Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésben, valamint a 10. § tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában, a 10. § tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén az önkormányzat tulajdonában lévő közterületekre terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az (1) bekezdés szerinti közterület tulajdonosára, használójára és igénybe vevőjére terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, a választási hirdetményekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazása tekintetében:

1. alkalmi árusítás: Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, és az azokat megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, vagy az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása.

2. címjelző- és cégjelző hirdetmények:

2.a. címjelző hirdetmény: a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervek (költségvetési szervek, alapítványok, egyesületek, egyéb társadalmi szervek, egyházak, stb.) nevére, címére, elérhetőségére, tevékenységére vonatkozó információkat megjelenítő hirdetmény. Jellemző hirdető berendezései különösen: a helyi építési szabályozási előírásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott címtábla, címjelző szerkezet, térbeli betűkből álló szöveg, térbeli ábra, stb.

2.b. a cégjelző hirdetmény jellemző hirdető berendezése különösen: a helyi építési szabályozási előírásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott cégtábla, továbbá szerkezet, térbeli betűkből álló szöveg, térbeli ábra, stb.

3. épített környezet értékét növelő kialakítás: olyan műszaki megoldás, amely alkalmas Jászberény városképének, megőrzendő épített értékeinek védelmére, a város építészeti örökségének megóvására, kulturális szemléletformálásra. Az ilyen kialakítás egyedi tervezésű, alkalmazott anyagaiban, szerkezetében, színezésében igényes és időtálló.

4. gyülekezési jog hatálya alá eső tevékenység: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység.

5. közterület: a közterület-felügyeletről szóló törvényben ekként meghatározott terület.

6. hirdető berendezés: hirdetmény megjelenítésére szolgáló hordozó eszköz, a nem választási célú plakát és a reklámhirdetményt testén hordozó személy (a továbbiakban: reklámhordozó személyi szolgáltatás) kivételével, a hordozó eszköz kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül.

7. idényjellegű árusítás: közterületen zöldségek és gyümölcsök (különösen: hagyma, burgonya, dinnye, palánta, stb.) 60 napot meg nem haladó szezonális árusítása, fenyőfa, ,könyv árusítása, továbbá, az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló javító, szolgáltató tevékenység.

8. járműtárolás: a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjármű, vontató, nyerges vontató, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi, járműszerelvény, valamint a 15 férőhelyesnél nagyobb autóbusz, mezőgazdasági gépek és mindezek tartozékainak a tárolása. Tárolás a célirányos munkavégzésen, le- és felrakodáson, valamint a tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységen felüli várakozás.

9. közterület eredeti állapota: a közterület használatának, igénybevételének megkezdésekor fennálló állapot.

10. közterület tulajdonosa: Jászberény Városi Önkormányzat.

11. közterületi hirdetmény: A 2., 6., 16., 18. sorszám alatti hirdetmények (a továbbiakban együtt: közterületi hirdetmény).

12. közterületi-, továbbá automatából történő értékesítés, mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi formák.

13. mutatványos tevékenység: az erre vonatkozó jogszabályok szerint mutatványos berendezésekkel üzletszerűen folytatott szórakoztató tevékenység.

14. önkormányzati és önkormányzat által támogatott kulturális rendezvények: az önkormányzat képviselő-testületének határozatában felsorolt kulturális nagyrendezvények és a polgármester által hozott egyedi döntésekben meghatározott kulturális rendezvények, (különösen: Csángó Fesztivál, Jászberényi Nyár, Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó, Adventi Vásár).

15. pavilon: olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete jellemzően könnyűszerkezet, nem nagyobb, mint 20 m², valamint az építmény magassága legfeljebb 3,0 m, építészeti megjelenése magas színvonalú, alkalmazott anyagai igényesek és az elhelyezésére szolgáló közterülettel nincs tartósan egyesítve.

16. reklámcélú hirdetmény: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben szabályozott közterületi hirdetmény, melynek jellemző hirdető berendezései:

16.a. reklámberendezés, különösen: reklámtábla, reklámszekrény, reklámoszlop, reklámszerkezet, kereskedelmi-, gazdasági szolgáltató hely iránymutató jelzése, molinó, zászló, térbeli betűkből álló szöveg, térbeli ábra, stb.,

16.b. cégér: a tevékenységre, foglalkozásra, az üzlet, szolgáltató hely nevére utaló, az épített környezet értékét növelő épülettartozék..

17. sátor-, ponyvagarázs: a földhöz rögzített, vagy rögzítetlen, sátor, ponyva, vagy egyéb anyagból készített, merevítő eszközökkel képzett, a gépjármű távozása után is közterületen maradó gépjárműtároló építmény.

18. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója különösen

18.a. települési címmeghatározás (jellemző hirdető berendezései különösen: városrész-, utcanév- és házszámtábla, stb.),

18.b. idegenforgalmi eligazítás (jellemző hirdető berendezései különösen: várostérkép, közigazgatási szervezetek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, műemlékek, emlékművek irányait jelző táblák, testvérvárosok irányát jelző oszlop, stb.),

18.c. közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás (jellemző hirdető berendezései különösen: tájékoztató táblák, szerkezetek, stb.),

18.d. egyéb közérdekű tájékoztatás (jellemző hirdető berendezései különösen: az egészségügyi ellátó hely iránymutató jelzése, a kulturális, a sport programokról, ezek létesítményeiről tájékoztató táblák, berendezések, szerkezetek, molinó, zászló, stb.).

19. utcai zenélés: a 14. pont hatálya alá nem eső közterületi zenélés, feltéve, hogy az igénybevett terület az 5 m²-t meghaladja, vagy ha a zene szolgáltatásához hangosító berendezést használnak.

20. üzemképtelen jármű: közterületen elhelyezett műszakilag működésképtelen, vagy közúti közlekedésre műszakilag nem alkalmas jármű, vagy olyan jármű, amelynek nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa nem létező személy, vagy a tulajdonos személye nem állapítható meg, vagy hatósági jelzéssel nem rendelkezik.

21. választási hirdetmény: kizárólag a választási eljárásról szóló törvény szerinti hirdetmény (jellemző hirdető berendezései különösen: választási plakát, hirdetőtábla, molinó, zászló, stb.).

3. A közterület alapvető rendeltetései

3. §

(1) A közterület a közösségi- és a magánélet egyik színtere, amely különösen önkormányzati kulturális rendezvények és a gyülekezésről szóló jogszabályban meghatározott rendezvények megtartására, valamint a magánélet szokásos közterületi megnyilvánulásaira szolgál, továbbá teret biztosít a város igazgatásával, közbiztonságával, az élet-, az egészség- és a vagyon védelmével kapcsolatos szervek működéséhez.

(2) A közterület alapvető rendeltetése továbbá, hogy megfelelő teret biztosítson különösen a parkok, a növényzet elhelyezésére, pihenő-, játszó- és emlékhelyek létesítésére, a köztisztaság fenntartására szolgáló tároló eszközök, valamint a közmű rendszerek és a közlekedési létesítmények, jelzések, továbbá segélyhívó eszközök elhelyezésére.

(3) A közterület használata során a használó köteles gondoskodni arról, hogy a használat az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint történjen, különösen, hogy az ne járjon önkormányzati vagyonvesztéssel, ne károsítsa, ne szennyezze a közterületeket, a közterületi létesítményeket, a zöldterületeket, és ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát.

II. FEJEZET

A közterület díjmentes használatára és a használat rendjére vonatkozó előírások

4. A közterület használat díjmentességének egyes előírásai

4. §

(1) A közterület a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett díjmentesen használható a jogszabályokban meghatározott, továbbá a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt alapvető rendeltetésekre, valamint a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott célokra.

(2) Díjmentes székhelyenként, telephelyenként legfeljebb

a) egy önállóan létesítendő cégjelző vagy címjelző berendezés (a továbbiakban együtt: cégjelző berendezés), vagy egy feliratrendszeren belül összefogottan több cégjelző berendezés bejáratonkénti – jogszabályi kötelezettség alapján történő – elhelyezése, vagy

b) egy darab cégjelző berendezés és egy darab összesen legfeljebb 1 m² nagyságú, saját tevékenységet reklámozó hirdető berendezés, továbbá

c) egy darab cégér elhelyezése, feltéve, hogy az elhelyezés megfelel a helyi építési szabályozási előírásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában körülírt hirdető berendezések díjmentes elhelyezésének további feltétele, hogy az elhelyezés az érintett cég, szervezet székhelyének, telephelyének közterületi homlokzata síkjában, a közterületbe legfeljebb 10 cm-re nyúló tábla formájában történjen.

(4) A (2)-(3) bekezdés cégjelző berendezésekre vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni kell az üzletek nevét, jellegét tartalmazó üzletfeliratra is.

(5) Díjmentes a közterületi vendéglátó teraszokra kihelyezett pultokon, bútorzaton és virágládákon reklámtábla, molinó, zászló, fényreklám elhelyezése, feltéve, hogy az

a) megfelel a helyi építési szabályozási előírásoknak, és

b) a vendéglátó terasz közterület használata igénybevételi szerződésen alapszik.

(6) A közterület az (1)-(5) bekezdésekben szabályozottakon túl díjmentesen, szerződéskötés nélkül használható mindazon célokra, amelyeket jelen rendelet nem tilt és nem sorol a díjfizetés ellenében történő közterület igénybevételi célok közé.

(7) Önkormányzat, az Önkormányzat intézményei, vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet által szervezett, vagy önkormányzat által támogatott kulturális rendezvény, és önkormányzati beruházás esetén díjmentes a közterület használat.

(8) A polgármester átruházott hatáskörben jogosult a (7) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül további díjmentességről, díjkedvezményről szóló megállapodást kötni, ebben az esetben a közterület használatának időtartama nem haladhatja meg a 30 napot.

5. A közterület használat rendjére vonatkozó előírások

5. §

(1) Jogellenes a közterület használata, ha

a) a használó jogosulatlanul (a továbbiakban: jogosulatlan használat), vagy

b) tiltott módon (a továbbiakban: tiltott módon történő használat)

használja a közterületet.

(2) Jogosulatlanul használja a közterületet az, akinek erre nincs érvényes jogcíme.

(3) Tiltott módon használja a közterületet az, aki azt valamely jogszabály előírásaiba ütköző módon használja.

(4) Tilos a közterületet használni

a) üzemképtelen járműnek 10 napon túl közterületen történő tárolására, kivéve mellékútvonalon, ahol további 30 napig közterület-használati szerződés alapján tárolható,

b) 3.5 tonnánál nagyobb össztömegű jármű vagy munkagép közterület-használati szerződés nélküli tárolására,

c) sátor-, vagy ponyvagarázs elhelyezésére,

d) áru vagy göngyöleg tárolására és a földről történő árusításra, kivéve az idényjellegű árusítást,

e) szolgáltató tevékenység végzésére, kivéve a 8. §-ban meghatározott igénybevételi módok és célok szerint,

f) hirdetménynek hirdető berendezésen kívüli elhelyezésére, melynek során hordozófelületként különösen a közterület burkolatát, közterületi vagy közterülettel határos építményt, berendezést, tartozékot (pl. szökőkutat vagy csobogót, parki építményt, útbaigazító hirdető berendezést, közműépítményt vagy közműszekrényt, szobrot, emlékművet vagy emléktáblát, utcabútort, játszótéri vagy sporteszközt, hulladékgyűjtő edényt, közúti forgalomirányító eszközt, fás szárú növényt) használják fel,

g) szórólapnak postaládába helyezésen kívül bármilyen más módon való terítésére (például közvetlen szétosztás, közterületre való kirakás vagy szétszórás, gépjárművek szélvédőjén való elhelyezés, címkeként való felragasztás, stb.)

h) a gyalogosforgalmat akadályozó, vagy zöldterületnek minősülő közterületre állított, a szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetmény (megállító tábla) elhelyezésére,

i) reklámhordozó személyi szolgáltatásra,

j) kempingezésre, ideiglenes szálláshely létesítésére,

k) galamb etetésre.

6. A közterület használat eszközének a közterületről történő eltávolítása

6. §

(1) A közterület-felügyelő - amennyiben a jogellenes közterület használat eszköze nem kerül a 16. § (4) és (5) bekezdése szerinti elkobzásra - a közterület jogellenes használóját, ha jelen van közvetlenül, egyébként írásban (az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó használót hirdetményben) felhívja a közterületen hagyott dolog haladéktalan eltávolítására. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy e határidő elmulasztása esetén az otthagyott dolgot a közterületről a jogellenes használó költségére a közterület tulajdonosa jogosult eltávolítani.

(2) Ha a jogellenes használó az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a közterület tulajdonosa a közterületre helyezett dolgot elszállítja vagy elszállíttatja.

(3) Az otthagyott dolognak közterületről történő eltávolítása előtt a használati állapotot és az eltávolítás folyamatát képi rögzítéssel dokumentálni kell, s az eltávolított dolgokról nyilvántartást kell vezetni. Ezen dolgok őrizetére a felelős őrzésre vonatkozó polgári jogi szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a következő előírások betartásával:

a) ha az eltávolított dologért az azzal rendelkezni jogosult nem jelentkezik, írásban (az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó használót hirdetményben) értesíteni kell a tárolás helyéről és a további eljárás rendjéről,

b) a jogosulatlan használó a közterületről eltávolított dolgait csak az eltávolítás, tárolás és az ezzel kapcsolatos eljárás költségeinek megfizetése után veheti át,

c) ha az eltávolított dologért az azzal rendelkezni jogosult az a) pont szerinti értesítés közlésétől számított 60 napon belül nem jelentkezik, vagy jelentkezik ugyan, azonban a költségeket nem fizeti meg, a közterület tulajdonosa a dolgot értékesítheti,

d) ha az értékesítés eredménytelen volt, vagy ha az elérhető bevételt feltehetően meghaladja a tárolás és az értékesítési eljárás költsége, a közterület tulajdonosa jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisítheti a közterületről eltávolított dolgot.

(4) A jogosulatlan használó a közterület jogosulatlan használatának (különösen a tényleges használat, az eredeti állapot utólagos helyreállítása, az utólagos tisztítás, stb.) időszakára használati díjat köteles fizetni. A használati díj fizetésére vonatkozó felhívást a közterület tulajdonosa írásban közli a jogosulatlan használóval és érvényesíti azt.

III. Fejezet

A közterület igénybevétele hasznosítási szerződéssel

7. A közterület igénybevételének általános szabályai

7. §

A közterületet a 8. és 9. §-okban meghatározott célokra csak az 1. melléklet szerinti igénybevételi díj megfizetése ellenében, a közterület tulajdonosával megkötött szerződés és a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet igénybe venni.

8. A közterület igénybevételének módjai és céljai

8. §

(1) A közterület igénybe vehető kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási tevékenységek gyakorlásához:

a) állandó kereskedelmi pavilon létesítéséhez,

b) kereskedelmi rendezvényhez szükséges mobil pavilon ideiglenes telepítéséhez,

c) mozgóbolt területének biztosításához, pavilon, sátor telepítése nélküli kereskedelmi árusítás során közterületen felállított asztal, pult, állvány, hűtőberendezés, konténer, sütőberendezés, kemence, étkezőasztalok, ülőhelyek közterületi elhelyezéséhez idényjellegű árusításhoz szükséges forgalmazó, rakodó-, tároló terület kialakításához,

d) alkalmi árusításhoz szükséges terület kialakításához,

e) vendéglátó üzlet teraszához, alkalmi vendéglátó rendezvény területének kialakításához,

f) vendéglátó üzlet teraszán, rendezvényterületén kívüli közterületen napernyő, hűtőberendezés elhelyezéséhez,

g) kereskedelmi árusító automata elhelyezéséhez,

h) zsűrizett iparművészeti termékek árusításához.

i) reklámozási célú árubemutatáshoz, kereskedelmi kiállításhoz,

j) halottak napjához kötődő virág, koszorú és kegyeleti tárgyak árusításához,

k) legfeljebb 3,5 t legnagyobb megengedett össztömegű jármű vagy munkagép tárolásához.

(2) A közterület igénybe vehető építési-, szerelési tevékenységekhez, továbbá építmények, berendezések elhelyezéséhez:

a) munka- és biztonsági terület kialakításához, ideiglenes kerítés, védőtető elhelyezéséhez,

b) építési lakó-, műhely- vagy raktár kocsi, konténer, állványzat, legfeljebb 3,5 t megengedett össztömegű munkagép, szállító eszköz és más építési eszközök elhelyezéséhez, építőanyag, építési hulladék tárolásához,

c) sajtó-, vagy szerencsejáték tevékenységek céljára szolgáló gyűjtőláda elhelyezéséhez.

(3) A közterület igénybe vehető szórakoztató tevékenységhez:

a) mutatványos, cirkuszi szolgáltatás településéhez,

b) hőlégballon bemutatóhoz,

c) tűzijáték szolgáltatáshoz,

d) légvár telepítéséhez,

e) városnéző gumikerekes kisvonat, valamint lovas fogat útvonalhoz kötött üzletszerű üzemeltetéséhez,

f) utcai zenélés céljára, feltéve, hogy az e célra igénybevett terület az 5 m²-t meghaladja, vagy ha a zene szolgáltatásához hangosító berendezést használnak,

g) lovagoltatáshoz.

(4) A közterület igénybe vehető egyházi- és karitatív tevékenységek gyakorlásához, továbbá kulturális rendezvények tartásához:

a) ideiglenes építmény, pavilon, sátor, színpad, berendezések felállításához egyházi- és karitatív tevékenységek gyakorlásához, a rendezvények területének elkerítéséhez

b) egyházi- és karitatív rendezvényterület elkerítés nélküli kialakításához,

c) kulturális rendezvény terület céljára.

(5) A közterület igénybe vehető a gyülekezési jog hatálya alá nem eső, az (1)-(4) továbbá a (6) bekezdésben nem szabályozott tevékenységek gyakorlásához szükséges pult, asztal, színpad, sátor- és a választással nem kapcsolatos politikai hirdetés elhelyezéséhez. A rendezvénnyel összefüggő kereskedelmi tevékenységhez, vendéglátáshoz szükséges közterület igénybevételre az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A közterület igénybe vehető ideiglenes tárolás, s egyéb alkalomszerű tevékenység céljára:

a) a szokásos életvitelhez kapcsolódó anyagok, tárgyak (pl. tüzelőanyag, termőföld, bútor, konténer, stb.) 48 órán túli tárolásához,

b) az üzemképtelen járműveknek 10 napon túl, legfeljebb további 30 nap időtartamra történő tárolására a III-V. díjfizetési övezetekben,

c) az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott közterület igénybevételi célokhoz hulladékgyűjtő elhelyezésére, higiénés szolgáltatásra (mosdó, illemhely, stb. elhelyezésére).

(7) A kiemelt belvárosi (I) és a belvárosi (II) díjfizetési övezetekben állandó kereskedelmi pavilon létesítéséhez a városi főépítész egyetértése szükséges.

9. A közterület hirdetés céljára történő igénybevételének különös szabályai

9. §

(1) A kiemelt belvárosi (I) és a belvárosi (II) díjövezet közterületein kizárólag igénybevételi szerződéssel helyezhetők el – feltéve, hogy az elhelyezés megfelel a helyi építési szabályozási előírásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak:

a) a 4. § (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő cégérek, cégjelző berendezések és kiemelt belvárosi (I) övezetben legfeljebb 1 m², belvárosi (II) övezetben legfeljebb 3 m² felületű hirdető berendezések, melyek az épület homlokzatán fényforrással működtetett berendezés formájában is létesíthetők, ezen rendelkezés molinóra nem vonatkozik,

b) világító reklámhengerek és szabadon álló reklámdobozok,

c) reklámberendezések a közösségi közlekedési szolgáltatások megállóhelyeinek váróhelyiségén alkalmazva,

d) új épület építése, az épülethomlokzatok felújítása esetén az állványozást takaró háló, molinó felületének legfeljebb 30%-án nyomtatott reklámhirdetmény helyezhető el, feltéve, hogy a felület további részén nyomtatva, eredeti nagyságban ábrázolva van az építendő új épület, vagy a felújítással kialakítandó homlokzat látványképe,

e) kereskedelmi-, gazdasági szolgáltató hely iránymutató jelzése,

f) a 2. § 14. pontján kívüli kulturális, sport, idegenforgalmi, szórakoztató, egyházi, egészségvédelmi, gasztronómiai rendezvényekről tájékoztató hirdetmények, hirdető berendezések, 30 napnál nem hosszabb ideig,  

g) molinók.

(2) A belvárosi (II) díjfizetési övezet közterületein az (1) bekezdésben foglaltakon kívül önálló hirdető berendezésként, egymástól legalább 100 m távolságban telepítve olyan reklámtáblák is elhelyezhetők, amelyek felülete a 4 m²-t nem haladja meg.

(3) A III. díjfizetési övezet közterületein az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül elhelyezhetők a következő hirdető berendezések is:

a) legfeljebb 6 m² felületű, tábla formájú hirdető berendezések, egymástól legalább 100 m távolságban telepítve,

b) reklámhengerek,

c) a többszintes épületek nyílás nélküli tűzfalain legfeljebb 9,0 m él-magassággal rendelkező, a tűzfal legfeljebb 1/5-ét eltakaró reklámtáblák, vagy az épületen elhelyezett transzparensek.

(4) A IV. és V. díjfizetési övezet közterületein az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívül önállóan telepítve, egymástól legalább 100 m távolságban elhelyezhetők az olyan reklámtáblák is, amelyek felülete a 12 m²-t nem haladja meg.

10. Közterület filmforgatási célú igénybevételének különös szabályai

10. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatás céljából történő igénybevétele esetén a Kormányhivatal megkeresésére a hatósági szerződés jóváhagyására, vagy elutasítására, az esetleges egyeztetések lefolytatására a polgármester jogosult.

(2) A filmforgatás esetében a közterület-használati díj megállapítása során a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. mellékletében meghatározott díjtételeket kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a filmforgatást akadályozó, de a közterület használatot kérelmezőnek fel nem róható rendkívüli természeti esemény következik be, a közterület tulajdonosa a közterület használatát 30 napon belül biztosítja. A közterület használat új időpontja önkormányzati érdeket nem sérthet, különösen a 2. § 14. pontjában és a 4. § (7) bekezdésében meghatározott eseteket.

(4) A befizetett összeget az igénylő erről szóló nyilatkozatától számított 10 banki napon belül vissza kell fizetni, ha a szerződést megkötötték, de az igénybe vevő a közterületet önhibáján kívüli okból a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül sem tudta igénybe venni.

(5) Turisztikailag kiemelt központi területnek minősülnek a 11. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiemelt belvárosi (I) és belvárosi (II) övezetek.

(6) A közterület filmforgatási célú igénybevételével összefüggő eljárásban nem alkalmazhatóak a 12. §, 13. § (4)-(5) bekezdés, 15. § (1) bekezdések előírásai.

11. A közterület igénybevételek díjfizetési övezetei

11. §

(1) A kiemelt belvárosi (I) övezetbe tartozó közterületek: a Lehel vezér tér Szabadság tértől a Nádor utcai kereszteződésig terjedő szakasza és a Szentháromság tér.

(2) A belvárosi (II) övezetbe tartozó közterületek: Nádor utca, Május 1. tér, Thököly út, Apponyi tér, Szövetkezet út, Szabadság tér, Dózsa György út, Bercsényi út, Petőfi utca által körülhatárolt terület és a határoló utak mindkét oldala, kivéve az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt belvárosi övezet.

(3) A III. díjfizetési övezetbe tartozó közterületek: Báthory utca, Szent Ferenc utca, Ferencesek tere, Mártírok utca, Jókai Mór utca, Fekete utca, Korcsolya utca, Kossuth Lajos út, Gyöngy utca, Diófa utca, Kígyó utca, Árok utca, Kápolna utca, Szelei út, Kórház utca, Rét utca, Szent István körút, Jásztelki út, Jákóhalmi út, Kinizsi Pál utca, Október 23. utca, Ártér utca, Messzelátó utca, Batthyány utca és Gyöngyösi út által körülhatárolt terület, és a határoló utak mindkét oldala, kivéve az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott terület.

(4) A IV. díjfizetési övezetbe tartozó közterületek: a város belterülete és Portelek, kivéve az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott terület

(5) Az V. díjfizetési övezetbe tartozó közterületek: a város közigazgatási területe, kivéve az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott terület.

12. Szerződési ajánlattétel a közterület igénybevételére

12. §

(1) A közterület tervezett új igénybevételét megelőzően legalább 5 munkanappal

a) az igénylőnek, továbbá

b) a meglévő hasznosítási szerződés lejárta előtt, valamint a közterületen végzett tevékenység megváltoztatásakor a közterületet igénybe vevőnek (a továbbiakban együtt: igénybe vevő)

a közterület tulajdonosa részére e célra rendszeresített formanyomtatvány – 2. melléklet – kitöltésével szerződési ajánlatot kell tennie.

(2) Amennyiben a közterület tulajdonosa egyidejűleg több közterületi helyet kíván hasznosítani, az azonos helyre és időszakra tett szerződési ajánlattételek esetén helyi lapban vagy a város honlapján meghirdetett, az ajánlattevők jelenlétében megtartott nyilvános sorsolással kiválasztott igénybe vevővel kell a hasznosítási szerződést megkötni. A nyilvános sorsolási eljárásra vonatkozó előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Azonos helyre és időszakra tett ajánlattételnek minősül a közterület igénybevételére adott első ajánlat beérkezésétől számított 15 napig, de legfeljebb az első ajánlat elfogadásáig tett további szerződési ajánlat.

13. A szerződéskötés szabályai

13. §

(1) A közterület hasznosítási szerződés csak akkor köthető meg, ha

a) a közterület a 3. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott alapvető rendeltetésekre átmenetileg sem szükséges és az alapvető rendeltetések céljára való használatot nem zavarja a tervezett igénybevétel,

b) az igénybe vevő a 3. § (3) bekezdésében előírt követelményeket teljesíti,

c) az igénybe vevő az igénybevételi díjfizetési kötelezettségének eleget tett, továbbá a közterület tulajdonosával szemben korábbi közterület igénybevételből vagy használatból eredő díjhátraléka vagy költségmegfizetési kötelezettsége nem áll fenn,

d) az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása rendelkezésre áll, és

e) a jelen rendeletben előírt egyéb feltételek teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása tekintetében a tervezett igénybevétel zavarja a közterület alapvető rendeltetés céljára való használatát különösen, ha e használat előkészítésével, megvalósításával térben vagy időben ütközik, vagy azt korlátozza, annak céljával, jellegével össze nem egyeztethető hatásokat fejt ki, az adott terület vagy épített környezet történelmi, helytörténeti, kulturális, turisztikai, hitéleti, kegyeleti, vagy más társadalmi jelentőségével kapcsolatos programokat, rendezvényeket zavarja.

(3) Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a hasznosítási szerződéskötéshez történő ajánlat megtételét követően, a szerződés fennállásának időtartama alatt a tevékenység végzéséhez, valamint a közterületen létesítendő vagy a meglévő építményhez a jogszabályokban előírt hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások rendelkezésre álljanak. 

(4) Az igénybe vevő – az (5) bekezdés szerinti igénybevétel kivételével – csak építmény elhelyezésére szóló közterület hasznosítási jogosultságát ruházhatja át. Az építmény új tulajdonosa vagy használója - e jogának szerződéssel történő bizonyítása mellett - a változás bekövetkeztét követő 8 munkanapon belül köteles ezt bejelenteni a közterület tulajdonosánál. Ha az új tulajdonos vagy használó az építményben funkcióváltás nélkül folytatja a tevékenységet, az eredeti jogosult által kötött közterület hasznosítási szerződés feltételei szerint, és a bejelentés napján hatályos igénybevételi díjjal veheti igénybe a közterületet, feltéve, hogy a szerződésben foglalt feltételek változatlanul fennállnak, s az új igénybe vevő kizáró okok alá nem esik. Amennyiben az új tulajdonos vagy használó az építményben funkcióváltás mellett folytatja a tevékenységet, az új jogosulttal a közterület igénybevételi szerződést a megváltozott funkciónak megfelelően módosítani kell.

(5) A 8. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közterület igénybevételére kizárólag a rendezvény kijelölt szervezőjével köthető igénybevételi szerződés. A rendezvény szervezője jogosult az igénybevett terület továbbhasznosítására.

14. A díjfizetési kötelezettség

14. §

(1) A közterületet igénybe vevő félnek

a) az egy évet nem meghaladó határozott időtartamra szóló szerződés esetén a díj teljes összegét a szerződéskötéssel egyidejűleg kell megfizetni,

b) a határozatlan idejű, vagy az egy évet meghaladó határozott időtartamú igénybevételi szerződések esetében a szerződéskötés első évre szóló díjának összegét a szerződéskötéssel egyidejűleg, a további évre vonatkozó díjat legkésőbb a tárgyév első hónapjának 15. napjáig évente kell megfizetni,

c) a b) pontban rögzített feltételektől eltérni abban az esetben kell, amennyiben az egy évre eső díj összege eléri a nettó 150.000 Ft-ot. Ebben az esetben a szerződéskötéssel egyidejűleg legalább az első félévi (töredék félév esetén ezen időtartamra eső) díjat kell megfizetni, a második félévi (töredék félév esetén ezen időtartamra eső) díjat kell megfizetni a hetedik hónap 15. napjáig.

(2) Az igénybevételi díjat az 1. mellékletben meghatározott eltérések kivételével

a) az adott közterület igénybevételi eszköz (kiszolgáló pult, árusító asztal, stb.) használati állapota szerinti alapterületének,

b) a közterület hirdetés esetén az adott hirdető eszköz hirdető felületének

nagysága szerint kell megfizetni.

(3) Ha az igénybevételi szerződés több különböző tevékenységnek a közterületen való végzésére szól, az igénybevételi díjat a legmagasabb díjtételű tevékenység alapján kell megfizetni. Amennyiben a közterület igénybevétele során önállóan vagy épületre, pavilonra rögzítve reklámhirdetést tartalmazó napernyőt, előtetőt is elhelyeznek, a reklámfelület alapján külön kell megfizetni az igénybevételi díjat, a 4. § (5) bekezdésben foglaltak kivételével.

(4) Ha a közterületet a szerződéskötés előtt igénybe vették és a szerződés megkötésre kerül, az igénybe vevő a díjat a megállapítható és bizonyítható igénybevételtől, egyéb esetben a jogosulatlan használat észlelésétől számítva köteles megfizetni.

(5) A közterület igénybevételi díj szempontjából minden megkezdett hónap, hét, nap, m² egésznek számít.

(6) Amennyiben a vendéglátó üzlet teraszát a közterületen podeszt, dobogó létesítésével alakították ki, és azt nem távolítják el és nem használják, akkor az egyébként fizetendő díj 10%-át kell megfizetni.

15. Az igénybevételi díj visszatérítése

15. §

(1) A befizetett összeget 10 banki napon belül vissza kell fizetni, ha

a) a díj megfizetése után a szerződés nem jön létre és közterület igénybevétel nem történt meg, vagy

b) a szerződést megkötötték, de az igénybe vevő a közterületet önhibáján kívüli okból nem tudja igénybe venni.

(2) Ha a közterület hasznosítási szerződés megszűnik, az igénybe vevő által befizetett, közterület igénybevétellel nem ellentételezett díjat vissza kell fizetni. A díj visszafizetését azt követő 10 banki napon belül kell teljesíteni, amikor a volt igénybe vevő a közterületet az eredeti állapotában, megtisztítva a közterület tulajdonosa birtokába visszabocsátja. A visszafizetendő díjból a közterület tulajdonosa visszatartja

a) a közterület általa elvégzett helyreállításával, megtisztításával felmerült költséget, továbbá

b) a közterület helyreállításáig, megtisztításáig terjedő időtartamra fizetendő használati díj összegét.

16. A közterület birtokbavétele, eredeti állapotának helyreállítása és visszaadása

16. §

(1) A közterületet az igénybevételre jogosult csak a közterület hasznosítási szerződés megkötését követően, a szerződésben kikötött időpontban és feltételek szerint veheti igénybe. A közterület birtokba adása során rögzíteni kell a terület és tartozékai eredeti állapotát. A közterület eredeti állapotának rögzítése fényképfelvétellel is történhet.

(2) Amennyiben a közterület hasznosítási szerződés megszűnik, vagy ha a közterületen végzett tevékenysége helyett a 12 § (1) bekezdés b) pontja szerint új tevékenységet kíván az igénybe vevő folytatni, köteles saját költségén 15 napon belül az eredeti birtokállapotot helyreállítani és a közterületet megtisztítani.

(3) A közterület tulajdonosa az eredeti állapot visszaállításának és a közterület megtisztításának ellenőrzését a megszűnt igénybevétel, vagy tevékenység jellegétől függően a helyszínen, vagy a rendelkezésre álló dokumentumok (például: szakértői vélemény, fotó, videó felvétel, stb.) alapján végzi. Helyszíni szemle esetén az állapotot jegyzőkönyvben, feljegyzésben kell rögzíteni.

(4) Ha az igénybe vevő a közterület visszaadásakor a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, a közterület tulajdonosa felszólítja erre. A felszólítás közlését követő 8 nap eredménytelen elteltével a közterület tulajdonosa az igénybe vevő költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását, megtisztítását. Amennyiben a közterület igénybe vevője üzemképtelen járművét hagyja a közterületen a hasznosítási szerződés megszűnése után, a 6. § szerint kell eljárni.

(5) Ha az igénybe vevő a közterületen végzett tevékenysége jellegének megváltoztatására kíván a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint szerződést kötni, a szerződés mindaddig nem köthető meg, amíg az igénybe vevő a (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

17. Hatályba léptető rendelkezés

17. §

Ez a rendelet 2014. június 1. napján lép hatályba.

18. Módosító rendelkezések

18. §

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a város közterületének rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokról szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: közterület használatról szóló rendelet) foglaltak szerint a közterületet tiltott módon használja, azaz a közterületen

1. 3.5 tonnánál nagyobb össztömegű járművet, vagy munkagépet engedély nélkül tárol,
   
2. sátor-, vagy ponyvagarázst helyez el,
3. árut vagy göngyöleget tárol, földről árusít, kivéve az idényjellegű engedélyezett árusítást,
4. a következő igénybevételi módok és célok kivételével szolgáltató tevékenységet végez:

da) állandó kereskedelmi pavilon létesítése; kereskedelmi rendezvényhez szükséges mobil pavilon ideiglenes telepítése,

db) mozgóbolt területének biztosítása, pavilon, sátor telepítése nélküli kereskedelmi árusítás során asztal, pult, állvány, hűtőberendezés, konténer, sütő berendezés, kemence, étkező asztalok, ülőhelyek közterületi elhelyezése,

dc) idényjellegű árusításhoz szükséges forgalmazó, rakodó-, tároló terület kialakítása; alkalmi árusítás,

dd) vendéglátó üzlet teraszának, alkalmi vendéglátó rendezvény területének kialakítása; vendéglátó üzlet teraszán, rendezvény területén kívüli közterületen napernyő, hűtőberendezés elhelyezése,

de) kereskedelmi árusító automata elhelyezése,

df) zsűrizett iparművészeti termékek árusítása,

dg) reklámozási célú árubemutatás, kereskedelmi kiállítás,

dh) halottak napjához kötődő virág, koszorú és kegyeleti tárgyak árusítása,

di) közúti közlekedési szolgáltatást végző, legfeljebb 3,5 t legnagyobb megengedett össztömegű jármű vagy munkagép tárolása,

dj) munka- és biztonsági terület kialakítása, ideiglenes kerítés, védőtető elhelyezése,

dk) építési lakó-, műhely- vagy raktár-kocsi, konténer, állványzat, munkagép, szállító eszköz és más építési eszközök elhelyezése, építőanyag, építési hulladék tárolása,

dl) sajtó-, vagy szerencsejáték tevékenységek céljára szolgáló gyűjtőláda elhelyezése,

dm) mutatványos, cirkuszi szolgáltatás települése,

dn) hőlégballon bemutató; tűzijáték szolgáltatás; légvár telepítése,

do) gépi meghajtású városnéző jármű, valamint lovas fogat útvonalhoz kötött üzletszerű üzemeltetése,

dp) utcai zenélés, feltéve, hogy igénybevett terület a 4 m²-t meghaladja, vagy ha a zene szolgáltatásához hangosító berendezést használnak,

dq) lovagoltatás,

ds) ideiglenes építmény, pavilon, sátor, színpad, berendezések elhelyezése egyházi- vagy karitatív rendezvények területén, a rendezvények területének elkerítése,

dt) elkerítés nélküli rendezvényterület kialakítása,

du) kulturális rendezvény területének kialakítása,

dv) a gyülekezési jog hatálya alá nem eső tevékenységek gyakorlásához szükséges pult, asztal, színpad, sátor- és a választással nem kapcsolatos politikai hirdetés elhelyezése,

dx) a szokásos életvitelhez kapcsolódó anyagok, tárgyak (pl. tüzelőanyag, termőföld, bútor, konténer) 48 órán túli tárolása,

dy) közterület igénybevételi célokhoz hulladékgyűjtő elhelyezése, higiénés szolgáltatás (mosdó, illemhely, stb. elhelyezése).,

5. hirdetményt hirdető berendezésen kívül helyez el, vagy általa ezen rendelet hatályba lépését megelőzően elhelyezett hirdetményt ott tart, melyek során hordozófelületként különösen a közterület burkolatát, közterületi vagy közterülettel határos építményt, berendezést, tartozékot használ fel,
6. szórólapot postaládába helyezésen kívül bármilyen más módon terít (például közvetlen szétosztás, közterületre való kirakás vagy szétszórás, gépjárművek szélvédőjén való elhelyezés, címkeként való felragasztás, stb.)
7. szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetményt (megállító táblát) a gyalogosforgalmat zavaró módon helyez el,
8. szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetményt (megállító táblát) közterületi zöldfelületen helyez el,
9. reklámhordozó személyi szolgáltatást végez,
10. kempingezik, ideiglenes szálláshelyet létesít,
    
11. galambot etet.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közterület használatról szóló rendeletben foglaltak szerint a közterültet jogosulatlanul használja, azaz a közterületet nem tiltott módon, viszont az arra érvényes jogcím nélkül használja.”

19. Hatályon kívül helyező rendelkezések

19. §

Hatályát veszti a város közterületeinek rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokról szóló 14/2012. (III.19.) önkormányzati rendelet.