Zalamerenye Község Önkormányzata Képviselőtestületének

16/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelete a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Zalamerenye Község Önkormányzata Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) 43. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalamerenye Község Önkormányzata

      Székhelye: Zalamerenye, Jókai u. 2.(a továbbiakban: Önkormányzat )

(2) Az önkormányzat jogi személy.

(3) Az önkormányzat képviselőtestületének elnevezése: Zalamerenye Község Képviselőtestülete.

      Székhelye: Zalamerenye, Jókai u. 2.

      (4)  Az önkormányzat illetékességi területe: Zalamerenye község közigazgatási területe.

      (5) az önkormányzat jelzőszámait, valamint szakfeladat besorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma 5 fő.

      (2) A képviselőtestület tagjainak névsorát e rendelet 5. függeléke tartalmazza

Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai

3.§ (1) Az önkormányzat jelképe: a címer, és a zászló.

           a) Az önkormányzat címere álló kékkel és zölddel hasított háromszögű pajzs. A jobboldali pajzslapon három zöld halom, jobb pajzsderékban zöld halomból kinövő ezüst templom címerkép. A jobb pajzsfőn arany tölgyfalevél makkal látható A baloldali pajzsderékban két ezüst hullámpólyán álló ezüst híd címerkép. A baloldali pajzsfőben arany szőlőfürt található.

           b) Az önkormányzat zászlója zöld és kék színnel hasított 90 x 210 cm-es zászlóselyem

            téglalap alakú, alul aranyrojt díszítésű. A lobogó felső harmadában – középpontosan

            Zalamerenye címere helyezkedik el, alatta Zalamerenye felirat látható.

            c) Az önkormányzat jelképeit valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Zalamerenye Község Polgármestere

(3) A község napja: minden év augusztus hó második vasárnapja.

      A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(4) A település hazai és nemzetközi kapcsolatai:

a) Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Magyarországon a Balatoni         Szövetséggel, a Kis-Balaton Térségi Társulással; 

b) Romániában Lécfalva településsel.

(5) A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(6) Az Mötv. 13. § /1/ bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

a) az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Rt. gondoskodik,

b) az általános iskolai oktatásról és nevelésről valamint az óvodai nevelésről megállapodás alapján gondoskodik,

c) az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat társulásos formában gondoskodik

d) a szociális alapellátást saját önkormányzati alkalmazott, valamint a Szociális Alapellátó Központ útján biztosítja.

e) villamos-energia szolgáltatást, helyi közvilágítást az E.ON Dél-Dunántúli  Áramszolgáltató Zrt. biztosítja,

f) a helyi közutak és köztemetők fenntartását részben maga az önkormányzat- elsődlegesen közmunkások alkalmazásával -  látja el.

g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről külön megállapodás alapján gondoskodik.

h) települési szilárd hulladék elszállításáról a Zalaispa Nonprofit Zrt. gondoskodik.

(7) Önként vállalt Önkormányzati ügyek a kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás keretében:

a) jóléti víztározó – horgásztó hasznosítása,

 (8) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

II. Fejezet

Az önkormányzat jogállása

4.§   (1) Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 2. § - 9. §. határozza meg.

  (2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei: a bizottsága, a

      polgármester, valamint a Zalamerenye Község Önkormányzata, Zalaszabar Község    

      Önkormányzata és Zalakaros Város Önkormányzata közötti megállapodás alapján a 

      Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A Képviselőtestület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, illetve

jegyzőre és a társulásra átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a

hatáskört bármikor visszavonhatja.

A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. függeléke, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza. E hatáskörök gyakorlásához a testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja. A képviselőtestület rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. A képviselőtestület rendeletében törvényben meghatározott döntési jogosultságát társulására ruházhatja.

(4) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság végzi.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ban meghatározott hatáskörök.

(7) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de

             legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

(8) A képviselőtestület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását a 6. függelékben foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás – árruházza.

(9) A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából Önkormányzati intézményt, más szervezetet /a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat. Kinevezi az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőit. Az intézményvezetők kinevezése során – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével – az érintett közösség véleményét kikéri.

III. Fejezet

Az önkormányzat és szervei

5.§ Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és az Mötv. 41. § /2/ bekezdésében meghatározott szervei látják el.

IV. Fejezet

A képviselőtestület működése

6.§ (1) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselőtestületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – írásbeli     meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű  betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök ) hívja össze és vezeti a képviselőtestület ülését.

(3) A képviselőtestület az önkormányzat székhelyén, Zalamerenye, Jókai u. 2 Faluházban  tartja üléseit, de az ülés az összes  megválasztott képviselő 2/3-ának (4 fő) írásbeli, előzetes kezdeményezése alapján más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.

7.§ (1) Az Mötv. 47.§ (1)-(2) bekezdése alapján a képviselőtestület akkor határozatképes, ha az  ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

 (2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselőtestület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

A képviselőtestület megalakulása

8.§ (1) A Képviselőtestület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – kezdve az

           általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselőtestület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselik választásának eredményéről és törvényességéről.

 (3) A polgármester és a képviselők megválasztásukat követő 3 napon belül átveszik megbízó levelüket, majd az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét. A megválasztott képviselőktől, majd azt követően a polgármestertől a Helyi Választási Bizottság elnöke veszi ki az esküt.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(5) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(6) Az alakuló ülés napirendjei:

a) A helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás végleges eredményéről, a  megbízó levelek átadása

b) A Képviselőtestület tagjainak és a polgármester eskütétele

c) A napirend elfogadása

d) A polgármesteri program ismertetése

e) A polgármester illetményének megállapítása

f)  A képviselői tiszteletdíjak megállapítása

g) A szavazatszámláló bizottság létrehozása

h) Az alpolgármester választás titkos szavazással

i) Az alpolgármester eskütétele

j) Az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása

k)A bizottságok tagjainak megválasztása

l) SZMSZ felülvizsgálatának elrendelése

m) Gazdasági program elkészítésének elrendelése

(7) Az 1994. évi LXIV. törvény 1.§ (1) bekezdése szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.

Az alpolgármester választása

9.§  A képviselőtestület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással az Ötv. 34.§ (1) bekezdésében meghatározott időtartamra – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

Rendes ülés

10.§ (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

               Az ülés napját februárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben, novemberben és decemberben lehetőleg a tárgyhó hétfői 14.00 órára kell ütemezni

               A rendes ülés hivatalos helyszíne a Faluház tanácsterme.  

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A meghívót ki kell függeszteni az Önkormányzat Hivatali helyiségének (Jókai u. 2.) hirdetőtábláján.

(4) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

a) jelentés a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról

b) rendelet-tervezetek

c) költségvetési, zárszámadási előterjesztések

d) polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök előterjesztései

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy

f) gazdasági, vagyoni ügyek

g) választási és kinevezési ügyek

Rendkívüli ülés

11.§ (1) Az Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni

a/ a megválasztott képviselők egynegyedének (2 fő)

b/ bizottságainak

c/ a Kormányhivatal vezetőjének

indítványára.

       (2) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

       (3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli          

       ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

       (4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának

                indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

       (5) A rendkívüli ülés esetén a meghívója az ülés előtt 20 órával is kiküldhető, bármilyen            

értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban az ülés előtt 20 órával korábban kiküldött meghívó sürgősségi okát közölni kell. A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek.           

Az ülések meghívottjai

12.§ (1) A testületi ülésekre meg kell hívni:

         A testületi ülésekre meg kell hívni:

              a) képviselőket,

              b) a jegyzőt,

              c) Nagykanizsai Járási Hivatal vezetőjét,

              d) a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,

              e) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,

              f) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

              g) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(2) A képviselőtestület ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a helyben szokásos módos, továbbá az önkormányzat hirdetőtábláján keresztül kell értesíteni

(3) Az ülések jegyzőkönyvét az önkormányzat hivatali helyiségében, a Faluházban  (Zalamerenye, Jókai u. 2.) kell elhelyezni.

Az ülések nyilvánossága

13. § (1) A testületi ülések nyilvánosak.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt    helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.

A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel,                 véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja.

A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.

(3) A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az  ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.

Zárt ülés

14.§ (1) A testület:

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § /2/ bekezdés a./, b./ pontja alapján.

b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontjában foglalt esetben.

c) Az Mötv. 46.§/2/ bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, az ülést megelőző 8 nappal előre szerkesztett nyomtatványon nyilatkozatot kér a képviselőtestület az érintettől.

d) Az Mötv 46.§ /2 bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és
a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

 (2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § /3/ bekezdésében felsorolt személyek vehet(nek) részt.

 (3) A zárt ülésen hozott határozatokról a személyes adatok kivételével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.  

(4) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

               a) a polgármester;

               b) bármely képviselő;

               c) a jegyző;

               d) az érintett személy.

(5) Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az

 indítványról a testület dönt.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselőtestület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

(7) A zárt ülésen tárgyalt eliterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és

közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a testületi ülést követően a jelen rendelet 12.§ (4) bekezdése szerint kell nyilvánosságra hozni.

Munkaterv

15.§ (1) A képviselőtestület üléseit munkaterv szerint tartja. Az éves munkatervet a polgármester  állítja össze és terjeszti a testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

        (2) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni.

              a) a képviselőktől;

              b) a jegyzőtől;

              d) a bizottságtól.

         (3) A munkaterv tartalmazza:

               a) a képviselőtestület által meghatározott és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat,

                   illetve azok ütemezését;

               b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat;

               c) a napirendi pontok előadóit;

 d) azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez közmeghallgatást kell tartani;

               e) az egyes napirendi pontok bizottsági előkészítésére vonatkozó javaslatokat;

               f) a napirend megtárgyalásának időpontját a hónap megnevezésével

               g) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv eliterjesztésével egyidejűleg a képviselőtestületet tájékoztatni kell a

               munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok mellőzésének indokolásával.

A napirendi pontok előkészítése, megvitatása

16.§ (1) A képviselőtestületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester

              a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői

              javaslatokat - a képviselőtestület határoz.

        (2) A képviselőtestület olyan halaszthatatlan döntést igényli eliterjesztést is napirendre

              vehet, melyre tekintettel a képviselőtestület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A

              napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

A napirendi pontok tárgyalási sorrendje

17.§ (1) A képviselőtestület üléseinek napirendjét, eltérő indítvány hiányában a következő

              sorrendben kell megtárgyalni:

a) a polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról, valamint  egyéb a            polgármester két ülés között tett intézkedéséről és egyéb eseményekről szóló tájékoztatója és az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolója

               b) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések

               c) munkaterv szerinti napirendek, egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések

               d) egyéb tájékoztatók

e) interpellációk

f) képviselői kérdések

g) egyéb közérdekű bejelentések, javaslatok.

        (2) A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott

              válaszokról vita nem indítható.

Az előterjesztés és az előterjesztések rendje

18.§ (1) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely  képviselő által javasolt:

a) rendeleti javaslat

b) határozati javaslat

c) beszámoló

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 21 nappal (a 23. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve) írásban kell benyújtani.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

         (4) A képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a) a képviselők;

b) a polgármester és az alpolgármester;

c) a bizottság;

d) a jegyző;

e) akit a polgármester felkér.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő megnevezését;

b) az előterjesztés készítőjét;

c) az előterjesztés tárgyát;

d) az előzetes véleményezés megtörténtét;

e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

f) a döntési javaslatok indokait;

g) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

h) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

         (7) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

19.§ Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.

Interpelláció

20.§ (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

         (2) A képviselő a Képviselőtestület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.

Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely         szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.

(6) A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.

          (7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

Képviselői kérdés és közlemény

21.§ (1) A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterekhez,

              jegyzőhöz,  és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.

         (2) A kérdés: az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és

               előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek

               témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdéshez hozzászólásnak viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a

               képviselőtestület nem dönt.

         (4) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.

         (5) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles

arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.

22.§ A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

Képviselői indítvány

23.§ (1) A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben

nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az  előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

        (2) A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 5 nappal

              kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

        (3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi

              javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

        (4) A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati

  feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

A tanácskozás rendje

24.§ (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester vagy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott

              személy ( levezető elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

         (2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja  a jelenlévő képviselők számát.

   (3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos    határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

   (4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással –  a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozat hozatal nélkül történő lezárását. Erről a képviselőtestület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

         (5) A képviselőtestületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy

               köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

          (6) A polgármester gondoskodik a képviselőtestületi ülés rendjének fenntartásáról.

          (7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

 a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő    figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

               b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.                                       

                    Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt;

c) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a    rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselők többségének támogató szavazatával.

(8) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

 ( 9) A képviselőtestületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő

          által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történi megzavarása az ülés levezető

          elnökének rendreutasítását vonja maga után.

(10) Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az

        érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

 (11) A képviselőtestület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni,

                 illetve csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a     

                 figyelmet.

A képviselőtestület ülésének vezetése

25.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

(3) A kisebbségi álláspontot az előterjesztőnek ismertetni kell.

(4) Amennyiben a bizottság előterjesztője vagy a bizottsági elnök, nem a bizottság többségi és kisebbségi véleményének és határozatnak megfelelően ismerteti a bizottság álláspontját, akkor a levezető elnök megvonhatja a szót és ő kérheti fel a bizottság egy jelenlévő tagját, aki ismerteti a bizottsági véleményt.

     A bizottsági előterjeszti a bizottság álláspontját és a kisebbségi álláspontot maximum 3 perc időtartamban ismertetheti.

(5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet.

      Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.

(6) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

(7) A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.

(8) Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a

     többszöri hozzászólást.

(9) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

(10) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselőtestület a javaslatról vita nélkül határoz.

(11) A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

Módosító javaslat

26.§ Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.

Ügyrendi javaslat

27.§ (1) Az ügyrendi javaslat: a képviselőtestület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt

             napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.

         (3) Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

         (4) Az ügyrendi javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

         (5) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése

               tekintetében kifejtett álláspontja.

A döntéshozatal szabályai

28.§ (1) A képviselőtestület döntéshozatalából történi kizárást az Mötv.49.§. /1/ bekezdése szabályozza. 

(2) A képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv 50.§.-ban, továbbá az alábbi esetekben:

             a) a Képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadása,

            b) a településrendezési terv elfogadása,

3. az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,

            d) hitel felvételéhez,

            e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

6. helyi népszavazás kiírásához

                        g) testületi hatáskörök átruházása

A szavazás módja

29.§ (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

        (2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti

             szavazás is elrendelhető.

        (3) A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell

megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti           javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.

(4) A képviselőtestületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

Név szerinti szavazás esete

30.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § /3/ bekezdésében meghatározott  esetekben. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.

       (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48.§ /3/ bekezdésében meghatározott esetekben.

       (3) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi és  Igazgatási Bizottság elnökének felolvasni.

 (4) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

  (5) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

Titkos szavazás lehetőségei

31.§ A képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § /2/ bekezdésében meghatározott esetekben.

32.§ (1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű

             szótöbbséggel dönt.

        (2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell   ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra

               lehet.

         (4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása,

               ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása

               számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

         (5) Érvénytelen a szavazat; ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

               c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen    döntési alternatívákra szavazott;

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési   alternatívát hagy a szavazólapon.

33.§ (1) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság vesz részt.

(2) Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselőtestületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.  

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját;

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

c) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

34.§ A szavazólapoknak a képviselők részére történi átadását a képviselők névjegyzékén jelölni

         kell.

A testület döntései

35.§ (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

         (2) A testület döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és

              évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.

(3) A rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat (Zalamerenye,                             Jókai u. 2..) épületén található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.

A testületi ülés jegyzőkönyve

36.§ (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

         (2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmára és készítésének szabályaira az Mötv. 52. §-ában 

             foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A választópolgárok a képviselői-testületi eliterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – Zalamerenye Önkormányzata Faluházában (Zalamerenye, Jókai u. 2.) tekinthetik meg.

V. Fejezet

                                                 Közmeghallgatás, Lakossági Fórum                   

37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten, a munkatervben

               tervezetten közmeghallgatást tart.

         (2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és

               meghirdetéséért a polgármester a felelős.

(3) A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követő két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.

         (4) A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.

(5). Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

     a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

    d) a településen működő üzletekben.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületen lehetőleg azonnal             válaszolni kell.

(7) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható  meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.

(8) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(9) A közmeghallgatáson a képviselőtestület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

38.§ (1) Lakossági fórumot kell tartani:

a) a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását

     megelőzően;

b) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések

     előkészítésekor

c) minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.

VI. Fejezet

A képviselő

39.§ (1) A képviselő jogállását az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459.§ (1) bekezdés 11. pontja szerint hivatalos személynek minősül.

3. Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselő kötelezettségei

40.§ (1) A képviselő köteles:

a) részt venni a képviselőtestület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

d) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;

e) bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;

f) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását minden esetben indoklással     együtt előzetesen a polgármesterhez kell bejelenteni;

g) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,     

    azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;

h) köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint

      köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.   

 i) vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 39.§ (1) bekezdése alapján kell.

        (2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a

              képviselőtestület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és

              távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni

          (3) Amennyiben a képviselő-testület a települési képviselők részére tiszteletdíjat állapít

              meg, a képviselő-testület bármely tagja javaslatára legfeljebb 6 havi időtartamra 20%-kal    

              csökkenheti annak a települési képviselőnek tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre

              vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja,

              hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

  (4) A képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről,        nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

VII. Fejezet

A Képviselőtestület bizottsága

41.§ (1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési

feladatokat ellátó - az SZMSZ 2. függelékében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv. 

         (2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül

               kell választani.

42.§ (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.

        (2) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy

              feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.

              Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell

              alkalmazni.

43.§ (1) Az Mötv. 58. § /1/ bekezdésében meghatározott személyek a bizottság elnökéül és tagjául nem választhatók.

        (2) A bizottság elnökére a polgármester tesz javaslatot.

        (3) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét és létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja.

         (4) A Képviselőtestület az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot hozza létre.

 44.§ (1) Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a képviselőtestület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a   feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a testületi előterjesztések véleményezését is.

c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

e)  javaslatot tesz a képviselőtestület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

45.§ (1) A bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 7. függeléke tartalmazza. A részletszabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban az ügyrendjükben állapítják meg.

         (2) A bizottság maga készíti ügyrendjét, maga fogadja el.

         (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az  általa kijelölt tag helyettesíti.

         (4) Kötelező a bizottság ülését összehívni:

     a) a Képviselőtestület döntése alapján

     b) a polgármester indítványára

     c) bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(5) A bizottság határozatképessége és határozathozatalára, a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

46.§ (1) A Képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselőtestülethez.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

  (3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi  vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

47.§ A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot

         megőrizni.

48.§ (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

       (2) A munkatervben rögzített bizottsági feladatok megoldásáról és végrehajtásáról mindig

              jegyzőkönyvet kell készíteni azokon a bizottsági üléseken is, ahol a Képviselőtestület

              által átruházott hatáskörben születik döntés.

              A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testület üléséről készített  

              jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet a

              bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy

              példányát, valamint a jelenléti ívet a közös önkormányzati hivatalban meg kell őrizni.

              Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi

              ülésen ad tájékoztatást.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 3 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetve a jegyzőnek.

          (4) A bizottság a tevékenységéről megbízatási ideje alatt beszámol a Képviselőtestületnek.

          (5) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

VIII. Fejezet

Polgármester, Alpolgármester

A polgármester

49.§ (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, a

             önkormányzat képviselőtestületének tagja.

        (2) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

  (3) A polgármester hivatali munkarendje és ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint kerül   meghatározásra:

1. Hivatali munkarend: minden munkanap, napi 3 óra.

              b) Ügyfélfogadási rend: minden héten, kedd és csütörtöki napokon 9.00-11.00 óráig

.        (4) A polgármester tiszteletdíját a képviselőtestület állapítja meg.

         (5) A képviselőtestület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt

               állapíthat meg.

A polgármester feladatai

50.§ (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

        (2) A polgármester egyéb feladatai:

            a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 1. függeléke

                tartalmaz;

            b) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az

                önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;

           c) segíti a képviselők és a bizottság munkáját;

           d) rendszeres időközönként fogadóórát tart;

4. ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

          (3) A polgármester az Mötv 68. § /2/-/3/ bekezdésében szabályozott helyzetben az Mötv

                  42. §-ban meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester a döntésről

                 a képviselő- testületet a következő ülésen tájékoztatja.

Alpolgármester

51.§ (1) A képviselő-testület az Ötv. 34.§ (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

        (2) Az alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a

              polgármestert.

        (3) Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke helyettesíti a polgármestert.

IX. Fejezet

Az Önkormányzat hivatali feladatainak ellátása

52.§ (1) A Képviselőtestület az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek

döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

a 160/2012. (XII.21.) számú határozatával jóváhagyott megállapodás alapján megállapodást kötött Zalakaros Város Önkormányzatával.

(2 ) A Hivatal székhelye: Zalakaros

elnevezése: Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal 

címe: 8749 Zalakaros Gyógyfürdő tér 1.

(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Hivatal fenntartásához való   hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

A jegyző, aljegyző, KÖH

 53. § (1) a.) A Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás alapján

               Zalakaros Város polgármestere – pályázat alapján – az Mötv. 82. § /1/-/2/ bekezdésében

              megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

              A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző

             helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

              b.) A jegyzői és az aljegyzői tisztség együttes betöltetlensége, illetve tartós távolléte,  

              akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb 6 hónapra a megfelelő

              szakképzettséggel rendelkező személyzeti referens látja el.

         (2) A jegyző vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját az Mötv. 81.§./1/-/3/  

              bekezdésében foglaltak szerint.

54.§ (1) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 

            81.§ /3/ bekezdés e./ pontja alapján ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

         (2) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Működését az Mötv. 84.§-86.§-a., saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: Zalakaros

elnevezése: Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

címe: 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.

      b) A Hivatal ügyfélfogadási ideje a következő Zalakaros Városban

Hétfő:                            8,00-12,00 óra

                                    12.30 -14,00 óra

Kedd:                            8,00 -12,00 óra

Szerda:                           8,00 -12,00 óra

                                    12,30 -14,00 óra

Csütörtök:                  ügyfélfogadás nincs

Péntek:                          8,00 -12,00 óra

         (3) A KÖH ügyfélfogadási rendjét Zalamerenye Községben a Zalakarosi KÖH Szervezeti és Működési Szabályzata valamint Zalamerenye Község Önkormányzata Képviselőtestülete az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására jóváhagyott Zalakaros Város Önkormányzatával és Zalaszabar  Község Önkormányzatával való   együttműködési megállapodása tartalmazza.

        (4) A KÖH ügyfélfogadási rendje Zalamerenye Községben:

       - a jegyző vagy megbízottja Zalamerenyén minden negyedévben 1 nap (a soros képviselőtestületi ülés időpontját megelőzően) 9,00 órától 10,00 óráig tart ügyfélfogadást.

       -    szociális ügyintézés: minden héten hétfői napon 13,00 -15,00 óráig

       -    adóügyi ügyintézés: márciusban illetve szeptemberben tart ügyfélfogadást a hónap első két hetében a  pénteki napokon.

      (5) A képviselőtestületek a polgármesterek előterjesztése alapján meghatározzák a közös

           önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét,

           valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

X. FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

55.§ A népszavazásra vonatkozó szabályokról külön törvény rendelkezik.

XI. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

56. § (1) A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is

               támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

         (2) Az együttműködés formái:

a) közmeghallgatás

b) képviselői fogadóóra

c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága (az érdeklődők a részükre meghatározott

helyen az ülésen részt vehetnek, a képviselőtestület engedélyével az ülésen felszólalhatnak)

d) lakossági fórumok

         (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselőtestület

               dokumentumainak széles körben való ismertetése.

XII. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és vagyona

57. §  A képviselőtestület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

58. § A gazdasági programot a képviselőtestület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül

                fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az

                előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselőtestület az alakuló

                ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig

                kiegészíteni, vagy módosítani.

59. § A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

60. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni    értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének,   megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

             (3) A képviselőtestület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet

gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

            (4) A képviselőtestület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében a meglévő

                 alapítványait működteti és közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.

61. § Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselőtestület a Zalamerenyei polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.

Záró rendelkezések

64. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület és

szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2013.(III.07.) rendeletével módosított        5/2011. (II.15.) önkormányzati rendelet.

        (3) Az SZMSZ függelékeivel együtt megküldendő:

         a.) a képviselőknek

         b.) a Zala Megyei Kormányhivatalnak

  (4) Az SZMSZ megtekinthető Zalamerenye Önkormányzat Faluházában (Zalamerenye, Jókai u. 2.) és a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalban (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.)

     Ódor László                                                                    Szabóné dr. Csányi Mariann

       polgármester                                                                                 jegyző

Kihirdetési záradék: 2014. december 3.

                                                                                     Szabóné dr. Csányi Mariann

                                                                                                          jegyző

1. függelék az önkormányzati rendelethez

A Képviselőtestület által a Polgármesterre átruházott hatáskörök:

- 8/2003.(XI.27.)  Ör.            Az Önkormányzat vagyonhasznosításának, használatának,

                                               forgalmának rendjéről

  4.§.(7) bek.alapján                Tulajdonosi jogosítványok gyakorlása

25.§.(4) bek.alapján                Szerződéskötés

 -9/2004. (IV.16.)  Ör.           A közterület használatáról

10.§.(2) bek.alapján                tulajdonosi nyilatkozat adása

- 17/2013. (XII.10.) Ör.          az egyes szociális ellátások helyi szabályairól

10.§, 13.§, 17. § és 20. §.  

szerinti                                    Kérelmeket elbírálja

- 4/2006. (II.15.)   Ör.            A gyermekvédelem helyi rendszeréről

                                               A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

                                               igénybevételére irányuló kérelmek elbírálása

                                               a 11.§. – 13. §-ban foglaltak kivételével

2. függelék az önkormányzati rendelethez

A Képviselőtestület által az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságra átruházott hatáskörök, a bizottság feladatai:

Ügyrendi és Igazgatási Bizottságra átruházott feladata és hatásköre:

- Ellátja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Mötv. 38. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatot.

- Ellátja a polgármester vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Mötv. 38. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatot.

- Ellátja az Mötv. 36. §. (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség vizsgálatát.

- Ellátja a titkos szavazás lebonyolításában törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat és a szavazatszámlálást.