Kisbér Város Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2014.(XI.7.) önkormányzati rendelete

Kisbér Város Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról

Kisbér Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.  cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, a polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisbér Város Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2.

2.      § A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Kisbéri Polgármesteri Hivatal

2. Hatáskör átruházás

3. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását Kisbér Város Önkormányzatának képviselő-testülete szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 20/2011. (IX.08.) önkormányzati rendelete 8 §- 12 §- ig rögzített hatásköreit (ápolási díj, önkormányzati segély, közgyógyellátás) a Szociális, Kulturális, Ifjúsági Bizottságra, Hánta településrészen lakóhellyel, valamint tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező vonatkozásában a Hánta Bizottságra ruházza át.

3. A képviselő-testület ülései

4. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.

 (2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés és a közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Kisbér Város Polgármesteri Hivatalának díszterme.

4. A rendes ülés

5. § (1) A képviselő-testület évente legalább10 alkalommal rendes ülést tart.

(2) Az ülés napját a tárgyhó második hetének péntekére, 15.00 órára kell ütemezni.

(3) A képviselő-testület július és augusztus hónapban nem tart ülést.

5. Rendkívüli ülés

6. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt bármely települési képviselő írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjesztheti elő.

6. A képviselő-testület munkaterve

7. § (1) Az éves munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december 1-ig terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet legkésőbb a beterjesztéstől számított 15 napon belül fogadja el a képviselő-testület.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor a következő személyek javaslatait kell kikérni:

a) az alpolgármester,

b) a települési képviselő,

c) a képviselő-testület bizottságai.

(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év november 20. napjáig juttatják el a polgármesternek.

8. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján, aki saját javaslattal is kiegészítheti azt. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a polgármester a figyelmen kívül hagyás indokairól.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,

b) a napirend előterjesztőjének neve,

c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet valamely bizottság nyújt be,

d) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése, és

e) a közmeghallgatás időpontja.

7. Meghívó

9. § (1) A rendes ülések meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 5 nappal el kell juttatni elektronikus, vagy írásos formában.  A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 5 nappal kapják meg elektronikus formában.

(2) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban, elektronikus úton, olyan módon, hogy azt az ülés előtt megkapják a képviselők, a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjai, az intézményvezetők, valamint a napirendi pontban érintett személyek, szervek képviselői.

(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függően meg kell hívni:

a) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,

b) intézmények vezetőit, amennyiben a napirendben érintettek,

c) nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(4) A képviselő- testület ülésének helyéről, idejéről, napirendjéről tájékoztatót tesz közzé az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az ülések előtt legalább 5 nappal.

10. § A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat. 

11. § Az előterjesztés írásban, szóban és elektronikus formában is beterjeszthető. Az előterjesztés tartalmazza a tényállást, valamint lehetőség szerint döntési alternatívákat. A rendelet tervezetek, a gazdasági és vagyoni ügyek csak írásban terjeszthetők elő.

8. Előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – dokumentum;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők, illetve az intézményvezetők tehetnek.

(3) Az előterjesztés első sorban írásban kerül benyújtásra. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni.

(4) Az ülés vezetője halaszthatatlan esetben sürgősségi előterjesztést is engedélyezhet (szóban vagy írásban). Sürgősségi előterjesztés akkor terjeszthető be, ha határidő mulasztás vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) az előkészítésben részt vevők nevét, véleményét,

ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

9. Az ülés vezetése

13. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester és a pénzügyi bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és

g) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(2) A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A települési képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. Amennyiben az ülés napirendjébe nem kerülnek a javaslatok, a következő képviselő-testületi ülés napirendjébe kötelezően fel kell venni a képviselő javaslatát, javaslatait.

(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban a képviselő-testületi ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetén a képviselő-testület vita nélkül határoz.

14. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek 5 percben, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 5 perc, a további hozzászólás 2 perc időtartamban történhet. Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

15. § (1) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a kijelölt helyen elhelyezett széksorokon foglalhatnak helyet.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosíthat a hallgatóság minden egyes tagjának.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

16. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére, és

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.

11. Döntéshozatal

17. § (1) A képviselő-testület döntéseit – határozat, rendelet – kézfeltartás útján történő szavazással hozza.

(2) A szavazatok igen, nem, illetve tartózkodó tartalmúak lehetnek.

(3) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő;

b) a polgármester;

c) az alpolgármester,

d) a bizottság elnöke,

e) a jegyző.

(4) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(6) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésében a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vehet, amennyiben érinti feladat-és hatáskörét.

b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni, amely azt részletesen megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

c) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

12. Nyílt, név szerinti és a titkos szavazás

18. §  A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

19. § (1) A név szerinti szavazás esetén a polgármester a települési képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni.

(2) A települési képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(3) A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le.

20. § (1) A titkos szavazás lebonyolítása előtt a 3 fő települési képviselőből álló szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A bizottság elnökét a képviselő-testület a szavazás előtt megválasztja.

(3) A szavazólap elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.

(4) A képviselő-testület tagjainak a nevét a polgármester felolvassa, majd a polgármestertől a szavazólapot átveszik a települési képviselők. A polgármester mindig utoljára veszi fel a szavazólapot.

21. § A szavazólap kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően az szavazatszedő bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

13. A rendelet kihirdetése

22. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) Az önkormányzati rendelet egy példánya a városi könyvtárban is megtalálható.

(4) A nyilvánosság biztosítása érdekében az önkormányzati rendeletek a kihirdetést követő 8 napon belül a város honlapján is megjelennek.

14. Közmeghallgatás

23. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testület tagjainak lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

24. § A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

15. Jogszabálysértés jelzése

25. § (1) A  jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, bizottság, polgármester működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

a) jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy

b) a képviselő-testület ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, vagy társulás elnökének.

16. Bizottságok

26. § (1) A Képviselő-testület

- Pénzügyi Bizottságot,

- Gazdasági, Műszaki Jogi Bizottságot,

- Szociális, Kulturális, Ifjúsági Bizottságot és

- Hánta Bizottságot

hoz létre.

 (2) A Pénzügyi Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagból áll. A Pénzügyi bizottság feladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) foglaltakon túlmenően:

a)  részt vesz az önkormányzat éves költségvetése előkészítésében,

b) javaslatot készít az önkormányzati képviselő-testület számára a költségvetési maradvány felhasználására, előirányzatok közötti átcsoportosítására,

c) véleményezi az önkormányzati intézmények költségvetési javaslatát,

d) vizsgálja év közben az intézmények gazdálkodását,

e) közreműködik a zárszámadás előkészítésében, a pénzfelhasználás ellenőrzésében,

f) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló a bizottság véleménye nélkül a képviselő-testület elé nem terjeszthető,

g) közreműködik az adó témájú helyi rendeletek kidolgozásában,

h) a képviselő-testület önkormányzati tulajdon hasznosítására vonatkozó döntése előtt a tárgyra vonatkozó állásfoglalását, véleményét a testület elé terjeszti,

i) vizsgálja az önkormányzati vagyonnal is működő vállalkozások eredményességét, közöttük a Magyar Királyi Lovarda működésének gazdasági, jogi, műszaki és szakmai kérdéseit,

j) közreműködik a munkahely-teremtést szolgáló vállalkozások letelepítésének segítésében.

k)Pénzügyi Bizottság nyújtja be a települési képviselők  tiszteletdíjával, juttatásaival kapcsolatos döntési javaslatokat.

(3) A Gazdasági, Műszaki, Jogi Bizottság 4 fő képviselő és 3 fő képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagból áll. A Gazdasági, Műszaki Jogi Bizottság feladata:

a) a vagyonnyilatkozatok kezelése, nyilvántartása, ellenőrzése, vizsgálata,

b) a méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyekben eljárás,

c) a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén a képviselői tisztségről történő lemondó nyilatkozat átvétele, kezelése,

d) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal önkormányzati hatáskörből adódó műszaki feladatai végrehajtását,

e) figyelemmel kíséri a helyi építési szabályzat és szabályozási terv hatályosulását, valamint városfejlesztési kérdésekben előzetes állásfoglalást ad a képviselő-testület részére,

f) figyelemmel kíséri a városfejlesztési feladatok végrehajtását, a beruházások előkészítésétől megvalósulásukig, jelzéssel élhet a képviselő-testület felé, ha a beruházások ellentétesek a helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel,

g) részt vesz a nem helyi képviselő-testület által a városban megvalósuló beruházások egyeztető tárgyalásain, véleményezheti az ilyen beruházások szükségességét,

h) közreműködik a városi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó elképzelések kialakításában,

i) javaslatot tesz út, víz, csapadékvíz, csatorna fejlesztésére, felújítására,

j) véleményt nyilvánít minden műszaki, gazdasági és jogi jellegű kérdésben, amivel a képviselő-testület megbízza,

k) javaslatot tesz a temető rendben tartására, új parcellák nyitására,

l)  részt vesz az ipari, kereskedelemi és mezőgazdasági vonatkozású önkormányzati elképzelések kidolgozásában, 

m) az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására javaslatot tesz, valamint a képviselő-testület önkormányzati vagyonra vonatkozó döntéseinek előkészítését segíti,

n) javaslatot készít a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak más célú hasznosítására,

o) javaslatot tesz a városban található régi épületek műemléki védettség alá helyezésére, illetve más szervek ilyen irányú kezdeményezését véleményezi.

(4) A Szociális, Kulturális, Ifjúsági Bizottság 5 fő képviselő és 4 fő képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagból áll. A Szociális, Kulturális, Ifjúsági Bizottság feladata:

a) közreműködik az oktatási, művelődési önkormányzati elképzelések kidolgozásában,

b) véleményezi a feladatkörébe tartozó területeken működő intézmények fejlesztési elképzeléseit,

c) támogatja és segíti a helytörténeti hagyományok összegyűjtését, a várostörténeti emlékek megóvását,

d) figyelemmel kíséri a szociális támogatásra szoruló rétegek, korosztályok helyzetét,

e) közreműködik a szociális koncepciók, tervek kialakításában, javaslatot készít a támogatások rendszerének változtatására,

f) figyelemmel kíséri a szociális intézmények munkáját,

g) javaslatot tesz a méltányossági támogatások megítélésére.

h) kapcsolatot alakít ki a sport és ifjúsági területen működő társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, baráti körökkel,

i) közreműködik a sport, ifjúsági és kulturális programok, önkormányzati elképzelések kidolgozásában,

j) részt vesz a sportkoncepció kidolgozásában,

k) együttműködik a helyi egyesületekkel, társadalmi szervezetekkel, közreműködik a sportszervezetek, sportkörök, társadalmi szervezetek támogatásának összehangolásában,

l) javaslatot tesz az önkormányzati ez irányú pénzeszközök felhasználási irányaira és arányaira,

m) véleményezi a sport és ifjúsági vonatkozású lakossági bejelentéseket, észrevételeket, javaslatokat,

n) részt vesz a helyi sport programok és fesztiválok szervezésében.

(5) A Hánta Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagból áll. A Hánta Bizottság feladata:

a) a városrész lakossága érdekeinek érvényesítése céljából jogosult a képviselő-testület ülésein az itt élő lakosság érdekeit képviselni, javaslatot előterjeszteni,

b) a képviselő-testületnél közmeghallgatást kezdeményezhet a városrészt érintő kérdésekben,

c) együttműködni a városrészben működő társadalmi szervekkel, egyesületekkel,

d) a költségvetésben elkülönített alapjából támogatást nyújthat a városrész kulturális életét, hagyományai megőrzését, a lakosság érdekvédelmét, sportját szolgáló önszerveződő kisközösségeknek, egyleteknek, baráti köröknek,

e) fórumokat, tájékoztatókat szervezhet a képviselő-testület lakosságot érintő döntéseiről, társadalmi vitára bocsáthat a bizottság által fontosnak ítélt, közérdeklődésre számot tartó kérdéseket, a városrész lakosságát is érintő helyi rendelet-tervezetet.

f) a lakosság igényeit felmérni,

g) véleményezi a helyi önkormányzati intézmények működését,

h) helyi vitás ügyekben állást foglalni,

i) utca, tér, intézmény elnevezésére javaslatot tenni,

j) beszámolót kérni a polgármesteri hivatal városrészi kirendeltsége munkájáról.

k) véleményezi a képviselő-testület által megjelölt kérdéseket, a városrészre vonatkozó terveket, elképzeléseket,

l) ellenőrzi a képviselő-testület döntései végrehajtását működési területén.

17. A bizottságok működésének közös szabályai

27. § (1)  A bizottságok önálló munkatervet készítnek minden év február 15-ig.

(2) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti.

(3) A bizottságok munkájába külső szakértőt vonhatnak be.

(4) A bizottságok napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai.

(5) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 4 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani. Az előterjesztés szóban vagy írásban is előterjeszthető.

(6) A bizottság tagjai részére a Hivatal az ülés meghívóját, valamint az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal elektronikus, vagy írásos formában megküldi.

(7) Írásbeli előterjesztést kell készíteni:

a) rendeletalkotással,

b) költségvetési szerv alapítással, megszüntetéssel, átszervezéssel, és

c) társulás alakításával, megszüntetésével

kapcsolatos ügyekben.

28. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőző 3. napig a bizottság mellé rendelt referens (Hivatali dolgozó) tájékoztatást tesz közzé az önkormányzat hirdetőtábláján.

18. Az önkormányzat szervei

29.  § (1) Az önkormányzat szervei:

1. 1 főállású polgármester
2. 1 társadalmi megbízatású alpolgármester,
3. Pénzügyi Bizottság,
4. Gazdasági, Műszaki Jogi Bizottság ,
5. Szociális, Kulturális, Ifjúsági Bizottság,
6. Hánta Bizottság,
7. 1 jegyző,
8. a Hivatal.

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

1. Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás

19. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk

30. § A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk estére a jegyzői feladatokat  legfeljebb hat hónap időtartamra a Pénzügyi Iroda vezetője látja el.

20. Egyéb működési kérdések szabályai

31. §  A települési képviselők az ülésteremben a tanácskozás ideje alatt mobiltelefont nem használhatnak.

32.  § A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén kettő hónapon át tiszteletdíjának 50 %-ára jogosult.

33.   § A képviselő-testületi ülésről, bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv két példányban készül, melyet a város könyvtárában, valamint a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni.

34. § (1) A városrészi fórumot a polgármester hívja össze, legalább 150 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A városrészi fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor.

(3)       A városrészi fórum napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a település egy részén tervezett ipari beruházás letelepedésével, a településrészen lévő közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

(4) A városrészi fórumot a polgármester vezeti. 

(5) A városrészi fórumot a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.

(6) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(7) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a városrészi fórumot berekeszti.

34. § A lakossági igények, illetve jelzések felmérése, valamint ezek képviselő- testület irányába történő eljuttatása - az utcák földrajzi elhelyezkedése alapján - egy-egy fő képviselő-testületi tag feladata.

21. A települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének biztosítása

35. § (1) Kisbér Város Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez, illetőleg a kultúrcsoportok részére teremhasználatot, a nemzetiségi önkormányzat kérésének megfelelően – lehetőségek szerint egyéb eszközöket – biztosít a Kisbér, Perczel M. u. 40. szám alatti önkormányzati tulajdonú helyiségében, térítésmentesen.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat

a) gazdálkodásának végrehajtásával,

b) a testületi ülések előkészítésével, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítésével és postázásával,

c) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával

kapcsolatos feladatokat a Kisbéri Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(4) A Kisbéri Polgármesteri Hivatal igény esetén biztosítja a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát. Ennek valamint a (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével a helyi önkormányzatot terheli.

22. Záró rendelkezések

36.  § (1) Ez a  rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. Kisbér Város Önkormányzatának a kisbéri önkormányzat szervezeti és működési szabályzatról szóló 14/2012. (IV.10.) önkormányzati rendelet,

2.  Kisbér Város Önkormányzatának a kisbéri önkormányzat szervezeti és működési szabályzatról szóló 14/2012. (IV.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 26/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet

3. Kisbér Város Önkormányzatának a kisbéri önkormányzat szervezeti és működési szabályzatról szóló 14/2012. (IV.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2013. (III.14.) önkormányzati rendelet

4.Kisbér Város Önkormányzatának a kisbéri önkormányzat szervezeti és működési szabályzatról szóló 14/2012. (IV.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2013. (V.16.) önkormányzati rendelet

5. Kisbér Város Önkormányzatának a kisbéri önkormányzat szervezeti és működési szabályzatról szóló 14/2012. (IV.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2013. (XII.12.) önkormányzati rendelet.

 Kisbér, 2014. november 7.

                        Dr. Dörnyei Vendel                                                      Sinkovicz Zoltán

                                 jegyző                                                                polgármester           

Kihirdetés napja:

Kisbér, 2014. november 7.

Dr. Dörnyei Vendel

jegyző

SZMSZ 1. melléklete

Kisbér Város Önkormányzatának feladat- és hatásköreiről

  Szakfeladatrend szerinti feladatok megjelölése: