Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2014. (X.18.) önkormányzati rendelete

a Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el :

   I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése:

Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzata

Székhelye: 3564 Hernádnémeti, Kossuth Lajos u. 38.

(2) A település jellege: nagyközség

(3) Az önkormányzatnak önálló címere és zászlaja van.

(4) Az önkormányzatnak kizárólag a település történelméhez kapcsolódó ünnepe nincs.

(5) Az önkormányzat által alapított elismerő címeket, azok adományozásának rendjét a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

2.§  (1) A képviselő-testület választott tagjainak száma: 6 fő

(2) Az önkormányzat szervei a polgármester, a tisztségviselők, a bizottságok, és az önkormányzat hivatala.

(3) A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület bizottságai feladat és hatáskörét, valamint a bizottságok tagjainak számát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület bizottságai tagjainak névsorát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

II. fejezet

Képviselő-testületre vonatkozó szabályok

3.§  (1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Mötv. 13.§ (1) bekezdése határozza meg.

(2) Az önkormányzat a Mötv. 13. § (2) bekezdése szerint helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. Az önkormányzat feladat-és hatáskör ellátást önként akkor vállalhatja, ha megfelel a Mötv. 12. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) Önként vállalni közfeladatokat az önkormányzat mindenkori pénzügyi helyzetének figyelembe vételével lehet. Az önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetét a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja bizottságaira, és a polgármesterre.

Program - munkaterv

4.§ (1) A testület a választási ciklusra - esetleg több ciklusra - irányadó gazdasági program, valamint éves munkaterv alapján tevékenykedik.

(2) A gazdasági programjavaslatot a választási kampányban elhangzottak figyelembevételével a polgármester az alakuló, vagy az alakuló ülést követő 6 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) Az éves munkatervet - a napirendek előadóinak feltüntetésével - a testület a megelőző év utolsó, legkésőbb a tárgyév első ülésén maga alakítja ki.

(4) A munkatervi javaslatban a közmeghallgatás során felmerült, továbbá, a bizottságok által felvetett, testületi döntés igénylő kérdéseket külön, e jellegük feltüntetésével kell szerepeltetni.

5.§  (1) A munkatervbe, illetőleg a testület napirendjére felvett tárgykörök közül

a) „előterjesztés"-ként kell megjelölni azokat, ahol a képviselő-testület kifejezett döntésére van szükség,

b) „tájékoztató"-ként kell szerepeltetni azokat, ahol a napirend célja elsődlegesen a testület ismereteinek bővítése.

(2) A napirendek anyaga írásban, vagy szóban egyaránt előterjeszthető, illetőleg ismertethető.

(3) A szóbeli ismertetés esetén is a meghívóval együtt, írásban kell a testületi tagok rendelkezésére bocsátani az „előterjesztés"-ekhez kapcsolódó döntési javaslatot (javaslatokat), valamint azok rövid, összefoglaló indoklását. Ez esetben a napirend tárgyalása az „előterjesztés" részletes szóbeli ismertetésével kezdődik.

(4) Az önkormányzati rendelettervezet (ek) szövegét írásban kell a testületi tagok rendelkezésére bocsátani.

(5) A munkatervbe felvett napirenden felüli napirend megtárgyalására a polgármester, a bizottság és bármelyik képviselő tehet javaslatot, mely felett a testület a napirend elfogadása során vita nélkül határoz.

(6) Költségvetést érintő támogatási igényt szóban nem lehet előterjeszteni.

(7) A napirendi anyag tartalmi követelménye, hogy az térjen ki:

a) a testület esetleges korábbi állásfoglalására,

b) a község lakosságát érintő összefüggésekre,

c) a kérdés időszerűségére,

d) az anyag összeállítása során felmerült egyéb lényeges kérdésekre, ill.

e) az esetleges döntési változatokra.

(8) A testület leveheti napirendjéről annak az anyagnak a tárgyalását, amely a (7) bekezdésben írt követelményeknek nem felel meg, vagy egyéb okból nem alkalmas érdemi tárgyalásra.

Ez estben a képviselő-testület meghatározza az anyag átdolgozásnak irányelveit.

(9) A képviselő a képviselő-testület ülését megelőző 14. napig írásban kezdeményezheti önkormányzati rendelet vagy határozat meghozatalát a jegyzőnél a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat benyújtásával. A jegyző a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából történő felülvizsgálatot követően, írásbeli véleményének hozzáfűzésével továbbítja a polgármester részére, aki a következő ülés napirendjére felveszi a javaslatot.

6.§ (1) A polgármester tevékenységét főállású polgármesterként látja el.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A polgármester feladatait a Mötv. 67. § tartalmazza.

4. Két testületi ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan településüzemeltetési, környezet-egészségügyi, lakás- és helyiség gazdálkodási, honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi helyi közfoglalkoztatási ügyekben dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

(5) Az alpolgármester - a rendkívüli helyzetet és a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási feladat azonnali végrehajtását igénylő eseteket kivéve - a polgármestert tartós (60 napot egybefüggően meghaladó) távollétében teljes jogkörrel helyettesíti.

7.§  (1) A képviselő-testület a választási ciklus időtartamára:

a) Jogi-, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot,

b) Pénzügyi Bizottságot

hoz létre.

(2) A képviselő-testület - határozattal - az (1) bekezdésben írt önkormányzati bizottságnak nem minősülő tanácsadó, előkészítő, véleményező testületet hozhat létre.

(3) A képviselő-testület a helyi lakosság tájékoztatása érdekében időszakos kiadványt jelentethet meg, melynek a felelős kiadója a polgármester.

8.§ (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést tart.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést tarthat.

  (4) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

A képviselő-testület összehívása

9.§ (1) A képviselő-testületet az ülés –az alakuló ülés kivételével- tervezett időpontja előtt legalább öt nappal írásban kell a napirend megjelölésévével összehívni.

  (2) A képviselő-testületet a polgármester távollétében az alpolgármester, annak akadályoztatása, a tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a jogi-, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke jogosult összehívni és az ülést vezetni.

 (3) A meghívót a képviselő-testület tagjai, továbbá a tanácskozási joggal résztvevő személyeknek úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte utólag is ellenőrizhető legyen.

 (4) Meghívottként (tanácskozási joggal) részt vesz a testületi ülésen:

a) az önkormányzat jegyzője,

b) a napirenddel érintett bizottság nem képviselő-testületi tagja,

c) gazdasági vezető

d) akiket a polgármester ilyen jelleggel meghív.

(5) Az írásbeli anyagot az érintetteknek a meghívóval egyidejűleg ki kell kézbesíteni.

6. Indokolt esetben sor kerülhet az írásos anyag közvetlenül az ülést megelőző kézbesítésére („kiosztására") is.

7. A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

8. A képviselő-testület zárt ülést tart az érintett kérésére a Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben.

9. A képviselő-testület minősített többséggel zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben.

(10) A közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét ilyen esetben is biztosítani kell.

 (11)Zárt ülésen tárgyalandó napirend anyagát e tény feltüntetése mellett külön borítékban kell az érintettek részére kézbesíteni.

(12)Zárt ülést lehet tartani mindazon esetekben, ahol a döntés a települési önkormányzat képviselő-testületének tagját, a jegyzőt, illetve ezek hozzátartozóját érinti.

A testületi anyag nyilvánossága

10.§ A zárt ülésről készült (külön) jegyzőkönyvet a nem zárt ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt, de jellegéhez igazodó megkülönböztetéssel kell kezelni.

A szavazásra vonatkozó szabályok

11.§ (1) A szavazás nyílt, azaz kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást kell tartani a Mötv. 46. § (2) bekezdésben szabályozott zárt ülésen eldöntendő vagy eldönthető kérdésekben.

(3) Titkos szavazás esetén:

a) az eldöntendő kérdést úgy kell feltenni, hogy az arra adott szavazat egyértelmű válasszal („igen" - „nem") eldönthető legyen,

b) a hitelesített szavazólap alkalmazása nem, zárt urna és a szavazatszámláló bizottság közreműködése azonban mellőzhető,

c) szavazás eredményeként hozott döntést a polgármester hirdeti ki.

2. Név szerinti szavazást

1. kell tartani azokban a kérdésekben, ahol a személyes felelősség utólagos megállapíthatóságának jelentősége lehet.

Név szerinti szavazást a polgármester, törvényességi kérdésben a jegyző kezdeményezhet

2. lehet tartani az önkormányzati képviselők 1/4-ének indítványára
3. ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni
4. a közbeszerzésekről a 2011. évi CVIII. törvény 22.§ (5) bekezdése által előírt esetben.

3. Név szerinti szavazás esetében az önkormányzati képviselők és a polgármester az eldöntendő kérdésre alfabetikus sorrendben adják le szavazatukat és a szavazatok leadása így kerül a jegyzőkönyvben rögzítésre.

A tanácskozás rendje

12.§ (1) Az elfogadott napirendeknek megfelelő sorrendben kell a napirendre tűzött tárgyköröket megtárgyalni.

 (2) A hozzászólások sorrendjét az ülés vezetője határozza meg, aki ennek során köteles biztosítani valamennyi vélemény összefüggő módon való elhangzását.

(3) A határozati javaslat, valamint annak esetleges kiegészítése, módosítása tárgyában a testület külön is állást foglalhat.

(4) A határozat elfogadott szövegét minden esetben az ülés vezetője hirdeti ki.

(5) A testület nyilvános ülésén megjelent érdeklődők a napirend tárgyalásában nem vehetnek részt, a testületi ülést levezető elnök azonban - a testület ügyrendi jellegű döntése alapján - a szólásra jelentkezőnek - esetleg feltételhez kötötten - lehetőséget biztosíthat álláspontjának ismertetésére.

(6) A vita lezárását követően - a határozat hozatalt megelőzően - a napirend előadója jogosult a vitában elhangzottakra válaszolni és ennek függvényében megelőzőleg elfoglalt álláspontját megerősíteni, vagy azt módosítani.

(7) A jegyzőt a tanácskozás bármely szakaszában megilleti a napirendhez kapcsolódó törvényességi észrevételezés joga.

(8) Azt, aki magatartásával a tanácskozás rendjét zavarja, az ülést levezető         .           elnök

a) a testületi tagot figyelmezteti, ismételt vagy súlyosabb esetben rendre utasíthatja,

b) tanácskozási joggal jelenlévő személytől - ezen túlmenően - a szót megvonhatja, illetve

c) a nyílt ülésen jelenlévő érdeklődőt a terem elhagyására kötelezheti.

(9) A testületi ülést vezető elnök - a testület egyetértésével - szünetet rendelhet el, ha a napirend érdemi megvitatását váratlan akadály nehezíti és alapos okkal feltételezhető, hogy az akadály a szünet időtartama alatt elhárítható.

(10) A képviselő-testület ülését vezető elnök vagy bármely képviselő kezdeményezésére a testület az ülését felfüggeszti, ha az határozatképtelenné vált.

(11) A képviselő-testületi ülés napirendjére felvett napirend megtárgyalását vagy az érdemi döntés meghozatalát a képviselő-testület minősített többséggel elnapolhatja, ha az állapítható meg, hogy annak tárgyában megalapozott érdemi döntés nem hozható.

(12) A (9) bekezdés és a (11) bekezdés esetében a testület vita nélkül határoz.

Határozathozatal

13.§ (1) A képviselő-testület döntést csak határozatképesség esetén hozhat, melynek a határozathozatal időpontjában kell fennállnia.

   (2) A határozatképességet, a döntéshozatalban résztvevők számát, a szavazatok számszerű eredményét az ülésről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

   (3) A határozatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a szavazást követően a levezető elnök által ismertetett szöveg ellen a testület részéről senki nem tett azonnal észrevételt.

Észrevétel esetén a szavazást - a helyesbített szöveg figyelembevételével - meg kell ismételni.

   (4) A már elfogadott testületi döntés

a) ismételt tárgyalására, visszavonására, vagy módosítására csak akkor kerülhet sor, ha ezzel egyidejűleg a kezdeményező ismerteti annak társadalompolitikai, gazdasági, vagy egyéb indokait, illetve következményeit.

b) újratárgyalása elől nem zárkózhat el a képviselő-testület, ha a kezdeményezést a testületi tagok minősített többsége támogatja, vagy az ismételt tárgyalás szükségessége közmeghallgatáson vetődött fel.

(5) Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni; a képviselő-testület döntése szerint:

            - szükség szerinti a folyó testületi ülésen, vagy

            - a következő ülésén újból határozhat. Az eldöntendő kérdés ismételt napirendre tűzését mind az önkormányzati képviselő, mind a polgármester kezdeményezheti.

A jegyzőkönyv

14.§ (1) A képviselő-testület üléséről szerkesztett összefoglaló jegyzőkönyv készül, a jelenlévők, valamint az igazoltan távol lévő képviselő-testületi tagok feltüntetésével.

 (2) A szerkesztett jegyzőkönyv tartalmi elemeit a Mötv. 52. § (1) bekezdése határozza meg.

  (3) Bármely képviselő ragaszkodhat az általa írásba foglalt vélemény olyan jegyzőkönyvi rögzítéséhez, hogy a vélemény szó szerinti szövege a jegyzőkönyv eredeti („irattári") példányának mellékletét képezi.

 (4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, az ülés folyamatosságának feltüntetésével.

 (5) A jegyzőkönyvben az önkormányzati rendeletet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 9. § (2) bekezdése szerint kell megjelölni. A jegyzőkönyvben az önkormányzati határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. § szerint kell megjelölni.

 (6) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) írásbeli előterjesztések,

d) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet, valamint az egységes szerkezetű rendelet hiteles szövege,

e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása.

 (7) A jegyzőkönyv közérdekű adattartalmáról bármely állampolgár jogosult tájékoztatását, illetve a közérdekű adatokról - térítési díj mellett - másolat kiadását kérni.

 (8) A testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv nem hiteles példányáról a fénymásolás önköltségi díjáért papíralapú másolat adható ki.

Képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei

15.§ (1) Bármely képviselő-testületi tag a község érdekeit érintően bármely kérdésben jogosult tájékozódni az önkormányzat hivatala bármely ügyintézőjétől a jegyző egyidejű tájékoztatása mellett, illetőleg a polgármester vagy a jegyző közreműködését kérheti a kapott tájékoztatás kiegészítéséhez, hitelességének, megalapozottságának ellenőrzéséhez.

   (2) A képviselő-testületi tag által a testületi ülésen feltett kérdésre a polgármester vagy a jegyző ad választ. A válasz el nem fogadását indokolni kell.

3. Ha az Mötv. 32. § (2) i) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegi és három egymást követő testületi ülésen nem vesz részt a képviselő, akkor a Képviselő-testület egy havi tiszteletdíját megvonja. Amennyiben a képviselő előzetesen bejelenti a távolmaradását és méltánylandó okkal kimenti, a Képviselő-testület eltekint a megvonástól.

4. A képviselővel kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása a jogi-, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság feladata. A képviselő-testület részére javaslattételi hatásköre van, amely a képviselő-testületet döntésében nem köti.

5. Ha a Mötv. 38. § (1) bekezdésében foglalt méltatlansági feltételt a képviselő bejelenti, vagy a képviselő-testület egyéb módon tudomást szerez róla, akkor az Mötv. 38.§ (5) bekezdésében foglalt eljárás lefolytatása a jogi-, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság feladata. Az ezzel kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.

6.   A Képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nyilvántartása, ellenőrzése és az ezzel összefüggő kezdeményezések vizsgálata a jogi-, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság feladata.

Lakossági kapcsolatok

16.§ (1) A képviselő-testület évente - a költségvetéshez igazodva - előre meghirdetett időpontban, köteles közmeghallgatást tartani.

(2) A képviselő-testület eljárása során a közmeghallgatás során kifejezésre jutott többségi véleményt figyelembe véve dönt.

(3) A közmeghallgatást - a képviselő-testület tagjainak részvétele és közreműködése mellett - a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mindenben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak rá.

(5) Közmeghallgatást kell tartani - a népszavazásra vonatkozó törvényi korlátok között - mindazon, képviselő-testületi állásfoglalást igénylő kérdésben, ahol a testületi döntés következményeként a község lakosságának legalább felére - akár önkéntes alapon is - anyagi kötelezettség hárul.

(6) Közmeghallgatást lehet tartani a képviselő-testület állásfoglalását igénylő olyan kérdésekben, ahol a testületi döntés következtében a lakosság kötelezettségei növekednek.

(7) Közmeghallgatás megszervezésére településrészenként is sor kerülhet.

(8) Az (5) bekezdés szerinti közmeghallgatás meghirdetésével egyidejűleg a lakosságot írásban is tájékoztatni kell a testület által javasolt állásfoglalásról és annak a lakosságot érintő kihatásairól.

17.§ (1) A képviselő-testület a település közvéleményét foglalkoztató kérdésekről és a képviselő-testület munkájáról falugyűlés keretében számolhat be.

(2) A falugyűlésről az elhangzottak lényegét, valamint a megjelentek megközelítő számát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a levezető elnök és két - a helyszínen szótöbbséggel megválasztott - jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

(3) A falugyűlésről felvett jegyzőkönyvet az irattárban kell megőrizni.

Bizottságok

18.§  (1) A képviselő-testületi bizottságok elsődleges feladata a testületi tevékenység eredményességének elősegítése, a szakmai kérdésekben való előzetes állásfoglalás, illetve a testület által megjelölt feladatkörben a döntési javaslat kidolgozása vagy ellenőrzés tartása.

(2) A bizottságok látják el - tárgy szerinti megosztásban - az önkormányzati törvényben foglaltakon túlmenően a jogszabály szerint az önkormányzati bizottság feladatkörébe tartozó teendőket is.

(3) Érdemi döntést a bizottság a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági jogkörben hozhat. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) Ideiglenes bizottság létrehozására a képviselő-testület jogosult, a testület által egyidejűleg egyértelműen meghatározott, időszakos vagy eseti jelleggel jelentkező feladatok végrehajtására.

(5) Az érdemi ügydöntő jogkörben hozott bizottsági döntéseket írásba kell foglalni, amit az elnök ír alá.

(6) A bizottsági ülést a tárgyalandó napirendi pontok egyidejű ismertetésével a bizottság elnöke hívja össze.

(7) A bizottsági ülést olyan időpontra kell összehívni, hogy a napirendben döntést hozó képviselő-testületi ülésig legyen mód a bizottság álláspontját írásba foglalni. A bizottság állásfoglalását az elnök ismerteti.

(8) A bizottsági ülések jegyzőkönyvének elkészítésében a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője közreműködik. A bizottsági ülésekre és a jegyzőkönyv elkészítésére a Mötv. 60.§ -át kell alkalmazni.

Rendeletalkotás

19. § (1) A törvény végrehatására irányuló önkormányzati rendelet alkotását a jegyző köteles kezdeményezni, a magasabb jogforrás által nem szabályozott kérdésekben a kezdeményezés joga bármelyik önkormányzati képviselőt megilleti az e rendelet 5. § (9) bekezdése szerint.

(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a helyben szokásos módon: Hernádnémeti Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki, ezzel egyidejűleg a rendeletet közzéteszi a  hivatalos honlapon, illetőleg a Nemzeti Jogszabálytárban.

Népszavazás, népi kezdeményezés

20.§ (1) Népszavazás kiírását a választópolgárok 20 %-a írásban, a népszavazás tárgyának megjelölésével kezdeményezheti.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben írt aránynak megfelelő számú választópolgár nyilatkozata alapján köteles a népszavazást az adott kérdésben kiírni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kezdeményezésnek, illetőleg nyilatkozatnak alkalmasnak kell lennie az abban feltüntetett állampolgárok személyének azonosítására.

(4) Népi kezdeményezésként köteles a képviselő-testület napirendjére tűzni azt a - tárgykörébe tartozó - kérdést, melynek megtárgyalását a választópolgárok 10 %-a - a jelen §. (3) bekezdés szerinti módon - kezdeményezte.

III. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona

21.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően kerülnek besorolásra.

(2) A vagyontárgyak forgalomképtelenségét - egyedi mérlegelés alapján, a törvényi szabályozás keretei között - kizárólag a képviselő-testület oldhatja fel.

(3) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4) Az önkormányzat vagyonáról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

Záró rendelkezések

25.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

  (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (IV. 2.) önkormányzati rendelet

dr. Orosz Zsolt s.k.                                                                          dr. Szabó Zoltán s.k.

    polgármester                                                                                           jegyző

                                                                                                                      1. melléklet

Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai:

dr. Orosz Zsolt                      polgármester

Farkas Zoltán                       képviselő

Fésűsné Brosch Andrea        képviselő

Jakkel István                         képviselő

Lipták Zoltán                         képviselő

Orosz Imréné                       képviselő

Répási János                       képviselő

2. melléklet

1. Jogi-, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság

Tagjainak száma: 3 fő

   Feladata:

1. Véleményezi a szervezeti, működési szabályzat tervezetét, folyamatosan vizsgálja hatályosulását, ciklusonként legalább egyszer felülvizsgálja, javaslatot tesz módosítására, kiegészítésére, értelmezi az egyes rendelkezéseket vita esetén.
2. Jogi szempontból véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét. Javaslatot tesz az önkormányzati rendelet módosítására, hatályon kívül helyezésére.
3. Titkos szavazás esetén ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatát. Ellátja a képviselőtestület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
4. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására.
5. Ellátja a képviselők, bizottsági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket. Kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, előterjesztést tesz a képviselő-testületnek.
6. Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat, önkormányzati ügyekben jogi véleményt nyilvánít.

2. Pénzügyi Bizottság

Tagjainak száma: 3 fő

   Feladata:

1. Véleményezi:

• az éves költségvetés és a zárszámadás, valamint a pénzmaradvány felosztásának tervezetét;
• a jövőre vonatkozó tervek költségvetési előirányzatait;
• az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását;
• az önkormányzat pénzalapjához a bevételi források körével, a részesedés mértékével kapcsolatos előterjesztéseket;
• az önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységeket;
• a költségvetést érintő beszámolókat;

2. Javaslatot tesz hitel felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat.
3. Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére.
4. Vizsgálja a foglalkoztatási gondok enyhítését elősegítő módozatokat, megoldási javaslatot tesz.

3. melléklet

Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete bizottságainak elnökei, tagjai és külső szakértői:

Jogi-, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság

elnök:                   Lipták Zoltán

tagjai:                   Fésűsné Brosch Andrea

külsős tag:           Dr. Maksa Csaba

Pénzügyi Bizottság

elnök:                   Jakkel István

tagja:                    Orosz Imréné

külsős tag:           Asztalos Valéria