Szendrő város képviselő testületének 17/2014 (XI.27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 28- 2017. 07. 18Szendrő város képviselő testületének 17/2014 (XI.27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-11-28-tól 2017-07-18-ig
Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § A képviselő-testület és annak szervei számára a jogszabályokban megállapított feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szendrő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3752 Szendrő Hősök tere 1.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe Szendrő város közigazgatási területére terjed ki.
3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző és a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.
4. § (1) Az önkormányzat számára meghatározott feladatokat Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és az Önkormányzat szervei látják el.
(2) Az Önkormányzat szervei különösen:
a) polgármester,
b) a képviselőtestület bizottságai,
c) Közös Önkormányzati Hivatal,
d) jegyző,
e) társulások.
5.§ Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja m[1]eg.
II. Fejezet
Az ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
6.§ (1) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § határozza meg.
(2) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:
- átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházának működtetését,
- társadalmi szervezetek támogatását,
- központi orvosi ügyelet működtetését,
- START közmunkaprogramok szervezését, lebonyolítását
- társadalmi-, gazdaság-, infrastrukturális pályázatok benyújtását, megvalósítását.
- Társulásban vesz részt a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.
(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.[2]
7. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának pénzbeli mértékét, módját az adott intézmény alapító okirata, az éves költségvetés, valamint a gazdálkodást megalapozó pénzügyi terv határozza meg.
(2) Új önkormányzati feladat vállalása esetén rendelkezni kell a feladatellátás pénzügyi fedezetéről, módjáról.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1. A Képviselő-testület
8. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az erről szóló megállapodás körébe tartozó esetekben a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a megválasztott önkormányzati képviselők tevékenysége útján látja el.
(2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaterv, a végrehajtásához szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.
(3) A Képviselő-testület 7 főből áll.
A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton a napirendi pontok megjelölésével (telefon, telefax, elektronikus levél, távirat stb.) is összehívható bármely munkanapra.
(3) Rendkívüli ülést az Mötv 44. § rendelkezésen túl össze kell hívni, ha népi kezdeményezés kezdeményezi.
(4) A polgármester köteles 3 napon belüli időpontra a rendkívüli ülést összehívni, ha:
- a napirend tárgyalását jogszabály lehetővé teszi,
- a képviselő-testület erről határozatot hoz,
- azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik.
10. § A képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására bizottságot hoz létre.
11.§ A képviselő-testület - az Mötv. 42. §-ban meghatározottakon kívül – kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- önkormányzati jelképek, a díszpolgári cím adományozása,
- vállalkozás, gazdasági társaság alapítása;
- közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása.[3]
2. A munkaterv
12. § (1) A képviselő-testület munkáját a félévenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
(2) A munkatervet minden év december 31-ig, illetve június 30-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervre javaslatot tehet:
- polgármester,
- alpolgármester,
- települési képviselő,
- bizottságok,
- jegyző,
- aljegyző,
- az önkormányzati intézmények vezetői.
13. § (1) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések tervezett időpontját,
- a képviselő-testületi ülés várható napirendjét,
- a napirendek előadóit,
- a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét,
- azokat a napirendi pontokat, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
- az ülésre a napirendi pont tárgyalására külön meghívott szerveket, személyeket.
(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
- a települési képviselőknek,
- nem testületi tag bizottsági tagoknak,
- a munkatervben érintett előadóknak,
- a nemzetiségi önkormányzat elnökeinek.
14. § A napirendi pontok előadói lehetnek:
- a polgármester,
- alpolgármester,
- jegyző,aljegyző
- bizottságok elnökei,
- az önkormányzati hivatal irodavezetői, előadói,
- intézményvezetők,
- a testület által felkért előadók.
3. Előterjesztések
15. § A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a Képviselő-testület döntése szükséges.
16. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
- beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
- döntést igénylő javaslat, amely rendelet megalkotására, vagy határozat meghozatalára irányulhat,
- tájékoztató, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
17. § (1) Döntést igénylő javaslat előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő, illetékes bizottság és a jegyző jogosult.
(2) Az előterjesztések közül a pénzügyi tervek, beszámolók, az intézményi beszámolók, valamint a rendeletalkotásra irányuló javaslatok kizárólag az adott témában érintett bizottság, bizottságok véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhetők napirendre.
18. § (1) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:
- önkormányzati rendeletalkotás,
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
- helyi népszavazás kiírása,
- önkormányzati jelképek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,
- munkaterv,
- önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,
- társulás létrehozása, csatlakozásról, kilépésről szóló döntés,
- lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló.
(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását és ismertetését.
19. § Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, a költségkihatásokat, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.
20. § (1) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.
(2) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. munkanapig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.
(3) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.
4. Az ülés összehívása
21. § (1)A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Az ülést – amennyiben a körülmények másként nem indokolják – az Önkormányzat székhelyén kell megtartani.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését a Szociális és Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A Szociális és Szociális és Ügyrendi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a legidősebb, majd az őt korban követő képviselő jogosult az ülés összehívására.
22.§ (1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülést megelőző legalább 5 nappal korábban kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet.
(2) A meghívót a polgármester írja alá, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.
(3) Halasztást nem tűrő esetekben a testületi ülés formális meghívó nélkül is (telefon, email) összehívható.
23. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésévek egyidejűleg –hirdetőtáblán és a helyi televízió útján a lakosságot is tájékoztatni kell.
(2) A képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.
5. A képviselő- testület tanácskozási rendje
24. § A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a Szociális és Szociális és Ügyrendi elnöke, akadályoztatása esetén a legidősebb, majd a korban őt követő képviselő vezeti.
25. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:
- megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
- tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről
- előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
- napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
- hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
- hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők tekintetében,
- figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólhat,
- a tanácskozás rendjének fenntartása.
26. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:
- jegyző, aljegyző
- nemzetiségi önkormányzatok elnöke,
- egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és
- akiket a polgármester külön meghívott.
(2) A 23. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.[4]
27. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, engedély alapján az ülés során az egyes napirendi pontokat illetően fel is szólalhat.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben zárt ülést tart. Zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésében megnevezett személyek lehetnek csak jelen.
(3) Zárt ülés tartása esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a jegyző biztosítja.
28. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megvizsgálja a határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve anélkül távol lévő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.
(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.
29. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület dönt.
(2) A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármelyik képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.
30. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
31.§ Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
32. § A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a polgármester és a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.
33. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.
34. § A két ülés közötti fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselőtestület a napirend előtti témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskör ügyében hozott intézkedések elfogadásáról.
35. § A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.
6. Sürgősségi indítvány
36. § (1) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:
- polgármester,
- alpolgármester,
- települési képviselő,
- jegyző,
- a témakör szerinti illetékes bizottság,
- nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig lehet írásban benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül – minősített többséggel – határoz.
37. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
38 § (1) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. Az előterjesztő válaszadását követően a jelenlévők hozzászólhatnak a napirendi ponthoz.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra csak egy alkalommal kerülhet sor, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az észrevételekre.
39. § A szavazás előtt a jegyző észrevételt tehet.
7. A tanácskozás rendjének fenntartása
40. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amely során az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
41. § A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a nyilvános ülésen megjelent rendzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel a terem elhagyására kötelezheti.
42. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
43. § (1) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, és bántó kijelentéseit rögtön nem vonja vissza, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet nem követi meg, széksértést követ el. A széksértés tényét a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg és a képviselő 1 havi tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti.
(2) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselőtestületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
8. Határozathozatal és a szavazás módja
44. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
45. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges.
46. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § -ában meghatározott döntések meghozatalán kívül:
- kereset benyújtásához a polgármester ellen tisztségének megszüntetése érdekében /
- képviselőtestület hatáskörének átruházásához,
- állásfoglalás sürgősségi indítvány elfogadásához,
- hitelfelvétel, kötvénykibocsátás önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése, megterhelése ügyében,
- a társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a társasági szerződésben foglalt rendelkezések tárgyában /alapításkor/.
47. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a polgármester a mulasztó képviselő tiszteletdíjának folyósítását 2 hónapra felfüggeszti, továbbá az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell.
48. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.
(2) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő (a jelenlevők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott), a levezető elnök még ugyanazon ülésen elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.
49. § (1) A képviselő-testület névszerinti szavazást a törvényben meghatározott esetekben rendel el. Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti.
(2) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.
(3) A névszerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá és az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
50. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben és az alpolgármester megválasztásánál.
(2) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon külön helyiségben urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást bonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, valamint a szavazásban résztvevők megnevezését.
(4) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselőtestület következő ülésén lehet megismételni, újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
9. A Képviselő-testület döntései
51. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
- képviselő-testületi tagok
- illetékes bizottságok,
- polgármester,
- alpolgármester,
- jegyző.
(2) Az érintettek a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésüket a polgármesternek nyújtják be, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(3) A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik.
52. § (1) A polgármester a jegyző útján terjeszti a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést tartalmazó indítványt a Képviselő-testület elé.
(2) A Képviselő-testület a rendelettervezet szakszerű előkészítésével a jegyzőt bízza meg, aki szükség szerint együttműködik a Szociális és Ügyrendi, valamint a tárgy szerint illetékes bizottságokkal.
(3) A tervezet előkészítéséhez a képviselőtestület szakértőt is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot is létrehozhat.
53.§ (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.
(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhető tenni oly módon, hogy a jogosultaknak a rendelet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, de legalább 5 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.
(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a tervezet témájához, illetőleg névtelenül érkezett.
(4) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni
(5) A rendelet-tervezet készítője a beérkezett véleményeket áttekinti, azok elfogadásáról, elutasításáról a honlapon közzéteendő összefoglalót készít.
(6) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.
54.§ Nem bocsátható véleményezésre:
- a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának tervezete
- költségvetést érintő, állami és egyéb támogatások felhasználásáról szóló tervezet
- az a tervezet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik
- az a tervezet, amelynek egyeztetése a község pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyezteti,
- a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
- az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
- a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.
55. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.
56. § A polgármester és a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.
57. § A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.
58. § (1) A rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erről szóló polgármesteri indítványról a testület vita nélkül hoz határozatot.
(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(3) Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kihelyezésével történik.
(4) Az elfogadott és kihirdetett rendeletet meg kell jeleníteni az Önkormányzat honlapján.
59. § A képviselő-testület rendeletének megjelölése:
Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…./… év (…hó … nap) önkormányzati rendelete
…………………………………………(ról/ről)
(a rendelet címe)
60. § (1) A testület határozatainak megjelölése:
Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…./… év (… hó…nap) határozata
……………………………….. (ról/ről)
(tárgya)
(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.
61. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:
a) napirend elfogadásáról,
b) Szociális és Ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról,
d) név szerinti szavazás elrendeléséről,
e) titkos szavazás elrendeléséről,
f) sürgősségi indítvány napirendre vételéről.
62. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.
63. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.
10. A jegyzőkönyv
64. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyv készül. Egy példányt – a zárt ülés kivételével – a lakosság tájékoztatása érdekében a könyvtárban kell elhelyezni.
(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl:
a) az ülésről távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,
b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,
c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát,
d) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
e) a képviselő kérésére véleményének rögzítését.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
- a meghívó;
- a jelenléti ív;
- az előterjesztések mellékletei;
- az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére);
- titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv.
65. § A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel is készül, melyet az ülést követően meg kell őrizni, nem selejtezhető. Az ülésről készített jegyzőkönyv a hangfelvétel alapján készül.[5]
66. § A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről az állampolgárok írásban benyújtott kérelemmel másolatot, kivonatot kérhetnek, amelyet a polgármester engedélyével lehet kiadni. A másolat és a kivonat hitelesítésére a jegyző jogosult.
11. Lakossági fórumok, közmeghallgatás
67. § (1) Évente egy alkalommal várospolitikai gyűlést kell tartani, amelynek napirendjét a képviselő-testület határozza meg, összehívásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A várospolitikai gyűlés időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.
68. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
2) Közmeghallgatást kell tartani:
- jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés előtt,
- ha a testület előzetesen úgy döntött,
- ha a képviselők fele azt indítványozza.”
(3) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről, idejéről a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell, hogy lehetősége nyíljon kérdéseinek megfogalmazására és a felkészülésre.[6]
12. Az önkormányzat társulásai és együttműködései
69. § (1) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Szoctv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban Gyvt.) meghatározott szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátására jogi személyiségű intézményfenntartó társulásban vesz részt, valamint
(2) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására társulásban vesz részt, valamint többcélú kistérségi társulás tagja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt feladatok ellátására létrejött társulási megállapodásokat a 3. függelék tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulatait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak, továbbá együttműködik a településen működő civil szervezetekkel
70.§ (1) A Képviselő-testület együttműködik a Szendrő Városi Roma és Német Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) Ennek keretében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.) 80.§-ban foglaltak szerint:
a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit,
b) gondoskodik a működésükkel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,
c) az Njtv. 80.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal,
d) az együttműködési megállapodásokat az Njtv. 80.§ (2) bekezdésében foglalt határidőkben rendszeresen felülvizsgálja.
(3) A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat a 4. függelék tartalmazza.
70/A. § A helyi önkormányzat a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Ennek keretén belül nemzetiségi irodát biztosít a Hivatal Szendrő, Hősök tere 1. szám alatti épületében, az önkormányzatok között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint.
70/B. (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat részére jogszabály által előírt véleményezési jog esetén a képviselő-testületi döntés csak a települési nemzetiségi önkormányzat véleményének birtokában hozható meg azzal, hogy
a) a képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat véleményéhez nincs kötve és
b) ha a nemzetiségi önkormányzat a véleményezési jogkörébe tartozó kérdésben a testületi ülés időpontját megelőző munkanapig nem közli véleményét úgy kell tekinteni, hogy egyetért a döntéstervezettel.
(3) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogkörébe tartozó kérdésben a testületi ülés időpontját megelőző munkanapig nem foglal állást, úgy kell tekinteni, hogy egyetért a döntéstervezettel
(4) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének az Njt.-ben meghatározottak szerinti javaslatot, kezdeményezést az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával a polgármesternek címezve kell benyújtania.
(5) A Polgármester a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon megérkezik a Hivatalba.[7]
IV. Fejezet
1. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
71. § (1) Az önkormányzati képviselőt megillető jogok és kötelezettségek körét az Mötv. 32. § rendelkezései és jelen SZMSZ határozzák meg.
72. § (1) A képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk tervezésében és ellenőrzésében. Ezen felül igényelheti a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, valamint jogosult megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj és természetbeni juttatásra.
(2) A képviselő köteles:
- írásban, vagy szóban a polgármesternél, bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
- képviselő megbízatásához méltó, a képviselőtestület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,
- a képviselő tevékenysége során tudomására jutó állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.
(3) A képviselőt továbbá kérdezési jog és interpellációs jog illeti meg.
73. § A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a benyújtott kérdésekről és interpellációkról. A képviselők a kérdést és az interpellációt szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.
74. § (1) A kérdés az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testületi tagnak viszontválaszra nincs joga, a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem határoz.
(2) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.
(3) A kérdés felvetésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselőtestület esetenként határozza meg.
75. § (1) Az interpelláció tárgya az Önkormányzat hatáskörének ellátásával kapcsolatos.
Az interpellációt írásban a polgármesternél kell benyújtani.
(2) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 5 munkanappal korábban írásban megkapta. Amennyiben rövidebb határidőn belül, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a képviselő-testület ülésén választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
(3) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.
(4) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.
(5) Az interpellációkról a jegyző – a hivatal útján - rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
2. A polgármester
76. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
77. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:
- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
- feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
- segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
- együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(2) A polgármester rendszeresen fogadóórát tart.
78. § A polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban döntést hozni:
a) önkormányzati segély ügyekben,
b) közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyekben,
3. Az alpolgármester
79. § (1) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el
(2) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatkörét az SZMSZ függeléke tartalmazza.
4. A képviselőtestület bizottságai
80. § A képviselőtestület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő feladatokat ellátó - a képviselőtestületi ügyekben döntési jogkörrel is felruházható –egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott szervek.
81. § (1) A képviselőtestület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselőtestület állandó bizottságai:
- Szociális és Ügyrendi Bizottság
- Pénzügyi, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság.
82. § A Szociális és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:
- Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
- Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
- A feladatkörébe tartozó témában véleményezi az intézményi beszámolókat, valamint a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat.
- Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, méltatlansági eljárást kezdeményezhet.
- Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait, a köztartozásmentes adózói adatbázisból kapott igazolásaikat,
- Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
- Lebonyolítja a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.
83. § A Pénzügyi, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatásköre:
- Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
- Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
- A feladatkörébe tartozó témában véleményezi az intézményi beszámolókat, valamint a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat.
- Ellátja az SZMSZ 108. §-a szerinti feladatokat.
84. § (1) A képviselőtestület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakuláskor dönt.
(2) A bizottságok tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a képviselő-testület elé terjeszt.
(3) A képviselőtestület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.
(4) A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.
85. § Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó vagy ideiglenes bizottságnak nem lehet az elnöke.
85. § Az állandó bizottságok az általuk meghatározott feladat elvégzésére albizottságot alakíthatnak, melynek létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét. Elnöke csak a létrehozott bizottság képviselő tagja lehet.
87. § Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
88. § Működésük részletszabályait az Mötv. és az SZMSZ. rendelkezéseivel összhangban a bizottságok állapítják meg.
89. § (1) A bizottság féléves munkaterv alapján működik. Üléseit - legalább kéthavonta - a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a képviselő-testület ülésének hetén tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.
(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.
90. § A bizottságot – az Mötv 61. § (1) bekezdésén túl össze kell hívni, ha azt a bizottsági tagok egyharmada a napirendi javaslatok megjelöléséval kezdeményezi.
91. § A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
92. § Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselőtestület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.
93. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.
94. § A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.
95. § Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.
96. § A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a képviselő testületi ülésen ismertetni kell.
97. § A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa magbízott személy.
98. § A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a hivatal útján - gondoskodik.
99. § A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként két-két alkalommal beszámolnak a képviselőtestületnek.
5. A jegyző, aljegyző
100. § A jegyző az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározottakon felül az alábbi feladatokat látja el:
- megszervezi a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
- rendszeres tájékoztatást ad a képviselőtestületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő új jogszabályokról.
- szervezi a jogi felvilágosító munkát,
- gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
- biztosítja a hivatal működési rendjét és fegyelmét
101.§ Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
102. § A jegyzői és aljegyzői tisztségek – 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő -egyidejű betöltetlensége , illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el - a polgármester megbízása alapján.
6. A képviselő-testület hivatala
103. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat – az erről szóló megállapodás alapján létrehozott – a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (Szendrő, Hősök tere 1.) (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) A Hivatal szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(3) A Hivatal a jegyző irányításával ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a Szendrő székhellyel létrejövő jogi személyiségű önkormányzati társulások működésével összefüggő ügyviteli-, valamint a gazdálkodásuknak végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(4) Szendrő Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit – a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak alapján - biztosítja.
V. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
1. Az önkormányzat költségvetése
104. § Az önkormányzat évente meghatározza gazdasági programját és költségvetését.
105. § A képviselő-testület a költségvetést önálló rendeletben állapítja meg. A koncepciót a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az Államháztartási törvényben meghatározott határidőig.
106. § (1) Az Önkormányzat költségvetésének tárgyalása két fordulóban történik.
(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:
- számításba kell venni a bevételi forrásokat, források bővítésének lehetőségeit
- meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,
- egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek sorrendje.
(3) A második fordulóban - közmeghallgatás után - a költségvetési törvényben előirt részletezésben az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja a testület.
2. Az Önkormányzat vagyona
107. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó helyi szabályokat, továbbá a törzsvagyon forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes tárgyait és a vagyontárgyakról történő rendelkezés feltételeit az Önkormányzat vagyonáról rendelkező önkormányzati rendelet tartalmazza.
3. A gazdálkodás ellenőrzése
108. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső- és pénzügyi ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.
109. A képviselőtestület pénzügyi bizottsága Mötv. 120. –ban előírtakon felül az alábbi feladatokat látja el:
- részt vesz a képviselőtestület pályázatainak előkészítésében,
- véleményezi a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
110. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
111.§ Hatályát veszti az Szendrő Város Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. /VI.28/ rendelete.
Tomorszki István dr. Istenes Ibolya
polgármester jegyző
MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK
Melléklet
- Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása.
Függelékek
- A Képviselő-testület tagjainak név szerinti felsorolása.
- A bizottsági tagok felsorolása
- Társulási megállapodások, együttműködési megállapodások
17/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1. melléklet
Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása.
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
066020 Város, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
17/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1. függelék
Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének tagjai
Tomorszki István polgármester
Hudák József alpolgármester
Gajdosné Tolnai Klára
Jósvay István
Szaniszló Richárd
Szkiba Jánosné
Paszternák József János
17/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet 2. függelék
Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestület Bizottságainak létszáma és tagjai
Pénzügyi, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság: 5 fő
Elnök: Gajdosné Tolnai Klára képviselő
Tagok: Paszternák József János képviselő
Szaniszló Richárd képviselő
Bári András
Petró Jánosné
Szociális és Ügyrendi Bizottság: 3 fő
Elnök: Paszternák János József képviselő
Tagok: Szaniszló Richárd képviselő
Szkiba Jánosné képviselő