Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A képviselő-testület és annak szervei számára a jogszabályokban megállapított feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szendrő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3752 Szendrő Hősök tere 1.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe Szendrő város közigazgatási területére terjed ki.

3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző és a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.

4. § (1) Az önkormányzat számára meghatározott feladatokat Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és az Önkormányzat szervei látják el.

(2) Az Önkormányzat szervei különösen:

a) polgármester,

b) a képviselőtestület bizottságai,

c) Közös Önkormányzati Hivatal,

d) jegyző,

e) társulások.

5.§ Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja m^[1]eg.

II. Fejezet

Az ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

6.§ (1) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § határozza meg.

(2) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:

1. átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházának működtetését,
2. társadalmi szervezetek támogatását,
3. központi orvosi ügyelet működtetését,
4. START közmunkaprogramok szervezését, lebonyolítását
5. társadalmi-, gazdaság-, infrastrukturális pályázatok benyújtását, megvalósítását.

3. Társulásban vesz részt a kistérség összehangolt fejlesztése, a térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében.

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.^[2]

7. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának pénzbeli mértékét, módját az adott intézmény alapító okirata, az éves költségvetés, valamint a gazdálkodást megalapozó pénzügyi terv határozza meg.

(2) Új önkormányzati feladat vállalása esetén rendelkezni kell a feladatellátás pénzügyi fedezetéről, módjáról.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. A Képviselő-testület

8. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az erről szóló megállapodás körébe tartozó esetekben a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a megválasztott önkormányzati képviselők tevékenysége útján látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaterv, a végrehajtásához szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

(3) A Képviselő-testület 7 főből áll.

A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton a napirendi pontok megjelölésével (telefon, telefax, elektronikus levél, távirat stb.) is összehívható bármely munkanapra.

(3) Rendkívüli ülést az Mötv 44. § rendelkezésen túl össze kell hívni, ha népi kezdeményezés kezdeményezi.

(4) A polgármester köteles 3 napon belüli időpontra a rendkívüli ülést összehívni, ha:

1. a napirend tárgyalását jogszabály lehetővé teszi,
2. a képviselő-testület erről határozatot hoz,
3. azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik.

10. § A képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására bizottságot hoz létre.

11.§ A képviselő-testület - az Mötv. 42. §-ban meghatározottakon kívül – kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. önkormányzati jelképek, a díszpolgári cím adományozása,
2. vállalkozás, gazdasági társaság alapítása;
   
3. közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása.^[3]
   

2. A munkaterv

12. § (1) A képviselő-testület munkáját a félévenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervet minden év december 31-ig, illetve június 30-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervre javaslatot tehet:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. települési képviselő,
4. bizottságok,
5. jegyző,
6. aljegyző,
7. az önkormányzati intézmények vezetői.

13. § (1) A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések tervezett időpontját,
2. a képviselő-testületi ülés várható napirendjét,
3. a napirendek előadóit,
4. a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét,
5. azokat a napirendi pontokat, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
6. az ülésre a napirendi pont tárgyalására külön meghívott szerveket, személyeket.

(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

1. a települési képviselőknek,
2. nem testületi tag bizottsági tagoknak,
3. a munkatervben érintett előadóknak,
4. a nemzetiségi önkormányzat elnökeinek.

14. § A napirendi pontok előadói lehetnek:

1. a polgármester,
2. alpolgármester,
3. jegyző,aljegyző
4. bizottságok elnökei,
5. az önkormányzati hivatal irodavezetői, előadói,
   
6. intézményvezetők,
   
7. a testület által felkért előadók.

3. Előterjesztések

15. § A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a Képviselő-testület döntése szükséges.

16. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

1. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
2. döntést igénylő javaslat, amely rendelet megalkotására, vagy határozat meghozatalára irányulhat,
3. tájékoztató, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

17. § (1) Döntést igénylő javaslat előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő, illetékes bizottság és a jegyző jogosult.

(2) Az előterjesztések közül a pénzügyi tervek, beszámolók, az intézményi beszámolók, valamint a rendeletalkotásra irányuló javaslatok kizárólag az adott témában érintett bizottság, bizottságok véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhetők napirendre.

18. § (1) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:

1.  önkormányzati rendeletalkotás,
2.  intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
3.  helyi népszavazás kiírása,
4. önkormányzati jelképek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,
5. munkaterv,
6. önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,
7. társulás létrehozása, csatlakozásról, kilépésről szóló döntés,
8. lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását és ismertetését.

19. § Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, a költségkihatásokat, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.

20. § (1) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.

(2) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. munkanapig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(3) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.

4. Az ülés összehívása

21. § (1)A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Az ülést – amennyiben a körülmények másként nem indokolják – az Önkormányzat székhelyén kell megtartani.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését a Szociális és Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A Szociális és Szociális és Ügyrendi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a legidősebb, majd az őt korban követő képviselő jogosult az ülés összehívására.

22.§ (1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülést megelőző legalább 5 nappal korábban kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(2) A meghívót a polgármester írja alá, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(3) Halasztást nem tűrő esetekben a testületi ülés formális meghívó nélkül is (telefon, email) összehívható.

23. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésévek egyidejűleg –hirdetőtáblán és a helyi televízió útján a lakosságot is tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.

5. A képviselő- testület tanácskozási rendje

24. § A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a Szociális és Szociális és Ügyrendi elnöke, akadályoztatása esetén a legidősebb, majd a korban őt követő képviselő vezeti.

25. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

1. megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
2. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről
3. előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
5. hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
6. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők tekintetében,
   
7. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólhat,
8. a tanácskozás rendjének fenntartása.

26. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

1. jegyző, aljegyző
2. nemzetiségi önkormányzatok elnöke,
3. egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és
4. akiket a polgármester külön meghívott.

(2) A 23. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.^[4]

27. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, engedély alapján az ülés során az egyes napirendi pontokat illetően fel is szólalhat.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben zárt ülést tart. Zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésében megnevezett személyek lehetnek csak jelen.

(3) Zárt ülés tartása esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a jegyző biztosítja.

28. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megvizsgálja a határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve anélkül távol lévő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.

29. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület dönt.

(2) A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármelyik képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

30. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

31.§ Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

32. § A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a polgármester és a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.

33. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.

34. § A két ülés közötti fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselőtestület a napirend előtti témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskör ügyében hozott intézkedések elfogadásáról.

35. § A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

6. Sürgősségi indítvány

36. § (1) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. települési képviselő,
4. jegyző,
5. a témakör szerinti illetékes bizottság,
6. nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig lehet írásban benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül – minősített többséggel – határoz.

37. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

38 § (1) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. Az előterjesztő válaszadását követően a jelenlévők hozzászólhatnak a napirendi ponthoz.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra csak egy alkalommal kerülhet sor, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az észrevételekre.

39. § A szavazás előtt a jegyző észrevételt tehet.

7. A tanácskozás rendjének fenntartása

40. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amely során az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

41. § A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a nyilvános ülésen megjelent rendzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel a terem elhagyására kötelezheti.

42. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

43. § (1) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, és bántó kijelentéseit rögtön nem vonja vissza, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet nem követi meg, széksértést követ el. A széksértés tényét a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg és a képviselő 1 havi tiszteletdíját 25 %-kal  csökkenti.

(2) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képvi­selőtestületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alap­ján vehetnek részt.

8. Határozathozatal és a szavazás módja

44. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

45. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges.

46. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § -ában meghatározott döntések meghozatalán kívül:

1. kereset benyújtásához a polgármester ellen tisztségének meg­szüntetése érdekében /
2. képviselőtestület hatáskörének átruházásához,
3. állásfoglalás sürgősségi indítvány elfogadásához,
4. hitelfelvétel, kötvénykibocsátás önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése, megterhelése ügyében,
5. a társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a társasági szerződésben foglalt rendelkezések tárgyában /alapításkor/.

47. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a polgármester a mulasztó képviselő  tiszteletdíjának folyósítását 2 hónapra felfüggeszti, továbbá az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell.

48. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.

(2) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő (a jelenlevők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott), a levezető elnök még ugyanazon ülésen elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

49. § (1) A képviselő-testület névszerinti szavazást a törvényben meghatározott esetekben rendel el. Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti.

(2) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.

(3) A névszerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá és az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

50. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben és az alpolgármester megválasztásánál.

(2) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon külön helyiségben urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást bonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, valamint a szavazásban résztvevők megnevezését.

(4) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselőtestület következő ülésén lehet megismételni, újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

9. A Képviselő-testület döntései

51. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

1. képviselő-testületi tagok
2. illetékes bizottságok,
3. polgármester,
4. alpolgármester,
5. jegyző.

(2) Az érintettek a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésüket a polgármesternek nyújtják be, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(3) A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik.

52. § (1) A polgármester a jegyző útján terjeszti a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést tartalmazó indítványt a Képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület a rendelettervezet szakszerű előkészítésével a jegyzőt bízza meg, aki szükség szerint együttműködik a Szociális és Ügyrendi, valamint a tárgy szerint illetékes bizottságokkal.

(3) A tervezet előkészítéséhez a képviselőtestület szakértőt is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot is létrehozhat.

53.§ (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.

(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhető tenni oly módon, hogy a jogosultaknak a rendelet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, de legalább 5 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a tervezet témájához, illetőleg névtelenül érkezett.

(4) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni

(5) A rendelet-tervezet készítője a beérkezett véleményeket áttekinti, azok elfogadásáról, elutasításáról a honlapon közzéteendő összefoglalót készít.

(6) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.

54.§ Nem bocsátható véleményezésre:

1. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának tervezete
2. költségvetést érintő, állami és egyéb támogatások felhasználásáról szóló tervezet
3. az a tervezet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik
4. az a tervezet, amelynek egyeztetése a község pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyezteti,
5. a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
6. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
7. a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.

55. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.

56. § A polgármester és a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

57. § A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

58. § (1) A rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erről szóló polgármesteri indítványról a testület vita nélkül hoz határozatot.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(3) Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kihelyezésével történik.

(4) Az elfogadott és kihirdetett rendeletet meg kell jeleníteni az Önkormányzat honlapján.

59. § A képviselő-testület rendeletének megjelölése:

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének

…./… év (…hó … nap)  önkormányzati rendelete

…………………………………………(ról/ről)

(a rendelet címe)

60. § (1) A testület határozatainak megjelölése:

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének

…./… év (… hó…nap) határozata

……………………………….. (ról/ről)

(tárgya)

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

61. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) napirend elfogadásáról,

b) Szociális és Ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról,

d) név szerinti szavazás elrendeléséről,

e) titkos szavazás elrendeléséről,

f)  sürgősségi indítvány napirendre vételéről.

62. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.

63. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.

10. A jegyzőkönyv

64. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyv készül. Egy példányt – a zárt ülés kivételével – a lakosság tájékoztatása érdekében a könyvtárban kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl:

a) az ülésről távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát,

d) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

e) a képviselő kérésére véleményének rögzítését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó;
2. a jelenléti ív;
3. az előterjesztések mellékletei;
4. az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére);
5. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv.

65. § A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel is készül, melyet az ülést követően meg kell őrizni, nem selejtezhető. Az ülésről készített jegyzőkönyv a hangfelvétel alapján készül.^[5]

66. § A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről az állampolgárok írásban benyújtott kérelemmel másolatot, kivonatot kérhetnek, amelyet a polgármester engedélyével lehet kiadni. A másolat és a kivonat hitelesítésére a jegyző jogosult.

11. Lakossági fórumok, közmeghallgatás

67. § (1) Évente egy alkalommal várospolitikai gyűlést kell tartani, amelynek napirendjét a képviselő-testület határozza meg, összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A várospolitikai gyűlés időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.

68. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

2) Közmeghallgatást kell tartani:

1. jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés előtt,
2. ha a testület előzetesen úgy döntött,
3. ha a képviselők fele azt indítványozza.”

(3) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről, idejéről a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell,  hogy lehetősége nyíljon kérdéseinek megfogalmazására és a felkészülésre.^[6]

12. Az önkormányzat társulásai és együttműködései

69. § (1) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló  1993. évi III. törvényben (továbbiakban Szoctv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben  (továbbiakban Gyvt.) meghatározott szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátására jogi személyiségű intézményfenntartó társulásban vesz részt, valamint

(2)  a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására társulásban vesz részt, valamint többcélú kistérségi társulás tagja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt feladatok ellátására létrejött társulási megállapodásokat a 3. függelék tartalmazza.

(4)  A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulatait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak, továbbá együttműködik a  településen működő civil szervezetekkel

70.§ (1) A Képviselő-testület együttműködik a Szendrő Városi Roma és Német Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Ennek keretében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Njtv.)  80.§-ban foglaltak szerint:

a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit,

b) gondoskodik a működésükkel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) az Njtv. 80.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal,

d) az együttműködési megállapodásokat  az Njtv. 80.§ (2) bekezdésében foglalt határidőkben rendszeresen felülvizsgálja.

 (3) A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat a 4. függelék tartalmazza.

70/A. § A helyi önkormányzat a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Ennek keretén belül nemzetiségi irodát biztosít a Hivatal Szendrő, Hősök tere 1. szám alatti épületében, az önkormányzatok között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint.

70/B. (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlásával hozható döntés esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az egyetértés tárgyában hozott döntése, a kialakított és írásba foglalt véleménye beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat részére jogszabály által előírt véleményezési jog esetén a képviselő-testületi döntés csak a települési nemzetiségi önkormányzat véleményének birtokában hozható meg azzal, hogy

a) a képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat véleményéhez nincs kötve és

b) ha a nemzetiségi önkormányzat a véleményezési jogkörébe tartozó kérdésben a testületi ülés időpontját megelőző munkanapig nem közli véleményét úgy kell tekinteni, hogy egyetért a döntéstervezettel.

(3) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogkörébe tartozó kérdésben a testületi ülés időpontját megelőző munkanapig nem foglal állást, úgy kell tekinteni, hogy egyetért a döntéstervezettel

 (4) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének az Njt.-ben meghatározottak szerinti javaslatot, kezdeményezést az előterjesztésre vonatkozó szabályok betartásával a polgármesternek címezve kell benyújtania.

(5) A Polgármester a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon megérkezik a Hivatalba.^[7]

IV. Fejezet

1. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

71. § (1) Az önkormányzati képviselőt megillető jogok és kötelezettségek körét az Mötv. 32. § rendelkezései és jelen SZMSZ határozzák meg.

72. § (1) A képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk tervezésében és ellenőrzésében. Ezen felül igényelheti a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, valamint jogosult megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj és természetbeni juttatásra.

(2) A képviselő köteles:

1. írásban, vagy szóban a polgármesternél, bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
2. képviselő megbízatásához méltó, a képviselőtestület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,
3. a képviselő tevékenysége során tudomására jutó állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.

(3) A képviselőt továbbá kérdezési jog és interpellációs jog illeti meg.

73. § A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a benyújtott kérdésekről és interpellációkról. A képviselők a kérdést és az interpellációt szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.

74. § (1) A kérdés az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testületi tagnak viszontválaszra nincs joga, a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem határoz.

(2) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(3) A kérdés felvetésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselőtestület esetenként határozza meg.

75. § (1) Az interpelláció tárgya az Önkormányzat hatáskörének ellátásával kapcsolatos.

Az interpellációt írásban a polgármesternél kell benyújtani.

(2) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 5 munkanappal korábban írásban megkapta. Amennyiben rövidebb határidőn belül, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a képviselő-testület ülésén választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(3) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.

(4) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.

(5) Az interpellációkról a jegyző – a hivatal útján - rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

2. A polgármester

76. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

77. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:

1. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
2. feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
3. segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(2) A polgármester rendszeresen fogadóórát tart.

78. § A polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban döntést hozni:

a) önkormányzati segély ügyekben,

b) közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyekben,

3. Az alpolgármester

79. § (1) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el

(2) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatkörét az SZMSZ függeléke tartalmazza.

4. A képviselőtestület bizottságai

80. § A képviselőtestület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő feladatokat ellátó - a képviselőtestületi ügyekben döntési jogkörrel is felruházható –egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott szervek.

81. § (1) A képviselőtestület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselőtestület állandó bizottságai:

1.  Szociális és  Ügyrendi Bizottság
2.  Pénzügyi, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság.

82. § A Szociális és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

1. Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
2. Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
3. A feladatkörébe tartozó témában véleményezi az intézményi beszámolókat, valamint a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat.
4. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, méltatlansági eljárást kezdeményezhet.
5. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait, a köztartozásmentes adózói adatbázisból kapott igazolásaikat,
6. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
7. Lebonyolítja a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.

83. § A Pénzügyi, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatásköre:

1. Feladatkörében, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
2. Feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.
3. A feladatkörébe tartozó témában véleményezi az intézményi beszámolókat, valamint a rendeletalkotásra irányuló javaslatokat.
4. Ellátja az SZMSZ 108. §-a szerinti feladatokat.

84. § (1) A képviselőtestület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakuláskor dönt.

(2) A bizottságok tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a képviselő-testület elé terjeszt.

(3) A képviselőtestület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

(4) A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

85. § Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó vagy ideiglenes bizottságnak nem lehet az elnöke.

85. § Az állandó bizottságok az általuk meghatározott feladat elvégzésére albizottságot alakíthatnak, melynek létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét. Elnöke csak a létrehozott bizottság képviselő tagja lehet.

87. § Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

88. § Működésük részletszabályait az Mötv. és az SZMSZ. rendelkezéseivel összhangban a bizottságok állapítják meg.

89. § (1) A bizottság féléves munkaterv alapján működik. Üléseit - legalább kéthavonta - a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a képviselő-testület ülésének hetén tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.

(2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.

90. § A bizottságot – az Mötv 61. § (1) bekezdésén túl össze kell hívni, ha azt a bizottsági tagok egyharmada a napirendi javaslatok megjelöléséval kezdeményezi.

91. § A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.

92. § Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselőtestület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

93. § A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.

94. § A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.

95. § Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.

96. § A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a képviselő testületi ülésen ismertetni kell.

97. § A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa magbízott személy.

98. § A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a hivatal útján - gondoskodik.

99. § A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként két-két alkalommal beszámolnak a képviselőtestületnek.

5. A jegyző, aljegyző

100. § A jegyző az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározottakon felül az alábbi feladatokat látja el:

1. megszervezi a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
2. rendszeres tájékoztatást ad a képviselőtestületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő új jogszabályokról.

1. szervezi a jogi felvilágosító munkát,
2. gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
3. biztosítja a hivatal működési rendjét és fegyelmét

101.§ Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

102. § A jegyzői és aljegyzői tisztségek – 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő  -egyidejű betöltetlensége , illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el -  a polgármester megbízása alapján.

6. A képviselő-testület hivatala

103. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat – az erről szóló megállapodás alapján létrehozott – a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (Szendrő, Hősök tere 1.) (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A Hivatal a jegyző irányításával ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a Szendrő székhellyel létrejövő jogi személyiségű önkormányzati társulások működésével összefüggő ügyviteli-, valamint a gazdálkodásuknak végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(4) Szendrő Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit – a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak alapján - biztosítja.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

1. Az önkormányzat költségvetése

104. § Az önkormányzat évente meghatározza gazdasági programját és költségvetését.

105. § A képviselő-testület a költségvetést önálló rendeletben állapítja meg. A koncepciót a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az Államháztartási törvényben meghatározott határidőig.

106. § (1) Az Önkormányzat költségvetésének tárgyalása két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:

1. számításba kell venni a bevételi forrásokat, források bővítésének lehetőségeit
2. meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gaz­daságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatí­váit,
3. egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek sorrendje.

(3) A második fordulóban - közmeghallgatás után - a költségvetési törvényben előirt részletezésben az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja a testület.

2. Az Önkormányzat vagyona

107. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó helyi szabályokat, továbbá a törzsvagyon forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes tárgyait és a vagyontárgyakról történő rendelkezés feltételeit az Önkormányzat vagyonáról rendelkező önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. A gazdálkodás ellenőrzése

108. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső- és pénzügyi ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.

109. A képviselőtestület pénzügyi bizottsága Mötv. 120. –ban előírtakon felül az alábbi feladatokat látja el:

1. részt vesz a képviselőtestület pályázatainak előkészítésében,
2. véleményezi a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

110. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

111.§ Hatályát veszti az Szendrő Város Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. /VI.28/ rendelete.

Tomorszki István                                                                              dr. Istenes Ibolya

     polgármester                                                                                            jegyző

MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK

Melléklet

1. Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása.

Függelékek

1. A Képviselő-testület tagjainak név szerinti felsorolása.
2. A bizottsági tagok felsorolása
3. Társulási megállapodások, együttműködési megállapodások
   

17/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1. melléklet

Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása.

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

066020 Város, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

17/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1. függelék

Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének tagjai

Tomorszki István polgármester

Hudák József alpolgármester

Gajdosné Tolnai Klára

Jósvay István

Szaniszló Richárd

Szkiba Jánosné

Paszternák József János

17/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet 2. függelék

Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestület Bizottságainak létszáma és tagjai

Pénzügyi, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság: 5 fő

Elnök:      Gajdosné Tolnai Klára képviselő    

Tagok:     Paszternák József János képviselő

                 Szaniszló Richárd képviselő

                 Bári András

                Petró Jánosné       

Szociális és  Ügyrendi Bizottság: 3 fő

Elnök:            Paszternák János József képviselő

Tagok:           Szaniszló Richárd képviselő

                      Szkiba Jánosné képviselő