójuk, valamint legfőbb döntéshozó szerveik határozatainak jóváhagyása.

25. 3 m Ft összértéket meghaladó ingatlanoknál, telek-kiegészítéseknél, telekkialakításoknál az értékesítésre történő kijelölés.

26. Önkormányzati ingatlanok elidegenítése.

27. A bizottság hatáskörébe tartozó, a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással kapcsolatos előterjesztések.

28. Munkahely-teremtési támogatásokkal kapcsolatos előterjesztések.

III.     OKTATÁSI, KULTURÁLIS, IFJÚSÁGI ÉS SPORTBIZOTTSÁG

A.)     A bizottságra átruházott döntési hatáskörök:

1. A bizottság hatáskörét érintő pályázatok benyújtásáról szóló döntés amennyiben önkormányzati önerőt nem igényel vagy a fedezet nevesítve rendelkezésre áll.

2. Az óvoda pedagógiai programjának, házirendjének, valamint SZMSZ-ének ellenőrzése.

3. Az óvoda működési körzetének és nyitva tartási rendjének meghatározásáról szóló döntés.

4. Az óvodai beiratkozási időszak meghatározása és helyben szokásos módon történő közzététele.

5. Az óvoda továbbképzési programjának jóváhagyása.

6. Az óvodai csoportok maximális létszámtól való eltérésének engedélyezése.

7. Az önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, közgyűjteményi intézmények munkaterve, beszámolói, a könyvtárhasználati szabályzat elfogadása, valamint a közgyűjteményi intézmények küldetésnyilatkozatának jóváhagyása.

8. Az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények, valamint a közművelődési megállapodás alapján támogatásban részesülő civil és egyéb szervezetek megállapodásban rögzített feladataik ellátásáról készített beszámolóinak elfogadása.

9. Szakmai ellenőrzésekről, értékelésekről készített jelentések elfogadásáról szóló döntés.

10. A kulturális szakemberek képzési tervének elfogadása, ha a fedezetet a költségvetés biztosítja.

11. Az iskolai felvételi körzetek véleményezése.

12. Az iskolában működő intézményi tanácsban önkormányzatot képviselő személyek jelölése.

B)      Csak a bizottság által benyújtható előterjesztések

1. A bizottság munkájáról, tevékenységéről szóló beszámolók, előterjesztések.

2. Informatikai stratégia, sportkoncepció, ifjúsági koncepció és köznevelési koncepció jóváhagyása.

C.)     Csak a bizottság állásfoglalásával (véleményével) benyújtható előterjesztések

1.          Az önkormányzati köznevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézmények megszüntetéséről, átszervezéséről, feladatának megváltoztatásáról, nevének módosításáról, költségvetésének meghatározásáról szóló előterjesztések.

2.          Az önkormányzat fenntartásában működő köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények vezetőinek kinevezésével összefüggő pályázatok.

3.          A bizottság hatáskörébe tartozó, a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással kapcsolatos előterjesztések.

4.          A közneveléssel és közművelődéssel kapcsolatos valamennyi előterjesztés.

5.          Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról szóló előterjesztés.

6.          Informatikai tárgyú előterjesztések.

7.          Az önkormányzat fenntartásában, illetve támogatásával működő testnevelési és sportintézmények munkájával kapcsolatos előterjesztések.

8.          Az önkormányzat ifjúságpolitikai céljaira, feladat- és eszközrendszerére vonatkozó előterjesztések.

9. A bizottság működési területéhez kapcsolódó rendelettervezetek és pályázatok véleményezése.

IV.     PÉNZÜGYI ÉS ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG

A.)     A bizottságra átruházott döntési hatáskörök:

1. Az egyes fejlesztési kiadások fedezeteként számba vehető fejlesztési célú bevételek meghatározása.

2. Más, illetékes bizottság véleményének figyelembevételével 500 e Ft egyedi értéket meg nem haladó tartozások elengedése.

3. Intézményi gazdálkodás és kötelezettség állomány folyamatos nyomon követése, szükség szerint javaslat beavatkozásra.

4. Az önkormányzat költségvetésében meghatározott fejlesztési céltartalék felhasználása.

5. Szándéknyilatkozat megtételéről szóló döntés, amennyiben az 10 MFt összérték feletti vagyonhoz illetve kötelezettségvállaláshoz kapcsolódik.

6. Az önkormányzati tulajdont illetően az elővásárlási jog érvényesítéséről, illetve az elővásárlási jogról való lemondásról szóló döntés.

7. A képviselő-testület vagy jegyző által elhatározott létszámleépítéshez kapcsolódó pályázatok benyújtásáról szóló döntés.

8. A bizottság dönt pályázat benyújtásáról és pályázati önerő biztosításáról a polgármester indítványára - amennyiben a pályázat benyújtására nyitva álló határidőig a képviselő-testület ülésének összehívására nincs mód – a költségvetésben pályázati önerő céljára biztosított tartalék terhére, legfeljebb 10 M Ft. értékhatárig.

B.)       Csak a bizottság által benyújtható előterjesztések:

1. A bizottság munkájáról, tevékenységéről szóló beszámolók, előterjesztések.

C.)     Csak a bizottság állásfoglalásával (véleményével) benyújtható előterjesztések:

1. Önkormányzati tulajdonban lévő, illetve önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok, alapítványok és Nonprofit Kft.-k alapító okirataira és társasági szerződéseire, valamint azok módosítására vonatkozó előterjesztések, illetve ezek éves beszámolója, felügyelő bizottsági tájékoztatója, valamint legfőbb döntéshozó szerveik határozatainak jóváhagyása.

2. Részvény, üzletrészvásárlás, értékesítés, apport, tőkeemelés tárgyú előterjesztések.

3. Tagi kölcsön, kezességvállalás tárgyú előterjesztések.

4. Adórendeletről és módosításairól, költségvetési rendeletről és módosításairól, zárszámadási rendeletről, pénzmaradvány jóváhagyásáról, költségvetési beszámolókról szóló előterjesztések.

5. Költségvetésben jóváhagyott általános tartalék felhasználásáról szóló előterjesztések.

6. Hitelfelvétellel és biztosíték nyújtásával kapcsolatos előterjesztések.

7. Közüzemi, közszolgáltatói és térítési díjak módosításáról/jóváhagyásáról szóló előterjesztések.

8. Tartozás-elengedés 500 e Ft egyedi érték felett.

9. Költségvetési rendeletben nem nevesített fejlesztésekről szóló előterjesztések és nem nevesített pályázatok benyújtása, kivéve az önerőt nem igénylő, illetve más bizottság hatáskörébe utalt fejlesztéseket, pályázatokat.

10. Intézményi létszámgazdálkodáshoz kapcsolódó előterjesztések.

11. Működési, fejlesztési célú pénzeszköz-átadásról szóló előterjesztés.

12. Belső ellenőri tevékenységgel kapcsolatos előterjesztések.

13. Állami Számvevőszéki és belső ellenőri vizsgálatokról szóló tájékoztató és intézkedési tervek.

14. Intézményi tevékenységi kör változásáról és annak költségkihatásáról szóló előterjesztés. (E tárgykörben előterjesztő köteles számszerűsíteni az adott előterjesztés költségvetési kihatásait a döntés teljes időtartamára, de legalább 3 évre.)

15. Önkormányzat által képzett/kezelt alapokról szóló tájékoztatók.

16. Polgármesteri kerettel kapcsolatos előterjesztések.

17. A nem költségvetési szervek támogatási keretösszegére vonatkozó javaslattétel.

18. A bizottság hatáskörébe tartozó, a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással kapcsolatos előterjesztések.

19. Valamennyi olyan előterjesztés, amely többlet kiadást, vagy bevételi kiesést eredményezhet.

V. JOGI, ÜGYRENDI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁG

A.)     A bizottságra átruházott döntési hatáskörök:

1. Szakember letelepítése céljából benyújtott lakáskérelmekről szóló döntés.

2. A helyi képviselők, bizottsági tagok és a nem képviselő bizottsági tagok költségtérítésének, tiszteletdíjának megvonásával kapcsolatos vitás kérdésekről szóló döntés.

3. A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása.

4. Közbeszerzési szabályzatban meghatározott véleményezés és a beérkezett ajánlatok elbírálása.

5. Az önkormányzat közbeszerzési, beszerzési eljárásai esetén az eljárást megindító hirdetmény jóváhagyása.

6. Jóváhagyja a közbeszerzési tervet és az esetleges módosításait.

7. A közbeszerzési, valamint a beszerzési szabályzatokban meghatározott, a bizottság hatáskörét leíró feladatok ellátása.

8. Könyvvizsgáló kiválasztása.

9. Alapvagyon biztosító kiválasztása.

10. Kártérítési perekben jogi szakvélemény alapján peres megállapodások megkötése.

B.)       Csak a bizottság által benyújtható előterjesztések:

1. A bizottság munkájáról, tevékenységéről szóló beszámolók, előterjesztések.

2. A polgármester és alpolgármester juttatásaira vonatkozó javaslat előterjesztése.

3. Helyi kitüntetés adományozására vonatkozó előterjesztés.

4. A képviselői összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás, illetve vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos ügyek.

C.)   Csak a bizottság állásfoglalásával (véleményével) benyújtható előterjesztések:

1. A városi rendőrkapitány kinevezésének véleményezésére vonatkozó előterjesztés.

2. A helyi közbiztonsági tárgyú előterjesztések.

3. A települési földrajzi nevek megállapítására, illetve megváltoztatására vonatkozó előterjesztés.

4. Az önkormányzati rendeletek tervezete.

5. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások megkötése, módosítása.

6. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó szerződésekre, megállapodásokra vonatkozó előterjesztések.

7. Más bizottság hatáskörébe nem tartozó személyi döntések véleményezése.

8. Kártérítési ügyekről szóló előterjesztések.

2. melléklet a 16/2014. (X.27.) önkormányzati rendelethez

A polgármesterre átruházott hatáskörök, a polgármester egyéb feladatai

1. Az önkormányzat képviselete.
2. Az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása.
3. A települési képviselők, bizottságok munkájának segítése.
4. A társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködés.
5. Településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése.
6. Képviselő-testületi döntés ismételt tárgyalásának kezdeményezése.
7. Bizottság összehívásának kezdeményezése.
8. A bizottság döntése végrehajtásának felfüggesztése, ha az a képviselő-testület határozatával ellentétes, vagy egyébként sérti az önkormányzat érdekeit, erről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
9. A bizottság elnökének jelzése alapján a bizottsági elnök kizárásáról szóló döntés, ha az adott ügy az elnököt vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
10. Önkormányzati segélyről szóló döntés.
11. Köztemetésről szóló döntés.
12. Mellékvízmérő-csere költségeinek átvállalásáról szóló döntés.
13. Az adósságkezelési szolgáltatásról és az adósságcsökkentési támogatásról szóló döntés.
14. Szociális célú tűzifa juttatásról szóló döntés.
15. Szociális földprogramban való részvételi jogosultságról szóló döntés.
16. Méltányossági közgyógyellátásról szóló döntés.
17. Önkormányzati rendelet alapján a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részére önkormányzati bérlakás határozott időre történő kiutalásáról szóló döntés.
18. Rendkívüli élethelyzet esetén lakáscélú támogatás visszafizetésére vonatkozóan megállapodás módosítása.
19. Utólagos beszámolási kötelezettség mellett pénzügyi kötelezettséggel nem járó pályázat benyújtásáról szóló döntés, ha a rendelkezésre álló idő rövidsége indokolja, vagy az illetékes bizottság összehívása aránytalan nehézséggel járna.
20. Utólagos beszámolási kötelezettség mellett pályázat benyújtásáról szóló döntés, ha az ahhoz szükséges önerő pénzeszköz átadásával külső szerv, illetve más szervezet által biztosított, ha a rendelkezésre álló idő rövidsége indokolja, vagy az illetékes bizottság összehívása aránytalan nehézséggel járna.
21. Utólagos beszámolási kötelezettség mellett a rendes képviselő-testületi ülések közötti időszakban legfeljebb 5 millió forint önerőt igénylő pályázatról szóló döntés, ha a rendelkezésre álló idő rövidsége indokolja, illetve a képviselő-testület összehívása aránytalan nehézséggel járna
22. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érintő beruházás, építési munka, valamint rendeltetési mód változása esetén tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megtétele.
23. Önkormányzati tulajdonú ingatlan részletfizetéssel való értékesítése esetén az adós személyében bekövetkező változáskor a tartozás átvállalásához hozzájáruló nyilatkozat megtétele, továbbá önkormányzati tulajdonnal, önkormányzati támogatással vásárolt ingatlannal kapcsolatos jelzálogjog sorrendjének bejelentéséről, átjegyzéséről szóló nyilatkozat megtétele, részletfizetés engedélyezése, rendelkezés jelzálogjog törléséről megszűnt jogalap esetén.
24. Beruházás indítása, illetve intézmények által ellátott feladatokhoz kapcsolódó kötelezettségek esetén alszámla nyitás.
25. Szándéknyilatkozat megtétele minden olyan esetben, melyben a nyilatkozattal érintett vagyontárgy, egyéb kötelezettség összértéke 10 millió Ft alatt van.
26. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonkörébe tartozó műemlékek, középületek és erdők tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról szóló döntés.
27. Az önkormányzat közigazgatási területén lévő más önkormányzat tulajdonára fennálló elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtétele a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig.
28. Többszemélyes gazdasági társaságban és közhasznú társaságban az önkormányzat részesedése vonatkozásában a tagot megillető jogok gyakorlása.
29. A képviselő-testület utólagos tájékoztatásának kötelezettsége mellett 5 m Ft értékhatárig az önkormányzati tulajdonban lévő értékpapírok (részvények, kárpótlási jegyek) értékesítéséről szóló döntés.
30. Azon társasházakban, ahol az önkormányzati tulajdon 50 % alatti, ott - a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett - a társasházi közgyűlés döntésével megegyezően hozzájárulás adása a közös tulajdonú helyiségek arányos tulajdoni hányadának értékesítéséhez a társasház által meghatározott áron azzal a feltétellel, hogy a befolyó ellenértéket a társasház felújítási alapjára kell befizetni.
31. Az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjére vonatkozóan megkötött megállapodás jóváhagyása
32. Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények vezetőinek tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása
33. A „Bursa Hungarica” felsőoktatási, valamint a szakképzési önkormányzati ösztöndíj pályázatok elbírálása a képviselő-testület rendelete alapján.
34. Az önkormányzati intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása a képviselő-testület hivatala SZMSZ-ének kivételével.
35. Közterület-használat engedélyezése.
36. A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele érdekében benyújtott kérelmekről szóló döntés.
37. A Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásban az önkormányzat képviseletét ellátva a képviselő-testület jóváhagyása szükséges az alábbi kérdésekben:
    1. a társulás hatáskörébe utalt intézményalapítás, átszervezés és megszüntetés,
    2. a társulási tanács hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
    3. a társulási tanács költségvetésének, területfejlesztési koncepciójának elfogadása,
    4. a helyi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési és a regionális fejlesztési tanáccsal kötött megállapodás jóváhagyása,

az önkormányzati törvény, az ágazati jogszabályok és a többcélú kistérségi társulásokkal kapcsolatos jogszabályok által a társulás kötelező és át nem ruházható feladataként meghatározott ügyekben kikérheti a testület, illetve annak szakbizottsága véleményét.

3. melléklet a 16/2014.(X.27.) önkormányzati rendelethez

A helyi rendeletalkotás eljárásrendjéről

(Szabályzat)

A Szabályzat célja, hogy meghatározza a Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotandó, illetve alkotott helyi rendeletek előkészítésének, valamint felülvizsgálatának eljárásrendjét. A szabályozás elősegíti e rendelet rendeletalkotásra vonatkozó szabályainak hatékony végrehajtását az eljárás során alkalmazandó fogalmak egyértelmű meghatározásával, a rendeletalkotásban közreműködők felelősségi körének pontos kijelölésével, az előkészítő eljárás tartalmi és formai követelményeinek meghatározásával.

I.

Általános rendelkezések

1. A szabályzat hatálya

1. A szabályzat rendelkezéseit a rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére irányuló előkészítő eljárásokra kell alkalmazni abban az esetben, ha azt a polgármester és a jegyző írásban elrendeli. Különösen, ha

• eredeti jogalkotói hatáskörben,
• széles társadalmi réteget érintő szabályozási tárgykörben,
• kiemelkedő gazdasági jelentőségű,
• a környezet állapotát jelentősen befolyásoló,
• jelentős kötelezettséget megállapító

szabályozás megalkotására kerül sor.

2. A szabályzat hatálya kiterjed a rendeletek előkészítésében közreműködő

• képviselő-testületi tagokra
• bizottságok elnökeire
• bizottságokra
• tisztségviselőkre (polgármester, alpolgármester, jegyző)
• a polgármesteri hivatal köztisztviselőjére és
• az Önkormányzat intézménye vezetőjére.

2. Fogalmak

3. A szabályzat alkalmazásában:

1. rendeletalkotás: a képviselő-testület által elfogadott új helyi jogszabály megalkotása, illetve már megalkotott helyi jogszabály felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése vagy hatályon kívül helyezése;
2. rendeletalkotás kezdeményezése: valamely helyi társadalmi viszony körében, a polgármesterhez előterjesztett, rendelet előkészítésére irányuló indítvány;
3. rendelet előkészítés: a képviselő-testület, vagy a polgármester, illetve a jegyző által elrendelt eljárás az arra jogosult által kezdeményezett rendelet szakmai előkészítésére, felülvizsgálatára;
4. előzetes hatásvizsgálat: a rendelet előkészítése során alkalmazott eljárás annak megállapítására, hogy a tervezett szabályozást mi indokolja, milyen szabályozási megoldás (módosítás, kiegészítés, új vagy újraszabályozás) ajánlott, illetve a szabályozás milyen várható társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti, szervezeti és adminisztratív következményekkel jár;
5. utólagos hatásvizsgálat: a szabályozás előzetes hatásvizsgálata alapján várt és a tényleges hatások egybevetése a szükséges korrekciók előkészítése érdekében;
6. dereguláció: a rendeletek tartalmi felülvizsgálata annak érdekében, hogy az elavult, szükségtelenné vált, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a helyi rendelet címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, vagy párhuzamos szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor;
7. párhuzamos szabályozás: olyan helyi rendeleti szabályozás, amely egy másik helyi rendeletben már szabályozott társadalmi viszonyra vonatkozó normákat tartalmaz.

II.

A helyi jogalkotási eljárás elemei

4.  A helyi rendeletalkotás folyamata magában foglalja

• a rendeletalkotás kezdeményezését
• a rendelet előkészítését
• elfogadását és kihirdetését, valamint
• a felülvizsgálatát.

3. A rendeletalkotás kezdeményezése

5. Rendelet alkotását az e rendelet 41. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik a polgármesterhez írásban benyújtott javaslatban, a rendelet előkészítésére kellő felkészülést biztosító időpontban.

5.1.) A polgármester a kezdeményezés testületi tárgyalásra javasolt időpontját megelőzően dönt a kezdeményezés elutasításáról, vagy elfogadásáról.

5.2.) A polgármester a rendeletalkotási kezdeményezést mindaddig visszautasíthatja, míg az nem felel meg a kezdeményezésre előírt követelményeknek.

6. Az írásba foglalt kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

-a szabályozni kívánt tárgykör megjelölését,

-(ha van) a tárgykört szabályozó hatályos rendelet megnevezését,

-a szabályozással elérni kívánt alapvető célt (pl. legyen egyszerűbb az adott engedélyezési eljárás),

-a szabályozás kezdeményező szerinti indokait (pl. mert szerepel a testület jogalkotási tervében),

-(ha van) a szabályozási kényszert elrendelő törvény megnevezését,

-a szabályozási koncepció kidolgozásának szükségességére vagy mellőzősére vonatkozó javaslatot,

-a rendelet-tervezet elkészítésére javasolt szervezet, személy megjelölését.

4. A rendelet előkészítése

7. A rendelet felülvizsgálatát a jegyző államigazgatási feladatkörében köteles elvégezni és a felülvizsgálat eredményétől függően előkészíti a rendelet módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
8. Új rendelet előkészítésére a képviselő-testület – a testülettől átruházott hatáskör gyakorlás keretében a polgármester – döntése alapján kerülhet sor.
9. A rendelet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Amennyiben a rendelet előkészítésével a képviselő-testület (polgármester) mást bíz meg, a jegyző köteles figyelemmel kísérni az előkészítési munkálatokat, a rendelkezésére álló adatokat az előkészítő rendelkezésére bocsátani és a rendelet előkészítéséhez a szükséges és kért szakmai segítséget megadni.
10. A rendelet előkészítője a rendeletalkotás kezdeményezésében foglaltak alapján dönt arról, hogy szükséges-e a rendelet előkészítése során szabályozási koncepció kidolgozása, illetve – ha az előkészítő nem a jegyző – szükség szerint kezdeményezi a jegyző vezetésével működő kodifikációs munkacsoport létrehozását.
11. A rendelet előkészítésének menete:

• a kodifikációs munkacsoport létrehozása és a munkamegosztás meghatározása
• az előkészítéshez szükséges információs bázis kialakítása
• a szabályozási koncepció kidolgozása
• az előzetes hatásvizsgálat elvégzése
• a szabályozási koncepció elfogadása
• társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatása
• a rendelet-tervezet kidolgozása.

5. A kodifikációs munkacsoport

12. Ha a jegyző nem hoz létre kodifikációs munkacsoportot, a munkacsoport feladatait a jegyző az e szabályzatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával maga látja el.
13. A kodifikációs munkacsoportot a jegyző – mérlegelési jogkörében eljárva – hozza létre és irányítja annak munkáját. A munkacsoport szakmai munkaszervezet, amelynek tagjai:

• a rendeletalkotás kezdeményezője (szervezet esetén annak képviselője),
• a testületi döntések előkészítéséért felelős ügyintéző,
• a polgármesteri hivatalnak a tárgykör szerint érintett irodavezetője,
• a polgármesteri hivatal tárgykör szerint érintett, kvalifikált szakmai ügyintézője,
• az érintett bizottság elnöke vagy az általa delegált (szakértő) tagja,
• szükség szerint a jegyző által felkért külső szakértő,
• a jegyző mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján felkért külső tagok (a szabályozással érintett helyi érdekképviseletek, társadalmi szervezetek szakmai megbízottjai).

14. A kodifikációs munkacsoport feladata:

• a jegyző által meghatározott munkamegosztás alapján kialakítja a tervezett szabályozás információs adatbázisát (a hatályos központi és helyi szabályozási elemek, AB és bírósági döntések, más önkormányzatok szabályozási megoldásai összegyűjtése, szakirodalom felkutatása, tanulmányozása és a hasznosítható ismeretek feljegyzésben történő rögzítése, a szabályozás tárgya szerint szükséges műszaki, történeti, szervezeti, személyzeti stb. adatok összegyűjtse és rendszerezése);

• elkészíti a szabályozási koncepció tervezetét;
• szakértő tagja(i), és/vagy a jegyző által felkért szakértő(k) közreműködésével elkészíti a tervezett szabályozás előzetes hatáselemzését tartalmazó dokumentumot;
• a jegyző egyetértésével kijelöli a rendelet-tervezet szövegezőjét és elfogadja a szabályozási tervezetet;
• elfogadja – a rendelet-tervezet szövegezőjének előterjesztése alapján – a rendelet-tervezet indokolásának szövegét;
• a jegyző intézkedése alapján elvégzi a rendelet felülvizsgálatát és javaslatot tesz – az előzőekben meghatározottak megfelelő alkalmazásával – az adott rendelet módosítására, kiegészítésére, illetve hatályon kívül helyezésére.

6. A munkacsoport működése

15. A kodifikációs munkacsoport szakmai vezetőjét a jegyző bízza meg. A munkacsoport a szakmai vezető útján adatokat, információkat, vizsgálatban és elemzésben való közreműködést, szakmai előkészítő részanyagok elkészítését közvetlenül kérheti a polgármesteri hivatal vezetőitől, köztisztviselőitől.
16. A munkacsoportot a szakmai vezető, illetve a jegyző szükség szerint hívja össze. A munkacsoport első ülésén meghatározza a munka és ütemtervét, illetve kijelöli a munkatervi részfeladatok felelőseit. A munkacsoport üléseit a szakmai vezető vagy a jegyző vezeti. A munkacsoport munka- és ütemterv alapján látja el feladatát. A munka- és ütemtervet a jegyző hagyja jóvá a szakmai vezető javaslata alapján.
17. A munkacsoport ülésén a polgármester, illetve megbízottja tanácskozási joggal vehet részt.
18. A munkacsoport külső szakértőjét a – a szakmai vezető javaslata alapján – a jegyző kéri fel és bízza meg a feladat ellátásával. Külső szakértő igénybevétele akkor indokolt, ha a polgármesteri hivatalban nem áll rendelkezésre a rendeletalkotáshoz szükséges speciális szakértő köztisztviselő.

7. A szabályozási koncepció

19. Ha a képviselő-testület eltérően nem rendelkezik, a rendeletek szakmai előkészítése során – a kezdeményező javaslatát is figyelembe véve – a jegyző dönt az adott tárgykört érintő szabályozási koncepció kidolgozásáról. A jegyző szabályozási koncepciót dolgozhat ki, ha:

• új rendelet megalkotásáról dönt a képviselő-testület,
• a tervezett szabályozás a hatályos helyi szabályozás jelentős vagy meghatározó részét érinti,
• a szabályozás a rendezési terv szabályozási terv részének módosítását, újraszabályozását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését tervezi.

20. A szabályozási koncepció tartalmazza

• a szabályozás tárgyát (annak a helyi társadalmi viszonynak a leírását, amelyet az önkormányzat szabályozni kíván,
• a szabályozás címzettjeit (alanyait),
• a szabályozással elérni kívánt politikai, szakmapolitikai (ágazati) és szakmai célokat,
• a célok elérést biztosító főbb tartalmi elemek, eszközök (források) felvázolását,
• a szabályozás indokait (magasabb szintű jogszabály változása, új helyi társadalmi viszony kialakulása, hatékonyabb szabályozási megoldásra van lehetőség, a testület politikai céljai stb.),
• a szabályozási szint meghatározását (miért kell rendeletet alkotni, miért nem elégséges a határozati forma),
• a jogérvényesülés tervezett módját (önkéntes jogkövetés ellenőrzési rendszer működtetése mellett, egyedi hatósági döntések),
• a szabályozás fontosabb tartalmi elemeit (az egyes tervezett jogszabályhelyek tartalmának vázolását),
• a szabályozástól várt társadalmi, gazdasági, szervezeti, működési hatásokat,
• a megismerhető előnyök és hátrányok elemzésén alapuló kockázatokat.

8. Előzetes hatásvizsgálat

21. A szabályozás előzetes hatáselemzésének elvégzésére – a jegyző döntése alapján – a rendelet előkészítője köteles. Az előzetes hatáselemzés mélységét a jegyző határozza meg az alábbiak figyelembe vételével:

• a deklaratív tartamú helyi jogszabályok esetében (a helyi címer megalkotása, helyi kitüntetések alapítása stb.) elegendő a társadalmi- és közvetlen költséghatások elemzése;
• a helyi társadalom széles körét érintő, jogot, kötelezettséget megállapító átfogó szabályozás esetén teljes hatáselemzést kell elvégezni;
• amennyiben a szabályozás ellenőrzési, nyilvántartási, engedélyezési feladatokat szab a hivatalra, el kell végezni a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi követelmények elemzését;
• a környezeti és egészségügyi következmények vizsgálata csak abban az esetben indokolt, ha a szabályozás kihat a környezet állapotára, illetve a szabályozás tárgya egészségre veszélyes társadalmi viszonyokat foglal magában,
• a jogszabály megalkotásának szükségességét és a szabályozás elmaradásának hatásait minden esetben elemezni kell.

22. Az előzetes hatáselemzés módszertanát a jegyző határozza meg az általánosan elfogadott szakmai követelményekkel összhangban.

9. Társadalmi és szakmai egyeztetés

23. A szabályozási koncepció kialakítása során célszerű együttműködni a szabályozási tárgykörrel érintett helyi szakmai közösségekkel, érdekképviseleti és civil szervezetekkel. Az együttműködés kereteit a jegyző határozza meg (kérdőíves megkeresés, szakmai fórum összehívása, folyamatos munkakapcsolat kialakítása stb.).

24. A rendelet tervezetek előkészítése során szükséges a címzettek szabályozási igényeit, javaslatait, kezdeményezéseit megismerni.  Az igények, javaslatok, kezdeményezések megismerését szolgáló módszereket a jegyző határozza meg (pl. közvélemény kutatás, társadalmi tanácskozások, érdekképviseletek, civil szervezetek megkeresése, honlapon közzététel és véleménykérés).

10. Utólagos hatásvizsgálat, tartalmi felülvizsgálat

25. A rendeletek utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. Az utólagos hatásvizsgálat alapján a jegyző – szükség szerint – dönt a vizsgált jogszabály felülvizsgálatáról és kezdeményezi a rendelet módosítását, kiegészítését, illetve hatályon kívül helyezését.
26. A jegyző köteles a rendelet megalkotását követő év végéig elvégezni az első utólagos hatásvizsgálatot és – szükség szerint – de legalább választási ciklusonként gondoskodik a rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról az alábbiak figyelembe vételével:

• a helyi rendelet megalkotásra felhatalmazást adó törvény megváltozása esetén a rendelet tartalmi felülvizsgálatát haladéktalanul el kell végezni;
• ha az utólagos hatásvizsgálat eredménye alapján jelentős eltérés mutatható ki a várt hatások és a tényleges hatások között, kötelező a rendelet tartalmi felülvizsgálata;
• a rendelet módosítása során kötelező a rendelet egészének tartalmi és formai felülvizsgálata.

11. Vegyes szabályok

27. A szabályzat rendelkezéseit e rendelet rendeletalkotásra és a testületi előterjesztésekre vonatkozó előírásaival összhangban kell alkalmazni.
28. A szabályozási koncepció nélkül készülő rendelet-tervezetek követelményeit a jegyző a szabályozási koncepció tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat figyelembe véve határozza meg.

I. sz. függelék

A település története

A települést, amely nevét a vadkomlóról kapta, az első hivatalos forrás, az 1256. évi oklevél 1410-ben készített másolata említi "Villa Complau" néven, bár a hagyomány szerint már I. (Szent) István korában létezett.

Mecsekjánosi határában, valamint a Körtvélyesi városrész területén római-kori település nyomaira bukkantak. Mánfán Árpád-kori román stílusú templom utal arra, hogy e területen korábban is volt lakónépesség. A XV. században kőtemploma is volt. A török időket csak néhány család vészelte át, kiűzésük után a XVIII. században a vidékre németeket telepítettek.
Jelentős változást a bányászat megindulása az 1800-as évek első évtizedeiben hozott, az intenzív bányászat az 1890-es években indult meg. A komlói korszerű szénbányászatot a XIX. Század utolsó évtizedében Engel Adolf alapozta meg.

1945. után különös hangsúlyt helyeztek a nehézipar fejlesztésére, ezen belül a bányászatra. A települést 1951. szeptember 2-án nyilvánították várossá. Az első ötéves tervek idejében Komlón sorra valósultak meg azok a bányászati létesítmények, amelyek a nagyüzemi bányászat alapjait jelentették. A bányászati létesítmények mellett könnyűipari üzemek is létrejöttek, ez hatással volt a város iparszerkezetére is, mely meghatározó jelentőségű volt a település népességének további alakulására, összetételére. Az iparszerű széntermelés növekedésével egyre jelentősebb mennyiségű munkaerőre volt szükség. A letelepedés tekintetében a városság nyilvánítást követő időszak volt a legjelentősebb. A népesség nemcsak számszerűleg, de összetételében is jelentősen átalakult. Az 1950-es években kibontakozó városfejlesztési program a település karakterét megváltoztatta, amely a környező falvakra is kihatással volt.

1954-ben Zobák-pusztát, Mecsekfalut, Mecsekjánosit, Jánosi-pusztát és Kisbattyánt, 1958-ban Pécs-Budafát, Mánfát, Sikondát és Vágott-pusztát csatolták Komló városához.

Az 1960-as évek második és a 70-es évek első felében - az úgynevezett olajprogram időszakában - a fejlődés kissé lelassult, az 5. ötéves terv azonban ismét dinamikus fejlődést eredményezett a liász-program elfogadásával.

A város közigazgatási helyzete megváltozott. 1973-ban Magyaregregy Komló városkörnyéki községe lett, 1979. január 1-gyel járási székhellyé nyilvánították a várost.

1984. január 1-től - a járási hivatalok megszűntével - a városi tanács közreműködött a környékéhez tartozó 16 városkörnyéki tanács megyei irányításában. E közreműködői szerepe az önkormányzati törvény hatálybalépésével megszűnt.

Mánfa 1992. január 1-gyel Komlótól különvált.

Több mint 100 év után, 2000-ben befejeződött a mélyműveléses szénbányászat Komlón. Miután felszínre került az utolsó csille szén, egy, a korábbitól merőben eltérő helyzet jött létre. A város gazdasági életében új korszak kezdődött, az ipari szerkezet átalakítása napjainkban is folyamatosan tart.

A politikai rendszerváltással egyidejűleg az 1990-es évek elején a város gazdasági szerkezete is megváltozott. A közszolgáltatások zömét önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok végzik. Nőtt a kis- és középvállalkozások jelentősége és szerepe.

Az önkormányzat területe: 4655,5 ha

II. sz. függelék

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke

II/A. sz. függelék

Az önkormányzat 724100. törzsszámához kapcsolódó szakfeladatok jegyzéke

Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási adatai:

a)Törzskönyvi azonosító szám:                           724100

b)Adószám:                                                       15724100-2-02

c)KSH statisztikai számjel:                                 15724100-8411-321-02

d)Számlavezető pénzintézet:                                OTP Bank Nyrt.

e)Számlaszám:                                                   11731063-15331524-00000000

f)Alaptevékenységi szakágazat:              841105 Helyi önkormányzatok, valamint

többcélú kistérségi társulások

                                                                                  igazgatási tevékenysége.

III. sz. függelék

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE, AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS ADMINISZTRATÍV FELADATOK, VALAMINT A DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67. § b) pontjában szabályozott jogkörömben eljárva a képviselő-testületi ülésekre készülő előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, azok előkészítésének rendjét, az azokkal kapcsolatos utólagos adminisztratív feladatokat, valamint a döntések végrehajtásának rendjét a címzetes főjegyző által előkészített javaslat szerint, az alábbiakban határozom meg.

I.

Az előterjesztés és tartalmi követelményei

1. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület által napirend keretében tárgyalandó ügy (a rendelet- és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató).

2. Ennek értelmében a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
   1. döntést igénylő ügyek,
   2. tájékoztató jellegű anyagok.

3. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak:

1. önkormányzati rendelet megalkotására,
2. határozat meghozatalára.

4. Előterjesztést készíthet:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a jegyző
4. mindazok, akiket nevezettek felkérnek,
5. a képviselő (önálló indítvány),
6. a bizottság,
7. az önkormányzat társulása.

5. Az előterjesztés részei:

Első rész:

1. A tárgy pontos meghatározása.
2. A testületi döntésre hatáskört biztosító jogszabályhely pontos megjelölése.
3. Annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e korábban napirenden és mikor, milyen döntés született. Értékelni kell a döntés hatásait.
4. A napirendre vétel, illetve a döntés szükségességének indokai.
5. Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos – és a döntés szempontjából jelentős – tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági hatását is.
6. Az előkészítésben részt vevők felsorolása, kitérve az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjának, esetleges eltérő véleményének ismertetésére.
7. Az esetleges szakértői javaslatok egymástól elkülönült megfogalmazása.
8. A határozati javaslati pontok indoklása, illetve esetleges mellőzésének indokai.
9. Külön figyelmet kell fordítani a képviselő-testület által korábban elfogadott átfogó tervek, koncepciók és az aktuális előterjesztés összhangjára.

Második rész:

1. Az előterjesztés első részére logikusan épülő, szabatosan, pontosan és tömören, az általánosság kerülésével megfogalmazott határozati javaslat, amely egyértelmű rendelkező részből áll. Több alternatív határozati javaslat is kidolgozható, ezeket egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
2. Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy visszavonását.
3. A végrehajtási határidő megjelölése. A végrehajtási határidőt határozati pontonként, naptári napban, „értelem szerint” vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor „folyamatos” megjelöléssel kell előírni. Folyamatos és értelem szerinti határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső határidőt és az esetleges időközönkénti jelentések határidejét.
4. A végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezése. Határozati pontonként kerül feltüntetésre a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezése. Több felelős esetén – ha a határozat eltérően nem rendelkezik – az elsőként megnevezett személy köteles a végrehajtást megszervezni. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a bizottság elnöke, továbbá az intézmény- és cégvezetők nevezhetők meg.

II.

Az előterjesztés formai követelményei

6. Az előterjesztések – fő szabályként – írásban kerülnek a képviselő-testület elé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell kidolgozni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az 1-5 pontokban foglalt követelményekre szóbeli előterjesztés esetén is figyelemmel kell lenni.

7. Az előterjesztést az 1. számú melléklet szerinti borítólappal kell ellátni, melyen fel kell tüntetni az előterjesztés tárgyát, iktatószámát, mellékleteinek számát, a napirend előterjesztőjének és az előterjesztés készítőjének nevét, az előterjesztést véleményező bizottságok megnevezését a hatáskör megjelölésével, a napirendhez meghívottak nevét, címét, valamint mindazok nevét és címét, akik a határozatot kapják.
8. Az előterjesztést A/4-es nagyságban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal kell készíteni.

III.

Az előterjesztések előkésztésének eljárásrendje

9. Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésért a napirend előadója felelős. Egy előterjesztésnek több előadója is lehet, ebben az esetben a polgármester jelöli ki az előkészítésért felelős személyt.
10. Az előterjesztéseket legkésőbb – az előzetes egyeztetések után – a testületi ülés időpontja előtti 7. nap 12.00 óráig kell elhelyezni az y:\temp\TESTÜLETI ELŐKÉSZÍTÉS mappában. Az elhelyezésről a Titkársági iroda kijelölt ügyintézőjét azonnal értesíteni kell.
11. A titkársági iroda által kinyomtatott előterjesztést a jegyző és a testületi ügyintéző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint vizsgálja az előterjesztés jelen utasításban foglaltaknak való megfelelését.
12. Az előterjesztő az észrevételek alapján köteles az előterjesztést a TESTÜLETI ELŐKÉSZÍTÉS mappából kiemelve soron kívül átdolgozni és ismételten elhelyezni a fent megjelölt könyvtárban.
13. Az ismételten ellenőrzött, a jegyző kézjegyével ellátott előterjesztéseket a Titkársági iroda továbbítja a napirend előadójához aláírás céljából. Az előterjesztő aláírásával és bélyegzőlenyomattal ellátott előterjesztések kerülhetnek sokszorosításra. Amennyiben a napirend előadója nem a polgármester, az előterjesztéseket tájékoztatásul minden esetben el kell juttatni számára.
14. A hitelesített előterjesztések elektronikus példányát a Titkársági iroda egy kijelölt ügyintézője áthelyezi az y:\temp\TESTÜLETI ELŐKÉSZÍTÉS\ELKÜLDHETŐ ELŐTERJESZTÉSEK mappába (a napirend zárt ülésen történő tárgyalása esetén az y:\temp\TESTÜLETI ELŐKÉSZÍTÉS\ELKÜLDHETŐELŐTERJESZTÉSEK\ELKÜLDHETŐ ZÁRT mappába és különösen nagy figyelmet kell fordítani a kiküldés során arra, hogy ezeket az előterjesztéseket kizárólag az arra jogosult személyek kapják meg.
15. A Titkársági iroda által a testületi ülésre készített meghívóban fel kell sorolni azokat az előterjesztéseket, egyéb kapcsolódó anyagokat, amelyek határidőre történő elkészítése valamely okból nem volt lehetséges.
16. A meghívó és az előterjesztések kiküldése elektronikus úton történik, legkésőbb a testületi ülés időpontját megelőző 6. napon. A kiküldésért a Titkársági iroda felelős.
17. A testületi anyag kiküldésével egyidejűleg a kiküldésért felelős gondoskodik a képviselő-testületi ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a városi honlapon történő közzétételéről.
18. A kiküldött előterjesztések, valamint a meghívó elektronikus példányát a Titkársági iroda áthelyezi az y:\Eloterjesztesek\”év”\”aktuális dátum” mappába.
19. A bizottsági összekötők ezt követően az előterjesztések alapján összeállítják a bizottsági ülések napirendjét és gondoskodnak az erről szóló meghívó bizottsági elnökkel történő aláíratásáról és a képviselő-testület ülését megelőző hét pénteki napján történő kiküldéséről.
20. A határidőre el nem készülő előterjesztések, valamint kapcsolódó anyagok elkészítéséről haladéktalanul gondoskodni kell, azokat legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon elektronikus úton ki kell küldeni a képviselők részére.
21. A képviselő-testületi ülésen csak a polgármester engedélyével és csak kivételes esetben osztható ki előterjesztés.

IV.

A képviselő-testület ülését követő adminisztratív feladatok eljárásrendje

22. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a Titkársági iroda ügyintézője készíti el legkésőbb az ülést követő 5 nappal, majd gondoskodik annak polgármester és jegyző részéről történő aláíratásáról. Ezt követően a jegyzőkönyv elhelyezésre kerül a városi honlapon, az y:\Jegyzokonyvek\”év”\”aktuális dátum” mappában, valamint eredeti és másolati példánya lefűzésre kerül.
23. A Titkársági iroda a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint az egyéb magasabb rendű jogszabályokban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a jegyzőkönyv helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szervnek történő megküldéséről.
24. A képviselő-testület ülését követő 5 napon belül a testület határozatait a Titkársági iroda ügyintézője közzéteszi a városi honlapon, elhelyezi az y:\Hatarozatok\”aktuális év” mappában, valamint kísérőlevéllel megküldi az előterjesztés borítólapján feltüntetetteknek.
25. A képviselő-testület által alkotott rendeletekkel kapcsolatos eljárásrend vonatkozásában Komló Város Jegyzőjének 3/2011. (II.23.) számú utasításában foglaltak az irányadók.

V.

A határozatok végrehajtásának rendje

26. A képviselő-testületi döntéseket a határozatban felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.
27. A végrehajtás érdekében – szükség esetén – az előterjesztő intézkedési tervet készíthet, amelyben meg kell jelölni a végrehajtás szakaszait, az azokhoz kapcsolódó határidőket, a végrehajtásban közreműködőket és a közreműködők feladatait, valamint a végrehajtáshoz szükséges dologi erőforrásokat. Az intézkedési tervet a jegyző javaslatára a polgármester hagyja jóvá.
28. A Hivatalnak a döntés tárgya szerinti ügyintézője – a jegyző irányítása mellett – közreműködik a képviselő-testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.
29. A jegyző figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és a végrehajtásra meghatározott határidő lejárta előtt – ésszerű időben – a Titkársági iroda testületi ügyintézője útján tájékoztatja a felelőst a határidő lejártáról, illetve szükség esetén írásos tájékoztatást kérhet a végrehajtás állásáról.
30. A határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a végrehajtásért felelős készíti el. A beszámolóban meg kell jelölni a határozat számát, a lejárati határidőt és jelentést kell adni a végrehajtás eredményéről, a végrehajtás esetleges akadályairól és az azok elhárítását szolgáló intézkedésekről, valamint – indokolt esetben – javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére.
31. A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Az erről szóló beszámolót a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Polics József s.k.

Polgármester

1. számú melléklet a képviselő-testület döntéseinek előkészítéséről, az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokról, valamint a döntések végrehajtásának rendjéről szóló szabályzathoz

E L Ő T E R J E S Z T É S
Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének
- án

tartandó ülésére

Az előterjesztés tárgya:      

Iktatószám:    /20...                Melléklet:    -

A napirend előterjesztője:            

Az előterjesztést készítette:        

Az előterjesztést véleményező bizottságok a hatáskör megjelölésével:

Egyéb megjegyzés:

IV. sz. függelék

A VÁLASZTÓKERÜLETEK BEOSZTÁSA

V/A. sz. függelék

Önkormányzati képviselők névsora

Egyéni választókerületi képviselők

Kompenzációs listán megválasztott képviselők

V/B. sz. függelék

Képviselőcsoportok

FIDESZ-KDNP frakció:

Frakcióvezető:                               Schalpha Anett

Frakcióvezető helyettes:                 dr. Makra István Edéné

Tagok:                                               Benke Nikolett

                                                           Dezső Károly

                                                           Hegedüs Norbert

                                                           Mink Ernő

                                                           Molnár Zoltánné

                                                           Pálfi László

                                                           Polics József

Szocialista frakció:

Frakcióvezető:                               dr. Barbarics Ildikó

Frakcióvezető helyettes:                 dr. György Zóra

Tag:                                                    Gerencsér Ágnes

VI. sz. függelék

BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE

Szociális és egészségügyi bizottság                                                5 fő

Elnök:                          Molnár Zoltánné

Tagok:                          Dezső Károly

                                    dr. György Zóra

Kültagok:                      Orsós Ferenc

                                    Kovács István

Gazdasági és településfejlesztési bizottság                                               7 fő

Elnök:                          Szarka Elemér József

Tagok:                          Dezső Károly

                                    Gerencsér Ágnes

                                    Mink Ernő

Kültagok:                     Néder Kálmán

                                    Miskovity József

                                    Fóris Zoltán

Oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság                               5 fő

Elnök:                          dr. Makra István Edéné

Tagok:                          Schalpha Anett

                                    Jégl Zoltán

                                    Pista József

Kültag:                         Kovács Balázs

Pénzügyi és ellenőrzési bizottság                                                    5 fő

Elnök:                         Hegedüs Norbert

Tagok:                         Pálfi László

                                    dr. Barbarics Ildikó

Kültagok:                     Ordas Ivett

                                    Németh Zoltán

Jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság                                      3 fő

Elnök:                         dr. Makra István Edéné

Tag:                              Szarka Elemér József

Kültag:                         Jeney Kornélia

BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK RENDJE

A testületi ülés hetében

VII. számú függelék

AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS FŐBB TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSAI